Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Távirati Iroda /MTI/
982 tétel
1992. február 20.
Az RMDSZ elnöksége febr. 15-16-án ülésezett Brassóban. Az RMDSZ a választásokon részvétele elmaradt a várakozástól, de így is az ország második legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezet. Az RMDSZ nem tartja igazságosnak a választási törvény azon rendelkezését, hogy az utolsó pillanatban is átvezényelhető katonaság is helyben szavazhat, mert így felboríthatja az egyensúlyt. Ez a helyzet Nagyváradon és Kolozsváron is. /MTI/ Az RMDSZ vezetőségének brassói üléséről kiadott közleménye foglalkozott a választásokkal, az elnökség javasolta, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát ápr. 24-26-án Brassóban tartsák meg. A román parlamentben elfogadott Hargita-Kovászna jelentést magyarellenesnek és alkotmányellenesnek tartják. Az RMDSZ levélben fordult a Magyarok Világszövetségéhez, ebben kifejezték a szervezethez való csatlakozási szándékukat - bizonyos feltételek egyeztetése esetén. Ideiglenesen megbízták dr. Csapó József elnökségi tagot a szóvivői szereppel. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 19./ Ugyanezen ülésről kiadott Állásfoglalás elítélte Pokorny László Marosvásárhelyen megválasztott polgármester jelöléséhez szükséges aláírások gyűjtése során elkövetett szabálytalanságokat, ugyanakkor megerősítette, hogy szándékos jogsértés nem történt. A brassói elnökségi ülésen üzenettel fordultak a román közvéleményhez /Baráti üzenet román választókhoz/, ebben hangsúlyozták, hogy szélsőséges nacionalista pártok, a frontos erők egy része és a régi rezsim hívei offenzívát indítottak a magyarság és demokrata konvencióbeli szövetségesei ellen. Gyalázkodó választási propagandájuk lényege a magyarellenesség és mindenkit, akik velük szövetkeznek, a román nép ellenségeinek neveznek. Az RMDSZ nem ellensége a román népnek, Romániát közös hazának tekinti. A román ellenzéktől a bizalmatlanság leküzdését kérik. Az első fordulóban az RMDSZ mintegy félmillió szavazattal járult hozzá a Konvenció - többnyire román nemzetiségű - jelöltjeinek sikeréhez. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 20./
1992. február 24.
Herman János külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 24-én a román nagykövet emlékeztetőt adott át a Külügyminisztériumban, ebben Magyarországot állítólagos revansizmussal vádolták. A szóvivő leszögezte, hogy Magyarországnak senkivel szemben sincs területi követelése, ugyanakkor a magyar kormány a nemzetközi fórumokon következetesen fellép valamennyi nemzeti kisebbség - így a határokon túl élő magyarság - jogainak védelmében. /MTI/
1992. február 28.
Für Lajos honvédelmi minisztert és Entz Gézát az utóbbi időben példa nélküli támadások érték a román sajtóban. Mi áll az újabb magyarellenes támadások mögött, kérdezte az MTI Entz Gézától, a határon túli magyarság ügyével foglalkozó politikai államtitkártól. A helyhatósági választások során bontakozott ki az éles magyarellenes és Magyarország-ellenes kampány, amely arra irányul, hogy a nacionalista erők újabb pozíciókat szerezzenek. A két román külügyminisztériumi állásfoglalás ezzel van összefüggésben. A konkrét vádakat illető hangvétel a Ceausescu-korszakot idézi. A nemzetközi diplomáciai szokások semmibevételéről tanúskodik a nagykövetség emlékeztetőjének az a megállapítása, hogy Entz Géza több turistajellegű utazást tett Romániában, közben politikai tevékenységet folytatott. A jövőben a román hatóságok nem tolerálják az ilyen helyzetet és azon magyar hivatalos személyiségek akik Romániába meghívó nélkül érkeznek, még ha diplomata útlevéllel utaznak is, persona non grátának lesznek nyilvánítva és a jövőben megtiltják nekik a Romániába való belépést. Ehhez csak annyit fűzött Entz Géza, hogy az elmúlt évben kétszer járt Romániában. Májusban, az RMDSZ meghívására, akkor számos román személyiséggel, többek között Teodor Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt. Szeptemberben a gyulafehérvári római katolikus érsekség meghívásának tett eleget. Mindebben semmi sértő nincs és nem ütközik a román törvényekbe - Entz Géza lát esélyt a kapcsolatok javítására, hiszen napirenden van az alapszerződés kidolgozása. / Entz Géza nyilatkozata a román vádaskodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1992. február folyamán
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott polgármestere független jelöltkénti indulásához szükséges aláírásoknál történt szabálytalanságokért a felelősség nem hárítható át az RMDSZ-re. Pokorny László az ellene indított támadások nyomán lemondott. Az új választásnál az RMDSZ megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. /MTI/
1992. március 10.
Richard von Weizsäcker német elnök Bonnban fogadta Tőkés László püspököt, akivel egyórás megbeszélést folytatott. Tőkés László az MTI tudósítójának elmondta, hogy hivatalos személyként jószolgálati küldetés keretében járt e német államelnöknél, akit tájékoztatott az ország, valamint a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi kérdés megoldatlansága a régió demokratizálásának legnagyobb akadálya, mutatott rá a püspök. /Tőkés László Németországban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1992. március 17.
Iliescu elnök a BBC műsorában /kérdésekre válaszolva/ kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol minden nemzeti kisebbségnek képviselete van a parlamentben, a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogokat tekintve a legelőrehaladottabb országok közé tartozik, továbbá szerinte a magyar kisebbség is élvezi az oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességét. /MTI/ Iliescu állításait cáfolták a Népszavában Lábody László és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsosok, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága munkatársai. Finnországban a svédek és a lappok is rendelkeznek parlamenti képviselettel, Szlovákiában az Együttélés nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat és a ruszinokat is képviseli. Bálint-Pataki József leszögezte: nem lehet oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességéről beszélni ott, ahol gyakorlatilag lehetetlen az anyanyelv használata a hivatalos ügyintézésnél, ahol Marosvásárhelyen a több száz éves magyar középiskola nem lehet többé önálló magyar középiskola, ahol városok egész sorában vált lehetetlenné a 10-15 évvel ezelőtt működött oktatási rend visszaállítása. A romániai magyarság jelenleg messze elmarad a hetvenes években biztosított iskolahálózatától. /Décsi Katalin: Nem úgy van az, elnök úr! = Népszava, márc. 17./
1992. március 21.
"A Spionaj, Contraspionaj román hetilap 25. száma Kémkedés Magyarország külügyminisztériumának "ernyője" alatt című cikke durván támadta Rudas Ernő nagykövetet, Oltványi Ottót, az MTI korábbi bukaresti tudósítóját és Aradi Sándor volt katonai attasét, mindhármukat kémkedéssel vádolva. Oltványi Ottó a Pesti Hírlapban visszautasította ezt a gyanúsítást. /Gulyás L. István: Oltványi Ottó nyilatkozata. = Pesti Hírlap, márc. 21./"
1992. március 26.
"A bukaresti parlament márc. 26-án ünnepi ülésen emlékezett meg Besszarábia Romániával való egyesülése 74. évfordulójáról. Ünnepi nyilatkozatban szolidaritást nyilvánítottak a besszarábiai "testvérekkel", felszólítva Ukrajnát, tiltsa meg fegyveresek beengedését az országba. /MTI/"
1992. március 27-29.
Márc. 27-29-e között tartotta a Nemzeti Megmentési Front harmadik országos konvencióját Bukarestben. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy csoport kivált a pártból. /MTI/
1992. március 31.
Márc. 31-én Chisinauban találkozott a román, moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy tárgyaljanak a moldovai események békés megoldásáról. /MTI/
1992. március folyamán
"Moldovában tovább tart a tűzharc, az orosz "szakadárok" felrobbantottak a Prut folyó Dubosarival kapcsolatot teremtő hídját és egy másikat is. Többen meghaltak az összecsapásban. /MTI/"
1992. március folyamán
A szenátusban G. Tinca külügyi államtitkár-helyettes Magyarországot azzal vádolta, hogy a román tömegekben a gyanakvás magvait hintik el. Szerinte Entz Géza államtitkár romániai útja során politikai cselekményeket hajtott végre. A jövőben nem tűrik az ilyen helyzeteket. /MTI/
1992. március folyamán
A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint mindaddig, amíg Budapesten olyan politikát folytatnak, hogy a Romániával szembeni területi követeléseket a kisebbségi jogok problematikájával leplezik, addig kitartó románellenes kampányra lehet számítani és várható, hogy a magyar-román kapcsolatokban mesterséges feszültségek jelentkeznek. /MTI/
1992. március folyamán
"Létrehoznak egy információs hivatalt /departamentul informatiilor/ a román Külügyminisztérium keretén belül, melynek célja "Románia kedvező külföldi értékelésének kialakítása" lesz. /MTI/"
1992. március folyamán
A BBC magyar adása márc. 24-én telefoninterjút készített Katona Ádámmal, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának vezetőjével. Nem székely autonómiáról van szó Katona Ádám csoportjának tervében, hanem székelyföldi magyar autonómiáról. Az önrendelkezés jegyében az autonómia különböző fajtáira szükség van. A jelenlegi román hatalom neokommunista hatalom, szögezte le Katona Ádám, ez a hatalom látszatengedményeket tesz a magyarságnak, de retteg mindenfajta demokratizálástól, mindenfajta autonómiától. /MTI/
1992. március folyamán
Moldovában tovább folytatódik a fegyveres összecsapás. /MTI/
1992. március folyamán
Párizsban a kisebbségi jogok kérdéséről rendezett kollokviumon Jakabffy Attilának az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről adatokat ismertető előadása után a jelenlevő román személyiségek szervezett felszólalásözönt rendeztek, propagandának minősítve az előadást és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a kisebbség helyzete problémátlan. Számos francia résztvevő tiltakozott a felszólalás-áradat ellen. /MTI/
1992. március folyamán
Stolojan miniszterelnök kiállt elődje, Petre Roman mellett, cáfolva azt, hogy Petre Roman elsikkasztott komoly összegeket. /MTI/
1992. március folyamán
A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/
1992. március folyamán
Moldovában folytatódnak az összecsapások. Az orosz szeparatisták hidakat, utakat, gyárakat aknáznak alá, jelentette a román rádió. /MTI/
1992. április 7.
"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a sajtó, a rádió és a televízió képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet a magyar iskolák megszüntetéséről beszélni, mivel azok nem léteznek, csak román iskolák vannak. Az állította, hogy az alkotmány tiltja a kétnyelvű feliratokat, továbbá az RMDSZ-székházról kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs joga "ekkora épülethez", amikor például a Romania Mare Pártnak csak egy helyisége van. /MTI/"
1992. április 23-25.
Ápr. 23-25-a között az Európa Tanács Bukarestben ülésezett. /MTI/
1992. április folyamán
A Nemzeti Liberális Párt kilépett a Demokratikus Konvencióból, mert nem ért egyet az RMDSZ, szerinte nacionalista, politikájával. /MTI/
1992. április folyamán
Az erdélyi magyar kisebbség a maga eszközeivel megpróbál hozzájárulni a konstruktív légkör kialakításához, a problémák megoldásához, jelentette ki Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke párizsi sajtókonferenciáján. Az RMDSZ a román állam keretein belül kívánja érvényesíteni a magyar kisebbség jogait, s távol áll tőle a határmódosítás gondolata. Szőcs Gézát fogadták a francia külügyminisztériumban, a szenátusban és képviselőházban, s találkozott a jelentősebb pártok képviselőivel. /MTI/
1992. április folyamán
Romániából csaknem 200 ezer személy vándorolt ki 1990-91-ben. A hivatalos adatok szerint közülük a legtöbben Németországba távoztak /124 ezren/, Magyarországra 25 ezren vándoroltak ki. /MTI/
1992. május folyamán
"Moldovai Köztársaságban letette az esküt az első "carabieri" ezred, jelen volt Mircea Snegur elnök is. Az ezred parancsnoka beszédében elmondta, hogy egy részük Romániában, Tirgu Jiuban kapott kiképzést. /MTI/"
1992. május folyamán
Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/
1992. május folyamán
A Romániai Németek Demokrata Fóruma máj. 6-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott. A földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben, továbbá zaklatások, emberölések, betörések, sírgyalázások is történtek. Mindezt a kormányhoz intézett, április 4-én kelt beadványukban megfogalmazták, de választ még nem kaptak. /MTI/
1992. május folyamán
Románia több városában monarchista tüntetéseket tartottak. Bukaresten több ezren vettek részt a nagygyűlésen. /MTI/
1992. május folyamán
G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/