A választások alatt kiéleződtek a régi ellentétek Paptamásiban. Szűcs Ferenc, a község újraválasztott RMDSZ-es polgármestere aláírásgyűjtést kezdett Bereczki András református lelkész eltávolítása érdekében. Az egyik névtelenséget kérő olvasó szerint gyermekekkel és fogyatékosokkal is aláíratták a listát. Bereczki a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben bejutott a 11 tagú helyi tanácsba. Bereczki András szerint a konfliktus 2004-ben kezdődött, amikor a református egyház visszakapott három ingatlant, ezek egyikében működött a helybéli iskola, amely végül 2007-ben költözött el. A paptamási református egyházközség a községhez tartozó falvakkal ellentétben sosem kapott anyagi támogatást az önkormányzattól, sorolja Bereczki. Irsik Ibolya tanítónő, presbiter elmondta, semmi nem igaz abból, amit mondanak a tiszteletesről, mert ő a paptamási egyházért harcol. „Nem írtak itt alá sem kiskorúak, sem mozgássérültek, jelentette ki Szűcs Ferenc polgármester, azt is cáfolta, hogy munkatársai is segítenének neki az aláírásgyűjtésbe. Szűcs Ferenc szerint Bereczki református iskolát akart létesíteni a visszakapott egyházi ingatlanokban, amelybe más felekezetű gyerekek nem járhattak volna. A polgármester a háromszáz, a lelkész elmozdítását támogató aláírást benyújtotta az esperesi hivatalba. /Fried Noémi Lujza: Ki a pappal a faluból? = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Székelyudvarhelyen Orbán Árpádot, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét javasolja az alpolgármesteri tisztségre az MPP és a Zöld Párt. Az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben, a két zöld párti tanácsos képezi a mérleg nyelvét. A zöldek Orbánt támogatják, mivel nem szeretnék, ha az RMDSZ túlzottan megerősödne. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Közreadták a választás végleges eredményeit. A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte el a legtöbb polgármesteri tisztséget, 1138-at, a Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) 908, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 706 polgármestere lesz. A kiosztott 3179 mandátum 35,79%-át a szociáldemokraták, 28,56%-át a demokrata-liberálisok, míg 22,20%-át a nemzeti liberálisok szerezték meg. Az RMDSZ összesen 184, a Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri mandátumot szerzett. /Az SZDP a választások győztese. Közreadták a végleges eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök a választások utáni helyzetet úgy jellemezte, hogy van egy erős szövetség, az RMDSZ, és egy rajta kívül álló csoportosulás, az MPP, amelyre oda kell figyelni. Amennyiben az MPP önkritikát gyakorol, és úgy döntenek, hogy az RMDSZ-szel vagy a szövetségen belül fog velük dolgozni, azt nem utasítják el. Az MPP-nek döntenie kell, hogy azzal a Szász Jenővel képzeli-e el jövőjét, aki már kétszer megakadályozta az egyeztetést – szögezte le a Magyar Hírlapnak Markó Béla szövetségi elnök. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Június 19-től ismét működőképes tanácsa van Székelyudvarhelynek. A testület alakuló ülésén meglepetésre az RMDSZ-es tanácsosok nem saját jelöltjükre, hanem a Zöld Pártéra szavaztak, így Zilahi Imre ülhetett az alpolgármesteri székbe. Eddig a várost tanács és alpolgármester nélkül Szász Jenő polgármester igazgatta. „Köszönöm a bizalmat, és remélem, az Úristen is ad erőt ahhoz, hogy a város jövőjét, lakóinak érdekeit szolgáljam” – mondta Bunta Levente polgármester eskütétele után. A helyi tanácsnak 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és két zöld párti tagja van. Sepsiszentgyörgyön az MPP ismét azt kérte, hogy az egyik polgármestert ők javasolhassák. Az általuk javasolt Gazda Zoltán színművészt Antal Árpád polgármester nem tartja megfelelőnek az alpolgármesteri feladatok ellátására. Csíkszeredában várhatóan Antal Attila marad a város egyik alpolgármestere. Az MPP bejelentette: Szondy Zoltánt, a párt megyei alelnökét javasolják alpolgármesternek. Június 19-én Bukarestben elfoglalta főpolgármesteri székét Sorin Oprescu. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. /Zöldre váltott Székelyudvarhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Június 19-én Kézdivásárhelyen beiktatták az újonnan megválasztott önkormányzatot, polgármestert és alpolgármestert. A céhes város új polgármestere az MPP színeiben megválasztott Rácz Károly. A többségben levő Magyar Polgári Párt javaslatára Szarvadi József lett az alpolgármester. /Iochom István: Megalakult a városi tanács, beiktatták a polgármestert Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Teljességgel téves az RMDSZ helyhatósági választásokkal kapcsolatos helyzetértékelése – szögezte le Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. Az RMDSZ vezetői képtelenek elfogadni, hogy demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága az erdélyi magyarságnak is kijár. Az RMDSZ-től senki sem „vett el” semmiféle szavazatot, hanem a felnőtt korú választópolgárok maguk döntöttek arról, hogy kinek szavazzanak bizalmat. Az RMDSZ elhallgatja azt, hogy a 2004-es választásokhoz képest közel másfél százezer szavazatot veszített. Az RMDSZ szavazati aránya csökkenő tendenciájú: 2000-ben: 6,3%; 2004-ben: 5,7%; 2008-ban: 5,4%. Ez utóbbi százalékarány kerekedik ki idén 6,5%-ra az MPP adataival kiegészítve. A két pártnak, tehát, együttesen sikerült mozgósítania a magyar választókat. Tőkés megállapította: 2004-hez viszonyítva 2008-ban az RMDSZ mintegy 320 megyei és helyi tanácsosi mandátumot veszített el a 2300-ból. Ezzel szemben az MPP összesen 508 tanácsosi helyet szerzett, ami bőségesen pótolja az RMDSZ veszteségeit. A polgármesterek száma tekintetében igaz ugyan, hogy 2004-hez képest az RMDSZ két polgármesteri helyet veszített – ezzel szemben viszont az MPP színeiben 11 új polgármester nyert. Vagyis a volt 186-tal szemben 195 (184+11) település élén áll magyar polgármester. /Tőkés nem ért egyet az RMDSZ helyhatósági helyzetértékelésével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Kolozsváron a politológiai és kommunikáció karon nagy hangsúlyt fektettek a választási kampányok lebonyolításának oktatására. Kimondták: ott, ahol valaki leszerepelt, újat kell állítani, új vezetést. Az RMDSZ és az MPP marosvásárhelyi, kolozsvári vagy éppen pécskai vezetői nem tudták ezt? Az RMDSZ és az MPP pedig győzelmet hirdettek, holott együttes voksszámuk csak a négy évvel ezelőtti RMDSZ-szavazatok számát éri el. Lehoczky Attila leszögezte: „a győzelemtől nagyon messze állunk, az eredmények csak egy, talán négy évre bebiztosított túlélésre teremtenek lehetőséget. ” /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A választáson az MPP, a frissen bejegyzett magyar párt nem szerepelt a várakozásnak megfelelően, még ott sem sikerült fontos funkciókat megszerezniük, ahol egyébként nagyon jó jelölteket indítottak. Azzal indokolják az eredményt, hogy a szervezetet alig két és fél hónappal a választások előtt sikerült hivatalossá tenni, nem tudták kiépíteni megfelelő struktúráit. Azonban évek óta készülnek a pártbejegyzésre. Ha acsarkodás helyett idejében munkához látnak, akkor talán nem kellett volna azzal szembesülniük, hogy sok ismeretlen, kétes értékű egyén próbál felkapaszkodni az új párt szamárlétráján, hogy az RMDSZ-ből (nem politikai nézeteik miatt) kikopott személyek hirdetik a megújulást. Az új párt ennek ellenére egy lépéssel közelebb vitt a romániai magyar politikai élet megújulásához. Most az alternatíva képviselőinek be kell bizonyítaniuk, képesek józan politizálásra. Ehhez kongresszust kell tartaniuk, hiteles vezetőket választaniuk. Ha ez nem történik meg, nincs esély magyar–magyar megegyezésre. /Farkas Réka: Újabb kihívás előtt az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Összehívják a székelyföldi megyei tanács-elnököket, alelnököket, a városok polgármestereit. A találkozó célja létrehozni a székelyföldi politikai testületet – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor megyei tanács-elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.,,Az autonómia kivívásának lényeges oldala az egységes Székelyföld megteremtése érdekében új alapokra helyezni a kapcsolatot Hargita megyével” – szögezte le Tamás Sándor. Ha ez működik, igyekeznek bevonni Maros megyét is. Antal Árpád leszögezte, minden magyar vezetőt meghívnak, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy MPP-s színekben győzött a választásokon. /Farkas Réka: Összehívják a székelyföldi önkormányzati vezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Csíkszeredában az RMDSZ tizenkét, illetve az MPP hét tanácsosa letették az esküt, majd Ráduly Róbert Kálmán /RMDSZ/ polgármester is esküt tett. Alpolgármesternek Antal Attilát /RMDSZ/ választották meg. Az RMDSZ-frakció vezetője Xántusz Attila, az MPP-é Papp Előd lett. Gyergyószentmiklóson a testület 17 tagú, 10 MPP-s és 7 RMDSZ-es városatya alkotja. Mezei János /MPP/ polgármester letette az esküt. Az RMDSZ területi és megyei tisztségviselői nem jelentek meg az eskütételen. Mezei János polgármester és a képviselőtestület tagjai kitűzték a székely nemzeti zászlót. –Azért volt fontos kitűznünk e zászlót – mondta a polgármester, hogy minden gyergyói székely érezze: otthon van e hazában, egyenrangú annak minden polgárával. /Orbán Ferenc, Bajna György, Szász Emese: Önkormányzati testületek alakuló ülései. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Az RMDSZ nem kíván egyezkedni a Magyar Polgári Párttal, mely a helyhatósági választásokon a magyar szavazatok mindössze 16,46 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ vezetői reményt adónak tekintik az országosan elért 5,14 százalékos szavazatarányt. Úgy gondolják, ez az eredmény ősszel is hozható. /Gazda Árpád: Politikai sziklamászás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23

Az RMDSZ és az MPP közötti nézeteltérések késleltetik a sepsiszentgyörgyi, baróti és gyergyószentmiklósi alpolgármesterek megválasztását. Egyik alakulat sem mondana le a tisztségről. Sepsiszentgyörgyön a testület tagjainak eskületétele után történt volna a két alpolgármester és a bizottsági tagok megválasztása, de ezt az RMDSZ-es tanácstagok kérésére, a román képviselők támogatásával elnapolták. Antal Árpád /RMDSZ/ újdonsült polgármester kifejtette: azért kérték a halasztást, mert további egyeztetésekre van szükség. Emellett a Kovászna Megyei Román Pártszövetség is igényt tart az egyik helyettesi tisztségre. Baróton sem döntöttek az alpolgármester személyéről. Baróton a választáson az RMDSZ hat, az MPP öt képviselőt juttatott be a testületbe, négyen függetlenként jutottak be a tanácsba. /Benkő Levente, Kovács Zsolt: Ragaszkodnak a tisztséghez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23

Tizenkét alsó-háromszéki községben megalakultak a tanácsok, beiktatták a polgármestereket, akik letették az esküt. Illyefalva kivételével a lakosság az előző ciklus polgármestereire voksolt. A tizenkét polgármesterből Sepsibükszád és Illyefalva polgármestere függetlenként, Gidófalváé az Országos Ökológiai Párt, Sepsikőröspataké pedig a Demokrata-Liberális Párt színeiben fog kormányozni. Nyolc polgármester az RMDSZ képviseletében nyert. Ebben a történelmi kisrégióban összesen 108 községi tanácstag van, s ezek közül a Magyar Polgári Párt jelöltjei 28 helyet mondhatnak magukénak. /Kisgyörgy Zoltán: Alsó-Háromszéken beiktatták a községi tanácsokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Kézdiszéken is befejeződött a helyi önkormányzatok, polgármesterek és alpolgármesterek beiktatása. Felső-Háromszék tizenkét települése közül csak háromban történt polgármesterváltás, emellett majdnem fele-fele arányban cserélődtek ki az alpolgármesterek. Kézdivásárhelyen az MPP jelöltje, Szarvadi József lett az alpolgármester. Szarvadi kivételével a többi kézdiszéki alpolgármester az RMDSZ színeiben jutott mandátumhoz. /Iochom István: Alpolgármesterek Felső-Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Megalakult Csernátonban a tizenhárom tagú községi tanács, amelybe hét RMDSZ-es, öt MPP-s és egy független képviselő jutott be. Beiktatták az újraválasztott Bölöni Dávid polgármestert. /Kisgyörgy Zoltán: Felállt a csernátoni tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Az egyre erősödő populizmust nevezte a hazai és európai politikai élet fő kerékkötőjének Winkler Gyula EP képviselő. A romániai politikában is az egyre erősödő populizmusra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ győztesnek nevezhető, hiszen a célkitűzés az eddigi képviselet megtartása volt és ez nagymértékben sikerült is. A képviselő úgy vélte, hogy a magyar szavazók részéről jövő 86%-os RMDSZ és 14%-os MPP támogatottság tökéletesen tükrözi a realitást. A tavaly őszi közel egyharmados támogatottsága az MPP-nek, kizárólag Tőkés László jelöltségének volt köszönhető – mondta Winkler. Az EP képviselő, egyben a Hunyad megyei RMDSZ elnöke megyéjében a választáson a három tanácsosi mandátumot hozó eredményt elsősorban az etnikai aránnyal, illetve a Zsil völgyében tapasztalt magas részvételi aránnyal hozta összefüggésbe Winkler. Az elmúlt napokban sorra kerülő belső számonkérés alkalmával Wersanszki Eduárd, a petrozsényi szervezet elnöke lemondott megyei alelnöki tisztségéről. Az utóbbi választás alkalmával 6 erdélyi szórványmegyében szorult ki az RMDSZ a megyei tanácsból. Ez kizárólag az etnikai küszöb miatt történt, amit csupán törvényerejű pozitív diszkriminációval lehet orvosolni. /Gáspár-Barra Réka: Populizmus és etnikai küszöb. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Az alpolgármester-választáson kialakult helyzet miatt lemondott mandátumáról Székelyudvarhelyen Hajdó Csaba, a Zöld Párt városi tanácsi listájának vezetője. Az alpolgármester-választás előtt a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt megegyeztek: az MPP-s Orbán Árpádot jelölik a tisztségre, az RMDSZ jelöltjeként pedig Géczi Levente volt a tisztség várományosa. Az RMDSZ képviselői azonban egyhangúlag Zilahi Imre zöld párti tanácsos mellett döntöttek. A frissen megválasztott alpolgármester elmondta, nem tud feltétlenül örülni sikerének. A végeredmény „az RMDSZ huncut politikai húzásának” köszönhető. Mint ismeretes, az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben. /Gyergyai Csaba: Udvarhely: Hajdó lemondott mandátumáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Magyar Polgári Párt viszonylag gyenge választási szereplése visszahozta az a régi dilemmát: az RMDSZ-en belül kellene-e tartani a konfliktusokat vagy külön szervezet szükséges. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ellenzék külső építkezése nem talált volna támogatásra, ha 2003-ban az RMDSZ vezetői nem válnak meg Tőkés László tiszteletbeli elnöktől. A főszerkesztő szerint az egyetlen kiút a visszaút marad, vissza kell venni Tőkés Lászlót. /Salamon Márton László: Zsákutcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Az alpolgármesteri tisztségeket egyes székelyföldi közigazgatási egységekben az RMDSZ és az MPP közötti háttéralkuk eredményeként oszthatják el. Elképzelhető, hogy az MPP kapja meg a Hargita megyei tanács egyik alelnöki székét, cserében pedig az RMDSZ alpolgármestert állíthat Gyergyószentmiklóson, ahol MPP-s jelölt nyerte el a polgármesteri posztot. /RMDSZ-MPP alkudozások a háttérben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Nagy Károly, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének egyik vezetője szerint a versenyhelyzet, amelyet a Magyar Polgári Párt színrelépése teremtett, nem vezetett a szavazók számának növekedéséhez. A cikkíró szerint a nézetkülönbségeket az RMDSZ-en belül kell megoldani. A választásról elmaradók száma miatt is az MPP a felelős, nem tudtak igazi alternatívát állítani. Nagy Károly szerint az MPP elfogadta olyan külföldi politikai líderek segítségét, akik a saját hazájukban az ellenzékiség politikáját már rég felcserélték az ellenségeskedés, a gyűlöletkeltés politikájával. Az RMDSZ a nemzeti egyenjogúság kivívását vállalta fel, de ez nem elegendő. Vállalnia kellett volna a magyarság legsúlyosabb gazdasági-szociális bajainak legalább a szóvá tételét. /Nagy Károly, Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete: Miért maradtak távol a választók? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

A Kovászna Megyei Tanácsnak június 23-tól két RMDSZ-es alelnöke van /Henning László és Demeter János/, míg a megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön az egyik alpolgármesteri szék az RMDSZ-é, a másik az MPP-é lett: az RMDSZ-es Sztakics Éva, aki az előző mandátumban is alpolgármester volt, illetve az MPP-s Bálint József vállalkozó, a párt városi elnöke. Nem fogadta el az RMDSZ az MPP-nek azt ajánlatát, hogy a gyergyószentmiklósi alpolgármesteri székért cserébe megkaphassa a Hargita megyei tanács egyik alelnöki tisztségét. /Illyés Judit, Darvas Beáta: Alpolgármesterek: egy ide, egy oda. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A Magyar Polgári Párt (MPP) léptette vissza, nem önként mondott le tanácsosi mandátumáról, állította Váta Lóránd sepsiszentgyörgyi színész. Azt hitte, ötletei kellenek, nem pedig csupán növelni akarják listájuk népszerűségi mutatóját az ő nevével. Végül frakciótársai az alakuló ülés előtt arról győzködték, mondjon le, mert túl elfoglalt. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: nem igaz, hogy visszaléptették, Váta önszántából írta meg lemondását. /Kovács Zsolt: Az MPP léptette vissza Váta Lórándot? = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

Nem érvényesítette a zágoni tanács a két megválasztott MPP-s tanácstag mandátumát június 20-án tartott alakuló ülésén. Amikor Damó Csabára került a sor, csak MPP-s társa szavazott igennel, a többiek tartózkodtak, ugyanez történt Igyártó Gábor esetében. A két MPP-s tanácstag tehát nem tehette le az esküt, öt napon belül fellebbezhetnek a közigazgatási bíróságon. Damó Csaba szerint Kis József polgármester áll a történtek hátterében, régi az ellentét köztük, ez volt a bosszúja. Kis József tagadta ezt. /Farkas Réka: A zágoni tanács felülbírálta a népakaratot (Nem érvényesítették az MPP-sek mandátumát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Szász Jenő polgármester 400 négyzetméteres felületet adott bérbe a városháza második emeletén az általa vezetett Magyar Polgári Párt helyi, illetve széki szervezetének. Bunta Levente, Székelyudvarhely új RMDSZ-es polgármestere törvényszéki elnöki rendelettel akarja kiköltöztetni a házból az MPP-t. /M. L. F. : Bunta kiköltözteti az MPP-t. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

A Markó–Tőkés találkozó a napokban megtörténik, a közvetlen RMDSZ-elnök–MPP-elnök eszmecserére azonban aligha lehet számítani. A lap munkatársa megmagyarázta: nem hasonló súlycsoportbeliek, továbbá Szász Jenő MPP-elnök sorozatos RMDSZ-szidalmaival hiteltelenségét bizonyította. Az újságíró szerint Szász Jenő leszálló ágba került, és alighanem szép lassan kihull a rostán. Az MPP-s tanácsosok és polgármesterek számbeli aránya nem éri el a bejutási küszöbre vonatkozó zsarolási szintet, és így kénytelen-kelletlen üdvözlik a Markó–Tőkés-találkozót. /Székedi Ferenc: Alma a fa alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Együttműködési szerződést kötne Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párttal (MPP) Antal Árpád RMDSZ-es polgármester, az elöljáró kilencpontos szerződésjavaslatot készített elő. Egyeztető tanács létrehozását javasolta, amelyet a polgármester, a két alpolgármester, a két politikai alakulat sepsiszentgyörgyi elnöke és a két frakcióvezető alkotna. /Kovács Zsolt: Együttműködne a két magyar párt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A mai erdélyi politika és közélet legkényesebb kérdése az ún.,,magyar egység” problematikája. A rendszerváltás óta eltelt 18 év után sincs egységes erdélyi (vagy székelyföldi) magyar gazdaság- és kultúrpolitika. Az RMDSZ történelmi bűne és felelőssége, hogy a ,,kis lépések politikáját” zászlajára tűzve eltávolította soraiból a kritikát megfogalmazó politikusokat, a veszélyes radikálisokként megbélyegzett autonómiahíveket. Nagy kár, hogy az RMDSZ belső ellenzéke, a megfelelő szellemi potenciállal rendelkező Reform Tömörülés felszámolta önmagát. A MIT sértődött kivonulása után pedig egy szemfüles ifjú kitalálta az ,,RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezetek” létrehozását. Sokan felismerték, hogy karriert csakis lojalitásukat bizonygatva lehet csinálni, az RMDSZ gondját viseli még a választásokon alulmaradt volt parlamenti képviselőknek, tisztségviselőknek is. Az RMDSZ-vezetés a román nacionalista sajtóval karöltve megpróbálta lejáratni Tőkés Lászlót. Ez a ballépés az erdélyi magyarság megosztását és megosztottságát vonta maga után. Ez a kirekesztő politika hívta életre az autonómia ügyét nyíltan felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanácsot, ezért alakult meg a Magyar Polgári Szövetség. 2004-ben sebtében megszavaztatott jog- és alkotmánysértő új törvénnyel, bírósági perekkel az RMDSZ-nek még sikerült megakadályoznia a politikai életbe való belépésüket, de 2008-ban már nem. A kellőképpen nem tájékozott magyar népesség körében a riogató ,,megosztási” retorika a helyhatósági választásokon sikeresnek bizonyult. Rossz politikai kommunikáció a júniusi önkormányzati választások magyar–magyar párharcként, megosztási kísérletként való beállítása. A Magyar Polgári Párt egy másfajta, közép-jobboldali, keresztény értékrend felmutatásával, az autonómiaprogrammal indult. /Papp Kincses Emese: Egység és megosztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./