A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) utcai megmozdulásokat rendez, ha Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke továbbra is elutasítja a tárgyalásokat az MPSZ-szel az autonómiáról, nyilatkozta Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke. /Különös igény. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

A Székely Nemzeti Tanács elnapolt ülése előtt, amelyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila kovásznai csendőr felkereste Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudja tőle: Kovásznáról kik utaznak az SZNT ülésére. A csendőr bevallotta, hogy a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. Sejteni lehet, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznai emberei. A hírszerzők február 12-én menjenek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos férfiú tette a sepsiszentgyörgyi Gábor Árom Terem folyosóján újságírók közé vegyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és aki pár hónappal később, a következő ülésen is ott volt. /Bodor János: Szimatolnak a hírszerzők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

A háromszéki Magyar Polgári Szövetség kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is biztosítsa a kedvezménytörvény alapján a magyar diákoknak és oktatóknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást. Gazda Zoltán kijelentette: semmit nem tudnak az idei pénzügyi támogatás kiosztásának elkezdéséről. Szerinte a magyar kormány két évvel ezelőtt megtakarította az összeget, és úgy tűnik, a 2004–2005-ös tanévet is megpróbálják elfelejteni. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

„Célunk az volt, hogy az RMDSZ-nek ne csupán azokon a területeken legyenek képviselői, amelyek a nemzeti identitás megtartásához kötődnek, hanem olyan közérdekű funkciókat is töltsünk be, ahol szakembereink hozzájárulhatnak az egész ország számára fontos problémák megoldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Elégedett, hiszen megkapták a kereskedelmi, a területrendezési és a távközlési tárcát. Az RMDSZ szerette volna, ha minél több magyarlakta megyében lenne prefektusi és alprefektusi tisztsége, ezt szintén elérte. Elégedetlen a Hargita megyei magyarság, hogy nem lesz magyar prefektusa a megyének. De minden koalíció kompromisszummal jár – mondotta. A helyi önkormányzatok szintjén történő korábbi szövetségek újratárgyalásáról Markó kifejtette: elvben nem fogadhatja el, hogy a parlamenti választások eredményeinek függvényében újra kelljen gondolni a helyhatósági választások után kialakult helyzetet. A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte a helyi referendumot a területi autonómiát illetően. Markó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elvetették az ötletet, az alkotmány ugyanis nem enged meg ilyen jellegű referendumot. Úgy látja, hogy a kisebbségi törvény létrehozása fontosabb, ennek segítségével ugyanis megteremthetik a kulturális autonómia jogi feltételeit. /Markó: Nem csak a kisebbség gondjainak felvállalása volt a cél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A magyar pedagógusszövetség /MPSZ/ megyei szervezete megbeszélést tartott az elmúlt hét végén a Maros megyei magyar iskolahálózat igazgatói és aligazgatói részvételével. A fő témát – az oktatás minőségének javítása – Tőkés András, a szövetség megyei elnöke ismertette. Előzően Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy idén 600 gyermekkel kevesebb végzi a nyolcadik osztályt. Ez rányomja bélyegét a kilencedik osztályok számának alakulására is, amelyekből 17-tel lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. A 146-ból 40 magyar tannyelvű líceumi osztályt tervezett a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán szerint az elmúlt évben 800 gyermek „tűnt el”, azaz nem tanult tovább, bár kötelező a tízosztályos oktatás. Simon János tanfelügyelő vetette fel, hogy a kisérettségi nehezebb a magyar tagozaton tanuló diákok számára. Elhangzott a történelem és földrajz anyanyelven való oktatásának szükségessége. Szóvá tették, hogy a marosvásárhelyi iskolák összevonása alkalmával az RMDSZ nem állt ki az önálló magyar általános iskolák megszervezése mellett. /(bodolai): Látlelet és tennivalók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

A Magyar Polgári Szövetség kéri a gyógyszerek magyar nyelvű feliratozását. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kijelentette, a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratai, a használati utasítások hiánya csak egy példa a sok közül arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Gazda Zoltán azt is sérelmezte, hogy a történelmi magyar egyházakkal ellentétben az ortodox egyház folyamatosan kapja vissza államosított ingatlanjait. /Az MPSZ kéri a gyógyszerdobozok magyar nyelvű feliratozását. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

Két nappal a Trianon című film hivatalos romániai bemutatója előtt, újabb büntetést hozott magával a film csíkcsicsói levetítése. A Hargita Megyei Rendőrség sajtóközleményében tájékoztatott arról, hogy Péter Lukács, az Magyar Polgári Szövetség csíkcsicsói szervezetének elnöke az MPSZ tevékenységével kapcsolatos gyűlés megtartására kért engedélyt. A helyi kultúrotthonban tartott gyűlés után levetítették a Trianon című filmet. A rendőrség közleménye szerint a vetítésen közel háromszáz személy vett részt. Az esemény szervezőjét 100 millió lejre büntették, mivel nem rendelkezett az Országos Mozivállalat engedélyével. Péter Lukácsot a helyi rendőrségre hívatták, ahol kiállították a nevére szóló büntetést Abban az esetben, ha 48 órán belül a büntetést kifizeti, akkor 25 millió lejt kell fizetnie. Az MPSZ elnöke elmondta: nincs szándékában kifizetni a büntetést. Sógor Csaba szenátor szerint a film kapcsán kirótt újabb büntetés nem tesz jót az ország külföldi megítélésének. /(Daczó Dénes): Újabb vetítés, újabb büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

A román pártok, szervezetek képviselőivel folytatta tárgyalássorozatát az elmúlt napokban a Magyar Polgári Szövetség. Az MPSZ a következő hetekben tárgyalni szeretne a Demokrata Párt képviselőivel és a történelmi magyar egyházak lelkészeivel is. Gazda Zoltán reagált Markó Béla kijelentésére is, az RMDSZ elnöke nemrég alkotmányellenesnek nevezte a népszavazás kiírását, és a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómiát jelölte meg prioritásként. Az MPSZ megyei vezetője úgy értékelte, hogy az RMDSZ képviselői megfeledkeztek választási ígéretükről, és arra szólítja fel a polgárságot, hogy gyakoroljon nyomást – az autonómia igényének folyamatos kinyilvánításával –, kérje számon a megválasztottaktól kampányígéretüket. /Farkas Réka: A románság képviselőivel tárgyalt az MPSZ . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Kuszálik Péter újból elmarasztalta a Magyar Polgári Szövetséget és megvédte az RMDSZ-t. Az MPSZ szerint az RMDSZ „félrevezette a magyar választókat és kampányszlogenné alacsonyította az autonómia eszméjét”. Kuszálik Péter azonban helyesbített, az RMDSZ programjában korábban szerepelt az autonómia. /Kuszálik Péter: Morfondír. A Polgári Lelkiismeret. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség vezetői február 15-én tartott tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb nemzetpolitikai kérdése: sikerül-e érdemi elmozdulást elérni az erdélyi magyarság valóságos, a gyakorlatban is érvényesülő egyenjogúsága, illetve ehhez garanciául szolgáló autonómiájának kiépítése terén – közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Február 15-én Budapesten folytatott megbeszélést Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kövér László, a párt országos választmányának elnöke és Németh Zsolt az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnökével, Szász Jenővel, Szilágyi Zsolt országos választmányi elnökkel, Árus Zsolt alelnökkel és Nagy Pál ügyvezető alelnökkel. A megbeszélésen mindkét fél örömét fejezte ki, hogy „a legutóbbi romániai választások után egy nem kommunista gyökerű kormány került hatalomra”. A Fidesz vállalta, hogy az elkövetkező időszakban tájékoztatni fogja a nemzetközi fórumokat arról, hogy Romániában mind a mai napig rendőrségi zaklatások érik azokat az állampolgárokat, akik aláírásukkal támogatták a Magyar Polgári Szövetség választásokon való indulását. /Fidesz-vezetők tanácskozása az MPSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A Magyar Polgári Szövetség bírálta az RMDSZ-t, mivel nem akarja a parlament elé terjeszteni a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke megdöbbenését fejezte ki Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentése kapcsán, miszerint az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja be a parlamentben, nem az SZNT-ét. “Tizenkét évvel ezelőtt az RMDSZ is a magáévá tette ezt a tervezetet, most pedig egy új, valószínűleg nem hatékony tervezetet akar kidolgozni” – mondta Gazda. /MPSZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Rosszallja a Magyar Polgári Szövetség, hogy az RMDSZ Háromszék megyében ,,kénytelen volt elfogadni” az intézményvezetői helyek kevesebb, mint felét. ,,Ha egy szervezet kegyként értékeli a neki kijáró tisztséget, s ennek következtében bármit el lehet művelni vele, az megérett a bukásra. A következetes vezető többségi politizálásban nem fogadhatja el, hogy a megalázó második helyre tegyék, s a háta mögött röhögjenek” – szögezte le Gazda Zoltán, az MPSZ megyei elnöke. /(-kas): Megalázták az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A tévécsatornán vetített Trianon film utáni beszélgetésen a rendező és a történész nem tűnt eléggé felkészültnek, írta Bara Béla, egyúttal visszautasította Szász Jenőnek, az MPSZ elnöknek kijelentését: a Trianon filmmel kapcsolatban. A bemutatott film kapóra jött a szélsőséges magyarellenes román erőknek, hogy újabb támadássorozatot indítsanak. Február 13-án az egyik kereskedelmi adó műsort sugárzott a diktátor egykori dalnoka vezetésével, nem hiányzott a résztvevők közül Raul Sorban, Hajdú Győző és egy bizonyos Horváth Dezideriu nevű férfiú sem. /Bara Béla: A Trianon Romániában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Székelyudvarhelyen ülésezett február 19-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnöksége. Nagy Pál ügyvezető közölte, az ülésen a jelen lévő területi elnökök a szövetség pártként történő bejegyzése mellett foglaltak állást. A tervek szerint egy hónapon belül elkészül a végleges program, ugyanakkor megkezdik a szükséges aláírások gyűjtését. A párt célként jelöli meg az erdélyi magyarság önrendelkezésének megvalósítását, Székelyföld területi autonómiájának kivívását. /Szász Emese: Országos párttá alakul az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív március 15-én az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros Háromszék megyei elnöke. /(-kas): Közös ünneplést akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

A Velencei Bizottság után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elmarasztalta Romániát a tavalyi választási törvények miatt. A jelentés annak a törvénycikkelynek a törlését javasolja, amely különböző feltételeket állít a parlamentben jelen lévő és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára. Az EBESZ bizottsága azt is kifogásolja, hogy Románia alig két hónappal a választások előtt módosította a választási törvényt. A jelentésben a legnagyobb hangsúlyt a választás hitelességének a megkérdőjelezhetősége kapta. A választási törvények kisebbségekre vonatkozó fejezetét tavaly azt követően módosították, hogy kiderült, az RMDSZ-en kívül a Magyar Polgári Szövetség is a magyar kisebbség szavazataira számít. A vele szemben támasztott feltételeket a Velencei Bizottság szinte teljesíthetetleneknek minősítette. A Velencei Bizottság az Európa Tanács felkérésére vizsgálta meg a román törvényt, azt követően, hogy Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselő határozatjavaslatot terjesztett a parlamenti közgyűlés elé. Frunda György elmondta, megpróbálta lebeszélni őket a határozattervezet benyújtásáról. Két héttel később Frunda azzal a javaslattal próbálta menteni a romániai törvényt, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg az európai országok választási gyakorlatát e tekintetben. Frunda nem osztja a Velencei Bizottság álláspontját. Szerinte a román törvény egyik célja az volt, hogy egy kisebbséget ne képviseljen több szervezet. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Szemben az európai főárammal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, ahová Dáné Károly, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tanügyi megbízottja hívta meg a pedagógusokat, bemutatták a frissen létrejött Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületét (elnöke Dáné Károly). A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) többek között Tőkés András képviselte, aki a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja. Tőkés András szerint az újonnan létrejött egyesületre semmi szükség nincs, a középiskolás gondokat meg lehet vitatni az RMPSZ-en belül, nem érti, hogy miért szervezik rá erre a középiskolai vezetők egyesületét. Dáné Károly azt sérelmezte, hogy őt nem szokták meghívni a pedagógus szövetség tanácskozásaira. A hozzászólásokból kiderült: csak a múlt iskolai évben Maros megyében 800 gyermek „veszett el”, akik elvégezték a 8. osztályt, de kilencedikbe már nem jutottak be. Vita volt arról, hogy mi a jó: ha néhány erős magyar központ jön létre a városban, megyében, vagy arra törekednek, hogy minden iskolában legyen magyar részleg. /Máthé Éva: Létrejött a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A székelyudvarhelyi tanács havi ülésén a többséggel rendelkező RMDSZ-frakció levette napirendről az autonómia-referendummal kapcsolatos határozattervezetet. Ványolós István RMDSZ-es tanácsos a székelyföldi autonómiakövetelésre kiírandó népszavazásról kijelentette: „Veszélyes nemzeti eszményt átpolitizálni, közigazgatási ügyként tárgyalni.” A Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Szász Jenő polgármester rámutatott, az autonómia kivívása csak akkor lehet sikeres, ha a magyar közösségek nem félnek felvállalni a konfliktusokat. A tanácsülésen elfogadták a Bányai János Műszaki Kollégium udvarára tervezett, uszodával megtoldott tornacsarnok részletes városrendezési tervét. /Udvarhelyen nem lesz referendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Külön stratégiát kell kidolgoznia a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) a Partium számára – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Csuzi közölte, a szervezetnek nem csupán a Székelyföldre kell koncentrálnia, hanem azokra a megyékre is, ahol nem alkot abszolút többséget az ott élő magyarság. „Gyakran jellemzik úgy az MPSZ-t, hogy a székelyek szervezete, holott mi valójában az egész romániai magyarság számára kívánunk jobboldali alternatívát nyújtani” – fejtette ki Csuzi. Hozzátette: azokban a régiókban, ahol szórványban vagy tömbben élnek magyarok, megfelelőbb a kulturális autonómia követelése. Csuzi István erre vonatkozó javaslata az MPSZ múlt hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett, bővített elnökségi ülésén lekerült a napirendről, de a szervezet partiumi vezetői továbbra is szorgalmazzák a régió sajátosságait is figyelembe vevő stratégia elfogadását. Balogh Levente: Más stratégiát a Partiumnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség. Lehetne mondani, hogy RMDSZ, hatalommal lepaktálva, egy diszkriminatív választási törvény segítségével kirekesztette az MPSZ-t a szabad megmérettetésből, emiatt alakul párttá. Azonban a rendszerváltás utáni történetében először nem csak RMDSZ-tagok választhattak, és nem csak ők indulhattak, írta Markó Attila államtitkár. Szerinte a párttá alakulás a szövetség felrúgása. „Máglyára veled Szövetség! Éljen a Párt!” – fejezte be értékelését Markó Attila. /Markó Attila: Éljen a párt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében Traian Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint nem fogad el olyan javaslatot, amely nagyobb autonómiát biztosít egy térségnek, mint a többieknek. Az MPSZ kifejtette: az autonómia az európai jogállamokban elfogadott gyakorlat, amit a székelység nem kér, hanem visszakér. „A területi autonómia nem azt jelenti, hogy valakinek többletjogai vannak, hanem azt, hogy megszűnik az az állapot, hogy valakiknek kevesebb joguk van mint a többieknek” – olvasható a közleményben. /MPSZ-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége arra kéri a magyar kormányt, hogy gondolja át a határon túli magyarok oktatási támogatása esetében a meghirdetett támogatás igénylési módját. Az MPSZ szerint egyes erdélyi településeken csak akkor fogadják el a támogatási kérvényeket, ha a kérelmező kifizeti az RMDSZ tagságdíjat. „Ez korlátozza azoknak a körét, akik élhetnének a támogatással” – áll a közleményben. A szövetség vezetősége hangsúlyozza: a státustörvény értelmében a tanulók „részesülnek” és nem „részesülhetnek” a 20 000 ezer forintos támogatásban. /Politikamentes támogatást kér az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

A Magyar Polgári Szövetség vezetői sajnálják, hogy az RMDSZ nem fogadta el felajánlásukat, és nem lehetnek a március 15-ei ünnepségek társszervezői – hangsúlyozta Gazda Zoltán Háromszék megyei elnök. Kifejtette, fontosnak tartják, hogy az autonómiatörekvés kinyilvánítása helyet kapjon az ünnepségen, ezért kérik: a háromszéki helyszíneken olvassák fel az SZNT február 12-i ülésén elfogadott, Mit kíván a székely nép? című dokumentumot. A rendezvény sepsiszentgyörgyi szervezőjével, a Mikes Kelemen Művelődési Egyesülettel felvették a kapcsolatot, ajánlatukat elfogadták, és megígérték, hogy előterjesztik jóváhagyásra az RMDSZ-hez. Gazda kifejtette: a díszvendég, Jeszenszky meghívásában az MPSZ-nek is szerepe van. /(-kas): Legyen szó az autonómiáról (Március 15.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma ismételten megerősítette, hogy a Szülőföldön magyarul nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, valamint hallgatói támogatás pályázati program lebonyolításában a kedvezménytörvény által előirt törvényes keretek, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalával megkötött megállapodás szerint jár el. Szülőföldön magyarul ösztöndíjra jogosult minden olyan kiskorú, aki Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az az egyetemi hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja. Néhány nappal korábban a Magyar Polgári Szövetség megütközésének adott hangot, amiért ismét pályázat útján fogják megítélni az oktatási-nevelési támogatást, hiszen – vélik – ez „definíció szerint azt jelenti, hogy többen kérhetik, ellenben nem kapja meg mindenki. Ezzel a módszerrel azt lehet elérni, hogy a támogatásra jogosultak egy része lemond arról, ami neki jog szerint jár” – vélekedett az MPSZ. /Iskola Alapítvány: Törvényes a pályázatok kiírása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a vele készült beszélgetésben megjegyezte, fel lehet tenni a kérdést: az RMDSZ jelenleg mennyire közképviseleti, mennyire érdekvédelmi és mennyire szövetség? Már nem szövetség, hanem párt. Sem az alapszabályzatát, sem a programját nem tartotta meg, az utolsó esztendőkben csak az a célja, hogy mindenáron a hatalom közelében maradjon. Az RMDSZ vezetősége egyfajta egyezkedő hátrálással azokat az elveket és célokat adta föl, amelyek végül is az erdélyi magyarság túlélését biztosították volna. Emlékeztetett arra, a külhoni állampolgárságért az aláírásokat annak idején úgy gyűjtötték, hogy Frunda György államelnöki jelöltségét kapcsolták hozzá. Az RMDSZ-ben nem is lehet szervezett ellenzék. A parlamenti frakcióban, de az SZKT-ban is, önkényuralmi módszereket alkalmaznak, nem szólva arról, hogy hiányzik mindenfajta tájékoztatás. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, hogy amit nem érnek el Romániának az Európai Unióba lépése előtt, azt már utána aligha érik el. Példa erre Szlovákia. A képviselő úgy látja, oltalom nélkül maradt a magyarság. Az anyaország lemondott róla, hiszen vezetői nem akarják állampolgárainak tudni a külhoni magyarokat. Romániában a magyar iskolákat továbbra is minden szinten sorvasztják. A képviselő elmondta, hogy a kormány és a parlamenti képviselet között sem felhőtlen a viszony. Még az RMDSZ-ben sem. Furcsa a magyarországi MSZP-hez való viszonya az RMDSZ-nek: egy jobboldali kormány magát jobboldalinak tartó csoportosulása egy baloldali párttal van a testvérinél is szorosabb viszonyban. Végül Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy az RMDSZ külső ellenzéke megosztott. Elhibázottnak tartja, hogy ha megalakult a Polgári Szövetség, akkor még létrehozzák az Erdélyi Nemzeti Tanácsot is, hogy aztán kiváljon belőle a Székely Nemzeti Tanács. Olyan ez, mintha minden tiszt saját hadsereget akarna létrehozni. Az ellenzéki erőket nem szabad szétforgácsolni. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint: Egyezkedő hátrálással föladták az elveket, célokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke üdvözölte, hogy magyar fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt előadása megtartásában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székházában. A fiatalok tiltakozása indokolt volt, és egy olyan politikus ellen irányult, aki negatívan befolyásolta a magyarországi közvéleményt a 2004. december 5-i népszavazás előtt. Az MPSZ alelnöke szerint Markó Béla RMDSZ-elnök azért ítélte el a fiatalok kezdeményezését, mivel fél a szabad véleménynyilvánítástól a magyar közösségen belül. Tulit szerint a jövőben hasonló tiltakozásokra kerülhet sor, ha a kettős állampolgárságot ellenző magyar kormánypártok képviselői Erdélybe látogatnak. /Üdvözli az Eörsi-ellenes tüntetést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete az erdélyi magyar közösség által elszenvedett jogsértéseket tartalmazó listát küldött az Európai Parlament magyar képviselőinek. A dokumentumot a hét elején elküldték Gál Kinga EP-képviselőnek, és kérik, hogy a Románia uniós csatlakozásáról szóló döntés meghozatala előtt vegyék figyelembe a jogsértések listáját is. /A háromszéki MPSZ az Európai Parlamenthez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Nyilvános vitára szólította fel a magyar értelmiség, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit a készülő kisebbségi törvénytervezet kapcsán Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöke. /B. K. B.: Közös felelősség a készülő kisebbségi törvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./