"Az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöksége állásfoglalásában a magyar kormány további konszenzusát rontó lépésként értékeli a magyar-román alapszerződés "puccszerű megkötését, megengedhetetlennek tartja az RMDSZ véleményének mellőzését, illetve a szöveg utólagos "stilizálását", melynek örve alatt "a szerződő felek az erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából hátrányos, további érdemi módosításokat eszközöltek." A Tömörülés felhívja a magyar politikai pártok figyelmét arra, hogy a választások előtti "alapszerződési hisztériában" a magyar utódpárt segítségadási igyekezetét lássák a megmérettetés előtt álló román testvérpárt irányában. Arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy a ratifikáció ellen szavazzon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./"

A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

"A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./"

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Kovács László külügyminiszter veszedelmes nyilatkozatnak minősítette azt, hogy Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ elnöke a határok békés megváltoztathatóságáról beszélt, azt, hogy kormányra kerülése esetén felül akarja vizsgálni az alapszerződéseket, továbbá felrótta, hogy Giczy a kisgazdákkal való ellenzéki tömörülésre gondol. Mi köze Kovács László külügyminiszternek ahhoz, hogy kivel szövetkezik a KDNP? - reagált Giczy György minderre. Az ilyen megnyilatkozások mind Kovács László, mind Göncz Árpád részéről leleplezik, hogy sem a külügyminiszter, sem a pártérdekektől soha elszakadni nem tudó köztársasági elnök nem nézik jó szemmel a KDNP-nek az ellenzék összefogására való erőfeszítéseit. Az tény, hogy Erdélyről sem Európa, sem Magyarország nem mondhat le. Értékei, hagyományai elszakíthatatlanok az európai kultúrától. Nekünk az alapszerződéssel az a bajunk, hogy a kormány örökre lemond Erdélyről, holott egyetlen magyar kormánynak sincs joga erre - mondta. Kifejtette, hogy a békés határrendezés összefér Helsinki szellemével. Pákovics Miklós: Mi köze hozzá a külügyminiszternek? = Új Magyarország, okt. 14./

Frunda György kampánykörútja során okt. 13-án Tordán találkozott választóival. Elmondta, hogy egyik fő célja az erdélyi tolerancia újjászületésének megteremtése, amely csak akkor valósulhat meg, ha lehetővé teszik a nemzeti közösségek jogainak biztosítását. Ugyancsak a fő célok közé tartozik az erdélyi magyarság számára a közélet minden területén az anyanyelvhasználat biztosítása, a hagyományos történelmi megnevezések használata, intézmények magyar nevének kiírása, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása. Egy pillanatig sem vetődött fel, hogy a magyar kormány segítse a kampányát, felelte egy kérdésre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

"A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 17-én Tabajdi Csaba államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatót. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ nehéz helyzetbe került, mert nem kapta meg a pártoknak járó állami szubvenciót, több mint 300 millió lejt. Tabajdi Csaba elmondta: az RMDSZ fáziskéséssel ugyan, de felismerte, hogy vannak feladatok, amelyekre csak egy kisebbségi szervezet alkalmas. "A magyar kormány aggodalommal figyeli, hogy az RMDSZ egyes politikusai beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe, és néhányuk saját személyi ambícióit a romániai magyarság érdekei fölé helyezi." /Magyar Hírlap, okt. 18./ A Romániai Magyar Szó a Magyar Nemzet tudósítását vette át, abban nem említették Tabajdi Csaba idézett véleményét, így erről nem számolt be a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"Borbély Imre tanulmányában az integráció kérdéseivel foglalkozott. Az európai integráció magyar realitások figyelembevételével "önálló, együttműködő nemzetrészek kialakításával, a határokon átnyúló gazdasági, kulturális és politikai struktúrák létrehozásával képzelhető el." A magyar megmaradás feltétele az egyes nemzetrészek szabad, autonóm fejlődése. A magyar-magyar integráció jelenti a Kárpát-medence magyarságát érő kihívásokra adható egyetlen választ. Ennek ellenére a káros alapszerződések megkötői azt sugallják, hogy az euro-atlanti és a magyar integráció egymást kizárja. "A jelenlegi magyar külpolitikai vezetés" az ország érdekeit feladta "egy magyarellenes, bűnös román hatalmi elit talpon maradásának elősegítéséért". Magyarországon az "oligarchia a kozmopolitizmus terjesztésében érdekelt, a középosztály viszont egy új, jövőbe mutató nemzeteszmény létrejöttében." "Ebben leli magyarázatát a magyarországi nemzeteszmény-ellenes kurzus." Az RMDSZ-en belül megnő a hangja azoknak, akiknek az autonómiapolitika megvalósíthatatlan ködkép, akadály a tájbasimuló karrier előtt. 1994 óta ez az RMDSZ-vonulat maga mögött tudhatja a magyar kormányt. A kívánatos perspektívát Frunda György jelzi. - Mindezek miatt az RMDSZ-nek el kell kezdenie az erdélyi magyar társadalom önálló megszervezését. "Most, mikor a magyar érdekek ellen szerveződött kommunista gyökerű Budapest-Bukarest tengely a Markó-féle óvatoskodó autonomizmust is elseperni kívánja, az RMDSZ jelenlegi vezetése válaszút elé érkezett. Vagy vállalja, amit rábíztak még Brassóban: az erdélyi magyarság kataszterének felállítását és a belső választások megtartását, továbbá az új, az erdélyi magyarság érdekeit jobban figyelembe vevő külpolitikát hirdet", vagy eltűnik a süllyesztőben, átadva helyét a kollaboráns-neptunista vonalnak. "Az új külpolitikában Magyarország kell legyen az első számú célország." "Fel kell adni a magyarországi politikai erőkkel szemben az egyenlő távolság tévesnek bizonyult elvét, és egyértelműen szövetségre kell lépni a nemzet érdekeit védő erőkkel." "A magyarországi nemzeti erők nem járulhatnak hozzá a román-magyar alapszerződés ratifikálásához." /Borbély Imre: Kisebbségek az oltáron. = Demokrata, okt. 24./ "

Az MVSZ közgyűlésén Sütő András bejelentette, hogy lemond az MVSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről és figyelmeztetett, hogy milyen veszélyeket rejt magában a magyar-román alapszerződés. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke visszautasította Tabajdi Csaba megállapításait, cáfolta, hogy az MVSZ kísérletet tett volna az RMDSZ errodálására, és kijelentette, hogy több RMDSZ-politikus is jelen van a küldöttgyűlésen. Az RMDSZ egységét a jelenlegi magyar kormány rontja meg, mondta Tőkés László. /Magyar Hírlap, okt. 26./

A magyar-román katonai helyzet összehasonlításáról olvashatunk, a szerzők a Fidesz tagjai. Amíg Magyarország katonai költségvetése évek óta a GDP 1,5 %-a alatt marad, addig Romániában ez az arány csaknem eléri a 3 %-ot, tehát az európai átlag /2-2,5 %/ fölötti. Vajon miért? Magyarország most csökkenti a haderő létszámát, a jövőben kezdi el a korszerűsítést, Románia előbb korszerűsít és csak azután szándékozik csökkenteni a létszámot. A hagyományos fegyverekről szóló szerződést /CFE/ mindkét ország betartja, de Románia a meghatározott limitek alá alig megy. Ennél szembetűnőbb a katonák létszáma. Magyarország a 100 ezres keretből 70 ezret tölt ki /1998-ra 60 ezret, de valószínűbb, hogy 50 ezret/, addig Románia a maga 230 ezres keretéből 210-220 ezret, és ez alá rövid időn belül nem szándékozik menni. Miért? Magyarország kivonta az összes föld-föld rakétáját a hadrendből, Románia viszont a mai napig hadrendben tartja az összes ilyen fegyverét. Ezek felhasználása a lakosság elleni terrorfegyverként jöhet szóba, amit a nemzetközi egyezmények tiltanak. Elgondolkoztató, hogy miért élvez aránytalan prioritást az erdélyi 4. hadsereg fejlesztése. - Romániában a biztonságpolitika első számú eszközének a hadsereget tekinti. - Magyarország egyoldalú bizalomerősítő intézkedéseket tesz, joggal elvárhatná szomszédaitól, hogy azokat hasonló intézkedésekkel viszonozzák. Úgy tűnik, hogy minderről a jelenlegi magyar kormány nem akar tudomást szerezni. /Gyuricza Béla-Siklós Péter: A magyar-román katonai viszony kérdőjelei. Felelős biztonságpolitikát! = Magyar Nemzet, okt. 28./

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja okt. 19-én Gyergyószentmiklóson ülésezett, és a következő nyilatkozatot fogadta el. A magyar-román alapszerződés az erdélyi magyarságról alapvető önrendelkezési jogát megsértve döntött. A magyar kormány az alapszerződés aláírásával megszegte a júl. 4-5-én megtartott ún. összmagyar csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatot. Az alapszerződés nem biztosítja az egyházi intézmények visszaadását, továbbá nincs garancia a megállapodás betartásának ellenőrzésére. - Remélik, hogy az anyaországi nemzeti erőktől továbbra is hatékony erkölcsi-politikai támogatást kapnak. - A legsürgősebb feladat az autonómia-statútum elfogadása az RMDSZ illetékes testületei által. - A különböző RMDSZ-tisztségekbe történő jelöléseknél biztosítani kell a közösségi érdek föltétlen érvényesítését a szűk csoportérdekkel szemben. Nem értenek egyet azokkal az eljárásokkal, amikor nemzeti érdekek mellett elkötelezett személyek függetlenként kényszerülnek jelölni magukat. - Szükséges a belső választások mielőbbi megszervezése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

"A mai magyar kormány politikájának bírálatát még a hivatalba kerülése előtt kezdtem el. - nyilatkozta Tőkés László püspök a Demokrata munkatársa, Varga Domokos György kérdésére. 1994-ben már világos volt, hogy "ez a kormány egészen más irányvonalat vett a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában." "A határon túli magyarság, így az RMDSZ is sokáig keményen tartotta azt a vonalat, hogy nem szabad kétoldalú egyezségről beszélni, hanem háromoldalú szerződést kell kötni." A magyar kormány azonban szakított a korábbi irányvonallal és gyökeres szakítást hajtott végre. Varga Domokos Györgynek arra a megjegyzésére, hogy a küldöttgyűlés előtti hetekben folyamatosan támadták Csoórit és az MVSZ-t, lehet, hogy féltek, Tőkés László kifejtette: "Feltételezem, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi ellenzéki pártok természetes együttállása riasztotta a magyar kormányt. Az előző négy évben az akkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szoros szövetsége figyelmeztető jel volt, ezt a politikai erőt, ezt az össznemzeti szövetséget nem szabad fenntartani, mert ez veszélyezteti leginkább a kormányon levők hatalmát." A szocialista és szabad demokrata képviselők lelkesen tapsoltak az alapszerződéshez, jegyezte meg Varga Domokos György. Tőkés László ezt így látja. "Ha valaki egyszerűen süket a nemzeti kérdés iránt, akkor mutathatom neki a Szent Koronát és lobogtathatom a nemzeti zászlót, nincs kapcsolódási pont, simán lepereg róla." Biztosan van alapja a kritikáknak, az adminisztráció, a pénzkezelés szabados. Azonban az MVSZ "nem csupán ez, ennél sokkal több." A püspök Borbély Imrével kapcsolatban megjegyezte: elsősorban azért született olyan testületi döntés, hogy mindenki lakóhelye szerint pályázhat képviselői mandátumra, hogy Borbély Imrét kiiktassák az esélyesek közül. - Tőkés László nem vállalta az MVSZ elnöki jelölését, mert annyi a feladata, hogy nem győzi: az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, püspök, zsinati elnök... - Többször a szemére vetették, hogy miért avatkozik be a magyarországi belpolitikába. "Egy egészséges nemzeti politika keretében nem is létezne az a fogalom, hogy beavatkozás. Természetes, hogy a magyar nemzet dolgai engem pont úgy érintenek Nagyváradon, mint egy budapesti polgárt. Ez az üzenet a legbántóbb, és azzal fenyegeti a romániai és a többi határon túli magyar szervezetet, hogy megzsaroltatván leszereli a többségi nemzettel szembeni ellenállását." /Demokrata, nov. 7./ "

"Szabó Miklós /SZDSZ/ országgyűlési képviselő eddig nem foglalkozott az RMDSZ-szel, most azt írta, hogy az RMDSZ feladta "az Antall-kormány óta Magyarországról sugalmazott stratégiát, amellyel lényegében lemondott arról, hogy Romániában, a romániai pártok körében tényező legyen, és arra törekedett, hogy a magyar jobboldali pártok társaként Magyarország belpolitikai életében váljon tényezővé." /!/ Ezzel "leszakadt a magyar nacionalista jobboldal járszalagjáról." Szabó Miklós megismétli eddig nem hallott vádját az RMDSZ-ről: "Szakított az Antall-rezsim és örökösei által rájuk erőltetett nosztalgiás és sérelmi magatartással." Szerinte az RMDSZ példát mutat a magyarországi jobboldalnak, hogy van kiút a "keresztény nemzeti" politika útvesztőiből. Az RMDSZ-nek, írja, szakítani kell Antall örökségével. /Szabó Miklós: Az RMDSZ utat mutat. = Népszava, nov. 14./"

"Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./ "

"Adrian Nastase, a volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának ügyvezető elnöke nov. 26-i sajtóértekezletén kijelentette: amennyiben részt vesz az RMDSZ a kormányban, "a kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet". Az RMDSZ képviselői ugyanis gyakran találkoznak a magyar kormány tagjaival, így "közvetlen információ csatorna létezne Románia és Magyarország kormányai között". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Alexandru Farcas, a parasztpárt kolozsvári vezetője elítélte Nastasének ezt a nyilatkozatát. Az alapszerződéstől idegen a két kormány egymás elleni gondolata, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

" "Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"

Az aktív, pragmatikus politikával szemben eddig egyfajta defenzív, formaságokra alapuló diplomáciát részesítették előnyben, nyilatkozott Adrian Severin, az új külügyminiszter. Románia képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt azon euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kívánt lenni. - A választások után növekedtek Románia integrációs esélyei, azonban nem tragédia, ha az ország nem kerül be az első körben. Egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálásának elősegítéséért. Magyarországgal a partnerség elősegítését szorgalmazza. Severin helyesnek tartja, hogy a magyar kormány aláírta az alapszerződést a Vacaroiu-kormánnyal. Szerinte nem lenne okos túlmenni a szerződésben foglaltakon, mert azok az érvényes európai normákhoz igazodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

"A Beszélő folyóiratban nemrég megjelent Tamás Gáspár Miklós Csecsemők demokráciája című "tanulmánydolgozata". A nyakatekert mondatokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy a tanulmány nem magyarul íródott, írja ismertetőjében Budai Kulcsár János. Az írás sznoboknak való "szellemi" rágógumi, idegen szavakból összetákolt politikai pamflet. TGM többször önmagára hivatkozik tanulmányában. TGM rozsdatemetőnek nevezi az országot, de hogy kik tették azzá, arról hallgat. Szerinte Kelet-Európában nem unottság van, "hanem politikai demokrácia iránti izzó gyűlölet." TGM a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ "...az etnicista jobb- és baloldal nemzetközi fedőpártja, 'népfrontja', egyben párhuzamos külügyminisztérium és legösszetartóbb lobbista klikk"-nek nevezi. Majd így folytatja: "...a csonka magyar kormány és a magyarországi parlamenti pártok aláírtak egy közös közleményt az utódállami magyar kisebbségi politikusokkal, amelyekben ígéretet tesznek ez utóbbiak autonómiatörekvéseinek támogatására - föltétel nélkül. Ez az utóbbi két év jelentős külpolitikai sikereinek a teljes megsemmisüléséhez vezethet /.../ ellentmond a kormány egyik legtekintélyesebb tagja, Kovács László külügyminiszter hosszú évek óta hangoztatott józan érveinek." - Kár, hogy senki sem informált az utóbbi két év külpolitikai sikereiről - tette hozzá az ismertető szerzője. /Budai Kulcsár János: TGM neoliberalizmusa pokoli politikai stressz a társadalom számára. A "szakállas csecsemők" demokráciája. = Új Magyarország, dec. 17./"

"Dec. 16-án a hivatalos ünnepségekkel párhuzamosan Temesváron Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből címmel tudományos tanácskozás folyt a református egyházközség Újvárossy Ernő-termében a helyi RMDSZ és a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Borbély Imre politológus a dél-tiroli autonómiáról beszélt és az RMDSZ kormánykoalíción kívülmaradásának előnyeit ecsetelte. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a katalán példát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, annak alátámasztására, hogy az RMDSZ-nek nem kellett volna belépnie a kormánykoalícióba. A katalánok nem léptek be az általuk támogatott parlamenti szövetségbe, előnyös alkuhelyzetet teremtve maguknak. Bodó Barna szerint az RMDSZ mint érdekvédelmi szövetség nem lehet kormányzati tényező. Bárdi Nándor szegedi egyetemi tanár megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz. Pataki Zoltán szükségesnek tartotta ezt szó szerint közölni, mondván: kormányon kívüli, független kutató. A belső népszavazásról: Erdélyben nincs olyan apparátus, amely ezt meg tudná oldani. Ellenben van példa, a szlovákiai, ahol összehívják a magyar önkormányzati képviselőket, ez legitim testület. Bárdi kimondja saját kérdésfeltevését és válaszát: "Mi a nemzeti sorskérdés? Az út, a villany, a csatorna, az iskolai végzettség, vagy pusztán az etnicitás megélése." A kataszter kérdése. Ma Erdélyben az RMDSZ még egy olyan listát sem tud letenni az asztalra, hogy melyik magyar településen milyen magyar iskola van és nincs egy olyan szakértői központ, amely ezeket a listákat elkészítené. "Ez az erdélyi értelmiség egyik legnagyobb hibája." Bárdi magyarországi diákok segítségével tárja föl azt, hogy például Iasiban, az egyetemen milyen szakon hány magyar tanul. Mérsékeltek és radikálisok: egyik oldalon vannak azok, akik tudják, hogyan lehet valamit elintézni egy minisztériumban Bukarestben és Budapesten, a másikon a humán értelmiségiek. - Hatalmon belül vagy kívül. Felvidéken az Együttélés azt mondja, hogy a magyarság érdekeit kell képviselni, a Magyar Polgári Párt viszont azt mondja: az a lényeg, hogy bent vagyunk a pozícióban. - A döntő: a magyar kormány viszonyulása az alapszerződéshez. - Az RMDSZ rádöbbent: cserbenhagyták és szövetséges nélkül nem tud politizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./"

"A budapesti Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. immár 6 éve hagyományossá vált rendezvénysorozatban lehetőséget ad termékeny véleménycserére a magyarországi gazdasági élet főszereplőinek, sikeres vállalkozóknak és a regionális, valamint országos politikusoknak. A rendezvénysorozat csúcseseménye a Magyar Állami Operaházban megrendezésre kerülő gálaestély, amelyen a magyarországi parlamenti pártok vezetői 60 perces élő vitában vesznek részt, majd a magyar kormány miniszterei átadják a Vállalkozói Díjakat és a Glóbusz Díjat. (A kitüntető címeket a tavaly Kuncze Gábor és Kovács László bel-, illetve külügyminiszter adta át Straub Eleknek, Szívós Istvánnak és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszternek.) Az idén a nemzetközi kategóriában a Szféra Glóbusz Díjat az RMDSZ és államelnökjelöltje tevékenységének elismeréseként Frunda György szenátornak ítélték oda. A kitüntetést, a Szász Endre híres szobrászművész készítette bronzszobrot Frunda György az Operaház színpadán veheti át január 25-én. A további kitüntetettek: Demján Sándor, a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont vezérigazgatója és dr. Papp Lajos szívsebész. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 13-án Bécsben kijelentette, hogy elsietett volt a magyar-román alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a magyar kormány komoly támogatást nyújtott Iliescunak. Arra a kérdésre, hogy milyen az RMDSZ és a magyar kormány közötti jelenlegi viszony, Tőkés László azt válaszolta, "ha elront egy lépést az ember a sakkban, akkor a többi lépés mind rossz lesz". A püspök kifejtette, hogy a magyarellenes román propaganda kezdettől fogva azonosította az autonómiát a szeparatizmussal, azonban ez minden alapot nélkülöz, hiszen mi valóban autonómiát akarunk és nem elszakadást Romániától. A kisebbségek csak akkor lehetnek elégedettek Romániában, ha végre 75 év után véget ér az elrománosításuk és az üldöztetésük. A református püspök kijelentette, hogy ő elvben támogatta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, "mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSZ a kormánykoalíción". A püspök véleménye szerint a magyar kormány rossz útra lépett a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában, kifejezésre juttatta, hogy állampolitikát folytat, a nemzetpolitika idegen tőle. Tőkés László kifejezte véleményét: ha Emil Constantinescut és a román demokratákat már előzőleg jobban támogatta volna Nyugat, Romániában hamarabb bekövetkezett volna a változás. /"75 éve így megy ez..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A Cronica Romana, Adevarul és Adevarul de Cluj ismertetik az EFE spanyol hírügynökség állítását, melyet a Rompres is átvett, miszerint Tőkés László Bécsben autonóm kormány kért volna a 3.5 millió romániai magyar számára. A Romania Libera is közli az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tulajdonított kijelentést, de nem említi meg a hírügynökségi forrásokat. A Romania Libera ismerteti Markó Béla ezzel kapcsolatos véleményét. A szövetség elnöke elmondta, hogy nincs tudomása ilyen kijelentésről és úgy ítéli, nem zárható ki, hogy hamis eltúlzott hírről van szó. "Egy ilyen kormány gondolata nem szerepel az RMDSZ elképzeléseiben, és a szervezet programjának sem része. Akik ilyen kijelentéseket tesznek, azok saját nevükben beszélnek" jelentette ki az RMDSZ elnöke. Niculescu Antal, a szövetségi elnöki iroda vezetője ugyancsak kételyét fejezte ki azzal szemben, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hasonló kijelentést tett volna. A Cronica Romana és Adevarul tájékoztatnak Tőkés László Bécsben, az evangélikus sajtószövetségben tett kijelentéseiről. Ezt közli a kolozsvári Szabadság is, mely bőven ismerteti a református püspök véleményét. Tőkés László meggyőződése, hogy az új kormány teljesítette volna a magyarok kéréseit, ha elő merték volna azokat adni és elmondta, reméli, hogy őszinte a kormány szándéka ügyünket illetően, habár több jel arra mutat, hogy olcsón akarnak kifizetni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 16., 9. sz./"

"A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./"

"A magyar kormány az Iliescu-rendszernek kedvezett az alapszerződés választások előtti megkötésével. Az USA is inkább őt akarta és várat befutónak, bizonyság rá Alfred Moses és Donald Blinken bukaresti, illetve bukaresti nagykövetek közös cikke, melyben a hatalmon levő román felet a magyar kormánnyal együtt az égig magasztalták, állapította meg Tőkés László püspök az interjúban, amelyet a Népszava vele készített. - Tőkés László az RMDSZ feltétel nélkül kormányzati szerepvállalása ellen szólalt fel, a feltételeket írásbeli garanciával kellett volna rögzíteni. Frunda György és társai régóta úgy politizáltak, hogy elkerülhetetlen legyen a kormányban való részvétel. A részvétel esetén az RMDSZ súlya nem túl nagy. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományos többségi nacionalizmus által behatárolt politikai erőteret. Az alkotmány első cikkelyét még senki sem kérdőjelezte meg, ez kimondja az egységes román nemzetállamot. Amíg ezen nem változtatnak, gyökeres javulásra nem lehet számítani. Ennek ellenére örült a választásnak, híveit arra szólította fel, hogy Constantinescura szavazzanak. - Legalább utólagosan meg kellene fogalmazni a kormánnyal szembeni elvárásokat./Tompa Miklós. Tőkés szerint változás nem lesz, csak enyhülés. = Népszava, jan. 25./"

"Oda kell figyelni arra, hogy miután hirtelen győzött Constantinescu elnök, egy lisszaboni nemzetközi csúcsfórumon a magyar-román alapszerződésre és az RMDSZ kormányra kerülésére célozva máris kijelentette: a legmagasabb szinten megoldódott a magyar-román kérdés. - figyelmeztetett Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Új Magyarországnak nyilatkozva. . Azonban kétnyelvű táblák továbbra sincsenek, a tanügyi törvény változatlan, Kovászna megye nem kapott magyar prefektust, holott korábban az RMDSZ tiltakozó akciókat szervezett a magyar prefektusok leváltása ellen. A kormányprogram jobb az előzőnél, de elmarad a várakozástól. A magyar nyelvű szakoktatásra lehetőség nyílik, de ez még ellentétes a hatályos tanügyi törvénnyel. Tőkés László hangsúlyozta, hogy nem ellenezte a kormányban való részvételt, hanem a feltételek írásba foglalását sürgette, ahogy a másik két kormánykoalíciós párt is tette. - Távolról sem rendelkezik már olyan politikai súllyal, mint korábban. Régebben csupán a nacionalista román pártok támadták, majd ez beszüremkedett az RMDSZ-be is, "sőt a magyar kormány részéről is érzek hasonlót." A magyar kormány a "neptuni" vonalat tünteti ki figyelmével és díjaival. "A külügyi kormányzat és a határon túli magyarok ügyében illetékes miniszterelnökségi államtitkár között csak annyi a különbség, hogy az utóbbi tapintatosabban jár el." /Joó István: A püspök kétségei és reményei. = Új Magyarország, jan. 29./ Az államtitkár Tajadi Csaba."

"Lábody László mondta el egyik székelyudvarhelyi látogatása során, hogy annak a struktúrának a beágyazódása a magyar kormányzati szervekbe, amelyen a Határon Túli Magyarok Hivatala működik, nem kielégítő. Megoldatlan a HTMH képviselete a kormányban és az Országgyűlésben is. Ezek után nem lehet csodálkozni, írja az Udvarhelyi Híradó, hogy Lábody László lemondott. Törzsök Erika, az eddigi alelnök szerint - tekintettel a megváltozott romániai helyzetre, véget kell vetni az anyaországi-kisebbségi politizálásnak. Ezt a modellt fel kell váltani a partneri viszonyoknak. Mostantól kezdve - mint a román kormány tagja - az RMDSZ egyenlő partnere a magyar kormánynak. /K. L. : A csalódott elnök lemondott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./"

"Kende Péter lelkesen üdvözölte a romániai politikai fordulatot, szerinte ez az "erdélyi magyar népelem beemelése a romániai államiságba." Ez "az új helyzet lesöpri a napirendről a magyar kisebbség autonómiájáról szóló ábrándozást is." Szerinte ennél reálisabb a közös keretek kiépítésén való munkálkodás. Ez nem tetszik a román nacionalistáknak és "a hagyományos magyar jobboldalnak sem, amely az irredentából - jobb híján - az etnikai autonómia vallására tért át." "Ebben a perspektívában a politikai közösködésnél kívánatosabb a kirekesztés, hiszen a román, szlovák, délszláv stb. államügyektől távol tartott magyar biztosabban ott lesz a feltámadás napján..." A jövőben már nem kell a határon túli magyarságot védeni: a maygar kormány kisebbségvédelmi szerepére nincs szükség, az "erdélyi magyarok nevében a bukaresti kormány- és államelnök lesz hivatva beszélni, nem pedig a budapesti. A két ország kapcsolatrendszerében ezzel az államközi problémákra kerül a hangsúly, nem pedig a kisebbségvédelemre", Kende Péter szerint. /Kende Péter: Kétmillió magyar államelnöke. = Magyar Hírlap, jan. 22., átvette: Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Kincses Előd vitába szállt Kende Péter érvelésével. Vitatható az, amit Kende Péter az autonómiáról ír. Nem fogadható el az, hogy az új helyzetben nincs szükség a magyar kormány kisebbségvédelmi szerepére, mert azt az alkotmány rögzíti, továbbá evidencia, hogy az erdélyi magyarok nevében legitim képviseleti szervük, az RMDSZ hivatott beszélni. A magyar kormány felelőssége nem csökken az új helyzetben, ez "az összetartozás 1100 éves köteléke." "A magyar nyelvhasználat, a magyar iskolák, az emberi- kisebbségi jogok ügyében az illetékes nemzetközi fórumokon és a diplomáciai csatornákon keresztül továbbra is fel kell hogy lépjen a mindenkori magyar kormány." Kincses Előd azt is furcsállja, hogy Kende Péter egy kalap alá veszi a kétmilliós romániai magyarságot a tízezernyi ausztriai és szlovéniai magyarral. Tovább erősödött Kincses Előd meggyőződése, hogy igenis lehetett volna jobban megkötni a magyar-román alapszerződést. /Kincses Előd: Kire (mire) szavazott a kétmillió magyar? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./"

"Megszűnt a kisantant réme, írta helyzetelemzésében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, itt állunk ellenségkép nélkül "pedig be szerettek ezzel ijesztgetni még a közelmúltban is a legkülönbözőbb oldalakról." Belátható időn belül nincs nagyhatalmi hátterük az ilyen törekvéseknek. - A demokratikus legitimitásba való átmenet új helyzetet teremt, "amely mind Magyarország, mind a Magyarországon kívül élő magyar közösségek helyzetét jelentősen befolyásolja." Ahol a demokratizálódást tekintik kiindulópontnak, ott a kisebbségek aktív résztvevői az eseményeknek. Az ilyen helyzetbe került kisebbségi politikai elit a hatalom résztvevőjeként felelős társadalmi szereplőként jelenhet meg. - 1990 és 1992 között a csehszlovákiai magyarság is részese volt a hatalomnak a Független Magyar Kezdeményezés révén. Ekkor a magyar kormány nem velük, hanem az Együttéléssel tartott kapcsolatot. Törzsök Erika szerint ez azért volt, mert az akkori magyar kormány "anyaország-kisebbség" modellben tudott gondolkozni. Szerepzavar volt, állapította meg Törzsök Erika. - Változnia kell a stílusnak. A kultúrmenedzsereknek, a gazdasági fejlesztő társaságoknak nagyobb szerephez kell jutniuk, "mint a szereptévesztésben levő önjelölt redisztribútoroknak, klientúrafőnököknek." A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". A nagy követelők ugyanakkor hirdették, "hogy nincs remény, ezzel mintegy kivándorlásra biztatva honfitársaikat." "Az 1990-96 között eltelt évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy az anyaország-kisebbség XX. századi modelljét a XXI. század elejére ki kell egészítenie az intézmények, régiók együttműködési modelljének." /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./"

"Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"