Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban ápr. 3-5-e között tartották meg a Sajtó és gazdaság című tanácskozást. Szó volt a gazdasági sajtóról, a szakterminológiáról, a MÚRE anyanyelvvédő programjáról, Csávossy György a borászatról beszélt. Könyvbemutató és borkóstoló is volt. /Nagyenyedi víkend. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

A székelyudvarhelyi televízióban kialakult helyzet miatt több magyar kolléga kénytelen távozni munkahelyéről. A két székelyudvarhelyi televízió egyesülése, a Digital 3 Rt megalakulása óta a tulajdonos beavatkozik a szerkesztésbe, cenzúrát gyakorol. Többek között több hete nem engedi, hogy a képernyőn feltűnjön a város polgármestere, Szász Jenő. Többen közleményt adtak ki, tiltakozva a cenzúra miatt, amellett szolidaritásukat fejezték ki a kollégákkal és kérik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete állásfoglalását. /Közlemény a tisztességes, cenzúramentes sajtóért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

Tiltakozó közleményük kiadása után eltávolították Székelyudvarhelyen a Digital 3 TV-től Jakab Endre szerkesztőt és Szikszai Olivér és Marossy Géza operatőröket. A MÚRE levélben kérte a Digital 3 TV véleményét a tiltakozó közleményről. Az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) nem közölte ezt a közleményt, arra hivatkozva, hogy azt már más lapok hozták. - A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) szerkesztősége nyilatkozatban csatlakozott a tiltakozókhoz. Hosszú Attila, a Digital 3 TV elnöke a Hargita Népének adott nyilatkozatában nem tagadta a közleményben foglaltakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Előzmény: Erdélyi Napló, ápr. 28.

Máj. 4-én folytatódott a Varadinum ünnepségsorozat Nagyváradon. Mintegy ötven újságíró gyűlt össze újságírók megalapították a Bihari Sajtóklubot. Eredetileg már tavaly felmerült egy sajtóklub létrehozásának gondolata. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem tölti be szerepét, sem érdekvédelmi, sem szakmai szervnek nem nevezhető. Arról nem határoztak hogy az új sajtóklub a MÚRE-n kívül vagy belül tevékenykedjék. /Rostás Szabolcs: Kívül, belül, vagy a MÚRE mellett? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./

Székelyudvarhelyen 1992-ben megalakult a UTV Kft. /Udvarhelyi TV/, amely sorra bekebelezte a kezdetleges tévés kábelhálózatokat. Hosszú Attila, egy jól menő cég, az Ati Kft. igazgatója megteremtette a konkurenciát Ati-Beta néven. Hamarosan majdnem annyi előfizetőjük lett mint az UTV-nek, az első évben elnyerték a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai díját. Erős volt a kettő között a rivalizálás. 1996-ban Hosszú Attila úgy döntött, hogy jelölteti magát szenátornak, ellenfele Verestóy Attila volt, akinek sógora birtokolta az UTV-t. Verestóy győzött, ezzel elindult az Anti-Beta a lejtőn. Több szakembere elhagyta, Győrfi György visszament Bukarestbe, Szőke László főszerkesztő-helyettest viszont kitették /aki azóta tragikus körülmények között meghalt/. 1998 februárjában azután váratlanul egyesült a két televízió Digitál 3 néven. A Digitál 3 lassan regionális médiabirodalommá nőtte ki magát, a szovátai kábeltévét is megszerezte. A Digitál s tulajdonosa megszabja, hogy mi kerülhet a képernyőre, Szász Jenő polgármestert például száműzte az adásokból. A tiltakozó közleményt aláíró újságírókat, munkatársakat eltávolították. /Lukács Csaba: Médiabotrány Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

"Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte, hogy az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismertette Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítették, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

Újabb hetilap próbaszáma látott napvilágot Székelyudvarhelyen, a Székely Szék című regionális hetilap. Kiadja az Impar Kft. Felelős kiadó: Molnos Zoltán, olvasószerkesztő: Kovács Ágnes. A próbaszámban Szőke László Az információcsonkítás manipulálás címen beszámolt a májusban történt tiltakozásról, amikor tíz újságíró közleményben tiltakozott a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-nél kialakult áldatlan helyzet miatt. A Digital 3 például bojkottálta Szász Jenőt, a város polgármesterét. A tévé vezetősége válaszolt erre, mondván, nekik joguk van ehhez. A tiltakozó újságírók a MÚRE kivizsgálását kérte. A MÚRE roppant óvatoskodó közleményt adott ki helyszíni vizsgálatáról. A bojkottot a MÚRE is elfogadhatatlannak tartja. Az új hetilap hozta a Digital 3 TV vezetőtanácsa tagjának fényképét, aki nem más, Verestóy Attila szenátor. /Székely Szék (Székelyudvarhely), júl. 17-24./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Gyergyói Kisújság szervezte meg a Bucsin-tetőn azt a tábort, ahol a 30 éven aluli újságírók gyűltek össze. A háromnapos találkozón megjelent Gáspár Attila, a MÚRE ügyvezető elnöke is. A találkozó egyik célja az volt, hogy megvitassák, miképpen hozható létre a MÚRE keretein belül egy ifjúsági szakosztály. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

Sajtó és turizmus címmel nemrég háromnapos konferenciát tartottak Nagybányán házi és külföldi újságírók és idegenforgalmi szakemberek. A jelenlegi helyzetet illusztrálta a helyi Hotel Sport szolgáltatása: repedések a falakon, ágynemű nincs az ágyon, nincs törülköző, az ajtón nincs kilincs, de meleg vízre is hiába várnak. Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ ügyvezető elnöke nyitotta meg a konferenciát Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője a sugárzott sajtó szerepéről tartott előadást. Ajtay Ferenc, a 2600 példányban megjelenő Erdélyi Gyopár főszerkesztője lapjáról beszélt: a munkatársak társadalmi munkában készítik az egyes számokat, megjelenése egyre bizonytalanabb. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója visszautasította Nits Árpád megállapítását, hogy a Kossuth Rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, továbbá, hogy csak úgy röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikus csoporttól. Márványi közölte a Kossuth Rádióban elhangzott tudósításának szövegét, egyben javasolta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Etikai Bizottsága vizsgálja meg a történteket. /Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Nits Árpád nem értette, miért vette magára Márványi Péter a megjegyzését, holott ő azt írta, hogy a rádió a Népszabadság tudósítójától idézett. /Nits Árpád: Alkalomadtán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7., Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

"Romániában több mint tízezer alapítvány és egyesület működik, állapította meg Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szóló tanulmányában. Az alkotmány biztosítja működésüket, azonban a modern demokráciákban a bejegyzés formaság, addig Romániában közhatóság iktatja be az egyesületet előzetes szakminisztériumi engedély alapján, ilyen módon kiterjesztik az állami ellenőrzést a civil szférára. Romániában - ellentétben a nyugati demokráciákkal - nem támogatják a nem kormányzati szerveket. A Radu Vasile-kormány új programja a civil társadalmat érintő több reformelképzelést tartalmaz. Azonban "a reformelképzelések megmaradnak iratcsomókba zárt eszméknek és nem válnak társadalomszervező erővé." A gazdasági feltételek nem kedveznek a civil társadalom kialakulásának: a privatizációt késleltetik, az eltulajdonított javak visszaszolgáltatását akadályozzák. - A romániai magyar nemzeti közösség önszerveződése jó irányba halad: a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között van a Barabás Miklós Céh /képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetsége, Romániai Magyar Dalosszövetség /kórusok, együttesek, egyéni előadók szervezete/, Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, Romániai Magyar Könyves Céh /könyvkiadók szövetsége/, Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, Romániai Magyar Táncszövetség, Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Romániai Magyar Zenetársaság, Romániai Magyar Pen Club, Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a tudományművelés szellemi műhelyei: Erdélyi Múzeum Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Bolyai Társaság. Gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. Kötő kitért a támogatási rendszerre is. Nyilvános pályázatok meghirdetésével biztosítva az elszámolhatóságot osztja szét a Kisebbségi Tanács a közművelődés és az írott sajtó támogatási alapjait. Megszervezték az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerét. Működik a Közművelődési Tanács, amely a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatásának pályázati úton való szétosztását szervezi. Az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium a magyarországi minisztériumnak a határon túli magyar könyvkiadás támogatására szánt összegét osztja szét, pályázati úton. Az Erdélyi Magyar Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer kialakítására szolgáló alapokról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács az anyaországban tanulók ösztöndíját osztja el, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló támogatási kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek és az alternatív tankönyvek kiadását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjainak enyhítését támogatását. - Az öneltartó intézmények modellje egyre nagyobb teret hódít. Kötő több példát hozott fel: a legendássá vált illyefalvi kísérlet mellett van az országos könyvtárhálózat szervezését felvállaló Heltai Alapítvány, a hagyományos táncmozgalom megőrzését vállaló Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány. Saját bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Bethesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, önállóak az EMKE kultúrcentrumai Szilágysomlyón, Csernakeresztúron és Dicsőszentmártonban. Mindemellett van közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadó és a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó, sajtóterméket forgalmazó műhely. - Ugyanakkor súlyos gond, hogy az elmélyülő politikai és erkölcsi válság következtében csökken az emberek politikai érdeklődése, s ez nem ellensúlyozódik a nonprofit szervezetekben való nagyobb elkötelezettséggel. /Kötő József: A romániai magyar civil szervezetek működési feltételei. = A Hét (Bukarest), febr. 5./"

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete MÚRE/ közleményt adott ki: Az Országos Audiovizuális Tanácsnak a kisebbségi műsorok azonnali fordítására és feliratozására vonatkozó döntése súlyosan megsérti az alkotmány által is biztosított jogok érvényesülését, korlátozza a sajtószabadságot, megszünteti a kisebbségi műsorok versenyképességét. E döntésével az Audiovizuális Tanács maga akarja megszabni a műsorok célrétegét, illetve haszonélvezőjét. Az önkényes döntés rendkívüli módon megnövelné a nem román műsorok önköltségét, gyártási idejét és ezzel megszünteti a szakmai esélyegyenlőséget, amit a 48/1992-es audiovizuális törvény biztosít. Figyelembe véve, hogy az Audiovizuális Tanács az évek során nem először hoz a kisebbségi műsorokat szakmailag korlátozó, az érdekeiket sújtó határozatokat, a MÚRE kéri, hogy a parlamentje vizsgálja felül a CNA egész tevékenységét, intézkedéseit. Ugyancsak kéri, hogy a törvény értelmében erre jogosult felelős intézmények hívják vissza a tisztségükből az Audiovizuális Tanács tagjait. /A MÚRE is sarkára áll. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

"Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./"

A MÚRE Szovátán tartotta tisztújító közgyűlését márc. 27-28-án. Makkai János, a Népújság főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a román tőkével működő magyar lapok veszélyesek, mert szakmailag igénytelenek, s a magyar nyelv romlását, beolvadását segítik elő. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

Gyergyószentmiklóson a helyi Új Kelet hetilap szervezésében első találkozóját tartotta a gyergyói sajtóklub. A beszélgetés témája a helyi sajtó szerepvállalása volt a helyi közösség életében, meghívottja pedig Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE szociális bizottságának elnöke, ő vezette le a beszélgetést. A találkozón részt vettek az Új Kelet, a Gyergyói Kisújság, a Syn TV, a Hargita Népe és az RMSZ munkatársai. Az eredményes rendezvény végén Karácsonyi Zsigmond bemutatta a MÚRE évkönyvét, és elmondta, hogy 20 taggal helyi közösségek újságírói is fiókegyesületet alakíthatnak. A tervek szerint a sajtóklubot havonta megszervezik ezután is. /A helyi sajtó szerepvállalásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1997-ben a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ kezdeményezte az újságírók alkotótáborát. A cél volt: Erdély újrafelfedezése. Az akkori táborozás résztvevői megalakították a Héthatár-kerülők Társaságát, akik Kőhalom szórványvidékét járták be. Ezekből a riportokból készült az Erdély felfedezése sorozat első kötete Kóborlás és helytállás címen, a MÚRE és a Brassói Lapok közös kiadásában. A tavalyi, második alkotótábor színhelye a Bekecsalja volt. Ennek eredménye a Bekecs alatt Nyárád tere /Impress, MÚRE, Marosvásárhely, 1999, Erdély felfedezése 2./ című könyv. Nyárádmagyaróson a két felelős kiadó, Makkai János és Gáspár Sándor mutatta be a kötetet. /Adamovits Sándor: Könyvbemutató a világ végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Először ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének március végén megválasztott új Igazgatótanácsa, rendhagyó módon ezúttal a kolozsvári Sajtóházban. Elfogadták egyebek mellett az egyesület idei költségvetését, illetve tevékenységi tervét. Változásokat eszközöltek a Spectator Alapítvány, illetve a támogatások odaítélésében illetékes Sajtószaktestület személyi összetételében. Az egyesület megkereséssel fordul az Állandó Magyar Értekezlethez, kérve, hogy hozzon létre sajtó-szakbizottságot. /Először tartott ülést a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének új Igazgatótanácsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége közleményében kifejtette: sajnálattal tapasztalja, hogy a Romániai Magyar Szó Tőkés László püspök ellen már évek óta "következetes" kitartással szállítja a lehető legképtelenebb szennyiratokat. Az időről időre megjelentetett vádaskodások, rágalmazások és hírlapi fogások nem egy esetben az egyházkerület becsületét károsítja. Ilyen eset a Romániai Magyar Szó május 13-i számában, olvasói levélként megjelent becsmérlő írás, mely a valótlanságok sokaságát tálalja a jóhiszemű olvasók asztalára. Bréda Sándor Csaba Kik bomlasztják erdélyi magyar nemzeti közösségünket? című irományának megjelentetése tárgyában az egyházkerület panaszt nyújtott be a MÚRE Etikai Bizottságához. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű újságírói szakán idén tíz hallgató végez. A diákok szervezte vasárnapi, jún. 13-i ballagási ünnepségen, a szokásostól kissé eltérő módon, néhány tanár kiselőadása hangzott el. Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékán-helyettese és Albert Júlia színművésznő egy-egy szakkönyvet mutatott be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a kis ünnepségnek teret biztosító Egyetem utca eleji volt jezsuita rendház történetéről beszélt, de útra való jó tanácsokkal látta el a ballagókat Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásának vezető szerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke is. A hallgatók átvehették a MÚRE, az Anyanyelvi Konferencia és az Erdélyi Magyar Műemlékrestaurátorok Egyesületének díjait, valamint az elsőévesek ajánlotta "fegyvert": egy-egy lúdtollat. A ballagók neve mind ismert már a lap hasábjairól: Agyagási Levente, Boni Csilla, Illyés Ágota, Járai Albert, Nyéki Judit, Szőke Katalin, Tamás Kinga, Tófalvi Zselyke, Vass Enikő, Zsugán Gyula. Mind a megnyitóbeszédet mondó Cseke Péter, mind pedig az egyetemtől búcsúzó Zsugán Gyula - megjegyezte, hogy ez a fajta újságíróképzés, ami ma Kolozsváron magyarul folyik, még mindig nem a legtökéletesebb. /Újságíró szakosok búcsúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

Jún. 18-án a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda szervezésében Budapesten, az ÁPV Rt. székházában sajtóértekezleten vettek részt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), az MTI műholdas hírszolgáltatásában részesülő valamennyi kárpát-medencei magyar lap, valamint az Illyés Közalapítvány képviselői. Ez alkalommal Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Dorogi Sándor, az MTI elnök-vezérigazgatója a kárpát-medencei magyar sajtó minőségi ugrásáról, az ehhez nyújtott anyaországi segítségről és a magyar-magyar médiakapcsolatokról beszél a jelenlévőknek. A sajtótájékoztató előtt az MTI szolgáltatóként, az Illyés Közalapítvány finanszírozóként, a MÚRE romániai koordinátorként, a szerkesztőségek pedig a szolgáltatás kedvezményzettjeinként aláírják a műholdas hírszolgáltatást szabályozó új szerződést. /A kárpát-medencei magyar sajtó helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

Július 1-4-e között szervezte meg a Nemzeti Kisebbségek Újságíró Szövetsége a Kovászna megyei Árkoson az Interetnikai párbeszéd című szemináriumot. Az általános szakmai és sajátos kisebbségi témák megvitatása mellett néhány könyvbemutatóra is sor került. A rendezvényen részt vettek az RMDSZ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének képviselői is. /Interetnikai párbeszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ elnöksége tiltakozott a Román Televízió Kolozsvári Stúdiója magyar nyelvű műsoridejének 10 perces, vagyis 12 százalékos csökkentése ellen. Ugyancsak tiltakozott a bukaresti és kolozsvári magyar nyelvű tévéadásoknak a Központi Stúdióból hirdetésekkel és előzetesekkel történő megszakítása ellen. A MÚRE kérte az RTV vezetőségét, hogy helyezze vissza a megszokott időpontokba az adáskezdést és adja vissza a módosítás során elvett műsoridőt. /Tiltakozás. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem júl. 22-i vitanapján a tulajdonviszonyok kérdése és az állam privatizációs szerepe volt napirenden. A vitában a FPS elnöke mellett Ioan Muresan román mezőgazdasági miniszter, Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke, Birtalan Ákos, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, volt idegenforgalmi miniszter és Dan Trepcea gazdasági elemző vett részt. Sarbu szerint a román gazdaság állami szektorában kommunista felfogás érvényesül, amely akadályozza a privatizációs folyamatot. Romániában a tényleges privatizáció 1997 után indult meg. A kisebbségek képe a médiában című előadás következett. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője elmondta, hogy a térségünkben a többi kisebbségben elő magyarhoz képest a romániai magyar sajtó sokkal színesebb képet mutat, a helyzet azonban mégsem annyira rózsás. A közszolgálati adók mellett mind a rádiózásban, mind a televíziózásban létrejöttek a magánkézben lévő kereskedelmi adók, amelyek magyar nyelven is sugároznak, főként a Székelyföldön, ám ezek általában nem magyar üzletemberek kezében vannak, annak ellenére, hogy magyar képviselőnk is van a Nemzeti Audiovizuális Tanácsban (CNA). A Román Televízió kisebbségi televíziózásáról szólva, elmondta: 1990 óta folyamatos visszafejlődés tapasztalható. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Audiovizuális Bizottságában már szóba került annak lehetősége is, hogy a most különböző hullámhosszakon magyarul is sugárzó közszolgálati adókat egyetlen láncba, külön csatornára kéne egybegyűjteni és akkor egy egész napot kitöltő országos szórású rádiója is lehetne a romániai magyarságnak. - Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy tíz év után a Bálványosi Nyári Szabadegyetem beérett. Az elmúlt években sikerült a tabu-témákhoz is hozzányúlni. Minden évben volt olyan kétoldalú találkozó, amely az előadásokon kívül jött létre. - Több romániai partner politikus nem jött el. Egyesek meg évről évre kérik, hogy hívjuk meg őket. Olyan ez a tábor, mint a lakmuszpapír. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - csütörtök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25,/

Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./