Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Magyar Távirati Iroda /MTI/
982 tétel
1991. március 5.
"A Catavencu népszerű szatirikus hetilap bukaresti szerkesztőségét ismeretlenek feldúlták, dokumentumokat tüntettek el, tudósított a hetilap márc. 5-i száma. Előzőleg megfenyegették a szerkesztőséget, akik hiába kértek védelmet a belügyminisztériumtól. Az újság közli a fenyegető levelet, amely népárulónak nevezi az újságírókat, mert a "román nép ősi ellenségeinek", a magyaroknak helyet biztosítanak a lapban. Az üzenet aláírása: Tudor hadserege - Iancu Jianu kapitányság. /MTI/"
1991. március 7.
Szőcs Géza szenátor a szenátus márc. 7-i ülésén megvilágította, hogy mit is jelent a romániai magyarság számára a közelgő márc. 15-i évforduló, melyet a román sajtó egy része rosszhiszeműen románellenes színben tüntet fel. Felszólította a magyarokat és románokat, hogy együtt emlékezzenek márc. 15-ére, fejet hajtva valamennyi áldozat előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Vacaru Viorel vatrás képviselő válaszában arról beszélt, hogy az RMDSZ szenátori csoportja vezetőjének álláspontja szemben áll a hivatalos magyarországi vélekedéssel. Kitért arra is, hogy szerinte 1848-ban a 12. pontért a magyar hadsereg román falvakat pusztított el, ezért ő és utódai készek szembeszállni az ősi román föld elszakítására tett kísérletekkel. /MTI/
1991. március 12.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára az UPI-nak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy szélsőséges román félkatonai erők esetleg megpróbálják meghiúsítani március 15-e megünneplését. /MTI/
1991. március 17-18.
Az NMF /Nemzeti Megmentési Front/ kétnapos /márc. 17-18./ országos értekezletén elhatározták, hogy a nemzetiségekkel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottságot hoznak létre. A párt vezetője ismét Petre Roman lett, az általa beterjesztett politikai programot nagy többséggel elfogadták. Az Irányító Tanács elnökének Ion Aurel Stoicát választották. A beterjesztett program ellen szavazók bejelentették, hogy megalakítják a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. Az NMF nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a Moldovai Köztársaságban rendezett népszavazás miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ A TASZSZ ezt a nyilatkozatot a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. /MTI/
1991. március 19.
A román alkotmányozási nemzetgyűlés márc. 19-i ülésén meghatározatlan időre elhalasztották a szavazást a kisebbségi jogok csorbítására irányuló tézisekről /ezek között van a nemzetiségi alapon létrejövő pártok alkotmányellenesnek nyilvánítása/. /MTI/
1991. március 27.
Temesváron értelmiségi tanácskozást rendezett /márc. 25-27./ a román írószövetség, Temes megye kulturális felügyelősége és két amerikai kutatóintézet. A szimpóziumon ismert kelet-európai személyiségek vettek részt /Magyarországról többek között Haraszti Miklós/. A résztvevők megvitatták a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés problematikáját. /MTI/
1991. március 30.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/
1991. március folyamán
Románia és a Szovjetunió megállapodott, hogy főkonzulátusokat nyitnak Iasiban és Kolozsváron. /MTI/
1991. március folyamán
Befejeződött az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának idei ülésszaka Genfben. A Bizottság egy évvel meghosszabbította a megfigyelő tevékenységet olyan országokban, ahol kétségesnek tartja az emberi jogok tiszteletben tartását, ezek közé tartozik Románia is. /MTI/
1991. március folyamán
Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/
1991. március folyamán
Romániába érkezett Frans Adriessen, az Európai Közösségek Bizottságának külpolitikai kérdésekben illetékes alelnöke. /MTI/
1991. március folyamán
Bogdan Baltazar, a román kormány szóvivője az A. M. Press román magánhírügynökségnek adott nyilatkozatában a Dimitru Mazilu elleni, Genfben elkövetett merényletet bohózatnak minősítette. Szerinte saját securitatés társai hagyták helyben Mazilut, aki faragatlan tuskó, nincs benne tartás. /MTI/
1991. március folyamán
A Bukarestben tárgyaló magyar és román szakértők megállapodtak a két ország között kötendő Nyitott égbolt egyezmény szövegében. Az egyezmény hivatalos aláírása később lesz. /MTI/
1991. március folyamán
Valicu Radina bejelentette, hogy az NMF kilenc képviselője kiválik az NMF-ből és létrehozza a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. /MTI/
1991. március folyamán
A Nemzeti Megmentési Front kizárta tagjai sorából a külön csoportot alkotó tíz képviselőt. /MTI/
1991. március folyamán
A Bukarestben tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. /MTI/
1991. március folyamán
Adrian Nastase külügyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelőre el kell fogadni az egy román nép, két román ország gondolatát. A kölcsönös kötődés állandó erősítésével gazdasági, kulturális konföderációt kell kiépíteni a Moldovai Köztársasággal. /MTI/
1991. március folyamán
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba utazott. /MTI/
1991. március folyamán
A Romániai Németek Demokratikus Fóruma kisebbségvédelmi törvénytervezetet nyújtott be Iliescunak és a parlamentnek. /MTI/
1991. március folyamán
A kormány lemondását és a királyság visszaállítását követelte Doina Cornea bukaresti sajtóértekezletén. /MTI/
1991. április 22.
Ápr. 22-én Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a parlamentben Király Károlyt, az RMDSZ szenátorát, a szenátus alelnökét. /MTI/
1991. április 25.
Adrian Nastase külügyminiszter Prágába utazott az európai biztonság jövőjéről folytatott kétnapos nemzetközi konferenciára, ahol felszólalásában /ápr. 25./ javasolta, hogy hozzák létre a kelet- és közép-európai országok egyfajta unióját. Ez az unió ellenőrizhetné a térségben zajló folyamatokat. /MTI/
1991. április 26.
A Rompres ápr. 26-án cáfolta azt, hogy Entz Géza államtitkár hivatalos meghívást kapott Romániába. /MTI/
1991. április 29.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 29-én kormányátalakítási indítványt terjesztett elő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ A szenátus elfogadta Petre Roman kormányátalakítási tervében szereplő összes változtatást, a képviselőház ápr. 30-i ülésén viszont két személyi változtatást nem szavazott meg. /MTI/
1991. április 30.
Petre Roman véglegesítette a kormány összetételét. A legjelentősebb változtatás: Victor Stanculescu védelmi miniszter felmentése, aki ápr. 30-tól ipari miniszter /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./, a védelmi tárca élére Constantin Nicolae Spiroiu került. /MTI/
1991. április 30.
Temesváron ápr. 30-án 30 ezres tömeg tüntetett a megye közkedvelt prefektusa, Florentin Carpanu mellett, aki benyújtotta lemondását. /MTI/
1991. április folyamán
Romániában mától 250 %-kal emelték az alapvető élelmiszerek árait. Az áremelés egy részét fizetéskiegészítéssel kompenzálják. Húsvét hétfő munkaszüneti nap volt azok számára, akik ezen a napon ünnepelték húsvétot /az ortodox naptár szerint ugyanis április 7-én lesz húsvét/. /MTI/
1991. április folyamán
A Nemzeti Megmentési Front kizárta tagjai sorából Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét a kormányt bíráló nyilatkozata miatt, továbbá tíz képviselőt és két szenátort. A képviselők korábban bejelentették kilépésüket, a két szenátor pedig Birladeanu beszéde után döntött a kiválásról. /MTI/
1991. április folyamán
A romániai magyar egyházak vezetői Kolozsváron tanácskoztak. Iliescu elnökhöz intézett beadványukban aggodalmukat fejezték ki az antidemokratikus tendenciákkal, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság sérelmeivel kapcsolatban. /MTI/
1991. április folyamán
Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/