Horn Gyula miniszterelnök ápr. 11-én Budapesten fogadta Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét és Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét. A megbeszélésén az RMDSZ vezetői helyzetelemzést adtak a román politikai életről, az RMDSZ helyzetéről és megerősítették a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Horn Gyula elmondta, hogy a kormány olyan alapszerződésre törekszik, amely találkozik a romániai magyarság egyetértésével. Markó Béla javasolta: szervezzenek olyan tanácskozást, amelyben részt vennének a határon túli szervezetek képviselői, a magyarországi parlamenti pártok, ennek témája a határon túli magyarság helyzete, jövőképe és a számára megfelelő koncepciók elemzése lenne. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ (1. old.) A magyar kormány a magyar-román kapcsolatok szélesítésére és javítására törekszik, de semmiben, így az alapszerződés tekintetében sem fog a romániai magyarság nélkül és ellenére dönteni - mondotta Tabajdi Csaba politikai államtitkár az újságíróknak azt követően, hogy Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Takács Csabát, a szövetség ügyvezető alelnökét. A találkozóról Markó Béla kijelentette: rendkívül fontos, hogy a magyar kormány partnerének tekinti a határon túli magyarok legitim szervezeteit, és hogy rendszeresek az ilyen jellegű konzultációk. Szóba került többek között az RMDSZ-nek az a javaslata, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezzen a parlamenti pártok szakértőinek és a határokon túli magyarok vezetőinek részvételével konferenciát, amelyen a kapcsolatok alapelveiről, a régió sajátos problémáiról alakíthatnának ki közös véleményt. Markó Béla újságíróknak nyilatkozva rendkívül hasznosnak nyilvánította a mostani találkozót is. /Horn Gyula fogadta az RMDSZ vezetőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Durva hangvételű, Tőkés László püspököt támadó cikket, olvasói levelet /Gonda Istvánné tollából/ közölt a Népszava. A cikkíró felszólította Tőkés Lászlót, hogy a valós tényeket mondja, nem csoda, hogy a határon túli magyarságot jobban érik támadások, ha ehhez az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hozzásegít. A cikkíró felszólította a püspököt, ne szítson hangulatot a jelenlegi magyar kormány ellen, hiszen még saját pártjával sem tud kijönni. /Népszava, ápr. 15./ Az írás közlése jellemzi a lapot.

"Demeter János Zsilava odúiban című, börtönéveire emlékező írását Demeter Zayzon Mária tette közzé. Az első rész az embertelen börtönkörülményeket írta le, a zárkában, Venczel Józseftől tudta meg, hogy testvére, Demeter Béla 1951. dec. 8-án a börtönben meghalt. Demeter Bélát a magyar kormány kiadta Romániának, hogy ott vizsgálják: Demeter Béla a párizsi magyar békedelegáció tagjaként kitől milyen adatot kapott Erdélyből. Demeter József Venczel Józsefnek a cellában köszönetet mondott korrekt viselkedéséért, ahogy a kihallgatásokon helytállt. A zsúfolt cellában többen a cementpadlón nyúltak el, alig lehetett mozogni. Néhányan az ágy alá feküdtek. A cellában voltak néhányan az ún. "tasnádi csoport"-hoz tartozók is. Perük fővádlottja egy Kónya nevű ifjú volt, akinek kezdeményezésére aláírtak egy nyilatkozatot: belépnek egy demokratikus nemzetközi ifjúsági szervezetbe. Tevékenységet nem fejtettek ki, mégis letartóztatták őket. Csőgör elmondta, egy ideig olyan cellában is volt, ahol 160-an voltak. A börtöncellában közölték velük az ítéletet, miután már negyedik éve voltak rabok: Jordáky Lajos 12 évi kényszermunka, Demeter János 10 év, Balogh Edgár 7 év, Csőgör Lajos 5 év. Balogh Edgár most már reálisabban látta a helyzetet. "Valószínűleg addig titokban remélte, hogy menekül s az ügye elválik a mienktől. Mintha az lett volna az érzése, hogy ő csak formailag szerepel a vádlottak padján és csupán a per sikere érdekében. Mihelyt elítélnek bennünket, az ő szerepe véget ér, s majd megtalálják a formát a hazaengedésére." - emlékezett Demeter János. A börtönben Jordáky Lajos elmesélte, hogy a letartóztatását megelőző hónapokban gyakran meglátogatta őt Bányai László és barátságosan elbeszélgetve bizalmasan érdeklődött különböző történetek és személyek felől. Közvetlenül letartóztatása előtt magához hívatta Csordás Sári, aki a pártközpont káderosztályán dolgozott és azt kérte, minden általa ismert aktivistáról írjon le minden rosszat, amit csak hallott az illetőről. Jordáky kb. 120 oldalt írt össze, ezután letartóztatták. Csőgör Lajost 1949 ősszén tartóztatták le fantasztikus vádakat tálaltak elé: Erdélyben nagy összeesküvést lepleztek le, és azt kérték, segítsen ennek felgöngyölítésében. A kihallgatók szerint minden szál Márton Áron püspökhöz vezetett, tőle ágaztak el a különböző összeesküvő vonalak: a Magyar Népi Szövetség, az EMGE, a Hangya Szövetkezet és a Bolyai Tudományegyetem. Õt az egyetemi vonal élére állították, ebben szerepelt Demeter János is. Csőgör elképesztőnek találta a vádat és ellenállt. De meddig lehetett ellenállni? Százharmincöt órán át tartották fönt egyfolytában, álmatlanul, éjjel, nappal. Az utolsó napokban összeroppant. Akkor végleg megtört, amikor megfenyegették, behozzák a feleségét. Ezután aláírt mindent, még egy olyan nyilatkozatot is, hogy pénzt fogadott el Magyarországtól az erdélyi reakció finanszírozására, s arra, hogy az egyetemet a reakció fellegvárává tegye. 1949-ben, Rajk László letartóztatása után Balogh Edgárt felhívatták Bukarestbe, a Magyar Népi Szövetség központjába, és közölték vele, a párt utasítására ki kell nyomozni a Rajk-ügy erdélyi szálait. Balog Edgár akkor Rávi Ilussal, Juhásszal és Bányai Lászlóval tárgyalt. Balogh Edgár ezért kérdőíveket osztott szét a magyar közélet kommunista vezetői között, saját tevékenységükről kérve beszámolót. Ezután őt is letartóztatták. /Demeter János: Zsilava odúiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., 2. folytatás: ápr. 6-7, mindkét alkalommal a lap Szabad szombat mellékletében/ A Romániai Magyar Szó nem jelezte, hogy az emlékirat-részletet a budapesti Honismeret folyóiratból vette át, ott közölte eredetileg Demeter János lánya, Demeter Zayzon Mária. A Honismeret rövid életrajzi összefoglalót is adott: Demeter János /Kerlés, 1908. júl. 6. - Budapest, 1988. júl. 6./ kolozsvári jogtudós a kolozsvári Ellenzék belső munkatársa volt, alapító tagja az Erdélyi Fiatalok folyóiratnak, majd 1932-ben elindította a Falvak Népét, amely betiltásáig, csak egy fél évig létezett. Testvérével, Demeter Bélával együtt szerepe volt abban, hogy Kolozsvár nem vált utcai harcok színterévé. Demeter János vezető szerepet játszott a Magyar Népi Szövetségben, emellett a Bolyai Tudományegyetem professzora volt. Hamis vádak alapján Demeter Jánost 1952. aug. 30-án bebörtönözték, 1955 májusában engedték ki a börtönből. Ezután Demeter János a kolozsvári egyetem professzoraként működött, az egyetem prorektora volt és országgyűlési képviselő. Önéletírása Századunk sodrában /Kriterion, 1975/ címen jelent meg. Jogtörténeti munkája feldolgozta az 1944-1948-as időszak forrásait: A nemzetiségek egyenjogúsításának útján /Joó Rudolf beszélgetése Demeter Jánossal, Kossuth Kiadó, Budapest, 1983./ - Kiadásra vár többszáz oldalas börtönnaplója és a nemzetiségek kollektív jogairól írt tanulmánya. A Honismeretben szerepelnek - lábjegyzetben - Venczel József és Demeter Béla életrajzi adatai is. Venczel József /Csíkszereda, 1913-Kolozsvár, 1972/ 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-éig volt börtönben. Szabadulása után kisegítő munkákat végzett, majd 1969-től újra visszakerülhetett az egyetemre. Demeter Béla /Somkerék, 1910- Vacaresti börtön, 1952/ 1930-1933 között az Erdélyi Fiatalok Faluszemináriumának elnöke, 1936-1944 között az Esti Lapok /Kolozsvár/ főszerkesztője. 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnök erdélyi szakértőjeként részt vett a magyar kormány békeelőkészítő tevékenységében, a párizsi értekezleten a román és kisebbségi kérdés referenseként a magyar békedelegáció tagja. 1951-ben az ÁVH letartóztatta és kiadta a román hatóságoknak. /Zsilava odúiban. Részletek Demeter János börtönnaplójából. = Honismeret (Budapest), 1. sz./"

"A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./

Fokozódó aggodalommal figyeljük, hogy a határon túli magyarság ügye a magyar kormány és az ellenzék vitáiban egyre nagyobb szerepet tölt be - olvasható a budapesti Kisebbségvédelmi Egyesület nyilatkozatában. Az egyesület kéri a magyar kormányt, hogy tegye egyértelművé: nem rendeli alá a határon túli magyarok ügyét az euroatlanti integrációnak. A magyar kormány ismertesse a nemzetközi közvéleménnyel a határon túli magyarság valós helyzetét. A határon túli magyarság helyzetének rendezését az autonómia biztosítja. /Magyar Nemzet, jún. 29./

"Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./"

"Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/"

"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jún. 17-én kiadott közleményében támadta a Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a magyar kormány közvetlen kapcsolatot létesített más állampolgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: "A történtek azt mutatják, hogy Magyarország nem ismeri el a román állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás." A közleményben Kovács László külügyminisztert is támadják azért a kijelentéséért, hogy a kormány támogatni kívánja a határon túli magyarság egységes autonómia koncepciójának kidolgozását. /Magyar Hírlap, júl. 18./ "

"A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt Elnöksége állásfoglalás bocsátott ki a "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozáson júl. 5-én elfogadott közös nyilatkozatról. "A magyar kormány csatlakozás a közös nyilatkozathoz nyílt fordulatot jelent a magyar külpolitikában, visszahozni igyekszik az 1990-94 közötti jobboldali magyar kormányok leplezetlen nacionalista politikáját." A nemzetiségi autonómia "előbb-utóbb a határok megváltoztatásának problémáját is felvethetné, veszélyes és megvalósíthatatlan." "A magyarországi parlamenti pártok azon nyilatkozata, amelyben saját törvényalkotó munkájukat összekapcsolják a határon túli magyarokkal való konzultációval, kimeríti a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozás fogalmát. Elfogadhatatlan az is", hogy az éves költségvetés százalékban rögzített hányada illesse meg a külföldi magyar szervezeteket. A költségvetésnek az itt élő magyarok problémáit kell megoldani. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány érvénytelenítse a nyilatkozatot. /A Szabadság (Budapest), júl. 19./ A szélsőséges kommunista párt elutasító, a szomszédos magyarellenes pártok dühödt támadásait visszhangzó nyilatkozatának néhány megállapítását szintén hangoztatja a liberális hetilap főszerkesztője, Lipovecz Iván: a "magyar kormányhivatalokban nem gondolták módszeresen végig, miféle diplomáciai bonyodalmakkal is járhat egy efféle nyilatkozat elfogadása." Lipovecz szerint igazán "delikát" kötelezettséget vállalt a magyar kormányzat: elfogadta, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének bizonyos százaléka illesse meg. "Túl azon, hogy a maga idejében nem lesz könnyű egy ilyen költségvetési fejezetnek a konkrét ?külmagyar? címzettjeit megnevezni, a százalékos nagyságrend azt sejteti, hogy több tízmilliárd forintra rúgó támogatásra számíthatnak a magyar állami költségvetésből a határon túl." Ehhez "a pénzügyminiszternek is lehet néhány keresetlen szava." /Lipovecz Iván: Magyar-magyar csúcs után. 12 mínusz egy pont. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 20./ A cikk mellett olvasható Domány András beszámolója /A lengyel változta/ arról, hogy a lengyeleknél nincs "Határon Túli Lengyelek Hivatala". Ugyancsak a cikk mellett áll a másik bekeretezett írás: Gyógyító kezek. Ebben a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány határon túli magyarok gyógykezeléséről számol be, ezt a költségvetés 1995-ben 150, idén 180 millió forinttal támogatta. Az elmúlt hat évben összesen 18 ezer határon túli beteget gyógykezeltek, mondta el Kalmár László kuratóriumi elnök. - Ez is alátámasztja Lipovecz mondanivalóját. - "

"A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./"

A júl. 17-én a román külügynek továbbított magyar külügyi válasz a budapesti nyilatkozattal kapcsolatban júl. 11-én eljuttatott román kérdésekre, bár tartalmaz számos részleges választ, a román diplomácia alapvető kételyeit nem oszlatta el, jelentette ki júl. 24-i sajtótájékoztatóján Lazar Comanescu külügyminisztériumi államtitkár. Szerinte nyitva maradt kérdések: miben áll a magyar kormánynak az etnikai autonómiához nyújtott segítsége, mit jelent a határon túli magyar közösségek költségvetési támogatása, miként intézményesítené a magyar kormány kapcsolatait a magyar kisebbségi szervezetekkel. Az utóbbi két évben tapasztalt közeledés a magyar-román kapcsolatokban a budapesti nyilatkozattal megtorpant. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Júl. 26-án Bukarestben megkezdődött a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja országos konferenciája. Adrian Nastase ügyvezető elnök beszédében bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormány támogatását kérte autonómiaügyben. Jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSZ céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében - mondotta. Adrian Nastase elmarasztalta a vallásügyi államtitkárt, amiért engedélyezte a Magyar Reformátusok Világtalálkozóját. Ez nem képviseli a kormány állásfoglalását, hangsúlyozta. Ugyanakkor Nastase arra kérte a kormányt, hogy szigorúan és világosan tiltsa be a magyar körök olyan kedvelt témáinak tárgyalását a kongresszuson, mint a honfoglalás 1100. évfordulója, a budapesti nyilatkozat vagy a magyar autonómia. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

"Nem elég, hogy szembetaláltuk magunkat a többségi nemzetállam elnyomásával és türelmetlenségével, asszimilációs törekvéseivel, még a magyar kormány ellensúlyozó erejét sem érezhetjük megnyilvánulni az általunk elvárt mértékben. - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Hírlapnak. A lap munkatársa emlékezette a püspököt arra a hónapokkal ezelőtti nyilatkozatára, hogy a magyar kormány minden áron tető alá akarja hozni az alapszerződést. Változott-e a véleménye, hangzott a kérdés. "Meg kell állapítanunk, hogy nem hatástalan az erdélyi magyarság politikai vezetésének fellépése. Ha a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, a magyarság vezetői a kellő időben és a kellő formában nem emelték volna fel a szavukat a tervezett magyar-román alapszerződés ügyében, talán már aláírták volna a nem megfelelő tartalmú dokumentumot." - válaszolta Tőkés László. - A jelenlegi magyar kormánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a hármas prioritás rendszerének felborulása kedvezőtlen folyamatokat indított el. "A maga sokféleségében létezik egy a korábbi kormányzati politika irányában tájékozódó RMDSZ-vonulat, és van egy, a mai kormánypolitikához igazodó politikai elit." - Mennyire egységes a romániai magyarság az autonómia kérdésében? . tette fel a lap a kérdést. "Az autonómiához adott a magyarság viszonylagos egysége." A "közösen elszenvedett elnyomás abroncsai tartanak össze bennünket, de ez is jóra fordítható." A "magyarság számára Romániában ma is válsághelyzet van." "Életmentő orvosságra van szükség." "Óriási felelősség méretett ránk." "A harcot nem adom fel, mert érzem a felém sugárzó szeretetet és bizalmat, s érzékelem szavaim, cselekedeteim hatását." - Jelenleg melyek a legnyomasztóbb gondjai? "Elvontabb gond, hogy nagyon egyedül vagyok. Annyira lepusztult a társadalom és az egyház az utóbbi fél évszázadban, hogy igen nehézzé vált magasan képzett és eszmeileg is közel álló munkatársakat találni." /Magyar Hírlap, júl. 27./ "

"Bodor Pál, a Népszabadság munkatársa kifejtette véleményét a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos vitában. A Szabadság főszerkesztője /Tibori Szabó Zoltán/ "megengedem: kissé gorombán" bírálta az MVSZ-t. Ezért a Magyarok Világszövetsége Védnöki Testülete "nyomban pálcát tört fölötte, mert úgy hitte, aki a Világszövetséget támadja, az magyar nem lehet." Ezután Bodor Borbély Imrét marasztalta el, aki ugyancsak a Szabadságban írta, hogy a magyar kormány politikai erői "A határon túli magyarok ellen irányuló államsovinizmust" szítják. Bodor szerint ezzel Borbély Imre bebizonyította, hogy az MVSZ mennyire egyetlen politikai orientáció szervezete. Végezetül Bodor Pál hangsúlyozta, hogy ő nem liberális, hanem baloldali. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

"A magyar-magyar csúcstalálkozóként emlegetett "Magyarország és a határon túli magyarság" című, Budapesten júl. 4-én és 5-én megtartott konferencia történelmi jelentőségű rendezvény volt" - hangsúlyozta Duray Miklós, az Együttélés elnöke. Trianon óta először találkoztak Magyarország kormányának képviselői, a magyar Országgyűlés pártja és a Magyarország határán túl élő őshonos magyar közösségek politikai szervezeteinek vezetői, "először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta." A találkozón elfogadott nyilatkozat alapjául szolgálhat "a nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához." A dokumentum a XX. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat egyik oldalon a magyarság nemzeti összetartozását teszi nyilvánvalóvá, a másik oldalon mindezt az eurointegrációs folyamat előmozdítása feltételeként kezeli. "A nyilatkozat további konkrét lépést jelent "a magyarság helyzetéből adódó politikai koncepció megfogalmazásához." Az első lépést Magyarországon a rendszerváltozáskor az alkotmánymódosítás jelentette, amely kötelezővé tette a mindenkori kormány számára "a határon kívül élő magyarság iránti aktív felelősséget. A második lépés az Antall-kormány 1992. aug. 19-i nyilatkozata volt, amely a határon túli magyarság legitim és az európai integrációs folyamatokkal összhangban álló elképzeléseinek támogatására vonatkozott. Harmadik lépés pedig a csúcstalálkozó zárónyilatkozata, amely végre lebontja a hagyományos bel- és külpolitika között a határt." A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. - Magyarország kormánya és parlamenti pártjai felvállalták, hogy a nemzetközi fórumokon támogatják az egyes magyar nemzeti közösségek legitim szervezeteit. A nyilatkozat nem mond ellen a szlovák-magyar alapszerződésnek, az alapszerződés kiemeli a Szlovákiában élő magyarok ügyeit a belügyek köréből és a két ország közötti kapcsolatok ügyévé nyilvánítja. A zárónyilatkozat és a benne megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyar nemzet olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása..." /Duray Miklós: A magyar-magyar csúcstalálkozó jelentősége és üzenete. = Szabad Újság (Pozsony), júl. 31./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a román fél által előterjesztett szövegtervezet részletes ismerete hiányában nem kíván értelmezésébe bocsátkozni, azonban reméli, hogy mind a román, mind a magyar kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződés kérdését. Amint arról tájékoztattak, mondotta, a román fél az 1201-es ajánlásnak afféle "szűkítő értelmezését" próbálja megfogalmazni. A magyar tárgyalópartnert azonbam több ízben is leszögezte, hogy nem kötnek olyan alapszerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSZ elvárása, hogy az alapszerződés garantálja az anyanyelvi oktatást, az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásban, továbbá az RMDSZ által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. Az RMDSZ csak olyan alapszerződést támogat, amely valóban megoldást nyújt a romániai magyar nemzeti közösség számára. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A Central European Issues című, Bukarestben kiadott új angol nyelvű folyóiratban Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a NATO-csatlakozás első körében említik Magyarországot, Romániát meg nem, ez a magyar lobby eredménye, amely minden alkalmat megragad, hogy románellenes érzelmeinek hangot adjon. Tinca aggasztónak minősíti, hogy az RMDSZ programjában szerepel az etnikai alapú autonómia követelése. Szerinte "a jelenlegi magyar kormány realistább elődjénél". A miniszter szerint semmi sem indokolja a Magyarországgal való kivételezést. /Népszabadság, aug. 15./ "

A magyar kormány aug. 15-i ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány nyilatkozatban fejezte ki meggyőződését, hogy a magyar-román viszony javítása megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, hozzájárul a térség biztonságához, előmozdítja a két ország euroatlanti integrálódását. A kormány üdvözölte, hogy a szakértői egyeztetés során a magyar érdekeknek megfelelő megállapodás született a vitatott kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt - Varga László tiszteletbeli elnök aláírásával - nyilatkozatot tett közzé aug. 15-én, melyben leszögezi. "Bízunk abban, hogy a magyar kormány a román-magyar alapszerződésben semmit nem fog feladni az erdélyi magyarság jogaiból. Jogérvényesen ezt nem is teheti, hiszen a sokoldalú nemzetközi szerződésekben 75 év alatt biztosított, szerzett - bár a gyakorlatban soha meg nem adott - jogainkból két állam megegyezése alapján szerződésileg is bármennyit megvonni csak érvénytelen jogfosztással lehetne, ezt pedig Magyarország kormányától - mely a Helsinki Záróokmány alapján a határon túli nemzetrészeknek hivatalból gyámja - semmiképpen nem tételezhetjük fel." Az alapszerződésnek csak akkor lehet haszna, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. Amennyiben ez kimarad, akkor a szerződés többet árt, mint használ mind az erdélyi magyarság helyzete, mind a két nép jövendő viszonya szempontjából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./"

"Aug. 16-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy megfogalmazza álláspontját az alapszerződéssel kapcsolatban. A kiadott állásfoglalás szerint az RMDSZ továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ SZKT 1994. okt. 1-jei állásfoglalását. Az RMDSZ üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, azonban szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és a nemzetközi monitorizálás kérdése egyelőre megoldatlan. Az RMDSZ felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsa fel az RMDSZ-szel való konzultációt a jelzett problémák megoldása céljából. Az RMDSZ szorgalmazza a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra hivatkozva szeptember folyamán az újabb találkozót. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást nyújt a történelmi egyházaknak, és elfogadja a Szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy az alapszerződésről aug. 19-én konzultációt tarsanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ A tanácskozás után Markó Béla nyilatkozott. Az alapszerződés tartalmaz számos pozitív kitételt, mondta, az RMDSZ viszont nem ért egyet a kollektív jogok kiiktatási kísérletével. A romániai magyarság számára fontos a közösségi és egyházi javak visszaadása, ez nem szerepel a dokumentumban. Megjegyzés: A hivatkozott júl. 5-én elfogadott zárónyilatkozat utolsó pontja szerint: "A Magyarország és a határon túli magyar szervezetek közötti jobb együttműködés érdekében a résztvevők szükségesnek tartják a folyamatos információáramlást, konzultációt és egyeztetést, és elhatározták, hogy még az idén találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit." Ennek alapján javasolja az RMDSZ, hogy szeptemberben legyen az újabb találkozó. /Vasárnapi Hírek, aug. 18./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa /Dr. Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula/ aug. 16-án, Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezte a bukaresti román-magyar szakértői tárgyaláson egyeztetett alapszerződés-tervezetet, és ezzel kapcsolatban közzétette állásfoglalását: Az Operatív Tanács továbbra is érvényesnek tekinti az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának 1994. október 1-jei állásfoglalását. Az Operatív Tanács üdvözli az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a tervezetbe, mert ez megfelelő elvi keretet kíván az RMDSZ által igényelt megoldások megvalósítását, beleértve a különböző autonómia-formákat is. Az RMDSZ nem kívánja az általa kért területi autonómiát etnikai alapokra helyezni, ugyanakkor szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok kiiktatását az 1201-es ajánlásból. A kollektív jogok számos formája elengedhetetlen a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Nem tartják kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket, és aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban semmiféle megállapodás nem született. Az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos garanciák nem egyértelműek, a nemzetközi ellenőrzés kérdése egyelőre megoldatlan. Az Operatív Tanácsa felkéri a román és a magyar kormányt, hogy újítsák fel az RMDSZ-szel való konzultálást a jelzett problémák megoldása céljából. Az Operatív Tanács üléséről kiadott közleményében rögzítette, hogy az alapszerződés-tervezet tárgyában megkereséssel fordul a román és a magyar kormányhoz. - Visszautalva a július 5-én Budapesten elfogadott közös nyilatkozatra, szorgalmazza, hogy az aláíró felek szeptember folyamán újból tanácskozzanak. Az Operatív Tanács az alapszerződés-tervezetről részletes tájékoztatást ad a romániai magyar történelmi egyházaknak, különös tekintettel az egyházi javak visszaszolgáltatására. Végezetül az Operatív Tanács elfogadja a szlovákiai Magyar Koalíció indítványát, hogy a két ország magyar nemzeti közösségének képviselői aug. 19-én konzultációt tartsanak, az alapszerződés ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Aug. 19-én Budapesten zárt körű megbeszélést tartottak a szlovákiai magyar pártok és az RMDSZ képviselői. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a magyar-román alapszerződési tárgyalások nem tekinthetők lezártnak. Duray Miklós, az Együttélés elnöke szerint a lábjegyzet, amely az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat elutasítja, gyakorlatilag minden autonómiatörekvést elutasít. Ezzel a lépéssel a magyar kormány szembefordult azzal a kötelezettségvállalásával, amelyet a magyar-magyar csúcstalálkozón aláírt - hangoztatta. Megromlottak a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek közötti konzultáció lehetőségei, tette hozzá. erre utal az is, hogy Horn Gyula visszautasította az RMDSZ kérését, hogy találkozhasson a miniszterelnökkel. Kovács László külügyminiszter Duraynak erre a nyilatkozatára reagálva rámutatott, hogy az alapszerződésben szereplő lábjegyzet nem utasítja el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiát, csupán azt állapítja meg, hogy ezek a fogalmak nem szerepelnek az ET 1201-es ajánlásában. Aug. 19-én Budapesten, a Kálvin téri református istentiszteleten Tőkés László püspök arra kérte a magyar kormányt, hogy ne írja alá az alapszerződést, ha azzal nem ért egyet az RMDSZ. /Új Magyarország, aug. 21./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja azt az alapszerződést, amely a romániai magyarságnak nem ad semmilyen garanciát arra, hogy az ott élő magyarok visszakapják elkobzott vagyonukat, iskoláikat, levéltáraikat, műkincseiket. A kormány azzal, hogy nyíltan vagy burkoltan eláll a politikai, területi, kulturális autonómiák támogatásától, eltávolodik korábbi ígéreteitől és csorbítja a határon túli magyarság nemzeti érdekeit. Az MVSZ arra kéri a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csak olyan alapszerződést kössön, amelynek végrehajtását nemzetközi garanciák biztosítják, hangsúlyozza az MVSZ állásfoglalása. /Magyar Nemzet, aug. 21./

A Népszabadságban Aczél Endre kiáll amellett, hogy az alapszerződést meg kell kötni, többet nem lehet elérni, védi a magyar kormány álláspontját /Aczél Endre: Vihar idején. = Népszabadság, aug. 21./, a Népszavában Kepecs Ferenc már cikke címében is azt vallja: A szerződést alá kell írni. /Népszava, aug. 21./

"A Fidesz elnöksége üdvözli az RMDSZ-nek a magyar-magyar csúcstalálkozó összehívására vonatkozó kezdeményezését és támogatja a külügyi bizottság rendkívüli ülésének összehívását, hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt Budapesten, aug. 21-én tartott sajtóértekezletén. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismertette pártja elnökségének aug. 21-én elfogadott tízpontos állásfoglalását, amely a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos ellenvetéseket és javaslatokat tartalmazza. "Annak eldöntése, hogy a román-magyar alapszerződés készülő szövege előnyös-e az ott élő magyarság számára, kizárólag az RMDSZ illetékes" - emelte ki Orbán Viktor. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a készülő alapszerződésben nem esik szó a kollektív jogokról, a szerződésben ki kell térni az egyházi ingatlanokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Orbán Viktor javasolta, hogy az alapszerződés hatálya tíz esztendőről kettőre csökkenjen. Erőteljesen kifogásolta, hogy a magyar kormány egy mindössze két hónapig hatalmon levő kormánnyal köt ilyen súlyú megállapodást. Horn Gyula e lépésével valószínűleg Iliescu kampányát próbálja segíteni. /Udvardy Zoltán: Horn Iliescu kampányembere. = Új Magyarország, aug. 22./ A Fidesz támogatja az FKGP és a KDNP javaslatát a parlament rendkívüli összehívására. Orbán Viktor szerint egy dél-tiroli típusú autonómia megilleti Székelyföldet. /Népszabadság, aug. 22./"

Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az ellenzék, illetve bizonyos határon túli magyar szervezetek bírálata ellenére is kész a dokumentum szeptemberi aláírására. /Átfésülik a magyar-román alapszerződést. = Népszabadság, aug. 22./