Nem közeledtek az álláspontok az ötpárti konvenció /RMDSZ, Nemzeti Liberális Párt, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Román Ökologista Párt, Román Szociáldemokrata Párt/ és a Nemzeti Megmentési Front között. A konvenció a miniszteri posztok felére tart igényt és a miniszterelnöki posztra független személyt javasolt, ebbe viszont a Front nem ment bele. /MTI/

Kisvárdán a III. Magyar Nemzeti Kisebbségi Színházi Fesztivál keretében a tanácskozáson a színházak képviselői egyaránt hangsúlyozták: nagyobb anyagi támogatást várnak az anyaországtól. /MTI/

A Helsinki Szövetséget aggasztja a romániai cigányok elleni támadások elszaporodása. Az elmúlt fél évben legalább 24 romániai faluban felgyújtották, illetve lerombolták a cigányok házait. A tettesek ismertek, de nem kezdeményeztek eljárást ellenük. /MTI/

Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár a budapesti román nagykövetségen átadta Jeszenszky Géza külügyminiszternek a tárgyalások folytatását javasoló levelét. /MTI/

A magyar kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását sürgette az RMDSZ II. kongresszusának elfogadott felhívása, melyet a magyarországi pártokhoz intéztek. /MTI/

Ion Iliescu államelnök kijelentette: nem ért egyet Ion Antonescu marsall rehabilitálására való törekvésekkel. /MTI/

A Nemzeti Megmentési Front az ellenzéki koalíción kívül álló pártokkal kezdett tárgyalást a kormány létrehozásáról, köztük a Vatra Romaneasca politikai szárnyaként ismert Román Nemzeti Egységpárttal. /MTI/

Az Ifjúsági Demokrata Fórum Caritas csoportja mentőautót, 1,5 millió Ft értékű gyógyszert és orvosi műszert indított útnak Romániába, Székelykeresztúrra, eleget téve az ottani kórház kérésének. /MTI/

Petre Roman miniszterelnök a készülő országos sztrájk miatt lemondta párizsi látogatását, találkozott volna a miniszterelnök asszonnyal. Június 19-re országos sztrájkot hirdettek meg a szakszervezetek. A több nagy szakszervezeti központból nemrég megalakult országos konföderációs unió a kormány lemondását, a televízió vezetőségének menesztését és az intézmény nemzeti felügyelet alá helyezését követeli. Az egyes ágazati szakszervezetek gazdasági követelésekkel léptek fel, velük egyenként meg tud egyezni Petre Roman. /MTI/

Bukaresten rohamsisakos, pajzsos csendőrök gumibottal támadtak az Egyetem térre vonuló kormányellenes tüntetőkre. /MTI/

Általános sztrájkot kezdtek a vasutasok. /MTI/

A román parlament befejezte a készülő alkotmány téziseinek vitáját. /MTI/

Gheorghe Stefan oktatási miniszter a szenátusban egy kormányhatározatra hivatkozva közölte, hogy Románia földrajzát és történelmét a kisebbségi iskolákban is csak románul lehet tanítani. /MTI/

Bukarestben bejegyezték a Nagy-Románia Pártot, elnöke Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges, nacionalista Romania Mare /Nagy-Románia/ hetilap főszerkesztője, alelnöke Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. /MTI/

A szófiai külügyminisztérium közleménye szerint Bulgáriában komoly aggodalmat keltett Adrian Nastase külügyminiszter parlamenti felszólalása, amely szerint Románia elvesztette Dobrudzsa déli felét, amelyet jelenleg Bulgária tart megszállva. /MTI/

"A New York Times júl. 5-i számának szerkesztőségi kommentárja szerint Románia vezetői tétlenül figyelik, amint a szennysajtó ismét gyűlöletet hirdet minden kisebbség, zsidók, magyarok, cigányok ellen. Az 1946-ban háborús bűnösként kivégzett Antonescut mártírként ünneplik. Antonescu 1940-ben keményebb zsidótörvényeket vezetett be, mint Németország. Példátlan kegyetlenséggel gyilkolták és deportálták a zsidókat Antonescu idején. A Washington Post júl. 5-i száma arról tudósít, hogy "Románia nacionalista újságai nosztalgiával írnak Ceausescuról és támadják a magyarokat, zsidókat és cigányokat." Romániában már három nagyvárosban neveztek el utcát Antonescuról. /MTI/"

Petre Roman miniszterelnök júl. 17-én kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Petre Roman sajtóértekezleten kijelentette, hogy az antiszemita cikkeket a diktatúra egykori kiváltságosai írják. /MTI/

Gianni de Michelis olasz külügyminiszter júl. 23-án Bukarestbe érkezett, Nastase külügyminiszterrel tárgyalt, barátsági és együttműködési szerződést és vízummegállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Olaszország Romániának Németország után a második legnagyobb kereskedelmi partnere. /MTI/

Bákó megyében nagy pusztítást végzett a gátszakadás miatti árvíz. Racaciuni /Rekecsin/ moldvai csángó falu csaknem teljes egészében elpusztult. Az eddigi jelentések szerint az árvíz következtében a halottak száma 68, az eltűnteké 50, 8000 ház összedőlt, 18 ezer ember vált hajléktalanná. /MTI/

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke Bukarestben sajtóértekezleten ismertette a kolozsvári magyar iskolák helyzetét. Azért ellenzik a román osztályok indítását, mert a Ceausescu-rendszerben is a vegyes iskolák jelentették az eszközt a nemzetiségi oktatás fokozatos elsorvasztására. /MTI/

Tőkés László nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, elítélve a törvénytelen gyakorlatot, a diszkriminatív jellegű intézkedéseket, a magyarságot sújtó szélsőjobboldali hecckampányt, a református lelkészek zaklatását, a katonai szolgálatukat töltő magyar fiatalok bántalmazását. /MTI/

Új párt alakult Romániában Nemzeti Újjászületés Frontja néven, székhelye Petrozsényben van. Tagjainak zöme moldvai bányász. Céljuk az, hogy Románia újjászülessen az első világháború utáni határok között. /MTI/

Kilenc év börtönre ítélték Iulian Vlad tábornokot, a Securitate volt vezetőjét. /MTI/

Ünnepélyesen beiktatták tisztségébe Alexandru Todeát, a görög katolikus egyház bíborosát. A szertartáson jelen volt Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

Albániai tárgyalásairól nyilatkozott Nastase külügyminiszter: felvetette annak szükségességét, hogy a román nép kapcsolatot tartson az Albániában élő aromán népességgel. /MTI/

Onesti környékén gátszakadás történt, a hatalmas víztömeg 17 falut elöntött. Sok ház összeomlott, 65 ember meghalt, mintegy tízezer ember hajléktalanná vált. A hatalmas esőzések Suceava megye területén jelentős károkat okoztak. /MTI/ Többek között Külsőrekecsin, Alsórekecsin, Berendfalva, Csíkfalva szenvedett árvízkárokat. /Csángó tragédia. = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), júl./

A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/

A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/

A Román Államvasutak aug. 14-én naptól jelentősen emelte a vasúti jegyek árát, emiatt a Magyarországra, a pápa látogatására jelentkezett 5000 erdélyi résztvevő nevében nem dönthettek, jelentette ki Bálint Lajos megyéspüspök közleményében, ezt jelenteni fogja a pápának. A zarándoklattól való távolmaradásért felelősség terheli mindazokat, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. /Bálint Lajos megyéspüspök: Ha nem leszünk ott a pápalátogatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ Az erdélyieknek 800 lej helyett 2080 lejt /260 %-os áremelés!/ kell a vasúti jegyért fizetni. A magyar Külügyminisztérium közbenjárásának eredményeként aug. 16-án a román szervek a zarándokok vasúti jegyeinek árát 1030 lejre csökkentették. /MTI/

"Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/"