Tiltakozó akciót rendeznek az MPP szimpatizánsai Bukarestben és Erdély nagyobb városaiban, ha a fővárosi táblabíróság nem hoz mihamarabb végleges döntést a pártbejegyzés ügyében. Fazakas Tibor, az alakulat sepsiszentgyörgyi alelnöke szerint megengedhetetlen, hogy a táblabíróság tovább halogatja az ügyet. Így ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a szervezet jelöltjei lekésik a júniusi helyhatósági választások jelentkezési határidejét. /Rostás Szabolcs: Tüntetni készülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Korábban alapfokon a bukaresti törvényszék az MPP számára kedvező döntést hozott. Az ítélet ellen azonban fellebbezett az ügyész, és több magánszemély, ami elodázhatta volna a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett MPP bejegyzését. A március 14-i tárgyaláson jogerősen engedélyezték az MPP bejegyzését. Előtte az ügyész azt kifogásolta, hogy a párt hivatalos neve magyarul is szerepel a szervezetalapító iratokban. Emellett azt állította, hogy a bejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláíró névsorában több olyan személy szerepel, akiknek a nevét tudtuk nélkül használták fel az aláírásgyűjtők. Az MPP ügyvédje szerint megalapozatlanok az ügyész állításai, ugyanis alapfokon a bíróság megállapította, hogy az aláírások rendben vannak. Szász Jenő, az MPP elnöke a romániai magyarság demokratikus berendezkedésének első napjának tartja március 14-ét. Örül, hogy megteremtették a választás szabadságát a romániai magyarok számára. Rámutatott: nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más régióiban is indítanak polgármester-, illetve községi, városi és megyei tanácsosjelölteket. /Borbély Tamás: Indulhat a választáson a Magyar Polgári Párt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Győri Sándor, a Magyar Polgári Párt (MPP) széki szervezetének elnöke és Juhász Péter, az MPP Kolozs megyei kezdeményező csoportjának tagja közleményükben leszögezték: a Szabadság 2008. március 11-i számában László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként az MPP széki szervezetének megalakulásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „…az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor »Tőkés pártjába« invitálja őket. ”Az idézett nyilatkozattal ellentétben az alakuló ülés szervezői Tőkés László rokonszenvezőit nem „Tőkés pártjába” hívták, hanem az MPP széki szervezetébe. „Reméljük, László Attila úr hajlandó változtatni a hangnemén, és az MPP megalakulására nem a politikai vetélytárs félelmével tekint a továbbiakban, hanem a két magyar politikai szervezet közösségszolgáló együttműködését segíti elő” – szögezték le az aláírók. /MPP-s válasz László Attilának. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Képmutató lenne, ha azt mondaná, hogy örül a Magyar Polgári Párt bejegyzésének – jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora. „Az MPSZ tagjai már régóta versenyeztek az RMDSZ-szel különböző formákban. Most legalább tudni fogjuk, kivel állunk szemben” – mondta a szenátor. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyei vannak az MPP-nek az idei választásokon, Frunda azt válaszolta, szerinte az RMDSZ malmára hajtja a vizet az egyéni választókerületes rendszer bevezetése. Frunda ugyanakkor bízik abban, hogy megállapodás születik, és ahol szükséges, sikerül közös jelöltet állítaniuk. A szenátor nem zárta ki, hogy a többségében magyarok lakta régióban, vagyis Hargita és Kovászna megyében gondok lesznek az új párt megjelenése miatt, de reméli, hogy az MPP-nek nem sikerül zavart keltenie a magyar közösségben. Úgy véli, az MPP ,,kis regionális megmozdulás” marad. Arra a kérdésre, hogy szerinte az MPP eléri-e legalább az öt százalékot a parlamenti választásokon, Frunda azt válaszolta, hogy ez kizárt. /Kis regionális megmozdulás marad (Frunda György az MPP bejegyzéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

,,Székelyföld nem létezik. Esetleg az itt lakók lelkében, de valójában nincs is, irányíthatóság, fejleszthetőség szempontjából a mai politikai, közjogi helyzetben Székelyföld nem létezik” – jelentette ki Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke. Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi alelnöke úgy véli, a Demeter által mondottak híven tükrözik a megyei tanács vezetőségének és az RMDSZ többségének álláspontját. Ilyen körülmények között természetesnek tekinthető, hogy kudarcra ítéltettek eddigi akcióik. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások (Csutak István vitaindító cikkét említette) Székelyföld megbüntetéseként is felfoghatók. Demeter János megismételte álláspontját: ,,Autonómiát csak jól fejlett gazdasági struktúrára lehet építeni”, és elmondta, nem a megyei tanács feladata gazdasági fejlődést produkálni. /Farkas Réka: Nem létező Székelyföld? (Fazakas Tibor vitatja Demeter János állításait) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Felső-Háromszéken eddig Kézdivásárhelyen és nyolc községben alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, jelezte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Kézdivásárhelyen őt, Torján Bokor Bélát, Kézdiszentkereszten Bokor Zoltánt, Csernátonban Máthé Zoltánt, Ozsdolán Bögözi Attilát, Kézdialmáson Fábián Antalt, Lemhényben Illyés Imrét, Gelencén Tamás Lászlót, Kézdiszentléleken pedig Bartók Gyulát választották meg elnöknek. /Iochom István: Alakulnak az MPP helyi szervezetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A provokáció nem szolgálja a románok és a magyarok békés együttélését, jelentette ki március 14-én sajtótájékoztatón a Nagy-Románia Párt Maros megyei képviselője, miközben egy központi lapot lobogtatott, amely szerinte a magyarok mára várható provokációira figyelmeztet. A lapban nincs szó provokációról, a Magyar Polgári Párt támogató aláírásait vitatta. Ezzel szemben, az egyik Marosvásárhelyen megjelenő román lap ugyanannak a képviselőnek a két nappal ezelőtt elhangzott politikai nyilatkozatát közölte. Ez a nyilatkozat valóban provokáció, hisztériakeltés. „E pillanatban a magyarok fő célja az autonómia kikiáltása. S nem is akármilyen autonómiáról van szó, hanem területiről”- mondta a képviselő, aki vég nélkül sorolta a magyarság „bűneit”: Markó Bélától, Horthy Miklós fehér lován át Tőkés Lászlóig és Kossuth Lajosig... /Mózes Edith: Hisztériakeltés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Romániában a magyarok méltósággal ünnepeltek, senki sem kiáltotta ki az autonómiát. A román nacionalista szélsőjobb „bátortalanul követelte”, hogy a magyarok hagyják el az országot, amely csak az övék – a megvert kolozsvári magyar diákról is ki fogják mutatni, hogy szurkolói bosszúakció áldozata. Viszonylag csend van, de a múlt hét idézhet képletesen fekete márciusi mélypontokat. Az új választási törvény jelentősen meggyengítheti az RMDSZ súlyát, lehetőségeit. Az ÚMSZ szerint „gyengítően hat a romániai magyarság érdekképviseletére a Magyar Polgári Párt sikeres bejegyzése”. Traian Basescu államfő az MPP bejegyzésének sikerét előre megmondta. /Ágoston Hugó: Különben csend van. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1940 óta március 15-én először járt magyar huszár Marosvásárhely utcáin. A marossárpataki Mátyás huszárezred néhány tagja lóháton érkezett a március 15-i ünnepségre, amelyet a Magyar Polgári Párt szervezett Petőfi Sándor szobra előtt. A rendezvényen az RMDSZ is képviseltette magát. Kali István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőit, majd beszédében az RMDSZ-t tette felelőssé a magyarság megosztásáért. A magyar és székely himnusz eléneklésével, valamint a Petőfi-szobor megkoszorúzásával záruló ünnepséget a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola diákjainak művészi műsora, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatóinak szavalatai tették színessé. /Menyhárt Borbála: Huszárok Marosvásárhely utcáin. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Több nagyvárosban az RMDSZ együtt ünnepelt politikai ellenzékével. * Nagyváradon először Rulikowsky Kázmér emlékművét koszorúzták meg a lengyel szabadsághősről elnevezett városi köztemetőben, majd Balcescu szobrához mentek az ünneplők. Délután a várad–olaszi református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően Szacsvay Imre szobránál immár több ezren vettek részt az ünnepségen. Tőkés László beszéde után Tempfli József katolikus megyés püspök szónokolt. * Közösen ünnepelt március 15-én a Nyergestetőn az RMDSZ Csík Területi Szervezete és a Csíkszéki Székely Nemzeti Tanács is. * Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös ünnepi rendezvényén koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd a rétyi Kovács András Fúvószenekar indulóira a gidófalvi hagyományőrző lovasok, valamint uniós zászlólengető cserkészek vonultak fel. * Bukarestben az emlékezést a Herastrau parkban lévő Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdték március 14-én. A megemlékezés díszvendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a jelenleg is tartó rendszerváltás folyamata csak akkor lehet sikeres a többség számára, ha példát vesz a márciusi ifjakról, valamint az azt követő reformkor nagyjainak politikai stratégiájáról. „Amikor megkérdezik tőlem a tanítványaim, barátaim, hogy kiket is nevezek én magyaroknak, azt mondom, azokat, akik egyféleképpen gondolkodnak Szent Istvánról, a tatárjárásról, a mohácsi csata elvesztéséről, Dózsáról, ’48 márciusáról, Trianonról, december ötödikéről. Én remélem, hogy ez a közös gondolkodás egy pontra állít bennünket és képesek leszünk úgy alakítani a rendszerváltó folyamatot, hogy a többség győztes maradjon” – fogalmazott Lezsák, aki a bukaresti magyar középiskolában történelemórát is tartott. /Közös megemlékezések. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Nagyváradon március 17-én kezdődik az RMDSZ által szervezett mozgóurnás előválasztás. Biró Rozália jelenlegi alpolgármesternek Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke személyében akadt kihívója. A Magyar Polgári Párt helyi képviselői jelezték, jelöltjeik az új alakulat színeiben, nem pedig a számukra is felajánlott RMDSZ-listán indulnak az önkormányzati választásokon. Orbán Mihály, az MPP alapító alelnöke és a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökségi tagja közölte, április 10-e körül nevezik meg nyilvánosan jelöltjeiket. Megtörténhet, hogy egyes településeken az RMDSZ jelöltjeit támogatják hogy ne kerüljön veszélybe a magyar képviselet. /Fried Noémi Lujza: Nem lesz közös lista. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint a Magyar Polgári Pártot, Szász Jenő pártját akkor is bejegyezték volna, ha történetesen nem csak a sajtó szúrópróbáján fennakadt több tíz, hanem mind a 25 ezer aláírás hamisnak bizonyul. Traian Basescu államfő hatására történt a bejegyzés. A főszerkesztő szerint „egyértelműen törvénytelen” a bejegyzés, alapos gyanú szerint politikailag befolyásolt döntésről van szó. Ez is március 15-i üzenet a javából. /Salamon Márton László: Üzenetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

Antal Árpád polgármesterjelölt március 17-én bejelentette, az alpolgármesteri tisztségekre jelentkező Sztakics Éva és Tischler Ferenc társaságában, hogy Összefogás Sepsiszentgyörgyért néven sikerült egyesíteni az RMDSZ-ben működő platformok többségét.,,Egyértelmű az, hogy összefogásra lesz szükség a helyi tanácsban a Magyar Polgári Párttal is, hisz csak így érhetjük el, hogy ne nőjön a román pártok ereje” – emelte ki Antal Árpád. Az RMDSZ politikusai felhívták a figyelmet arra, hogy már megkezdődtek a diverziók. Szórólapok, internetes levelek, pletykák terjednek, megpróbálják egymásnak ugrasztani a jelölteket az RMDSZ-en belül, de a frissen bejegyzett magyar párttal is. Az RMDSZ március 30-án tartja az előválasztásokat Sepsiszentgyörgyön, 34 jelölt versenyez a tanácsi mandátumokért. /Szövetségre léptek a platformok (RMDSZ-összefogás Sepsiszentgyörgyért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Erdővidéken március 15-én alakult meg a Magyar Polgári Párt első szervezete Bölönben. Varga Zoltán azt tette szóvá, hogy a felsőoktatásban nem a románokkal egyenrangúak a magyar karok, Kozma pedig a csángómagyarok elrománosítása ellen emelte fel szavát. Elnöknek Vajda Sándor Zoltánt, alelnöknek Varga Zoltánt, jegyzőnek Kisgyörgy Ferencet választották. /Hecser László: Az első erdővidéki szervezet (Magyar Polgári Párt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Székelykeresztúron március 17-én tartották a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetének alakuló ülését. Az ülésen jelen volt Szász Jenő, az MPP országos elnöke is. Megválasztották az MPP helyi vezetőit: elnöknek Patakfalvi Dénest, alelnöknek Gagyi Dénest választották, a vezetőtestület tagja lett Veres Levente, Balázs Melinda és Fekete Dénes. /László Miklós: Magyar Polgári Párt Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Mezei János lett a Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje. Mezei János elmondta, várja a kihívóit, mert az csak segíti a várost, ha nagyobb a választék. A harmincegy éves építészmérnök jelszava: a városért. /Balázs Katalin: MPP-s csapatépítés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Budapesten tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). Ezen, többek között bejelentették, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének segítségét kérik Székelyföld területi autonómiájának elérése érdekében. A tanács ülésén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségen kívül valamennyi jelentős határon túli politikai szervezet képviseltette magát. Tőkés László független európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre bővül a magyarság törekvéseiért küzdők köre, azaz a felvidéki után immár a délvidéki magyar szervezetek esetében is tapintható a nagyobb összefogás és jelenlét. A KMAT egyik leglényegesebb közös céljaként említették a nemzeti önazonosság megőrzését, és a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómiák rendszerének kiépítését. Tőkés László beszélt arról, hogy a magyarok által lakott országokban szinte mindenütt erősödik a magyarellenesség. Az utóbbi napokban ez már nem csak verbális agresszió, hanem tettlegesség formájában is megnyilvánul. Ennek kapcsán Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet a csángókat érő, többféle módon megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésre. A KMAT korábbi elnökének, Jakab Sándor mandátumának lejártával a tagok egyhangúan Tőkés Lászlót választották a szervezet új elnökévé Tőkés László lett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke. = Erdély. ma, márc. 20./ A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) a bukaresti NATO-csúcs alkalmából a tagországokhoz fordul azzal, tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását – közölte Tőkés László, a határon túli magyar szervezeteket tömörítő szervezet március 19-én megválasztott elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László EP-képviselő ismertette a KMAT frissen kiadott állásfoglalását, amely az említett kérésen túl tartalmazza azt is, hogy szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására kérik az Európai Parlament magyar képviselőit. A négy éve alakult szervezet, a KMAT mostani, Budapesten tartott ülésén a résztvevők elhatározták, támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését, és az ahhoz kapcsolódó, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó Memorandumot. A KMAT a különböző autonómiakoncepciók egyeztetése és nemzetközi képviselete céljából egy szakmai munkacsoport létrehozásáról is megállapodott, valamint reményét fejezte ki aziránt, hogy a soron következő romániai és szerbiai választásokon az autonómia ügye iránt elkötelezett magyar színekben induló képviselők jutnak majd mandátumhoz. A tanács tagjai mindemellett elítélik a Kárpát-medencében egyre erősödő magyarellenességet, ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a csángók hátrányos, és még mindig megoldatlan helyzetére. Ez ellen közös – magyar és nemzetközi – fellépést szorgalmaznak. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. Jelen voltak az Erdélyi és a Székely Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Demokratikus Szövetség, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Horvátországi Magyar Demokratikus Szövetség képviselői is. „Az RMDSZ már több éve világosan megfogalmazta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, amit az eltérő régiókban különbözőképpen lehet majd megvalósítani” – nyilatkozta a lapnak Szép Gyula. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: NATO-segítség az autonómiához. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Magyarellenes honlap betiltását kéri a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek nevét felhasználva hozták létre a szóban forgó román nyelvű portált. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közleményében elhatárolódott a honlaptól, valamint „a világhálón ezáltal elindított minősíthetetlen lejárató kampánytól, gyűlöletkeltéstől”. Kelemen szerint a nemzetközi törvényes előírások által szankcionálható bűncselekményt követtek el a honlap működtetői, akik az RMDSZ nevét és jelképét a szervezet írásos beleegyezése és jóváhagyása nélkül használták. A dokumentum aláhúzza: az RMDSZ hivatalos honlapja továbbra is a www.rmdsz.ro. Hasonló helyzetbe került az újonnan megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) is, amelynek román neve alatt szintén magyarellenes tartalmú román nyelvű honlap található a világhálón. Gazda Zoltán, az MPP bejegyzését aktívan támogató Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a www.partidulcivicmaghiar.com cím alatt etnikumok közötti konfliktusra buzdító, a magyarok számára megalázó szövegek olvashatók. Gazda javasolta az MPP vezetőségének, hogy forduljanak panasszal a rendőrséghez és a CNCD-hez. /Magyarellenes honlapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Megalakult Csíkszentkirályon is a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Megválasztották a helyi vezetőséget, elnök Bors Ferenc lett, alelnök Táncos Ildikó. /Polgári Párt Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

Élesen bírálta Frunda György RMDSZ-szenátor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) március 19-én Budapesten tartott ülésén elfogadott állásfoglalás több pontját, noha az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Szép Gyula ügyvezető alelnök személyében, aki a szövetség nevében aláírta a dokumentumot. Az állásfoglalás szerint a KMAT azt tervezi, hogy az április elején esedékes bukaresti NATO-csúcstalálkozó alkalmából a katonai szövetség tagállamaihoz fordul, hogy tegyék biztonságpolitikai megfontolás tárgyává a békés, demokratikus eszközökkel történő kisebbségi autonómiatörekvések támogatását. Frunda György szerint választási célzata van „Tőkés nyilatkozatainak” a NATO-tagállamok segítségével kapcsolatban. „Véleményem szerint Tőkés úr kezdeményezése a romániai magyar választópolgárok figyelmének megszerzésére irányul, ami a választások közeledésével magyarázható. Aki újságot olvas, tudja, hogy a NATO-csúcsértekezlet rendje nem módosítható, a találkozón biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, nem az autonómiával” – fejtette ki. Frunda bírálta a KMAT állásfoglalásának azon pontját is, amely szerint a dokumentumot aláíró szervezetek támogatják a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűléséhez intézett felkérését és az ahhoz kapcsolódó Memorandumot, amely a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó határozat elfogadását szorgalmazza. Frunda úgy vélekedett: az SZNT kezdeményezésének nincs „semmi esélye”, mivel nem tartották tiszteletben a procedurális előírásokat. Az ET Parlamenti Közgyűlésének szabályzata értelmében határozattervezetet a közgyűlés legalább öt országból származó legkevesebb tíz tagja kezdeményezhet, akik legalább két politikai frakciót képviselnek. Szép Gyula elmondta: „Mindez nem Tőkés László állásfoglalása volt, hanem mindannyian megállapodtunk abban, hogy természetes dolog elvben minden olyan lépést támogatni, amely a magyar közösségek autonómiatörekvéseit célozza”. A KMAT budapesti ülésén a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártokon kívül képviseltette magát az EMNT, az SZNT, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az aláíró pártok és szervezetek arról is döntöttek, hogy szakmai munkacsoportot hoznak létre a különböző autonómiakoncepciók egyeztetésére és nemzetközi képviselete céljából, szorgalmazzák az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének kidolgozását, és ennek előmozdítására felkérik az Európai Parlament magyar képviselőit, valamint támogatják az RMDSZ-nek az erdélyi magyarság kulturális autonómiája törvényi feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. /Fall Sándor: Széllel szemben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

Megalakult a Magyar Polgári Párt (MPP) tordaszentlászlói szervezete, Bárdos Csaba, lett az elnök. A magyarfenesi Bárdost két alelnök segíti a szervezésben: László Kőműves Béla Tordaszenlászlóról és Boros János Magyarlétáról. Az európarlamenti választások alkalmával Tordaszentlászló községben az RMDSZ-lista 410 szavazatot kapott, Tőkés László független jelöltre pedig 450-en voksoltak. /Sz. K. : Megalakult az MPP tordaszentlászlói szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Eddig 17 sepsiszéki településen alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Kilenc községben már polgármesterjelöltet is állítottak, és készülnek a tanácsi jelöltlisták. Gazda Zoltán elmondta, teljes listát állítanak mindenhol, és lesz megyei tanácselnök-, illetve sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjük is. /Farkas Réka: Rendezi sorait az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Többen is pályáznak RMDSZ-részről a Kolozs megyei tanácselnök-jelöltségre: hárman – Boros János, Máté András Levente és Mátis Jenő – nyújtották be pályázataikat. A módosított választási törvény értelmében 2008-tól a megyei tanácselnököket is egyénileg választják – a polgármesterekhez hasonlóan. A magyarság számarányát tekintve Kolozs megyében kevés az esély arra, hogy az RMDSZ vagy éppen az MPP színeiben induló megyei tanácselnök győzzön, de az önálló jelölt most is komoly húzóerőt jelenthet a kampányban – vélik a helyi RMDSZ-vezetők. Jelenleg az RMDSZ-nek Kolozsváron 6 városi, illetve 8 megyei tanácsosa van. /Sz. K. : Három Kolozs megyei RMDSZ-es tanácselnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Nem tartja elfogadhatónak Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt a választ, amelyet a megyei önkormányzatnál iktatott kérésére kapott. Egy hónappal ezelőtt részletes kimutatást kért a megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról. A válasz egy oldalon, röviden összefoglalva tartalmazza, hogy az elmúlt négy esztendőben ki mennyit költött telefonra, kiszállásra, de hiányoznak a hivatalos dokumentumok. Demeter János tanácselnök telefonszámlája évi 18 800 és 21 868 lej közötti, azaz havonta 1500–1800 lej körüli összegre telefonált, Vajda Lajos alelnök körülbelül egyharmadát, Baka Mátyás pedig legfeljebb egytizedét költötte telefonálásra. A külföldi utak költségeinél az elnök az élenjáró, belföldi útjai a négy esztendő alatt 1782 lejbe kerültek (kevesebbe, mint egyhavi telefonszámlája), külföldi delegációi összesen 83 029 lejbe. Az alelnökök esetében a külföldi utak költségei jelentősen kisebbek. Gazda szerint sokkal nagyobb tételeket költöttek el, ugyanakkor úgy véli, az eredmények ismeretében még így is indokolatlanul sok pénz ment el a külföldi utazásokra és a telefonszámlákra. Demeter János egyébként nyílt vitára hívta ki Gazdát, elmondása szerint a nyilvánosság előtt tisztázhatnák az MPSZ vádjait. /Farkas Réka: Újabb dokumentumokat kérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./