A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Levélben tiltakozott Szilágyi Zsolt képviselő amiatt, hogy a román közszolgálati televízió magyar adásának vezetősége letiltotta egy olyan műsor sugárzását, amelyikben az autonómiáról beszélt. Az adás sugárzását arra hivatkozva tiltották le, hogy a másik meghívott, Székely Ervin képviselő az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az RMDSZ vezetői rendszerint ellenvélemény nélkül fejthetik ki nézeteiket az adásban. A képviselő a letűnt rendszer módszereit idéző eljárásnak tekintette, hogy a magyar adás vezetői megszakították az együttműködést Gazda Árpáddal, a Krónika vezető szerkesztőjével, aki A Hétnek adott interjúban politikai cenzúrának tekintette az adás letiltását. „Reménykedem abban, hogy Gazda Árpád eltávolítása, és a szovátai autonómiakonferenciáról szóló műsor letiltása nem annak a jele, hogy a szerkesztőség politikai ellenőrzés alá került” – áll a tiltakozásban. A magyar szerkesztőség vezetőségének eljárása ellen Gazda Árpád a Magyar Újságírók Romániai Egyesületénél (MÚRE) és több szólásszabadságot felügyelő szervezetnél tett panaszt. /L. J.: Tiltakozik a letiltott alany. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Markó Béla nem találkozik Orbán Viktorral a FIDESZ elnökének jelenlegi erdélyi körútja során. Kijelentette, hogy örül, ha magyar politikusok Erdélybe látogatnak, „mert akkor ránk figyelnek", ugyanakkor nehezményezte, hogy „ezeknek a látogatásoknak kampányjellegük van. A Fidesz erőteljes támogatása nem hasznos, mert pártokra osztja a magyar közösséget – de ugyanakkor minden magyar politikus szívesen látott vendég Erdélyben" – mondta az RMDSZ elnöke Szovátán, a MÚRE közgyűlésének szünetében. /A FIDESZ-látogatásoknak kampányjellegük van. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztőjének személyében új elnöke van a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE). Elmondta, hogy az írott sajtó szaktestülete elnökeként megpróbált tapasztalatot gyűjteni, és egy hónapos amerikai tanulmányút után indult az elnöki címért. A hetilap főszerkesztője, ugyanakkor tudósítója a kolozsvári és a bukaresti rádió magyar műsorának, és a brassói, sőt a bukaresti televízió magyar adásával is együttműködött. Programja: érdekvédelem és értékvédelem. Az erdélyi magyar közönség értékorientált, nem igazán jöttek be azoknak az üzleti számításai, akik megpróbálták elbulvárosítani az addig értékhordozó megyei lapokat. Elképzelései között van a médiaoktatás bevezetése a magyar középiskolákban /Ez a román középiskolákban már megtörtén/, másik terve egy vagy több alkotóház megvásárlása, felépítése. /Kiss Károly: Érdekvédelem és értékvédelem. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A romániai magyarság számára nagy veszteség lenne, ha csökkennének az integrációs szerepet is betöltő, az anyaországból sugárzott televíziós műsorok – hangsúlyozta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) közleménye. A romániai magyar közvéleményt aggodalommal töltik el azok a hírek, hogy szeptemberig felfüggesztik a Magyar Televízió M2 csatornáján jelentkező Magyar Ház című műsor adásait, illetve tárgyalások folynak arról, hogy a Duna Televízió és az M2 műsorainak párhuzamosságát kiiktatandó, tovább korlátozzák, netán meg is szüntetik az utóbbi közszolgálati adó határon túli magyarokról, illetve magyarokhoz szóló programjait. A romániai magyarságon belül már kialakult egy 300-400 főt foglalkoztató műsorkészítő közösség, amely rendszeresen jelen van az említett két televízióban, és tagjai közül sokan már nemzetközi megmérettetéseken is sikeresen szerepeltek. /Aggódnak a magyar tévék határon túli műsoraiért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Jún. 25-én az Illyés Közalapítvány levélben értesítette a Szabadság szerkesztőségét, hogy szept. 30-ig tudná csak biztosítani a Magyar Távirati Iroda hírszolgálatának eljuttatását 10 határon túli magyar szerkesztőségbe és a hírügynökség képanyagainak az elérhetőségét a két romániai magyar országos napilapnak. Az MTI híreinek a határon túli magyar szerkesztőségekhez jutását 1994-től támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala révén az alapítvány. Azóta most először történne meg a szolgáltatás felfüggesztése, amelyről Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter költségcsökkentési intézkedéseinek következtében döntött az alapítvány kuratóriuma június 7-én. Az MTI szolgáltatásainak határon túlra juttatását eredetileg az év elején kellett volna meghosszabbítani, a kényszer szülte döntésre sok vita után került sor annak a reményében, hogy az Országgyűlés közvetlen úton folytatni tudná a támogatást szept. 30-a után. A határon túli újságok, így a Szabadság számára is, alapvető, nélkülözhetetlen forrásnak számít az MTI. /B. Á.: Megszűnne az MTI hírszolgáltatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára elmondta, a tíz évvel ezelőtti helyzet mára gyökeresen megváltozott. „Ma már minden szerkesztőségben van internet, így olcsóbban és gyorsabban hozzá lehet jutni a hírekhez, akár valamelyik hírportállal kötött szerződés alapján is” – fejtette ki az IKA titkára. Pomogáts Béla, az IKA elnöke levélben értesítette a döntésről a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. Ambrus Attila MÚRE-elnök elmondta, reméli, megvalósul Pomogáts ígérete, mely szerint három magyarországi képviselő beadvánnyal fordul majd a kormányhoz és a képviselőházhoz. Az elképzelés szerint a továbbiakban a határon túlra juttatott MTI-hírfolyam árának külön tételként szerepelnie kellene a magyar állami költségvetésben. Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője helytelenítette, hogy a magyar állam elvegye a határon túli magyarság támogatására létrejött IKA pénzét. Medgyessy Péter miniszterelnök a megválasztását követően azt nyilatkozata, hogy a határon túli magyarságnak juttatott támogatás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog. /Lukács János: Elzárul az MTI-csap az erdélyi lapoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) évente szervez riporttábort tagsága számára. A szakmai szervezet egy-egy tájegységet, annak mindennapjait igyekszik bemutatni az újságírás eszközeivel. A eddigi öt riporttábor összegyűjtött anyagából három kötet jelent meg. Kőhalom, Nyárádmente, Kalotaszeg, Erdővidék, illetve a Hargita déli részén található ásványvizek voltak az eddigi témák, idén a Gyimesek kerülnek terítékre. Júl. 26-a óta az újságírók a három gyimesi községben – Gyimesbükkön, Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon – tájékozódnak. /Gyimesi emberek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

Augusztus 28-án tartották a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tízéves fennállásának tiszteletére szervezett ünnepséget. Szűcs László, a sajtókollégium jelenlegi igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nevében Ambrus Attila elnök szólt az egybegyűltekhez. Stanik János után felszólalt Fleisz János, az iskola második igazgatója, Kinde Annamária, a harmadik igazgató pedig Kántor Lajos levelét olvasta fel. /Nagyálmos Ildikó: Tízéves az Ady Endre Sajtókollégium. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

75 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt S. Muzsnay Magda /Szatmárnémeti, 1929. dec. 19. – Kolozsvár, 2004. szept. 9./ rádióriporter, szerkesztő, a Kolozsvári Területi Rádióstúdió magyar szerkesztőségének alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazása után külső munkatársa. Tudósításai, riportjai a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzottak el, a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének rendszeres tudósítója volt. A Stúdió Aranyszalagtárában levő felvételeknek mintegy fele az ő nevéhez fűződik. Jobbára művészeti-művelődési tárgyú cikkeivel jelen volt az írott sajtóban és a tévés műfajok között is otthonosan érezte magát. Ötvenéves pályafutása utóbbi éveiben munkáját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal, a Magyar Rádió nívódíjjal, az EMKE Janovics-díjjal, Románia Elnöki Hivatala pedig magas állami kitüntetéssel ismerte el. Temetésére szept. 11-én lesz a Házsongárdi temetőben. /(Rostás-Péter István): Elhunyt Muzsnay Magda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) megdöbbenéssel és sajnálattal vette tudomásul a Magyar Hírlap magyarországi országos politikai napilap megszüntetését. A MÚRE szerint az újságírók tulajdonosi, vagy résztulajdonosi érdekérvényesítése teremtheti meg a független, kiegyensúlyozott és hiteles információszolgáltató sajtó lehetőségét, úgy ahogy az az erdélyi magyar sajtóban a megyei napilapok többsége és egyes hetilapok (pl. a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a Brassói Lapok) esetében történik. /Állásfoglalás a sajtószabadság mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsának tagjai állásfoglalást adtak ki a Trianon film ügyében. Aggodalommal tölti el őket az a hisztéria, amely a Trianon című film vetítése körül kialakult. A reagálások a cenzoriális magatartásra emlékeztetnek. Érthetetlen, hogy a művelődési miniszternek, a múlt rezsim hírhedt kiszolgálójának a feljelentésére, hatósági eljárást indított a film vetítése, illetve a vetítés szervezésében részt vevő személyek ellen. Ez az alkotmányos jogok és szabadságok megsértése. /Állásfoglalás a Trianon film ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1978-ban határozta el, hogy Aranytollat adományoz a több évtizedes pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett újságíróknak életművük elismeréseként. Évente egy alkalommal tíz újságírónak ítélik oda és a Magyar Sajtó Napján, március 15-én adják át. 1996-tól e kitüntetésben részesül még minden évben két újságíró a határon túli magyar nyelvű sajtó munkatársai közül. Idén Erdélyből Ágoston Hugó publicista, szerkesztő és Vajdaságból Vukovics Géza, az újvidéki Magyar Szó nyugalmazott újságírója kapott Aranytoll kitüntetést. A MÚOSZ székházában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondott ünnepi beszédet. /Ágoston Hugó Aranytoll kitüntetést kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalásában leszögezte, hogy „az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket.” A Becsületbíróság megállapította, hogy a Transindex című internetes portálon rendszeresen megjelennek az erdélyi médiáról, azon belül is a nyomtatott sajtóról olyan vélemények, kinyilatkoztatások, melyek gyakran tartalmaznak a „jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő” kifejezéseket. A Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán a romániai magyar sajtót minősítette: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” Etikátlan az erdélyi magyar lapok egészét „szánalmasan dilettánsnak” nevezni, két olyan magyarországi kiadvánnyal való összehasonlításban, amelyekkel szemben bárkinek lehetnek – akár olvasóként, akár újságíróként – komoly fenntartásai. /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./ MaNcs: Magyar Narancs.

Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztője nyílt levélben fordult a MÚRE becsületbírókhoz, akik sérelmezték, hogy ő romániai magyar lapokat szánalmasan ledilettánsozta. Miben nyilvánul meg a mi sajtónk színvonala, kérdezte. Neki nem adtak lehetőséget arra, hogy megvédje állítását. /Kelemen Attila Ármin Transindex felelős szerkesztő: Home jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Előzmény: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága kifogásolta, hogy a Transindexen 2005. március 3-án közzétett, Nézhetjük című anyagban Sipos Zoltán ezt írta: „A dolog súlyos: az átlagos romániai magyar ugye nem olvas Népszabadságot, sem pedig MaNcs-ot, úgyhogy fel sem tűnik neki, hogy mondjuk a romániai magyar lapok szánalmasan dilettánsak.” /A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága: Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

Gazda Árpádot, a Krónika vezető szerkesztőjét is meghallgatta az a parlamenti bizottság, amely a közszolgálati rádió és televízió működését vizsgálja. Gazda amiatt tett panaszt a bizottságnál, hogy a köztelevízió magyar adásának főszerkesztője, Kacsó Sándor formai okokra hivatkozva letiltotta egy általa moderált – a székelyföldi területi autonómiáról szóló – beszélgetés sugárzását. A bizottság rendelkezésére bocsátotta azt a határozatot, amelyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága emiatt jogerősen megrovásban részesítette Kacsó Sándort. Mint a bizottságnak elmondta, a történteket cenzúrának tekinti, és mert e meggyőződését nyilvánosan is kifejtette, egy éve nem vezethet adást a közszolgálati televízióban. /Meghallgatták Gazda Árpádot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Garda Dezső képviselő egy esztendővel ezelőtt írt panaszlevelet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ becsületbíróságához, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki egy helyi lap rágalmát. A gyergyószentmiklósi Új Kelet a tavalyi választások előtt majdnem minden számban a becsületébe gázolt. Az Új Kelet laptulajdonosa Hodgyai Géza. A lapban Botos László és Péter Csaba cikkeiben azt akarta bebizonyítani, hogy Garda Dezső harca az erdőmaffia és az erdőlopások ellen csak színleges, hogy ártatlan embereket támad. Garda Dezső egy esztendeje hiába várja a MÚRE válaszát. Kérdésére azt mondták, hogy küldtek választ, de azt Garda nem kapta meg. A MÚRE véleménye kimondásának halogatásával nem a törvénytisztelők pártjára állt. /Román Győző: Garda Dezső gyergyói képviselő a becsületét keresi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Cseke Attila államtitkár válaszolt Ambrus Attilának, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének és Balló Áronnak, a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesülete elnökének nyílt levelére, melyben kifogásolták, hogy a romániai magyar sajtó képviselői nem kaptak helyet abban a munkacsoportban, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozó sürgősségi kormányrendelet kidolgozására jött létre, s amelynek Cseke az elnöke. Cseke Attila kifejtette, a munkacsoport összetételét Tariceanu miniszterelnök határozta meg, ő jelölte Csekét is elnöknek. Cseke Attila kinevezését megtiszteltetésnek tartja. Leszögezte, a romániai magyar sajtó semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem részesül a jogszabály révén. /Cseke Attila államtitkár: Tisztelt Elnök Urak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Előzmény: Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21.

A kisebbségi közösségek anyanyelvi tájékoztatásában tapasztalt gondok orvoslására, és a határon túli magyar újságírók hatékonyabb érdekképviseletére megalakult a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója, május 28-án Szegeden. Az újságíró szakma erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki képviselői egymás jobb megismerése és kölcsönös tájékoztatása, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a folyamatos tapasztalatcsere feltételeinek megteremtése érdekében alapították a szervezetet, olvasható abban a keretegyezményben, melyet az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóján írtak alá. A Konvenció Lakmusz néven hírportált hoz létre és működtet, valamint kiadja a Kárpáti Sajtókör című kéthavonta megjelenő tájékoztatót. Az érdekképviselet szorgalmazza az anyaországi rokon szervezetekkel való együttműködést. Tevékenysége fenntartása céljából a Konvenció saját forrásokat vesz igénybe, pályázatokat nyújt be az Európai Unióhoz, illetve alapítványokhoz – áll a keretegyezményben, amely két hét múlva lép hatályba. /Magyar újságírók összefogása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./ Nem valaki ellen, hanem valamiért szeretnénk összefogni – hangsúlyozta Ambrus Attila a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke Szegeden, ahol Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója néven megalakult az anyaországon kívüli magyar újságírók és médiaszakemberek közös szervezete. A tanácskozáson a négy magyarországi újságíró-szervezet a MÚOSZ (Eötvös Pál), a MUK (Kósa Csaba), a Katolikus Magyar Újságírók Szövetsége (Szikora József) és a Sajtószakszervezet (Tripolszky László) is elnöki szinten képviseltette magát, a rendezvény fővédnökségét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vállalta el. /(Bögözi Attila): Konvenció alakult. Az európai és magyar szellemiségű újságírásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A Romániai Magyar Szó megszűnése nem csak a munkanélkülivé vált többtucatnyi újságíró miatt éles kérdés. Az 1989-es fordulat után a generációs okok miatt gyérülő bukaresti szerkesztői gárdák felfrissítése jobbára kapkodva történt. Korábban felmerült, a MÚRE jól tenné, ha ingatlanokba fektetne be, például sajtóházakat hozna létre a nagyvárosokban, szerény bérletért biztosítana lakást pályakezdőknek. Az RMDSZ nem rangsorolta a médiával kapcsolatos célkitűzéseit-elvárásait. Kormányzati tényezőként az RMDSZ-nek be kell látnia, hogy szüksége van a gyorsreagálású, ütőképes bukaresti szerkesztőségekre. /Rostás-Péter István: Romániai magyar szótlanság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Nagy sajtóbotrányok a hazai magyar médiapiacon nincsenek. Súlyos leleplező cikkek sem jelennek meg. A magyar felsőbb vagy megyei politikai szféra viszonylag jól megúszta a több mint tizenöt éves sajtószabadságot, viselt dolgaikról, esetleges törvénytelen üzleteikről, korrupciós üzelmeikről nagy ritkán a román lapok adnak hírt. Azt veszik át jó esetben a magyar újságok, s kommentálják saját ízlésük, tudásuk szerint. A sajtóleleplezések alapján a magyar gazdasági és politikai elit remekül áll. Alig van köztük korrupt ember. A MÚRE, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete főként sajtóetikai dolgokban próbál igazságot tenni, de túl sok dolga nincs. Valójában néhány megyei lap áll viszonylag biztosan a lábán, egyik mert lefeküdt az RMDSZ-nek, másik éppenséggel azért, mert nem. Az irodalmi lapok, a gyermeklapok, a tudományos kiadványok munkatársai a minimálbért alig meghaladó fizetésért dolgoznak. A romániai magyar sajtó, néhány kivételtől eltekintve, a lét és nemlét határán billeg. /Simó Erzsébet: Szegény lapok, gazdag újságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Életműdíjat adományoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Farkas Árpádnak, a Háromszék főszerkesztőjének. A díjátadásra a MÚRE hagyományos őszi szakmai tábora keretében, szeptember 3-án kerül sor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Az egyesület további két díjazottja Ferencz Imre (Hargita Népe) sajtó- és Majtényi Ágnes (Bukaresti Rádió) elektronikus média kategóriában. /MÚRE-életműdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Véget ért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének idei szakmai tábora. A Gyergyószárhegyen megrendezett találkozón a hazai résztvevők mellett magyarországi, sőt vajdasági újságírók is jelen voltak. A táborzáró gálán, szeptember 3-án adták át a MÚRE idei díjait. Örökös tagságot kaptak a MÚRE korábbi elnökei: Hecser Zoltán, aki a szervezet jogállását alapozta meg, Kántor Lajos, aki az egyesület ideológiáját dolgozta ki, Ágoston Hugó, aki az újságíró-egyesület szellemiségét megteremtette, illetve Csép Sándor, aki erre a fundamentumra felépítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét. A MÚRE nívódíja mellett a szervezet a szakma rendkívüli teljesítményeit is értékeli: Simonffy Katalin, a romániai magyar televíziózásban kifejtett tevékenységéért, Petki Judit, a Brassói Lapok fényképésze a megye építészeti örökségének archiválásáért, míg dr. Szőcs Géza azért kapott elismerő oklevelet, hogy az általa működtetett kereskedelmi rádióban megvalósítja a közszolgálati szellemiséget. A MÚRE nívódíját Majtényi Ágnes, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője, illetve Ferenc Imre, a Hargita Népe publicistája érdemelte ki. Életműdíjjal jutalmazták Farkas Árpádot, a Háromszék főszerkesztőjét, aki irodalmi tevékenysége mellett negyven éve a sajtóban dolgozik, és élteti lapjában az újságírás kihalófélben levő értékes műfajait: tárcát, riportot, irodalmi jegyzetet. Szokás szerint a többségi sajtó képviselői közül is díjaztak, a Pro Amicitia-díjat idén Brandusa Armanca érdemelte ki. /F. I.: Kiosztották a MÚRE idei díjait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az árvízsújtotta erdélyi magyar családoknak nemcsak házaikat, gazdaságaikat kell újjáépíteniük, könyveiket is elmosta az ár, fogalmazott Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettese kolozsvári sajtótájékoztatóján. Az egyesület a magyar televízióval közösen nagyszabású könyvsegélyző-akciót kezdeményez, a magyarországi könyvkiadók bevonásával. Háromszor 440 ezer forint értékű könyvadományt juttatnak nemsokára Erdélybe, a könyvek szétosztásával, az arra leginkább rászoruló családok, intézmények felkutatásával a kezdeményezők a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét bízzák meg. A kiadók mellett magánszemélyek bekapcsolódására is számítanak. /Könyvsegély-akciót indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./