A Magyar Polgári Szövetség Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozatában megállapította, Székelyudvarhelyen az önkormányzat jelenlegi összetételében az elmúlt esztendőben alkalmatlannak bizonyult a város érdekeinek megfelelő képviseletére. Az RMDSZ-többség által irányított tanács a polgármester és a Polgári Frakció elleni politikai álháborúra rendezkedett be, akárcsak az előző négy évben. Felszólították az RMDSZ-frakciót, hogy támogassa a város vezetőjének kezdeményezéseit, a város előrehaladása érdekében. Az áldatlan helyzet fenntartásában az RMDSZ támogatókra talált a helyi sajtó egy részében. Különösen kedvezőnek bizonyul nap mint nap, a helyi tv egyoldalú, sokszor tendenciózus tájékoztatása. A sajtóetika durva megsértése, hogy a másik fél soha nem jelenítheti meg a képernyőn a történésekkel kapcsolatos véleményét. Az RMDSZ-frakció megakadályozta a helyi népszavazás kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. A Magyar Polgári Szövetség a jövőben is mindent meg kíván tenni a város érdekét képviselő határozatok megszületéséért. /Thamó Csaba, dr. Szakács István Péter: Az MPSZ Udvarhelyszéki Szervezetének sajtónyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Merre tart az MPSZ? Erre a kérdésre keresték a választ azok a kolozsvári újságírók, publicisták, akik augusztus 22-én a Transindex internetes portál által szervezett beszélgetésen vettek részt. A Magyar Polgári Szövetségen belül a partiumi vezetők kizárása után kialakult helyzetet elemezve Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője elmondta: meglátása szerint Szász Jenő MPSZ-elnök kegyvesztett lett a Fidesznél. Szerinte a háttérben alku született Szász eltávolítására. Debreceni Hajnal televíziós újságíró elmondta, az MPSZ-beli kizárások története emlékezteti az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán történtekre: akkor Tőkés Lászlót távolították el az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéből, és az ellenzék – javarészt mai MPSZ-esek – tiltakozott, diktatórikusnak nevezte a módszert. „Most ugyanazok a tiltakozók járnak el hasonlóan” – tette hozzá Debreceni Hajnal. Rostás-Péter István rádiós újságíró úgy vélte, Szász Jenőnek az volt a veszte, hogy nem volt képes kezelni a szórvány- és tömbmagyarság képviselői közti feszültségeket, amelyek egyébként az RMDSZ-ben is jelen vannak, de sokkal kevésbé láthatóan. „Szász Jenő végül nem integrálta, hanem dezintegrálta az RMDSZ ellenzékét” – szögezte le Kelemen Attila. /Merre tart az MPSZ? – kerekasztal a szervezet jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Nehezen megy a főbb állami intézmények élén a protokollumnak megfelelő vezetés-váltás, a megyék szintjén az RMDSZ-nek sok ilyen jellegű gondja van, Arad megyében is. Markó elmondta, hogy Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével, illetve Szilágyi Zsolttal, az MPSZ egyik vezetőségi tagjával is találkozott. Úgy látja, hogy az MPSZ elbizonytalanodott. Markó az együttműködést csak a RMDSZ-en belül tartja lehetségesnek. /Balta János: Változtatni, dolgozni, csinnadratta nélkül. Exkluzív interjú Markó Bélával. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

Jogilag semmisnek tekinti a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) való múlt heti kizárását Sárközi Zoltán, aki továbbra is a szervezet nagyváradi elnökének tekinti magát. Kifejtette, az MPSZ alapszabálya értelmében bármely tag kizárása kizárólag a helyi szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Sárközi fenntartja korábbi állítását, miszerint a székely–magyar ellentét fogalmát Szász Jenő vezette be az erdélyi magyar köztudatba. /R. Sz.: Sárközi elnöknek tekinti magát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

A Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezete augusztus 25-én egy nagyobb kenyérszállítmánnyal segítette az udvarhelyi árvízkárosultakat. Székelyudvarhelyen az árvíz három pékséget öntött el, így az ivóvíz mellett a kenyér vált a legnagyobb hiánycikké. /Kenyéradomány Udvarhelynek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszentgyörgyi vezetősége kéri az RMDSZ-t, tisztázza képviselőinek a viszonyát a román kormány tagjaival, valamint a román titkosszolgálatokkal, hogy ezáltal elkerülhetővé váljon újabb kémekről szóló cikkek megjelenése a sajtóban. “Nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, hogy az RMDSZ bizalmi embereiről olvassuk, hogy kémek, amint az Szatmári Tibor esetében történt, akit Magyarországon kémkedéssel vádolnak” – nyilatkozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke. /Tiszta vizet a pohárba. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

Borbély Zsolt Attila induló rovatában a téves sztereotípiák lebontására tesz kísérletet. Aki „lúzer MPSZ-ről” beszél, azt sugallja, hogy az MPSZ, a Magyar Polgári Szövetség maga tehet sanyarú sorsáról. A Reform Tömörülés komolyan vette az 1992. október 25-én Kolozsváron, a Szent Mihály templomban az RMDSZ képviselői és szenátorai által letett esküt, mely kimondja: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért, és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés”. Amikor Markó Béla a Nagy Benedek-ügyben nem állt az ártatlanul megtámadott Tőkés László mellé, akkor a Reform Tömörülés szakított Markóval és Kónya Hamar Sándor személyében saját elnökjelöltet indított a kongresszuson. A történet további része ismert. Markó 1995 után véget vetett az autonomista politikai vonatvezetésnek, s a Neptun lobbi élére állva kormányra vezette az RMDSZ-t. Az RMDSZ a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálója lett, nemzetközi síkon adta a legitimációt annak a román hatalomnak, mely semmiféle hajlandóságot nem mutatott az RMDSZ program lényege, az autonómia gondolatának elfogadására. 2003-ban az RMDSZ leszámolt eredeti céljaival, a szervezeten belül közel korlátlan hatalomra szert tevő Markó Béla pedig újabb négy évre nyert mandátumot, az autonomista szárny kénytelen volt az RMDSZ-től függetlenül megszervezni magát. Így jött létre az MPSZ is, melynek „lúzersége” abból fakad, hogy Markóék a román államhatalommal összefogva még az önálló szervezetkénti rajthoz állását is megakadályozták. Az MPSZ is követett el hibákat. Döntés született az MSZP pártkénti bejegyzéséről, a döntés megvalósítása azonban várat magára. A szervezet önsorsrontásának címszava alá tartoznak az utóbbi idők belső viszályai. Szomorú, hogy jobb sorsra érdemes nemzeti szervezetek vezetősége a belső tisztogatásban próbálja meglelni a kiutat. Az MPSZ „lúzerségének”, vereségének elsősorbani oka Markóék gátlástalansága, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Lúzer” MPSZ? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 30./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete a leghatározottabban tiltakozik a kormánymegbízott legutóbbi rendelkezése ellen, miszerint Sepsiszentgyörgyön a Petőfi utca nem nyerheti el az önkormányzat által meghatározott nevét. Az MPSZ felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ tisztségviselői nem egyeztetnek a kinevezett prefektussal, s olyan határozatokat hoznak, melyeket a kormány képviselője megtámad. Az MPSZ azt is kéri, hogy az RMDSZ tisztázza képviselőinek viszonyát a kormánnyal, valamint azokét a titkosszolgálatokkal is, kérte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /A Petőfi utca védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató a­lá­írást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdi­széken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszé­ken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvar­helyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök félrevezette a Velencei Bizottságot a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán. Markó megpróbálta kedvező színben feltüntetni a diszkriminatív törvényt, mivel a testület tagjai nem ismerték a jogszabály-tervezetet, mondta Gazda. Gazda Zoltán közölte, az MPSZ központi vezetősége levelet kíván küldeni a Velencei Bizottságnak, Traian Basescu államfőnek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, a parlament házelnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a törvénytervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz, akárcsak a választási törvény. /MPSZ-bírálat Markó címére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Marosszék és Marosvásárhely Székely Tanácsa 2005. szeptember 2-án felhívással fordult Marosszék települési Székely Tanácsaihoz, hogy vegyenek részt az árvíz utáni helyreállítási munkálatokban. Szeptember 17-én a kezdeményező tanácsok tagjai a felhívásra jelentkező Maros megyei Magyar Polgári Szövetség tagjaival (akik az árvíz másnapján 3,5 millió lej értékben ásványvizet és kenyeret vittek Székelyudvarhelyre), a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium diákjaival együtt (összesen 41 személy) egynapos munkát vállalva Kobátfalvára utaztak. Magukkal vitték adományukat is /cement, ruha, ágynemű, játék/. Hidi Imre, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezetének nevében 8 tonnás gabonaszállítmányt ajánlott fel a helyi gazdák számára. /Segítség Kobátfalvának. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

A szülőföldön való megmaradás helyett az áttelepülést teszi könnyebbé az Avarkeszi Dezső által kidolgozott koncepció Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke szerint. Csuzi úgy véli: a javaslat „az olcsó munkaerő elszippantására tett kísérlet”, emiatt a kettős állampolgárság biztosítása jelentené a legjobb megoldást. Csuzi szerint az elvándorlás megállításának egyik fontos eleme lehet a helyi autonómia. Szerinte Bihar megyében az Érmellékre, valamint Nagyszalonta környékére mint tömbmagyar területekre, fókuszálva kell stratégiát kidolgozni arra, hogyan lehetséges e régiók önrendelkezésének kivívása. /Balogh Levente: Csuzi Bihar megyében is autonómiát akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) úgy döntött, hogy a belső konfliktusok miatt elhalasztja a politikai pártként való bejegyzéshez szükséges támogató aláírások összegyűjtését. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke közölte, az aláírásgyűjtés elhalasztását a sepsiszentgyörgyi szervezet javasolta, Szász Jenő elnök pedig elfogadta azt. Az MPSZ helyi szervezeteinek vezetői a hét végén találkoznak, hogy megvitassák a Csuzi István, a Bihar megyei MPSZ elnöke, valamint Sárközi Zoltán nagyváradi MPSZ-elnök augusztusi kizárása nyomán kialakult helyzetet. /A konfliktus feloldásáig nem gyűjt aláírásokat az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, Thamó Csaba elemezte az udvarhelyszéki árvíz után kialakult helyzetet. A hatóságok lassan reagáltak, illetve a települések nem rendelkeztek semmilyen polgárvédelmi felszereléssel, így az önszerveződés mentette meg a helyzetet. Az MPSZ kifogásolta, hogy ismereteik szerint vidéken nem történt meg a károk felmérése, és a célzott segélyeket sem kapták meg mindenhol. Kérdés, hogy ha előzetes kárbecslés nem történt, akkor hogyan lehet elosztani az állam által küldött pénzt. /-mlf-: Árvíz utáni következtetések. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 23./

Halogatja a Magyar Polgári Szövetség a szeptember végéig ígért aláírásgyűjtés megkezdését. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök úgy értékelte, előbb tisztázniuk kell a belső nézeteltéréseket Szász Jenő országos elnök elnökségi gyűlést hív össze, ahol lehetőség adódik a vitás kérdések tisztázására. A két bihari MPSZ-vezetőt augusztusban zárták ki egy bővített elnökségi ülésen. Ezt követően heves polémia alakult ki székelyföldiek és partiumiak között. Gazda szerint Csuzi István és Sárközi Zoltán az RMDSZ beépített embere volt, és az MPSZ gyen­gítésén dolgozott. Szilágyi Zsolt, szintén nagyváradi választ­mányi elnök nemrég levélben fordult a székelyföldi széki szervezetekhez, fejtsék ki ismét véleményüket a kizárások kapcsán. ,,Ebben az ügyben egyszer döntöttünk fele­lősségünk teljes tudatában, nincs, amiért módosítanunk álláspon­tunkon” – hangsúlyozta Gazda Zoltán. /(-kas): Bajban az MPSZ (Szétesik vagy párt lesz?) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmány­ellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Bársony András kijelentette, Magyarország az elmúlt tíz évben, őszintén támogatta szomszédai integrációs törekvéseit, és most, az utolsó pillanatban nem mondhat nemet. Mégis megfontolandó a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség felhívása, hogy az Országgyűlés csak Székelyföld autonómiájának szavatolása után hagyja jóvá Románia csatlakozását. A magyar külpolitika a tízéves csatlakozási folyamatban rejlő fáziskülönbséget stratégiai koncepciók hiánya miatt nem tudta kellő mértékben kihasználni a határon túli magyarság javára. Az uniós szerződések felülírják az 1996-os román–magyar alapszerződést. Új „szerződésre” van szükség a két ország között, erre pedig készülnie kellene mindkét oldalnak. Magyarországnak akár úgy, hogy ma azt mondja, először tárgyaljuk meg kapcsolataink EU-n belüli új keretét, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Hát mégse. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

,,Kegyetlenül meg lesz torolva a magyaroknak a múltban elkövetett minden gyilkossága és bűne… csak a halál és a vérontás jelenthetnek igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között; most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért. Végső megoldásként a magyarokat vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni Ázsiába” – mondotta Gavrila Olteanu, a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj parancsnoka 1944. szeptember 26-án. Szárazajta népe most a 61 esztendeje történt vérfürdőre és a tizenhárom, mártírhalált halt áldozatra emlékezett Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor így fogalmazott: ,,Sajnos, akadtak olyanok, akik odáig süllyedtek, hogy saját falustársaikat keverték bajba, vagy küldték a halálba. Mégis keresztényi kötelességünk, hogy megbocsássunk, hogy a jót keressük, hiszen ha Isten akkor nincs velünk, az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna. Mindezek ellenére ne feledjük, hanem keressük, s mondjuk el a világnak a való igazságot”. Az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatója, Péter Attila a történteket gyászos pillanatnak, a tizenhárom ártatlan áldozat nevét pedig kiáltó szónak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy ilyen soha többé nem történik meg. A szárazajtai iskola volt növendékeinek versből és énekből összeállított rövid műsora után a Bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szabó Miklós kifejtette: a székely nép kész megharcolni az évszázados hagyományokra visszatekintő autonómiáért, s kész a nemzetközi fórumok segítségét is kérni e tekintetben. Hoffmann István, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke a mártírok – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – életének utolsó pillanatait elevenítette fel, majd kijelentette: ,,Az igazság elhallgatása vagy kimondása nélkül itt, Székelyföldön, a Kárpát-medencében soha nem rendeződhet a magyarság sorsa, hiszen napjainkban is folynak a magyarverések, a magyarölések, például Délvidéken. A politikusok a parlamentben ma is elutasítják a székely szabadságot szavatoló autonómiát, a Csonka-Magyarország szocialista vezetői pedig megtagadják a határon kívül rekesztett nemzettársaikat.” Az 1944 szeptemberében történteket Benkő Emőke Benkő Levente Szárazajta című, készülő bővített és javított kötete egy részletének felolvasásával idézte fel. /Hecser László: A szárazajtai ártatlan áldozatokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága. „Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz” – jelentette ki Németh Zsolt, aki a ratifikációról lefolytatott múlt heti vitában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. „Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez” – jelentette ki Németh Zsolt. „Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt. A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. /Csinta Samu, Gazda Árpád: Szavazás után: ki örül, ki nem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Megbeszélést tartott Székelyudvarhelyen a Magyar Polgári Szövetség elnöksége, amelyen a politikai pártként való bejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtésének előkészületei volt a központi téma. Azt tervezik, hogy a gyors nyomdai kivitelezés után október 17-től indulhat az aláírásgyűjtési akció. „Az is elképzelhető, hogy néhány nappal kitoljuk az indulás dátumát, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a vidéki lakosság ebben a periódusban a termények betakarításával van elfoglalva” – tette hozzá Szász Jenő. /Cs. S.: MPSZ-aláírások: októberi rajt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Érvénytelennek nyilvánította Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányának elnöke a szervezet bővített elnökségének augusztusi határozatát, melynek értelmében kizárta Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt. „A válság oka a kommunikációhiány, ezért párbeszédet javasolok Szász Jenő, valamint Csuzi István és Sárközi Zoltán között” – fejtette ki Szilágyi, hozzátéve, hajlandó közvetíteni a felek között. /Balogh Levente: Érvénytelen Csuzi és Sárközi kizárása? = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

Az idei költségvetési támogatást sem teljesítette a magyar kormány, a jövő évi büdzsé határon túli magyaroknak szánt támogatását pedig 25 százalékkal csökkentené. Ezt az elégedetlenségi listát kiegészítik azok a nemzeti vízummal, illetve mikrocsipes speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos tervek, amelynek szükségessége kapcsán komoly kételyek merülnek fel határon túl. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén a résztvevők a különleges személyi irat bevezetése helyett a magyar-igazolvány mellett teszik le a garast. Kelemen Hunor parlamenti képviselő elmondta, hogy a nemzeti vízum, valamint a speciális magyar személyi igazolvány ötlete mindenképpen szerepel majd az október 8-i ülés napirendjén. A politikus közölte, hogy a személyi igazolvánnyal kapcsolatban már tájékoztatást kértek a magyar kormány részéről, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Erre azt a választ kapták, hogy az új személyazonossági irat mikrocsippel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana, és nehezebbé tenné a hamisítását. Kelemen Hunor emlékeztetett: ennek az igazolványnak a használata nem jár semmilyen kedvezménnyel, ugyanakkor „többmilliárd forintot már belevertek a magyar igazolványba”. Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarokat érintő jogszabályok kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szeptember 20-án úgy nyilatkozott, hogy az új igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség. Hozzátette: a szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. – A nemzeti vízum bevezetését csak üdvözölni tudjuk, de ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A határon túli magyarok nem utazgatni akarnak, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő évtől bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A püspök az MTI-nek kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határon túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat”. – A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005-ös költségvetését sem teljesítette, az oktatási-nevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65–70 ezer érintettet várja a támogatást. Költségvetési támogatás 1990–2006. (Jelölés Év: Központi költségvetés/(milliárd)/Határon túli összeg (millió)/Százalék) 1990: 642300/63,7/0,010%; 1991: 931700/183,4/0,020%; 1992: 1189600/709,7/0,060%; 1993: 14662001/439,7/0,098%; 1994: 1648300/1929,2/0,110%; 1995: 1945325/1486,1/0,076; 1996: 2086832/2125,2/0,102%; 1997: 2561607/2080,8/0,081; 1998: 2801855/2358,5/0,084%; 1999: 3510634/3655,5/0,104; 2000: 3788276/6642,9/0,175%; 2001: 4322441/11104,8/0,257%; 2002: 4556251/12550,3/0,275; 2003: 5310600/9723,8/0,183%; 2004: 5947400/12829,8/0,156; 2005: 6582893/12827,4/0,195 (terv); 2006: 7309100/9614,4/0,132%. /B. T.: Nem kell újabb magyarigazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére Kovászna polgárai idén első alkalommal emlékeztek október 6-án az Aradon kivégzett 13 vértanúra. A megemlékezésen mintegy száz-százötvenen vettek részt. A megjelenteket Cseh Béla, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki területi szervezetének elnöke köszöntötte, beszédet mondott Gazda József nyugalmazott tanár. Ezt követően a résztvevők a kovásznai negyvennyolcas szabadságharcosok emlékművénél egy szál gyertyát gyújtottak. Kovács Gábor római katolikus esperes és Bukovinszky Cs. Miklós református lelkipásztor beszédei után az Ignácz Rózsa Irodalmi kör, a Magyar Polgári Szövetség, a polgármesteri hivatal és az RMDSZ városi szervezete részéről elhelyezték a kegyelet koszorúit. /(bodor): Gyertyás főhajtás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Mintegy ezren vettek részt Nagyváradon október hatodikán a Nagysándor József utcai koszorúzáson. A váradi születésű honvédtábornokra emlékeztető márványtábla előtt ezúttal közösen hajtott főt az RMDSZ, az MPSZ, a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a magánszemélyek. Több magyar osztályt is kivezényeltek a megemlékezésre. A baj csak az volt, hogy a gyerekek kis híján a műsorvezető szerepét betöltő Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezetőt is túlhangoskodták. Fel kellett volna készíteni a gyerekeket arra, hová mennek, és ott hogyan kell viselkedni. Szembeötlő volt a nemzeti lobogók hiánya. A váradi magyarok becsületét végül egy fiatalember, bizonyos Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi tagja mentette meg. Amikor a koszorúzások rendjén az EMI következett, Barna bőségesen fellobogózott koszorúval lépett az emléktáblához. Messze ő kapta a legnagyobb tapsot. Ma már nem kell szégyellni, inkább használni kellene nemzeti jelképeket. /Fábián Tibor: És hol vannak a zászlóink? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

A Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezete kérni fogja a magyarországi pártokat, hogy ne fogadják el a magyar kormány 2006-os költségvetési tervezetét, mivel az nem szán elegendő támogatást a határon túli magyaroknak. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke kijelentette: “Míg a magyar kormány egyre nagyobb mértékben alapoz a határokon túli munkaerő és szürkeállomány bevonására – amit elítélünk –, csökkenteni kívánja a pénzügyi támogatás amúgy is alacsony szintjét, veszélyeztetve ezzel intézményeink, a Sapientia Egyetem, a színházak, a civil szféra, a művelődési élet, az írott és elektronikus sajtó, a határon túli magyar tudományos élet létét.” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

„Az RMDSZ áll az MPSZ címére küldött idézés mögött” – nyilatkozta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Az ügyészség beidézte az MPSZ-t, a szervezet tavalyi állítólagos aláírás hamisításával kapcsolatban. A polgármester elmondta, nem történt törvénysértés az aláírásgyűjtés alatt, az általa vezetett alakulat ellen azért próbálnak fellépni, mert politikai alternatívát kíván állítani az RMDSZ-nek. Az ügyészségen való megjelenés napja október 19-e. Az MPSZ elnökét ügyvédje fogja képviselni, aki megpróbál névre szóló idézést és pontosabb információkat kérni. „Ha ezt kézhez kapja, Szász Jenő hajlandó lesz megjelenni az ügyészségen” – tette hozzá a városháza szóvivője, Komoróczy Zsolt. /Beidézték Szász Jenőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A főügyészségi idézés hátterében az RMDSZ politikai nyomásgyakorlása áll, állítja Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az internetes Transindex értesülései szerint a főügyészség idézése az MPSZ nevére érkezett a szervezet állítólagos tavalyi aláíráshamisításával kapcsolatban. Szász Jenő Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem is kellene magára vállalnia az idézést, hiszen az nem a nevére szól, emellett az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) postaládájába dobták be. Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője kifejtette: Szász Jenő a választási indulás érdekében nem gyűjtött aláírásokat, és egyetlen ívet sem hitelesített aláírásával. Komoróczy emlékeztetett: a szervezet a választási törvény által előírt 25 ezer aláírás helyett 54 ezret nyújtott be, és ekkora adatmennyiséget lehetetlen ellenőrizni. Ezért elképzelhetőnek tartja, „hogy volt olyan személy, aki aláírta az ívet, majd szaladt az RMDSZ-hez, hogy ő nem írt alá semmit”. Arról viszont meg van győződve, hogy maguk az aláírásgyűjtők megbízható munkát végeztek, így részükről nem történt visszaélés, hamisítás. /Aláíráshamisításért beidézték Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./