"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére jún. 25-én sajtómegbeszélésre került sor az RMDSZ bukaresti székházában a bukaresti magyar írott és elektronikus sajtó képviselőinek, valamint az MTI és a magyarországi sajtó bukaresti tudósítóinak részvételével az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyának témakörében. A kötetlen tanácskozáson Markó Béla rövid helyzetelemző bevezetője után a megjelentek hasznos eszmecserét folytattak az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyáról a megváltozott helyzetben, különös súllyal arról, hogy a kormányzati szerepvállalással megnövekedtek a szövetség iránti elvárások, továbbá arról, hogy miképpen szolgálhatja a média a közvélemény objektív tájékoztatását a szövetség munkájáról. Szó esett a sajtó operatívabb informálásának szükségességéről a parlamenti és kormányzati munka tekintetében. A részvevők egyértelműen hasznosnak ítélték a kezdeményezést és megállapodtak abban, hogy az ilyen jellegű tanácskozásokat rendszeresíteni fogják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./"

"Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/"

"A felhalmozódott többtízmilliós adóhátralék miatt az APEH leállíttatta az Új Magyarország banki kifizetéseit, tájékoztatta az MTI munkatársát Alexa Károly. Attól tartanak, hogy a jelenleg a lap tudatos felszámolása folyik, ami egyértelműen a Kordax mögött álló erők érdekeit szolgálja. Kelemen Iván, a lap többségi tulajdonosa cáfolta, hogy az Új Magyarország létét veszély fenyegetné. /Csődhelyzetben az Új Magyarország, = Új Magyarország, szept. 2./"

"Platty Iván egyházügyi államtitkár román partnerével, George Angelescuval tárgyalt. Az MTI tudósítójának elmondta, hogy második alkalommal találkozik román meghívójával, akit áprilisban vendégül látott Budapesten az egyházak szerepéről rendezett nemzetközi szimpóziumon. A magyar fél kész a két intézmény közötti gyakorlati kapcsolatépítésre. Teoctist ortodox pátriárkával lezajlott tanácskozásán Platty Iván elmondta: a román ortodox egyház minden magyarországi ingatlanát visszaszolgáltatta a magyar állam, s kiemelte, hogy a 19 magyarországi román ortodox egyházközség önálló püspökséget kapott. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./A Budapesten tartott kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozás címe volt:Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében. "

II. János Pál pápa a kárpátaljai római katolikus hívek apostoli adminisztrátorává nevezte ki Majnek Antal ferences szerzetest, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét. A 46 esztendős, budapesti születésű Majnek Antalt a ferences rendtartomány küldte 1989-ben missziós munkára Kárpátaljára. Kárpátalján a lakosság négy százaléka, hatvanezer lélek római katolikus. Nyolcvan százalékuk magyar. A Szentszék 1992-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával. A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot 1993-ban hozta létre. Ennek püspöke Majnek Antal. Ukrajnában ötmillió görög katolikus él, akiket Miroszlav Ivan Lubacsivszki lembergi bíboros kormányoz, akik 1991-ben tért haza hazájába római száműzetéséből. /MTI/

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 12-én arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács nov. 11-i felhatalmazása alapján a kormánykoalíciós partnerekkel folytatott újabb megbeszélések nem tették lehetővé az oktatási vita megoldását. A szenátus napirendjére már nov. 13-ra felvették a témát, ezért lett volna sürgős az előzetes megegyezés - ám ha ekkor nem is kerülne sor a sürgősségi kormányrendelet vitájára, várhatólag a jövő héten mindenképpen le kell zárni az ügyet. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Háromnapos programjának befejeztével nov. 14-én elutazott Magyarországról Alexandru Popescu román ifjúsági államtitkár. A politikus - aki magyar kollégája, Koncz István címzetes államtitkár meghívására érkezett Budapestre - a két állam közös ifjúsági csereprogramjait egyeztette partnerével. - Alexandru Popescu és Koncz István képviselik saját országukat a magyar-román ifjúsági szakmai bizottságban. E testület létrehozásáról a két miniszterelnök októberi bukaresti találkozóján született döntés. A szakmai bizottság feladatai közé tartozik a csereprogramok összehangolása, az ifjúságkutatói projektek támogatása, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, valamint nemzetközi rendezvények közös szervezése. A grémiumban a két ország nemzeti kisebbségeinek és ifjúsági szervezeteinek képviselői is helyet kapnak. /MTI/

Az RMDSZ kiválása a kormánykoalícióból nem szolgálná sem a saját, sem a koalíció érdekeit - jelentette ki nov. 14-én Nagyszebenben Victor Ciorbea román kormányfő. - Újságírókkal találkozva Victor Ciorbea válaszolt az RMDSZ és a parasztpárt között az oktatási törvény kapcsán kialakult konfliktusra vonatkozó kérdésekre is. A román miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ végül megérti: a jelenlegi politikai helyzetben a parasztpárt által javasolt változat - a román történelem és földrajz román nyelvű tanítása a kisebbségi iskolákban - józan megoldásnak tekinthető. Ugyanakkor a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt - amely az RMDSZ és a parasztpárt közötti nézeteltérések megjelenésekor a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unióval együtt a magyar szövetség álláspontját támogatta - egyik vezetője révén kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy a szenátusi szavazáskor a liberális honatyák jó része a parasztpártra szavaz. Másrészt Alexandru Sasu demokrata párti politikus azt mondta, hogy a koalíciónak az RMDSZ nélkül is meglenne a többsége a parlamentben. De úgy vélte, hogy a koalíció veszítene hiteléből, ha a magyar párt kiválna a kormányzati szövetségből. Ezzel egyidejűleg a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke nov. 14-i sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy pártja kész támogatni egy parasztpárti-liberális kisebbségi kormányt, csak az RMDSZ távozzék a koalícióból. /MTI/

Csongrád megyéből hat szervezet - gazdakör, gazdaszövetkezet, alapítvány, kistérségi területfejlesztési egyesület, valamint takarékszövetkezet - és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei csoportjához tartozó hét szövetkezet, illetve társaság nov. 14-én Szatymazon együttműködési megállapodást írt alá. Az együttműködés a térség hatékonyabb és gyorsabb fejlődését szolgálja. /MTI/

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nov. 15-én elnökségi ülést tartott. Az MVSZ új, nagyszabású anyanyelvvédő programot indít a jövő évben, amelyhez a magyar Országgyűlés támogatását is kéri. A szervezet vezetőinek szándéka szerint a kezdeményezés hozzájárulhat a több mint negyven országban apró szórványokban élő mintegy kétmillió magyar identitásának erősítéséhez. Az ülésen megállapította, hogy a nyugati magyarság anyanyelve, identitása "súlyosan veszélyeztetett", ezért a helyzet hathatós intézkedéseket követel a szövetségtől és a kormányzattól egyaránt. Minderről az MVSZ titkársága tájékoztatta az MTI-t. A testület kinyilvánította, hogy segíti az egyetlen magyar tannyelvű nyugat-európai középiskola, a bajorországi magyar gimnázium fennmaradását és a kolozsvári magyar egyetem újraindítását. Szorgalmazzák továbbá a - szerintük elhibázott - Nemzeti Alaptanterv szakmai újraalapozását. A szövetség elnöksége elfogadta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját és az MVSZ fennállásának 60. jubileumát középpontba helyező jövő évi programtervet. A rendezvények sorát a Külhoni Magyar Sportbajnokok I. Világtalálkozója nyitja meg 1998. március 14-én. Az eseményen kezdődik meg az MVSZ majdani, 1848-49-es Kárpát-medencei Emléktúra nevet viselő, egész éven át tartó programja. A szövetség születésnapját előreláthatólag az augusztus 28-tól megrendezendő programalkotó és alapszabály-módosító küldöttgyűlésen ünneplik meg. Csoóri Sándor kezdeményezte, hogy az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget adjon ki. A tervek szerint a jubileum idejére jelentetik meg annak a dokumentum-sorozatnak az első köteteit, amely a Magyarok Világszövetsége történetét, valamint a nyugati magyarság oktatási, kulturális, egyházi, ifjúsági és más társadalmi szervezeteinek, egyesületeinek, intézményeinek jegyzékét és történetét foglalja majd magába. /MTI/

További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, a Katona Ádám nevével fémjelzett keresztény-nemzeti csoport marosvásárhelyi tagjai nov. 22-én zárt ajtók mögött rendeztek tanácskozást, mintegy 40 fő részvételével. A meghívottak közül távol maradt Tőkés László, Király Károly, Szőcs Géza, Csapó József – és Jakabffy Attila szervező szerint a "baráti alapon" összehívott tanácskozásra, amelyre az alternatívakeresés jegyében került sor, nem is hívták meg Markó Béla szövetségi elnököt és Frunda Györgyöt, az RMDSZ két marosvásárhelyi szenátorát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ Az Adevarul szerint a megvitatott témák között szerepelt egy autonóm erdélyi magyar oktatási rendszer, a székelyföldi közigazgatási autonómia kérdése, a kettős - román és magyar - állampolgárság a romániai magyarok számára. A résztvevők továbbá bírálták azt, hogy az RMDSZ vezetése "kész engedményeket tenni a kormányban maradásért". /MTI/

A szenátusban nov. 25-én éles szópárbajok jellemezték az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Petre Roman elmondta, hogy nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, a tanügy összeomlóban van, az iskolák helyzete siralmas. Frunda György bemutatta, hogy milyen volt a román nyelvű oktatás a történelmi Magyarországon. George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke nagy beszédet tartott, kifejtve, hogy neki kék-sárga-piros vér folyik az ereiben, majd az RMDSZ szenátorait vette sorra, mindegyiküket jellemezte, egyértelműen kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.Pruteanu "a román politikai osztály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézkedéseket elfogadja-e a szenátus. Pruteanu kirohant a magyar egyetem vagy főiskola gondolata ellen. "Hát hol élünk?" - kérdezte. Pruteanu szenátor hevesen ostorozta Laurentiu Ulici-ot, a Romániai Írók Szövetségének elnökét is, aki a múlt héten a vitában vele szemben állást foglalt a román történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása mellett. Ulici a válasz jogán kifejtette: jelenleg az ukrajnai románok nemzetiségi iskoláikban románul tanulhatják az összes tárgyat és önálló egyetemük van, de Pruteanuval egyidőben Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani román iskolákban is. Pruteanu titkos szavazást sürgetett, abban a meggyőződésben, hogy annak oltalma alatt a koalíciós pártok képviselői is csatlakoznak álláspontjához. A testület azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában több, viszonylag kisebb fontosságú kérdésben máris a szélsőséges álláspont kerekedett felül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ A szenátus kötelezővé tette a 8. osztály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag románul kerül majd sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök ama – egyébként Pruteanu által is elfogadott – indítványát, amely egyenlő helyzetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. /MTI/

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/

A szenátus dec. 8-án folytatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Az érettségi vizsga szabályozására vonatkozóan elhangzott egy ellenzéki javaslat, amely az oktatási nyelvtől függetlenül a kisebbségi iskolák diákjai számára is román nyelvű érettségit írt volna elő az anyanyelv kivételével, ezt azonban a testület elvetette. /MTI/

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/

Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban - nyilatkozta dec. 11-én az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a román elnöknél járt RMDSZ-küldöttség megbeszélései után lezajlott parlamenti frakcióülésről szólva. Ami Emil Constantinescu elnöknek a kialakult helyzettel kapcsolatos megnyilatkozását, illetve ennek értékelését illeti, az RMDSZ-frakcióülésen bíráló észrevételek is megfogalmazódtak - derült ki Markó szavaiból. Az RMDSZ-politikusok ugyanis elvárták volna az államfőtől, hogy az elnöki sajtóközleményben is érintett konkrét kérdésekből kiindulva, de általánosságban is, vagyis az utóbbi időben a román politikai életben kialakult nacionalista, magyarellenes légkörrel kapcsolatban meg kellene szólalniuk az ország vezetőinek. - Az elnöki közlemény közvetetten utal ugyan erre, de azért ezt a fajta kitekintést, az ilyenfajta globális megközelítést nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla. Leszögezte: természetesen nem örülhettek annak, hogy az elnök maga is egyfajta elégtételt adott a történelem és a földrajz tanításának nyelvével kapcsolatban a nacionalistáknak, a kolozsvári egyetem szétválasztásával kapcsolatos álláspontja pedig már korábban ismeretes volt. - Amikor beléptünk a koalícióba - emlékeztetett Markó Béla - sokan fogalmaztak úgy, hogy ezzel történelmi helyzetet hoztunk létre, mert a lépés történelmileg valóban előzmény nélküli volt. A történelmi felelősséget kell érvényesíteni a kiválással, a bennmaradással, a koalícióban való maradás minőségével, s általában a szövetség további politizálásával kapcsolatban is - mutatott rá. Markó elmondta, hogy a tanácskozás célja a helyzetelemzés volt. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kifejtették a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményüket és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseiket. Ez a helyzetelemzés természetesen megelőzi az SZKT hétvégi ülésén sorra kerülő elemzést is - hangoztatta Markó. Nem törekedtek ugyan arra, hogy egyfajta közös álláspontot alakítsanak ki, de azért bizonyos konklúziók körvonalazódtak. "Többek között az, hogy szombatig sajnos még nem lesz egészen tiszta a helyzet. Bizonyos garanciát kaptunk ugyan az államelnökkel lezajlott találkozón és az utána kiadott elnöki sajtóközleményben arra vonatkozólag, hogy ez az oktatási törvény nem marad így, ahogy a keddi szenátusi ülésen kialakult. Arról folyt voltaképp a vita a frakcióülésen, hogy ez hogyan történik meg és mennyire tudunk maguktól a koalíciós pártoktól is garanciákat szerezni erre - fűzte hozzá. /MTI/

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/

A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/

George Pruteanu szenátor saját pártjának és az államfőnek az álláspontjával is szembeszállva dec. 11-én újabb kezdeményezéssel állt elő az "etnikai kritériumok alapján létrehozott" (értsd: magyar) egyetem elleni küzdelmében. A szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke a Rompreshez eljuttatott nyilatkozatában népszavazás kiírását követeli a kérdésben, mert szerinte a megoldás nem lehet "a szenátorok morális nyomás alá helyezése" (saját pártjuk vezetése és az államfő részéről). A szenátor ismét kifejtette apokaliptikus aggodalmait, miszerint az önálló magyar egyetem "föderalizálná és kétfejűvé tenné" a romániai oktatást. Pruteanu most, ugyanebben a nyilatkozatában konkrét eset említése nélkül - de félreérthetetlenül - "egész egyszerűen náci jellegűnek" minősítette "az ország egyes övezeteinek helyi hatóságai által tanúsított szégyentelen mentalitást". /MTI/

Az új román közoktatási miniszter a "multikulturális" - azaz többnyelvű - egyetemi oktatás mellett tette le a garast, a román egyetemi rektorok pedig tiltakozó nyilatkozatban foglaltak állást egy önálló magyar egyetem létesítésének ígéretével szemben. Ugyanakkor egy dec. 12-i, hivatalosan meg nem erősített lapértesülés szerint a Parasztpárt leváltja a szenátus oktatási bizottságának éléről George Pruteanu szenátort, aki nyílt hadjáratot folytatott az ország politikai vezetése által a koalíció keretében a magyarság képviselőinek az oktatásra vonatkozólag tett vállalások teljesítése ellen, és elérte az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetem lehetőségének kiiktatását a törvényhozási folyamat jelenlegi szakaszában. - Andrei Marga közoktatási miniszter dec. 11-én kiadott nyilatkozatában ugyan nyíltan nem mondja azt, hogy ellenzi az önálló magyar egyetemet, de leszögezi, hogy olyan oktatási intézmények híve, amelyek lehetővé teszik a különböző etnikumokhoz tartozó fiatalok számára a találkozást és a kommunikációt és nem választják őket szét etnikai alapon. Véleménye szerint "a legmegfelelőbb megoldást a multikulturális egyetemek jelentik". Marga, aki megőrizte rektori tisztségét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem élén, amelynek szétválasztását ő is, Constantinescu elnök is ellenzi. Ezen az egyetemen tanulnak a legnagyobb létszámban - több mint kétezren - Romániában magyar nemzetiségű diákok magyar nyelven, de önálló kart eddig nem hozhattak létre, ezt ellenzi a multikulturális egyetem szenátusának román többsége. A miniszter hozzáfűzi: "Mint a román kormány tagja, a kormány által elhatározott megoldásokat valósítom meg" - ami arra is utalhat, hogy amennyiben mégis önálló magyar egyetem mellett döntene a kormány, aminek törvényes lehetőségét az államfő, mint dec. 10-i nyilatkozatában leszögezte, mindenképpen fenn akarja tartani, végrehajtja az utasítást. Marga szerint a kisebbségi oktatás problémáit akkor lehet tartósan megoldani, "ha a reform keretében és nem azon kívül közelítik meg őket", a felek tárgyalásai révén és nem "kilépve a tárgyalásokból" (ami viszont az RMDSZ szenátorainak kivonulására és a kormányban való politikai részvételének felfüggesztésére is utalhat). /MTI/

A romániai egyetemi vezetőket tömörítő Rektorok Országos Tanácsa egészen nyíltan tiltakozott Constantinescu államfőnek az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó nyilatkozata ellen és támogatásáról biztosította Pruteanu szenátor álláspontját. A 47 rektor közül négy szavazott a nyilatkozat ellen, köztük a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora is - azaz az oktatási miniszter. - Ugyanakkor a Republica című bukaresti lap biztos információként közli azt a hírt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt visszahívja a szenátus oktatási bizottságának éléről Pruteanu szenátort, s helyét Dragulescu professzor, az eddigi egészségügy-miniszter veszi át. A lap elsőoldalas vezető anyagként közli a szenátor "megbüntetésének" hírét, amelyet más források eddig nem erősítettek meg, és rögtön vehemens vezércikkben támadja a koalíciót, amely ily módon eleget tesz az "RMDSZ-szel kötött szégyenletes jegyzőkönyvnek". A "titkosnak" minősített december 3-i megállapodást - amely, mint Ciorbea miniszterelnök is rámutatott egy dec. 11-i esti tévéinterjúban, semmi mást nem tartalmazott, mint a kormányprogramban, a nemzetközi dokumentumokban és magában a kormányrendeletben megfogalmazott, ismert vállalások teljesítésére vonatkozó ismételt kötelezettségvállalást - általában is élesen támadják az ellenzéki politikusok, valamint a kormánytáborban a Pruteanu-vonal hívei (akik azt állítják, hogy nem is tudtak róla), és a kormányellenes lapok. Magával Pruteanuval két bukaresti napilap is terjedelmes interjút közölt dec. 12-én. Ezekben a szenátor ismét dühödten ostorozza az RMDSZ álláspontját, és megjegyzi, hogy amennyiben a magyarok képviselői kilépnének a kormánykoalícióból, könnyű lenne pótolni őket. A Jurnalul National első oldalán és a lap belsejében közölt kétoldalas interjú élén is szalagcímben emeli ki a szenátor által erre vonatkozólag idézett brit formulát: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel" /MTI/

Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára levélben hívta fel Andrei Marga oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény szenátusának a "multikultúrájúságról" szóló határozatát az intézmény vezetői közül szinte senki nem veszi komolyan. A levelet, mint arról az MTI tudósítóját tájékoztatta, a professzor asszony októberben küldte el Andrei Marga rektornak, majd december 6-án, amikor Marga már miniszteri minőségében is találkozott az egyetem magyar tanáraival, személyesen is átnyújtotta neki. Az év elején, amikor vita bontakozott ki a Babes-Bolyai egyetem szétválasztásáról, Cs. Gyimesi Éva - aki korábban egy ideig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is volt - néhány más oktatóval együtt azt a BBTE és az erdélyi magyarság körében sokak által élesen bírált álláspontot képviselte, hogy noha vitathatatlan a romániai magyar kisebbség joga saját felsőfokú oktatási intézményekre, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem olyan közös értéket jelent, amelyet nem lehet egyszerű politikai döntéssel megszüntetni. Mint Andrei Margához írt levelében is kifejtette, attól tartott, hogy ez ártana a nem sokkal korábban létrehozott magyar oktatási nyelvű csoportoknak, az oktatási reformfolyamatnak, a közös kutatómunkának, a fiatal oktatók önmegvalósításának, az oktatási színvonalnak, a normalizálódó román-magyar kapcsolatoknak, és úgy vélekedett, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása vagy visszaállítása hosszabb előkészítési időszakot igényel. Cs. Gyimesi Éva levelében emlékeztet arra, hogy ezért másokkal együtt elfogadta az úgynevezett egyetemi autonómia keretében folytatandó tárgyalásokban való részvételt és kész volt mind a romániai magyarságon belül, mind a határokon túl védelmezni a multikulturális kolozsvári egyetem gondolatát, ami véleménye szerint megfelel bizonyos erdélyi hagyományoknak. Abban reménykedett, hogy ilymódon belső átszervezéssel és szabályozással megteremthetők a feltételek a magyar nyelvű felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Mint írja: "A multikulturalitás az én szememben egyenlő esélyt jelent önmegvalósításunkra az élet minden területén saját anyanyelvünk felhasználásával, olyan értékek teremtésével, amelyeket csak sajátos kulturális hagyományaink révén hozhatunk létre." Sajnos, az azóta eltelt időben szerzett személyes tapasztalata szerint - hangsúlyozza a rektor-miniszternek írt levelében a BBTE tanára - a magyar tanári kartól és az egyetem szenátusának néhány tagjától eltekintve a Babes-Bolyai Egyetem illetékes fórumai, a tanári tanácsok, a dékáni hivatalok, a közös tanszékek vezetői nem veszik komolyan azt, amit a szenátus az úgynevezett (román, magyar és német nyelvű) oktatási vonalakról és az e döntések nyomán szükséges adminisztratív lépésekről elhatározott. "Ennek következtében felül kellett vizsgálnom, ha nem is a multikulturalitásról alkotott elképzelésemet, de jóhiszemű meggyőződésemet vagy akár naivitásomat, amely szerint ezen az úton megvalósítható a magyar akadémiai közösség arra irányuló óhaja, hogy megteremtse saját intézményes kereteit egyetemünkön" - írja Cs. Gyimesi Éva. Mint a továbbiakban kifejti, nagy csalódására tapasztalnia kellett: néhány minden megbecsülését és csodálatát megérdemlő személyiség kivételével a kolozsvári akadémiai közösség nem mutat fogékonyságot az igazi multikulturalitás jegyében megvalósuló együttélés iránt, ez csupán "a magyarok egyoldalú óhaja". Éppen ezért, hangsúlyozza végül Cs. Gyimesi Éva, "vissza szeretnék térni az egyetemi tanári kar magyar tagjainak ahhoz a javaslatához, amely szerint külön magyar nyelvű és adminisztrációjú fakultásokat kellene létesíteni a Babes-Bolyai egyetemen". Cs. Gyimesi Éva decemberig nem kapott választ levelére a rektortól, ezt követően nyújtotta át ismét az időközben oktatási miniszterré is kinevezett Andrei Marga rektornak, és az írás konklúzióját nyilvánosságra hozta a kolozsvári Szabadság egyetemi mellékletében is. Az RMDSZ kolozsvári tanácskozása alkalmából Cs. Gyimesi Éva a sajtó és a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az elmúlt időszakban kidolgozott tervezetét az erdélyi magyar felsőoktatás támogatási koncepciójáról. Ennek értelmében már az önálló magyar egyetemre vonatkozó politikai döntés előtt hozzá kellene látni az erdélyi magyar egyetem vagy egyetemi hálózat megteremtésének előkészítéséhez, felhasználva a Babes-Bolyai Egyetemen, az egyházakban és a civil szervezeteken belül már meglévő anyagi és szellemi lehetőségeket, illetve mozgósítva a román, a magyar állam, a Soros-alapítvány és más nemzetközi tényezők révén elérhető anyagi és egyéb erőforrásokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

"Korrekt és realista döntésnek" nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára azt, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt dec. 15-i hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Elismerve, hogy az RMDSZ-nek joga van megkövetelni minden koalíciós partnerétől a kormányprogram tiszteletben tartását, helytelenítette, hogy a szövetség "minduntalan olyan megállapodásokra hivatkozik, amelyeket, úgy tűnik, nem mindenki ismer". Megfogalmazása szerint "az RMDSZ úgy rángatja elő ezeket a megállapodásokat a kabátujjából, hogy annak semmi köze a demokrácia szabályaihoz". (Radu Vasile ezzel a saját pártjának elnöke által is aláírt december 3-i egyezményre utalt, amelyet az egy héttel későbbi szenátusi szavazáson a parasztpárti szenátorok jó része megszegett). A szenátor helyeselte, hogy a képviselőházban legyen nyílt a szavazás az oktatási törvényről, ugyanakkor kifejtette, hogy a történelem és a földrajz tanításának (román) nyelvéről nincs mit tárgyalni, viszont ami a magyar egyetemeket illeti, az már elnyert jog és a képviselőházban szentesíteni fogják. - Gabriel Tepelea akadémikus, a Parasztpárt alelnöke "elvárt és ésszerű politikai gesztusként" jellemezte az RMDSZ szenátorainak és minisztereinek visszatérését a törvényhozásba, illetve a kormány üléseire, viszont ő is bírálta az RMDSZ által megfogalmazott feltételeket. Szerinte mindkét félnek átfogóan kell elvetnie a "hipernacionalizmust", a helyes politikai magatartást közös munkával, az egymáshoz való közeledés és kölcsönös megismerés révén, "politikai és nem etnikumpárti nyilatkozatok, az Európára való nyitás és a korszerűség jegyében kell kialakítani". Az RMDSZ által Pruteanu szenátorral és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben megfogalmazott bírálatokkal, felelősségre vonási igényekkel kapcsolatban Ion Diaconescu pártelnök kifejtette: hibának tartja, ha az RMDSZ belső parasztpárti ügyekben foglal állást, ezt a kérdést még nem tárgyalták meg a párton belül. Ugyanakkor mind Ion Diaconescu pártelnök, mind Ratiu alelnök visszautasította Pruteanu dec. 14-i nyilatkozatát, amely szerint a pártvezetés döntése nem kötelezi a képviselők állásfoglalását. Ha valaki önálló véleményt akar képviselni, miért nem indul függetlenként? - kérdezte Diaconescu, Ratiu pedig a brit parlament gyakorlatára hivatkozott. (MTI)

George Pruteanu, a bukaresti törvényhozás szenátora dec. 14-i tévényilatkozatában fenyegetőzéssel válaszolt az RMDSZ belső parlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén elhangzott bírálatokra, és arra a törekvésre, hogy a szenátus oktatási szakbizottságának elnöki tisztségéről őt leváltsák. A parasztpárti szenátor "óriási botrányt" helyezett kilátásba, arra az esetre, ha pártja az ő leváltásával büntetné meg az oktatási törvény szenátusi módosításában játszott szerepét. (MTI)

A csereháti ingatlan ügye volt az egyik témája a román televízió magyar nyelvű adásának is, amely dec. 15-én délután helyszínen készült filmriportot mutatott be a múlt hétfői és keddi /dec. 8-i és9-i/ eseményekről, majd Verestóy Attilával, a város szenátorával készült beszélgetést sugárzott. Verestóy élesen bírálta Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának eljárását, aki anélkül utazott dec. 15-én "békéltetni" Székelyudvarhelyre, hogy erről a város szenátorát vagy képviselőit tájékoztatta volna. Éppen egy, a múlt hétre a kérdésben tervezett koalíciós tárgyalást előzött meg közbelépésével, amely az egyik fél javára változtatta meg a helyzetet egy bírósági tárgyalás előtt. Verestóy megerősítette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök az ő és Markó Béla jelenlétében mondotta telefonon a helyszínen lévő Oprisnak, hogy hagyják el az épületet az emberek és pecsételjék le - maga Opris, amikor az egy hete készült helyszíni riportban Verestóynak a miniszterelnöki felszólítást ismertető aznapi rádiónyilatkozatáról kérdezték, csak azt felelte: "ezt Verestóy szenátor mondta, nem én". Az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: a maga részéről ő ezért Opris felmentését követeli, de nem az RMDSZ dönt erről. A szenátor megerősítette, hogy a megoldást az otthon ügyében az államfő és az RMDSZ vezetői között múlt szerdán sorra került megbeszélésen körvonalazott és az államfő közleményébe foglalt elvek alapján lehet kialakítani, biztosítva, hogy az intézmény felügyelő tanácsában a helyi közösség is hallathassa szavát. /MTI/

December 15-én Bécsben majdnem kétórás hatszemközti és küldöttségek jelenlétében tartott megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnök, Viktor Klima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Külön magyar-szlovák kétoldalú találkozóra nem került sor. Horn Gyula a találkozó után a magyar sajtónak nyilatkozott arról, miben egyezett meg Meciarral, illetve hogyan ítéli meg most a magyar-szlovák viszonyt. Elmondta: megállapodott a szlovák kormányfővel abban, hogy Magyarország és Szlovákia segíti egymást a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ezenkívül a két ország március 25-ig /a hágai nemzetközi bíróság ítéletében megfogalmazott határidőig/ meg akar állapodni egymással a bősi ügyben. Horn Gyula a harmadik konkrét célként az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos célok és feladatok áttekintését nevezte. Erre előreláthatólag egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó keretében januárban sor kerül. /MTI/