A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

"Az Ora bukaresti napilap szerint gyakorlatilag lehetetlen az alapszerződés gyors megkötése, ezért "Teodor Melescanunak nagyon hálátlan feladata lesz a szeptember 5-i budapesti látogatása idején. Egyetlen elégtétele lehet, hogy magyar kollégájának százszor kegyetlenebb a küldetése. Gyakorlatilag a magyar kormánynak nem áll módjában kimászni a csávából. Román testvérpártja csúnyán bemártotta." /Népszabadság, aug. 26./"

"Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./ "

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Az RMDSZ patformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ fájlalja, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozásába nem vonták be a platformokat, olvasható az EMK nyilatkozatában. Az EMK szerint a belső önrendelkezés megteremtéséhez a magyar kormánynak védőhatalmi szerepet kell vállalnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szept. 9-án befejezte négynapos szlovákiai látogatását Tőkés László. A megbeszéléseken mind Tőkés László, mind Duray Miklós hangoztatta: nem kell tartani attól, hogy a magyar kormány a határon túl élő magyarok feje felett, róluk, nélkülük köt majd szerződést a szomszédos országokkal. A Horn-kabinet tisztességes párbeszédet folytat a határon túli magyarokszervezeteivel. /Magyar Nemzet, szept. 10./

"A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"A választási kampány idején a Magyar Szocialista Párt részéről "az alapszerződések föltétlen sürgetését elgaloppírozottnak ítéltem meg" - nyilatkozta Tőkés László püspök. Aug. 29-én találkozott először az új magyar kormány tagjaival. Úgy látja, hogy a román hatalomnak nehezebb lesz megegyeznie az MSZP-vel, mert ez a magyar kormány nem lesz hajlandó alárendelni a nemzeti érdekeket semmilyen pártpolitikai szempontoknak. - Sokszor bírálják Tőkés Lászlót, hogy pesszimista képet ad. "A romániai valóságot lesújtónak tartom." Ennek ellenére azért bírál, hogy mindez egy katarktikus igenben oldódjék fel. És úgy véli, ez történik Erdélyben. Az emberek a kellő pillanatban összefognak, aláírnak, vállalkoznak. /Orient Expressz (Bukarest), szept. 14./"

"Határozottan "etikusnak kell lenniük célkitűzéseinknek ahhoz, hogy helyreálljon a társadalmi értékrend", nyilatkozta Tőkés László püspök szlovákiai körútja alkalmával. A térségben ugyanakkor "a célok eléréséhez választott politikai eszközök notóriusan etikátlanok". Etikátlan magatartás érvényesül a célokat pontosan megfogalmazó politikusokkal szemben, akiket azután szélsőségeseknek, radikálisoknak neveznek. Szándékos diszkreditációról van szó. A nyugati politikusoknak csak a csend a fontos, a pillanatnyi békesség.- A legkisebb jele sem mutatkozik a történelmi megbékélésnek, a belpolitikai helyzet ennek ellentmond. Az elmúlt néhány hónap során pozitív változás történt a magyar kormány politikai magatartásában. Azonban a magyar politika úgy szeretne javítani a helyzeten, hogy megköti az alapszerződést. "Mi meg úgy gondoljuk, meg kell fordítani a sorrendet", amint javul a kisebbségek helyzete és kezükbe vehetik sorsuk igazgatását, megköthető az alapszerződés. A magyar kormány nem akar a kisebbség feje felett megegyezni. - A kommunista restaurációs törekvések megnyilvánulása, hogy a magyarságot megint vissza akarják ültetni a vádlottak padjára. /Szabad Újság (Pozsony), szept. 14./ "

A magyar kormány nem kívánja lefaragni a határon túli magyarságnak nyújtott támogatást, arra törekszik, hogy ezt a segítséget nyíltabban, demokratikusabban osszák el, jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök szept. 18-án a Duna Televízióban. A miniszterelnök arra kérte a magyarság szervezeteit, hogy fogalmazzák meg az ezzel kapcsolatos igényeiket. A kormány továbbra is konzultál a magyar szervezetekkel, de ez nem jelenti azt, hogy az államközi kontaktusokban minden egyes kérdésben előzetes egyeztetési kötelezettsége lenne. Az elmúlt négy évben alig történt előrelépés a romániai magyar kisebbség helyzetében, és szinte semmi sem valósult meg abból a jegyzőkönyvből, amelyet Horn Gyula 1989-es látogatása alkalmával készítettek, mégis újból tárgyalni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ A kormány fontosnak tartja a Duna Tv munkáját és nem avatkozik be belügyeibe, mondta. /Magyar Nemzet, szept. 19./

"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

"A Média hetilap átvette a Szövetségből, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének folyóiratából Bíró Béla írását /Bennszülöttek és idegenek/. Ebben a szerző az MDF bűneit sorolja. "A határon túli magyarok magyarországi megítélése, az oly gyakran és oly patetikusan emlegetett "nemzeti szolidaritás" az MDF-uralom alatt a mélypontra süllyedt." "A magyar kormány szűkös lehetőségeiből fakadóan keveset tehetett, annál többet beszélt. S amit mégis tett, az is többet ártott, mint használt." stb. /Szövetség (Kolozsvár), szept., Média (Nagyvárad), okt. 5./ "

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Okt. 21-22-én tartották a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlését. Csoóri Sándor elnök megnyitója után Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke kitért arra, hogy nem szabad megkerülni a határon túli magyar szervezetek belső feszültségeit, meg kell vitatni az autonómiatörekvéseket is gátló ellentéteket, és kísérletet kell tenni ezek megoldására. A közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök, aki beszédében hangsúlyozta: Egy pillanatig sem hagyjuk cserben a határokon túl élő magyarságot. Hozzátette, hogy a Duna Televíziót nem akarja megszüntetni a kormány. Tabajdi Csaba politikai államtitkár azon a véleményen volt, hogy a határon túli magyar kisebbségek képviseletében folyamatosnak kell lennie a kormánypolitikának, ez a terület nem lehet pártharcok színtere. Tőkés László püspök Magyarország határain túlmutató nemzetpolitikáért szállt síkra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 22./ Az MVSZ közgyűlésére 27 országból érkezett 236 szavazati és tanácskozási joggal rendelkező küldött. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a mindenkori magyar kormány felelős a határon kívül élőkért, és a szomszéd országokkal való viszony normalizálása azt jelenti, nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött. Nekünk trianonokat kellett elviselnünk, a szomszédainknak csupán a demokráciát kellene elviselniük. Vitát váltott ki az államtitkárnak az a megállapítása, hogy a magyar költségvetés 0,62 százalékát fordítják a határon túliak megsegítésére, és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. Egyes hozzászólók szerint ennek tízszerese is kevés lenne. Király Károly arra figyelmeztetett, hogy az alapszerződés ne keltse a megalázkodás érzetét, mert az gerjeszti az étvágyat. Erre ural, hogy a román parlamentben többször elhangzik: "a Dnyesztertől a Tiszáig" terjednek - képletesen - az ország határai. Király Károly a magyar bank létrehozását sürgette. Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke a tulajdonról szólt: ha az elrabolt egyházi és világi tulajdont visszakapnák, megszervezhetnék önfenntartásukat. Tőkés László a nemzetpolitika szükségességéről beszélt, a magyar érdekek képviseletéről. Megbékélést karunk, de nem bármi áron, mondta. /Sylvester Lajos: A Világszövetség erdélyi szemmel. = Magyar Nemzet, okt. 26./."

Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. Nem a fogalom lényeges, hanem a tartalom. Ki kell bontani azt a tartalmat, amit a közösségi jogok jelentenek és azért kell küzdeni. - Az RMDSZ-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban akad abban számára kérdőjel is, ilyen a regionális autonómia. A magyar kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. - Szó sincs arról, hogy a magyar kormány cserben hagyná a határon túli magyarokat. - A Határon Túli Magyarok Hivatalát rengeteg kritika érte, joggal. Nem egyedi ügyekkel kell foglalkoznia, hanem a határon túli legitim szervezetekkel való kapcsolattartás a feladata, ezenkívül a tárcaközi koordináció, az egisztenciateremtés elősegítése, végül kisebbségpolitikai szellemi műhelyt kell létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

A nemzet nemzetpolitkát, nem pedig állampolitikát vár a magyar kormánytól, mondta Tőkés László püspök aug. 26-án Mosonmagyaróváron, az 1956-os sortűz áldozataira emlékező gyásznap ifjúsági fórumán. /Magyar Nemzet, okt. 27./

Okt. 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek szanatóriumát Püspökfürdőn. Ez az egyetlen olyan intézmény Romániában, ahol a gyermekeket 16 éves korukig kezelik, emellett tanítják is. Az épület felújításában segítséget nyújtott szervezetek képviselői jelen voltak /többek között a lichtesteini Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat/, továbbá a magyar kormány képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./

Dr. Szász Zoltán, az American Foreign Policy Institute ügyvezető elnöke összefoglalta a romániai magyarság helyzetét. Az erdélyi magyarság a román belpolitikában egyre izoláltabb, nem kap román ellenzéki partnert programja megvalósítására. Tőkés László püspök ellen ma már Papp László és Nagy Gyula áruló püspököket szólaltatják meg. A növekvő nyomás hatására az RMDSZ egységesebb, mint 1991-ben vagy 1993-ban. Szükségük van külföldi, elsősorban a magyar kormány segítségére. Az alapszerződésben az erdélyi magyarság jogait meg kell fogalmazni, azonban a román fél nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat. Az Erdélyi Világszövetség igyekszik a romániai magyarság részére az amerikai kormány támogatását megszerezni. /Új Magyarország, nov. 22./

A magyar kormány kész elismerni a szlovák, illetve a román alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

"Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány külpolitikájában hármas prioritást fogalmazott meg: a szomszédokkal együttműködésre törekvés, az európai integráció és a határokon túl élő magyarsággal való törődés. Azonos fontossága van mindháromnak. Fontosnak tartja, hogy a román kormány meghívására érkeztek. "Ismert tény, hogy jelentős számú magyarság él Magyarország határain kívül, és szintén köztudott, hogy ennél nagyobb számú románság él a mai román állam határain túl. A velük való törődés mindkét ország alaptörvénye", természetes, hogy egyfajta "intézményesült formában is célszerű ennek megjelenítése." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

Óévet búcsúztató sajtófogadást adott dec. 17-én a Határon Túli Magyarok Hivatala a Kossuth Klubban, a rendezvényen részt vett több határon túli magyar szervezet és párt. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány a kisebbségi jogvédelem mellett elsősorban az egzisztenciateremtéshez és a helyi civil társadalom kialakításához kíván segítséget nyújtani. /Új Magyarország, dec. 19./

A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

"A fél éve hivatalban levő magyar kormány tevékenységének értékelését kérte Markó Béla RMDSZ-elnöktől Kepecs Ferenc. A választások idején megfogalmazódtak bizonyos aggályok, válaszolta Markó Béla, ezek eloszlatására konzultáltak a kormánnyal. A "Határon Túli Magyarok Hivatalának jogállása megmaradt, bár úgy gondolom, hogy szerepét, súlyát tovább kellene növelni." Megmaradt a Duna Televízió. A támogatás rendszere átláthatóvá válik, de azzal nem lehetünk elégedettek, mondta, hogy "az erre fordított - és a költségvetésnek amúgy is elenyésző hányadát képező - összeg a múlt év őszén tovább csökkent." Az alapszerződéssel kapcsolatban a "többszöri konzultáció után is maradtak még hangsúlybéli, sőt terminológiai véleménykülönbségek - például a kollektív jogok fogalmáról. Hangsúlyozom, csak azok fogalmáról, nem tartalmáról." "A magyar külpolitika nem tehet fel mindent egy lapra, a majdani alapszerződésre." /Népszava, jan. 6./ "

"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."