Részben alkotmányellenes a megszorító intézkedéscsomag
Részben alkotmányellenesnek nyilvánította az alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot, így a nyugdíjak nem csökkennek 15 százalékkal, ahogyan a kormány tervezte korábban.
A taláros testület pénteken délelőtt tárgyalta meg a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és a nyugdíjak 15 százalékkal való lefaragását magába foglaló megszorító intézkedéscsomag ellen benyújtott óvásokat. Az alkotmánybíróság közleménye megerősítette a sajtó által már korábban közölt információt, miszerint az alkotmánybírák részben alkotmányellenesnek nyilvánították a két törvénytervezetet, így csak a közalkalmazottak bére csökken 25 százalékkal, a nyugdíjakhoz viszont nem nyúlhatnak hozzá, azok a jelenlegi szinten maradnak.
Az alkotmánybírósági döntést megelőzően az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak és nyugdíjasok tüntettek az elnöki palota előtt. A kétórás tiltakozó akció során az emberek megpróbálták áttörni a csendőrök alkotta kordont, kísérletük azonban kudarcot vallott.
Az alkotmánybíróság döntése alaposan gyengítette a lejt, hiszen a megszorító intézkedések alkalmazásának a sikerességétől tette függővé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Romániát megillető következő, 850 millió euró értékű hitelrészlet folyósítását. A központi bank pénteken délben 4,28 lejben állapította meg egy euró árfolyamát, ami azt jelenti, hogy a lej elérte az elmúlt hét hónap legalacsonyabb szintjét az euróhoz viszonyítva.
A Mediafax hírügynökség szerint egyelőre a bércsökkentés alkalmazása is kérdésessé vált, hiszen az alkotmánybírósági döntés következtében az egész törvénycsomagot visszaküldik a parlamenthez, amelynek módosítania kell az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Előbb azonban meg kell várniuk még a talárosok részletes indoklását, ami egyes elemzők szerint akár tíz napig is elhúzódhat.
Népújság (Marosvásárhely)

Ponta: Újabb bizalmatlansági indítványt fontolgatunk – Megszabadítani Romániát a Boc-ostortól
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tegnap Maroshévízen kijelentette: újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja még ebben az ülésszakban, ha nincs más megoldás arra, hogy „Románia megszabaduljon a Boc-ostortól”.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán azt mondta: jogi és politikai kommentárt szeretne mondani arra alapozva, amit akkor tud, amikor a taláros testület indoklását látta. Jó hírnek minősítette a 15 százalékos nyugdíjcsökkentésre vonatkozó cikkelyek alkotmányellenesnek minősítését.
Ponta hozzáfűzte azonban: nem lehet elégedett az Alkotmánybíróságnak a többi társadalmi kategóriára vonatkozó döntésével.
„Elfelejtjük, hogy a kis fizetésű alkalmazottakat, a gyermeknevelési járandóságban részesülő szülőket súlyosan érintik ezek a döntések” – mondta Ponta. Szerinte politikai szempontból a Boc-kormány újabb súlyos baklövést követett el.
„Azt hiszem, hogy a Boc-kormánynak nem lesz többé bátorsága elpolitizált Alkotmánybíróságról beszélni. Jelen pillanatban a megoldás a Boc-kormány lemondása, amelynek nincs többé támogatása sem a parlamentben, sem az Alkotmánybíróságon, a pánik és a vele járó őrültség még súlyosabb helyzetbe sodorhatja Romániát” – jelentette ki Ponta, aki elmondta: a következő napokban találkozni kíván a Szociáldemokrata Párt területi vezetőivel, és, ha nincs más megoldás, még ebben az ülésszakban bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, hogy „Románia megszabaduljon a Boc-ostortól”.
„Fontolgatom egy újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását, hogy Romániát megszabadítsuk a Boc-ostortól. Ha Traian Băsescu, aki odatette, és vezeti a kormányt, nem váltja le az Alkotmánybíróság döntése után sem, a bizalmatlansági indítvány fegyveréhez kell folyamodnunk. Ha van esélyünk most megbuktatni, annál jobb, ha nem sikerül, akkor ősszel, de azt kockáztatjuk, hogy Románia még mélyebbre sodródjék a válságba” – mondta Ponta.
Mint mondta, a jelenlegi kormány megoldásait nem lehet életbe ültetni.
„Még 0,1 százalék remény sincs Románia és a lakosság számára, és hitelesség sincs, ha a Boc-kormánnyal megyünk tovább. A jelenlegi kormány megoldásait nem lehet alkalmazni, és Traian Băsescu és mindannyiunk kötelessége, hogy megszabadítsuk Romániát a Boc-kormánytól” – fejtette ki Ponta.
Ponta szerint jelenleg bármely megoldás jobb, mint a jelenlegi kormány, amelynek a Nemzetközi Valutaalap (FMI) előtt sincs hitele.
„Mindent újra gondolni a FMI-vel való kapcsolatban, mert a Boc-kormánynak már előtte sincs hitele, még 0,1 százalék sem. Nem kell nekünk a FMI-től érkező pénzt a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) adnunk” – mondta Ponta, aki szerint a PSD ajánlata nem lehet más, mint a PSD-kormányzás, szociáldemokrata kormányprogrammal.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Az IMF visszatartja a Romániának szánt pénzt
Elhalasztotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Romániának szánt hitelrészlet átutalását, miután a román alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által már elfogadott megszorító intézkedéscsomagot.
A román média szombaton idézte az IMF közleményét, amely elérhető a washingtoni pénzintézet honlapján. Eszerint Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.
A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések – a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása – lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát. Franks hozzátette, hogy az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.
A román kormány szombat délelőtt rendkívüli kormányülést tart, amelyen az alkotmánybírósági döntés nyomán szükségessé vált pótlólagos takarékossági intézkedésekről tárgyalnak. Elemzők szerint a kabinet nagy valószínűséggel emelni fogja a jelenlegi, 19 százalékos áfát, de akár a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra vonatkozó 16 százalékos egységes adókulcsot is növelheti.
Az Agerpres román hírügynökség által idézett kormányzati források szerint azonban előfordulhat, hogy ez utóbbi két adót nem kell módosítania a kormánynak, ha az áfát 24 százalékra emeli, az ebből származó pluszbevétel ugyanis fedezi a nyugdíjcsökkentés meghiúsítása nyomán a kormányzat korábbi takarékossági tervében keletkezett űrt.
MNO.hu

A kormány 24 százalékra emelte az áfát
A kormány 24 százalékra emelte az áfát szombati rendkívüli ülésén, amelyen azt is eldöntötték, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik. Emil Boc miniszterelnök a kabinet ülését követően kijelentette, hogy az adott körülmények között ez a legjobb megoldás Románia számára, amely így továbbra is élvezheti nemzetközi hitelezői bizalmát. A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már szerdán napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Pénteken az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány korábbi takarékossági programjának egyes részleteit, így nem csökkenhetnek 15 százalékkal a nyugdíjak, ahogyan a kormány korábban tervezte. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra érvényes 16 százalékos egységes adókulcs nem változik.
A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már szerdán napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Az IMF esetleges kedvező döntése nyomán Románia megkaphatja a tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró nemzetközi többoldalú hitelegyezmény soron következő, 850 millió euró értékű részletét. Boc hozzátette: a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej-euró árfolyamot.
Az IMF egyébként az alkotmánybírósági döntést követően elhalasztotta az IMF a Romániának szánt hitelrészlet átutalását. Közleményében Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője elmondta: az IMF igazgatótanácsa hétfőn nem fogja megtárgyalni a román kormány által korábban elküldött szándéklevelet, mivel a Románia által vállalt gazdasági célkitűzések a részben alkotmányellenesnek nyilvánított takarékossági csomagra épültek.
A pénzintézet szerint az alkotmánybíróság által kifogásolt intézkedések - a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése, valamint a romániai bírók, ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak újraszámolása - lényeges elemét képezték a takarékossági csomagnak, ezért az alternatív intézkedések meghozataláig az IMF igazgatótanácsa elhalasztja a Romániával kötött hitelegyezmény soron következő felülvizsgálatát.
Franks hozzátette, hogy az újabb intézkedéscsomag kidolgozásáról a román kormánnyal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, és bízik abban, hogy mielőbb az IMF igazgatótanácsának a napirendjére tűzhetik a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát.
Krónika (Kolozsvár)

(R)áfázik a kormány a talárosok döntésére
A jelenlegi 19 százalékos szintről 24 százalékosra emeli a kormány a hozzáadottérték-adót (TVA–áfa). Ez a Boc-kabinet válasza arra, hogy az Alkotmánybíróság pénteken alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését, így a megszorító csomagból csupán a közalkalmazotti bérek 25 százalékos lefaragása marad érvényben.
Az Alkotmánybíróság részben az alaptörvénybe ütközőnek találta a megszorító intézkedéscsomagot jogerőre emelő két jogszabályt. Így a közalkalmazottak bére 25 százalékkal csökken, a nyugdíjakhoz viszont nem nyúlhat hozzá a kormány, azok a jelenlegi szinten maradnak.
A taláros testület döntéséről Markó Béla miniszterelnök-helyettes az EMEF marosvásárhelyi ülését követő sajtótájékoztatón értesült, és újságírói kérdésre csak annyit mondott: „az Alkotmánybíróság döntése kötelező, tiszteletben kell tartani, a kormánynak nagyon sürgősen megoldást kell találnia a hiányzó összeg pótlására annak érdekében, hogy tartani tudják a költségvetési hiánycélt, valamint az IMF-fel kötött hitelmegállapodást”.
A talárosok döntése alaposan gyengítette a lejt, a jegybank pénteken délben 4,28 lejben állapította meg egy euró árfolyamát, ami azt jelenti, hogy a lej elérte az elmúlt hét hónap euróhoz viszonyított legalacsonyabb szintjét.
Emelik az áfát, várják az IMF-pénzt
A kormány már másnap megoldást talált a nyugdíjak csökkentésének megtiltására. Rendkívüli ülésén az áfa 24 százalékra való megemeléséről határozott. A kabinet azt is eldöntötte, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó nem változik. Emil Boc miniszterelnök szerint az adott körülmények között ez a legjobb megoldás Románia számára, amely így továbbra is élvezheti nemzetközi hitelezői bizalmát.
A kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) korábban megküldött szándéklevél módosított változatát is, és Boc reményét fejezte ki, hogy a washingtoni pénzintézet igazgatótanácsa már holnapután napirendre tűzi a romániai hitelegyezmény felülvizsgálatát. A kormányfő aggodalmát az váltotta ki, hogy közvetlenül az alkotmánybírósági döntést követően Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője azt nyilatkozta a pénzintézet honlapján, hogy a következő hitelrészlet folyósítását elhalasztják, amíg a bukaresti kormány alternatív megoldást nem talál.
Az IMF esetleges kedvező döntése nyomán Románia megkaphatja a tavaly márciusban kötött 20 milliárd euró nemzetközi, többoldalú hitelegyezmény soron következő, 850 millió euró értékű részletét. Boc hozzátette: a kormány összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej–euró árfolyamot.
Problémás a bércsökkentés is?
A Mediafax hírügynökség szerint a bércsökkentés alkalmazása is kérdésessé vált, hiszen az alkotmánybírósági döntés következtében az egész törvénycsomagot visszaküldik a parlamenthez, amelynek módosítania kell az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket. Előbb azonban meg kell várniuk még a talárosok részletes indoklását, ami egyes elemzők szerint akár tíz napig is elhúzódhat.
„Készen állunk bármilyen megoldásra annak érdekében, hogy a bérek 25 százalékos csökkentését már július elsejétől életbe lehessen léptetni” – reagált a felvetésre tegnap Emil Boc kormányfő. Hozzátette: azt is mérlegelik, hogy amennyiben a parlament nem módosítja időben az Alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket, akkor a kabinet sürgősségi kormányrendelettel teszi meg azt.
Erőre kapott az ellenzék
Az áfaemelést várhatóan megtámadja az ellenzék a népügyvédnél, mindkét alakulat alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy sürgősségi kormányrendelettel módosítani lehet az áfát. Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke szerint törvényellenes a forgalmi adó július elsejei hatályú módosítása, ugyanis az érvényben levő adótörvénykönyv szerint minimum fél évnek kell eltelnie a törvénymódosítás és az életbe léptetés között.
Victor Ponta PSD elnök szerint „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott”, és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Băsescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Puskás Bálint szavazata döntött
Puskás Bálint szavazata billentette el a mérleg nyelvét a taláros testület pénteki döntésekor – szivárgott ki a hétvégén. Sajtóértesülések szerint négy bíró alkotmányosnak nyilvánította a nyugdíjcsökkentést, öten pedig alkotmányellenesnek.
Puskás Bálint – akit az RMDSZ delegált korábban az Alkotmánybíróságba – az utóbbiak közé tartozott, és ezt be is ismerte az Antena 3 tévéadónak. „Döntésem az európai jogrenden és az Alkotmánybíróság korábbi döntésein alapult. Meggyőződésem szerint szavaztam, a politika nem befolyásolt” – jelentette ki Puskás.
Az alkotmánybírót emiatt törvényszegéssel vádolta meg egyik kollegája. A demokrata-liberálisok által javasolt Iulia Motoc szerint a bíráknak nem szabad a nyilvánosság elé tárniuk, miként szavaztak. Puskás Bálintot tegnap nem tudtuk elérni, hogy kommentálja a vádat.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Koalíciós gazdaságserkentő javaslatok
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ, a PD-L és a kisebbségek bemutatták gazdaságserkentő javaslataikat a koalíciós ülésen, és egy bizottságot hoznak létre, amely elemzi az elképzeléseket.
Borbély elmondta, hogy várják az UNPR javaslatait is, majd minden alakulat két személyt javasol, hogy operatívan dolgozhassanak ezeken.
„Valószínű, hogy jövő hét elején tárgyalunk ezen a szinten, és következtetésekhez is eljutunk. Ma mindenki bemutatta megoldási javaslatait, az RMDSZ, a PD-L és a kisebbségek ismertették azokat az intézkedéseket, amelyek részleteiről jövő héten tárgyalunk. A sok ötletet össze kell hangolni” – mondta Borbély, aki szerint a kisebbségek ötletei közül megjegyezte Varujan Pambucian javaslatát, melynek értelmében csökkenteni kellene az egységes adókulcsot, de nem hiszi, hogy jelen pillanatban ez megvalósítható. „A FMI-vel kötött megállapodásnak vannak pontjai, amelyeket tiszteletbe kell tartanunk” – tette hozzá.
Borbély kifejtette, ha összeül a munkacsoport, hogy elemezze a javaslatokat és ezek gyakorlatba ültetését, az RMDSZ a július 9-i SZKT-n hivatalosan is jóváhagyja ezeket.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

53 ezer önkormányzati dolgozót bocsátanak el
53 ezer önkormányzati tisztviselőnek mondanak fel a kormány szerda késő esti döntése értelmében.
Az intézkedés célja a költségvetési kiadások csökkentése, amiről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) állapodott meg a román kormány.
Arról is döntött a kormány, hogy pótlólagos adóval sújtja a több lakóingatlannal rendelkezőket, illetve duplájára emelik a 2 ezer köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú autók adóját. Az IMF által javasoltaknak megfelelően Romániában 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket, és felszámolnak számos szociális támogatást.
Emil Boc miniszterelnök szerint ezekkel az intézkedésekkel a hat évtizede legsúlyosabb gazdasági válságba került Románia hozzájut az IMF, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek támogatásához, összesen mintegy 20 milliárd euróhoz. Népújság (Marosvásárhely)

Markó: az RMDSZ a nehézségekkel együtt is vállalja a kormányzati szerepet – ÖSSZEFOGLALÓ
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A súlyos gazdasági helyzet és az emiatt meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat lehet végrehajtani, át lehet alakítani a romániai közigazgatást, és meg lehet valósítani a decentralizációt - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint viszont a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot
Markó Béla marosfői előadásában arra utalt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció az elmúlt időszakban rendkívül szigorú megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni. Ennek értelmében az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal kell csökkentenie, s mivel egy alkotmánybírósági határozat miatt meghiúsult a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának a terve, az áfa értékét 19-ről 24 százalékra kellett emelnie. Csak ezáltal tudja ugyanis az ország tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében a 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és csak e feltétel teljesítésével kaphatja meg Románia az IMF-hitel soron következő, 850 millió euró értékű részletét.
Markó Béla nem tagadta, hogy ilyen körülmények között alapvetően nem jó kormányozni. A szövetség mégis vállalja ezt - szögezte le -, mégpedig nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem azért is, mert ebben az időszakban valóban nagy esély van a mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. "Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben" - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az RMDSZ nem volt kormányon, akkor a PD-L és a most ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányzott. Ha az a két párt akkor, még idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket - hangoztatta -, az RMDSZ most nem kényszerülne arra, hogy nagyon kemény döntések meghozatalában vegyen részt.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, a korábbi kormányzatok rendkívül bonyolult, bürokratikus, átláthatatlan és nehézkes államrendszert hoztak létre - fejtette ki az előadó. "Ha azt sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni" - mutatott rá Markó Béla. Hozzátette: a kormány éppen az RMDSZ szorgalmazására látott hozzá a kormányzati struktúra átalakításához, több ügynökséget felszámolt vagy összevont. Átütő eredmény azonban az egészségügyben született, ezen a területen az elmúlt hónapokban az RMDSZ valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki, ennek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át - mondta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró.
A szenátus a Traian Basescu államfő által kért hat módosító indítványból csak kettőt fogadott el az ANI működését szabályozó törvény végszavazásakor. Bekerült a törvénybe, hogy nemcsak a tisztségben lévő, hanem a választott tisztségre pályázó jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, emellett Basescu javaslatára kiiktatták azt az előírást, amely szerint nem marasztalható el az a köztisztviselő, aki hibásan tölti ki a vagyonnyilatkozatát.
Törölték a szenátorok azt a passzust, amely szerint az ítélőtáblák keretében bírákból és ügyészekből álló bizottságok alakulnának a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére. A honatyák Frunda György javaslatára szavaztak így. Az RMDSZ-es szenátor korábban azzal érvelt, e testületek létrehozása az igazságszolgáltatás kebelében alkotmányellenes. Szintén Frunda javaslatára az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három helyett csupán egy évig vizsgálódhatnak. MTI

Fellélegezhet Románia: jön az IMF-hitel
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa szombaton bejelentette: jóváhagyta a Romániával kötött készenléti hitelszerződés negyedik módosítását és így 913,2 millió euró azonnali átutalását. Ugyanakkor a IMF beleegyezett abba is, hogy Bukarest egyes makrogazdasági mutatók teljesítését későbbre halassza.
John Lipsky, a valutaalap vezérigazgatója kijelentette: Románia jelentős lépéseket tett a makrogazdasági stabilitás helyreállítására, a gazdasági csökkenés megállítására és a válság előtti állapothoz történő visszatérés érdekében. Üdvözölte azt is, hogy sikerült a tavalyi indokolatlan közalkalmazotti béremelést visszafogni. Véleménye szerint a kormány által alkalmazott adóemelések és bércsökkentések biztosítják az ország pénzügyi stabilitását.
Az IMF más vezetői kétségeiknek adtak hangot a Bukarest által eszközölt áfaemeléssel kapcsolatban, és attól tartanak, hogy az intézkedésnek további gazdaságcsökkentő hatása lehet. Ettől eltekintve a nemzetközi pénzintézet illetékesei azt mondták, pozitív jelzést kívántak adni a pénzpiacoknak a tekintetben, hogy a külföldi finanszírozók Románia mellett állnak a gazdasági növekedés helyreállításáért folytatott küzdelmében.
A román ellenzék azonban mindezt másképp látja. A liberálisok és a szocdemek azt állítják, hogy a bércsökkentés és az áfaemelés is alkotmányellenes, és e tekintetben ismét az alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért. Elemzők szerint csekély a valószínűsége annak, hogy a taláros testület kereseteiket elfogadja. Következésképpen a lejnek a euró hoz és a dollárhoz viszonyított erősödése hétfőtől kezdve borítékolható.
Az IMF-döntés nagy nyomást vett le a kormányról is, amelyet a parlament immár felhatalmazott arra, hogy a nyári vakáció idején, júliusban és augusztusban kormányrendeletekkel vezesse az országot
Tibori Szabó Zoltán – Kolozsvár. Népszabadság

Megjött az újabb IMF- hitel
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa 913,2 millió euró (1,1 milliárd dollár) újabb hitelrészlet átutalásáról döntött Romániának – közölte az IMF még péntek éjjel.
A folyósítás a döntés után azonnal megtörtént a kormány újabb takarékossági intézkedéseinek a hatására.
A 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF. A most átutalt összeggel Románia 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Az idei államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka lesz a tervek szerint. A deficit a takarékossági intézkedések nélkül elérné a 9,1 százalékot. Népújság (Marosvásárhely)

Valutaalapi „vállveregetés”
A július 26-a és augusztus 4-e közötti időszakban újra Romániában tartózkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, hogy a gazdasági fejleményekről, illetve – a költségvetést beleértve – a jövő évi célkitűzésekről tárgyaljon. A készenléti hitelmegálapodás közelgő, ötödik felülvizsgálatától függ a hatodik kölcsönrészlet sorsa, mely kilencszáz millió eurót tenne ki.
Az IMF illetékeseit kellemes meglepetésként érte, hogy a román kormány milyen gyors döntést hozott a hozzáadottérték-adó (ÁFA/TVA) emelésről, ugyanakkor kétségeik is vannak azzal kapcsolatosan, hogy a bukaresti kabinet valóra tudja-e váltani az elhatározott megszorító intézkedéseket – fogalmazott a román sajtónak adott nyilatkozatában Jeffrey Franks, az IMF romániai missziójának vezetője.
Az IMF tisztségviselője derűlátóan nyilatkozott az áfa 19 százalékról 24 százalékra való emeléséről, legalábbis úgy véli, hogy az nem vezet feltétlenül meredeken felfelé kúszó inflációhoz. Romániában több kereskedelmi egység szándékosan visszafogja magát, nem emeli drasztikusan az árait, sőt, egyes cégek az áfaemelés mértékében sem drágítják áruikat.
Elismerés és aggály
A romániai misszió vezetője kifejtette: a nyugdíjcsökkentés elmaradásának eredményeként a nyugdíjasoknak több költenivaló pénzük marad, ez pedig a fogyasztás viszonylagos növelését ösztönzi. Ezzel szemben az áfa emelése miatt a lakosság összességében többet fog fizetni az árukért és szolgáltatásokért, így kevesebbet fog vásárolni, ez pedig inkább visszafogja a fogyasztást.
Franks szerint ez a két hatás kioltja egymást, ami azt jelenti, hogy szerinte nem lesz lényeges változás. Az IMF-nél részben elismeréssel fogadták, hogy a román kormány a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenessé nyilvánítása után gyorsan hozott alternatív döntést, ugyanakkor Washingtonban aggódnak is amiatt, hogy ez a kormány képes lesz-e betartani mindazt, amit elhatározott, lesz-e ereje folytatni a megkezdett reformpolitikát, vissza tudja-e fogni a költségvetési kiadásokat, meg tudja-e valósítani az adók és illetékek hatékony beszedését.
Összhangban: Mugur Isărescu (BNR) és Jeffrey Franks (IMF) egyaránt 8 százalékos inflációval számol
Mint ismeretes, a napokban folyósítják a román készenléti hitel ötödik, 913,2 millió eurós hitelrészletét. A washingtoni pénzintézet ugyanakkor jóváhagyta az inflációs cél 3,5 százalékról 7,9 százalékra való emelését – ez megegyezik a Román Nemzeti Bank (BNR) előzetes felméréseivel, mely szerint év végéig nyolc százalék körül alakul az inflációs arány, bár a jegybank reményei szerint ez akár alacsonyabb szinten maradhat.
Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója bizakodva tekint a várható áremelkedések elé, melyet a balti államok és Magyarország példájával illusztrált, ahol az áfaemelés csak fele mértékben emelte a fogyasztói árakat.
„Már néhány nap után is láthatjuk, hogy az áremelés nem olyan nagy. Eddig egyetlen terméknek sem ment fel öt százalékkal az ára” – nyilatkozta tegnap a BNR első embere, aki ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az emelkedés hosszabb távon is bekövetkezhet.
Isărescu szerint az áfa ötszázalékos emelése 4,2 százalékos növekedéshez vezetne, ha teljes mértékben, minden árban tükröződne. „A fogyasztói kosárban azonban vannak olyan termékek is, gyógyszerek, könyvek, szállodai szolgáltatások, amelyek áfája kilencszázalékos. Vannak nulla áfájú termékek is – orvosi szolgáltatások, mozi- és színházjegy, körülbelül 4 százalék értékben. Következésképpen, ha a számtant vesszük figyelembe, a növekedés 3,9 százalékos lesz” – mondotta.
Hullámzó árfolyam
Az utóbbi napok „gyengélkedése” után a lej tovább erősödött az euróhoz képest: a régióban tapasztalható pozitív fejleményeknek köszönhetően tegnap a BNR 4,26-os árfolyamot hirdetett, mely több mint négy banival volt kevesebb a pénteki szinthez képest. Ugyanakkor a forint és a lengyel zlotyi mellett a lej azon kevés pénznem közé tartozik, melyek 2010 első negyedévében lényegesen gyengültek az euróhoz képest.
A román fizetőeszköz közel három százalékot (2,93-at) vesztett értékéből az európai közös valutával szemben – mutatott rá az X-Trade Brokers tőzsdeügynökség legfrissebb felmérése. Az árfolyam esése az euró gyengélkedése miatt méginkább figyelemreméltó – fogalmaz a szakértői véleményezés, mely szerint az újabban meghozott megszorító intézkedések miatt a pénzpiac további alakulása jelenleg előreláthatatlan. Új Magyar Szó (Bukarest)

Élesen bírálta Frunda György az RMDSZ vezetőit
Pengeváltás alakult ki az RMDSZ miniparlamentjében, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a gazdaságélénkítés mikéntjéről, miután Frunda György szenátor élesen bírálta a szövetség vezetőit amiatt, hogy mostanra halasztotta el a két héttel korábbanra meghirdetett küldöttgyűlést. Mint arról beszámoltunk, az ülésnek az RMDSZ gazdaságélénkítést célzó javaslatcsomagjáról kellett volna tárgyalnia két héttel ezelőtt, azonban az alkotmánybíróság éppen akkor utasította vissza a nyugdíjak csökkentését tartalmazó törvényt, a kormánytagoknak pedig sürgősen vissza kellett utazniuk Bukarestbe, hogy a koalíciós partnerekkel mielőbb megtalálják a módját annak, hogy ilyen körülmények között is tartani lehessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen megállapított 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, ami egyben feltétele volt a soron következő IMF-hitel folyósításának is.
A Boc-kabinet – mint ismeretes – akkor határozott a hozzáadottérték- vagy általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, amit július elsejétől hatályba is léptettek.
Frunda György egyébként nem vett részt a pénteki SZKT-n, mivel az Európai Tanács raportőreként éppen Oroszországban akadt dolga. Levelét Kelemen Kálmán szenátor olvasta fel. Ebben a Maros megyei szenátor keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét, amiért két hete elnapolta az SZKT ülését. A szenátor úgy véli: mielőtt az RMDSZ-vezetőség döntött arról, hogy a megszorító intézkedések során fizetések és nyugdíjak csökkentésével vagy az áfa növelésével értenek-e egyet, éppenséggel az SZKT-val kellett volna konzultálnia, ahelyett hogy elhalasztotta volna annak értekezletét. Frunda ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben a szövetség egy sor rossz döntésbe ment bele, túl könnyelműen fogadja el a demokrata-liberálisok kezdeményezéseit, ezért igencsak csökkent a népszerűsége. Ugyanakkor az országban RMDSZ-es asszisztenciával gyakorlatilag egypártrendszer kezd kialakulni, vélekedett Frunda.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azonban visszautasította a vádakat, mondván: éppenséggel azért volt szükség az SZKT elnapolására, mert életbevágóan fontos döntéseket kellett meghoznia a kormánynak aznap, amikor üléseznie kellett volna a szövetségi döntéshozó testületnek.
Nincs más kiút
A romániai belpolitikai helyzetet elemezve egyébként Markó rámutatott: azért vállalták, és vállalják továbbra is a kormányzásban való részvételt, mert úgy gondolják, most van lehetőség a társadalmi reform végrehajtására vagy legalább az elkezdésére. Ennek első jelentős lépéseként a kórházak decentralizációját említette. „Sok önkormányzati vezető azt állítja, ez nem más, nem több mint az, hogy azt a bizonyos valamit átdobtuk a kerítésen. Nos, még nagyon sok mindent át akarunk dobni a kerítésen” – fogalmazott Markó, arra utalva, hogy ha most komoly hátránynak is tűnik az önkormányzatok számára az, hogy át kell venniük az intézmények irányítását, ez hosszú távon igen hasznos lépés, hiszen ha már nem lesz kormányon az RMDSZ, a magyarlakta települések maguk dönthetnek a térségükben levő kórházak sorsásról, és ez az iskolákra is érvényes lesz, ha életbe lép az új tanügyi törvény. Markó szerint 1990 óta talán soha nem volt nehezebb kormányozni Romániában, mint most, de nincs más kiút, részt kell venni benne, hogy „Romániát ki lehessen húzni abból a kátyúból, amelyben bennragadt”, aminek pedig egyik „szánalmas következménye az, hogy 2004 óta mindössze 42 kilométernyi autópálya épült az országban”. Markó egyben felrótta az EMNT-nek, hogy az RMDSZ-t hevesen bírálja azzal a PDL-vel való együttműködés miatt, amellyel korábban ő maga is tárgyalt, és ugyanez vonatkozik Traian Băsescu államelnökre, akit főként az EMNT-sek támogattak az elnökválasztás alkalmával.
Szorosan együttműködnének a Fidesszel
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor a külpolitikai helyzetet is górcső alá vette. A szlovákiai választásokat követően kialakult új helyzetről szólva kifejtette: bár egy olyan politikai alakulat került kormányra a Híddal, amely etnikailag vegyes szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a továbbiakban nincs szükség a kimondottan etnikai jellegű érdekképviseletre. „Viszont világossá vált, hogy „a szlovákiai magyarok az eredménycentrikus és nem a konfrontatív politizálásra voksoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy az eredményes politikát nem helyettesítheti semmi” – szögezte le Markó. Az anyaországi új politikai helyzettel kapcsolatban megjegyezte: „célunk szorosan együttműködni az új vezetőséggel, amelytől elvárjuk, hogy messzemenően támogassa szervezeti önállóságunkat.”
Gazdaságélénkítő program
Kisebb vitát szült az RMDSZ SZKT-n bemutatott gazdaságélénkítő javaslatcsomagja is. A dokumentumot egy 12 tagú bizottság dolgozta ki, amelyet Lakatos Péter Bihar megyei képviselő vezetett. Mátis Jenő képviselő éles hangnemben bírálta a vezetőséget, amiért az SZKT gazdasági szakbizottságának a tagjait nem vonták be a javaslatcsomag kidolgozásába, hanem kész tények elé állították őket. Antal Imre képviselő a felületes tünetkezelés helyett mélyreható elemzést sürgetett. Náznán Jenő képviselő, agrármérnök súlyos hibákra hívta fel a figyelmet: évekkel ezelőtt törvény útján tiltották meg azt, hogy a magángazdaságokból származó sertések kerüljenek forgalomba, emiatt csak Maros megyében 87 ezerrel csökkent a disznók száma, gazdák mentek tönkre, miközben a „hormonnal táplált uniós sertések” kerülnek a piacra. „Emiatt a hazai gabonapiac is befuccsolt. Most meg azt javasolja a szövetség, hogy vágóhidakat kell létesíteni” – méltatlankodott Náznán. Korodi Attila a mikrohitelek bankjának létrehozását szorgalmazta, Eckstein-Kovács Péter az uniós pályázatok lebonyolításának a felgyorsításáért, a diákhitel létesítéséért szállt síkra. Az SZKT-tagok közül többen azt szorgalmazták, hogy a vezetőség szervezzen olyan egész napos vitát, ahol bele lehet mélyülni a gazdasági gondok taglalásába. Mint kiderült, a javaslatok egy része akár be is kerülhet a javaslatcsomagba, amelyet az RMDSZ vezetősége két héten belül ismertetni kíván a koalíciós partnerrel is.
Az eredeti lista főként arra vonatkozik, hogy miként lehetne, kellene fellendíteni a kis- és középvállalkozásokat, az egyszemélyes és a családi vállalkozásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az államháztartást. Az RMDSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen adómentes a befektetett nyereség, hogy a munkanélküliek, illetve végzős diákok alkalmazása esetén kedvezményes legyen az adóztatás. A vállalkozások beindítását ugyanakkor kedvezményes adózással ösztönöznék, 3 százalékra csökkentenék a mikrovállalkozások forgalmi adóját, és három hónapról hat hónapra növelnék az évente kiróható kényszerszabadságolások időtartamát. Az RMDSZ továbbá azt javasolja, hogy legyen áfamentes a lakóházak építése, tatarozása, felújítása, hogy az alkalmazottak számának a növelése esetén csökkenjen a társadalombiztosítási hozzájárulás összege, hogy 1200 lej fölött lépcsőzetesen csökkenjen a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak értéke, és hogy a munkanélküli-segélyt társadalmi, szociális tevékenységek végzése esetén folyósítsák a rászorulóknak. Az állami intézmények hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor javasolják az alkalmazott személyzet számának optimizálását és a hasonló feladatokat ellátó egységeknek összevonását.
Az SZKT a hét végén döntött arról is, hogy a szövetég 10. kongresszusát 2011. február 26-27.-n tartják meg, a megszervezésére pályázni lehet, a pályázatokat idén szeptember 10-ig lehet benyújtani az ügyvezető elnökségnek. Krónika (Kolozsvár)

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet
Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak.
A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre.
„Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.
Meg nem erősített bejelentés
Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.
Markó: elég a megszorításokból
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesnek nyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.
„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.
Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.
Átlátható rendszert szorgalmaz László János
Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.
Elemzői pro és kontra
Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008. között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu. Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.
„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.
„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.
Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP
Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.
Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Érdekekből táplálkoznak a román–magyar kapcsolatok
Kerülték a kényes kérdéseket Tusványos záró előadásán
A kölcsönös baráti gesztusok, diplomáciai kedveskedések, a dicséretek, mi több, a hízelgés jegyében zajlott Tusványos záró előadása, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu román államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára vett részt. Igaz ugyan, hogy Tőkés László több ízben felvetette a székelyföldi területi autonómia illetve a kulturális önrendelkezés kérdését, ilyen irányú résztvevői kérdés is érkezett, de az államfő a diplomáciától nem szokatlan módon kitérő választ adott. Ehhez képest tavaly kerek-perec kijelentette: annyi autonómia lesz a Székelyföldön, mint Caracalban. Míg Orbán Viktor a nyugati típusú kapitalizmus válságát ecsetelte, addig Tőkés László a magyarországi kétharmados forradalomról, Traian Băsescu pedig a Duna-stratégiáról és a Nabucco vezetékről beszélt, és egy beteljesületlen vágyát is megosztotta a részvevőkkel.
Elemzők egybehangzó véleménye, hogy kímélték egymást, sőt kedveskedtek és hízelegtek egymásnak a Hargita megyei Tusnádfürdőn sorra került 21. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor záró előadásának résztvevői: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Bezzeg a tavaly, amikor a jelenlegi magyar miniszterelnök még „csak” a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Fidesz elnöke volt, hangsúlyosabban vetődtek fel bizonyos, a két ország kapcsolatát lényegesen befolyásoló kérdések. Ugyanakkor Traian Băsescu sokkal frappánsabb és keményebb válaszokat adott például az autonómiát taglaló felvetésekre. Bár az előadás címe Közép-Európa Európa közepe? volt, mindenki arról beszélt, amiről akart. Megfigyelők szerint a záró előadásra kíváncsi résztvevők száma alacsonyabb volt, mint a tavaly.
A kedveskedést Tőkés László kezdte, aki a néhány hónappal ezelőtt zajlott magyarországi parlamenti választások eredményéről szólva elmondta, hogy az anyaországban „valóságos forradalom” következett be. Ezután Traian Băsescu következett, akinek megköszönte, hogy külön vizsgáló csoportot hozott létre, amely Vladimir Tismăneanu vezetésével végül jelentést állított össze a kommunizmus bűneiről. Az elítélő dokumentumot az államfő fogadtatta el, ezért köszönet jár neki, mondta az EP alelnöke. Néhány perccel később a Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos fejleményekről szólva Tőkés újabb hízelgő kijelentést tett az államfő javára: „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”.
Bomoljon le a mentális vasfüggöny
A kommunista időkre visszavezethető küzdelmek zajlottak a Feddhetetlenségi Ügynökséggel, pontosabban annak működésével kapcsolatban. Mi az elszámoltatás hívei vagyunk – fogalmazott a politikus. Más témára térve kijelentette: nem történhet meg az, hogy megbukott a kommunizmus, de még mindig nem bukott meg a nacionalizmus.
Emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt többedmagával levélben fordult a nemzetközi katonai és biztonsági szervezethez, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai kisebbségi kérdések nem megfelelő kezelése biztonságpolitikai kockázatot jelent a térség számára. – Vissza kell kerülnünk Európa közepébe, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy mihamarabb lebomoljon a nemzetek közötti mentális vasfüggöny – fogalmazott. Tőkés kijelentette: szívén viseli Moldova Köztársaság sorsát, nem akarja azt, hogy a szomszédos ország „a hátsó kapun jöjjön be Európába”.
Még Tőkés felszólalása előtt Németh Zsolt kijelentette: nagy jövő áll Közép-Európa előtt, de minden attól függ, a térség országai és polgárai képesek lesznek-e kihasználni a lehetőségeket. Szerinte a térség közepe Tusványos és nem Magyarország vagy Románia, ugyanis e település szellemisége alapján épültek újjá a román–magyar kapcsolatok.
Orbán Viktor: válságban a kapitalizmus
Magyarország miniszterelnöke már beszéde legelején fején ütötte a szöget. – Jelen pillanatban a magyar–román kapcsolatok a szokásosnál jobbak, mert érdekekből táplálkoznak – fogalmazott. Ezt követően az általa is vezetett ország jövőjét fürkészte, azon gondolkozva, mi történik majd a magyarokkal a következő években. Előbb viszont a 21. század első évtizedében végbement tektonikus változásokra hívta fel a figyelmet. – Tulajdonképpen a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt években, nem időszakos pénzügyi zavarról van szó – vélekedett a magyar miniszterelnök. Szerinte előtérbe kerültek a spekulatív jellegű pénzmozgások, a munka elvesztette értékét. – A tankönyvekben jól mutatnak a nyugati típusú kapitalista elméletek, de a gyakorlat szinte csődbe vitt bizonyos államokat. Az Istenbe vetett hit helyett a spekuláció érvényesült. Senki sem gyakorolta már azt, hogy a hentes nem árulhat rossz húst, illetve a bank nem adhat olyan hitelt, amelyről jó előre tudja, hogy visszafizethetetlen – jegyezte meg a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte a kapitalizmus eltávolodott az alapértékektől. – Beteg dolgok történnek a világgazdaságban. A korlátok helyébe a gátlástalanság került. Ebből az a tanulság, hogy feltétlenül és mihamarabb szükség van az erkölcsi értékek rehabilitációjára. A nyugati országok valóságos szívrohamot kaptak, s jól át kell gondolniuk, hogy milyen irányban haladnak tovább, hogyan épülnek fel – fogalmazott.
A magyar kormányfő nem akar Che Guevara lenni
A Magyarországon bevezetett bankadóról szólva kijelentette: korántsem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, de „az sem lehet, hogy az ilyen gazdasági válságok idején, s ha baj van, akkor az állampolgárokhoz forduljunk segítségért.” – Onnan is el kell venni valamit, ahol van – szögezte le.
Az anyaország belpolitikai helyzetéről szólva ő is úgy ítélte meg, akár Tőkés László, hogy kétharmados forradalom következett be. – Véget vetettünk annak a korszaknak, amikor rendes, becsületes magyar emberek a helyzet állandó vesztesévé váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki megszegi a törvényeket. Sajnos a magyar ember igen hajlamos arra, hogy a dolog fonákját, s ne a színét lássa. Azon kell folyton dolgoznunk, hogy ezt a szemléletet is megváltoztassuk – tette hozzá Orbán Viktor.
Băsescu be nem teljesült vágya
Traian Băsescu általános megállapításokkal szólt a közép-európai térségről. Szerinte fontos egy térségen belül az egyensúly, illetve a két vagy több régió közötti összhang. Vélekedése szerint konszolidálódik a közép-európai térség, s ennek a folyamatnak az alappillére a román–magyar megbékélés. – Szerintem ez a megbékélés az elmúlt 20 év elsődleges sikere – mondta az államfő. Úgy gondolja, a megbékélés csak másodsorban fontos a térség számára, elsősorban viszont a Romániában élő magyarok és a Magyarországon élő románok szempontjából mérvadó. Szerinte a térség jövőjét a mindenki által elfogadott, kölcsönösen érvényes értékekre lehet alapozni. – Nem a nemzeti hovatartozás, nem a vallás, nem a történelem vagy a földrajz az, ami megerősít egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket az európai uniós és észak-atlanti csatlakozáskor mind Magyarország, mint pedig Románia elfogadott. A térség kiegyensúlyozottságának szavatolásáról szólva elmondta: fontos a többség és a kisebbségek közötti viszony harmonikus fejlődése.
Lévén, hogy a két ország közötti kapcsolat ecsetelésekor Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekekről beszélt, Traian Băsescu ezeket nevükön nevezte: Duna-stratégia, a Nabucco-vezeték és a roma kérdés rendezése. Utóbbival kapcsolatosan egy be nem teljesült vágyáról számolt be a hallgatóságnak: 2008-ban európai szintű stratégiát javasolt, de egyes országok meggátolták annak létrehozását. – Most viszont bírálnak bennünket, hogy nem vagyunk hajlandóak megakadályozni azt, hogy a romák bizonyos országokba utazhassanak. Kijelentem: ezt ezután se fogjuk megtenni – szögezte le az államfő.
Băsescu egyetértett a magyar miniszterelnökkel abban, hogy más alapokra kell helyezni a kapitalista rendszert. – Új, reális kapitalizmust kell építeni, ugyanis a világgazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem él – mondta.
S ha Trianon „fordítva sül el”?
A hallgatóság összesen 68 kérdést tett fel. Tulajdonképpen ez jelenthette volna a szókimondóbb fellépést, ugyanis konkrét és frappáns kérdéseket fogalmaztak meg egyes résztvevők, mint például: amennyiben a trianoni békeszerződés éppen fordítva „sült volna el”, Băsescu támogatná-e a Románia határain kívül élő román kisebbség autonómia törekvéseit?
Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett, hogy Románia elmaradt Szerbia mögött a magyar kisebbség számára biztosítandó kulturális autonómia vonatkozásában. – Remélem, ez a kérdés az őszi magyar–román együttes kormányülés napirendjén lesz – mondta Tőkés. Kéréssel fordult az államfőhöz: – Lévén, hogy mi támogattuk Önt az elnökválasztáson, kérjük, hálálja meg nekünk, s adja meg az autonómiát – fohászkodott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.
A Nemzetközi Valutaalappal megszakított együttműködéssel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor frappáns választ adott: – Kellemes tárgyalópartner volt addig, ameddig nem úgy lépett fel, mint a bankárok nemzetközi szakszervezete. Nem újítjuk meg az ősszel lejáró együttműködést – jelentette be. Ugyanakkor a román–magyar megbékélésről szólva kijelentette: nincs megbékélés igazság nélkül. – Ebben a kérdésben is józan agyra, forró szívre és hidegvérre van szükség – jegyezte meg.
A román államfőnek több fogas kérdés is jutott. Arra a felvetésre, hogy mikor kap költségvetési pénzt magyar felsőfokú oktatási intézmény, Băsescu a parlament asztalán levő oktatási törvénytervezettel válaszolt. – A jogszabálytervezet lehetővé teszi azt is, hogy állami vagy magán egyetemet finanszírozzunk – mondta.
A trianonos kérdés alól elegánsan kibújt, mondván, hogy nem akar erről a kérdésről beszélni, ugyanis „ez elválaszt bennünket”. „Még mondanék azért valamit az autonómiával kapcsolatban: mi sohasem jártunk közbe, hogy egy másik állam közigazgatási szervezése átalakuljon” – jegyezte meg. Tőkés László fohászára pedig így válaszolt: a magyarság 75 százaléka rá szavazott, nem tudja ennyi ember vágyát teljesíteni.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Tusványos kormányon
Minden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg.
Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója.
Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások
Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”.
Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát.
Orbán a furfangos észjárásra alapozna
Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében.
Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak.
Băsescu EU-s romaprogramot sürget
Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki.
A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz.
Orbán, mint román miniszterelnök
A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani.
A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma.
Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök.
Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár)

TUSVÁNYOS 2010
Orbán-koncert három frontemberrel
Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással
Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”.
Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket.
Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le.
Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal.
Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő a határon túli románok sorsát is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak.
Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő.
Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak.
„Békés kisebbség vagyunk”,
szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében.
„Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az, versenyképesek lesz-e Európa, vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot.
Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.
„Ma beteg dolgok történnek a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe.
A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni.
„Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le.
Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek Európa lezüllése ellen; meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot.
A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta.
Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte.
Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé, nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik.
A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor.
„Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni?
A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki.
Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki: hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány, a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta.
Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája.
Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem.
A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás: a tanügyi autonómia lenne az igazi.
Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni.
Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta.
Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta.
Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu.
Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő mindig a jövőről szeret beszélni.
A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta. Transindex.ro

Az RMDSZ nem, a pénze igen!
Futnak a patkányok! – mondják a hajósoknál, ha jön a vihar. Persze azokra a gyengébb jellemű társaikra is célozva, akik menten eltűnnek a fedélzetről, ha egy nagyobb széllökés megingatja a hajót. Aztán vihar múltával előbújnak és eljátsszák, hogy mennyire helytálltak, nekik köszönhető a túlélés.
Azt mondja Csavaros, aki több sikeres kulturális rendezvényt szervezett: bár nem sokan tudják, ő mindig is fideszes volt, mert őt az RMDSZ semmiben nem támogatta! Azt hittem, nem jól hallok, ezért kérem, hogy ismételje meg. Megismétli: őt az RMDSZ semmiben nem támogatta!
Zavar, amit mond, mert ismerem a valóságot, ezért szemébe vágom: hamar elfelejtette, hogy több díjat is kapott a szervezettől, ha nem is annak nevével, hanem az általa támogatott alapítvány révén. Az se jut eszébe, hogy rendezvényei mögött ott volt az RMDSZ, nem csak azzal, hogy a szervezőkkel és ingyenes telefonhasználattal segítette, de a megfelelő közösségi teremhez is általa jutott.
Más. Renoválják a többszáz éves templomot. Kérdem honnan ennyi pénz? Válasz: a hűséges hívektől! Csak tőlük? Csak és csak! Ejnye, mondom, már utána nézek, mert kisebb templomokra is adtak már kormánytámogatást. Igazam volt, erre is adtak, az RMDSZ közbejárására. (Mellesleg az elmúlt években csupán Szatmár megyében harmincnál több magyar templom renoválásában segítettek az RMDSZ parlamenti képviselőinek lobbizásával kapott kormányzati pénzek).
Csak hát most, hogy ilyen csapnivalóan mennek az ország dolgai, s a kormány tagjaként Markóék is a megszorító intézkedésekre szavaztak, nem illik az RMDSZ-szel dicsekedni. Még, ha úgy jönne a pénz, hogy a magyar nemzeti összefogást támogatja! Így másképpen hangzana. De ki az a barom, aki a román kormányhoz benyújtott kérvényre ilyesmit írna? Adna csak Kövér László nagy nemzeti szólammal akár pár ezer forintot, többször is felolvasnák! Lám, az RMDSZ millió forintot érő segítségét meg elhallgatják, mert az adott helyzetben nem lehet rajta a nemzeti masni.
Ám észre kellene venni: hiába várják most nálunk is nagyon sokan a szívet bizseregtető nemzeti szöveg mellé a forint milliókat, nem jön, mert egyelőre Kövérék odahaza is nagyon szűkmarkúan kénytelenek mérni. Mert odakoppint az IMF.
Ismerőseimnek nem győzöm hangoztatni: hiába tartják markukat a forintokra, mert nekünk a pénzt továbbra is Bukarest adja. Lássunk tisztán! Ami túlról jön, az csak arra jó, hogy szívünket birizgálja, de a mindennapira csak morzsa. Azt itt kell kiverekednünk.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

További közalkalmazottakat bocsátanak el
A kormány kitart amellett, hogy év végéig további 74 ezer közalkalmazottat bocsát el, miután 27 ezret már leépítettek, és 2011-ben 15 ezer menesztését tervezik. Emellett érvényben marad a nyugdíjak befagyasztása, a 13. fizetés, a fűtéstámogatás, a vakációs prémiumok megvonása.
A közalkalmazottak elbocsátásáról, a nyugdíjak befagyasztásáról, a fizetési pótlékok és a fűtéstámogatások megvonásáról szóló ígéreteket az IMF-nek küldött szándéknyilatkozat végső formájába foglalták bele.
A kiegészítő nyilatkozat szerint a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére az első félévre kitűzött államháztartási hiánycélt tartani tudták, főként a kiadások szigorú ellenőrzésének és a 27 ezer közalkalmazott leépítésének köszönhetően. A 2010 hátralevő időszakára a pénzügyi korrekcióra irányuló erőfeszítéseink során a nemrég elfogadott intézkedéscsomagra alapoznak. Szabadság (Kolozsvár)

(Vezércikk)
Mai álom egy nem létező múltról
Barátot tarts közel, ellenséget még közelebb! A közismert népi bölcseletet tartja láthatóan szem előtt az új magyar kormány, amelynek a nyugat felé sokszor fityiszt mutató külpolitikája a szomszédsági és régiós kapcsolatok erősítését, meglévő régiós kötelékek megszilárdítását és újak létrehozását promoválja.
Mert miközben Orbán Viktor miniszterelnökkel az élén a Fidesz-kormány nagy merészen kitessékeli a Nemzetközi Valutaalap bankárait az országból, alaposan meghökkentve a nemzetközi közvéleményt, a magyar diplomácia vezetője egy hónap leforgása alatt kétszer látogat Bukarestbe, egyéb, balkáni célpontjait nem is említve. (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy előreláthatólag egy hónap múlva Martonyi János ismét itt lesz a – tavaly elmaradt – román–magyar kormányülésen, valamennyi kormánybeli társával együtt.)
Orbán Viktorék alighanem ráhibáztak itt valamire. A gazdasági válság ugyanis valóban közelebb hozhatja egymáshoz az Európa kevésbé szerencsés felén született embereket, népeket. Antropológiából ismert tény, hogy amikor egy embercsoport bajba kerül, az egyedek közelebb húzódnak egymáshoz, így próbálják óvni magukat és egymást a veszedelemtől. Egy másik szinten a válság most olyan konjunktúra, amikor érdemes elővenni a fiókban porosodó régiós stratégiákat, terveket, és a történelemben sem árt egy kicsit visszamenni. Például Németh Lászlóig, aki – valamikor a harmincas években – egy akkor sem létező múltat álmodott hazájának, a Duna-medencei népek testvériségét. Tudatosan vagy sem, Budapest mostani szomszédságpolitkájában a dunai népek összefogásának Németh László-i gondolatának nyomai fedezhetők fel.
Az író nagy port kavart, a „Tanú”-ban megjelent, Magyarok Romániában című esszéjében azonban csalódottan állapítja meg, hogy a magyar nép nem áll készen arra, hogy egy ilyen nemes cél zászlóvivője legyen ebben a térségben. Akkor is, mint ahogyan most is, egy gazdasági világválság után-közben született meg az összefogás nemes gondolata, amely akkor is elbukott, és most is ugyanazon bukhat el: a felsőbbrendűségi komplexuson, a magyar rátartiságon.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Bukott az oktatásügyi…
Korántsem biztos, hogy a kisebbségek számára kedvező marad az oktatásügyi törvény – amelyt hiába fogadott el a kormány, most visszakerül a parlamenthez.
A PSD eddig is többszáz módosító indítvánnyal próbálta megváltoztatni a kisebbségek számára kedvező, s az oktatást amúgy politikamentesítő oktatási törvényt (a jogszabály részleteit már ismertettünk lapunkban). Sőt, a kormányzó PD-L részéről is érkeztek kisebbségi szempontból kedvezőtlen javaslatok, amelyeket azonban nem építettek bele a tjogszabályba. Most azonban, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán mégsem tekinthető elfogadottnak a tövény, hanem visszakerül a parlamenthez, arra lehet számítani, hogy ott sok és rossz módosításon esik át. Pető Csilla parlamenti képviselő a fejleményekről szerdán oldalunknak elmondta: ahhoz, hogy a törvény reformista kitételei megmaradjanak, egységes koalíciós fellépés kell majd. Hétfőre össze is hívták a PD-L és az RMDSZ honatyáit egy vonatkozó egyeztetésre. Addig az RMDSZ-en belül is kialakítják saját stratégiájukat.
Újabb?
A felelősségvállalással kapcsolatban egyébként épp szerdán, az alkotmánybíróság döntése előtt Kelemen Hunor az RMDSZ nevében ezt mondta: “azért kellett ilyen gyorsított eljáráshoz folyamodni, mert nem akarhattunk újabb stagnálást az oktatási törvény ügyében, a PSD utólagos kifogásai és keleckedései pedig egyeneksen felháborítóak”. Közben újabb ilyen eljárást sem zár ki a kormány. Emil Boc jelezte: “nem lehetetlen, hogy az egységes közalkalmazotti bértörvényt is kormányzati felelősségvállalással fogadjuk el, azonban végső döntés csak a koalíción belül születhet”. Ezzel egyidőben más fontos jogszabályok is a parlament útvesztőiben vannak. Az államfő visszaküldte a törvényhozásnak az áfa-csökkentési és a nyugdíjtörvényt, de Emil Boc máris nehezményezte azt, hogy a szenátus egyik szakbizottságában akadt el a nyugdíjtörvény, holott az IMF sürgeti a megváltoztatott jogszabály elfogadását.
erdon.ro

Băsescu: a parlament működését be kell indítani
Semmi meglepőt nem mondott Traian Băsescu államfő a képviselőknek és szenátoroknak. Mint várható volt, megismételt: az IMF-fel kötött egyezménynek eleget kell tenni, el kell fogadni a bértörvényt, a nyugdíjtörvényt, és a költségvetési törvényt. Az együttes ülésen az ellenzék nem vett részt, mivel elégedetlen amiatt, hogy a nyugdíjtörvény-szavazáskor csalással vádolt Roberta Anastase házelnököt még mindig nem hívták vissza tisztségéből. Băsescu felszólította a törvényhozó testületet, dolgozzon ki egy, a parlamenti munkálatok akadályozásának feloldására szolgáló moratóriumot. Emlékeztette a képviselőket és szenátorokat, hogy 30-40 nap áll a rendelkezésükre a prioritásként kezelendő törvények elfogadására. Arról is beszélt, hogy szükség van az ország gazdasági hitelességének növelésére. "Arra szeretném megkérni önöket, hogy fontolják meg a törvénykezés elé gördülő akadályok elhárítását. Tapasztalt politikusként meggyőződésem, hogy az állampolgárok azokat a politikusokat fogják értékelni, akik szembenéznek a válsággal, és nem bújnak el előle" - intézte szavait a parlament együttes üléshez az államfő, hozzátéve, hogy a késlekedésnek az egész ország kárát látja.
(hírszerk.) Transindex.ro

Belföldi hírek
Milliók a kisebbségeknek
23 millió lejjel egészítette ki a kormányfőtitkárság költségvetését a kormány a tartalékalapból. A pénzt azok a nemzeti kisebbségi szervezetek kapják, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásban. A kedvezményezettek listáján az RMDSZ a legnagyobb összeggel, 5,7 millió lejjel szerepel, második helyen az ukránok szövetsége 5,3 millióval, utánuk a türk-muzulmán tatárok 2,4 millióval. A török nemzetiségűek közösségi céljaira 1,9, a bánsági bolgároknak 1,1, a romániai görögök szervezetének pedig 1 millió lejt utaltak ki. 3,5 millió lejt a vallásügyi államtitkárság számára utalt ki a kormány.
Túl sok a belügyes
Romániában átlagosan 500 belügyi alkalmazott jut 100 000 lakosra, és ez 25 százalékkal meghaladja az európai átlagot, a szaktárca pedig elsősorban költségcsökkentés miatt szeretné leépíteni a fölös személyzetet a rendőrök, a katonák és köztisztviselők körében. Az erre vonatkozó törvénytervezetet közvitára bocsátják — az indoklás szerint a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által támogatott válságellenes program jelenti Románia számára azt a megoldást, amely a pénzügyi viszonyok normalitásához vezet, megfordítja a gazdasági egyensúlyvesztési folyamatot, és előkészíti a gazdasági fellendülést. Az idei év második felében a közigazgatási és belügyminisztérium nagyszabású átszervezést kezdeményezett, amelynek meghirdetett célja a decentralizáció, a bürokrácia felszámolása és a hatékonyság növelése. A személyzetcsökkentés javasolt szempontjai: a bűncselekményekben való részvétel, fegyelmi kihágások, a szakmai etikai követelményeknek való megfelelés, szakmai felkészültség, tapasztalat, az egyéni teljesítmény értékelése. A tervezethez január 7-ig lehet módosító javaslatokat benyújtani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: fogy a türelem
Ismét halasztott tegnap az Alkotmánybíróság az oktatási törvény ügyében
Idén már nem teljesülhet az RMDSZ kormányon maradásának korábbi feltétele: az Alkotmánybíróság tegnap sem döntött a tanügyi törvényről, így a jogszabály nem léphet életbe. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-nek fogytán a türelme. A taláros testület eközben négy másik törvényre rábólintott.
„Egyre fogy a türelmünk” – fogalmazott az Új Magyar Szónak Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság tegnap elhalasztotta döntését az oktatási törvénnyel kapcsolatban, s így még nem hárult el az utolsó akadálya a jogszabály kihirdetésének. A taláros testület a múlt héten egyszer már elhalasztotta a döntést, és kedden ül össze ismét megvitatni a jogszabályt. „Még egy hét van addig, megvárjuk január 4-ét” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki korábban az RMDSZ kormányban maradásának feltételéül szabta meg a kisebbségeknek közösségi jogokat biztosító új tanügyi törvény életbelépését.
„Felháborít az alkotmánybírák magatartása” – nyilatkozta lapunknak Bokor Tibor, a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus szerint a halasztásra nincs elfogadható magyarázat. „Én személyes okokat sejtek a döntés hátterében. Az Alkotmánybíróság több tagja egyetemi tanár is, a törvény pedig alaposan megreformálja a felsőoktatást” – magyarázta a szenátor. Bokor szerint a tanügyi törvény életbelépése nem tűr halasztást.
„Minden nap késés számít. Februárban szokták megállapítani a beiskolázási számokat, és így előfordulhat, hogy a minisztérium nem fogja tudni, hogy melyik törvény alapján számoljon” – mondta Bokor Tibor.
„Az alkotmánybírák halasztása bennem is kérdőjeleket ébreszt” – kommentálta a tegnapi döntést lapunknak Máté András. A képviselőházi frakcióvezető hozzátette: mindemellett megvárná január 4-ét, és addig is „bizalmat szavaz” a bíráknak.
Puskás Bálint, az Alkotmánybíróság tagja az ÚMSZ-nek nyilatkozva elhárította azt a felvetésünket, hogy a halasztásnak politikai vagy más természetű okai lennének. „Az Alkotmánybíróság rendszerint azért halaszt el egy döntést, hogy a bíráknak legyen idejük alaposabban tanulmányozni a szóban forgó ügyet” – magyarázta. Hozzátette, a halasztást a taláros testület „több tagja” kérte. Az alkotmánybíró nem szolgált részletekkel sem arról, hogy pontosan hányan kérték a halasztást, sem arról, hogy mi volt az indoklásuk.
„A törvény szerint halasztanunk kell, ha ezt az Alkotmánybíróságnak legkevesebb három tagja kéri” – jelentette ki. Puskás Bálint elismerte, maga sem lát garanciát arra, hogy január 4-én nem lesz újabba halasztás. „Bízom azonban abban, hogy megszületik a döntés” – mondta az ÚMSZ-nek.
Mint ismert, az Alkotmánybíróság korábban kétszer is beleszólt a tanügyi törvény sorsának alakulásába. A testület tagjai – az ellenzék beadványára válaszolva – előbb úgy döntöttek, a kormány nem vállalhat felelősséget a parlament előtt a jogszabályért, majd – mivel a procedúra már beindult – jóváhagyták a felelősségvállalási eljárás befejezését.
Zöld út a büdzsének
Az alkotmánybírák mindemellett rábólintottak tegnap négy olyan törvényre, amelyek életbelépésétől függött a Nemzetközi Valutaalap következő hitelrészletének folyósítása.
Eszerint az alkotmánynak megfelelőnek nyilvánították a költségvetési törvényt. A jogszabályt a liberálisok támadták meg a taláros testületnél. Arra hivatkoztak, hogy a büdzsé tervezete olyan jogszabályokra hivatkozik, amelyek előterjesztésekor még nem léptek életbe: a közalkalmazottak 2011-es bérét szabályozó törvény, az egységes nyugdíjtörvény és a tanügyi törvény.
A liberálisok szerint ezzel a kormány megszegte az alkotmány 138. cikkelyét, amely előírja, hogy egyetlen költségvetési kiadás sem hagyható jóvá a finanszírozási forrás megállapítása nélkül. Az ellenzéki párt azt is kifogásolta, hogy a költségvetési törvény megszegi az egészséghez és a jóléthez való alkotmányos állampolgári jogot.
Lesz fizetésemelés
A taláros testület tagjai nem találtak alkotmányossági kifogást sem a közalkalmazottak 2011-es bérezéséről szóló jogszabályon, sem a közalkalmazottak egységes bérezési kerettörvényén. Az előbbi törvényt a liberálisok, utóbbit a liberálisok és szociáldemokraták együtt támadták meg az Alkotmánybíróságon.
A legfontosabb ellenzéki érv mindkét jogszabály esetében az volt, hogy a kormány nem vállalhat bármilyen körülmények között bármilyen törvényért felelősséget a parlament előtt, mert így alkotmányellenes módon törvényhozói szerepet lát el. A taláros testület döntésének egyik legfontosabb következménye az, hogy a közalkalmazottak januárban jelenleginél 15 százalékkal nagyobb fizetést kapnak.
Banki ügyfelek bánata
Rosszul járnak ellenben a banki hitelek törlesztői, mert az alkotmánybírák zöld utat adtak az idei 50-es sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvénynek is. Mint ismert, ebben a formájában a jogszabály már nem terjed ki a jelenleg érvényben lévő hitelszerződésekre, ez pedig a bankoknak kedvez.
A törvényt szintén a liberálisok támadták meg a taláros testületnél. Azzal érveltek, hogy a jogszabály képviselőházi vitája során benyújtott módosító indítványokat meg kellett volna tárgyalnia a szenátusnak is. Mint ismert, az alsóház pénzügyi szakbizottsága fogadta el azt a módosítást, miszerint az ügyfelek érdekeit védő 50-es rendelet előírásai csak a jövőre nézve érvényesek.
Traian Băsescu államfő tegnap este mind a négy törvényt kihirdette. Új Magyar Szó (Bukarest)

Miniszterelnök-változás az RMDSZ- kongresszus után
Ma délután a Demokrata-Liberális Párt parlamenti képviselőivel megtartott tanácskozás azzal zárult, hogy egyelőre marad Boc miniszterelnök, az esetleges változtatásokra csak az RMDSZ február végi tisztújító kongresszusa után kerülhet sor.
Traian Băsescu államfő a találkozón kifejtette véleményét, miszerint újfajta kormányzást kell kialakítani, amely immáron nem a válságkezelést tekinti fő célkitűzésének, hanem a gazdaság fellendítésének elindítását. Ez a kérdés volt a fő témája a hétfői, a PD-L és a pártot támogató alakulatok vezetőivel megtartott tanácskozásnak is.
Az utóbbi napokban felmerült a kormányátalakítás, a kormányfő helyettesítésének kérdése, már több nevet is emleget a sajtó a független jelöltek köréből. Az államelnök ma, a tanácskozás befejezése után úgy nyilatkozott: a független miniszterelnök megoldás lehetne a gazdaság fellendítése és a kormány iránti bizalom helyreállítása szempontjából, de nem hiszi, hogy a kormányt támogató koalícióban támogatást kapna ez a megoldás.
„Ott tartunk – mondotta –, hogy a kormány sikeresen megkötötte az egyezményt az EU-val, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ami Romániát kivezette a kockázati zónából, a gazdasági kisiklásból. Elérkeztünk ahhoz, hogy, az előrejelzésekkel ellentétben, 2010 negyedik évnegyede, bár nagyon kicsi, de pozitív jelzéseket hozott a növekedést illetően.
Ilyen körülmények között, mondta az államfő, úgy gondolja: új kormányzati stílust kell kialakítani, a gazdasági fellendülésre irányuló célkitűzéseket nem lehet megvalósítani anélkül, hogy helyreállna a bizalom a kormányban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó Béla szerit a koalíciós megállapodás nem kötelezi az RMDSZ-t
Képmutatás lenne kijelenteni, hogy az RMDSZ többé nem lép koalícióra a Demokrata-Liberális Párton (PDL) kívül más párttal is, ugyanakkor jelenleg nincs ok arra, hogy a szövetség kilépjen a kormányból – jelentette ki csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szombaton leköszönt elnöke.
A politikus a Radio France Internationale-nak nyilatkozva a szerdán aláírt koalíciós szerződés kapcsán elmondta, nem lehetetlen annak felmondása, de nem azért kötötték meg, hogy máris a felmondásán gondolkodjanak. Markó kifejtette: az RMDSZ minden parlamenti párttal megpróbál párbeszédet folytatni, azonban jelenleg nem indokolt a kormányból való kilépés. „Jelenleg a kormánytöbbséggel van érvényes szövetségünk” – mutatott rá a politikus. Kijelentette ugyanakkor: a 2012-es választásokra nem kívánnak választási szövetséget kötni senkivel, sem a jelenlegi partnerekkel, sem mással, mivel ezt korábban sem tették.
Annak eshetősége kapcsán, hogy hajlandó lenne-e az RMDSZ koalícióra lépni a jelenlegi ellenzékkel, kifejtette: képmutatás lenne azt mondani, hogy nem, hiszen már korábban is szerepelt egy koalícióban a mostani ellenzéki pártokkal, így ez a jövőben sem kizárt.
Lakatos elégedetlen
Lakatos Péter Bihar megyei parlamenti képviselő ugyanakkor csütörtökön Nagyváradon kijelentette: elégedetlen a szerdán aláírt paktummal. A honatya azt mondja, semmire nem nyújt biztosítékot a megegyezés, mivel annak szövegében nem szerepelnek a gazdaságélénkítés lépéseire vonatkozó határidők. Azt javasolja, juttassák el a szerződést a felek a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Bizottsághoz, hogy azok jelöljék ki a határidőket, mert szerinte ez az egyetlen módja azok betartatásának. „Ebben az országban csak azt viszik véghez időre, amit onnan kapnak házi feladatként” – jelentette ki a képviselő.
Geoană: az RMDSZ még idén döntsön az átállásról
A koalíciós szerződés témájához Mircea Geoană, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) volt első embere, a szenátus elnöke is hozzászólt. A politikus blogján arról írt: a paktum aláírásával az RMDSZ megmutatta, milyen fontos a magyarok számára, hogy hatalmon maradjanak.
„Főleg egy olyan időszakban, amelyben húszéves álmaik teljesedhetnek be. Most úgy tűnik, az RMDSZ véglegesen a PDL-vel való szövetségre ítéltetett” – írta a politikus. Geoană szerint politikai eredményei azt jelzik, a szövetség a romániai politikai paletta talán legpragmatikusabb pártja, ezért javaslatot tett arra, hogy kellene a PSD-nek az RMDSZ-szel szemben viselkednie.
„Bármilyen fontos is a jelenlegi rendszer megdöntése, vannak dolgok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nagyváradon elhangzott dicséretek és házassági ajánlatok közül hiányzott egy alapvető elem: nem lehet mindenben megalkudni, a területi autonómia szóba sem kerülhet. Vannak fontosabb dolgok is a hatalomnál” – szögezte le Geoană. Szerinte a Szociálliberális Uniónak (USL) világosan ki kell jelentenie: ha az RMDSZ továbbra is támogatja a jelenlegi kormányt, nem lehet tagja az USL által megalakított többségi koalíciónak.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy amennyiben az USL 50 százalékosnál jobb eredményt ér el a jövő évi választásokon, akkor úgysem lesz szükség az RMDSZ-re. Mindemellett leszögezte: az RMDSZ-nek még idén el kellene döntenie, hogy csatlakozik-e az ellenzéki oldalhoz.
Mint arról beszámoltunk, a koalíciós tagok, a PDL, az RMDSZ, az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a kisebbségek képviselői szerdán látták el kézjegyükkel a 2012-ig érvényes koalíciós paktumot, amely egyéb prioritások mellett a kisebbségi törvény elfogadását, a gazdasági fejlesztési régiók határinak átrajzolását, a választási törvény módosítását és a gazdaság fellendítését szolgáló célokat is tartalmazza. A kisebbségi törvény kapcsán egyébként szerdán a képviselőház házbizottsága úgy döntött, azt az eddigi három szaktestület helyett csupán egyben, az emberjogi bizottságban kell majd megvitatni. Ez elvileg felgyorsíthatja a jogszabály elfogadásának menetét.
Balogh Levente, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet
Jövő év végéig szóló koalíciós megállapodást kötött. Ez volt Kelemen Hunor első hivatalos aktusa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első embereként. Noha a ceremónia két nappal megválasztása utánra esett, szó sincs ölbe hullott ajándékról, hiszen az új elnök régóta tagja az RMDSZ csúcsvezetésének. Igaz, ehhez – és a várakozásokhoz – képest sok változtatást sejtet a vele készített interjúnkban.
Az első benyomás a megválasztása után az volt, hogy rendkívül tettre kész. Mihez fogott először?
Az első feladat az volt, hogy véglegesítsük a Demokrata-Liberális Párttal a 2011. és a 2012. évre szóló együttműködési megállapodásunkat. Persze ezen túl a szövetség a fontosabb. Elkezdtünk dolgozni azon, hogy az új alapszabályzat szerint minél hamarabb meg tudjuk alakítani az új elnökséget. Föl kell készülnünk a Szövetségi Képviselők Tanácsára, amelyen főtitkárt és alelnököt választ a szövetség. A gazdasági tanácsot is szeretném március folyamán megalakítani, hisz ha van égető problémája a romániai magyarságnak, és így nyilván az RMDSZ-nek is, az a gazdaság.
- A gazdaság fellendítése nem éppen új feladat, tavaly ősz óta készül egy intézkedéscsomag.
- A kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval kötött megállapodások miatt kényszerpályán van. A szerződés április végén jár le. Ebben az időszakban nekünk az volt a fontos, hogy megteremtsük a költségvetési egyensúlyt, elindítsuk a nagy ágazatok reformját, és hogy egészséges alapokra helyezzük – egészen 2016-ig – azt a költségvetési politikát, amely 2009 végén teljesen felborulni látszott.
- És látszik a kényszerpálya vége?
- A stabilizáció jelen pillanatban lezárultnak tekinthető. Viszont a gazdaságélénkítő csomagot csak akkor lehet elővenni, ha van tartalék. Nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy még idén csökkentsük a munkáltatói adóterhet. Az első hónapokban biztosan kisebbek lesznek a bevételek, és a kiesést valahonnan pótolni kell. Korábban is mindig az volt a kérdés, hogy az átmeneti időszakot hogyan vészeljük át. Úgy látom, a most készülő, újabb valutaalapi egyezmény biztosítani tudja ehhez a tartalékot.
- Az egyensúlyteremtés része a munkatörvénykönyv elfogadása is? Miért erőlteti a kormány ezt a népszerűtlen intézkedést?
- Nem tudom, mennyire népszerűtlen, hiszen a szakszervezetek alig tudnak összegyűjteni ezerötszáz embert tüntetni. A mostani munkatörvénykönyv a legmerevebb Európában, rugalmasabbá kell tenni, ellenkező esetben lemaradunk. Természetesen, aki hozzászokott ahhoz, hogy elkötelezi a szakszervezeteket és a munkaadói oldalt négy-tíz évre, az zavartan nézi a tevékenykedésünket. Másfelől a munkáltatói oldalon azt látom, hogy ennek a módosításnak igenis örvendenek.
- Azért nem mindenki: a nagyvállalatok például a szakszervezetek oldalára álltak.
- Teljesen elégedett nem lehet mindenki. Ha a munkaadói és a munkavállalói oldalon egyaránt van elégedetlenség, az azt jelenti, hogy egyiknek sem kedvezel túlságosan, megtaláltad a helyes középutat, ami egy társadalomban az egyensúlyt jelenti. Nem szabad a munkavállalót sem kiszolgáltatni, sőt védeni kell, de a munkaadót sem kell olyan helyzetbe hozni, hogy akarja, nem akarja, meg kell tartania a munkást. Legalább ennyire fontos, hogy a feketén dolgozókat vissza kell hozni a reálgazdaságba.
- A gazdaság az azonnali kihívás, hosszabb távon az RDMSZ a társadalomépítésre összpontosít. Hogyan teszi ezt?
- Az erdélyi magyarság igényli, hogy azokon a területeken, amelyek az identitásunkhoz kapcsolódnak – az oktatás és a kultúra egyes területein – társadalomépítéssel is foglalkozzunk. Ez számunkra nem újdonság, de sok minden megváltozott húsz év alatt. Ezért tartom fontosnak, hogy egy kicsit újragondolva ismét belevágjunk. Ez nem azt jelenti, hogy az alapítványi, egyesületi szférát ellenőrizni akarja bárki. Ahol viszont kezdeményező szerepet kell vállalni, ott kezdeményező szerepet vállalunk, ahol csupán partneri viszonyra van szükség, ott partneri viszonyt alakítunk ki.
- Ez az a bizonyos kinyújtott kéz, amiről megválasztása után beszélt?
- Ami a magyarságot illeti, inkább nyitott kapuról beszélnék: befogadóbbá tesszük az RMDSZ-t. A kinyújtott kézzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) gondoltam, mindazokra, akikkel 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében kialakítottuk a Magyar Összefogást. És természetesen mindazokra a politikai partnereinkre, akikkel határon belül, határon kívül együttműködni kívánunk.
- Markó Béla leköszönő elnök a kongresszuson azt mondta, „újra kell kötni a szövetséget". Elég lesz ehhez tágra nyitni a kaput?
- A szervezetben minden magyar embernek meg lehet találni a helyet, amelyet tudása, tapasztalata szerint el tud foglalni. Ugyanakkor tudatosítani kell minden egyes politikusban: nagyon fontos megismerni az emberek problémáit, de ugyanolyan fontos ezekre megvalósítható válaszokat adni. Ha hitelesek tudunk maradni egyenként, akkor a befogadó szervezet, a sokszínűséget értékelő és erősítő szervezet – a nyitott kapu, amiről beszéltem – megvalósulhat. Készül egy erdélyi konzultáció, nagyon pontos képet szeretnénk kapni a közösség elvárásairól. De a konzultáció arra is jó, hogy az emberek lássák, a szövetség velük foglalkozik, az ő problémáik a fontosak. Ezt időről-időre meg is kell majd ismételni. Azt a bizonyos szövetséget mindig újra kell kötni. Tévedés, hogy az egyszer megkötött szövetség elegendő egy egész életre.
- Érvényes ez a bukaresti partnerekre is?
- Más logika szerint, de érvényes. Az RDMSZ egyik erőssége az, hogy nyitott tud maradni – tárgyalóképes. Másfelől az ellenzéknek meg kell értenie, hogy az RMDSZ, amely most a másik oldalon áll, később ugyanolyan szavatartó lesz, ha átalakulnak a belpolitikai viszonyok és szövetségek.
- Kormány vagy ellenzék, mindkettőhöz parlamenti képviselet kell. Ha budapesti hátszéllel megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ a parlamenti küszöb alá szorulhat. Az EMNT nem zárkózik el az összefogástól, ellenkezőleg. Megtörtént a kapcsolatfelvétel?
- Ahogy ígértem, a kongresszus után kapcsolatba léptem mindazokkal, akik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban jelen voltak. Tőkés Lászlóval már a megválasztásom másnapján beszéltem. Abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk a beszélgetéseinket.
- A Magyar Polgári Párttal keresik a kapcsolatot?
- Ahogy ők viselkednek velünk és az EMNT-vel, nem hiszem, hogy ott kellene keresnünk a párbeszéd csíráit. Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet.
- A nagyváradi kongresszus egyik meghatározó pillanata volt a Fidesz képviselőjének sokak szerint fenyegető beszéde. Ehhez képest a kongresszus végén ön békülékeny hangot ütött meg.
- Nem hiszem, hogy nekünk egy új fejezetet hadüzenettel kell megnyitni.
- Gratuláltak önnek a Fidesz részéről?
- Többen is felhívtak, illetve küldtek üzenetet.
- Rendezhető a nem éppen felhőtlen viszony?
- Türelemmel, bölcsességgel, nyitottsággal igen. Közös érdekeink, de elsősorban közös értékeink vannak. Mind a Fidesznek, mind az RMDSZ-nek érdeke, hogy ez a viszony szoros és partneri legyen. Ez a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatokat is erősíti. Ebben a térségben nagyon fontos, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendezve legyenek, és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is új fejezetet kezdünk. Természetesen türelem is kell hozzá, mert mi tagadás, lehetett érezni, hogy van egyfajta bizalmatlanság mindkét irányból.
- Bizalmatlanság vagy érdekütközés?
- Utóbbi is lehet, de nem akarok belemenni. Egyfajta bizalmatlanság érezhető volt az elmúlt években. Márpedig a bizalom minden partneri viszonyban nagyon fontos.
- Marad akkor az egyenlő közelség keresése?
- Nem fogalmaztam így.
- Markó Béla elnökségének ez volt az egyik vezérelve.
- Nyilván ezt a kérdést vele kell megbeszélni, nem velem.
- Mi lesz az, amin még változtat elődje politikájához képest?
- Az értékeket illetően semmiben, hiszen ezek az erdélyi magyarság értékei. Az út, amelyen elindultunk, a parlamentáris politika marad, nem keresünk más politikai eszközöket. Az alapvető célok – autonómia, kollektív jogok – tekintetében nem történik változás. Ilyen szempontból folytonosságra van szükség. A munkamódszereket illetően lesznek változások. Minden ember magával hoz egyfajta szemléletet, minden vezető másként közelíti meg a döntéshozatalt. Szemléletváltásról is lehet beszélni, nemzedékváltásról is. A lényeg az, hogy ne ott változtassunk, ahol nincs rá szükség, és az értékeket, célokat illetően nincs szükség változtatásra.
- Ha a fontos célkitűzéseket nézzük, a mínuszok közé kell sorolni az autonómiát és az önálló állami egyetemet. Milyen időtávlatban látja ezeket megvalósíthatónak?
- Nem szabad pontos napot és órát adni. Ha parlamentáris eszközökben gondolkodunk, a hét százalékunkhoz mindig kell 43 százalékot találni, hogy valamit el tudjunk érni. Ehhez folyamatos párbeszédre van szükség, de a mentalitásnak is változnia kell. 1990-ben egy magyar felirat miatt borult lángba Marosvásárhely, ma a magyar feliratokat a társadalom nagy többsége elfogadja. A dél-tiroliaktól megtanultuk, hogy újabb és újabb határidők kitűzésénél sokkal fontosabb a következetes politizálás, a partnerkeresés.
- Mintha az állami egyetem már nem volna annyira fontos.
- Kérdés, hogy az egyetemalapítást önmagában értéknek tekintjük, vagy nem. Szerintem csak akkor lehet értéknek tekinteni, ha ezzel minőségi oktatást is tudsz biztosítani, és a meglévő intézményes kereteket nem vered szét. Az egyetem nem népdalcsoport, nem lehet alapítani egyet egyik napról a másikra, és főleg nem az oktatók ellenében. Amíg nincs egyetértés a magyar oktatók között, a politikusok nem tehetnek mást, minthogy megpróbáljanak nyitottak lenni, érvelni, konszenzust teremteni.
Szőcs Levente
nol.hu, Erdély.ma

Helyén marad a kormány
Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.
A Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.
Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.
A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt”. Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”
A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás” miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.
Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.
A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek. Krónika (Kolozsvár)

Helyén marad a kormány – magyar-román vita a bizalmi szavazáson
Nem fogadta el a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt szerdán, így helyén marad az Emil Boc vezette kormány. Az ellenzéknek 236 igen szavazatot kellett volna összegyűjtenie a kormány megbuktatásához, ám nemhogy ez nem sikerült, de még a voksolásban is csak 216 honatya vett részt. A kormánypártok törvényhozóinak többsége nem élt szavazati jogával. Az este 23 órakor véget ért ülést egy Orbán Viktornak tulajdonított nyilatkozaton való heves vitatkozás jellemezte, mely szerint a magyar miniszterelnök március 15. üzenetében állítólag arról beszél, hogy Erdélyt elvették Magyarországtól, ugyanakkor autonómia-törekvéseket támogató kijelentéseket tett.
Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai hevesen bírálták a kormányt, hogy az nem határolódik el a magyar kormányfő kijelentéseitől. Az ülést többször is megszakították, amikor az ellenzéki politikusok az üzenetbe foglaltak közös nyilatkozatban való elítélését követelték.
A vitán Emil Boc kormányfő higgadtságra intette a honatyákat, mint mondta nem szabad első felindulásból hitelt adni a téves információknak, majd egy dokumentumot lobogtatva közölte: a magyar üzenet semmi olyasmit nem tartalmaz, amit az ellenzéki politikusok állítanak. Ugyanakkor azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy mindössze így akarják összeugrasztani a kormányzó a Demokrata Liberális Pártot az RMDSZ-el a kormány megbuktatása érdekében.
Orbán Viktor ünnepi üzenetében egyébként a román média tájékoztatásával ellentétben nincs szó autonómia-törekvésekről, sem pedig Erdély elveszítéséről.
A dokumentum szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „A nemzet ünnepe mindig alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk a nemzet állapotáról. Mit értünk el? Jó úton haladunk-e? Az elmúlt években kétségek között ünnepeltük. Hosszú idő után most ismét felszabadultan köszönthetjük a tavaszt”. Továbbá: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”
A bizalmatlansági indítvány vitáján heves indulatokat gerjesztett az is, hogy március 15-én Csíkszeredában Csibi Barna felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló szalmabábút. Emil Boc erre azzal reagált, hogy az ügyben a hatóságok kell a dolgukat tegyék. Az „akasztás” miatt egyébként eljárás indult diszkriminációra való uszítás miatt.
Az ellenzéki indítvány a szavazáson mindössze 216 szavazatot kapott, így a kormány a helyén marad, a munkatörvény pedig elfogadottnak tekinthető.
A Boc-kabinet kevesebb mint egy év alatt immár az ötödik bizalmi szavazást élte túl. A kormány álláspontja szerint a módosított munkatörvénykönyv - amelyet a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazott - egyebek mellet rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot és visszaszorítja a feketemunkát, a tervezet azonban az ellenzék és a szakszervezetek elégedetlenségét váltotta ki, a többi közt amiatt, hogy a munkáltatók könnyebben elbocsáthatják alkalmazottjaikat és határidős munkaszerződéseket is bevezethetnek.
Krónika (Kolozsvár)

Ezer kilométer vasútat számolnak fel
Ezer kilométer vasutat készül felszámolni a közlekedési minisztérium – jelentette be tegnap Anca Boagiu tárcavezető. Mint részletezte, ezeken a szakaszokon már egyetlen vonat sem közlekedik, fenntartásukra pedig nincs anyagi fedezet. Boagiu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a jelenleg 20 ezer kilométeres vasúti hálózatból is csak 15 ezer marad a Román Vasúttársaság (CFR) felügyeletében, mintegy 4 ezer kilométernyi szárnyvonalra versenytárgyalást írnak ki. Ezeket magáncégek használhatják a jövőben, s nekik kell majd a karbantartási munkálatokat is elvégezniük.
Erre a tárcavezető szerint azért van szükség, mert így csökkenteni tudják a CFR infrastruktúra-fenntartási költségeit. Boagiu ugyanakkor megjegyezte, ezek az intézkedések csak egy részét képezik a minisztériumhoz tartozó állami vállalatok átszervezési terveinek. Közlése szerint egyébként ezek a cégek olyan hatalmas adósságállományt halmoztak fel, hogy összegük eléri a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát. Az átszervezés akkor indul majd, amikor hivatalosan közlik, hogy milyen vasúti szárnyvonalakat számolnak fel, s melyek lesznek azok, amelyeket versenytárgyalás útján magáncégek használatába adnak, illetve a vonatkozó jogszabályokat a kormány is elfogadja.
Mint arról beszámoltunk, a közlekedésügyi tárca még februárban jelezte, hogy ezer kilométer vasutat készül augusztusig felszámolni, az intézkedést pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás írja elő. „A CFR utasszállító ágazata felveszi az állami támogatást, majd rossz minőségű szolgáltatást nyújt. Ennek véget kell vetni. A vasúti áruszállítás más országokban is szubvenció nélkül működik, ennek Romániában is így kell történnie” – nyilatkozta korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
Hasonlóképpen vélekedik egyébként Gyerkó László, a szenátus gazdasági, ipari és szolgáltatási bizottságának tagja. Az RMDSZ-es politikus lapunk kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, mindenképpen jó lépés lenne a minisztérium átszervezési tervének gyakorlatba ültetése, szerinte ugyanis időszerű hatékonyabbá tenni a Román Vasúttársaságot. Gyerkó ugyanakkor leszögezte, eljött a változás ideje, hiszen az elmúlt években semmilyen fejlődést, előrelépést nem tapasztalhatott, aki vonattal utazott, a CFR szolgáltatásait vette igénybe. Az átszervezés részleteiről, illetve arról, hogy a felszámolásra vagy haszonbérbe adásra ítélt vasúti szárnyvonalakból mennyi lehet Erdélyben, egyelőre nem tudott részleteket a Hargita megyei politikus.
A közlekedési minisztérium honlapján közzétett adatok szerint egyébként a vasúthálózat jelen pillanatban lefedi az ország teljes területét, a vasúti vonalak sűrűsége pedig 46,1 kilométer ezer négyzetkilométerenként. A hálózat teljes hossza 10 981 kilométer, amelyből 2965 kilométeren (27 százalék) két sínpár fut, 3942 kilométer (33,9 százalék) villamosított. A vasút mentén összesen 1051 állomás vagy megálló, 50 raktár és remíz van, 120 ponton vannak javítóműhelyek, 106 részleg foglalkozik a vonalak karbantartásával. A tárca közlése szerint jelenleg a teljes vasúti hálózat felújítás alatt áll, s a korszerűsítést követően lehetővé válik, hogy a vonatok közlekedési sebessége elérje az óránkénti 160 kilométert. A minisztérium hosszabb távú elképzelései szerint a jövőben a személyvonatok óránként 200 kilométert, míg a tehervonatok 120 kilométert tesznek majd meg.
Bálint Eszter, Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

“Újra kell gombolni a kormányzati mellényt”
Lakatos Péter képviselő a kormányzás újragondolását szorgalmazza
A szombati kolozsvári SZKT-ülésen, a szövetségi elnök politikai beszámolóját követő vitában érdekes és rendhagyónak mondható felszólalások is elhangzottak. Egyik ilyen okfejtés Lakatos Péter nagyváradi képviselőé volt, aki felhívta a figyelmet: “újra kell gombolni a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy”.
A képviselő szerint mostanában a romániai közélet érdeklődését csak a válások és a Wikileaks által közzétett dokumentumok tudják felcsigázni. Azok a jelentések, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldtek haza az utóbbi 10 évben és valamilyen titokzatos módon nyilvánosságra kerültek.
Az SZKT-n azonban egy képzelt szcenáriumot mutatott be azokból “a Budapestről illetve Bukarestből a Fehér Háznak küldött jelentésekből, amelyeket a Wikileaks csak 2020-ban fog nyilvánosságra hozni”: Eszerint:
2011. március 17: A bukaresti nagykövetség helyzetelemzése szerint gyorsabban és simábban megoldódott volna a március 15-i, a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét és nem hagyja, hogy a képviselőház külügyi bizottságbeli meghallgatáson belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába.
2011. március 29., Budapest: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát, hogy a PSD legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház.
2011. március 30: A budapesti nagykövetség szerint megmagyarázhatatlan, mi baja Tőkés Lászlónak Szőcs Géza kulturális államtitkárral, hogy javasolta Budai Gyula kormánybiztosnak, számoltassa el az RMDSZ-t a Magyarországról kapott támogatásokkal kapcsolatban. Feltehetőleg Tőkés az önfeljelentésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását.
2011. április 1: Romániában hivatalosan véget ért a recesszió, de ezt Traian Basescun és Emil Bocon kívül senki sem vette észre. Mi több, akadt olyan RMDSZ- es képviselő, aki szerint, bár az államelnök minden évben kétszer, tavasszal és ősszel menetrendszerűen bejelenti, hogy látja az alagút végén a remény lángját pislákolni, olyan, mintha egy óráról, amely napjában csak kétszer mutatja a pontos időt, azt állítanánk, hogy az egy pontos, jól járó óra. Pedig nem is működik.
2011. április 2: Nagy nyomásnak van kitéve a nemrég megválasztott RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor. Több megyei szervezet vezetősége is azon a véleményen van, hogy intézményesen kellene tárgyalni az ellenzékkel, főleg ha vezetőik, Antonescu és Ponta ezt hivatalosan is kezdeményezték és vészesen közelednek a helyhatósági választások.
Csapdahelyzetben a kormány
A képviselő ezek után nem folytatta “a Wikileaks- kiszivárogtatások ismertetését”, fontosabbnak nevezte, hogy mit tesz, mit fog tenni az RMDSZ. “Csapdahelyzetben van a kormány, vagy hogy államelnökünk is megértse, egy olyan szűk öbölbe vezetett minket, amiből az erős ellenáramlat és a hajó gyenge motorjai miatt nem tudunk kievickélni. Ráadásul Traian Basescu időhúzásos taktikája sehova sem vezet. Meglebegtette a kormányfőcserét, de nem tudta kivitelezni, előbb az RMDSZ-kongresszus, később a PD-L-beli választások utánra halasztotta a tervezett kormányátalakítást, amitől gyökeres változásokat és társadalmi elfogadottságot remél. Eközben 5,4 milliárd eurós készenléti hitelt jegyzett elő az ország nevében, de ha tovább is így mennek a dolgok, már szeptemberben hozzá is fog nyúlni, előre nem látható okokra hivatkozva” – jelentette ki a képviselő. Rámutatott: “Egyértelmű, hogy időben behatárolt, konkrét, gazdaságélénkítő intézkedéscsomagra van szükség, amit viszont ez a kormány ezzel a kormányfővel nem hajlandó felvállalni, mert nincs mersze az államelnök rögeszméivel szembemenni. Basescu is be kellene lássa, hogy a Nemzetközi Valutaalap csak az egyensúlyteremtést, a túlélést hajlandó finanszírozni, nem érdekelt abban, hogy fenntartható fejlődés legyen, mert akkor kiderülne, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az RMDSZ-nek kormányon kell lenni, viszont újra kell gombolni ezt a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy”, mondta végül Lakatos Péter.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)