A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/

A román privatizációs folyamat felgyorsítása érdekében két évre szóló együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Csiha Judit privatizációs miniszter és Sorin Dimitriu román privatizációs miniszter nevében Erős Viktor államtitkár Budapesten. A privatizációban szerzett tapasztalatok átadására a magyar kormány Romániai Privatizációs Tanácsadó Testület létrehozásáról döntött. A testület az ÁPV Rt.-hez tartozó Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó és Befektetési Kft. szervezésében biztosítja a közvetlen tanácsadást. MTI/

"Az euroatlanti integrációra Magyarországnak úgy kell felkészülnie, hogy a nemzeti érdekek - a kelet-európai országok eltérő idejű csatlakozása miatt - ne szoruljanak háttérbe - nyilatkozta Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 2-án. Szerinte arra kell törekedni, hogy a csatlakozás nyomán ne mélyüljenek a különböző gazdasági-társadalmi feltételekből adódó mesterséges szakadékok a nemzetrészek között. Megítélése szerint Magyarország Európai Unióba történő felvétele után az érintettek - EU, Magyarország, a hazánkkal szomszédos országok és az ott élő magyar közösségek - érdekei átmenetileg eltérhetnek, de nem ellentétesek egymással. "Új szerepfelfogásra van szükség minden fél részéről" - hangsúlyozta. A HTMH elnöke figyelmeztetett arra, hogy a schengeni egyezmény miatt felvetődő problémákra megoldást kell találni. A mindenkori magyar kormány feladata ez, "de nem rögtönzött, felelőtlen ötletekkel, bejelentésekkel, hanem komoly, következetes munkával - ami e vonatkozásban hónapok óta folyik". A tárgyalásoknak ki kell terjedniük a legkisebb kérdéstől a szabadkereskedelem, az akadálytalan határátlépés, az oktatás, a munkaerő-piac problémáin keresztül a határőrizet technikai megoldásáig - mutatott rá Törzsök Erika. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

Marosvásárhelyi otthonából Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulációját küldte a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választáson jó eredményt elért pártoknak. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét - állapította meg Markó Béla. Azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ belső egyensúlyára kihathat-e a magyarországi politikai változás, Markó kifejtette: Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSZ-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSZ nem önálló szervezet, márpedig szövetségünk az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. Az RMDSZ kezdettől fogva azt az elvet próbálta követni, hogy egyenlően jó viszonyt alakítson ki a magyarországi pártokkal. Tehát a magyarországi politikai élet átrendeződésének nincs miért megváltoztatnia az RMDSZ belső viszonyait - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értékelte a magyarországi választások eredményét.. Bevezetőjében gratulál a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választásokon jó eredményt elért pártoknak, majd kitért az RMDSZ és Fidesz közötti kapcsolatok történeti áttekintésére, rámutatva, hogy " a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal, és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel, és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal, és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét. Szerintem rendelkeznek olyan tapasztalattal amelyet pozitívan tudnak kamatoztatni és a kapcsolatokat tovább tudják építeni Romániával - mondta az elnök. A lehetséges kormányalkotó pártokra vonatkozóan Markó még kifejtette: "azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását". /"Prioritásként kezelik a határon túli magyarok sorsát a koalícióképes magyar pártok". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/"

Radu Vasile román kormányfő szerint a Független Kisgazdapárt jelenléte a leendő magyar kormányban bizonyos problémákat eredményezne Budapest és Bukarest viszonylatában. A Horn-kormány előtt ugyanis, amikor a kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Vasile reméli, hogy az ellenzékben töltött évei alatt a kisgazdáknak lényegesen módosult a helyzetértékelő képessége, illetve, hogy a magyar politikai pártok felismerik: a két ország közötti viszony megromlása sem Romániának, sem Magyarországnak nem érdeke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

"A Romániai Magyar Szóban Cseke Gábor vezércikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint "a két, egymással homlokegyenest szemben álló nagy magyarországi párt politikájában megteremthető a folytonosság - sőt, azt meg is kell teremteni, ha Magyarország azt akarja, hogy legalább olyan komolyan vegyék a nemzetközi porondon, mint az elmúlt években". Mindezzel a lap a Duna Televízió vasárnapi választási vitájában elhangzott azon megjegyzésre utalt, miszerint az új magyar kormánynak politikájában nem annyira tartalmi, mint inkább stílusváltásra van szükség, ami a nagyobb nyilvánosságot és a túlzott derűlátással való szakítást jelentené a határon túli magyarság problémakörében is. Az RMDSZ különböző vezetőinek a magyarországi választásokról elhangzott első nyilatkozataival kapcsolatban Cseke Gábor, a cikk szerzője megjegyezte, hogy azok, úgy tűnik, kevésbé összehangolt egyéni véleményeket fejeznek ki. Ebben - mint rámutatott - nincs is semmi kivetendő, csupán abban az esetben, ha "a Fidesz választási győzelmén felbátorodva nálunk is megrendeznénk majd kicsiben, az RMDSZ-en belül egy párhuzamos ?rendszerváltást?. A romániai magyarságnak mindenre szüksége van, s főleg a mostaninál jóval emelkedettebb morálra, de arra semmiképpen, hogy belső háborúságának sebeit újra felszaggassák". "Az egyetlen érvényes ütőkártyája tehát az új magyar kormánycsapatnak az lehet, ha jobban csinálja mindazt, amit elődei elkapkodtak kisebbségpolitikában éppúgy, mint gazdasági stratégiában" - szögezte le Cseke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./"

"Radu Vasile román miniszterelnök máj. 28-án közleményt adott ki arról az eszmecseréről, amelyet aznap folytatott Szőcs Ferenc nagykövettel, aki Végh Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát kísérte el a kormányfőnél tett látogatására. A miniszterelnök leszögezte, hogy a beszélgetés "eloszlatott bármiféle gyanakvást az új magyar kormány megalakulásával kapcsolatban". A román miniszterelnök közleménye részletesen ismertette, mit tartalmazott a román sajtóban megjelent hírek szerint a bécsi Standardban megjelent Orbán-interjú arról, hogy Romániának "új törvényt kell kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról" és arról, hogy Magyarországnak meg kell védenie a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeket, mivel az alapszerződések nem veszik figyelembe ezek fő problémáit, illetve a nagykövet válaszát, amely a Fidesz közlése alapján rámutatott, hogy az idézetek lényegében két különböző lapnak különböző időpontokban tett kijelentéseket kombináltak és a többszörös fordítás eltorzította értelmüket. A nagykövet, olvasható Radu Vasile közleményében, aláhúzta, hogy a jövendő magyar kormány tiszteletben fogja tartani a román-magyar alapszerződést és más területeken is fejleszti a román-magyar együttműködést, támogatja Románia európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. Radu vasile leszögezte: "A magunk részéről határozottan kifejezésre juttatjuk azt a reményt, hogy a térségünk számára alapvető fontosságú román-magyar kapcsolatok minden területen továbbra is fejlődni fognak". /MTI/"

"Kovács László külügyminiszter nem tartja jó ötletnek azt, hogy a magyar kormány - román mintára - létrehozza a tiszteletbeli állampolgárság státusát a vízumkényszer esetleges bevezetésének ellensúlyozására. Kovács László arra reagált, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt a tiszteletbeli állampolgárság bevezetését javasolta a romániai magyarság szabad mozgásának megkönnyítése érdekében, a magyar EU-csatlakozás időpontjára. "A legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az Európai Unió szüntesse meg a román állampolgárokkal szemben a vízumkényszert" - jelentette ki Kovács László. A külügyminiszter ezt azért látja reális lehetőségnek - mert mint mondta - nincs komoly oka annak, hogy az EU Romániával szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Szlovákiához vagy Horvátországhoz képest. A miniszter az MTI felvetésére utalt arra, hogy a tíz évre szóló, s korlátlan számú beutazást lehetővé tevő vízum bevezetésének lehetőségét korábban csak példaként említette, elsősorban az Ukrajnában és Jugoszláviában élő magyarok mozgását megkönnyítendő. /MTI/"

"Törökországi látogatása során Radu Vasile román miniszterelnök a Rompres máj. 25-i közlése szerint kifejtette: kérdőjeleket támaszt, hogy a kisgazdapárt várhatólag bekerül a magyar kormányba, mivel, mint mondotta, amikor előzőleg kormányon volt Torgyán pártja, problémák voltak a két ország kapcsolatában. - Remélem ugyanakkor, hogy az ellenzékben eltöltött idő megérlelte a Független Kisgazda Pártot, és a magyarországi politikai erők megértik, hogy konfliktusok a kétoldalú kapcsolatokban sem Románia, sem Magyarország számára nem kívánatosak - mondotta a kormányfő. - A Ion Iliescu volt államfő vezette Szociális Demokrácia Pártja máj. 25-én a polémiától óvakodó nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy a magyar választások eredményét a választótestületi akarat kifejezésének tekinti és hogy egy szilárd többség kialakulása olyan kormányt teremt, amely továbbra is sikerrel folytatja a gazdasági reformot. A közös érdekek és a kétoldalú szerződés, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségei megfelelő keretet teremtenek az új magyar kormány számára annak megszilárdítására és közös építésére, amit elkezdtünk - hangzott az SZDRP nyilatkozata. Végül a párt a nyilatkozatban az RMDSZ-szel kapcsolatos fenntartásait hangoztatja oly módon, hogy annak a "reménynek" ad hangot, miszerint a magyarországi változások nem fognak oda vezetni, hogy "radikálisabbá válik az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása és magatartása". A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara korábbi állásfoglalásánál sokkal élesebb, az évekkel ezelőtti polémiák hangnemét felelevenítő nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt fejtegette, hogy "a jobboldali és a szélsőjobboldali erők hatalomra jutásával Magyarország valóságos puskaporos hordót jelent majd Európa és a Balkán számára". Ezek az erők - hangoztatja - kétségbe vonják a határokat ebben a térségben és feltámasztják a Nagy-Magyarország iránti nosztalgiát. Az RNEP szerint az egész román politikai osztálynak szóló figyelmeztetést jelent ez a magyarországi választási győzelem, mivel - a nyilatkozat megfogalmazása szerint - "Orbán Viktor minden magyar miniszterelnöke kíván lenni". Az RNEP azzal riogatja a román közvéleményt, hogy "fel kell készülni a legrosszabbra Magyarország részéről". /MTI/"

Románia és Magyarország tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival - mondotta egy, a Rompres által idézett nyilatkozatában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, egyetértve Orbán Viktor kijelentésével, melyet a választások második fordulójának éjjelén tartott sajtótájékoztatóján tett. Markó rámutatott: ebből az következik, hogy Magyarország kormányának figyelmet kell fordítania a határain kívül élő magyarokra, majd hozzáfűzte: A román nemzet határai sem esnek egybe Románia határaival. Helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban, Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában vagy Ukrajnában élő románokra. /MTI/

"A román külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a magyarországi választásokról. Tudomásul véve annak eredményeit, a román külügyminisztérium üdvözölte a győzteseket, és kifejezte meggyőződését, hogy a Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok ugyanabban az irányban fejlődnek majd, mint amelyben eddig is oly sok sikert értek el. - Ion Iliescu volt államfő, az SZDRP elnöke szerint a jövendő magyar kormány összetételétől függetlenül a közös érdeknek kell érvényesülnie. Az, hogy fenntartsák a jó viszonyt. Iliescu abbeli reményének adot hangot, hogy az új magyar kormányban is így fogják majd fel a dolgokat. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke szerint arra van szükség, hogy a magyar kormány szüntesse be a "romániai és a környező országokbeli szélsőséges kisebbségi szervezeteknek" nyújtott segítséget. Pártja egyetértene az alapszerződés újratárgyalásával, de ellenkező értelemben, mint ahogy Budapesten gondolják. A román-magyar kapcsolatok romlani fognak, ha Budapest minden határozatához az RMDSZ-szel is konzultálni fog. Ezt megengedhetetlennek nevezte az egységpárti elnök. /MTI/"

"A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/"

"Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 23-án megbeszélést tartott az MDF Bem téri székházában. A találkozót követő sajtótájékoztatón a felek megállapították, hogy - összhangban a magyar-magyar csúcs 1996. júl. 5-én aláírt közös nyilatkozatával - az új magyar kormánynak támogatnia kell a határon túl élő magyarok különböző autonómia-törekvéseit, közigazgatási, kulturális és gazdasági önrendelkezési elképzeléseit. Szó esett a Nemzeti Egyeztető Tanács konzultációs fórum életre hívásának tervéről. Ez utóbbi intézmény a folyamatos információáramlást és konzultációt szolgálná Magyarország és a határon túli magyar szervezetek között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy sokat várnak az új kabinettől a határon túli magyarok, mert most előtérbe került a "nemzetben gondolkodás eszméje", amely természetes rokonszenvet kelt bennük. Tőkés László cáfolta azt a sajtóban megjelent értesülést, miszerint a magyar-román alapszerződés "felborításán" munkálkodna. "Nem követném el azt az óvatlanságot, hogy nehéz helyzetbe sodorjam az éppen felálló magyar kormányt, és rávegyem arra, hogy felborítsa a szerződést" - szögezte le a püspök. Ehhez hozzátette: az új kormánynak az első pillanattól kezdve törekednie kell arra, hogy életbe lépjen mindaz, amit ez a szerződés tartalmaz. "Én ezzel együtt képzelem el a magyar-román kapcsolatok további alakítását, amelynek meg kell haladnia az alapszerződés színvonalát. A szerződés minimalizmusa nem elégítheti ki a romániai magyar közösséget" - mondta Tőkés László. Lezsák Sándor bejelentette: az MDF parlamenti frakciója szorgalmazni fogja, hogy a költségvetésben elkülönített összeg szerepeljen a szomszédos országok magyar fiataljainak oktatására. /MTI/"

Az új magyar kormány kiemelt fontossággal kívánja kezelni a határon túli magyarokkal való kapcsolatokat. Ezért lényegesen javítják a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ tevékenységét. A HTMH ezután valóban az összmagyarság szétszórt közösségeinek érdekeit kívánja szolgálni. A Fidesz már a Horn-kormányzás idején is sokat bírálta a HTMH tevékenységét. Hasonlóan elégedetlenek voltak a hivatal működésével a határon túli magyarok közösségei is. Németh Zsolt lesz külügyi államtitkárként Tabajdi Csaba utóda. - Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar nemzet és az ország határai nem esnek egybe. Az új miniszterelnök lélekben Antall József 15 millió magyarjának lesz a miniszterelnöke, olvasható a hetilapban. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 15./

"Kétnapos bemutatkozó magánlátogatásra júl. 25-én Romániába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. A repülőtéren a román kormány több minisztere fogadta, majd a Victoria-palotában, a kormány székhelyén Radu Vasile miniszterelnökkel folytatott nem hivatalos, kötetlen eszmecserét. A 70 perces találkozó után sajtótájékoztatott tartottak. Õszinte és meleg megbeszélést folytattunk - mondta Radu Vasile -, amely komoly bátorítást adott arra, hogy a két ország kapcsolatai magasabb szintre emelkedjenek. Megállapodás született arról, hogy októberben a román miniszterelnök Magyarországra látogat. A megbeszélésen a gazdasági együttműködés további bővítésének szükségességét hangsúlyozták és egyetértettek abban, hogy fontos, hogy növekedjenek a magyar tőkeberuházások Románia minden részén. Ennek érdekében a gazdasági és privatizációs területekkel foglalkozó szakminiszterek mielőbb találkoznak és kidolgozzák a részleteket. A román kormányfő szerint a magyar fél külön aláhúzta: Magyarországnak érdeke, hogy Románia minél gyorsabban és minél sikeresebben haladjon az európai és az euroatlanti integráció útján. Nem kerültük meg a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket sem - mondotta a román miniszterelnök - amelyekben nézeteink gyakorlatilag hasonlóak voltak. Reméljük, az elkövetkező időszakban olyan megoldásokat sikerül kidolgoznunk, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi oktatás problémáinak jó feltételek közötti rendezését. Radu Vasile elmondta: nagy és mély benyomást tett rá a magyar miniszterelnök személyisége, a kormányzásról alkotott felfogása, az a határozottság és gyorsaság, amellyel fellépett országa alapvető érdekeiért. A mai napon ezzel a személyes találkozóval - hangsúlyozta Orbán Viktor - sikerült kiszabadítanunk országainkat ebből a prtotokolláris rendből, s ez megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben ilyen találkozásokra bárhol, bármikor sor kerülhessen. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a fényes külsőségek között megrendezett hivatalos találkozásokat megelőző óriási várakozás személyes véleménye szerint eddig inkább akadályozta, mintsem segítette a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatok fejlődését. Magyarország és Románia kapcsolatai - mondotta - sokkal élőbbek annál, semhogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Szükség van és szükség lesz arra, hogy a miniszterelnökök, ha a sors úgy hozza, gyakran találkozzanak, megismerjék egymás személyes véleményét, és ez is elősegítse az együttműködést. Orbán Viktor véleménye szerint új fejezetet sikerült nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, amelyben nem a fényes külsőségek lesznek ezentúl a lényegesek, hanem a tartalom. Olyan idők jönnek - mondotta Orbán - amikor a tények és az eredmények számítanak majd. A mai találkozó arról győzött meg, hogy kölcsönös a szándék e lehetőség kihasználására. Nem kergetünk álmokat és illúziókat. Vannak olyan természetű kérdések, amelyek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, a csak történelmi távlatokban értelmezhető mentális, lelki, szellemi, történelmi kérdésekről már nem is beszélve. Orbán Viktor kifejtette: a nostani megbeszélés véleménye szerint lökést adhat a gazdasági együttműködésnek, s van esély arra, hogy a nagyon nehéz kisebbségi kérdésekben is - kellő előkészítés után, részletekbe menő, aprólékos tárgyalásokat követően - eredményeket érhessenek el. Örömmel és várakozással tekintek Radu Vasile miniszterelnök októberben esedékes budapesti látogatása elé - fejezte be nyilatkozatát Orbán Viktor. Egy újságíró megkérdezte, milyen messzire jutottak el a találkozón a romániai magyar egyetem kérdését illetően. Radu Vasile válaszában azt hangsúlyozta, hogy nem volt szó ennek a kérdésnek a megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a román kormány által megjelölt folyamat szerint halad - mondotta -, s mint ismeretes, a kormány bizottságot hozott létre ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Orbán Viktor mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy ezt a kérdést mindketten fontosnak tekintették, megfelelő súllyal fogják kezelni a kétoldalú kapcsolatokban. Radu Vasile ezután ebédre invitálta a találkozás résztvevőit, majd Orbán Viktor és kísérete az RMDSZ közeli bukaresti székházában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel találkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyaláson az "örökzöld témák" kerültek ismét terítékre, ezek közül sok olyan, amellyel a román kormány és parlament is küszködik - a kisebbségi oktatás, a magyar egyetem, a helyi közigazgatási törvény, amely a kisebbségi jogokra is vonatkozik. Szó volt az európai és euroatlanti integrációról is. Emil Constantinescu államfő ugyanezen a napon délután nyári rezidenciáján, Sinaián több mint egyórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, akit a találkozóra elkísért Németh Zsolt államtitkár és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A megbeszélés után Orbán Viktor elmondta az újságíróknak, hogy elsősorban külpolitikai kérdésekről folyt az eszmecsere. Egy román újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy szó volt-e a romániai magyar egyetem ügyéről, Orbán Viktor közölte, hogy erről igazában nem folyt eszmecsere, mivel a román elnök szerint ez a téma alapvetően hazai politikai kérdés, de ő maga felvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne az egész vitát új alapra helyezni. A magyar kormány kész e kérdés megvitatására és nyitott vagyunk minden új elgondolás előtt - mondta a miniszterelnök. A külpolitika, a NATO-tagság, az Európai Unió bővítése sokkal fontosabb helyet foglalt el az eszmecserében, még Moldova is szóba került. Orbán Viktor az államfővel való találkozás után az idén Tusnádfürdőn tartott bálványosi szabadegyetemre látogatott. /Napi Magyarország, júl. 27./"

A magyar kormány támogatja a magyar nyelvű egyetem létrehozását, illetve újraindítását Kolozsváron, erősítette meg Pokorni Zoltán, válaszolva a román sajtóban megjelent vádaskodásra, amely magyar beavatkozásnak minősítette az egyetem kérdésének fölvetését. A magyar kormány kész arra, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdjen a magyar egyetem létrehozásának minkéntjéről. /A Bolyai Egyetem és a magyar kormányprogram. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

"A bálványosi nyári szabadegyetem zárónapján - a zsúfolt program miatt késve - Orbán Viktor miniszterelnök Zoe Petre elnöki tanácsossal és Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kötetlen eszmecserét. A bálványosi hagyománynak megfelelően Orbán Viktor trikóban tartotta meg előadását. A vitát Andreas Oplatka külpolitikai elemző, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap munkatársa vezette. Orbán Viktor egyebek között kijelentette: azzal, hogy az ország már de facto, jövő áprilistól pedig de jure is a NATO tagja, a magyar állampolgároknak nem kell többé aggódniok külső forrásból fakadó személyes vagy vagyoni fenyegetettség miatt. Ezt a folyamatot "az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József indította el az úgynevezett reorientációs külpolitika keretében 1990-ben". Arra semmiféle szabály nincs, hogy Magyarország és a többi, EU-ba belépő ország pontosan milyen alapon, mekkora forrásokat kap az unió központi költségvetéséből, ez a tárgyalóasztal mellett elért pozíció kérdése. "Azzal kell számolni, hogy a csatlakozásra jelentkező országok felvétele időben különböző hullámokban történhet meg. A magyar külpolitikának és az Erdélyben élő magyar közösségeknek ezzel a ténnyel mint realitással kell számolni. Ez rendkívüli, új helyzet a magyar közösségek számára, akár a magyar állam határain belül, akár azon kívül élnek. Ennek kezelésére ez idáig nem született a szomszéd államokkal kormányzati szinten is egyeztetett stratégia". A román államfővel és miniszterelnökkel egyetértettek abban - mondta el Orbán -, hogy a kérdést kezelniök kell, és ennek módját is közösen kell kialakítaniok. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való tartozása révén az elkövetkező évek Magyarország tartós fölértékelődésének évei lesznek. A szomszédoknak úgy kell számolniok vele, mint mostani súlyát néhány éven belül jelentősen megnövelő állammal, amely ezt az erősödést nem a szomszédos országokkal szembeni fölértékelődésnek tekinti, hanem a velük való együttműködésre is fel akarja használni" Zoe Petre az elnöki hivatal és a román politikai vezetés nevében kijelentette, hogy osztja a magyar miniszterelnök által kifejtett bátor és világos gondolatokat. Felszólalásában a két országban most kormányon lévő demokratikus erők alapvető kötelességének nevezte a kétoldalú együttműködés építését, amely lényeges eleme a térség stabilitásának, és ténylegesen megnyitja Nyugat-Európát a másik Európa felé, amely így nemcsak kulturálisan, hanem intézményesen is a földrész integrált részévé válik. Zoe Petre támogatta egy romániai állami magyar egyetem létrehozását. - A kétoldalú kapcsolatépítés eredményei között kiemelten szólt Zoe Petre a magyar félnek a romániai magyar kisebbség irányában megnyilvánuló kitartó gondoskodásáról, amelyet a Romániával való együttműködés egyik formájaként értékelt. A schengeni egyezménnyel kapcsolatos távlati gondokról szólva, a romániai magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság vagy vízumkedvezmény tekintetében felvetett javaslatokra utalva Zoe Petre rámutatott: elképzelhetetlen, hogy egy ország polgárait két kategóriára osszák a szabad mozgás tekintetében. Ez mélyrehatóan megrontaná a többség és a kisebbség viszonyát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Az előadások után Orbán Viktor kérdésekre válaszolt. Az egyetemmel kapcsolatban a következőket mondta. A mai napon a romániai magyar egyetemről formabontónak is nevezhető beszélgetést folytatott Radu Vasile miniszterelnökkel. (Mint mondta, kettejük alkatához jobban illik, ha nem diplomáciai nyelvezetet használnak, hanem érdemben próbálják megközelíteni a kérdést.) Itt van a magyar nyelvű egyetem ügye. "Szégyen, ami az utóbbi időben történt." Mégiscsak az a helyzet, hogy a hatvanas évekig volt magyar egyetem Romániában. "Ha elkezdünk arról beszélni, hogy a multikulturális értékesebb-e, mint az egynyelvű, akkor soha az életben sehová sem fogunk eljutni." Ezután feltette a kérdést: akkor most merre haladunk időben, előre vagy hátra? Orbán kifejtette, arra lenne szükség, hogy a román fél eldöntse: elfogadható-e számára egy tisztán magyar egyetem működése Erdélyben, leginkább Kolozsváron. A magyar miniszterelnök szerint jó lenne, ha a kétoldalú vegyes bizottságban elindítanák a kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottság munkáját és ennek keretében - abban a szellemben, ahogy érdemben eszmecserét folytatott román partnerével - elkészülne az egyetem ügyével kapcsolatban egy problémakatalógus, és meghoznák a szükséges döntéseket vagy ilyen, vagy olyan irányban, világos helyzetet teremtve. A jelenlegi állapot olyan konfliktussal terheli meg a román-magyar viszonyt, aminek nem kellene megterhelnie - fejtette ki a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a megoldáshoz felajánlotta a magyar kormány segítségét minden értelemben, de egyben azt is leszögezte, hogy a maga részéről teljesen legitim ügynek tartja a romániai magyarság igényét a saját, önálló oktatási rendszerre az óvodától az egyetemig. Ez mindenütt Európában jogos igény, amellyel szemben nagyon nehéz kifogást emelni. A romániai magyaroknak megfelelő garanciákat nyújtó megoldás nélkül nem képzelhető el kiegyensúlyozott román-magyar kapcsolatrendszer, viszont a megoldás létrejöttével minőségi szempontból teljesen új szakasz nyílna a kétoldalú kapcsolatok történetében - mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nagyon bízik az előrelépésben. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ további szerepéről beszélt. A magyar államigazgatást radikálisan átalakítják. A HTMH bekerül a külügyminisztérium rendszerébe. Ezzek semmi nem csorbul meg, semmi nem vész el. A "HTMH eredményességét az szabja meg, hogy ki Magyarország miniszterelnöke, milyen pártot képvisel, ki a külügyminiszter, és hogy nemzeti érzelmű a doktrína, amelynek alapján működik a külügy." /Orbán Viktor a Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Petre Roman, a koalícióban részt vevő Demokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az állam második közjogi méltósága, júl. 26-án Aradon kijelentette: mindig ellenezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Petre Roman bírálta Zoe Petre asszonynak, Emil Constantinescu államfő politikai tanácsadójának Tusnádfürdőn tett nyilatkozatát, miszerint pozitív döntést kell hozni a magyar nyelvű egyetem ügyében. Véleménye szerint az új magyar kormánynak realistának kell lennie, és vissza kell térni arra az útra, "amelyen a magyarországi kormányváltás előtt haladtunk." /Petre Roman továbbra is ellenzi a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

"Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta, ha a román kormány nem hajlandó anyagilag támogatni az új önálló magyar egyetem újraalakítását, akkor a magyar kormány kész megadni a segítséget. "A magyar egyetemnek történelmi múltja van, hiszen 1959-ig működött" - mondotta Németh Zsolt. /Bolyai Egyetem, ha kell, magyar támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke Martonyi Jánossal, az új magyar kormány külügyminiszterével, valamint Németh Zsolttal, külügyminisztériumi államtitkárral folytatott tárgyalásai során arra kérte a külügyminisztérium képviselőit, folytassák az eddigi magyar kormányzat, Románia euroatlanti felzárkózását támogató politikáját. Az elnök meglátásában az új kormány folytatni fogja a választások előtti külpolitika irányvonalait, álláspontját mintegy megerősíti az is, hogy az említett két Fidesz-MPP-politikus biztosította az RMDSZ képviselőjét afelől, hogy nem lesz törés a Románia csatlakozását támogató politikában. /MTI/

"A Tusnádfürdőn megrendezett tanácskozáson az előadóknak sok kérdésre kellett válaszolniuk. Megkérdezték tőlük, figyelnek-e a csángókra. Zoe Petre elnöki tanácsadó szerint a moldvai magyaroknak is joguk van a védelemre, mert elszigeteltek. Németh Zsolt államtitkár szerint az RMDSZ a moldvai magyarság ügyét is kezeli, s ebben a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa őket. Tőkés László kijelentette: a moldvai csángók ugyanabban a helyzetben vannak, mint a Timok-völgyben levő románok: létezésüket sem ismerik el. Azt kell elérni, hogy "a román állam ismerje el a moldvai csángók identitását", olvasható Zsehránszky István rövid összefoglalójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"A határon túli magyarok érdekében hangsúlyozott politikai lépéseket kell tennie a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy komoly problémái keletkezzenek a magyar -magyar kapcsolatokban, valamint Magyarország szomszédaival való viszonyában, nyilatkozta Németh Zsolt az újvidéki Magyar Szónak. A legfontosabb feladat, hogy "az integrációból fakadó gazdasági, biztonsági és kulturális előnyöket átáramoltassuk, szétterítsük a szomszédos országok irányába is." A vajdasági helyzetet illetően a legfontosabb azt elérni, hogy a vajdasági magyar fiatalokat ne vigyék Koszovóba. - Amennyiben kétoldalú megegyezés születne a kettős állampolgárság ügyében, Németh Zsolt nem zárná ki a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor van egyéb megoldás is. - Azt szeretné, ha "partneri együttműködés és baráti viszony alakulna ki a nemzet különféle részeit jelentő egységek között." Fontos lenne egy jól előkészített látogatás a Vajdaságba. /Magyar Szó (Újvidék), aug. 16./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ aug. 12-13-án Budapesten tartott választmányi ülésén bejelentette, hogy október 1-jei hatállyal lemond az MRVSZ elnöki tisztségéről, két évvel mandátumának lejárta előtt. A püspök döntését a felgyűlt szervezeti hiányosságok mellett azzal indokolta, hogy a tagszervezetek, az egyházak "tömény érdektelensége, hitüknek ellentmondó áldozatképtelensége nagyfokú elégedetlenséget szült". Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor kiderült, a magyar kormány egyházi ügyekben illetékes vezetői azért nem jelentek meg a választmányi ülésen, mert nem hívták meg őket. Az utódlás kérdése bonyolult ügy. Új elnököt csak a közgyűlés választhat, s annak összehívására belátható időn belül nincs esély. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 15., ismertette: Napi Magyarország, aug. 17./"