A tagszervezetek hivatásos újságírói tartózkodjanak a politikai szerepvállalástól – áll a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) tihanyi tanácskozásán, szeptember 20-án elfogadott ajánlásban. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE), a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (KMÚKSZ) és a Horvátországi Magyar Független Újságírók Egyesülete (HMFÚE) képviselői kétnapos tanácskozásuk végén felhívással fordultak a külhoni magyar politikai pártokhoz és érdekvédelmi képviseletekhez, „elsősorban azokhoz, amelyek felvállalták egyes kisebbségi médiumok alapítói jogait, hogy rövid távú politikai megfontolásból ne korlátozzák a kisebbségi magyar sajtó szakmai függetlenségét és ne kényszerítsék politikai állásfoglalásra az újságírókat” – olvasható az MTI-hez eljuttatott ajánlásban. A KMÚEK „a külhoni magyar politikum és a média viszonyával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása” érdekében szorgalmazza a határon túli magyar érdekképviseletek és a sajtó szakmai szervezeteinek folyamatos párbeszédét. Az első ilyen jellegű beszélgetésre a 2005. október 8-án, Marosvásárhelyen megtartandó „mini MÁÉRT” keretében nyílna alkalom – mutattak rá ajánlásukban az újságírók. Az idén tavasszal Szegeden létrehozott konvenció tagszervezetei tanácskozásukon felvázolták a 2006. évi közös rendezvények, szaktanácskozások és szakmai továbbképzések tervét, amelyet a tagszervezetek véleményezése után véglegesít a KMÚEK konzultatív tanácsa. /Határon túli magyar újságíró ne vállaljon politikai szerepet. Tanácskozás Tihanyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadja a Művelődési Minisztérium legújabb döntését, amely a magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezi kilátásba. Az intézkedés a demokratikus jogállam elveivel nem egyeztethető össze. Elfogadhatatlan, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén a kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtsa a magyar művelődési értékeket közvetítő kiadványokat, amelyek nem mellesleg a magyar-román párbeszédet, az interkulturalitást és multikulturalitást is szolgálják, olvasható a MÚRE nyilatkozatában. A MÚRE kéri a kormányt, a Művelődési Minisztériumot, hogy részesítse állami támogatásban azokat a magyar vagy más kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványokat, amelyek impresszumában a Művelődési Minisztérium mint támogató, a minisztérium honlapján mint kiadó szerepel. /Állásfoglalás a magyar művelődési lapok védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Szeptember 30-án Marosvásárhelyen emlékeztek Oltyán László /1935-1990/ újságíróra, íróra. A Népújság szerkesztősége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, valamint a Marosvásárhelyi Írói Egyesület szervezésében emléktáblát helyeztek a Népújság szerkesztőségi épületének falára. Oltyán László, mint a Vörös Zászló, majd több mint egy év megszakítással, a Népújság munkatársa itt írta emlékezetes, meg nem alkuvó riportjait, cikkeit. Az emléktábla-leleplező ünnepségen Szucher Ervin újságíró, a Krónika munkatársa, a Pro Novum Kulturális Egyesület elnöke elmondta: egyedi alkalmon vehet részt az emlékező közönség, hiszen tudomása szerint eleddig nem állítottak még Erdélyben emléktáblát újságírónak. Oltyán László meg merte tenni, hogy amikor a rendszert dicsőítő cikkeket rendeltek tőle, megtagadta a „parancsot” és letette tollát. Kényelmes szerkesztőségi irodáját gyári műhellyel cserélte fel, inkább az inasságot választotta, és a rendszerváltásig gyári munkásként kereste kenyerét. Tófalvi Zoltán írókollégaként és barátként beszélt Oltyán Lászlóról, aki most lenne hetvenéves és tizenöt éve már nincs közöttünk. Az 1989 után továbbra is a gyárban „felejtett” újságíró – a marosvásárhelyi fekete március egyik legmegrázóbb riportjának szerzője – éles szemmel, szinte hihetetlen pontossággal jósolta meg a következményeket, elkövetkező éveket. Végül leleplezték az emléktáblát, Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész alkotását, Balogh József öntőmester munkáját. /Nagy Botond: Volt, aki meg merte tenni... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

Szeptember 9–10-én Kolozsváron zajlott a VII. Civil Fórum. A közeledő európai uniós csatlakozások kölcsönhatásait elemezték, majd az ezt követő vitafórumon dr. Bodó Barna irányításával kiegészítették az elhangzottakat. A szekcióüléseken próbáltak közös erővel megoldást találni az esetleges problémákra. A média szekcióban Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke megállapította, hogy a civil szervezetek és a sajtó közötti szakadás csakis a kommunikáció hiányának tudható be. A környezetvédelmi szekcióban Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke Korody Attilát (a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárát) faggatta. Szóba hozták azt is, hogy a civil szervezetek számára a minisztériumtól megpályázható pénz gyakorlatilag hozzáférhetetlen: a minisztérium elvárja, hogy a projektre áldozott pénz maradék 60%-át „saját zsebből” állja a civil szervezet, holott az nem profitorientált. Hasznos volt az egyházi, építészeti örökségvédelmi, gazdasági, ifjúsági, művelődési, oktatási, szociális, valamint szórvány szekciókban folyó vita is. /Enyedi Sarolta: A civilek összefogtak. Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Minisztériumi támogatás hiányában, a lap fenntartására szánt összegből gazdálkodva új székhelyre költözött Kolozsváron a Korunk folyóirat szerkesztősége. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Rákóczi úti székháza Kántor Lajos főszerkesztő szerint távolról sem megfelelő, és eddig mintegy ötvenmillió régi lejt fordítottak a költözködésen kívül tatarozásra, víz- és gázszerelésre. A Korunk rendelkezésére álló három helyiséget – egy teremben az Erdélyi Napló szerkesztősége dolgozik – sikerült rendbe tenni, a nagyobb munkálatokhoz azonban Kántor Lajos szerint negyvenezer euróra lenne szükség. Kelemen Hunor, a képviselőház művelődési bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, a folyóirat támogatási ügyében felkereste Onisei államtitkárt. Az esetleges eredményekről ezen a héten kíván tájékozódni Kelemen Hunor. A Korunk eddig egy Nagy-Szamos utcai épületben működött, a Romániai Írók Szövetsége által kiadott két szépirodalmi folyóirat, a román nyelvű Apostrof, valamint a Helikon szomszédságában. Utóbbiaknak még nem sikerült új székhelyet találniuk. A nyáron az épületet az ortodox egyház kapta vissza, amely a szerkesztőségektől megfizethetetlenül magas bérleti díjat kért. /Rostás-Péter Emese: Költözés áldozatokkal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

A Magyar Televízió szeptember 19-30. között sugárzott felhívására a nézők és a könyvkiadók segítőkészen reagáltak, s mintegy ötvenezer könyvet gyűjtöttek össze, hogy segítsék azokat a településeket, ahol az árvizek nyomán a helyi könyvtárak is kárt szenvedtek. Eger városa több mint tízezer könyvvel gyarapította a gyűjteményt. A tervek szerint a nagy könyvmennyiség miatt hetekbe telhet a válogatás, a több mint ötvenmillió Ft értékű adomány legkorábban november közepén kerülhet rendeltetési helyére. A szervezők a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét kérték fel az adomány szétosztására, amit a MÚRE örömmel vállalt. /Négy konténer könyv a nézőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint miközben Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője kollégáival az erdélyi magyar kultúráért szélmalomharcot folytat, havi három-négymillió lejes éhbérért, azok, akiket – éppen az erdélyi magyar értelmiség ajánlatára – szavazataival a közösség hatalomra juttatott, s ma havonta több ezer euróra rúgó juttatásokat vágnak zsebre, leveleikre nem válaszolnak, s a jelek szerint intézménymentő élet-halál harcukkal mit sem törődnek. A Korunk szerkesztőségének nemrég ki kellett költöznie a Nagy-Szamos utcai székházából, mert az épületet visszaszolgáltatták eredeti tulajdonosának, az ortodox egyháznak. A város semmilyen székhelyet nem ajánlott a folyóiratnak. Jelenleg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Spectator Alapítványának Rákóczi úti székházában húzódtak meg, amelynek helyiségeit azonban saját költségükre fel is kellett újítaniuk. A Korunknak be kell zárnia a Korunk Galériát, vége a könyvbemutatóknak, konferenciáknak, kerekasztal-megbeszéléseknek, értelmiségi tanácskozásoknak. A Helikon magyar irodalmi folyóirat és az Apostrof című román nyelvű lap egyelőre nem költözött el a Nagy-Szamos utcából, mert egyszerűen nincs hova menniük. Az ő helyzetük sem rózsásabb. A bukaresti művelődési minisztérium megtagadta a magyar kulturális lapok anyagi támogatását, azzal az indoklással, hogy kapnak azok elég támogatást a magyarországi alapítványoktól. Egyesek a magyar–román közös kormányüléstől vártak megoldást ez ügyben is, de semmi nem történt. Az idén fordul elő 1990 után először, hogy a bukaresti szaktárca egyetlen lejjel sem járul hozzá a Korunk kiadásainak fedezéséhez. A Korunknak a kolozsvári városi tanács a helyi költségvetésből egyetlen lejnyi támogatást sem szavazott meg. A Helikon 570 millió lejt kapott, az Apostrof 800 milliót. Kántor már tavasszal levelet írt Markó Bélának, de választ nem kapott. Kántor később Markó Bélához és Bozóki András miniszterhez fordult nyílt levélben, de egyik sem válaszolt. A Korunk a rendkívül mostoha körülmények között is folytatja munkáját. A szerkesztőség munkatársai a folyóiratot szerkesztik és mellette egész sor már megszokott kiadványt: a Magropresst (a magyar sajtó román nyelvű havi szemléje), a Sajtófókuszt (a román sajtó magyar nyelvű szemléje, ami hetente készül) és hetente háromszor a „Mi történik Romániában?” című Komp-Press hír- és sajtófigyelő csomagot. Könyveket és más kiadványokat is szerkesztenek és kiadnak, és rendezvényeik is vannak. November 11-én kezdődik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában a Történelem a Kárpát-medencében (1944–1968) című kétnapos történész-tanácskozás, amelyet szintén a Korunk szervezett. A Komp-Press hírcsomagot november elsejével újították meg, s jelenleg heti három alkalommal, megnövelt, javított tartalommal jelentetik meg. Terjedelmes előzetes anyag és publicisztika van benne, külön-külön kolozsvári és romániai hírek, és erőteljes sajtófigyelésen alapul. A szerkesztőségben a legmagasabban képzett emberek dolgoznak. Az illető szaktudományok doktora Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy, Cseke Péter, Balázs Imre József és Kántor Lajos, most doktorál Rigán Lóránd, a külső munkatársak pedig az erdélyi tudományosság és művelődés kiválóságai. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar kultúra megcsúfolása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

– Nem irányította át az erdélyi magyar televízió létrehozására kapott 300 millió forintos támogatást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hanem mindössze elvi döntést kért a támogatótól, egyezzen abba bele, hogy az összegből a romániai magyar elektronikus médiát támogassák – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Magyar Nemzet november 22-i számában az olvasható, hogy a céltámogatás rendeltetésének megváltoztatásáról állítólag egyetlen ember – Takács Csaba – határozott, aki nem kérte ki az erdélyi magyar televízió létesítésére hivatott alapító testület többi tagjának véleményét. Takács Csaba „szemenszedett hazugságnak” nevezte az állítást. Közölte: a pénz rendeltetéséről még nem döntöttek, mindössze a magyar kormány elvi beleegyezését kérték, hogy ezt a pénzt a romániai magyar televíziózásra fordíthassák. Csép Sándor médiaszakember, az alapító testület tagja nem titkolta felháborodását, amiért a kuratórium tagjainak megkérdezése nélkül döntöttek ebben az ügyben. Csép Sándor hangsúlyozta: az egész napos önálló erdélyi magyar televízió ötlete az övé volt. Ezért is rosszallja, hogy a magyar kormány a politikai szférának, azaz az RMDSZ-nek ajánlotta fel a pénzt, és nem a civil szervezetnek számító Magyar Újságírók Romániai Egyesülete számára (MÚRE). /Az elektronikus médiát támogatnák a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

A Magyar Televízió felhívására könyvgyűjtést szerveztek azon települések számára, ahol az árvizek miatt a helyi könyvtárak is kárt szenvedtek. A felhívásra a nézők és a könyvkiadók segítőkészen reagáltak. Több mint 55 ezer kötet gyűlt össze. A szállítmány valószínűleg december 7-én érkezik Székelyudvarhelyre. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ már korábban elvállalta az akció védnökségét, így tevékenysége biztosíték arra, hogy a könyvek rendeltetési helyükre, a sokat szenvedett településekre jutnak. /Könyvek Erdélybe. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa arról, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az Erdélyi Televízió Alapító Testületének tagja, és Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az említett televízió létrehozása céljából nyújtott támogatás rendeltetését megváltoztassa – áll a szervezet közleményében. A MÚRE úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy teljes műsoridős önálló vizuális médiumra. Szerintük Takács Csaba és Nagy Zsolt eljárása nélkülözte a demokratikus ügyintézés szabályait. /Szorgalmazza az erdélyi magyar tévé létrehozását a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ „Aki ezt a közleményt fogalmazta, nincs tisztában az eljárási renddel” – nyilatkozta az Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Nagy Zsolt szerint mindaddig nincs amiről beszélni, amíg Magyarországról elvi jóváhagyás nem érkezik a kérésre . „A MÚRE lehet, hogy erdélyi televíziót akar, de nem tett semmit ez ügyben: ám megteheti, hogy kezdeményez egy erdélyi televíziót, és megkeresi hozzá a forrásokat” – reagált Nagy Zsolt. „A MÚRE nem tehet indítványt, mivel az összeget a Janovics Jenő Alapítvány kapja” – mutatott rá Ambrus Attila MÚRE-elnök. Szerinte véleménykülönbség áll fenn a kuratóriumi elnök és a szaktestület között, a MÚRE pedig Nagy Zsolt válaszát követően is fenntartja álláspontját. „Úgy lett volna jobb, ha a Janovics Jenő Alapítvány teljes testülete folyamodik a céladomány rendeltetésének megváltoztatásáért: ez lett volna a korrekt a kuratórium tagjaival szemben – akkor is, ha a folyamodvány helyes” – nyilatkozta a MÚRE-elnök. /Gergely Edit: Pengeváltás az Erdélyi Televízió ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium külkapcsolatok, illetve gazdasági főosztályairól a lap munkatársa azt a választ kapta, hogy nem ők illetékesek nyilatkozni az ügyben. Szabó Béla HTMH-elnök szerint nem tartozik rájuk a kérdés szakmai része, azt az Informatikai Minisztérium dönti el. /Guther M. Ilona: Keret. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a szakmaiság súlyos megsértéseként értékeli, hogy a romániai magyar sajtó egyes kiadványaiban az agressziót szenvedett áldozatok nevét, fényképét közlik, megsértik ezáltal személyiségi jogaikat. Amint ez Markó Eszter esetében is történt. Az erdélyi magyar sajtóban dolgozó újságírók, szerkesztők, hogy a jövőben tartsák kötelező érvényűnek újságírói munkájuk során a MÚRE Becsületbíróságának az agresszióit szenvedett, traumát átélt személyek védelmét szolgáló előírásait. /MÚRE-állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

Január 6-án Nagyváradon az Ady Endre Sajtóklubban találkoztak a magyar újságírók. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője üdvözölte a megjelenteket. Albert Ferenc, a Bihari Napló munkatársa úgy vélte, hogy a MÚRE székelycentrikussága miatt kevésbé figyel a partiumi újságírókra. Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny főszerkesztője szerint a város magyar újságíróinak időnként találkozniuk kellene. Javaslatát elfogadták. /A nagyváradi magyar sajtó napja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

Komlós Attila alig egy hete foglalta el a HTMH elnöki székét, részt vett a csíkszeredai magyar főkonzulátus történelmi pillanatnak tartott megnyitásán. – Örült annak, hogy hosszú várakozás után megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A főkonzulátus megnyitójának időpontja egybeesik két fontos, a határon túli magyarság életét érintő magyarországi törvény életbelépésével. Az egyik a honosítás megkönnyítését lehetővé tévő jogszabály, emellett hatályos lett a speciális nemzeti vízum. „Ez a sorozat beleillik a magyar kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett törekvésébe, amellyel öt pontban határozta meg a nemzeti felelősség programját. Vagyis a Szülőföld Programcsomag létrehozása, a honosítás méltányosságának és gyorsaságának bevezetése, a nemzeti vízum, az európai integrációs folyamat segítése a környező országokban, beleértve az ott élő magyarság autonómiatörekvésének erkölcsi és politikai támogatását, végezetül a határon túli magyarság státusának az alkotmányban való rögzítése. Mindebből az első négy pont megvalósult, az utolsón pedig erőteljesen dolgoznak a szakemberek a határon túli magyar közösségek képviselőinek bevonásával” – nyilatkozta Komlós Attila. Ő a Magyarok Világszövetségének 1989-től 1991 decemberéig főtitkára volt, hangsúlyozta, hogy annak a világszövetségnek, semmi köze nincs a mostanihoz, sem a tendenciájában, sem felfogásában. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli bonyodalom „a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, mély sebet ütött rajtunk, amit nehéz gyógyítani.” A történészek majd megállapítják, ki a felelős mindezért. Komlós azt szeretné elérni, hogy „a határon túl élő nemzettestvéreink és Magyarország viszonya nem a megsegített és a megsegítő viszonylatában létezzen, hanem a partnerség keretében.” Komlós szerint a határon túli magyarság komplex fogalomként már nemigen létezik, hanem van erdélyi, felvidéki, vajdasági magyarság, mind sajátos problémákkal. – Elégségesnek tartja a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok iránti erőfeszítéseit? Hiszen az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a Gyurcsány-kabinetet a támogatások késése, csökkentése okán. Erre a kérdésre Komlós kifejtette, amit ígértek, azt szinte teljes mértékben betartották. Szerinte a kormány kezdeményezése jól szolgálja az anyanyelvi, nemzeti önazonosság megélését jelentő kulturális egység teljesülését. A kémbotrányról az a véleménye, hogy az ország és az intézmény hírének nem tesz jót. „Méltatlanul érintett olyan embereket, akik nem is voltak érintettek” – jelentette ki. A HTMH és az általa képviselt ügy nem szennyezhető be ezzel a botránnyal. Komlós Attila /sz. 1947/ elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró iskoláját és az amerikai Princeton University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. /Rostás Szabolcs: „Nagy család vagyunk” Beszélgetés Komlós Attilával, a HTMH elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Médiafogyasztásra kell tanítani a fiatalokat az általános iskolákban és gimnáziumokban, mert ők jelentik a jövő újságírógárdáját – vélte Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtóklub találkozóján. Magyari Lajos szerint jelenleg a különböző újságírói és kommunikációs felsőoktatási szakok nem képeznek igazi lapírókat. Kocsis Cecília, a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó főszerkesztője megjegyezte, a fiatal újságírók gyakorlat hiányában nem tudnak alkalmazkodni a szerkesztőségi taposómalomhoz. /Domokos Péter: Gyakorlatlanok az újságírók? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Magyar Újságírók Szövetsége az idei Aranytoll díjának egyik határon túli kitüntetettje az aradi születésű Csép Sándor, a Nyugati Jelen külső munkatársa. Az Aranytoll amolyan életműdíjnak is felfogható, odaítélésének egyik feltétele, hogy a kitüntetett betöltse 62. életévét. Csép Sándor több évtizedes pályafutása során (dolgozott a Kolozsvári Rádiónál, a Bukaresti Televízió magyar adásánál, a Korunknál, főszerkesztője volt a Kolozsvári TV-nek, emellett évekig a Romániai Magyar Újságírók Szövetségének elnöke) mindenütt kiemelkedőt alkotott. Elég Egyetlenem (1975, 1979, 1992) c. dokumentumfilm-sorozatára, a Rhapsodia Demographicára (1996) és az Áldás népesség c. filmjeire gondolni. Írt két kiváló drámát – az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelentek meg. /Csép Sándor Aranytollas! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint hasznosan tette A Hét hetilap, amikor március 14-i számában lehozott összeállítást azokból az írásokból, amelyeket a rendőrségi visszaélések miatt néhány napig az érdeklődés középpontjába került Európai Idő hetilapból válogatott. A gyalázkodó szövegek után az újságíró várta, hogy a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ állásfoglalásban fejezi ki véleményét erről, de ez nem történt meg. /Székedi Ferenc: Meddig az eddig? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Civilek a médiában címmel tartott évi közgyűlést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szatmárnémetiben március 31.–április 2. között. A mintegy 1300 romániai magyar újságíró közül körülbelül 300-at tagjaként átfogó testület megvitatta, és elfogadta Ambrus Attila elnök, Csép Sándor audiovizuális alelnök, Szűcs László írott sajtó alelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a MÚRE 2006-os tevékenységi tervét és költségvetését. A közgyűlésen bejelentette Ágopcsa Mariann, a MÚRE Becsületbíróságának (BB) az elnöke, hogy tartós akadályoztatás miatt nem tudja ellátni többet tisztségét, ezért a BB alapszabálya szerint az egyik alelnököt, Vincze Lórántot jelölték ki az elnöki feladatok ellátására. /Balló Áron: Újságíróink Szatmárnémetiben – Civilek a médiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Elhangzott Ambrus Attila MÚRE-elnöknek a márciusi napi- és hetilapokról készített tükre, László Edit összefoglalója a közszolgálati rádió civil fórumairól és Simonffy Katalin vetítéssel illusztrált előadása Civil fórum az RTV magyar adásában címmel. A civil szervezetekkel kapcsolatban első helyen kapcsolattartási hiányosságok kaptak nagy teret – mindkét oldalról kölcsönösen elhangoztak elvárások, nem egyszer vádak is. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) igazgatója és Csáki Rozália, az Alapítvány Civil Fórum című kiadványának a főszerkesztője az egyik részről, a jelenlévő újságírók, rádió- és tévériporterek a másik részről vetettek fel gyakran ellentmondásba torkolló igényeket. A végkövetkeztetés az volt, miszerint a sajtó nyitott az egyenlő partnerek szintjén történő együttműködésre. /Kiss Károly: A másik fejével gondolkodni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei közgyűlésének apropóján egy szakmai tanácskozást is szerveztek Szatmárnémetiben, ahol a civil szervezetek és a sajtó viszonya került terítékre. Romániában kétezer körül mozog csak a magyar érdekeltségű civil szervezetek száma. A civil szervezetek szeretnének munkájukról tájékoztatást adni. Azonban a sajtó meghatározó része piaci szereplő, ennélfogva olyan témákkal kell foglalkoznia, amelyek minél többeket érdekelhetnek. Ezért kevés mód van a nonprofit civil szervezetek ismertetésére. A civil szféra képviselői között megjelent Fleisz János is, ezúttal nem csupán mint a Bihari és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, hanem mint történész-publicista is, bemutatta Az erdélyi magyar sajtó története 1890-1940 című, nemrég megjelent könyvét. A tanácskozáson megjelent többek között Makkai János, a Népújság, Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. /Civil szervezetek és a sajtó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 11./

Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A legtöbb országban ma a sajtó részlegesen szabad, ez Romániában sincs másképp, nyilatkozta a Brassói Lapok főszerkesztője, Ambrus Attila, egyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) az elnöke. Szerinte a romániai magyar sajtó a huszadik század során soha nem volt annyira szabad, mint ma. „Ez nem azt jelenti, hogy minden lapban megjelenhet minden vélemény, hanem azt, hogy a sajtó maga annyira jól rétegződött, hogy minden egyes vélemény külön megnyilvánulhat.” A lapoknak van bizonyos irányultságuk. A sajtószabadság nem teljes. Úgy vélte: ami politikailag befolyásolhatja a lapokat, az a soron kívül, külön alapokból osztogatott pénz, erre van példa. Ezek a pénzek a két országos napilap létrehozásához is hozzájárultak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem teljes a sajtószabadság. Beszélgetés Ambrus Attilával, a MÚRE elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Az elmúlt hét végén Szegeden találkoztak az anyaországon kívül – Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és a Muravidéken – tevékenykedő magyar újságírók szakmai képviseletei. Az összejövetel célja az volt, a gondok közös orvoslása, egymás jobb megismerése, a továbbképzés és ernyőszervezet megalakítása. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Gyarmati József, a Vajdasági Magyar Újságírók, Kőszeghy Elemér, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének és Kalapis Rókus, a Horvátországi Magyar Független Újságírók Egyesületének elnöke keretegyezményt írt alá a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának létrehozásáról. Azért csak ez a négy szervezet, mert a további két régióban, a Felvidéken és a Muravidéken a magyar újságírók még nem alakítottak szakmai egyesületet, az onnan jelenlévő újságírók egyénileg azonban kinyilvánították egyetértésüket. A jövőben Lakmusz néven internetes hírportált hoznak létre, valamint kiadják a kéthavonta megjelenő Kárpáti S@jtókör című tájékoztatót. /Kiss Károly Anyaországon kívüli magyar újságírók találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Az MTI június 16-án A romániai magyarságnak nem Budapesten kell keresnie gondjai orvoslását a romániai magyar sajtó szerint címmel küldött szét a Kárpát-medencében egy anyagot. Az MTI csúsztat, két, meglehetősen szűk körben terjesztett és olvasott lapra, illetve az azokban megjelent két véleménycikkre hivatkozva az MTI azt állítja, hogy azok a romániai magyar sajtó egészének álláspontját tükrözik. Az idézett két szerző, a politikai elkötelezettségéről ismert, mindenkor a többségi hatalom álláspontját képviselő politológus, valamint a névtelen kolozsvári újdondász sem a romániai magyar sajtó, sem a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében nem beszélhet, legkevésbé pedig az egész romániai magyarságéban, írta a Reggeli Újság. A romániai magyar közösségnek a román államon belül, annak kereteit kihasználva kell megtalálnia helyét, és közösségi sérelmeinek orvoslását nem elsősorban Budapesten kell keresnie, írta az MTI, az Új Magyar Szó hasábjain Bíró Béla politológus, egyetemi tanár nézeteit idézve. A kolozsvári Szabadság a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszűnésével kapcsolatban megállapította: jó ideje látszik, hogy Magyarország nem tud sem állampolgárságot, sem olyan komolyabb anyagi juttatást nyújtani, ami jelentősen megkönnyítené az anyaországiakhoz képest többségében elszegényedett határon túli magyarok életét. /Csúsztat az MTI. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 20./

Parászka Boróka, az A Hét hetilap főszerkesztője Nyálverés címen írt a HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) megszüntetéséről. Szerinte „Nagyon-nagyon sok szerencsés embernek gőze nincs, hogy mi ez a sóhivatal”, továbbá néhány intézményt, alapítványt, kiadványt érint csupán ez az ügy. A HTMH megszűnte „valódi jelentőségét fölülmúló feszültséggel jár. Meg- és kinyilatkozik boldog boldogtalan” – állapította meg. Németh Zsolt a kisebbségpolitika, és a „határon túli magyarság” leértékeléséről nyilatkozik. A MÚRE (a romániai újságírókat tömörítő szervezet) „aggodalmát” fejezi ki. Aztán, erre mintegy válaszként újabb szakmai brigád (köztük Parászka) „aggodalmát fejezi ki” az „aggodalom fölött”. A főszerkesztő szerint a „határon túli” magyarság mára csupán mint politikai kategória létezik, és a belmagyar politikai zsarolások eszköze. Németh Zsolt jajongott, „hogy ezt a (nem létező) határon túli magyarságot most leértékelték.” /Parászka Boróka: Nyálverés. = A Hét (Marosvásárhely), jún. 21./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Sólyom László magyar állam- és Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelet, amelyben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron „drasztikusan csonkítják”. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közel álló Magyar Ifjúsági Tanács pedig az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát kereste meg szintén nyílt levélben. A romániai ifjúsági egyesületeket tömörítő ernyőszervezet azzal vádolta az alapítvány erdélyi ifjúsági szaktestületét, hogy az az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a MIT egyesületeinek. Az ifjúsági tanács adatai szerint az általuk leadott 99 pályázatra 2 millió 250 ezer forintot kaptak, az RMDSZ-közeli ernyőszervezetnek pedig körülbelül 85 pályázatra 5 millió 365 ezer forintot ítéltek meg. /Erdélyi nyílt levelek Magyarországnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) levelet intézett Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz:A romániai magyar közvélemény aggodalommal értesült a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetéséről, az MTV műsorainak drasztikus csonkolásáról, a határon túli magyarok irányába történő támogatások csökkentéséről. Ezért, mint a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelősei, kérjük Önöket, hogy a végleges és Kárpát-medencei magyarságunk szempontjából végzetes döntések előtt vegyék figyelembe a következő tényeket: 1. A Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának egész ideje alatt, de főként az utóbbi hónapokban, jelentősen hozzájárult a magyar–magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához. A HTMH megszüntetését semmilyen takarékossági szempont nem indokolja. Amennyiben a Hivatal mégis megszűnik, reméljük, hogy a kancellária részeként működő igazgatóság súlya megmarad, az anyaország és a határon túli magyarok közti kommunikáció közege, katalizátora marad. 2. Fontosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban kezdeményezett, a civil és szakmai szervezetek bevonásával megtartott tanácskozások az anyaországi és határon túli magyarok közt folytatódjanak. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amely az anyaországon kívüli magyar újságíró egyesületeket tömöríti, ezt a célt eredményesen szolgálja. Megbeszélései a Magyar Országgyűlés és a HTMH vezetőivel a magyar–magyar párbeszéd elősegítését célozták. 3. A határon túli magyarok számára eddig biztosított támogatások az országos költségvetésnek a 0,02%-át jelentik. Egy ekkora összeg megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát. Mi, a határon túli magyarok – Széchenyi kifejezésével élve – kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetőkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által visszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak. Az anyaország támogatása nélkül a határon túli magyar kultúra károkat szenved, sőt a magyar közösségeknek a léte, megmaradása is kétségessé válhat. 4. Egyszerű számítással is kimutatható, hogy nem ablakon kidobott pénz az, amit határon túliakra költ a magyar állam, hiszen még ma is jelentős az anyaország irányába történő beáramlás. Bízunk abban, hogy átgondolva döntésük fontosságát, olyan határozatot hoznak, amely a Kárpát-medence egész magyarságának jövőjét, a magyar–magyar partnerség lehetőségét megalapozza. Remélve, hogy érveink hozzájárulnak közös céljaink megvalósításához, maradunk tisztelettel a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében: Ambrus Attila elnök, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Csép Sándor alelnök, Szűcs László alelnök. Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, 2006. június 20. /MÚRE-levél Magyarország vezetőihez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23., Levelek itthonról haza. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 23., Népújság (Marosvásárhely), jún. 24., Ne a határon túli magyarokon takarékoskodjanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./