Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampány-nyitó rendezvényén Markó Béla hangsúlyozta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Kolozsváron, ahol közel 80 ezer magyar ember él, ne biztosítsák az anyanyelvhasználatot a helyi közigazgatásban. Markó kilátásba helyezte, hogy az RMDSZ a megfelelő pillanatban újra napirendre tűzi a 215/2001-es közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog 20 százalékos küszöbének 10 százalékra való csökkentését. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nyilatkozatában üdvözölte Markó Béla reagálását, és kifejezték reményüket, hogy az RMDSZ elnöke nem csak a kampányban gondolja komolyan szavait. Az elmúlt napokban az EMI levélben kérte Traian Basescu államfőt, hogy a parlament a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt 20-ról 10 százalékra csökkentse, a nyelvhasználati küszöböt ne csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kössék, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik. Erdély fővárosa pedig a nyelvhasználat terén külön státussal rendelkezzen. Soós Sándor rámutatott: a Magyar Polgári Párt (MPP) programjában szerepel ez a törekvés, az RMDSZ-ben viszont nem, azonban reméli, a fiatalok kezdeményezése a két magyar politikai szervezet közös célját képezheti. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt nyilatkozatában szintén üdvözölte Markó Béla kijelentését. „Ismét bebizonyosodott, hogy a politikai versenyhelyzet serkentő hatású, hiszen Markó Béla elnök úr az MPP kolozsvári programját és egyben az EMI indítványát vállalta fel, mert az általa vezetett szervezet ezt évek óta nem tartotta megvalósíthatónak. ” /Tíz százalékos anyanyelvhasználati küszöböt javasolnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Fel kell emelnünk Kolozsvárt, Kolozs megyét, fel kell emelnünk egész Erdélyt, és ehhez felkészült, elkötelezett emberek mellett hitre és összefogásra van szükség a jövőben is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampányindító rendezvényén. Május 8-án Sarmaságon, az RMDSZ Szilágysági Önkormányzati Konferenciáján azt hangsúlyozta Markó, hogy a következő évek döntőek a közigazgatási rendszer átszervezése, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása tekintetében. Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a politikai szövetség az MPP-vel azért nem valósulhatott meg, mert az RMDSZ ellenzéke nem az együttműködést, hanem a politikai konfrontációt választotta. /Markó Béla: A magyarságnak van esélye győzni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Május 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a Magyar Polgári Párt önkormányzati választásokon induló tanácsosjelöltjeit és a párt önkormányzati programját. Kiss István, az MPP városi elnöke szerint a párt 5-6 tanácsi képviselő bejuttatására számít. Az MPP teljes, 29 fős jelöltlistával indul a városi tanácsi helyekért folyó versenyben, szorgalmazni fogják a magyar nyelvhasználat bevezetését a városházán és annak intézményeiben. A programot a kampány során a lehető legtöbb választóhoz igyekszik közvetlen kapcsolat útján eljuttatni az alakulat. /(benedek): Bemutatkoztak az MPP marosvásárhelyi jelöltjei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Romániának nincs népességszaporulatot támogató politikája – fogalmazott Tonk Gabriella helyettes államtitkár, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság alelnöke az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett találkozón Kolozsváron. Május 9-én Szabó Kinga az Életfa képviseletében átnyújtotta Tonk Gabriellának, valamint az MPP-t képviselő Sándor Krisztina megyei elnöknek és Herédi Zsolt városi tanácsosjelöltnek azt az iratot, amelyben megfogalmazták észrevételeiket a jelenleg érvényben lévő törvények kapcsán, valamint javaslataikat az törvénytervezetekre vonatkozóan. /S. B. Á. : Új törvény készül a gyermekgondozásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Május 13-án hivatalosan megnyitotta Tőkés László európai parlamenti képviselő kolozsvári irodáját. Csép Sándor MPP-s városi tanácsosjelölt szerint az esemény helyi és európai szinten egyaránt fontos pillanat. Kifejtette, az Áldás Népesség Mozgalom irodáját Tőkés László rendelkezésére bocsátották, hiszen ő a szervezet védnöke. Csetri Elek akadémikus elmondta, hogy Tőkés lélekben eddig is a kolozsváriakkal volt, s ez a jövőben is így lesz. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett, novemberben arról álmodoztak, hogy Tőkés László bejut az Európai Parlamentbe. Sikerült, az álom valóra vált. /K. O. : EP-képviselői irodát nyitott Tőkés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A többi polgármesterjelölt nevében elnézést kérek, és megkövetem a polgármesteri hivatal dolgozóit – jelentette ki sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP polgármesterjelöltje Antal Árpád múlt heti javaslatára reagálva. Az RMDSZ-es jelölt akkor korrupciós panasziroda megnyitását helyezte kilátásba, és azt ígérte, megválasztása esetén táblákat raknak ki a hivatalba, melyek arra figyelmeztetnek: nem fogadnak el kenőpénzt a gyors ügyintézésért. Csinta úgy értékelte, hogy Antal Árpád ,,otromba módon megsértette” a városháza alkalmazottait, a táblák szövege ,,mélységesen megalázó azokra az emberekre nézve, akik ott dolgoznak”, azt üzeni, a polgármesteri hivatalban csupa korrupt, csakis a csúszópénzért cselekvő munkatárs tevékenykedik – majd hangsúlyozta: az MPP biztosítja a hivatal munkatársait, hogy számít rájuk, ha őt választják polgármesterré. Kifogásolta Antal Árpád kijelentéseit Albert Álmos jelenlegi polgármester, az RMDSZ területi elnöke is. /Farkas Réka: Nincs korrupció a városházán (megvédték a hivatal munkatársait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Erdélyben az egymással rivalizáló erők közötti új egység jöhet létre a következő időszakban – mondta Orbán Viktor, Fidesz elnöke, miután Budapesten megbeszélést folytatott Szász Jenővel, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: a Felvidék és a Délvidék példája is azt mutatja, a Kárpát-medencei magyarság számára az együttműködés és az összefogás hozza meg legnagyobb sikert. Az RMDSZ-szel való együttműködésre vonatkozó kérdésre Szász Jenő azt mondta: már januárban, az MPP elsőfokú bejegyzése után együttműködési javaslatot fogalmaztak meg. /Orbán: új egységre van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Támogatásáról biztosítja Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európarlamenti képviselő és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) törekvését, hogy törvényt nyújtsanak be az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról. A BKB nyilvános vitára bocsátja az elképzelést, a tervezetet júniusban véglegesítenék. A kezdeményezők több magyar politikai és civil szervezetet is megkerestek, támogatásukat kérve. „Statisztikai adat, hogy Romániában minden 400 000 lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát 3 vagy 4 államilag finanszírozott magyar egyetem illetné romániai közösségünket. Statisztikai tény az is, hogy a magyar anyanyelvű diákok súlyosan alulreprezentáltak a romániai felsőoktatásban: a romániai magyarok 6,6%-os arányához képest a felsőoktatásban mindössze 4,4%-uk van jelen, a magyarul tanulók aránya pedig megdöbbentően alacsony, alig 1,6%. A Babes–Bolyai Tudományegyetem erősen propagált »multikulturális jellegéről« mindannyian megbizonyosodhattunk akkor, amikor Hantz Pétert és Kovács Lehelt jogtalanul elcsapták állásukból, amiért magyar feliratokat próbáltak elhelyezni az egyetem épületében”, áll Tőkés Lászlónak a BKB vezetőihez címzett válaszában. Szász Jenő támogató levelében kifejtette: a magyar egyetem ügyében súlyos felelősség terheli Markó Bélát, aki lemondott a Bolyai Egyetemről 1997-ben, 11 évvel ezelőtt. „Az MPP rendszerváltozást akar az erdélyi magyar közéletben és az elavult RMDSZ politika helyett új lehetőséget kíván teremteni a felsőoktatás számára is, az elmúlt két évtized elszalasztott vagy elhibázott kísérletei után. ” – olvasható az MPP-elnök levelében, amelyben üdvözölte a kezdeményezést. /Támogatják a BKB kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Választási taktikának nevezte Kolozsváron Tőkés László Borboly Csabának, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének, valamint László Attila kolozsvári polgármesterjelöltnek egy-egy kötetlen beszélgetésre szóló meghívóját. „Ne értsenek félre, nem László Attila vagy Borboly Csaba személye miatt nem fogadhatom el a meghívást, hiszen minden párbeszéd helyénvaló. De ne velem, hanem a megyei MPP-elnökökkel egyeztessenek. Inkább győzzék meg Markó Bélát, hogy álljon velem szóba” – mondta Tőkés László. /Benkő Levente: Tőkés: Markó Bélán múlik a párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

A térség kulturális fővárosává kell tenni Sepsiszentgyörgyöt, fogalmazták meg kulturális programjukat a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi jelöltjei. Csinta Samu polgármesterjelölt kifejtette, hogy a városmarketing leghatékonyabb eszköze a művelődés. A háromszéki önkormányzatoknak meg kellene vásárolniuk a területükön lévő vadászházakat, protokollvillákat és az azokhoz tartozó területeket, jelentette ki Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, független tanácselnökjelölt. /Kovács Zsolt: Csinta Samu kultúrvárost akar. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Tőkés László európai parlamenti képviselő volt a díszvendége annak a közéleti fórumnak, amelyet május 13-án tartott Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. „Ha jó ügyben, jó emberek, jó órában gyűlnek össze, akkor egészen bizonyos, hogy abból jó dolog fog születni” – jelentette ki Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: az MPP ténylegesen is változást ígérő lehetőség, s új színfoltot képes behozni az erdélyi politikai életbe. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke, városi tanácsosjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a színházpolitikában csupán egy társadalmi réteg igényét elégítik ki, a teljes közönség igényeit nem veszik figyelembe. „Hogyan lehet az, hogy senkit nem zavar, hogy nincs néző a színházban, és lassan az egész színház felköltözik a színpadra?” – tette fel a kérdést Tőkés László, hozzáfűzve: bár elismeri, hogy a kolozsvári színház rangos, de az nem áldozható fel kísérletező stúdiószínházzá. Tőkés László rámutatott: úgy tűnik, az RMDSZ hallgatólagosan feladta Kolozsvárt. /P. A. M. : Tőkés: Az MPP valósítja meg a romániai magyar rendszerváltást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke Orbán Viktornál járt a napokban Budapesten. Szász Jenő a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, az MPP a Fidesz természetes szövetségese. Orbán Viktor május 25-én az MPP vendége lesz. Markó Béla idézett egy közvélemény-kutatást, eszerint az RMDSZ támogatottsága 75 százalékos, az MPP-é pedig 12 százalékos a magyar lakosság körében. Szász Jenő nincs meggyőződve erről a közvélemény-kutatásról. 1990-ben az RMDSZ még több mint egymillió szavazatot kapott, a tavaly őszi európai parlamenti választások során viszont már csak 270 ezren szavaztak a szövetségre. Szász Jenőt korrupcióval gyanúsították meg. Erre csak azt tudja mondani, reagált Szász Jenő, hogy ki mint él, úgy ítél. Ez az egész rágalom. /Erdélybe várják Orbánt. Interjú Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

„A vásári komédiázás” szintjére alacsonyítaná az önálló magyar egyetem ügyét a Magyar Polgári Párt (MPP) – ezzel vádolja az RMDSZ Szász Jenő MPP-elnököt. Ismeretes, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérte az erdélyi magyar civil és politikai szervezetek támogatását egy olyan törvénytervezet kidolgozásához, amely az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. Az ügyben június 7-én közvitát rendeznek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az MPP és az RMDSZ is jelezte: támogatják a kezdeményezést. Az RMDSZ közleményében visszautasította Szász Jenő támadását. Szász ugyanis azt állította: az RMDSZ lemondott az egyetemről, bizonyítékul pedig Horn Gyula nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit hozta fel, amelyben a volt magyar miniszterelnök felidézte Markó Bélával folytatott beszélgetését. Horn szerint Markó bevallotta, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem visszaállítása helyett új, önálló állami magyar egyetem létesítésében gondolkodik, lásd a Petőfi-Schiller egyetem tervét. „A Horn Gyula-könyvből vett, nem létező találkozóról szóló hamis beszámolót idézve – amelyet Markó Béla már a könyv megjelenésekor megcáfolt – próbálja az MPP a Bolyai Egyetem ügyét a vásári komédiázás szintjére alacsonyítani. Sem a párt, sem elődszervezete nem vállalt tevőleges szerepet az oktatás kérdéseiben. Tettek helyett csupán szavakkal vettek részt minden eddigi kezdeményezésben. Ha az RMDSZ is ezt tette volna az elmúlt 18 évben, nem volnának akkreditált szakok a Partiumi Keresztény Egyetemen, sem magyar szakok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Nem jött volna létre – tömbben és szórványban – több tíz magyar érdekeltségű oktatási intézmény, szórvány-kollégium, nem módosították volna a magyarság számára kedvezően az oktatási törvényt, nem kaptak volna állami támogatást a magyarok lakta vidékek oktatási intézményei, nem készült volna tanterv a román nyelv idegen nyelvként való oktatásáról” – olvasható a közleményben, amelyben Kelemen Hunor ügyvezető elnök sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az MPP egész kampányát az RMDSZ eredményeinek kétségbe vonására építi. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott a BKB kezdeményezését támogatókhoz, közleményükben leszögezték, hogy a székelységnek joga van Székelyföldön működő, önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemhez, egyetemi hálózathoz. /RMDSZ-MPP csörte Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Varga Mihály fideszes képviselő, az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke és Tőkés László EP-képviselő volt május 15-én a vendége a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének. Az MPP szervezésében üzletember-találkozóra került sor. A kolozsvári üzletembereknek Varga Mihály a régió fejlődési lehetőségeiről beszélt, a vendéglátó Sándor Krisztina megyei MPP-elnök szervezetének a gazdasággal kapcsolatos elképzeléseiről számolt be. Az MPP este Kőrösfőn tartott közéleti fórumot. A rendezvény szervezője Tamás Margit független polgármesterjelölt volt. /Kolozs megyei MPP-kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Leszereltette Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyik népszerűsítő plakátját az útügyi hatóság, mivel kifüggesztésére nem volt engedély. Szász szerint ennek hátterében Tánczos Barna szállításügyi államtitkár áll. A plakátot magánterületen helyezték el. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke cáfolta, hogy pártjának köze lenne az akcióhoz. Megjegyezte: „ez Szász Jenő kampánystílusa, koholt vádak és mocskolódás”, a „rá jellemző negatív kampány”. / I. I. Cs. : Plakát nélkül maradt Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Egyfajta felülemelkedettségi törekvést sejtet Tőkés László távolmaradása több fontos MPP-s kampányindító rendezvényről. /Szűcs László: Átállások és áthallások. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Bekő Tamás, Nagykároly első embere bejelentette: nem indul újra a polgármesteri székért, elég volt a nyolc esztendő, elfáradt. Helyébe Kovács Jenő mérnököt ajánlja, aki nehezebb időkben már volt polgármester, de 2000-ben éppen az ő javára visszalépett. Bekő továbbra is kitart az RMDSZ mellett. Előzőleg Veres János magyar pénzügyminiszter adta át Bekőnek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és megyei tanácselnök-jelöltje megegyezett Hegedűs Pállal, az MPP Szatmár megyei elnökével: az MPP őt támogatja, viszonzásként belementek abba, hogy az MPP megyei tanácsos-listát tegyen le. Az újságíró negatív példaként hozta: Tasnádon és Újvárosban fontos lett volna, hogy csak az előválasztáson győztes RMDSZ-jelöltek induljanak, azonban az MPP is indított jelölteket. „Miért? Csak! Bosszúból” – így az újságíró, hozzátéve, kezdi hinni, hogy sok MPP-st csakugyan Basescuék biztatnak és pénzelnek. /Sike Lajos: Tisztesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Várhatóan szoros küzdelem során dől el, ki vezeti majd Nagyváradot a helyhatósági választásokat követő négy évben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a váradiak zöme Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét tartja legmegfelelőbbnek a polgármesteri tisztségre, őt az RMDSZ-es Biró Rozália, Mihai Groza, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje, illetve Dan Matei PSD-s jelölt követi. A váradi polgármesteri tisztségért tizenegyen szálltak. – A 2004-es választásokon etnikai szavazás során dőlt el a polgármesteri szék sorsa, és Petru Filip korábbi polgármesternek a második fordulóban sikerült legyőznie Biró Rozáliát. Az idei választási kampányt két román jelölt, Ilie Bolojan és Mihai Groza közötti párbaj jellemzi. Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek nem sikerült megállapodniuk abban, hogy közös listán induljanak a választásokon, a polgári alakulat csak tanácsosi jelöltlistát állított, így a polgármesteri tisztséget egyetlen magyar, Biró Rozália pályázza meg. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a polgármester. Az első fordulóban Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát, Biró Rozália 20,66 százalékát kapta. A második fordulóban Filip a voksok 77,3 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985 fő, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: Rendszerváltás lesz? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte Kovács István unitárius lelkész, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje a május 13-i, Orbán Viktorral folytatott tanácskozást. Szász Jenő pártelnökkel és három másik megyeielnök-jelölttel együtt Budapesten találkoztak a Fidesz vezetőivel. Orbán történelmi fontosságúnak nevezte az MPP bejegyzését, és kidolgozott keretprogramját nemcsak az erdélyi magyarság, de a Kárpát-medencei összmagyarság szempontjából is stratégiai jelentőségűnek tartja. A Fidesz természetes szövetségesének tekinti az MPP-t – tájékoztatott Kovács István. Orbán Viktor tájékozott volt az erdélyi, székelyföldi helyzetről, megfogalmazása szerint, ha elnyerik Hargita megye és Háromszék megyei önkormányzati vezető tisztségeit, mivel ez ,,Erdély szívét jelenti”, bízni lehetne abban, hogy érvényesülnek a nemzeti értékek, a keresztény gondoskodás és az autonómia ügye lényeges lépést tenne a megvalósítás felé. /Farkas Réka: Háromszéken kampányol Orbán Viktor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

A román politikum jelenlegi merev elzárkózása ellenére a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése előbb-utóbb megvalósítható lesz, mivel ezek a régiók mesterségesek, kialakításuk során nem vették figyelembe a hagyományos régiók szellemi, gazdasági és területi kohézióját, és emiatt képtelenek fenntartható fejlesztési stratégiák kidolgozására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Árkoson, ahol közel ötven szakértő, RMDSZ-politikus, magyar és román nemzetiségű újságíró vitázott a jelenlegi régiós felosztás átszervezésének lehetőségeiről. Markó Orbán Viktor FIDESZ-elnök erdélyi látogatásával kapcsolatosan – amely során Orbán az MPP jelöltjeit több székelyföldi településre elkíséri – kijelentette: a magyarországi pártoknak meg kell érteniük, hogy nem a magyarországi, hanem a romániai pártok vannak választási kampányban, ezért ne próbálják befolyásolni az itteni választókat. Ugyanakkor azt tanácsolta az MPP-nek, hogy kampánya során a programjaira fektesse a hangsúlyt, és ne RMDSZ-ellenes támadásokra. /Markó: el kell kezdeni a társadalmi vitát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke vezeti a polgári párt helyi tanácsosi listáját. Az MPP vezetői legkevesebb két-két befutó helyre számítanak Kolozsváron és a megyében. Az MPP kolozsvári választási programja a közösség demográfiai, gazdasági, versenyképes megerősödését tűzi ki célul. Gergely Balázs a kultúrával, műemlékvédelemmel, kulturális örökséggel, ifjúsággal és sporttal foglalkozó bizottságban találná meg a helyét. Gyakran mondják, hogy Kolozsvár multikulturális város. Az itt élő magyarok nem ezt érzik. E helyzet megváltoztatása érdekében sokat kell tenni. Új magyar utcanevek kellenek, el kell tüntetni a közterekről a magyarokat gyalázó táblákat, magyar vonatkozású köztéri szobrokat kell emelni, Márton Áron szobrának felállítása évek óta húzódik. Gergely Balázs biztos benne, hogy az RMDSZ és az MPP együtt sokkal hatékonyabban tudja majd képviselni a magyarság érdekeit. Gergely Balázs /sz. Kolozsvár, 1977/ a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen régészeti szakán szerzett diplomát, második szakként végzett a budapesti Századvég Politikai Iskolán, jelenleg doktorandusz. Alapító tagja a magyar régészeket tömörítő Posta Béla Egyesületnek. /Sz. K. : Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Markó Béla RMDSZ-elnök azt javasolja a Magyar Polgári Pártnak (MPP), hogy a programokra helyezze a hangsúlyt a kampányban és ne az RMDSZ elleni támadásokra. Markó szerint az RMDSZ-nek eddig sikerült pozitív kampányt folytatnia, ezt akkor is folytatja, ha „negatív jelek érkeznek az újonnan létrejött Magyar Polgári Párt részéről, amely, mivel még nincs koherens programja és koherens csapata, a Szövetség, illetve egyes RMDSZ-jelöltek támadásával próbál érvényesülni”. /Markó programot kér támadások helyett. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Balta János, a lap munkatársa jelezte, semleges álláspontot képvisel, sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem elkötelezett. Megütközve olvasta a hírt, miszerint május 25-én Erdélybe várják Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy az MPP-nek kampányoljon. Nem érti, miért van szüksége az MPP-nek olyan külföldi prókátorra, „aki nem ismeri mélységükben az erdélyi magyar–magyar viszonyokat, ráadásul a saját választási kampányát sem tudta megszervezni?” – kérdezte az újságíró. /Balta János: Prókátor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

„Erdély változást akar”, „az RMDSZ elveszítette a magyar szavazók bizalmát” – gyakran visszatérő elemek ezek a Magyar Polgári Párt (MPP) és az alakulatot támogató Fidesz-vezetők, valamint Tőkés László EP-képviselő felszólalásaiban, írta a lap. Valójában egyre több erdélyi magyarnak jó a közérzete, ezt támasztja alá a közvélemény-kutatás is. A felmérés szerint a magyarok 75 százaléka az RMDSZ jelöltjeire adja voksát. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megvádolta az RMDSZ-t, hogy „tudatosan és szándékosan feladta a közösségi önrendelkezést”. /”Polgári” ábrándok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Több erdélyi megyeszékhelyen – Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon – nem indít ugyan önálló polgármester-jelöltet a Magyar Polgári Párt (MPP), azonban az RMDSZ jelöltjeit sem támogatja a választásokon. A városi MPP-elnökök a szavazópolgárok lelkiismeretére bízzák, kire ütik a pecsétet június elsején. Kivétel Szatmárnémeti, ahol a polgári párt arra kéri híveit, támogassák az RMDSZ polgármesterjelöltjét, Ilyés Gyula jelenlegi városgazdát. A Magyar Polgári Párt nem támogatja László Attilát, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjét – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, mert az RMDSZ-es jelöltnek „amúgy sincs esélye” elnyerni a tisztséget. „Mi Borbély Lászlót támogattuk volna, bizonyos feltételekkel, amit azonban az RMDSZ nem kívánt teljesíteni. Az MPP a felelős összefogás jegyében nem állított polgármester-jelöltet, mert azt szerettük volna, ha pártok fölötti jelölt képviseli majd a vásárhelyi magyarságot. Ennek szükségét az RMDSZ nem látta be, s arra sem volt hajlandó, hogy visszavonja megyeitanácselnök-jelöltjét, s Tőkés Andrást támogassa” – magyarázta Ráduly Levente, a marosvásárhelyi MPP-szervezet elnöke. Zatykó Gyula nagyváradi elnök is azt mondta: az MPP nem buzdítja majd arra szimpatizánsait, hogy Biró Rozália RMDSZ-es jelöltre szavazzanak, a lelkiismeretükre bízzák ezt a kérdést. A szatmárnémeti MPP-szervezet Ilyés Gyula RMDSZ-es jelölt támogatására kéri szimpatizánsait, jelezte Hegedűs Pál, a Szatmár megyei MPP-szervezet elnöke. /D. B., Cs. P. T. : MPP: támogatás csak Ilyésnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Csinta Samu, Sepsiszentgyörgy MPP-s polgármester-jelöltje szerint másfél évtizednyi városgazdálkodási tunyaság és politikai szervilizmus után tevékeny, átfogó városfejlesztési stratégiát felvázoló polgármesterre van szükség. A szentgyörgyiek szeretnének végre érdemben tenni városukért. A város oktatási stratégiáját kell átalakítani, és a műszaki oktatás tekintélyét is visszaszerezni. A Magyar Polgári Párt a teljes rendszerváltoztatást kínálja. Sepsiszentgyörgynek aktív, kreatív önkormányzati képviselőkre van szüksége, Csinta biztos abban, hogy képes lesz az RMDSZ-tanácstagokkal jó munkaviszonyt kialakítani, s e tekintetben is történelmet írnak Sepsiszentgyörgyön. Akárcsak a román közösséggel kialakítandó viszonyrendszer tekintetében. /Kovács Zsolt: A rend és tisztesség korszaka következik. Interjú Csinta Samuval, az MPP polgármesterjelöltjével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke az elmúlt napok negatív kampány-tapasztalatairól, Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákokat hazahívó terveiről számolt be Kolozsváron. „Temesváron visszaköszön a múlt” – állapította meg Kelemen Hunor, ugyanis a Temes megyei választási bizottság elfogadott egy óvást, amely az RMDSZ általános plakátjainak a Temes megyei közterekről való eltávolítását kér. A Temes megyében kialakult „szörny-koalíció” nem egyedi eset, hiszen ez a koalíció az elmúlt hetekben már országszerte összeállt. „Plakátháború van Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen, utalt az MPP, a magyar versenypárt székelyföldi agresszív kampányára, amelynek része az erkölcstelen tartalmú, a jelöltek magánéletéről szóló hazug szennyiratok népszerűsítése, valamint a fényes nappal történő plakáttépési akció. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt a Gyere haza! című projektjét mutatta be, amellyel a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok hazatelepedését segítené. Szerinte a sepsiszentgyörgyi származású egyetemistáknak csak 43%-a települ haza az egyetem elvégzése után, szaktudásukra és munkájukra azonban ennél jóval nagyobb szükség volna. /Temesváron visszaköszön a múlt, Sepsiszentgyörgy hazavárja a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Herédi Zsolt szociológus /sz. Kolozsvár, 1971/ az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje szerint hiányzik az egységes városfejlesztési koncepció. Kiemelt helyet szán a kolozsvári magyar fiatalok, fiatal családok problémáinak, a környezetvédelmi kérdéseknek. A közszolgálati intézmények centralizált, belvárosi szolgáltatásainak lakótelepi kiterjesztései a belvárosi forgalom túlterheltségét is csökkentenék. Támogat minden tervet ami a régi a zöldövezetek megőrzésére irányul. /Sz. K. : Hiányzik az egységes városfejlesztési koncepció – véli Herédi Zsolt szociológus, az MPP városi tanácsosjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Zavarta a kampány zaja a gyergyószentmiklósi katolikus híveket. A május 18-i vasárnap reggeli szentmise résztvevői közül többen is kifogásolták, hogy az RMDSZ kampánya túlságosan hangosan szólt a templom közelében. Weil Gyula, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint az állítások nem helyénvalóak. Ő a református templomban volt istentiszteleten, oda nem hallatszott be semmi. Weil szerint az RMDSZ kampánya nem agresszív, „akik piszkos játékot játszanak, azok a másik oldalon vannak”. Az MPP tanácsosjelöltje, Simon Katalin sajtóértekezleten fejezte ki rosszallását, mondván, nem lehet szemet hunyni afölött, ahogyan az első áldozás ünnepét zavarták. /Misét zavart a kampány zaja? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./