Hetvenhárom polgármesterjelöltet indít az RMDSZ a helyhatósági választások második fordulójában, s közülük legalább 30–35 befutóra számít – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Súlyát tekintve, az RMDSZ az ország negyedik politikai alakulata, ez a legfontosabb eredménye a választások első fordulójának. A június 1-jei szavazás fontos üzenete pedig az, hogy a szövetség az MPP-vel folytatott verseny körülményei között is bebizonyította: az alternatíva az RMDSZ-en belül van, nem azon kívül – hangsúlyozta Markó. Kifejtette: az RMDSZ jelöltjeinek átlagkora (40,5 év) mintegy tíz évvel kisebb, mint az MPP jelöltjeié (49,2 év), ez igazolja, hogy a fiatalítás az RMDSZ-ben nem puszta szólam. Markó szerint az MPP-nek nincs esélye a parlamenti bejutásra, de a következő választáson szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül valamennyi alakulattal hajlandó együttműködni, a sorrend a Nemzeti Liberális Párttal, a koalíciós partnerrel kezdődik, de nyitottak a szociáldemokratákkal vagy pedig a demokrata-liberálisokkal történő közös fellépésre is. /Markó Béla: Az alternatíva az RMDSZ-en belül van! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ, és nem a Magyar Polgári Párt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /”Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./ „Az első forduló után a négy évvel ezelőtti eredményeket értünk el” – összegezte Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások eddigi eredményeit, hozzátette: ha az MPP nem gyengítette volna le az RMDSZ-t, eredményesebbek lehettek volna. /Fleischer Hilda: Voks, második nekifutás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A tettlegességig fajult a kampány. Az alsó-háromszéki RMDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MPP köpeci kampányrendezvényén a Székely Hírmondó egyik újságíróját – munkája végzése közben – részeg polgáripárti szimpatizánsok bántalmazták, erőszakkal elvették és összetörték a fényképezőgépét. Az újságíró feljelentést tett a rendőrségen. „A RMDSZ alsó-háromszéki szervezete felkéri a Magyar Polgári Párt vezetőségét, határolódjon el az esettől, vagy ha felelősnek érzik magukat a történtek miatt, vállalják ennek következményeit” – áll a közleményben. Nagy István, az MPP támogatását élvező független jelölt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a köpeci incidens saját kampányrendezvényén történt, nem az MPP rendezvényén. „Az újságíró RMDSZ-es kampánytrikót viselt, nem tudom, hogy sajtós minőségében volt-e ott. Én nem láttam, mi történt” – mondta a jelölt. /Illyés Judit: Újságíróverés a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Június 11-én Nagy István, az MPP által is támogatott független polgármesterjelölt rendezvényén Köpecen az MPP hívei és az RMDSZ-es tábor összetűzött. Nagy István szerint a provokatívan fellépő, húszfős RMDSZ-es csapat okolható az atrocitásért. Az RMDSZ területi szervezete közleményben tiltakozott a munkáját végző Havelka Ferenc újságíró, a Székely Hírmondó tudósítója bántalmazása miatt. Az RMDSZ-közlemény szerint az újságíró le akarta fényképezni a lovas szekérrel felvonuló, Nagy Istvánnak kampányoló fiatalokat, de ostorral feléje csaptak, és elvették, összetörték fényképezőgépét. Nagy István elmondta: Havelka nem független újságíróként volt jelen, hanem Márton Árpád RMDSZ-es képviselő baróti irodavezetője. Köpecen a Nagy József RMDSZ-es polgármesterjelöltet reklámozó pólóban jelent meg, és provokálta az MPP-s tábort, belefényképezett az emberek arcába, hiába kérték, nem hagyta abba. Ez váltotta ki a jelenlevők dühét, ezért csaptak felé az ostorral (ez enyhén érte a tudósító kabátjának ujját). Nagy István provokációnak minősítette a Köpecen történteket. /Farkas Réka: Kampányösszetűzés Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete közleménye szerint június 12-én helyszíni egyeztetést tartottak Kőrösfőn, amelyen részt vett Tőkés László európai parlamenti képviselő is. Kőrösfőn két magyar jelölt méretkezik meg június 15-én, Tamás Margit független és Antal János RMDSZ-es jelölt. „Az MPP megyei szervezete és az RMDSZ helyi képviselőinek többsége is felsorakozott a független jelölt mellett. Tamás Margitot támogatja Tőkés és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő is. Kőrösfő független polgármester-jelöltje melletti egységes kiállás a magyar összefogás szép példája. Kolozs megyére vonatkozóan az önkormányzati választások második fordulójában több magyar polgármesterjelölt van versenyben. Az MPP a második fordulóba jutott magyar jelölteket – pártállástól függetlenül – támogatja. /MPP-s állásfoglalás a második forduló előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Sike Lajos, a lap munkatársa nevet, amikor hallja Markó Bélától, hogy az erdélyi magyarság soha nem volt olyan egységes, mint éppen most. Az újságíró azon viszont már csak röhögni tud, hogy Szász Jenő szajkózza: az MPP a választás szabadsága érdekében és azért jött létre, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult „magyar tömegeket” mozgósítsa. Valójában az RMDSZ-ből kiábrándult tömegek nem mennek szavazni, az MPP inkább elijesztette a szavazókat. Sike Lajos ugyancsak nevet Orbán Viktoron, aki „azzal cukkolja a székelyeket, hogy a magyarságot egyesíteni jött Erdélybe. ” Az újságíró elmagyarázta, hogy Orbán Viktornak az erdélyi magyarság háromnegyedének képviselőivel, az RMDSZ-szel is tárgyalnia kellene. /Sike Lajos: Uborka. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A polgári párt, az MPP első fordulós, a várakozásokat alulmúló teljesítménye miatt az RMDSZ politikusai sajátos logikával bizonygatják diadalukat. Az RMDSZ nem beszél a 2004-es helyhatósági megmérettetéshez képest elvesztett közel másfél százezer szavazatról, húsz megyei és közel 300 helyi tanácsosi mandátumról. – Az elbizakodottság, a versenyhelyzet figyelmen kívül hagyása megbosszulhatja magát. /Rostás Szabolcs: Veszélyes elbizakodottság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 15-én az urnák zárása után bejelentette: bár az eredmények még nem ismertek, minden jel arra mutat, hogy az RMDSZ jól szerepelt a választások második fordulójában. Az előzetes eredmények alapján az RMDSZ várhatóan elnyeri a polgármesteri széket mind Sepsiszentgyörgyön, mind Szatmárnémetiben. Ami az őszi parlamenti választásokat illeti, Markó Béla szerint még korai az MPP-vel való egyeztetésekről beszélni, előbb ugyanis elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit, el kell készíteni a mérleget. /(antalfi): Legalább annyi polgármesterre számít az RMDSZ, mint 2004-ben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Kolozs megyében az RMDSZ várhatóan összesen nyolc polgármesteri tisztséget nyer, eggyel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt. Az RMDSZ-nek Kolozs megyében 138 helyi és megyei tanácsosa van, az MPP-nek kilenc. /P. A. M. : Kolozs megyei eredmények. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A választás második fordulójában a Kovászna megyei részvétel mindössze 27,9 százalékos volt, ez a két héttel ezelőtti 31 százalékot is jóval alulmúlta. Az MPP feljelentette az RMDSZ-jelöltet, mivel egy helybéli jelezte: ismeretlen telefonáló arra buzdította, hogy szavazzon Antal Árpádra. /Mihály László: Letargia Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje nyerte meg a választást. A 54–46 százalékos győzelmi arány alacsony részvétel mellett történt. A város élére új ember kerül. Amennyiben valóra váltja ígéreteit, remény lesz egy fajta áttörésre. Győzteseknek és veszteseknek egyaránt az elkövetkező hónapokban azon kell dolgozniuk, hogy a parlamenti választásokig megszülessék az új egység. Végre – június 15-én a Duna Televízióban sugárzott nyilatkozatában – Markó Béla is a helyi szinten megkötendő szövetségek lehetőségét villantotta fel. Antal Árpád első nyilatkozata szerint tiszta lappal indít, s a választásokat követő első napon leül tárgyalni a helyi tanácsban többséget szerzett párt, az MPP képviselőivel. /Simó Erzsébet: Új esély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

,,Természetesen, kissé csalódott vagyok, hiszen nem a részvétel a fontos elve alapján szálltam versenybe” – nyilatkozta Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltje, miután nyilvánvalóvá vált Antal Árpád győzelme. Az eredmények értékelésénél nem szabad feledni, hogy az MPP rendkívül fiatal párt. Négy év múlva ismét próbálkozik, jelezte Csinta Samu. /Farcádi Botond: Csinta Samu: négy év múlva ismét próbálkozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje nyert Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn is. Az RMDSZ megtartotta Szentegyházát. Gyergyószentmiklóson az MPP Mezei János győzelmét ünnepelhette, aki legyőzte RMDSZ-es ellenfelét, dr. Weil Gyulát. Tusnádfürdőn Albert Tibor, az MPP jelöltje diadalmaskodott Zólya Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Szentegyházán a jelenlegi polgármester, az RMDSZ-es Burus Mária Ella nyerte a helyhatósági választások második fordulóját. Gyergyóújfaluban Egyed József (MPP) lett a polgármester. Lövétén a volt RMDSZ-es polgármester Lázár F. Zoltán, aki most függetlenként indult, megnyerte a választást. /MPP-győzelem Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Sepsiszentgyörgyön a választási küzdelemben két rokonszenves, ésszerű kompromisszumoktól sem idegenkedő személyiség, Antal Árpád és Csinta Samu verseng egymással. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron Boc a magyar szavazatoknak is köszönhette a Funar fölötti győzelmet. Borbély László mindent megtett azért, hogy Marosvásárhely román választóit is megszólítsa, azonban a magyarok nem mentek el kellő számban szavazni. Antal Árpád azt ígérte, hogy ha őt választják meg, a románoknak is jobb lesz Sepsiszentgyörgyön élni. Az MPP-ről pedig az hírlett, hogy képviselői az ortodox egyházzal is felvették a kapcsolatot. A magyar sajtó ahelyett, hogy elégtétellel nyugtázta volna, kezdetét veszi az értelmes román–magyar egyeztetés, inkább a feleket „újabb és újabb elhatárolódásokba” hajszolta. Bíró Béla szerint az együttműködési stratégia hatására együttműködésre hajlamosabb román vezető személyiségek kerülnének előtérbe. „Ennek azonban a magyar oldalon is akadályai vannak. Mindenekelőtt a Háromszék című napilap, amelynek hangadó szerkesztői közel két évtizede következetesen a szimbolikus problémákra összpontosítanak, s a makacsul ismétlődő kudarcok hatására sem hajlandók tudomásul venni, hogy a választók túlnyomó többsége érveiket némán, de következetesen elutasítja, vagy figyelembe se veszi. ”Bíró Béla tehát megtámadta a Háromszék című napilapot. /Bíró Béla: Marscsatornák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

„A számok az mutatják, hogy az RMDSZ egyedül is képes megszerezni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges szavazatarányt” – közölte Markó Béla RMDSZ-elnök, arra utalva, hogy az RMDSZ-nek sikerült megismételnie a 2004-es választások eredményeit. Szász Jenő a két magyar alakulat összefogását szorgalmazta az őszi parlamenti választásokra. „Az RMDSZ elégedett, hiszen a várakozásoknak megfelelően sikerült megismételni a 2004-es választások eredményeit: az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így összesen 184 helyi vezetője van a szövetségnek” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. A helyhatósági jelenlétet tovább erősíti a 2284 helyi és megyei tanácsos, illetve a négy megyei tanácselnök. Az RMDSZ mindazonáltal tisztújítást tart azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. „Egyelőre nem döntöttünk arról, hogy együtt fogunk-e működni a Magyar Polgári Párttal az őszi parlamenti választásokon, figyelembe véve, hogy az MPP a helyhatósági választásokon nagyon gyenge eredményeket ért el” – jelentette ki Markó. /O. M. : RMDSZ: egyedül is megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök nem a Magyar Polgári Párt, hanem csak az MPP választói felé szeretné kinyújtani a kezét. Az erősebb politikai alakulatok a világon mindenütt így járnak el a gyengébbekkel. A román politikai elit meghatározó személyiségei sokszor elmondták, előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar választók nem az identitásuk, hanem a politikai meggyőződésük alapján szavaznak. Voksaikon a román pártok osztoznak majd. Az elmélettel csak az a baj, hogy a román pártok eddig soha nem javasoltak a magyar ember számára vonzóbb megoldásokat, mint az RMDSZ vagy az MPP. Egyikük sem próbált például szélesebb körű kulturális autonómiát ajánlani a magyarságnak. Ez a baj az RMDSZ-szel is. Úgy szeretné bekebelezni az MPP választóit, hogy voltaképpen semmit sem ajánl nekik. Markó Béla akkor szólíthatja meg eredményesen az MPP szavazóit, ha felkéri az RMDSZ színeiben megválasztott székelyföldi polgármestereket, írjanak ki helyi népszavazást a területi autonómia kérdésében. /Gazda Árpád: Elégtelen ajánlat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Az RMDSZ és az MPP közötti összefogást szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Kifejtette, eredményeik jónak mondhatók. „Országosan több mint 500 önkormányzati tanácsosunk van és polgármestereink több megyében. Akadt olyan település, ahol csak néhány százalékon múlott a jelöltünk győzelme. ” Szász eredményként emelte ki, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő közel ötven pártból országosan a 8. helyen állnak. Szász Jenő szorgalmazta, hogy az alpolgármesteri és a megyei tanácsi alelnöki tisztséget az MPP jelöltjeinek engedje át az RMDSZ-es többség. „Arra kérem az MPP-s polgármestereket is, hogy lehetőleg RMDSZ-es alpolgármesterrel dolgozzanak együtt” – magyarázta. Szász javasolta Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy ne csak a liberálisokkal, hanem az MPP-vel is fogjon össze az RMDSZ, „hiszen az őszi parlamenti választásokon szükség van a kiegyezésre, összefogásra a két magyar párt között”. /Bágyi Bencze Jakab: Szász összefogást szorgalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Maros megyében az RMDSZ megőrizte vezető helyét, 38 RMDSZ-es polgármester van, de érzékeny veszteség a marosvásárhelyi polgármesteri szék, illetve a tanácsi többség elvesztése. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elégedett a választások eredményével. A második fordulóban az MPP csak Gyulakután győzött. Marosszentanna viszont az RMDSZ nagy győzelme, mert nacionalista, agresszív kampányt folytatott az ottani román jelöl. Ez a visszájára fordult. /Mózes Edith: Megyei mérleg: 38 RMDSZ-polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Összesen 16 Hargita megyei településen rendezték meg a helyhatósági választások második fordulóját. A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, szám szerint hatot. A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklóson /Mezei János/, Tusnádfürdőn /Albert Tibor/ és Gyergyóújfaluban /Egyed József/ nyert. Az RMDSZ-nek a szentegyházi polgármesteri tisztséget sikerült elnyernie /Burus Mária Ella/ és Kányád községben /György Sándor/. /Hat független nyert a második fordulóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, Kézdivásárhely, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat. Az RMDSZ helyi és megyei korifeusai fenyegetőznek, mondván, Kézdivásárhelyen, akárcsak 1996 és 2000 között, amikor a független Szigethy István állt a város élén, megáll az élet, elzárják a pénzcsapokat. Igaz, hogy annak idején a többségi RMDSZ-es önkormányzat rendszeresen keresztbe tett a független polgármesternek. Ez most nem ismétlődhet meg, mert az RMDSZ-nek csak kilenc képviselője jutott be a tanácsba, és nem tizenhét, mint annak idején. /Iochom István: Markó és szülővárosának népe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette, amíg egy nemzeti közösség kisebbségben él, a politikai érdekképviselet egységéről még hosszú ideig időszerű lesz beszélni. Az RMDSZ az idei önkormányzati választásokon jól szerepelt, győzött. A szövetségnek 184 polgármestere van, míg 182 polgármestere volt az elmúlt négy esztendőben. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely elvesztése fáj, ugyanúgy az, hogy Marosvásárhelyt nem tudták visszaszerezni. Kelemen hangsúlyozta, a romániai magyarok az RMDSZ által ajánlott politikai program mellett tették le a voksukat, 86-14-es országos aránnyal, amikor a Magyar Polgári Párt versenybe szállt. Szász Jenő, az MPP elnöke azt állítja, a Magyar Polgári Párt győzött, de Kelemen ezt nem fogadja el. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e tárgyalmi az MPP-vel, Kelemen megjegyezte, az RMDSZ az ötszázalékos küszöböt már átlépte. A romániai magyar választók bölcsebbek voltak a magyarországi politikusoknál. Az SZDSZ támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, Kelemen Hunor kijelentette, nem kértek egyetlen anyaországi párttól sem támogatást. /Lokodi Imre: Mindenki írja be a noteszébe: 86-14. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Sikerül megőriznie az RMDSZ-nek a fontosabb erdélyi megyeszékhelyeken kapott eddigi alpolgármesteri székeket, illetve a megyei tanácsokban betöltött alelnöki tisztségeket. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte, a kincses városnak Boros János után a következő négy évben is magyar alpolgármestere lesz, a tisztséget László Attila tölti majd be, a Kolozs megyei egyik alelnöki tisztséget pedig Fekete Emőke. Nagyváradon Biró Rozáliának sikerült megőriznie alpolgármesteri székét, Kiss Sándor eddigi Bihar megyei tanácselnök pedig a testület egyik alelnöke lesz, közölte Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Marosvásárhelyen alpolgármester maradhat Csegzi Sándor, a Maros megyei tanács egyik alelnöki széke szintén az RMDSZ-nek jut – tájékoztatott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök. A Maros megyei tanács jövő héten tartja az alakuló ülését. Lokodi Edit Emőke tanácselnök mellé Ciprian Dobre liberális és Szabó Árpád RMDSZ-es tanácsosokat jelölik alelnököknek. Székelyföldön kérdéses volt, jut-e egy-egy alpolgármesteri szék az MPP-nek a megyeszékhelyeken, illetve kerül-e polgári jelölt a megyei tanácsok valamelyik alelnöki székébe. A Hargita megyei önkormányzat alakuló tanácsülését jövő héten tartják, az eddigi alelnökjelöltek az RMDSZ-es Sófalvi László és Petres Sándor. Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester jelezte, hogy az eddigi RMDSZ-es alpolgármesterekkel kíván együtt dolgozni. Székelyudvarhelyen továbbra sincs megegyezés az alpolgármesteri tisztségről. Az RMDSZ-es alpolgármester megválasztásához a zöldek egy szavazatára van szükség, mert az RMDSZ-nek nincs többsége a tanácsban. Kovászna megyében a Háromszéki Képviselők Tanácsa Henning Lászlót jelölte a megyei tanács egyik alelnöki székére, a másik tisztséget már korábban Demeter Jánosnak ítélték. „Az RMDSZ többséget szerzett a megyei tanácsban, és el tudja vezetni az elkövetkező négy évben a megyét” – válaszolta Tamás Sándor megyei tanácselnök arra a kérdésre, nyitottak-e elfogadni az MPP jelöltjét valamelyik alelnöki tisztségre. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város új polgármestere június 23-án teszi le hivatali esküjét. Nem zárkózik el az MPP- alpolgármesteri ajánlatától. /Maradnak a fontos tisztségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iochom István újságíróhoz írt nyílt levelében reagált az újságíró Markó és szülővárosának népe /Háromszék, jún. 17./ című cikkére. Elhűlve olvasta: ,,Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat, és azokat is, akik otthon maradtak. ” Markó szerint az újságírói becsület azt kívánná, hogy elmondja: hol hírlik? Ki hírli? Mert ő ilyet nem mondott. Rágalomról van szó. A népre nem lehet haragudni, magyarázta. A helyi RMDSZ dolgozott rosszul, Markó rájuk haragszik. /Markó Béla: Mitől függ a szeretet? Válasz Iochom Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Szatmár megyében egyedül Kaplonyban választottak MPP-s polgármestert Mosdóczi Vilmos személyében, aki villamossági almérnök. Elképzelhetőnek tartja, hogy négy év múlva közös jelöltlistán indulnak majd az RMDSZ és az MPP jelöltjei. A munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak, mert ez Kaplony legnagyobb problémája. /Fodor I. : Mosdóczi Vilmos a megye egyetlen MPP-s polgármestere. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy új RMDSZ-es polgármestere nem tartja megfelelőnek az alpolgármesteri tisztségre a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Gazda Zoltánt. /Nem kell az MPP jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A kovásznai RMDSZ kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek az MPP helyi szervezetével. Fontosnak tartják, hogy a jövőben közösen dolgozzanak a város érdekében és a közös magyar érdekekért. A kovásznai tizenhét fős tanácsba hét RMDSZ-es és három MPP-s tanácstag jutott be. /Együttműködés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Kilépett a Magyar Polgári Pártból a kovásznai polgármesteri székért vívott harcban alulmaradt Zsuffa Levente. Mint mondta, a továbbiakban nem kíván közéleti szerepet vállalni. /Farcádi Botond: Zsuffa Levente kilépett az MPP-ből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./