Még 2004 elején úgy tűnt, bekopogtat a valódi demokrácia az erdélyi magyar társadalom ajtaján is, az RMDSZ ellenében Erdély-szerte alternatívát akartak kínálni a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei. Azóta azonban az MPSZ rövidítést főleg vitákról, veszekedésekről szóló tudósításokban olvasható, írta Szondy Zoltán újságíró. Hasonlóan sötét a kép a székely s magyar tanácsok kapuján belül is, állapította meg. /Szondy Zoltán: Hol az alternatíva? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

„Ahol csend van, ott nem mozdul semmi” – foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó eredménynek könyvelte el Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke elmondta, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, „esetleg Székelyudvarhelyen”. Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi felsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártérítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a lapban Cs. Gyimesi Éva, hogy a bizottság korifeusai „szakmailag inkompetens ágensek” lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albert-díjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. /Domokos Péter: Tüntetésekre készül a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Lemondott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos vezetésében betöltött tisztségéről Szilágyi Zsolt választmányi elnök és Orbán Mihály elnökségi tag. A két politikus július 12-i nagyváradi sajtótájékoztatóján a döntést az országos MPSZ és a bihari szervezet közötti viszony megváltozásával indokolta. A bihari vezetők nemrég jelentették be, hogy kiválnak, s önállóan kívánnak tevékenykedni. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Szász Jenő vezette alakulat csak a Székelyföldre összpontosít, s nem adja meg a választás szabadságát a bihari és partiumi magyaroknak. A két évvel ezelőtt alakult, s most újjáalakult Magyar Polgári Egyesület ezután csak szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte: „Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni”. /P. M.: Kiszálltak az MPSZ-ből a bihariak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

A pártbejegyzésre készülő Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ összegyűjtötte a huszonötezer aláírást, amely a bírósági bejegyzéshez szükséges, de Bukarestben még nem sikerült összegyűjteni a hétszáz aláírást, amelyet a jelenleg érvényben levő törvény előír. Bukarestben dől el, hogy a Magyar Polgári Szövetség politikai pártként jelenthet-e majd alternatívát az RMDSZ-re. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: eddig 28 500 aláírást sikerült összegyűjteniük, és Bukarestet leszámítva a többi megyében maradéktalanul teljesítették a 700-as követelményt is. Jelenleg az aláírások szúrópróbaszerű ellenőrzése folyik, erre Szász szerint azért van szükség, hogy így küszöböljék ki az RMDSZ által esetlegesen „beépített embereket”. Bukarestnek az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint jelenleg 1 930 390 lakosa van, ebből azonban a legutóbbi népszámláláskor alig több mint hatezren vallották magukat magyarnak. A leendő párt a politikai pluralizmust szolgálná az erdélyi magyar közéletben, és valós alternatívát kíván nyújtani az RMDSZ-re. Szász nem zárja ki az RMDSZ-szel való együttműködést, főként a parlamenti választások esetében. Lemondott az MPSZ országos vezetésében betöltött funkciójáról – az országos választmány elnöki tisztségéről, illetve az elnökségi tagságról – Szilágyi Zsolt és Orbán Mihály. Szász Jenő azzal magyarázta a két tag döntését, hogy a bihari MPE túlságosan RMDSZ-közeli politikát folytat, és az MPSZ-t is az RMDSZ platformjává kívánják alakítani. Szilágyi Zsolttal és Orbán Mihállyal az MPSZ elnöke továbbra sem zárja ki az együttműködést. /Balogh Levente, Farcádi Botond – Bukarestben keresi a pártbejegyzés támogatóit az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár) – Erdély.ma, júl. 13./

Már csak Bukarestben kell összegyűjtenie a pártbejegyzéshez szükséges 700 aláírást a Magyar Polgári Szövetségnek, a törvény által előírt 18 megyében összesítették a támogatókat. – Bízom benne, néhány hét alatt sikerül összegyűjtenünk a törvény által kért 700 aláírás – – mondotta Szász Jenő elnök. Elképzelésük szerint a helyhatósági választásokon önálló jelöltek­kel indulna az MPP, versenypártként mérettetne meg az RMDSZ-szel szemben, az eredmények alapján pedig tárgyalóasztalhoz ülnének, és a parlamenti választások előtt közösen dolgoznának ki egy olyan formát, amely biztosítaná a parlamenti képviselet megőrzését. /Farkas Réka: Új párt, növekvő ellentétek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Másfél éve kezdte meg küzdelmét a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem visszaállításáért. A kis lépések politikája tizenöt esztendő alatt semmilyen előrelépéshez nem vezetett, ezért érezték fontosnak néhányan – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakosztályából, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói közül, a diák- és ifjúsági szervezetekből –, hogy újra fel kell vállalniuk a kezdeményezést. Július 10-én a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete Wass Albert-díjjal tüntette ki a BKB három vezetőjét: Bodó Barna elnököt, Kovács Lehel alelnököt és Hantz Pétert, a szervezet szóvivőjét. Az ünnepélyes díjátadás alkalom volt egy lakossági fórumra is. Az egyetem a jövőt jelenti, olyan típusú oktatást, amely nélkül elképzelhetetlen egy polgáriasult közösség – mondta Bodó Barna. 1990 januárja óta napirenden van a Bolyai Egyetem újraindítása. ,,Jó néhány évnek kellett eltelnie, amíg az egyetem kérdése megint megfelelő hangsúllyal, erővel, nyomatékkal napirendre kerülhetett” – fogalmazott Bodó Barna, aki öt pontban vázolta, mi változott, amióta fiatal kollégái, Hantz Péter és Kovács Lehel létrehívták a BKB-t. Azóta a magyar egyetem ügye folyamatosan jelen van a közéletben, már nem egy szűk elit, nem a romániai magyarság kérdése, hanem a demokratizálásé. Eredménynek könyvelhető el, hogy a BKB lépéselőnyt szerzett, ők tematizálják a folyamatot, a hivatalosságok pedig válaszolni kényszerülnek. Tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel vállal­ták a konfrontációt, és hiszik, hogy az ügy eredményes képviselete érdekében a demokrácia által megengedett minden eszközt ki kell használniuk – mondotta Bodó Barna. Kiemelte: megkezdődött a párbeszéd. Elérték, hogy a román média egy szelete ma már pontosan érti, mit akarnak. A BKB vitte ki az európai politikai színpadra a Bolyai Egyetem ügyét, a legnagyobb belpolitikai eredmény pedig az, hogy márciusban az egyetemmel kapcsolatban sikerült egy lapra gyűjteniük két olyan aláírást (Markó és Tőkés), amely az elmúlt években nem szerepelt együtt.   Kovács Lehel a BKB eddigi tevékenységét vázolta. A tavaly januárban megalakult szervezet elsőként egy európai kisebbségi felsőoktatási konferencia szervezését vállalta. Ez pénzhiány miatt csak virtuálisan jöhetett létre, de a világhálón lebonyolított beszélgetések egy európai kisebbségi egyetemi charta létrehozásának alapjául szolgálnak. A konferencia kimondta: európai szinten az erdélyi és a felvidéki magyar oktatás van a legrosszabb helyzetben. 2005 júniusában kezdték meg a Bolyai-esték szervezését. Tavaly szeptemberben döntöttek arról, hogy nemzetközi színre viszik a magyar egyetem ügyét. Brüsszelbe, Strasbourgba, az EU különböző szerveihez juttatták el a dokumentációt, ismer­tették a valós helyzetet, a hiányosságokat. Bemu­tatták, hogy mit jelent a magyar egyetem hiánya, kiemelték a csángómagyar oktatás hiányosságait is. 2005 októberében négy erdélyi városban szerveztek tüntetést a Bolyai Egyetemért, novemberben elkezdték a tanárok körében az aláírásgyűjtést, a 179 oktatóból 149 egyértelműen támogatta három önálló magyar kar létrehozatalát. Decemberben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultak a magyar gyerekek román tanításának ügyében, több hónapos halogatás után nemrég kaptak választ, amely leszögezi, sérül az esélyegyenlőség, és felszólítja a minisztériumot külön tanrend kidolgozására. Aláírásgyűjtést kezdtek, 83 nagynevű tudós és 11 Nobel-díjas csatlakozott ügyükhöz, februárban a polgármesterek és a történelmi egyházak vezetői fordultak beadvánnyal az egyetem szenátusához, és kérték a három önálló magyar kar létrehozását. Márciusban ültek össze a BBTE magyar oktatói, kiderült, közösségük megosztott: van, akit megfélemlítettek, s azért nem vállalja fel az önállósodás ügyét, mások személyes érdekből ellenzik. Szintén márciusban szerveztek egy fórumot a protestáns teológián, amelyen civil szervezetek, az RMDSZ, a magyar oktatók és a minisztérium képviselői fogalmaztak meg közös állásfoglalást. Áprilisban Bukarestben román értelmiségi találkozót tartottak, májusban imaláncot szerveztek, és megkezdték az idén októberre tervezett II. kisebbségi felsőoktatási konferencia előkészítését. Júniusban az egyetem etikai bizottsága elé idézték a BKB vezetőit, azzal vádolják őket, hogy ártottak az egyetem hírnevének. Hantz Péter terveik kitért a magyar diákok román oktatásának megváltoztatása érdekében kidolgozott stratégiájukra. Újabb beadvánnyal fordulnak a Diszkriminációellenes Tanácshoz, amelyben kérik, egyértelműen mondják ki: a helyzet diszkriminatív. Alkotmánybírósági határozatot is kérnek, s ha ez azt mondja ki, hogy a kisebbségi gyerekek román oktatása nem diszkriminatív, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. ,,Semmiképpen nem hagyjuk az ügyet elaludni” – szögezte le Hantz Péter. A magyar egyetem ügyében októberben újabb, több várost érintő tüntetést szerveznek. Hantz úgy véli, az EU-nak nem ügye a kisebbségi kérdés rendezése, de érdeke, hogy csend és nyuga­lom legyen a térségben. Nem állnak le a lobbitevékenységgel sem, az ENSZ-t, az EP-t, az Európai Biztonsági Tanácsot szándékoznak megkeresni. /Farkas Réka: Hosszú küzdelem lesz, de meg kell harcolni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Független szervezetként, Magyar Polgári Egyesület (MPE) néven kívánnak ezentúl tevékenykedni a Bihar megyeiek. Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányi elnöke és Orbán Mihály elnökségi tag bejelentette Nagyváradon, hogy lemondanak MPSZ-es tisztségükről. Közölték: ezentúl szerződéses alapon működnének együtt az MPSZ-szel. Szász Jenő május közepén Nagyváradra látogatott, a bihariak előadták az MPSZ megújítására vonatkozó elképzeléseiket, ami elsősorban regionális szerveződés mentén haladt volna. Akkor Szász Jenő kijelentette, hogy nem kell változtatni semmin, és minden jól működik. Végül Szász Jenő javasolta azt, hogy az MPSZ és az egyesület kössön együttműködési szerződést. Szóban megfogalmazta a szerződés szövegét, amit a bihariak papírra vetettek, és elküldtek Udvarhelyre. Mivel másfél hónapon keresztül nem érkezett válasz, a bihariak újból összeültek, és úgy döntöttek: érvényesnek tekintik a szerződést. /P. A. M.: Függetlenedtek a bihariak az MPSZ-től. Szövetségen alapuló erdélyi jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Két felújított református templomot is újraszenteltek a hétvégén Erdélyben. Szilágycsehben az 1519-ben épült műemlék-templom helyreállításának befejezését ünnepelték, a Beszterce-Naszód megyei Vicében a nyolcvan lelket számláló gyülekezet temploma mellett a parókiát is újjáépítette. A szilágycsehi gyülekezetnek háromévi megfeszített munkával sikerült helyreállítania műemlék templomát, hangoztatta Tőkés László július 16-án Szilágycsehben. A kilencezer fős szilágysági kisváros háromezer lelkes református gyülekezete ünnepelte a templom helyreállításának a befejezését. Tőkés László kiemelte: Erdély-szerte a Szilágyságban a legnagyobb a templomlátogatottság. „Mindenekelőtt a bennünk lakozó félelmet kell leküzdenünk, és sohasem szabad kihagynunk számításainkból Istent, mert az eljövendőben is nagy szükségünk lesz az Úr szövetségére” – szögezte le Tőkés László. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke szóvá tette: az Európai Unió a nemzetiségek védelmét illetően nem sok jóval kecsegtet, hiszen az EU-tag Szlovákiában olyan kormánykoalíció állhatott fel, amelynek egyes tagjai nyíltan hirdetik a magyarellenességet; és a Kárpát-medencében sehol sem akarnak hallani a magyarok önrendelkezéséről. „Nemcsak az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, hanem a magyarországi magyarság is bajban van” – mondta a fideszes politikus. Utalt arra, hogy a magyarságot „a merjünk nagyok lenni felfogás helyett a tanuljunk meg kicsik lenni alapállásra tanítják”. Kövér László a magyarság együvé tartozásának a biztató jeleként értékelte a szilágycsehi templomjavítást, és leszögezte: a huszonegyedik században nincs már határon túli magyar ügy, csak magyar ügy. Balogh Zoltán református lelkész, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az új kihívások vállalására, de az elődöktől örökölt hagyaték megőrzésére hívta fel a figyelmet. A millecentenáriumi kopjafánál koszorúzás zárta az ünnepnapot. /Benkő Levente: Új szövetség Istennel – Helyreállították az 1519-ben épült szilágycsehi református templomot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

A határon túli magyar közösségekben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy a magyar kormány alapvető változásokat tervez a kisebbségeket támogató intézményrendszerben és támogatáspolitikában. Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát, egyelőre bizonytalan, milyen anyagi támogatások fölött dönthet az Illyés Gyula Közalapítvány. Szili Katalin házelnök kezdeményezésére a múlt héten összeült a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Előkészítő Bizottsága, melynek célja az idei, várhatóan szeptemberben megrendezendő csúcstalálkozó előkészítése volt. Az eszmecserén részt vett minden határon túli magyar szervezet egy-egy képviselője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint egyelőre nem világos, hogy az átszervezés, a költségvetési megszorítások milyen mértékben érintik majd a határon túli magyarságot. Egyetértett ugyan azzal, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kerüljön át a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de tudni szeretné, mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik majd a továbbiakban a Szülőföld Alap? Gazda Zoltán, az RMDSZ politikai ellenlábasának számító MPSZ sepsiszéki vezetője jelezte, tiltakozásokat fog szervezni, ha a magyar kormány nem változtat a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáján. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyelőre nem foglalt állást a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere tervezett átalakításáról, véleménye szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar politikusokkal lezajlott találkozóján csak általános elveket és célokat fogalmazott meg. Duray Miklós, a MKP ügyvezető alelnöke szerint a két jelenlegi magyar kormánypárt elvesztette a nemzeti együttérzés, hagyományőrzés egyensúlyát, a készülő döntések mögött a kormányfő személyes sérelmi indítékai húzódnak meg. – Korai volna megítélni, hogy milyen hatással lesz a határon túli szervezetekre a magyar-magyar kapcsolatokat eddig koordináló intézményrendszer átalakítására, – nyilatkozta Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Nehéz vitatkozni azzal, hogy az átláthatóság növelésére, a támogatások elaprózódásának megakadályozására szükség van, de kérdéses, hogy ez megvalósul-e. Kovács Miklós sajnálkozását fejezte ki, amiért a magyar kormány nem tárgyalt a tervezett átalakításokról a határon túli magyarok képviselőivel. /Kárpátinfo/Felvidék.ma, júl. 17./

Az RMDSZ-es, SZNT-s, MPSZ-es magyar vezetők nyilatkozatai, tervei ellen emelt kifogást Petre Strachinaru demokrata képviselő. Megfogalmazása szerint versengenek, hogy ,,ki magyarabb”, ki tesz többet, de tulajdonképpen csak a feszültséget növelik. Az SZNT Ujgur Fórummal kötött szerződését elfogadhatatlannak nevezte, Románia nemzetközi megítélését rontja – fogalmazott. Kiderült azonban, hogy értesüléseit a román sajtóból szerezte, miután megtudta, hogy ez az ujgur szervezet nem az, amelyet terroristaként tartanak számon, visszakozott, de rosszallását fenntartotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy az MPSZ Wass Albertről elnevezett díjakat adott át. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a Kovászna megyei önkormányzat megszervezi a háromszéki magyarok világtalálkozóját. /(-kas): Túl sok a ,,magyarkodás”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Önkritikát gyakorolt az öt romániai magyar politikai szerveződés képviselője július 20-án a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a pluralizmus, összefogás, autonómia témájú párbeszéden. Márton Árpád RMDSZ-képviselő furcsának nevezte, hogy bár a kisebbségi törvénytervezetben szó sem esik területiségről, sok román kollégája mégis területi autonómiára vonatkozó sorokat vél felfedezni különböző cikkelyekben. A pluralizmussal kapcsolatban a honatya úgy értékelte, egy 6,5 százalékos közösség esetében nehéz elképzelni az ötszázalékos bejutási küszöb elérését versenyhelyzetben, ezért megoldásként párbeszédet javasol a többi szervezettel. A Magyar Polgári Szövetség színeiben Szász Jenő elnök helyett megjelenő Árus Zsolt alelnök határozottabb hangot ütött meg, szerinte az RMDSZ pozíciója zsarolásra jó, ezért változtatnia kellene stratégiáján. Árus a koalícióból való kilépést javasolta az RMDSZ-nek, mivel így szerinte az Európai Unió nyomást gyakorolna a csatlakozás előtt álló Bukarestre az autonómiakérdés rendezése ügyében. Önkritikaként Árus két nagy MPSZ-hibát nevezett meg: a helyhatósági választásokon túl kevés helyen állítottak listát, a parlamentin pedig egyáltalán nem kellett volna. Toró T. Tibor képviselő, EMNT-alelnök szerint előbb-utóbb intézményesül egy másik magyar politikai szerveződés, a kérdés csak az, hogyan lesz belőle erős magyar országos képviselet. Toró elmondta, a parlamenti demokrácia eszközeit kimerítették a kisebbségi törvény érdekében, a puha helyett egy félkemény erdélyi autonómiatörvény kell, és ha a párbeszéd nem működött, egyéb eszközöket kell bevetni, amiben a civil társadalom vagy a magyar történelmi egyházak tudnak segítségre lenni. Azt, hogy a polgári oldalt nem tudták kellőképpen összefogni, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Csuzi István saját hibájuknak is tartja. A Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Sántha Imre szervezete segítségét ajánlotta fel egy autonómiáról tartandó népszavazás megszervezésében. /Mihály László: RMDSZ-MPSZ párbeszéd készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Mihály László, az ÚMSZ munkatársa szerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem már kissé unalmas. /Mihály László: Tusványos már uncsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Eddig 28 500 aláírás gyűlt össze a Magyar Polgári Párt létrehozására – jelentette be Berekméri Sándor, a Maros Megyei Polgári Szövetség elnöke. A törvény szerint 25 ezer támogató aláírás szükséges egy párt létrehozására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

Július 21-én Markó Béla-Tőkés László találkozóval folytatódott, majd július 22-én, szombaton Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédével zárult a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felülvizsgálja az RMDSZ az európai uniós csatlakozás után, együtt lehet-e működni a román kormánykoalícióval, ha a parlament nem fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, az RMDSZ nem mond le a kulturális autonómiáról, ahogy fenntartja a területi autonómiaigényét is, és ősztől széles körű párbeszédet tervez azokkal a magyar politikai erőkkel, amelyek eddig a szövetségen kívül keresték boldogulásukat. Ennek szükségességével Tőkés is egyetértett, viszont kétségbe vonta, hogy az RMDSZ őszintén óhajtja ezt a dialógust. Szerinte a valódi párbeszédet éppen az RMDSZ akadályozza, és a szövetségnek nem szabad kisajátítania az erdélyi magyarság politikai képviseletét, a párbeszédet, illetve a magyarországi és a román állami pénzek elosztásának jogát. Sérelmezte, hogy az RMDSZ mint az erdélyi magyarság egyetlen hivatalos szerve „hatalomelvű magatartást” tanúsít, és mindent megtett az RMDSZ-en kívüli – a szövetség vezetőségével szemben álló ellenzéki erők – megsemmisítéséért. „Nem szabad párbeszédet hazudni, amikor nincs párbeszéd” – fogalmazott. Szerinte az RMDSZ csak a saját kebelében hajlandó leülni tárgyalni. A vitára összegyűlt több száz fős hallgatóság többször fütyölt és pfújolt egy-egy nekik nem tetsző Markó-megjegyzésre. Az RMDSZ-elnök például furcsállotta, hogy a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezői Basescu államelnök látogatásától tették függővé az autonómia-kiáltvány szövegét. „Mi soha nem fogadtuk el, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen szövegeinkben” – fogalmazott Markó. Tőkés László szerint a március 15-i nagygyűlés előtti egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek latolgatniuk kellett, mi jobb az autonómia-ügynek: ha Basescu ellátogat Székelyudvarhelyre, vagy ha nem teszi. Ugyanakkor azt vetette az RMDSZ szemére, hogy túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, és „a román hatalom magyar szárnyává” vált. Markó akkor kapta a legnagyobb füttyöt, amikor kijelentette, nem az RMDSZ gáncsolta el az MPSZ-t, hogy indulhasson a parlamenti választásokon. /M. L.: Markó-Tőkés tusnádi párbaj. A koalíció felülvizsgálatával fenyegetett az RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az erdélyi magyarság autonómiájának és a Bolyai Egyetem visszaállításának kérdését a következő román–magyar kormányülés napirendjére kell tűzni, jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke július 22-i, tusnádfürdői sajtótájékoztatóján. Orbán szerint a határon túli magyarság csak úgy maradhat meg, ha intézményeket épít. Az egyre erősödő szlovákiai magyarellenességre utalva a volt miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta: „csak az marad meg a hosszú évek munkájából, amit intézmények formájában megteremtünk”. A Fidesz-MPSZ elnöke támogatást ígért Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének a szeptemberre tervezett brüsszeli lobbiútjához. Tőkés László elmondta, ennek az útnak során, még az őszi országjelentés előtt, újfent ismertetni akarják az erdélyi magyarság problémáit. Az EMNT elnöke egy újabb autonómia-kerekasztal összehívását is szorgalmazta. „Az autonómia megéri, hogy összefogjunk, akár Markó Béla szövetségi elnökkel” – jegyezte meg Tőkés László. /Napirend a következő román–magyar kormányülésre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Várható volt az erdélyi magyarság két vezető személyisége közötti párbeszéd folytatása Tusnádfürdőn. Mind Markó, mind Tőkés jelenlegi politikai érdekei ezt megkövetelik. A református püspökre ma már igazából csak akkor kíváncsi a média, amikor az RMDSZ elnökével találkozik, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa, ugyanis képtelen hírértékű témákkal előállni. Az újságíró szerint összehasonlíthatatlanul frissebb a Markó-féle kommunikáció. A jó néhány éve teljhatalmát gyakorló RMDSZ-szel szemben időnként kívülről maroknyi ellenzéki csoport hangoskodik. Mindez nem jelentenek garanciát RMDSZ-nek az ötszázalékos parlamenti küszöb eléréséhez. Ehhez hozzájárul a Magyar Polgári Szövetség hamarosan megtörténő pártbejegyzése. Ez a szervezet egy-kétszázalékos támogatás megszerzésével kiütheti az RMDSZ-t a parlamentből, de nem veheti át a helyét. Az RMDSZ-nek ezentúl minden tusnádfürdői táborhoz hasonló alkalomra szüksége lesz, hogy a nagy közeledési tervekből valami valóra váljon. Markó és Tőkés között a megbékélésre nem mutatkozik hajlandóság. Még az erdélyi magyar nemzeti minimum megteremtése is kétséges. Tusnádfürdőn az RMDSZ vezetősége bejelentette: ősszel széles körű párbeszédet kezdeményez a civil szervezetekkel, egyházakkal és az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, azonban 2004-ben a választási kampányban hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő az RMDSZ, de az nem történt meg. Az RMDSZ vezetőinek még nincs elképzelésük arról, hogy milyen feltételekkel lehetne visszafogadni a távozottakat. A romániai magyar politikai elit nagy dilemmája az, hogy bízzon-e az Európai Unió nyújtotta lehetőségekben, vagy pedig figyeljen a Szlovákiában történtekre, és az autonómiaformák intézményesítésének felgyorsítása érdekében radikálisabb eszközökkel politizáljon. Az újságíró szerint a románok irányába kellene tudatosabban politizálni. /Borbély Tamás: Ismerős érzések Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Véget ért az idei tusványosi tábor. Az idei rendezvény az erdélyi magyar–magyar párbeszéd első olyan fóruma volt, ahol valamiféle közmegegyezés körvonalazódik a romániai magyarság legfontosabb törekvései körül. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék keményebb magja szerint nem lehet kiegyezésről beszélni, az RMDSZ-ben megmaradt másként gondolkodók azonban nem látnak más kiutat, mint Markó Bélát és csapatát közös asztalhoz ültetni és valami módon közös gondolkodásra kényszeríteni az autonómia és az erdélyi magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem megteremtése ügyében. Az RMDSZ-ben lévő, néhány emberből álló ellenzék, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt szerint megkerülhetetlen a párbeszéd. Egy nehezen körvonalazódó kényszeregység sokkal több eredményt hozhatna a romániai magyarság számára, mint egy törvényhozási képviselet nélküli, sok apró táborra tagolódó és egymással veszekedő politikai elit.     Minden bizonnyal a jelentős fideszes segédlettel elért több közös romániai magyar csúcs (több sátorban is közös asztalnál ült az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT képviselője) csak a kezdet. A Markóék által ellenőrzött Communitas pénzekből, illetve a befolyásuk alatt álló magyarországi alapítványi támogatásokból semmi nem jutott a Magyar Polgári Szövetségnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak, vagy az Erdélyi Naplónak. Markóék az utóbbi években hallani sem akartak a támogatási rendszer megreformálásáról. Az újrainduló párbeszéd feltételeiként Tőkés László ezeket is szóvá tette tusványosi vitáján Markóval. Markó Béla most fogékonyabb volt a kritikákra. A kisebbségi törvény sorsa jelzi, hogy a román politikai elit semmiféle önrendelkezést nem akar nyújtani a romániai magyarságnak.    Az idei tusványosi táborban végre elkezdődött valami. A román hatalom is sejt valamit, mert minden eddiginél keményebb volt a rendőri ellenőrzés, a szirénázó autók felvonulása Tusnádon. /Makkay József: Tusványosi párbeszédek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

A Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnöksége közleményében üdvözölte Márton Árpád RMDSZ-es alsóházi frakcióvezető azon tusnádfürdői kijelentését, miszerint a hazai magyar politikai szervezeteknek tárgyalniuk kell a Székelyföld autonómiáját célzó közös stratégia kialakítása érdekében. A közlemény szerint a ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatára, illetve az EU Bizottságának szeptemberre várható országjelentésére való tekintettel a Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti egyeztető tárgyalásokat augusztus elején meg kell kezdeni. Helyszínként az MPSZ székelyudvarhelyi székházát javasolják, de más helyszínt is elfogadnak. /Tárgyalást sürget az MPSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 27./

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki szervezete hihetetlennek tartja, hogy a rendőrségen továbbra is a ’80-as évek módszereit alkalmazzák. Miközben a Szent Anna-tónál a negyed évszázada történt rendőrségi megtorlásokra emlékeztek, a karhatalom erői részegen ismét háromszéki fiatalokat bántalmaztak brutálisan, s az azt rögzítő felvételeket is erőszakkal eltüntették. Az MPSZ felkéri a fényképet készítő áldozatot is, hogy indítson bírósági eljárást az agresszíven viselkedő rendőrök ellen. /Gazda Zoltán, elnök: Eljárást a rendőri brutalitás ellen! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Augusztus 9-14-e között rendezik meg a II. EMI-tábort. A nemzeti ifjúság táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezi a Gyergyószentmiklós melletti 4-es kilométernél. A fő témakörök: 1956 Belső-Magyarországon és Erdélyben (előadók Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, Lay Imre egykori EMISZ-es, Vekov Károly történész), Dél-Tirol autonómiájának kivívása (Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász), nemzetpolitika (Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Gergely István csíksomlyói esperes-plébános és Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke), egyeztető autonómia-kerekasztal (Ferencz Csaba SZNT, Gazda Zoltán MPSZ, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ, Sógor Csaba RMDSZ, Szilágyi Zsolt EMNT-MPE, Toró T. Tibor EMNT-RMDSZ). További előadások is lesznek, például a békási-szorosi román betörésről Raffay Ernő, a délvidéki magyarság mindennapjairól Maurer Oszkár, a Szoboszlay-perről Vekov Károly és Ervin atya, a nagycsaládosok kérdéséről Csíki Sándor, az erdélyi ’56-ról Lay Imre, a ’70-es és ’80-as évek román-magyar kapcsolatáról Vincze Gábor, Wass Albertről Bartha József, az önálló állami magyar egyetemről Hantz Péter és Kovács Lehel, az 1940 és 1944-es honvédő harcokról Illésfalvi Péter, a felvidéki magyar életről Duray Miklós, Székelyföld etnikai térképéről Boér Hunor, a magyarság jogvédelmi harcáról Gaudi-Nagy Tamás. /(Ferencz): Nemzetpolitika, íjászat és nemzeti rock (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy egyes RMDSZ vezetők, akik az utóbbi években az erdélyi magyar közösséget képviselték, együttműködtek a volt Szekuritátéval, akkor ezeknek kötelezően vissza kell vonulniuk a közösségi életből egy lakatlan szigetre. Szász elszomorodott, miután a sajtóban megjelent, hogy Markó Béla, Verestóy Attila és Borbély László is szerepel azon politikusok között, akiknek dossziéja a Román Hírszerző Szolgálattól átkerült a Szekuritáté Irattárárát Vizsgáló Bizottsághoz. A Magyar Polgári Szövetség  a Magyar Polgári Párt törvényszéki bejegyzése után kérni fogja a párt központi és helyi vezetőinek átvilágítását. /Szász Jenő aggodalma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

A Magyar Polgári Szövetség elnöksége közleményében tiltakozott és elutasította, hogy „olyan emberek képviseljenek a parlamentben és a kormányban, akik együttműködtek a Szekuritátéval”. Ugyanakkor aláhúzzák, hogy „zsarolhatóságuk magyarázatot ad az elmúlt időszak több történésére, a magyar képviselet szolgalelkű magatartására, az autonómia ügyének szabotálására és nem utolsósorban a látványos egyéni vagyonosodásra. Ha igaznak bizonyulnak a sajtóban felmerült állítások, akkor hamisak voltak az RMDSZ-politikusainak nyilatkozatai, amelyeket megválasztásuk előtt tettek írásban”. A Magyar Polgári Szövetség követelte az érintett RMDSZ-politikusok távozását a közéletből. Rámutatnak arra, hogy „a romániai magyarság körében elmaradt a múlttal való szembenézés. Az RMDSZ-nek szembe kell néznie vezetői múltjával és a szekuskapcsolatokkal gyanúsított befolyásos közszereplők okozta erkölcsi válsággal. (…) A Szekuritátéval való együttműködésre nincs magyarázat”. /Az MPSZ nem várta meg a CNSAS döntését. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Villámlátogatást tett augusztus 9-én Baróton Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A felvidéki politikus elbeszélgetett a Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Egyed Istvánnal, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnökével és Molnár Józseffel, a református egyház presbitériumának képviselőjével, és röviden ecsetelte a szlovákiai magyarság helyzetét. Duray Miklós a XX. századról szólt, amikor feldarabolták Magyarországot, az utódállamok pedig szemérmetlenül kiaknázták kedvező helyzetüket, s magyarul beszélő románokat és szlovákokat igyekeztek faragni a magyarokból. Duray szerint fel kell venni a harcot azokkal, akik a nemzet megsemmisítését tűzték ki célul, de ezt csak úgy lehet, ha egységesen lépnek fel. Nem politikai vagy vallási egységről van szó, hanem a nemzet közös jövőjében gondolkodóknak kell minden külön érdeket félretenniük, és közösen cselekedniük a nemes cél érdekében. /(hecser): Egységesen fellépni (Duray Miklós Baróton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Petre Strachinaru háromszéki demokrata párti képviselő úgy véli, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése a „demokrácia egyik leckéje” lesz, és ezáltal biztosítottá válik a politikai alternatíva a magyar közösség számára is. A demokrata képviselő elmondta: nem lepte meg, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke hajlandó együttműködni a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT). „Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az RMDSZ-nek is ugyanaz a célkitűzése, mint az illető szervezeteknek, vagyis az autonómia megvalósítása”, mondta Strachinaru. „Az RMDSZ vállalta az egész magyar közösség képviseletét, de időközben kiderült, hogy mindez nem reális, ugyanis megjelentek a függetlenek, vagyis olyan magyar nemzetiségű személyek, akik más pártok listáján jelöltették magukat”, mondta Strachinaru. A képviselő rámutatott: az RMDSZ nyitása az MPSZ és az SZNT felé nem más, mint kampányfogás. /MPP: alternatíva a magyar közösségnek? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Arra kérdésre vonatkozóan, hogy büntetőjogilag felelősségre vonhatók-e a korábban magukat tisztának tekintő, az átvilágítók rostáján mégis fennakadó politikusok az RMDSZ jogász politikusai közül, Frunda György és Máté András Levente nemmel, míg Ecktstein-Kovács Péter igennel válaszolt. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) csíkszeredai szervezete felkérte Garda Dezsőt, Kelemen Hunort, Sógor Csabát és Verestóy Attilát, hogy hozzák nyilvánosságra a teljes dossziéjukat. Az MPSZ csíkszeredai elnöke, Márton Róbert kijelentette, a Székelyföld lakói képesek lesznek az iratok alapján eldönteni: ki volt besúgó, és ki nem. Hasonló módon kezdeményezte a Transindex internetes újság, hogy Frunda György szenátor is hozza nyilvánosságra a Szekuritáté vele kapcsolatos anyagát. /Traian Basescu: nem lesz megtorpanás az átvilágításban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

A bihari Magyar Polgári Egyesület (MPE) vállalja a szükséges bihari aláírások összegyűjtését a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése érdekében, áll a szervezet elnöksége által kiadott közleményben. Az MPE kifogásolja, hogy bár elfogadták az MPSZ-szel való együttműködési egyezményt, Szász Jenő elnök mai napig nem volt hajlandó aláírni azt, pedig ez volt a feltétele az MPP bejegyzéséhez szükséges bihari aláírásgyűjtés megkezdésének. ,,Reméljük, hogy legkésőbb ősz közepéig bejegyzésre kerül a Magyar Polgári Párt, amely demokratikus módon választja meg hiteles vezetőit, és amelyben a Székelyföld mellett helye lesz az erdélyi és partiumi törekvéseknek is” – szögezi le az MPE ügyvezető elnöksége. /Nincs elég aláírás (Ellentétek a polgári oldalon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke támogatja az RMDSZ megújítását, azzal a feltétellel, ha megtartja szövetségi státusát, és nem alakul át politikai párttá. „Megyei és központi szinten is megbeszélések folynak mindazokkal, akik az RMDSZ-ben vagy azon kívül vannak, hogy lássuk a nézőpontjaikat”, nyilatkozta Borbély. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel való megbeszélések után döntenek az RMDSZ alapszabályzatának vagy programjának módosításáról. Kiemelte, hogy az autonómia benne van az RMDSZ programjában, de ennek megvalósítása érdekében a lépéseket „politikai fegyverekkel, a politika színterén” kell megtenni. /Borbély: igen a megújulásra, nem a párttá válásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Szükségesnek tarja az RMDSZ-reformot Eckstein-Kovács Péter szenátor, ellenben nem bízik Borbély László területrendezési miniszter javaslatainak őszinteségében. Borbély kifejtette, hogy párbeszédet kell folytatni az olyan szövetségen kívüli szervezetekkel, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség. – Borbély László a 2003-as szatmárnémeti kongresszuson egyik kezdeményezője volt Tőkés László egykori RMDSZ tiszteletbeli elnöknek a szervezetből való eltávolításának – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A kongresszuson történtek fényében Borbély javaslata már nem hiteles. A szenátor üdvözölte Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit, majd elmondta: nem tartja jó ötletnek az RMDSZ párttá alakulását. /Kelemen Tamás: Eckstein-Kovács: hiteltelen Borbély László reformjavaslata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Szükség van az RMDSZ reformjáról szóló vitára, hiszen azt ő maga kezdeményezte, szögezte le a vele készített interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ mindig képes volt a változásra és a megújulásra. Amikor Kelemen Hunor és Nagy Zsolt elégedetlenségüknek adnak hangot, azt semmiképp sem ellenzéki álláspontról teszik. Markó szerint a mostaninál felelősebb viszonyokat kell kialakítani az RMDSZ-en belül, továbbá újragondolná a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai és ifjúsági szervezetekkel való munkamegosztás kérdését. Nem kell feltétlenül az RMDSZ-nek elvégeznie azt a munkát, amely ezekre a szervezetekre hárul. Ilyen értelemben újragondolná az RMDSZ különböző testületeinek, az Ügyvezető Elnökség, a Szövetségi Egyeztető Tanács, de a SZKT szerepét is. Előbb-utóbb létre kell hozni a magyar kulturális autonómiatanácsot. Markó kijelentette, meghív minden civil, szakmai, ifjúsági szervezetet és az egyházakat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselőit, hogy üljenek le külön-külön, beszéljék meg a közös gondokat. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e az együttműködést az EMNT-vel és a Magyar Polgári Szövetséggel, Markó azt fejtegette, hogy „megpróbálnak megosztani bennünket. A román politikai életben az egyik feladatunk: egységesnek maradni”. Az RMDSZ-en kívül állóknak föl kell ajánlani a lehetőséget az RMDSZ-ben való együttmunkálkodásra, és meg kell kérdezni, hogy szerintük mi nem jó az RMDSZ-ben. Markó kijelentette, vállalja az elnöki tisztet a jövőben is. /Gujdár Gabriella: Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a Szövetség belső reformjáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A Magyar Polgári Szövetség berkeiben továbbra sem csillapodnak a kedélyek. A bihariak kiváltak a szövetségből, és Magyar Polgári Egyesület néven kívánnak tovább politizálni. Ehhez a döntéshez csatlakozott Orbán Mihály országos elnökségi tag és Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök is. Szilágyi Zsolt kifejtette, május közepén Szász Jenő, az MPSZ elnöke a bihariak ismételt meghívásának tett eleget. A beszélgetés végén az elnök azt javasolta, hogy a bihari Magyar Polgári Egyesület kössön szerződést az MPSZ-szel. A beszélgetés után a szerződés-tervezetet elküldték Székelyudvarhelyre, de másfél hónapig nem kaptak választ, ezért a bihariak érvénytelennek tekintették azt. A sajtóban kilépéssel vádolták meg a bihariakat. Erről szó sincs. Két évvel ezelőtt az MPE azt vállalta, hogy működteti az MPSZ bihari szervezetét. Szilágyi Zsolt továbbra is hisz abban, hogy azokat a létező csoportosulásokat, amelyek a nemzeti jobboldalnál működtek helyi vagy regionális szinten, szerződéses alapon sikerül közös együttműködésre hozni. Az elmúlt két évben nagy csalódás volt számára az a munkastílus, amely az MPSZ-en belül kialakult. Szó sincs arról, hogy a bihariak közül bárki is az RMDSZ-be való visszatérésen gondolkodna. /Kovács Cecília: Huzavona az MPSZ-en belül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./