Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Kovászna megyében 18 000 aláírás összegyűjtését vállalják Tőkés László támogatására, hogy az Európai Parlamenti választásokon független jelöltként induljon – erről döntöttek a Magyar Polgári Szövetség széki szervezetei egyeztető ülésükön. Az MPSZ döntött arról is, hogy támogatja és gyakorlatilag is segíti az SZNT által kezdeményezett autonómia-népszavazást Sepsiszéken. /Farkas Réka: Tervek Tőkés támogatására. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./

Háromszéken 18 ezer, Tőkés Lászlót támogató aláírás összegyűjtését vállalta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /Kovács Zsolt: Tőkésnek nem a szavazóbiztosok gyűjtenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Az RMDSZ huszonkét megyében, az MPSZ a Székelyföldön indított akciót az EP-székekért. Az RMDSZ célja, hogy a határidőnél egy héttel korábban a szükséges 200 ezernél több aláírást gyűjtsön össze. Kovács Péter ügyvezető alelnök bejelentette, az RMDSZ huszonkét megyében, egy időben kezdte az aláírások gyűjtését. /Lukács János: Lázasan gyűjtik az aláírásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nekifogott a Tőkés László európarlamenti indulását támogató aláírások gyűjtésének. Az MPSZ önkéntesei tapasztalhatták, hogy szívesen látták őket, sokan aláírták az ívet. A kapukon, kerítéseken szaporodnak a „Mi már aláírtunk” feliratú, az MPSZ fenyőjével díszített, kis címkék. /Hecser László: Aláírásgyűjtésen az MPSZ-szel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke február 13-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette indulását a május 13-án sorra kerülő európarlamenti választásokon. „Vállaltam a felkérést, mert úgy éreztem, hogy az erdélyi magyarságnak nagy szüksége van a brüsszeli európai parlamenti képviseletre” – mondta. A református püspök erkölcsi kötelességének tekinti az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek részéről érkezett felkérést. „Nem valamelyik párt politikusa vagyok, hanem az egész erdélyi magyarság, illetve egész Románia érdekeit kívánom képviselni az Európai Parlamentben, hiszen a magyarság része a román társadalomnak” – hangoztatta a püspök. Tőkés László Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökét kérte fel kampánya megszervezésére és lebonyolítására. Tőkés László külön kiemelte az autonómia, az önálló magyar állami felsőoktatás és a felekezeti oktatás fontosságát. Szilágyi felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a zsarolás eszközével élve próbálja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot. Mint mondta, Verestóy Attila szenátor kijelentette, hogy csírájában kell eltiporni a Tőkés László jelöltségét támogató aláírásgyűjtési akciót. Bihar, Hargita és Maros megyéből konkrét eseteket jeleztek, hogy a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást kérvényezőktől elvárják: aláírásukkal támogassák az RMDSZ európarlamenti jelöltjeit. Szilágyi szerint mindezt alátámasztja az is, hogy a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor, aki egyben az RMDSZ kampányfőnöke is. „Valójában Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke, és a diktatúra szellemét tükrözi”, vélekedett a kampányfőnök. /Papp Annamária: Temesvártól Brüsszelig a nemzeti ügyekért. Zsarolással vádolják az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

Az MSZP-SZDSZ kormány körbevetette az Országházat a vasrácsos kerítéssel, majd elmagyarázta, hogy a Házat a terroristáktól kell megvédeni. Milyen érdekes, Iliescu még csak pár órája volt hatalmon, amikor kifejtette a tévében, hogy az országot a terroristáktól kell megvédeni!A román kommunistákból lett demokraták ennyit tudtak nekünk kitalálni: jönnek a terroristák. A magyar kommunistákból lett demokraták nemkülönben: megvédjük a Házat a terroristáktól. Aztán a román kommunista behívta Bukarestbe „rendet csinálni” a bányászokat. /Györffi Kálmán: Még egyszer a Műveleti Területről. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 15. – 7. sz. /

A MPSZ Maros megyei elnöksége felhívása szerint: „Az erdélyi autonómiatörekvések egyetlen hiteles képviselőjeként, hogy Tőkés László püspök úr indulhasson a 2007. május 13-i európai parlamenti választásokon, szüksége van legalább 100. 000 (százezer) támogatói aláírásra. Az őt erre felkérő nemzeti-keresztény politikai, civil és ifjúsági szervezetek (SZNT, MPSZ, EMNT, EMI, MIT) felkérik önöket, hogy: ne másokat, hanem Tőkés Lászlót támogassák aláírásukkal!” /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A Gyergyói-medencében lezárult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nem hivatalos autonómia-referendum. A falvakban 99 százalékot meghaladta az igen szavazatok aránya, Gyergyószentmiklóson a megkérdezettek 98 százaléka voksolt igennel. „Különösebb rendellenességek nem történtek, csupán utólag diverziónak bizonyuló levelek érkeztek” – jelezte Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki azt is elmondta, hogy azonosíthatatlan e-mail címről hozzá is érkezett egy levél, amelynek írója azt kifogásolta, hogy a gyergyószentmiklósi román lakosság véleményét nem kérik ki az autonómia ügyében szervezett népszavazáson. Árus válaszlevelében az MPSZ-székházban elhelyezett urnához hívta a méltatlankodót, ám az ott megjelentek közül senki nem jelezte, hogy ő lenne a levél szerzője. Az SZNT orbaiszéki szervezete február 17–25. között a térség tizenhét településén szervez autonómia-referendumot. Eddig hét településről érkezett adatokat dolgoztak fel: a voksolók 99 százaléka igennel szavazott. Sepsiszék 43 településéből 29-ben már véget ért az autonómia-népszavazás, a részvétel 73,26 százalékos volt. A megkérdezettek több mint 99 százaléka támogatja az autonómia gondolatát. /Egyhangúlag támogatják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Beperelte Romániát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke etnikai diszkrimináció címén, mert a választási törvény kizárólag az RMDSZ-nek biztosít képviseleti jogot. A választási törvény rendelkezései szerint a nemzeti kisebbségek pártbejegyzéséhez 15 megyéből 20 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni, és ezek száma egyetlen megyében sem lehet 300-nál kevesebb. Az udvarhelyi polgármester elmondta: az általa vezetett politikai csoportosulás 50 ezer aláírást gyűjtött, és ennek ellenére sem indulhattak a választásokon. A hivatalos indoklás szerint ez azért történt, mert nem a Központi Választási Iroda formanyomtatványait használták, de azok azután jelentek meg, miután az MPSZ befejezte az aláírásgyűjtést. /Szász beperelte Romániát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

A magyar diákok nem szenvedtek hátrányos megkülönböztetésben, amiért az érettségi és kisérettségi vizsgatételek két hónappal korábban jelentek meg román nyelven, mint magyarul, állította az Oktatási és Kutatási Minisztérium. A szaktárca álláspontja szerint az interneten 2007. január 15-én megjelent tételek nem voltak véglegesek, a végleges tételek pedig egy időben jelentek meg románul és az öt kisebbség nyelvén. A minisztérium szerint a tételeken időközben a nem román anyanyelvű diákok is dolgozhattak, mivel azokat a tanáraik lefordíthatták. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett panaszt a vizsgatételek egynyelvűsége miatt. /Kovács Zsolt: Tanügyminisztérium: nem diszkrimináltunk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Az egész romániai magyarságot szeretném képviselni Brüsszelben, Markó Bélától Szász Jenőig, az RMDSZ-től a Magyar Polgári Szövetségig, az egyházak, a civil szféra, az önkormányzatok képviseletére vállalkozom – hangsúlyozta február 27-én Sepsiszentgyörgyön Tőkés László református püspök, aki független jelöltként kíván indulni a májusi romániai EP-választásokon. Felhívta a figyelmet, hogy a református lelkészi státus nem jelenti kötelező támogatását, minden pap maga dönti el, hogy ki mellé áll. Kiemelte: kötelességének érzi az egyházak érdekeinek képviseletét az EP-ben, és Európának is szüksége van arra, hogy visszataláljon gyökereihez. Tőkés László köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták, támogatják jelölését. A püspök szerint ,,a nemzetpolitika kulcskérdése az autonómia, Székelyföld területi autonómiája”.,,A szó szoros értelmében nem az RMDSZ ellen indulok. A szövetséget nem szabad összetéveszteni annak vezetőivel” – hangsúlyozta.,,Jól állunk, de nem nagyon jól. Arra kérek mindenkit, hogy erősítsen bennünket” – mondotta Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Amennyiben az aláírásgyűjtés jelenlegi ütemben halad, sikerül az induláshoz szükséges 100 000 támogatásnál többet összegyűjteniük. Beszélt arról, hogyan próbálták az RMDSZ-esek megtéveszteni a polgárokat, és felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-listát aláírók egy tulipános jelvényt támogatnak, míg Tőkés László hívei egy hiteles, karizmatikus személyiség Brüsszelbe jutását segítik. /Farkas Réka: Az erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

Mintegy húszezer, Tőkés László európai parlamenti képviselői jelöltségét támogató aláírást gyűjtöttek eddig a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetei. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke elégedett az eddigi munkával, mint elmondta, céljuk korábban tizennyolcezer aláírás összegyűjtése volt. A legtöbbet, mintegy hétezer aláírást, az erdővidéki szervezet gyűjtötte. /K. A. : A tervezettnél több aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Levelet küldött az Európai Parlament (EP) képviselőinek Tőkés László püspök, hogy már most kezdjék el a romániai európai parlamenti választások monitorizálását, mivel az RMDSZ-vezetősége és a nacionalista román erők között létrejöhető paktum miatt csökkenne az EP-be való bejutási esélyei. A püspök bejelentette, hogy már összegyűlt az indulásához szükséges 100 ezer aláírás. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ „Számomra is meglepetést jelent, hogy az RMDSZ folyamatos fenyegetőzése ellenére is százezer, többségében erdélyi személy aláírta az európai parlamenti jelöltségemet támogató íveket” – jelentette ki Tőkés László püspök. Leszögezte: a biztonság kedvéért folytatják az aláírásgyűjtést, mert – a Magyar Polgári Szövetség esetéből tanulva, amikor a törvény által meghatározott 25 ezerhez képest az összegyűjtött 54 ezer aláírás sem volt elegendő a szervezet választási részvételéhez – egyelőre korántsem biztos, hogy ezúttal valóban elegendő lesz a százezer támogató kézjegye. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Az elmúlt napokban Sepsiszentgyörgyön kiskorúak gyűjtöttek támogató aláírásokat az RMDSZ európai parlamenti (EP) képviselőjelöltjeinek – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Ezt megerősítette Tulit Attila SZNT-alelnök is. A törvény szerint a kiskorúak nem vállalhatnak felelősséget, és nem gyűjthetnek aláírásokat, mondta Gazda, aki szerint tudomásukra jutott, hogy az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete „önkénteseinek” 30 banit fizet minden támogató aláírás megszerzéséért. „Határozottan visszautasítom, hogy kiskorúakat használnánk aláírások gyűjtésére” – jelentette ki Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. Hozzátette, az viszont igaz, hogy pénzt adtak az aláírásgyűjtők némelyikének. Gazda emlékeztetett az oktatási-nevelési támogatások igényléséhez szükséges űrlapok ellenében kért RMDSZ-es EP-jelölteket támogató aláírásokra. /Kovács Zsolt: Harminc bani egy aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Fokozott rendőri jelenlét lesz március 15-én a háromszéki településeken: Kovászna megyében több mint 100 rendőrt és csendőrt mozgósítanak – jelentette ki Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok. Todoran hozzátette, tudomásuk szerint a háromszéki települések többségében az RMDSZ szervezi az ünnepséget, és ezt jobban szeretik a rendfenntartók, mert az RMDSZ ünneplése kiszámítható, hagyományszerűen zajlik, és eddig még nem okozott problémát a rendőrségnek. A Kovászna megyei rendőrparancsnok hozzátette: fenntartásaik vannak a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselőivel szemben. Laurentiu Todoran példaként hozta fel a tavalyi székelyudvarhelyi március 15-i ünnepséget, ahol a Székely Nagygyűlésen kiáltványt fogadtak el az autonómia ügyében. A rendőrparancsnok szerint a 2006-os évi székelyudvarhelyi ünnepség vészharang volt, amely előrevetíti a zavargások lehetőségét is. /Kovács Zsolt: Szeretik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Maros megyéből összesen 21. 500 személy támogatta aláírásával Tőkés László református püspöknek az EP-választásokon való indulását – jelentette ki sajtótájékoztatón Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöke és Berekméri Sándor megyei elnök. Bár a Tőkés Lászlót támogató 137. 000 aláírást már benyújtották az országos választási irodához, az MPSZ vezetése attól tart, hogy az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az aláírásokat tartalmazó listákat érvénytelenítsék. Tőkés András szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői gyakran zsarolással éltek: a magyarországi oktatási segély vagy a fűtéspótlék megvonását helyezték kilátásba abban az esetben, ha a megkeresettek aláírásukkal nem támogatják a szövetség európai parlamenti jelöltjeit. „Legalább négy faluból kaptunk erre vonatkozó információkat. Meg arra is, hogy az RMDSZ polgármesterei, tanácsosai, sőt, például a Bolyai Líceum diákjai is aláírásokat gyűjtöttek. Helyenként a polgármesteri hivatalt is bezárták ennek érdekében, az elöljárók pedig házról házra jártak és támogatókat kerestek a szövetség jelöltjeinek. Arról is érkezett jelzés, hogy a hivatalbeli takarítónők munkaidőben aláírásokat gyűjtöttek az RMDSZ-nek. Az MPSZ önkéntesei elsősorban olyan családokat kerestek fel, ahol nincsenek iskoláskorú gyerekek” – mondta az MPSZ alelnöke. Tőkés András szerint– elsősorban az értelmiségiek – gyakran az RMDSZ-től való félelmükben, megtorlástól tartva nem írták alá az MPSZ Tőkés Lászlót támogató listáit. /(antalfi): Maros megyéből több mint húszezer aláírás Tőkés Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Már csak 16-an vannak Gyergyószentmiklósról és Gyergyószárhegyről. Minden esztendőben Szent József-napján értük és egykori kivégzett, illetve a börtönévek szenvedései miatt korábban megölt társaikért is szól a harang. Egyre kevesebben tudnak róluk, a most felcseperedők aligha hallhatnak róluk, a kommunista börtönök rabjairól. Vajon marad-e utód, aki legalább egy szentmisét mondat értük, mondjuk 10–15 év múlva is? Sem a média, sem a politikai szerveződések (RMDSZ, SZNT, MPSZ) képviselői nem jönnek el az üldözöttekért bemutatott szentmisére. /Bajna György: Ők apadnak, emlékeink satnyulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Előadással egybekötött lakossági fórumot tart április 2-án Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség Miért van szükség magyar nemzetpolitikára? címmel. Meghívott előadó Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke. A közhasznú szervezetet a december 5-i népszavazás után hozták létre magánszemélyek, elsődleges céljuk: a szomszédos országokban élő magyarsággal a sikertelen népszavazás által megtépázott bizalom helyreállítása, a személyes kapcsolatok erősítése, a különböző társadalmi szervezetek közötti együttműködés támogatása. Az alapítóelnök, Éhn József meggyőződése, ,,hogy a magyarság jövője a nemzeti érzelmű civil társadalom építésén és megerősödésén, az egészséges nemzeti öntudat ápolásán áll vagy bukik”. /Farkas Réka: Előadás a nemzetpolitikáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fizikatanára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szülőföldön magyarul pályázati űrlapot az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ megyei szervezeténél is lehet igényelni. Az Iskola Alapítvány pontosított: az űrlapokat csak az információs irodákban, partnerszervezeteknél valamint oktatási intézményekben lehet igényelni. Az MPSZ-t nem jogosították fel együttműködésre, ez a szervezet szándékos rágalomhadjáratot folytatott ellenük. /Nagy Zoltán programigazgató: Pontosít az Iskola Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Nem ütközik az alkotmányba a választási törvény, amely 25 ezer aláírást követel meg a választáson részt vevő, parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetektől, döntött az Alkotmánybíróság a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által kért alkotmányossági vizsgálatra válaszolva. Az alkotmányossági kérdés a február 4-ére kiírt székelyudvarhelyi időközi választások kapcsán merült fel, amelyen az MPSZ nem indulhatott, mert nem rendelkezett az előírt 25 ezer támogatóval. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet bírósághoz fordult. A másodfokon ítélkező csíkszeredai törvényszék január 30-án elfogadta az MPSZ indokait, felfüggesztette az MPSZ indulási kérelmének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt hiúsult meg a február 4-ére, illetve másodszor március 25-ére kiírt szavazás. A kormány harmadszorra április 29-én hívta urnák elé a választókat. Arról, hogy ezen a választáson indulhat-e az MPSZ, a csíkszeredai törvényszéknek a napokban kell döntenie. /Kovács Csaba: Elutasított MPSZ-kifogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./