A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

A politikában egyáltalán nem szokatlan módszer a leszámolás. Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség elnökét éppen akkor idézték be a megyei főügyészségre, amikor a szervezet pártalakításba kezdett. Túl azon, hogy az állítólag meghamisított aláírások ügyében az aláírásgyűjtőket és korántsem az akciót kezdeményező és lebonyolító szervezet első számú vezetőjét kellene kérdőre vonni, korántsem véletlen egybeesésről van szó. A potenciális politikai ellenfél ellen pedig állami hatóságokat felhasználni még egy kormányon lévő politikai szervezetnek sem (lenne) megengedett, írta Ferencz Csaba, a lap munkatársa. /Ferencz Csaba: Leszámolás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

Király András képviselő azzal fenyegetőzik, hogy kilép Aradon a belvárosi református egyházközség presbitériumából. A képviselő nyilatkozatának túlfogalmazásait már Szerediné Barabás Ibolya helyre tette a Nyugati Jelen hasábjain. Borbély Zsolt Attila az ügy politikai vonatkozásairól írt. Király András meglepően tudatlannak is mutatkozott a MIT /Magyar Ifjúsági Tanács/ vonatkozásában, holott e szervezet több mint fél évtizedig képviselte az ifjúság érdekeit az RMDSZ-en belül, s eleve az RMDSZ bábáskodásával jött létre. Csak miután nem volt hajlandó követni 1996-tól az RMDSZ politikai vonalát, kényelmetlenné vált, s 2003-ban “lecserélésre” került egy saját kinevelésű, “rugalmasabb” szervezetre, a MIÉRT-re. Felháborító, hogy Király Baracsi Levente lelkészt hibáztatta. Király András nem átallotta a rendőrségen feljelenteni a Magyar Polgári Szövetséget a tavalyi választások idején, hogy azután rendőrök járjanak házról házra és nyugdíjasokat rémisszenek meg azzal, hogy mit írtak alá és mit nem. Mit kellett volna tennie Baracsinak? El kellett volna kérnie előzetesen Sándor Krisztina beszédét? Király András álláspontja egy letűnt korszak hatalmi reflexeit idézi. /Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Az utóbbi időszak parlamenti huzavonája, a házelnökök leváltási harca, illetve az RMDSZ alkotta kisebbségi statútumtörvény-tervezet körüli csatározás eszköztára meglepően zavaró „színfoltokkal” bővült. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, „aki másodállásban polgármester“, minden eszközzel, például a román szélsőségesek malmára hajtva a vizet, igyekszik ellehetetleníteni a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény megszületését – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Egy kisebbség csak akkor nyilvánulhat meg igazából, ha autonómiája működik, a törvény pedig ezt a célt szolgálja. Furcsa módon az MPSZ nem társ ebben a kezdeményezésben – állapította meg Verestóy. Számos romániai és EU-s elöljárónak Szász Jenő aláírásával levelet juttattak el, melyben kérik a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és elfogadásának megakadályozását. A közreadott iratot a Nagy-Románia Párt és a román szélsőségesek az utóbbi időben érvrendszerként, eszközként használják fel a törvénytervezet és az RMDSZ ellen. Verestóy hangsúlyozta, az MPSZ lépése erkölcstelen, nem lett volna szabad a magyarság érdekei ellen cselekednie. Szász Jenő legfelsőbb ügyészségi beidézése kapcsán elmondta, „ha Szász biztos benne, hogy minden rendben van az aláírásgyűjtések körül, akkor álljon ki, vállalja a történteket, ám félő, hogy sok kisembert bevádol, akik bajba kerülhetnek“. /mlf: Kisebbségi törvény: zavaró „színfoltok”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovász­na megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Megközelítőleg száz részvevője volt Nagyváradon annak a tiltakozó akciónak, amelyet ugyanazon a napon több erdélyi városban is megrendeztek. Nagyváradon a fiatalok kezükben égő gyertyákkal és könyvekkel a vármegyeháza előtti téren kiálltak a közös ügyért. Csűry István református püspök-helyettes elmondta: a román diáknak román egyeteme, a magyar diáknak viszont magyar egyeteme kell hogy legyen. A tüntetésen Tőkés László Brüsszelből küldött üzenetét is felolvasták a szervezők. Az MPSZ részéről Csuzi István megyei elnök kifejtette: alkotmányos jog a magyar oktatás. Nagy József Barna diakónus az Erdélyi Magyar Ifjak nevében elmondta: a magyar tannyelvű Sapientia- és Partiumi Egyetem helyzete egyedülálló /G. Z.: Az önálló állami magyar egyetemért tüntettek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 18./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezeteinek szervezésében október 23-án Kovásznán mintegy száz-százhúszan emlékeztek az 1956-os forradalom kitörésére, amelyről Köntzey Jenő nyugalmazott történelemtanár mondott beszédet. Bordás Attila volt politikai fogoly felidézte a kálváriát, amelyet a megtorlás során átélt. /Bodor János: Megemlékezés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Király András állításai helyenként sértőek, helyenként pedig valótlanságot tartalmaznak, ezért Borbély Zsolt Attila kénytelen reagálni rájuk. Király András szerint ő addig politizált a Reform Tömörülés platformban, amíg érdekei kívánták. Valójában Borbély Zsolt Attila addig tevékenykedett a Reform Tömörülésben, amíg az fel nem oszlatta önmagát. A Reform Tömörülés bármikor paktumot köthetett volna az RMDSZ csúcsvezetésével, és zsíros pozíciók sorát szerezhette volna meg. De megmaradt célkitűzések mellett (belső önrendelkezés, háromszintű autonómia), amelyeket az RMDSZ csak retorikai szinten vállalt fel, azt is csak az utóbbi időben a Nemzeti Tanácsok és a Magyar Polgári Szövetség megalakulásának hatására. Borbély Zsolt Attila visszautasította Sommert Tiborné levelét is, aki kétségbe vonja Tőkés László 1989-es hősiességét és kárhoztatta őt akkori szerepvállalásáért. /Borbély Zsolt Attila: Elvi megfontolások egy gyakorlati vita mentén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./ Előzmény: Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

A Magyar Polgári Szövetség kéri az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését, amelyet a teljes magyar nemzeti közösség elfogad. Az MPSZ szerint az RMDSZ vezetőinek vállalniuk kell a politikai felelősséget a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kudarcáért, és le kell mondaniuk, olvasható október 26-án kiadott közleményükben. “Bármennyire igyekszik is Markó Béla sikeresnek beállítani a Velencei Bizottságnál való szereplésüket, teljesen nyilvánvaló, hogy az kizárólag csak a szándékot minősítette kedvezően, a törvénytervezettel kapcsolatban azonban úgy döntött, hogy alaposabban meg kell még vizsgálja azt, de már első olvasatban számos kritikát fogalmazott meg vele szemben” – áll a közleményben. “Az RMDSZ csúcsvezetőinek felelőssége, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet készítettek, amely nem rendelkezik a romániai magyar társadalom többségének, történelmi egyházaink, magyar civil szervezeteink támogatásával, ezért az elutasított törvénytervezetet a romániai magyar társadalom nem tudja, nem kívánja megvédeni” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Tíz napja sztrájkolnak a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal alkalmazottai. A Hargita Megyei Törvényszék fogja tárgyalni azt a munkaügyi pert, amelyet az alkalmazottak munkaadójuk, Szász Jenő polgármester ellen kezdeményeztek. Ő ezt elfogadta, és mindenben támogatja az alkalmazottakat. Amennyiben a törvényszék kitűzi a tárgyalás időpontját, öt nap alatt jogerős döntést lehet hozni az ügyben, így lehetővé válna a fizetések kiadása – mondta el Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője. A székelyudvarhelyi önkormányzat polgári frakciója és a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezete közleményt hozott nyilvánosságra az üggyel kapcsolatban. „Aggodalommal állapítjuk meg, hogy a polgármester ellen folytatott RMDSZ hadviselés kiterjedt a polgármesteri hivatal alkalmazottaira is, és veszélybe sodorta a városi adminisztráció működését. A hatalom birtokában, a helyi tévé segítségével az RMDSZ kiterjesztette a háborúskodást a városlakókra, a mindennapok része lett a politikai cirkusz. Határozottan visszautasítjuk és elítéljük az RMDSZ magatartását, és felszólítjuk, vessen véget a város békés hangulatát és fejlődését akadályozó tevékenységének! A városi tanácsban meglévő többségi előnyét az RMDSZ használja fel a tárgyalás, a megbékélés és a város előrehaladása érdekében!” – áll a közleményben. /Kovács Attila: Továbbra is zárva a polgármesteri hivatal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

 – Az erdélyi magyarság státusa jogi rendezésének szándéka tulajdonképpen egyidős a szövetséggel, ezt még 1990-ben belefoglaltuk programunkba – vázolta az ügy gyökereit Márton Árpád, a képviselőház RMDSZ-frakciójának vezetője. Azonban ő sem merte megjósolni, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi törvény tervezetét. Az RMDSZ akkor sem erőltette a tervezetet, amikor 1996–2000 között kormányon volt. Az RMDSZ március végén a kormány elé terjesztette, s az ügy azóta húzódik. A tervezetet erdélyi magyar értelmiségi, politikai körökből, de magyarországi ellenzéki oldalról is össztűz érte. A Politeia Társaság áprilisban szervezett vitaestet a törvénytervezetről. Bakk Miklós politológus kijelentette: az RMDSZ “hamis realista” alapon saját hegemóniáját építi körül közjogi eszközökkel. A tervezettel szemben a legerősebb kifogás, hogy a kulturális autonómia jogosítványait egyetlen szervezet kezébe adná, amely választásokon igazolná elsőbbségét. Bakk úgy véli, az autonómiában nem a nemzeti-nemzetiségi közösség részesül, hanem annak politikai szervezete. Ugyanakkor helyeselte a kisebbségi közösségek államalkotó tényezőnek való nevezését. A Magyar Polgári Szövetség a szenátusi fiaskó után az RMDSZ csúcsvezetésének lemondását követelték. “Az RMDSZ csúcsvezetőségének felelőssége, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet készítettek, amely nem rendelkezik a romániai magyar társadalom többségének, történelmi egyházaink, magyar civil szervezeteink támogatásával (…)” – áll nyilatkozatukban. Velük ellentétben Toró T. Tibor képviselő több szempontból is megalapozottnak tartja a tervezetet. Szerinte két dologért érdemes keresztülverekedni a törvényt: az egyik a kulturális autonómia, a másik pedig, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek államalkotó tényezők, s ezáltal joguk van a közhatóságokhoz. /Irházi János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Elkészültek a Magyar Polgári Párt létrehozásához szükséges belépési űrlapok – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kovászna megyei szervezetének elnöke. Csíkban jövő héten kezdik az aláírásgyűjtést. Az új párt alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-szel szemben, programjának fő pontjai az autonómia és az erdélyi autonóm intézményrendszer megteremtése. /Szondy Zoltán: Támogató aláírásokat gyűjt az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

Az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét – áll egyebek között abban a nyilatkozatban, amit Tőkés László püspök ismertetett november 3-án budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak a román uniós integrációval kapcsolatos érdekérvényesítése eléggé felemás. Olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi ingatlanok visszaszerzése, a magyar felsőoktatás vagy az autonómia kérdése, a magyar érdekek kárt szenvednek – hangsúlyozta. /Tőkés: az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./ A sajtótájékoztatón Tőkés László az általa ismertetett nyilatkozatot öt szervezet – az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – fogalmazta meg, akik „nem az RMDSZ ellenében sorakoztak fel, hanem a magyarság érdekében” – hangsúlyozta a püspök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségi törvénytervezet visszavonásának kérésével kapcsolatban kijelentette, nem látja a logikáját. „Lehet kiskapuzgatni, hogy a kulturális autonómián kívül más autonómia-koncepciónak is helye jusson – de a megoldás, a nagykapu maga – a lényege a törvénynek – éppen ez: minden közösség maga dönti el, hogy a saját kultúrájában mi történjék” – mondta. Markó Attila szerint éppen ezen autonómia-forma révén érhető el, hogy egy közösség választott testülete maga dönthesse el, a saját iskolájában milyen szempontok szerint, mi hogyan szerveződjék. „Nem látok ebben a pillanatban alternatívát a kisebbségi törvényünkre” – tette hozzá Markó Attila. /Gergely Edit: „Lehet kiskapuzni, de a nagy kapu adott”. A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kéri az RMDSZ-től Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörű ellenőrzését. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfőhöz, kérjenek széles körű ellenőrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a „politikai korrupció” megszüntetését. /Az MPSZ kérni fogja az államfőtől a székelyföldi privatizációk ellenőrzését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

Szükség van egy brüsszeli magyar lobbi-iroda megindítására, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyar jogsérelmeket. Az új civil hivatal várományosa Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, az MPSZ választmányi elnöke. Megfelelő pénzügyi támogatás hiányában egyelőre csak alkalomszerű kiutazásokkal tartható fenn a lobbitevékenység. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a romániai kisebbségi egyházak püspökeinek brüsszeli látogatása bebizonyította, hogy egy állandó brüsszeli iroda megindítására nagy szükség van. Nemcsak az erdélyi magyarokat sújtja a diszkrimináció, hanem a Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló gondokkal küszködnek a magyarok. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a magyar kérdés rendeződjék. A püspökök szóvá tették, hogy a román állam nem semleges az egyházak közötti viszonyban. Köztudott, hogy az ortodox egyház kiemelt támogatást élvez immár 15 éve: nemcsak pénzt, hanem területeket, erdőket, gyárakat, épületeket kap soron kívül. Az egyházfők azt kérték, hogy az Európai Unió intézményei naprakészen ellenőrizzék a vallásfelekezeti szabadság megtartását. Megígérték, hogy naprakész tájékoztatást fognak küldeni a diszkriminációs ügyekről. Hazatértekor a delegáció levelet intézett Hozze Manuel Barroso bizottsági elnökhöz, kérve, hogy tartsák megfigyelés alatt a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását, illetve hogy a Romániáról szóló országjelentésben tegyenek említést az egyházainkat sújtó diszkriminációról. Sajnálatos, hogy az erdélyi magyar külpolitika nem elég erőteljes, állapította meg Szilágyi Zsolt. Számottevő erők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a történelmi egyházak, a civil szféra az önálló intézményrendszer kiépítésében, a saját vagyon visszaszerzésében látják az erdélyi megmaradást, addig vannak olyan magyar politikusok Erdélyben, akik szerint Románia integrációjának a feltételek nélküli támogatása vezet közelebb a jóléthez. Hibás az RMDSZ feltétel nélküli hozzájárulása Románia integrációjához. Miután az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc javaslatára feltétel nélkül elfogadja Románia csatlakozását, miután az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Románia EU-integrációját, miután Gyurcsány Ferenc Bukarestben a román politikának, a román külpolitikai érdeknek mindenben kedvére tesz, jön a szenátusi elutasító szavazás a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Még ezt a látszatautonómiát sem hajlandó elfogadni a román koalíciós többség. Ez a kis lépések politikájának a kudarca. /Makkay József: Többségi kormányérdek a magyar széthúzás. Szilágyi Zsolt: elengedhetetlen a brüsszeli magyar lobbytevékenység. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

A romániai magyar kisebbségnek a román hatalommal kell megegyeznie az autonómiáról, ebben a kérdéskörben az anyaországnak minimális szerep jut – hangzott el azon a fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete szervezett november 7-én Nagyváradon. A Beszélgessünk az autonómiáról! című sorozat első rendezvényén a magyar nyelvű sajtó munkatársai fejtették ki véleményüket az önrendelkezésről. Elhangzott: a Partiumban is fölvetődik a területi autonómia igénye. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzászólásában úgy vélte, túlmisztifikálják az autonómiáról való ismeretek hiányát. A hallgatóként jelen lévő Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke megjegyezte: az egyik legfontosabb célkitűzés az önkormányzatok tényleges autonómiája kellene hogy legyen. /G. Á.: Újságírószemmel az önrendelkezésről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

November 10-én Udvarhelyszéken is elkezdődik a Magyar Polgári Szövetség pártbejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése – jelentette be Thamó Csaba és Szakács István, a szervezet széki, illetve városi vezetője. A Magyar Polgári Párt létrehozásához országos szinten 25.000, megyénként pedig 700 aláírásra van szükség. /Máthé László Ferenc: MPSZ-es aláírásgyűjtés, közgyűlés és találkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

A romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet visszavonását, széles körű magyar társadalmi párbeszédet kért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak. Az öt szervezet november 10-én közös nyilatkozatot intézett az RMDSZ vezető beosztású képviselőihez. A tervezet visszavonása mellett érvelve kifejtették, hogy „a közel kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség politikai közképviseletét kisajátító RMDSZ román hatalmi segédlettel a magyar és a többi etnikai kisebbségre akarja kényszeríteni kisebbségi törvénytervezetét.” A jogszabály a politikai pluralizmus teljes kiiktatásával, a magyar – és a többi – etnikai közösségek megkérdezése nélkül készült el. Bár a kisebbségi törvénytervezet a kulturális autonómia iránti szándékról tanúskodik, és néhány pozitív kisebbségvédelmi elemet is tartalmaz, – egészében véve a jelenlegi formájában a romániai magyar nemzeti közösség számára elfogadhatatlan. A nyilatkozatban arra kérték az RMDSZ-t, hogy támogassa az EMNT és az SZNT által benyújtott autonómia-törvénykezdeményezéseket. /A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Az RMDSZ nagyon komolyan fontolóra veszi a kormánykoalícióban való további részvételét, ha a kisebbségi törvénytervezetet nem fogadja el a képviselőház, vagy ha törlik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Cristian Diaconsescu, az SZDP szóvivője tovább erősítette a kisebbségi törvénytervezet elleni kampányt. Közölte, hogy a tervezet alkotmányellenes intézmények létrehozására nyújt lehetőséget. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak korábban közös nyilatkozatban fordultak az RMDSZ vezető képviselőihez, és a tervezet visszavonását, valamint a különböző autonómiatervezetek kapcsán széles körű párbeszéd beindítását kérték. Ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kifejtette: párbeszédre mindig szükség van, de ennek az ideje a kisebbségi törvénytervezet esetében lejárt, hiszen most már a politikai küzdelem folyik a tervezet elfogadtatásáért. /Borbély Tamás: Az RMDSZ kiléphet a koalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

November 15-én kezdődik az Országgyűlésben a magyar költségvetés részletes vitája, amelynek a határon túli magyar közösségek számára is hatalmas a tétje. Ugyanis annak ellenére, hogy a magyar büdzsé jövőre 11 százalékkal nő, egyes számítások szerint a határon túli magyarok támogatása 25 százalékkal csökkenhet 2005-höz képest. „A tervezett csökkentés hírére az RMDSZ is készül felülvizsgálni az Erdélyt érintő tételek helyzetét” – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „„Ha valóban 25 százalékkal kisebb összegről beszélünk, akkor a véleményünk egyértelmű: ez számunkra nagyon rossz lesz” – fogalmazott Markó. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyharmados csökkenést számolt ki, és kéréssel fordult a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, kérve, ebben a formájában ne szavazzák meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium honlapján is fellelhető tervezetből kiderül: jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat. A Transindex.ro portál elemzése szerint a jelenlegi tervezethez képest a 2004-ben határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag is mindössze 15 százalékkal „kurtította meg” az előirányzott támogatásokat. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken részben átcsoportosítással vagy más módon változások lesznek. A támogatáscsökkentés indokául az államtitkár egy „takarékosabbra és feszesebbre” szánt költségvetés elkészítését jelölte meg. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke úgy értékelte: összegszerűen a 2006-os tervezetből a határon túli magyarságnak az ideihez hasonló nagyságrendű támogatás jön ki. „A múlt évben mintegy 12 milliárd forintot hagytak eredetileg jóvá, most 9,6 milliárdot irányoztak elő – fejtette ki az elnök. – Ha csak a 3,3 milliárdos oktatási-nevelési támogatást vesszük, amely várhatóan 5,5 milliárdos lesz, és amit mindenképpen ki fog fizetni a kormány, hisz felülről nyitott tételről van szó, és csak ezt az összeget hozzáadom a 9,6 milliárdhoz, ugyanott vagyunk, mint tavaly. Ugyanakkor még van más tétel is, amely felülről nyitott, mint például a Szülőföld Alap.” Szabó Béla szerint a végösszeg az ideihez hasonlóan alakul. Markó Béla szerint le kell ülni a magyar kormány képviselőivel, és meg kell beszélni ezt a kérdést. Kifejtette: „Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan már állást foglalt ezelőtt legalább két hónappal, amikor szintén fölmerült, hogy bizonyos számítások szerint 25 százalékkal kevesebb összeg jutna a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak.” A Transindex adatai szerint a magyar kormány 2005-ben a 6582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra. Egy adófizető minden ezer forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintból gazdálkodhat, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37 százalékkal csökkennek. /Gergely Edit, Gujdár Gabriella: Háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt kérte a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, hogy ne szavazzák meg a határokon túliak támogatását csökkentő költségvetést. Burány Sándor képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem érzékelte, hogy a határon túli magyarok támogatása csökkent volna. Németh Zsolt Fidesz-képviselő emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bukaresti közös kormányülésen arról beszélt, hogy biztosítani fogja a határon túli támogatások reálértékének a megőrzését. Ehhez képest hideg zuhanyként hatott, hogy az ideihez képest 25 százalékkal csökkenni fog 2006-ban határon túli támogatásoknak az összege. Ez másként nem értékelhető, mint a határon túli magyarság kollektív büntetése a Gyurcsány-kormány által, a kettős állampolgárság melletti határozott kiállásért. Németh hangsúlyozta: elutasítják a 2006-os beterjesztett költségvetést. Eörsi Mátyás SZDSZ-képviselő kifejtette, hogy megszavazzák a költségvetést. „Ha Magyarország kénytelen bizonyos területeken visszafogni a finanszírozást, akkor a határon túli szervezetek nem követelhetik, hogy ez velük szemben ne következzen be” – mondta. Csapody Miklós MDF-képviselő: az MDF nem fogja támogatni ezt a költségvetést. A költségvetés alig 13 ezreléke megy a határon túli magyarok támogatására, ez nem nemzetpolitika. /Guther M. Ilona, Budapest: Egyetlen magyar parlamenti párt sem foglalkozott érdemben az MPSZ levelével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A magyar nemzet története során sokat szenvedett, de veszíteni talán a huszadik században veszített a legtöbbet. A trianoni dráma következtében megjelent az anyaország és a határon kívüli magyarok fogalma. A különböző szomszédos államok politikája kialakított egy magyarellenes stratégiát és politikát, amelynek következtében a magyar nép a megaláztatás, a nélkülözés és a szenvedés alanyává vált. Az anyaországi vezetők a határon túli magyarok ellen kampányolnak és cselekszenek. Ennek bizonyítására elegendő 2004. december 5-ét említeni. Nemzetstratégia kidolgozása szükséges. Más kell hogy legyen az erdélyi, a délvidéki, a kárpátaljai, a felvidéki, a burgenlandi és a szórvány magyarság nemzetstratégiája. E sajátos nemzetstratégiáknak be kellene épülniük az anyaország nemzetstratégiájába. A cikkíró elítélte, hogy a Fidesz is megszavazta, hogy javasolja Románia EU-felvételét. Az erdélyi magyarság nem támaszkodhat az RMDSZ-re sem. Az RMDSZ vezetői összefonódtak a román gazdasági és politikai hatalommal. Az RMDSZ-nek nincs kialakult erős ellenzéke. A Magyar Polgári Szövetségnek nincs tömegalapja. Ki foglalkozik tehát velünk, erdélyi magyarokkal? Sajnos senki, írta Buzás László. /Buzás László: Magyar jövőnkről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./

Két napja megkezdték a hivatalos aláírásgyűjtést, jelentette be sajtótájékoztatón Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos alelnöke és Berekméri Sándor megyei elnök. Ahhoz, hogy bejegyezzék a Magyar Polgári Pártot, a törvény értelmében 28 ezer aláírásra van szükségük, az ország 18 megyéjéből, plusz Bukarestből, megyénként legalább 700 aláírásra. Azért van erre szükség,, hogy a parlamenti választásokon megadják az erdélyi magyarságnak a választás szabadságát. Tőkés szerint az RMDSZ-szel közös listákon kell indulni – a szlovák mintát követve – , különben nincs esélyük. Berekméri szerint nem az RMDSZ programjával van baj, hanem „az RMDSZ talibánjaival”. Biztosra veszik, hogy az RMDSZ ismét „obstrukcionálni fogja” az akciójukat. Ugyanakkor a Népi Akció segítségét kérik majd, mert „sok a közös célkitűzésük”. /(mózes): Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

Hivatalosan is megkezdte a párttá alakulásához szükséges aláírások gyűjtését a Magyar Polgári Szövetség a hét végén Sepsiszentgyörgyön. Szász Jenő, a szervezet elnöke elmondta: a kisebbség kisebbségének pozíciójából nehéz politikai alternatívát felépíteni, de nem lehetetlen feladat, ezért nem adják fel a küzdelmet. /Párttá alakulna az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: az utóbbi években 250 000 erdélyi magyar vándorolt ki Romániából. “Az erdélyi magyar közösség 250 000 lelket veszített az utóbbi években, és ha ez a tendencia folytatódik, Sepsiszentgyörgy Marosvásárhely helyzetébe, Marosvásárhely pedig Kolozsvár helyzetébe kerül” – mondta Szász. Az MPSZ elnöke szerint a kivándorlók a 20 és 40 év közöttiek, azok, akik gyermeket vállalnak, és adót fizetnek. /Negyedmillióval fogytunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

November 19-én Kovásznán emlékeztek a négy éve elhunyt filozófusra, íróra és tanárra, Fábián Ernőre. A megemlékezésen többek között megjelent Bayer Zsolt magyarországi publicista, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke, Puskás Bálint szenátor és Zsuffa Levente polgármester. A sírnál tisztelgés után az egybegyűltek a művelődési házban folytatták az emlékezést, ahol részt vettek a Fábián Ernő Társadalmi-Kulturális Egyesület által szervezett emlékkonferencián. Bárdi Nándor budapesti szaktörténész körvonalazta Fábián Ernő helyét a romániai magyar elit nemzedéki csoportjain belül, majd hátrahagyott naplójának társadalmi összefüggésrendszeréről beszélt. Mint mondta: Fábián Ernő kisebbségpolitikus volt, akinek a hetvenes évek közepétől ’89–90-ig jegyzett naplója életművének kulcsfontosságú részét képezi. Gazda József kritikus, író, nyugalmazott tanár előadásában Fábián Ernőről, régi tanártársáról beszélt. /Bodor János: Fábián Ernőre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./