Okt. 19-én benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, és távozik az állami vagyonalap (FPS) éléről is. A miniszter lemondását Radu Vasile kormányfő sürgette, tekintettel a privatizáció gyászos menetére, ezzel Emil Constantinescu elnök is egyetértett. A privatizációs miniszter helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy Radu Vasile a közelmúltban Washingtonban találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel, akik világosan értésére adták: a két nemzetközi pénzintézet hajlandó még egy kísérletet tenni, hogy segítsen Romániának, de ehhez elengedhetetlen a román privatizáció felgyorsítása, és az, hogy október végéig készüljön el a jövő évi költségvetés tervezete. Washingtonból hazaérkezve a kormányfő gyors változtatásokat helyezett kilátásba és nem titkolta, hogy az alapvető problémát a - a privatizációs miniszter vezetése alatt álló - vagyonalap jelenti. A kormány 2700 cég államosítását tervezte 1998-ra, és ebből 3,6 milliárd dollár bevételre számított. A kormány most úgy látja, hogy csak 1300 vállalat magánosítása lehetséges az idén. Tavaly ugyanennyi kis és középvállalatot privatizáltak, körülbelül 1 milliárd dollárért. Nemzetközi megítélés szerint Románia eddig túlértékelte a privatizálásra felajánlott vállalatokat, melyek jelentős részét súlyos adósságok terhelik. A sok halogatás miatt elmennek a vevők - a holland posta és az amerikai SBC Communications az idén kiszállt a RomTelecom pályázatából. Romániába 1989 vége óta mindössze 3,36 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett. /Lemondott a privatizációs miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Dec. 3-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban szimfonikus hangversennyel nyitották meg a IX. Musica Sacra nevű vallásos zenei rendezvényt. A Művelődési Palotában fellép többek között a Musica Humana női kamarakórus, vezényel és orgonál Csíky Csaba, hárfán játszik Nagy Csiha Emese hárfaművésznő. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

Radu Vasile kormányfő bejelentette, hogy lemond abban az esetben, ha nem kapja meg a koalíciós partnerek és saját pártjának támogatását a gazdasági reformok megvalósításához. A reformokra szükség van, ha az ország új hiteleket akar kapni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy ne késlekedjen jövőre a külső adósságfizetésekkel. Vasile reméli, hogy a kormány képes lesz meggyőzni az IMF-et az új hitelek nyújtásáról. Ehhez a kormánynak be kell zárnia a veszteséges állami vállalatokat. A gazdaság tavalyi 6,6 százalékos csökkenés után az idén a hazai össztermék várhatóan 4 százalékkal esik vissza. 1999-ben Vasile számításai szerint 2 százalékkal zsugorodik a hazai gazdaság. A kormány nemrégiben megígérte, hogy 15 százalékkal csökkenti a 60 billió lejes veszteséget azáltal, hogy a vagyonalap által ellenőrzött 37 vállalat egy részét bezárja vagy eladja. A veszteségek csökkentése is szerepel az IMF hitelnyújtási feltételei között. A kormány jövőre további 15 százalékkal akarja csökkenteni az állami vállatok által termelt veszteségeket. Az IMF segítsége nélkül jövőre esetleg nem tudják időben törleszteni a külföldi adósságból esedékessé váló 2,2 milliárd dollárt, bár ezt az értesülést a kormány több tagja is cáfolta a közelmúltban. /Radu Vasile ismét lemondással fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A két ház együttes ülésén megkezdte az idei költségvetési tervezet vitáját. Radu Vasile miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés rendkívül szigorú: a GDP 2 %-kal fog csökkenni, a hiány a GDP 2 %-a lesz. Az infláció tervezett mértéke: 25 %. Idén Romániának 3 milliárd dollár külföldi adósságot kell törlesztenie. Bukarest a nemzetközi pénzintézetektől összesen 1 milliárd dollár kölcsönt szeretne felvenni. Az IMF csak a költségvetés jóváhagyása után kezd tárgyalni a kormánnyal. /A költségvetést vitatja a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Radu Vasile miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nem fogják aggasztani a nagy beruházóknak nyújtott pénzügyi könnyítések, mert nem várható, hogy évente két-háromnál több jelentősebb befektetés lesz Romániában. Vasile közölte, hogy a hét elején két levelet küldött az IMF vezetésének, s ezekben megmagyarázta, hogy a román kormány miért hozott határozatot az 50 millió dollárt meghaladó beruházásokhoz nyújtott kedvezményekről, miután a Valutaalaptól kért készenléti hitel feltételei között elfogadta azt, hogy a pénzügyi szigor keretében felfüggeszt minden könnyítést. /Néhány sorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Jún. 14-én ismét Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai főmegbízottja, a Romániának szánt készenléti hitel /485 millió dollár/ végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. Az IMF küldöttsége arra kíván választ kapni, hogy betartja-e Románia az általa vállalt költségvetési kötelezettségeket. A megállapodás szerint a konszolidált költségvetés hiánya nem haladja meg a GDP 2,5 százalékát, az infláció évi üteme pedig 32-35 százalékot érhet el. - A költségvetési deficit május végén 3911,5 miliárd lej volt, ami az egész évre számított hiány 60,2 százalékának felel meg. A költségvetési kiadások legnagyobb terhét a kamattörlesztések jelentették. A kamatok összege 17022 milliárd lejt (több mint egymilliárd dollárt) tett ki. Az államadósság az 1998 végi 30687 milliárd lejről, amelynek a terv szerint az év végéig változatlannak kellett volna maradnia, 37310 milliárd lejre emelkedett. államadósság az 1998 végi 30687 milliárd lejről, amelynek a terv szerint az év végéig változatlannak kellett volna maradnia, 37310 milliárd lejre emelkedett. /Bukarestben tárgyal a Nemzetközi Valutaalap romániai főmegbízottja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Románia és 14 külföldi kereskedelmi bank 108 millió dolláros hitelszerződést kötött. A Román Nemzeti Bank közleménye szerint a megállapodás értelmében a kölcsön éves kamata 9,65 százalék. A hitelfelvétel célja, hogy konszolidálják az ország devizatartalékát, miután Románia visszafizeti idén esedékes adóssága nagyobbik részét. A jegybank devizatartaléka - beleértve a 101,07 tonna aranytartalékot - május végén 1,023 milliárd dollárra zsugorodott az egy hónappal korábbi 1,4 milliárd dollárról. A csökkenés oka az, hogy a közelmúltban kellett a jegybank által még 1996-ban kibocsátott szamurájkötvény után 427 millió dollárt visszafizetni. Románia azzal számol, hogy júniusban összesen 800 millió dollárnyi kölcsönt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól. /Újabb hitel, újabb adósságtörlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"A két éve alakult Krími Magyar Társaság fő célja egyfelől a magyar nyelv megőrzése és a magyar hagyományok ápolása a helyi szórványmagyarság körében, másfelől pedig a magyar kultúra népszerűsítése a soketnikumú krími kultúrkörben - nyilatkozta Nagyezsda Gladkih, a társaság elnöknője Szimferopolban, a Krími Autonóm Köztársaság "fővárosában". A félszigeten több száz, elsősorban kárpátaljai származású magyar él; a hivatalosan 100 tagot számláló Krími Magyar Társaságnak 9 településen van képviselete, egyebek között a nyugati Jevpatorijában, a déli Alustában, Jaltában, valamint a keleti Feodoszijában. A Krími Magyar Társaságnak többek között krími tatár, orosz, ukrán és zsidó tagjai is vannak, de léteznek úgynevezett kollektív tagok is, például egy falusi turizmussal foglalkozó cég. Gladkih azt mondta, hogy a szórványmagyarság jó viszonyt tart fenn a félszigeten élő többi 118 etnikummal, példa erre a vegyes tagság. /Híradás krími magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

A Nemzetközi Valutaalap (NVA) Washingtonban jóváhagyta a régen várt 547 millió dolláros készenléti hitelt Romániának, de nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a román kormány mutassa meg képességét a reformígéretek beváltására. - Tavaly egy előző készenléti hitel folyósítását az NVA leállította, mert Románia nem teljesítette a reformokra vállalt feltételeket. Az új NVA-hitel gazdasági feltételei között szerepel a legfeljebb 40 százalékos idei infláció, a GDP 3,5 százaléknál nem nagyobb visszaesése, és a nemzeti bruttó össztermék 3,7 százalékát meg nem haladó államháztartási hiány. Radu Vasile kormányfő aug. 6-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az országnak sikerült megtörni annak a bizalmatlanságnak az ördögi körét, amellyel Romániát kezelték nemzetközi viszonylatban, mivel a korábbi kormányok nem tartották be ígéreteiket. /Washingtonban jóváhagyták az NVA-hitelt Vasile: Romániának sikerült megtörni a bizalmatlanság ördögi körét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Dec. 7-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői küldöttsége érkezett Bukarestbe, hogy a 2000. évi román költségvetés makrogazdasági vetületeiről tárgyaljon az illetékesekkel. A pénzügyminisztérium egyelőre nem dolgozott ki költségvetés-tervezetet, mivel becslései sincsenek arról, hogy mennyi külföldi hitelt kaphat Románia jövőre. /IMF-küldöttség Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Csiszár Mihály, a debreceni székhelyű HajduNet internetes cég ügyvezető igazgatója felajánlotta, hogy azok az erdélyi cégek, vállalkozók, akik régiójuk iránt érdeklődnek, díjmentesen elhelyezhetik honlapjaikat és reklámfelületeiket a www.debrecen.com és a www.hungaroweb.com internet-címen. /Erdélyi vállalkozók ingyenesen magyarországi honlapot nyithatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Jan. 10-én Bukarestben megkezdte a kormány a tárgyalást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője a tervek szerint jan. 25-ig folytat majd megbeszéléseket. A tárgyalásokon a küldöttség felméri: eleget tett-e Románia az 1999. augusztusában megítélt készenléti hitel második részlete átutalásához szükséges feltételeknek. Az IMF tavaly augusztusban 547 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Románia számára, de ebből mostanáig csak az első részletet - 73 millió dollárt - fizették ki. A hitelmegállapodás idén márciusban lejár. Bukarestben úgy vélik, hogy az új miniszterelnök, Mugur Isarescu személye a biztosíték a sikerre, mivel a Román Nemzeti Bank volt kormányzója rendkívül nagy bizalmi tőkével rendelkezik a nemzetközi pénzügyi körökben. Isarescu meghozta azt az első gazdaságélénkítő intézkedést, 38 százalékról 25 százalékra csökkentette a nyereségadót. /Ismét Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap képviselői. Isarescu személye a biztosíték a tárgyalások sikeréhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Müller Dezső /sz. Zilah, 1953. szept. 13./, a vámfalusi református gyülekezet lelkipásztora tizenhét évesen közölt először verset az Ifjúmunkásban, melyet hamarosan újabbak követtek. Első kötete 1996 októberében jelent meg Kolozsváron, Törpe Hold címmel. Eleven áldozat című második kötete 1999-ben látott napvilágot a csíkszeredai Pallas Akadémia gondozásában. /Müller Dezső: Eleven áldozat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 668. szám, febr. 11-17./

Vodnár János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora 1995-ben nyújtott be pályázatot az Erdélyi Tankönyvtanácshoz háromkötetes kémiatankönyv megjelentetésére. A professzor a kémiai tudományok doktora, Általános kémiai technológia című tankönyvében összefoglalta a legjelentősebb vegyipari, kohászati, építőanyag-ipari és energetikai megvalósításokat. A pályamunkát elfogadták, ennek ellenére a tankönyvnek csupán az első kötete jelent meg. Székely Győző szerkesztő ígérgette a megjelenést, de az még várat magára. Székely Győző elmondta, hogy a professzor könyvében szaknyelvi pontatlanságok vannak, egyes kifejezéseknél megengedhetetlen román tükörfordítást használt. Vodnár professzor szándékos időhúzást lát a késlekedésben, a tankönyvtanács részéről viszont ezt cáfolták. /Rostás Szabolcs Kámforrá vált kémiatankönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

A Nagybányai Református Egyházmegye megtartotta közgyűlését, Tőkés László püspök hirdetett igét. A közgyűlésen megállapították, hogy az egyházmegyében csökkent a kivándorlók és nőtt a templomlátogatók száma. Sipos István esperes ismertette az adatokat: az egyházmegyében 1996-ban 23,5 ezer református lelket számláltak, ez a szám három éve alatt közel háromezerrel lett kevesebb. Mindössze négy gyülekezetben /Koltókatalin, Magyarlápos, Sülelmed, Vámfalu/ lehet szaporulatról beszélni. A legtöbb gyülekezet felekezeti szempontból is kisebbségben él, emelkedik a vegyes házasságok száma. Máramarosszigeten nemrég befejezték a műemléktemplom felújítását, a koltóiak kopjafát avattak a világháborús áldozatok emlékére. /Dávid Lajos: Egyre többen járnak templomba Máramarosban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Ápr. 25-én a képviselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. A törvény mellett 236 honatya szavazott, ellene 56, tízen tartózkodtak. Közben már Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, aki az Otopeni repülőtéren kijelentette: a megbeszélések fő témája a költségvetés lesz. /Elfogadták az idei költségvetést! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Máj. 13-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban bemutatkozik Dallos Csilla hegedűművésznő, utolsó éves zeneakadémiai hallgató. Küszöbön álló diplomahangversenyének műsorából ad elő részleteket. Dallos Csilla 1997 óta tagja a kolozsvári filharmónia szimfonikus zenekarának. /László V. Ferenc: Hangversenyelőzetes. Új név: Dallos Csilla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Máj. 19-én kezdődtek a harmincadszor megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok. Az immár magyarországinak számító, de Erdélyhez éppúgy hozzá tartozó Selmeczi György vezényelte a marosvásárhelyi zenekart. Eljött a testvérváros, Kecskemét női kórusa. Máj. 22-én a Román Rádió kulturális adása élőben közvetítette a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjainak felléptét, karmesterük Szalman Lóránd volt. Máj. 23-án a magyarországi Pavlovits Dávid gitárművész lépett fel, a következő napon zongoraest volt. Vokálszimfonikus hangversennyel zárul a rendezvény. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Zenei Napok - harmincadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Kilenc hónapig tartó tárgyalások után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2001 februárjáig meghosszabbította a Romániával kötött készenléti hitelmegállapodást, ugyanakkor jóváhagyva a hitel 116 millió dollár értékű második részletének folyósítását is. Románia tavaly augusztusban kapta meg az 535 millió dolláros keretet nyolc hónapra, és rögtön lehívott 71 millió dollárt. - Fél évszázada nem látott országos aszály sújtja Romániát. A szárazság miatt eddig az ország 42 megyéjéből 29-ben elpusztult a termés több mint 40 százaléka. /Meghosszabbított hitelmegállapodás. Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A 17. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál júl. 6-án kezdődött Csíkszeredában, majd Csíksomlyón folytatódott. Fellépett a kolozsvári Minium csoport, a tasnádi Maestoso kórus, a nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Lőrinczi György mutatta be saját készítésű lantjait. A Régizene Fesztivál a júl. 9-én Gyergyószárhegyen ért véget. Mészáros Márta és Virágh László Kobzos Kiss Tamás, valamint a nagykárolyi Collegium és a kolozsvári Amaryllis lépett a közönség elé. A Régizene Fesztiváltól függetlenül rendezték meg a júl. 9-én a csíksomlyói kegytemplomban a Kelet-Európai Ifjúsági Fesztiválzenekar szimfonikus hangversenyét, fellépett Murvai Márta és Ruha István érdemes művész. /Véget ért a Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Ismét Bukarestben tárgyal a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége az 1999-ben megajánlott, de azóta részleteinek folyósításában visszatartott készenléti hitel ügyében. Az IMF összesen 535 millió dollárt ígért, ebből egy 117 millió részlet felszabadításáról folynak most a tárgyalások. /Ismét IMF-küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

"Megegyezés nélkül fejeződtek be szept. 13-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román kormány képviselőinek tárgyalásai a Romániának jóváhagyott készenléti hitel újabb részletének folyósításáról. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter szerint Románia "bízhat abban, hogy október közepén kedvező választ kap" az IMF-től. Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai főtárgyalója szerint nem sikerült a tervezett mértékben behajtani az állami vállalatoktól költségvetési tartozásaikat, az év második felében az állami vállalatoknál a tervezettnél jóval nagyobb ütemben növekedtek a bérek. /Eredménytelenül zárultak az IMF-tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

A kormány elfogadta a pótköltségvetést. Az infláció idei várható ütemét 40 százalékra módosították az eredetileg várt 27 százalékról, a GDP-növekedés ütemét pedig 1,5 százalékra mérsékelték a tervezett 3 százalékhoz képest. Az idén várható lej/dollár árfolyamot 20 481 lejről 21 600 lejre emelték. A módosított költségvetés kérdését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank Prágában jelenleg zajló közgyűlésén is megvitatják. /Elfogadták az idei pótköltségvetést. 40 százalékra módosult az infláció üteme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

"A Nagy-Románia Párt országos tanácsa hivatalosan is bejelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátort, a párt elnökét indítja jelöltként a novemberi elnökválasztáson. Tudor leszögezte: ő nem szélsőséges politikus. "Csak a becsületesség és az igazságosság fanatikusa, felvilágosult nacionalista vagyok" - állította. Legfontosabb feladatainak azt tekinti, hogy Románia visszaszerezze Oroszországtól a második világháború idején elhurcolt nemzeti kincseket, csökkentse az élelmiszerek, az italok és az üzemanyagok árait. Az NRP a román állam védelmében újratárgyalná a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásokat. Kiutasítják az országból azokat a személyeket, akik szabotálják Románia területi integritását és egyesülését a Moldovai Köztársasággal. /C. V. Tudor a Nagy-Románia Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

Markó Béla amerikai útjáról nyilatkozott. Négy napot töltöttek Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel együtt Amerikában, ahol sűrű program várt rájuk. A választások fontosnak tartották, hogy az amerikai illetékesek tudomására hozzák az elmúlt négy esztendővel kapcsolatos következtetéseiket, és a választások utáni helyzetre vonatkozó aggályaikat. Házigazdáik, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány vezetői segítségével majdnem harminc megbeszélésük volt. Mindenütt nagy rokonszenvvel fogadták őket. Markó tapasztalta, hogy megváltozott a vendéglátó politikusok hozzáállása. Néhány éve még megkérdezték, szükséges-e önálló magyar egyetem, most egyetértettek ezzel. Az RMDSZ 1996-os kormányba lépésével Amerikában az a tévhit kapott lábra, hogy ezzel megoldódott a magyar kérdés. Most elmondták, hogy Romániában a magyar kérdés továbbra sem megoldott, fontos célokat nem sikerült elérniük. Nem született meg az önálló állami magyar egyetem, a nyelvhasználatot még mindig nem szabályozza végleges törvény, a tulajdonjog tekintetében az egyébként jó föld- és erdővisszajuttatási törvény alkalmazása akadozik, az ingatlanok visszaadásával kapcsolatos törvény /amelyet a szenátus akkor szavazott meg, amikor ők már Amerikában voltak/, nem oldja meg egyrészt azon épületek helyzetét, melyekben közintézmények működnek, másrészt az egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Kérték az Amerikai Egyesült Államok képviselőit, hassanak oda, hogy a folyamat ne álljon le. Mindenütt biztosították őket: Amerika nem tudja azt elfogadni, hogy Romániában a magyar kérdés megoldása megtorpanjon. Mindezt az odalátogató román politikusoknak is elmondták. - A Nemzetközi Valutaalap képviselői szerint 1999-hez képest idén Románia előbbre lépett, gazdaságilag és pénzügyileg jobban áll. Az interjút készítő Gyarmath János főszerkesztő megjegyezte: budapesti politikai körök nehezményezik az RMDSZ által lényegében csak felkarolt aláírás-gyűjtést a külhoni állampolgársággal kapcsolatosan. Markó Béla válaszában megerősítette: helyesen döntött az RMDSZ az aláírásgyűjtésről. Ezek után a magyarországi felelős tényezőknek is őszintén ki kell mondaniuk, pontosan mit is akarnak, hogyan látják ezt a kérdést. Gyarmath szerint nyomásgyakorlásról lehet szó. - A jelöltállítási vitákról Markó leszögezte: nem fenyegetőzni kell, hogy független jelöltként indulnak, amennyiben a versenyből vesztesként kerülnek ki. /Gyarmath János: Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Az Európai Unió vezető tisztségviselői felszólították Romániát, hogy gyorsabb ütemben privatizálja a nagy veszteségeket termelő állami cégeket. Hasonlóan fogalmazott a múlt hónapban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A kormány már kijelölte azokat a cégeket, amelyeket az év végéig magánkézbe akar adni. Ezek között van a Tarom állami légitársaság, a Román Kereskedelmi Bank, továbbá egy alumíniumipari cég és egy jelentős olajfinomító. - Nastase felszólította a parlamentet, hogy a választásokig állítsa le a privatizációt. Nemzetközi megfigyelők szerint ha Románia NATO- és EU-tag kíván lenni - és ezt a legtöbb politikai párt támogatja -, igen sokat kell tennie gazdasági téren. A Nemzetközi Valutaalap október végén, vagy november elején vitatja meg azt a tervet, hogy újabb hitelrészt folyósít a korábban jóváhagyott 540 millió dollár kölcsönből. /A magánosítás gyorsítását sürgeti az EU. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb - októberben éves összevetésben 43 százalékos - inflációját mérik. A kormány idei éves inflációs célkitűzése 27 százalék, jövőre 20-21 százalékos fogyasztói szintű drágulást várnak. A lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebből él. A 12 tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb - írta választási elemzésében a Reuters. Az egy főre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemző 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak, a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások - egyebek mellett törlesztési hátralékok - miatt. /A választások gazdasági háttere. Ahogyan azt Nyugaton látják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az RTDP-RMDSZ és RTDP-NLP kétoldalú egyezmények mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a demokratikus ellenzék pártjai aláírták a Nastase-kabinet támogatásáról szóló közös nyilatkozatot. Ebben rögzítik azokat az eseteket és azokat a feltételeket, amelyek mellett az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt támogatja az új kormányt. Eszerint: a demokratikus parlamenti pártok támogatásukról biztosítják a kisebbségi kormányzásra vállalkozó RTDP-nek a demokratikus értékek megőrzésére, a szélsőséges nacionalizmus kirekesztésére, a demokrácia intézményeinek megerősítésére vonatkozó törekvéseit. Az aláíró felek támogatják a Nastase-kabinet minden olyan intézkedését, amely Románia fejlődését, az állampolgárok életszínvonalának emelését, a makrogazdasági mutatók egyensúlyban tartását, az adó és közigazgatási reform, a privatizáció és az EU-integráció, a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolattartás folytatását célozza. A nyilatkozat szerint az aláíró feleknek közös érdeke, hogy a tolerancia, egymás kölcsönös tiszteletének szellemében a nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási kisebbségek megőrizhessék identitásukat. /Közös nyilatkozatot írt alá az RTDP a demokratikus ellenzéki pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./