Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. november 23.
"Müller Dezső királyhágómelléki református papköltő, aki verseskötetét /Törpe Hold/ nem az egyházi kiadónál /Szenczi Molnár Dániel Kiadó, Nagyvárad/ jelentette meg, hanem másnál, a kolozsvári Alsand Kiadónál. A kötetet ismertető Zsiskú János szerint ez jelzésértékű, mert az egyházi sajtó potentátjai civilben sajnos civilek... "Papköltőt múltban elhallgattatni, jelenben elhallgatni a sikk romániai magyar irodalmunkban." Akik "a múltban elhallgattatóink voltak", azokból telnek ki "a mi hivatalos elhallgattatónk is". /Zsiskú János: "A költő hiába vonít" avagy Vámfaluból származhat-e valami jó? = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"
1996. december 7.
"A romániai gazdasági helyzet romlása miatt a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ és Románia közötti megállapodás előírásai nem tarthatók, ezért új megállapodást kell kidolgozni - jelentette ki Bukarestben Poul Thomsen, az IMF tájékozódó küldöttségének vezetője, aki találkozott Emil Constantinescu elnökkel. Thomsen közölte, hogy a jövő héten az IMF szakértői delegációt küld Bukarestbe, hogy segítsen az új kormánynak. - Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint Romániának 1997-re mintegy másfél milliárd dollárnyi külső forrásra van szüksége. /"A bizalmi tőkét pénzügyi támogatássá kell alakítani". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"
1996. december 9.
"A dec. 7-i lapok beszámoltak arról, hogy a volt kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ vezetősége Ion Iliescu volt államelnök részvételével megtartott ülésén úgy döntött, hogy áramvonalasítja struktúráját. A 950 tagú országos tanácsot 75-re, a központi végrehajtó bizottságét 171-ről 15-re, az állandó küldöttségét 17-ről 5-re, az alelnökök számát 14-ről háromra csökkenti. Ezeket a változtatásokat az Országos Tanács januárra tervezett ülésén fogják szentesíteni, ez a fórum fogja hivatalosan a párt elnökévé választani Ion Iliescut. A párt több nyilatkozatban támadta Emil Constantinescu államfőt és Victor Ciorbea kijelölt miniszterelnököt: az előbbi túllépte hatáskörét, amikor parlamenti ellenőrzést kezdeményezett a pénzügyminiszter ellen "a közpénzzel való rossz gazdálkodás címén, az utóbbi hozzánemértéséről tett tanúbizonyságot, amikor a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban nyilatkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"
1996. december 12.
"A parlament két házának dec. 11-i együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavazott a Ciorbea-kabinetnek. Victor Ciorbea miniszterelnök hat hónapos sürgősségi tennivalókra és négyéves távlati célkitűzésekre tagolta kormányprogramját. A rövid távú, hat hónapos program legfőbb célkitűzés a válságból való kilábolás. Növelik az állami gyermeksegélyt, a szövetkezeti földművesek nyugdíját, az energiaárakat legalább 1998-ig nem liberalizálják, de emelik addig a szintig, melyet a nemzetközi szerződések rögzítenek, megszüntetik a mezőgazdasági jövedelemadót 2000-ig, a társadalmi partnerséget fejleszteni kell, Korrupcióellenes Főigazgatóságot hoznak létre, a kormány újrakezdi tárgyalásait a Valutaalappal, felgyorsítja a tárgyalást a szomszédos országokkal, hogy a legrövidebb időn belül megköthesse az alapszerződést. A hosszú távú, 2000-ig szóló program száz oldalas. Kritikus hangot üt meg bevezetőjében a jelenlegi helyzetről szólva. Az eddigi vezetők "nem tudtak meggyőzően szakítani a korábbi diktatórikus rendszer gondolkodásmódjával és gyakorlatával". Az infláció 1996 végére meghaladta a 45 %-ot, a külső adósság várható összege az év végére 6,3 milliárd dollár, a lej erősen túlértékelt a dollárral szemben. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. Szerkezetátalakítást terveznek, regionális és helyi fejlesztést, Románia az első körben akar a NATO tagja lenni. A nemzeti kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben, a nemzeti kisebbségek védelmét a miniszterelnökhöz tartozó tárca nélküli miniszter biztosítja. Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre vonatkozó korlátozásokat, azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Ciorbea bemutatkozó beszédében hangoztatta: Románia csak akkor számíthat a nagyvilág megbecsülésére, ha a sikertelenségekre nem a határokon túl vagy belül próbál magának ellenségeket felderíteni. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmarasztalta a leváltott Iliescu-rendszer kisebbségekkel szembeni gyanakvást keltő politikáját. /Népszabadság, dec. 12./"
1996. december 18.
A Nemzetközi Valutaalap Bukarestben járt szakértői megállapították, hogy az ország pénzügyi mutató jelentősen romlottak. A következő intézkedéseket javasolták: a közkiadások csökkentése, az energia, ezen belül a kőolajtermékek árának emelése, a Román Nemzeti Bank kedvezményes mezőgazdasági hiteleinek leállítása, rugalmas valutaárfolyam kialakítása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
1997. január 30.
"Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök részt vett az RMDSZ képviseletében a Cotroceni Palotában Emil Constantinescu államfő és Victor Ciorbea miniszterelnök találkozóján a koalíciós pártok vezetőivel. A tanácskozáson a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) a napokban folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta, elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi intézkedésekről, illetve a velük összhangban szükséges szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./"
1997. március 6.
"Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa márc. 5-én Romániába érkezett, találkozott a román vezetőkkel. Látogatásának egyik központ témája a Nemzetközi Valutaalappal /IMF/ és a Világbankkal kimunkált román reformprogram lesz. Románia a Phare-programból eddig 731 millió ECU /majdnem egymilliárd dollár/ gazdasági támogatáshoz jutott ebből a keretből, és 199-ig további 400 millió dollárra számíthat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"
1997. április 17.
"Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./ "
1997. április 21.
"Az RMDSZ szokásos sajtóértekezletét ápr. 22-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök beszámolt amerikai útjáról. Elmondotta, hogy a HHRF meghívására látogatott el az Egyesült Államokba, és ez alkalommal számos amerikai politikussal, kormánytisztviselővel, illetve a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozhatott, akikkel a Romániában végbement politikai és gazdasági változásokról, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a nemzeti kisebbségek, elsősorban a magyar közösség helyzetére vonatkozó, a kormányprogramban szereplő és megoldásra váró célkitűzésekről folytatott eszmecserét. Szólt e találkozókon arról, hogy megalakult a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, és hogy a kormányprogram első ízben tartalmazza a kisebbségi kérdés megoldása szempontjából kulcsfontosságú szabályozások módosítását, elsősorban a tanügyi törvényben szereplő megszorító rendelkezések törlését, továbbá a helyhatósági törvény módosítását, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. Beszélgetőpartnerei egybehangzóan elismerően értékelték a Romániában végbement változásokat, az RMDSZ részvételét a kormányban. Valamennyi találkozón hangsúlyosan szóba került Románia euro-atlanti integrációja, s az amerikai politikusok szerint Románia előtt csak a novemberi választások utáni változások teremtettek reális esélyt a NATO-ba való felvételhez. Markó Béla amerikai partnereivel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja Románia mielőbbi NATO-integrációját, és meggyőződéssel vallja, hogy ez egyaránt érdeke az egész romániai társadalomnak és a Romániában élő nemzeti kisebbségeknek, így a magyar nemzeti közösségnek is. Ugyanakkor kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondotta, hogy az euroatlanti integrációt nem lehet a madridi csúcsértekezlethez kötni, ez egy folyamat, a meghívott országok a nyári madridi NATO-csúcs után kezdik el a tárgyalásokat a betagolódás módjáról, körülményeiről, és a "16-ok" csak 1998 nyarán hoznak döntést a felvételről. Az amerikai politikusok nagy többsége egyértelműen amellett foglal állást, hogy a NATO-t bővíteni kell ? és fogják is ? Kelet felé, arról azonban még nincs döntés, hogy mely országokat hívják meg az első körben. Ám minden országot külön bírálnak el, egyik sorsa sincs a másikéhoz kötve. Markó Béla kifejtette, hogy amerikai politikai körökben három ország ? Csehország, Lengyelország és Magyarország nevét említik az első kör esélyesei között, ezekhez az utóbbi időben felzárkózott Románia és Szlovénia, amelyek egy évvel ezelőtt szóba sem jöhettek, majd ezután következhetnek más kelet-európai országok. Romániának ? fogalmazott a szövetségi elnök ? lemaradást kell behoznia az esélyesebb országokhoz képest, hiszen voltaképpen csak az 1996 novemberi változások után kezdődött meg a kötelező kritériumok teljesítése. Egy másik, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésével kapcsolatos koalíciós egyeztetésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós egyeztetések parlamenti szinten Romániába küldéséből, az európai egyetemi rendszeren belüli közös tervek kidolgozásából és az egyetemi oklevelek kölcsönös elismeréséből fog állni. Az ápr. 19-i Ziua ismerteti a magyar küldöttség vezetőjének kijelentését, Magyarország mégis Bolyai Egyetemet akar címmel. Az ápr. 18-i Libertatea Magyarország kedvezően tekint Romániára címmel tájékoztat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 21., 73. sz./"
1997. május 14.
"A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"
1997. augusztus 11.
"Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
1997. november 21.
További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/
1998. január 17-18.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége elhalasztotta látogatását a román belpolitikai helyzet tisztázódásáig, ez érintheti a készenléti hitel következő részletének sorsát. A Nemzetközi Valutaalap szorgalmazta a privatizáció gyorsítását és az ipari szerkezetátalakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17-18./
1998. január 21.
"A Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral készített interjút a lap. Az államtitkár kifejtette: intézménye szempontjából az eredmények, illetve a sikertelenségek meghatározása azért nehéz, mert azok az eredmények, melyeket ők annak könyvelnek el, nem feltétlenül jelentkeznek ugyanolyan súllyal a társadalomban, mint ahogy azt megtervezték. A múlt évi, főleg a bányászat területén elért nagyarányú munkaerő leépítéssel kapcsolatban Bara úgy vélte, európai szemmel nézve, gazdasági szempontból az nagyon olcsó intézkedés volt, azonban ezt az eljárást követnie kellett volna azoknak a programoknak, intézkedéseknek is, amelyek az elbocsátott, utcára került munkaerőt újból működésbe hozzák és alakítják. Bara Gyula hangsúlyozta a helyi vezetőségek szerepének fontosságát a helyi szintű fontos gazdasági döntések meghozatalában. Intézménye szempontjából igazi eredménynek tartja, hogy az egymástól viszonylag elkülönülő politikák, mint társadalombiztosítás, munkavédelem, lassan elkezdtek kis elszigetelt területekből integrált tevékenységi területekké válni. Bara Gyula a múlt évi sikertelenségek között a fekete-munkát, valamint a társadalombiztosítási szolgáltatások nemirányítottságát említette meg. Elmondta a lapnak, minisztériuma számos munkacsoportba küldi - ő volt a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások fő alkusza - ez pedig az RMDSZ-re nézve is jó. Végül a szövetség államtitkára megemlíti, "nem telik el olyan hónap, hogy ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább, maradunk vagy megyünk, együttműködünk vagy nem a kormánykoalícióval; azt hiszem, ha ezeket a dolgokat nem járjuk végig, nem lesz esélyünk felfedezni, hogy a romániai magyarság sorsa hogyan illeszkedik be ebbe a nehezen alakuló romániai jövőképbe". /Darvas Enikő: Beszélgetés Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./"
1998. február 23.
Febr. 23-án este a szövetség bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében tanácskozott az RMDSZ Gazdaság- és pénzügypolitikai munkacsoportja. A részvevők elemezték a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások helyzetét és az 1998. évi költségvetés lehetséges alternatíváit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./
1998. február 26.
Febr. 25-én hajnalban ért véget a kormány és a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ tárgyalásainak szakasza. Poul Thomsen, az IMF küldöttségének vezetője nem nyilatkozott. Victor Ciorbea miniszterelnök a megbeszélés után azt mondta, hogy az álláspontok közel voltak egymáshoz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
1998. február folyamán
"Gabriel Piscociu román kormányszóvivő szerdán cáfolta, hogy az IMF márciusra vagy áprilisra halasztotta a tavaly óta futó 4340 millió dolláros készenléti hitel január óta késlekedő legújabb 86 millió dolláros részletének kiutalását. A részlet csupán a Romániának 1998-ra megszabandó új feltételektől függ - mondta. - Először véglegesítik a hitelegyezményhez fűzendő kiegészítést, azután jön a harmadik részlet. - A Mediafax hírügynökség azt jelentette, hogy Valantin Ionescu privatizációs miniszter lemondott, és szándéka megmásíthatatlan, csak addig marad, amíg meg nem találják utódját. Döntését a gazdasági reformok elmaradásával indokolta. A kormányszóvivő nem erősítette meg a privatizációs miniszter lemondásának hírét, de azt mondta, hogy "szó van távozásáról". - Közgazdászok egyetértenek abban, hogy az egy éve meghirdetett reformprogram nem oldotta meg a nehéz gazdasági kérdéseket, főleg a szerkezetváltást, miközben a vásárlóerő 30 százalékkal, az ipari termelés 5,9 százalékkal csökkent tavaly, az infláció az 1996-os 56,9 százalékról 151,4 százalékra szökött fel és a GDP 6,6 százalékkal visszaesett, az 1996-os 4,1 százalékos növekedés után. A kormány heti 50 vállalat privatizálását ígérte, ennek átlagosan a fele teljesült és a bankprivatizáció még meg sem kezdődött - írta a hírügynökség. /MTI/"
1998. február folyamán
"Bár egy héttel meghosszabbította eleve két hétre tervezett és előzőleg is halasztott bukaresti tárgyalásait Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője, anélkül fejezte be pénteken a román kormánnyal folytatott megbeszéléseket, hogy megállapodás született volna a készenléti hitel harmadik részletének folyósításáról. Az IMF küldötte zárónyilatkozatában világosan leszögezte: a harmadik (86 millió dolláros részlet) folyósításáról "akkor fogunk tárgyalni, amikor megállapodás születik egy világos programról". A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége visszatér Washingtonba és "amint a kormány eldönti, mit választ, újra felvesszük a tárgyalásokat" - közölte Thomsen. A költségvetés eredeti tervezetében a privatizációból 10 ezer milliárd lejes bevétel, mintegy 1,2 milliárd dollár szerepelt. Az IMF küldöttsége ezt nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a kormány tavalyi privatizálási terve sem teljesült, ehelyett az ÁFA növelését javasolta, amit viszont Daianu pénzügyminiszter és a liberálisok elleneznek. /MTI/"
1998. március 2.
Egy héttel meghosszabbította bukaresti tárgyalásait Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségének vezetője, azonban nem született megegyezés a Romániának szóló készenléti hitelkeret harmadik részletének folyósításáról, ezért visszautazott Washingtonba. A szerkezeti reform elmaradt a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében, állapította meg Thomsen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1998. március 6.
Márc. 4-től a benzin ára 50 %-kal emelkedett, a szuperbenzin literjét az előző napi 3000 lej helyett 4500 lejért adták, délután 4400 lejre csökkentették az árat, számítási hibának tulajdonítva az előző számot, a gázolaj is 3300 lejen állt meg 3400 lej helyett. A népszerűtlen intézkedést azután hozták meg, hogy Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap képviselője az eredménytelen tárgyalások után elutazott Bukarestből. A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseire jellemző, hogy Daniel Daianu pénzügyminiszter két héttel ezelőtt keményen bírálta a kőolajfinomítókat, amiért 100 lejjel emelték a benzin árát. - Az üzemanyag drágulása minden termék és szolgáltatás drágulását eredményezi. /Ambrus Attila: Kár a benzinért! = Brassói Lapok (Brassó), márc. 6./
1998. április 10.
A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ figyelemmel kíséri az új román kormány első lépéseit, miután a kinevezett miniszterelnök, Radu Vasile azt mondta, hogy növelni fogja a kiadásokat és újratárgyalja az IMF-kölcsön feltételeit, olvasható az Adevarul ápr. 9-i számában. Az IMF január óta halogatja a tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel harmadik, 86 millió dolláros részletének kiutalását, a költségvetési és a politikai bizonytalanság miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1998. április 24.
Daniel Daianu pénzügyminiszter nincs mód arra, hogy Románia eleget tegyen a Nemzetközi Valutaalappal /IMF/ kötött szerződés előírásainak, emiatt nem kapja meg kölcsönharmadik, csaknem 90 millió dolláros részletét. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy akármi történik, az IMF-fel kötött hitelmegállapodás májusban lejár. - Poul Thomsen, a Romániával foglalkozó IMF-küldöttség vezetője ápr. 26-án érkezik Bukarestbe, majd tárgyalásokat kezd a pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével. A román vezetést a Világbank képviselői is bírálták, kifogásolták a privatizáció lassú ütemét. /Lemondunk a valutalapi kölcsön utolsó részletéről? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
1998. április 26.
Ápr. 26-án, vasárnap Bukarestbe érkezett Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával tárgyaló küldöttségének vezetője. Thomsen a Ciorbea-kormánnyal az IMF készenléti hitelének negyedik részletéről folytatott tárgyalások eredménytelensége nyomán januárban anélkül utazott el a román fővárosból, hogy megegyezés született volna a 86 millió dolláros részlet feltételeinek teljesítéséről. A vita akkor a tervezett román költségvetés teljesíthetőségéről folyt, a költségvetést azóta sem szavazták meg a román parlamentben, és a készenléti hitel negyedik részletét sem. Poul Thomsen találkozójára a Román Nemzeti Bank kormányzójával, Mugur Isarescuval már vasárnap sor kerül, ápr. 27-én, hétfőn Radu Vasile miniszterelnökkel, Daniel Daianu pénzügyminiszterrel, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi és Sorin Dimitriu privatizálási miniszterrel folytat megbeszélést. /MTI/
1998. április 30.
Ápr. 26-án érkezett Bukarestbe hogy Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó felelőse, tárgyalásai 29-én értek véget. Május végén visszatér Bukarestbe, hogy egy új megállapodásról tárgyaljon a román kormány illetékeseivel. Thomsen azért jött Romániába, hogy megismerkedjen az új kormánnyal. Poul Thomsen Radu Vasile miniszterelnökkel és több miniszterrel tárgyalt. Májusban jár le a készenléti hitel két utolsó részlete, melynek előírásait Románia nem tudta teljesíteni. A konkrét intézkedések ugyanis társadalmi ellenállásba ütköztek. Radu Vasile miniszterelnök a Thomsen-látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy Bukarest szeretné módosítani a költségvetéssel kapcsolatban még a Ciorbea-kormány és a Valutaalap által kidolgozott koncepciót. /Rövid távú szerződés készül az NVA-val. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
1998. május 1.
A napokban megjelent a brassói Fulgur Kiadó gondozásában a szINFónia nevet viselő matek-infó folyóirat. A Csinguru /Marosvásárhely/, a MAKOSZ lapja bemutatta a különböző erdélyi iskolák diáktanácsait és közölte, hogy júl. 3-31-e között Népi mesterségek tábort szerveznek Homoródalmáson. A Güze-Müze, a dicsőszentmártoni MADISZ információs folyóiratának a negyedik száma napvilágot látott. /Szász Attila: szINFónia - és nem szimfónia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1998. május 5.
Petru Lucinschi moldovai államfő szerdán Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával, ami által gyorsan helyreállhat az országnak a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködése. Az államfő és a politikai erők a március 22-i parlamenti választások óta tartó, több mint hat heti tárgyalássorozat után máj. 5-én megállapodtak abban, hogy ismét Ciubuc alakítson kormányt. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok csaknem egyharmadának megszerzésével. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1994 óta összesen 1,28 milliárd dollár kölcsönt nyújtott Moldovának. Januárban, várva a választások eredményét és az új kormány megalakulását, felfüggesztette együttműködését a volt szovjet tagköztársasággal. Ciubuc 55 éves, az egykori kommunista párt tagja volt. Független, mérsékelt vezetőnek tartják, és Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőhöz hasonlítják. 1991-92-ben Moldova moszkvai nagykövete volt. 1993-ban külügyminiszter-helyettessé, majd pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki. 1997 januárja óta kormányfő. /MTI/
1998. június 9.
Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
1998. július 17.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint kétséges, hogy Románia képes lesz-e tartani a költségvetés hiányára és a folyó fizetési mérleg tervezett deficitjére vonatkozó előirányzatot - jelentette ki John Hill,a nemzetközi pénzintézet bukaresti képviselője. Hill azzal számol, hogy a román folyó fizetési mérleghiány idén a GDP 7,8 százalékára nő a tavalyi 7,0 százalékról. Az IMF képviselője bírálta a román kormánynak azt a tervét, hogy az amerikai Bell Helicopters Textron céggel közösen kíván gyártani harci helikoptereket, amelyek közül 96-ot meg akar vásárolni. Hill szerint Romániának ez túlságosan nagy kiadást jelentene és veszélybe sodorná a kormány eddigi erőfeszítéseit a kiadások és a fizetési hiány csökkentése terén. /Aggódnak a nemzetközi pénzintézetek. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./
1998. július 18-19.
"Újabb válság fenyeget a Balkánon, ezúttal Romániában, a térség legnagyobb és legnépesebb országában, ahol nincs nyoma piaci reformoknak, s ezért gazdasági katasztrófa fenyeget - olvasható az egyik legnagyobb londoni stratégiai és politikai kutatócsoport, a Jane's külpolitikai szakkiadványának legutóbbi elemzésében. A Foreign Report címû idõszaki Jane's-kiadvány júl. 16-án megjelent összefoglalója szerint a múlt héten titokban Bukarestben járt az Európai Unió egy különmegbízottja, aki "kertelés nélkül közölte Radu Vasile kormányfõvel: az EU-tagságra pályázó tíz kelet-európai ország közül Románia az egyetlen, amely az elmúlt egy évben semmiféle haladást nem tudott felmutatni". A Jane's-kiadvány szerint "a döntésképtelen Ciorbea-kormány szinte megbénult, és semmit nem csinált tavaly, miközben a gazdaság teljesítménye nyolc százalékkal zsugorodott". Ciorbea utódja, Radu Vasile megígérte ugyan a közszolgáltató vállalatok zömének privatizálását, sõt, a parlamenti évadot is meghosszabbította a szükséges jóváhagyások megszerzése végett, de azok a határidõk is eredménytelenül múltak el az idén, amelyeket az új kormányfõ maga tûzött ki mindezek teljesítésére - írta a Foreign Report. A londoni elemzés idéz egy titkos belsõ IMF-jelentést, amely szerint a román gazdaság gyakorlatilag szétmállóban van, s a 150 legnagyobb román állami vállalat tavaly összesen 1 milliárd dollár veszteséget produkált. A Jane's elemzõi azt jósolták, hogy ha a kormány az év végéig nem lesz képes magához ragadni a kezdeményezést, a koalíció legnagyobb ereje, a kormányfõcsere miatt máris megosztott Parasztpárt kettészakad, s ez a kormány bukását fogja okozni. Az esetleges elõrehozott választásoktól azonban még rosszabb kormányzati felállás várható, nem utolsó sorban azért, mert "az elõzõ rezsim volt kommunistáit nacionalisták válogatott csapata váltotta fel... amely keresi a viszályt a tekintélyes lélekszámú magyar kisebbséggel" - áll a londoni elemzésben. /Gazdasági katasztrófa fenyegeti Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"
1998. szeptember 2.
Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániáért felelős főbiztosának váratlanul Romániába látogatott. Szept. 2-án találkozott Daniel Daianu pénzügyminiszterrel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Thomsen aggasztónak nevezte Románia pénzügyi helyzetét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési deficit kordában tartására a román kormánynak növelni kellene az adózás mértékét. A megbeszélések után Daianu úgy nyilatkozott, hogy találkozón nem esett szó egy újabb stand-by hitel folyósításáról. /MTI/