Győztünk! – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke röviddel az urnazárás után. Négy nappal később, amikor három körzetet leszámítva ismert a helyhatósági választások végleges eredménye, látható: Szász Jenő jobban tette volna, ha vár az értékeléssel. – A Magyar Polgári Párt eredménye nem mondható kielégítőnek. Markó Béla mondta, „a magyarok választhattak, és az RMDSZ-t választották”. /Szőcs Levente: Bajok?! = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A magyarok fele nem ment el szavazni. Fölösleges tehát az RMDSZ vezetőinek a félkudarc, félgyőzelem miatt az MPP-re mutogatni, s azt állítani, hogy a rendszerváltás óta elért leggyengébb eredményt az új párt megjelenése okozta. Új emberek, új arcok jelentek meg a politikai kínálat asztalán, új eszmék és új elvárások fogalmazódtak meg. Az RMDSZ-nek, mely több mint tizennyolc éve uralja a politikai porondot, számolnia kellett a versenyhelyzettel. Érthetetlen az RMDSZ csúcs- és megyei vezetőinek vagdalkozása, bűnbakkeresése, az ellenfél lejáratására tett újabb és újabb kísérletei. Mindkét tábor vezetői jobb ügyhöz méltó elszántsággal tépték egymás plakátjait Az RMDSZ-esek büszkén újságolják: kicsit átalakított a Háromszék napilap fejlécét – épp annyira, amennyi a lopás vádja alól a bíróság előtt felmentheti őket. Miért nem saját logójukkal buzdították szavazásra az embereket? Egyszerű a válasz: mi vagyunk a hitelesebbek! – írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Ki hiteles? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Május 5-én Székelyudvarhelyen a választási eredményeket kiértékelő sajtótájékoztatót tartott dr. Vajna Imre, az MPP széki elnöke, illetve Thamó Csaba városi elnök. Az MPP öt községben nyert polgármesteri tisztséget, illetve versenyben van Gyergyószentmiklóson és további négy kisebb településen. Oroszhegyen és Varságon nem állítottak jelölteket. A Hargita megyei listára leadott szavazatok alapján Udvarhelyszéken az RMDSZ–MPP arány 64–36, Csíkszéken 70–30, Gyergyószéken pedig 65–35 % – tájékoztatott Thamó, aki hamisnak tartja a megosztásról szóló retorikát, mindössze hatalommegosztásról van szó. /(M. L. F.): Élet a 80 nap előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

A június 1-jén tartott helyhatósági választásokat a végleges eredmények szerint mandátumokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) csak a megyei tanácsosok esetében tudott felülkerekedni a szociáldemokraták fölött, szinte elhanyagolható különbséggel. A választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok összeszámlálása után a PD-L 32,94, a PSD 32,35, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 21,05 százalékot szerzett a mandátumokból. Negyedik az RMDSZ 6,52 százalékkal, utána következik a Magyar Polgári Párt (MPP) 1,39 százalékkal. A megyei tanácselnöki mandátumok közül a PSD-nek sikerült megszereznie a legtöbbet, 17-et, ami 42,50 százaléknak felel meg. A PD-L 13 tisztséget nyert el, vagyis 32,50 százalékot. A helyi önkormányzati képviselőkre leadott voksok tekintetében is a PSD vezet: a szavazatok 30,12 százalékát, a PD-L 27,60 százalékát szerezték meg. A polgármesterek esetében is a PSD vezet. A szociáldemokraták elhódították a mandátumok 38,72 százalékát, a PD-L pedig a 27,65 százalékát. /B. T. : Mandátumokban a PSD nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Mindegyik számottevő politikai alakulat győztesnek kiáltja ki magát. A szocialisták /PSD/ azt mondják, hogy ők győztek, hisz nekik van a legtöbb polgármesterük már az első forduló után, a legtöbb megyei elnökük. A Basescu-pártiak (PD-L) szerint övék a babérkoszorú, hisz a megyeszékhelyek, nagyvárosok többségében ők taroltak. A liberálisok (PNL) is örömünnepet ülnek: annak ellenére, hogy övék volt a kormányzás terhe, történelmük legragyogóbb eredményét érték el, a harmadik politikai erőként ők határozhatják meg, hogy ki kerüljön legközelebb kormányra. Az RMDSZ elégedett: vetélytársa, a Magyar Polgári Párt megjelenése igazából nem csökkentette erejét és politikai súlyát. Vannak, akik azt szerint a választás a Basescu-hívek és a Basescu-ellenzők csatája volt. Mások szerint a maffiák, a központi és helyi érdekcsoportok küzdelméről van szó, arról, hogy kiknek a kezébe kerüljenek azok az euró-milliárdok, amiket az elkövetkező négy esztendőben kaphat Románia. /Kilin Sándor: Győzelmek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A helyhatósági választásokon az RMDSZ jó eredményeket ért el, és ezáltal sikerült a következő négy esztendőre is megfelelően erős önkormányzati jelenlétet biztosítani Erdély különböző régióiban. A megyei önkormányzati képviselők esetében az RMDSZ-re leadott szavazatok száma 425. 216, az MPP esetében 84. 620, ami a szavazatok összességének 5,43, illetve 1,08 százalékát jelenti. Az RMDSZ-nek emellett további 78 polgármesterjelöltje áll versenyben a második fordulóban. Az RMDSZ országos kampánystábja szerint az eredmény azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság ezúttal is elsöprő többséggel az erős és egységes képviseletet választotta, és visszautasította a megosztó törekvéseket. /Az RMDSZ országos kampánystábja: Siker, amit vitatni lehet, de elvitatni nem. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

A helyhatósági választásokon tapasztalt csekély magyar részvétel egyaránt szólt a hitelét vesztett román és magyar politikai osztálynak, az RMDSZ által megtestesített helyi hatalomnak, valamint a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság mindkét pártnak feladta a leckét. Az MPP „gyenge alternatívát” kínált az RMDSZ-szel szemben, és nem volt képes megszólítani a kiábrándult választókat. Tőkés szerint az RMDSZ-nek a kizárólagos pártegység erőltetése helyett a befogadó jellegű nemzeti egység szellemében kellene keresnie a megegyezést magyar testvéreivel. /Tőkés: Feladta a leckét a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke köszönetet mondott a magyar választók többségének, hogy elmentek választani, és szavazataikkal a magyar jelölteket támogatták. Külön köszönettel tartoznak mindazoknak, akik támogatásukról biztosították a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei fiatal csapatát, így az MPP Kolozsváron a leadott szavazatok közel 2%-át, a megyében pedig 1,4 százalékát kapta. Az MPP jól szerepelt azokban a községekben, ahol már működő helyi szervezete van, és helyi listát indított. Nyolc ilyen községről van szó, ezek közül ötben egy, illetve két, Széken pedig három képviselői helyet szereztek a helyi önkormányzatban. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök a választási kudarcért MPP-t okolja. Az MPP szerint László Attila méltatlan a kolozsvári magyar közösség képviseletére. Március 15-én a Duna TV élő adásában „szélsőséges fiatalok összecsapásának” minősítette a templomba igyekvő magyar fiatal brutális megverését, tavaly ősszel pedig a Tőkés Lászlónak kampányolókat a templomba küldte építkezési engedélyért. Az MPP arra szólítja fel László Attilát, hogy a választási eredmény figyelembevételével lépjen vissza, és adja át a helyét egy nála megfelelőbb jelöltnek. /Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke: Választások után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Háromszék nagy részében befejeződött a kampány. Már csak néhány településen, köztük két városban – Sepsiszentgyörgyön és Baróton – folytatódik a verseny. A megye élén lezárult a megmérettetés. Győzött Tamás Sándor, és a megyei önkormányzatban is többséget nyert az RMDSZ. Gyakorlatilag nincs szükség egyezségre, a döntések többségét, így a két alelnök megválasztását egyedül is meghozhatja az RMDSZ. Talány, szakít-e az új vezetőség a korábbi gyakorlattal, egyenrangúként kezeli-e az RMDSZ színeiben tisztséghez jutott polgármestereket azokkal, akik függetlenként, esetleg más párt képviselőjeként jutottak mandátumhoz. Tamás Sándor első sajtótájékoztatóján fenyegető hangon jelezte, hetente kérik majd számon a frissen megválasztott MPP-s polgármesterek minden ígéretét. /Farkas Réka: Mit hoz a váltás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Fehér megyében az RMDSZ megyei listája 6353 szavazatot kapott, ami az érvényes szavazatok 3,97 százalékát jelenti, így nem sikerült a szövetségnek tanácsost bejuttatni a megyei tanácsba. Nagyenyeden a városi tanácsosok száma nem változott, az idei helyhatósági választások eredményeképpen szintén három városi tanácsos dolgozik majd az RMDSZ-nek a városvezetésben Rácz Levente, Kováts Krisztián és Krecsák Sz. Adalbert személyében. Kováts Krisztián, RMDSZ-es polgármesterjelöltnek 1400-an szavaztak bizalmat, ami az voksok 14,84 százalékát jelenti. Torockón az RMDSZ-es polgármesterjelölt, Szőcs Ferencre szavaztak a legtöbben, a szavazatok 65,9 százalékát sikerült megszereznie, így a lakosság visszaválasztotta régi polgármesterét. – Fehér megye egyik településén sem alakult Magyar Polgári Párt. /(di): Fehér megye. Fehér megye. Továbbra sincs megyei tanácsosa az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi választmánya értékelte a választások első fordulójának eredményeit, és arra a következtetésre jutott, egyik magyar politikai alakulat sem nyerte el a mandátumok többségét, így nyilvánvalóan összefogásra lesz szükség – tájékoztatott Tóth-Birtan Csaba városi elnök. Az MPP kilenc, az RMDSZ nyolc helyet szerzett a tanácsban, az egyszerű döntések meghozatalához is tizenegy szavazatra van szükség, tehát az RMDSZ kész az együttműködésre. A választmány a leendő polgármester mellett kizárólag magyar alpolgármesterek megválasztását támogatja. /Farkas Réka: Együttműködést akar az RMDSZ (Ülésezett a sepsiszentgyörgyi választmány) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Június 5-én az MPP kézdivásárhelyi székházában Fekete Károly pártelnök átadta Rácz Károlynak, a június elsején megválasztott polgármesternek és a tanácstagoknak a mandátumuk elnyeréséről szóló igazolásokat. Elmondta: azt tűzték ki célul, hogy megnyerjék a polgármesteri széket és tíz tanácsi helyet. Ezt a célkitűzésüket teljesítették. Rácz Károly megválasztott polgármester kifejtette, arra szólítja fel a kisebbségben maradt RMDSZ-es tanácstagokat, hogy a város lakóinak érdekeit tartsák szem előtt, járuljanak hozzá a város fejlődéséhez. /Iochom István: Az MPP átvette mandátumait (Kézdivásárhely) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

A Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöksége aggodalommal értesült arról, hogy Balázsi József és Keresztúri Lajos érsemjéni régi-új polgármester, illetve RMDSZ- június 4-én este az általuk beszervezett, kb. húsztagú társasággal, akik között többen ittas állapotban voltak, behatoltak Fülöp János lelkész otthonába, őt alpári vádakkal illették, megrágalmazták és felszólították, hogy záros határidőn belül hagyja el a települést, ellenkező esetben ők fogják onnan eltávolítani. Az akció célja lelkipásztor és családja megfélemlítése, mert Fülöp János a választási kampányban falugyűlésen nyilvánosan bírálta Balázsi József polgármester önkényes cselekedeteit. A magánlaksértés, a fenyegetés, a zsarolás bűncselekmény. Szükség van ügyészségi kivizsgálásra. Fülöp János lelkész nem tagja az MPP-nek, nem szerepelt az MPP tanácsosi jelöltlistáján. Az MPP reméli, hogy az RMDSZ lépni fog a hasonló esetek elkerülése érdekében, olvasható a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete elnökségének közleményében. /Az MPP közleménye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

Az MPP-vel szimpatizáló papokat zaklatnak Bihar megyében az RMDSZ-es polgármesterek – jelentette ki Tőkés László hétvégi sajtótájékoztatóján. Elmondta, húszfős küldöttség kereste fel Fülöp János érsemjéni református lelkészt, és arra akarták rávenni, hogy 15 év szolgálat után hagyja el a falut, mert „szétverte a gyülekezetet”. Hasonló eset történt Paptamásiban is, ahol Bereczki András református lelkipásztor ellen tett szóbeli feljelentést az egyházkerületnél az ottani polgármester. Tőkés jelezte, hogy az egyházkerület „nem fog ilyen nemtelen dologban segédkezni”. Fülöpnek annyi volt a bűne, hogy „kiállt a demokratikus választás szabadsága mellett”, nem is tagja az MPP-nek. Bereczki András pedig azért szálka a polgármester szemében, mert polgári színekben indult a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elutasította azt a vádat, hogy a papok „zaklatásához” az RMDSZ-nek köze volna. /D. Mészáros Elek: MPP-s papokat zaklatnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ „Politikai üldözöttnek” tartja magát két református lelkész Bihar megyében. Az érsemjéni Fülöp János és a paptamási Bereczki András szerint a helyi RMDSZ-es polgármesterek ellenük hangolják a híveket amiatt, hogy a Magyar Polgári Párttal szimpatizálnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ-es polgármesterek állnak az MPP-vel szimpatizáló lelkészek „elűzetése” mögött. Az Új Magyar Szó megállapította, hogy ez nem igaz. Érsemjénben a helyiek kétharmada követeli a lelkész távozását, Paptamásiban pedig a pap és a polgármester régi ellenlábasok. Fülöp János érsemjéni lelkész elmondta, hogy húsztagú csoport élén megjelent a parókián Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök és Balázsi József, a község polgármestere. Közölték vele a gyülekezet óhaját: keressen magának egy másik gyülekezetet, hagyja el a falut. A lelkész nem érti, ha kifogás van ellene, akkor azt miért nem fogalmazták meg a nemrég megtartott presbiteri gyűlésen. Fülöp soha nem agitált az MPP mellett. Balázsi József polgármester szerint a papnak semmi sem tetszett, a hívek több mint kétharmada aláírta a lelkész eltávolítását célzó ívet. Keresztúri Lajos érsemjéni RMDSZ-elnök, presbiter a mostani választás és a pappal kiéleződött konfliktus felszínre törésének egybeesését véletlennek tartja. Paptamásiban Bereczki András lelkipásztor és Szűcs Ferenc polgármester hadakozik egymással. Szűcs szóban feljelentette a papot az egyházkerületnél, aki azzal vádolta meg őt, hogy tízezer lejjel megkurtította az egyházat. Bereczki elmondta, a kijelentése nem lopásra vonatkozott, hanem arra utalt, hogy az évek során a különböző felekezetek mind részesültek támogatásban, kivéve a paptamási reformátusokat. Szűcs Ferenc a falu elhagyására szólította fel a papot. Ellenkező esetben világi bírósághoz fordul. /Mészáros Elek: Papűzés politikai alapon? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

A második forduló előtt Sepsiszentgyörgy két polgármesterjelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és ellenfele, az MPP-s Csinta Samu folytatta a kampányt. A megyei tanácselnöki tisztségért függetlenként induló Vajda Lajos a rá szavazókat arra buzdítja, hogy a második fordulóban az RMDSZ jelöltjére adják voksukat. /Illyés Judit: Háromszék: kampány focival. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt alelnöke, a Maros megyei tanácselnöki jelölt sajtótájékoztatóján kijelentette: várakozáson aluli, de a körülményekhez képes mégiscsak jó eredményeket értek el a június 1-jei önkormányzati választásokon. Hozzátette: statisztikai lehetetlennek tartja, hogy megyeszinten mintegy 25 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Tőkés András megyei tanácselnökjelölt és Berekméri Sándor megyei tanácsosjelölt közös sajtótájékoztatóján elhangzott: a helyhatósági választások eredményeit a második forduló után kiértékelik. Számítanak arra, hogy Gyulakután megszerzik a polgármesteri széket. Az MPP-nek 66 tanácsost sikerült bejuttatnia az önkormányzatokba, így „az MPP-nek sikerült az ötödik politikai erővé válnia a megyében”. Szponzoruk alig akadt, a párt első 3-4. helyezettjei a tanácsosi listákon összeadták fizetésüket, ebből finanszírozták a kampányt. „Országos szinten a magyar szavazatok 15 százalékát kapta az MPP, és nem hiszem, hogy ez az arány elhanyagolható lenne. Az RMDSZ kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni az MPP-vel az őszi parlamenti választások előtt” – jelentette ki Tőkés András. Szerinte nem igaz, hogy ha az MPP nem indult volna a választásokon, akkor azok a szavazatok automatikusan az RMDSZ-hez mentek volna. Ezt a marosvásárhelyi eredmények mutatják, itt az MPP nem indított ellenjelöltet Borbély Lászlóval szemben. Az otthonmaradottak mozgósítására kellett volna hangsúlyt fektetnie az RMDSZ-nek. /”Várakozáson aluli eredményeket ért el az MPP” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Petres Sándort és Sófalvi Lászlót választották az RMDSZ gyergyószéki és udvarhelyszéki területi szervezetei a Hargita megyei tanács alelnöki tisztségeire. A megyei önkormányzatban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két PSD-s tanácsos nyert mandátumot. Az MPP-nek nem ajánlott fel Borboly alelnöki tisztséget, mert szerinte a többség az RMDSZ programjára szavazott. „Én kinyújtottam kezem az MPP felé, tanácsosaiktól azt várom, hogy konstruktív ellenzékként tevékenykedjenek, ugyanakkor a terveikre is nyitottak vagyunk, valamint a szakbizottságokban is a számarányoknak megfelelően biztosítunk helyet számukra” – jelentette ki Borboly Csaba tanácselnök. Szász Jenő, aki az MPP jelöltje volt a megyei tanácselnöki tisztségre, még nem döntött, elfogadja-e a megszerzett megyei tanácsosi mandátumot. Kifejtette, a demokrácia jegyében az egyik megyei tanácsi alelnöki tisztség, valamint az alpolgármesteri székek is az MPP-t illetnék ott, ahol a pártnak erős frakciója van. „A demokrácia nem arról szól, hogy egy párt visz mindent” – reagált Szász Borboly azon kijelentésére, hogy a szavazók többsége az RMDSZ programjára voksolt. /Székely Zita: Szász elégedetlen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Be kell látni, hogy a választás eredménye Hunyad megyében is bukás volt. Nyolc év alatt 13-ról gyakorlatilag 3-ra csökkent az önkormányzatokban a magyar képviselők száma. Ebben a megyében a versenyhelyzetet szülő MPP-re sem lehet fogni mindezt, a hibát a szórvány-magyarokban keresik. Déván 1910-ben 6074 magyar élt. Ma szinte szám szerint ugyanennyien élnek itt, Hunyad megye székhelyén. Közülük június 1-jén csak 1600-an (500-al kevesebben, mint 2004-ben!) mentek el, illetve szavaztak a magyar jelöltekre. Az újságíró meggyőződése, hogy az itt élő magyarok többsége nem akarja feladni sem nyelvét, sem iskoláját, sem intézményeit. Minek fejében várta el az RMDSZ a voksokat? Jól szervezett kampány nem volt. Az elmúlt négy évben magyar házak épültek, elkészült az önálló magyar iskola, szinte minden közintézménynél vezető tisztségbe került egy-egy magyar ember, akinek elvileg segítenie kellene a magyar közösséget a boldogulásban. Azonban a Bukarestben elbalkániasodott RMDSZ vonal most már a szórványban is érvényre jutott. Ebben gyökerezik minden további gond: a tisztségekbe kerülő magyar emberek nem feltétlenül rátermettség alapján kerültek oda. Ezért nincs minőség, nincs tartás, nincs tartalom, csak kirakat intézmények, kirakat emberek. A magyarság mindezt egyre kevésbé értékeli. /Gáspár-Barra Réka: Nem a tükör a torz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért harcba szállók /Antal Árpád és Csinta Samu/ igyekeznek elsősorban a kampányra, tapasztalataik, terveik bemutatására összpontosítani, a másik fél támadása, lejáratása a két politikai alakulat megyei tanácselnök-jelöltjére hárult. A június elsejei megmérettetésben alul maradt, de Sepsiszentgyörgyön rendkívül népszerű Kovács István az RMDSZ és Antal Árpád bírálatát vállalta, az elnöki tisztségbe megválasztott Tamás Sándor /RMDSZ/ pedig az MPP és Csinta Samu lejáratására törekszik. Kovács István fontosnak tartja, hogy a vállalkozói inkubátorház ne képviselők érdekeltségébe tartozó cégeknek, hanem valóban induló vállalkozásoknak teremtsen lehetőséget. Rámutatott arra, Antal Árpád SZDP-s üzleti kapcsolatai ma is élnek. Minden jel arra mutat, hogy Csinta Samu és az MPP az ortodox egyház segítségével akar nyerni Szentgyörgyön, állította Tamás Sándor. A román sajtóban megjelent értesülésekre utalt, melyek szerint Kovács és Csinta bejelentette, tárgyalni kíván Ioan Salajannal, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökével. Tamás Sándor kijelentette, Antal Árpád jó menedzser, a Csinta által főszerkesztett Krónika 2005-ös gazdasági mellékletében is a sikeres erdélyi vállalkozók között szerepelt. Csinta Samu ezzel szemben még nem bizonyította menedzseri képességeit. /Farkas Réka: Sárgolyóbisok a kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Rádiós műsorban vitázott június 10-én Csinta Samu és Antal Árpád, a két sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt. Antal Árpád, az RMDSZ jelöltje meghívta „erősítésnek” Borbély László középítkezési minisztert, aki elismerően nyugtázta, hogy Sepsiszentgyörgy országos első a lakónegyedek felújítása terén. Csinta Samu, az MPP jelöltje szakemberekkel vizsgálta meg a megyeszékhely központjában lévő, felújítás alatt álló Mihai Viteazul teret, amelyet a város szégyenfoltjának nevezett. Mindketten leszögezték: az autonómiáról nemcsak a kampányidőszakban kell beszélni. /Kovács Zsolt: Jelöltek párbaja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Megszületik-e az őszi parlamenti választásra az RMDSZ és az MPP között az erdélyi magyar összefogás? A helyhatósági választások tapasztalata alapján a kiegyezés nem túl valószínű. A mindkét fél számára elfogadható tárgyalási alap megteremtése alighanem sarkalatos kérdés lesz. Az a kérdés, min is osztozkodnak? A közös lista befutó helyein, ahogy az RMDSZ szorgalmazza, vagy az erdélyi magyar intézményrendszer fölötti – pénzügyi és politikai – ellenőrzésen, amint az MPP, a polgáriak szeretnék? A tavaly nyári próbálkozás emiatt vallott kudarcot. /Chirmiciu András: Kiegyezés? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

„Weil Gyula ne bújjon Borboly Csaba mögé, ha velem akar vitázni” – jelentette ki Mezei János, a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje. Borboly Csaba, a megyei tanács újdonsült elnöke ugyanis a sajtó képviselőihez eljuttatott körlevelében arról értesítette, hogy a Gyergyó Tv-ben kíván vitázni Mezei Jánossal. Weil Gyulának, Gyergyószentmiklós RMDSZ-es polgármesterjelöltjének kampányolt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. /Jánossy Alíz: Mezei elutasítja a vitát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Csapody Miklós (MDF) szerint a két nagy magyarországi párt populizmusa már a határon túlra is átgyűrűzik, és ennek hátrányait az erdélyi és a vajdasági magyarságnak kellett megtapasztalnia. Csapody június 10-én az Országgyűlésben arról beszélt, hogy Orbán Viktor az erdélyi helyhatósági választások kampányidőszakában éppen úgy osztotta meg a magyarságot, ahogy a kormányfő tette 2004 decemberében, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás során. Felidézte, hogy a Fidesz elnöke az erdélyi helyhatósági választások előtt hosszas kampányt folytatott a Magyar Polgári Párt népszerűsítése érdekében, amivel Csapody Miklós szerint azt érte el, hogy az erdélyi magyar közösség kevesebb képviselethez jutott az önkormányzatokban. Korábban Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője adott ki hasonló értelmű nyilatkozatot: „Az MDF az Antall-i örökség követőjeként elfogadhatatlannak tartja a magyar magyar ellenében való határon túli kampányt. /Az MDF Orbán Viktort bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

Kelemen Hunor tisztelettel gratulált Papp Kincses Emesének negyedik Hargita megyei tanácsosi mandátumához, amelyből hármat az RMDSZ, egyet pedig az MPP színeiben nyert el, majd idézett a 2003-as magyar-román megállapodásból, mely szerint az Iskola Alapítvány pályázat útján oktatási támogatást nyújthat. /Kelemen Hunor: Ideje lenne abbahagyni a ködösítést. Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./ Előzmény: Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5.

Kompromisszum körvonalazódik Székelyudvarhelyen a városi tanács megalakítását megelőzően az RMDSZ, az MPP és a Zöld Párt között. Hajdó Csaba zöld párti tanácsos elmondta, az RMDSZ által elkészített 17 pontos cselekvési programot elfogadhatónak találják. Az RMDSZ jelöltjeként polgármesternek megválasztott Bunta Levente elmondta, négy évre elkészített cselekvési program alapján tárgyaltak a két párttal az önkormányzati tanács megalakításáról. A zöldek pozitívan fogadták programot, az MPP-sek még elemzik. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi kompromisszum? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje közölte, az RMDSZ-nél előválasztások voltak, neki akkor már kialakult programja volt. Riválisai majdnem mindent átvettek programjából, ez azt jelenti, hogy ez az egyedüli járható út. Szerinte a helyi sajtó folyamatosan táplálja az emberekben a negativizmust: a Gyergyói Kisújság főszerkesztője, Ábrahám Imre és az egyik tulajdonosa-újságírója, Árus Zsolt azt sulykolja az emberekbe, hogy minden rossz a városban. Weil Gyula kijelentette, ha őt választják polgármesternek együtt fog működni az MPP-s többségű tanáccsal. /Benedek Sándor: A váltás megvolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Mezei János, az MPP gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje úgy látja, teljesen új csapattal, új lendülettel, új felállásban közelítik meg a dolgokat. Reméli, hogy a független jelöltekre szavazók a második fordulóban rá fognak szavazni. Mezei János építészmérnökként felügyeli az új katolikus templom építését. /B. S. : Változás, garral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./