Marosvásárhelyen ülésezett december 6-án az RMDSZ újonnan létrejött parlamenti frakciója. Elhangzott: az érdekvédelmi szervezet számára az lenne a legjobb kormányzati képlet, amelyben a PD-L, a PNL és az RMDSZ is helyet kapna, de nem zárkóznak el attól sem, hogy más összetételű kabinetben vállaljanak feladatot. Markó Béla szövetségi elnök a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette: nem tudja, mi értelme van még a Magyar Polgári Párt (MPP) létezésének, tekintettel a választásokon elért eredményeikre. Markó felkérte az MPP-seket, hogy jöjjenek vissza az RMDSZ-be, és dolgozzanak együtt. Markó úgy vette észre, hogy megváltozott a Fidesznek, a legnagyobb magyarországi ellenzéki pártnak RMDSZ-szel szembeni hozzáállása, és ez nagyon fontos a szövetség számára. /Markó: PD-L–PNL–RMDSZ kormány lenne a legjobb megoldás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ A három nagyobb parlamenti párt hétvégi tárgyalásai nem hoztak áttörést, a PD-L–RMDSZ kisebbségi kormány alakítása a legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv. /Cs. P. T. : Maratoni koalícióalakítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

„Március 14-én ünnepeljük az MPP első évfordulóját, ami ha nem is történelmi, de pártpolitikai, történeti szempontból fontos nap. Ez az országos tanácskozásnak ünnepi jelleget kölcsönöz, ami nem zárja ki a munkaülést, a tisztújítást” – nyilatkozta az Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, azzal kapcsolatban, hogy az MPP Kolozs és Kovászna megyei elnöke külön-külön közleményben kifogásolta: nevük a többi megyei elnöké között szerepelt egy sajtóközleményben, amely szerint a kilenc megyei elnök nem sürgeti a tisztújítást. Szász Jenő szerint az MPP jelenlegi tagsága négy kategóriára osztható: vannak, akiket a román politikum küldött az alakulatba, hogy füleljenek, másokat az RMDSZ, és olyanok is beálltak, akik bizonyos tisztségek megszerzésében reménykednek. „A negyedik kategória a jóhiszeműek tábora, akik az egységet akarják. A Sárközi Zoltánoktól és Csuzi Istvánoktól – mindketten átálltak az RMDSZ-hez – meg kell szabadulnunk” – jelentette ki Szász. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor: Belharcok a polgári pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A választás szabadságát megteremteni, szakítani az egypártrendszerrel, visszaállítani a demokráciát az erdélyi magyar politikai életbe – ezekkel a célkitűzésekkel hívták életre többéves előkészítés után a Magyar Polgári Pártot. A parlamenti választások során lemondott az MPP a választás szabadságának biztosításáról, Szász Jenő elnök és közvetlen környezete úgy döntött, az önkormányzati választásokon való szereplés után nem vállal még egy esetleges vereséget. A párton belül többen ellenezték a döntést, de győzött az elnöki akarat. A választásokat követően megerősödnek a kritikus hangok az MPP berkeiben, de Szász Jenő arrogáns reakciója sokakat meglepett. Előbb ,,lekezdőpolitikusozta” egyik bírálóját, Csinta Samut, aki potenciális vetélytársa lehet egy többek által követelt elnökválasztáson, majd egy közleményben próbálta élét venni a megyei elnökök kongresszust és tisztújítást sürgető felhívásának. /Farkas Réka: Diktatórikus demokráciaépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Gondok vannak Hargita Megye Tanácsának munkamódszereivel és a megyei önkormányzat vezetésével – állítják a Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselőcsoportjának gyergyói tagjai. Árus Zsolt és Kovács Árpád-András az MPP színeit képviselő megyei tanácsosok fél év elteltével beszámoltak a sajtónak a megyei önkormányzat tevékenységéről. Ez idő alatt születtek fontos, szükséges döntések, azonban hibás döntéseket is hozott a testület, ráadásul törvénytelenségeket is elkövetett. /Lázár Hajnal: Beszámolt az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A sepsiszéki és a többi Kovászna megyei önkormányzat támogatásával a „székelyföldi termék” márkanév levédését kezdeményezi hamarosan a Magyar Polgári Párt. A kezdeményezés célja, hogy széles körű, öntudatos vásárlásra buzdító akciót indítsanak el. Hasonló akcióval korábban a sepsiszentgyörgyi Pro Régió Siculorum Egyesület is próbálkozott, amikor öntapadós matricákkal megjelölték azoknak a boltoknak a bejáratát, amelyek helyi termékeket forgalmaztak. A Székelyföld márkanév a térség fogyasztóinak figyelmét az ott előállított termékekre irányítaná. /Kovács Zsolt: Made in Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Káros lenne a magyar közösség számára, ha az RMDSZ négy év kormányzás után ismét kormányzati pozícióba kerülne – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Szerinte az RMDSZ folyamatosan alárendelte programját és célkitűzéseit, a magyar közösség érdekeit a román kormányérdeknek, nem folytatott önálló külpolitikát. /Farkas Réka: Kormányszerep vagy autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott: szégyelli magát az RMDSZ viselkedése miatt. Véleménye szerint az RMDSZ-nek nem árt, ha ellenzékbe vonul, de ezt méltósággal kellett volna megtennie. A „kunyerálással” a szövetség tagjai nem értek el semmit, ezzel a magatartással csak a romániai magyarokról kialakult pozitív kép lerombolásához járultak hozzá. „Négy évvel ezelőtt az RMDSZ az utolsó percben fordult el korábbi szövetségesétől, a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy kormányt alakíthasson a D. A. Szövetséggel, majd Traian Basescut árulták el, akinek a tisztségéből való felfüggesztésére szavaztak”, emlékeztetett a pártelnök. /Szász Jenő: szégyenletes az RMDSZ magatartása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem csupán ünnepi, hanem munkajellege is lesz a Magyar Polgári Párt országos tanácsának 2009. március 14-én, erről döntöttek a hét végén Székelyudvarhelyen a bővített vezetőtestületi ülésen az alakulat képviselői. A megbeszélésen majdnem valamennyi megyei szervezet képviseltette magát. Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke közölte, a háromszéki küldöttségnek sikerült érvényesítenie álláspontját, a megyei szervezetek képviselőinek többsége egyetértett azzal, hogy a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára tervezett kongresszus ne csupán ünnepi, hanem munkajellegű is legyen. /Farcádi Botond: Ünnep is, munka is (MPP-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Első lépésként már tárgyaltak a vállalkozók egy részével a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, most olyanokat igyekeznek megkeresni, akik már levédett termékeket, például kürtőskalácsot gyártanak, véleményükre kíváncsiak – mondta Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. Elképzelésük szerint díjat is alakítanának, minden esztendőben kiosztanák Az év székelyföldi terméke kitüntetést. Az MPP bízik benne, hogy kezdeményezésük mozgalommá válik. /Farkas Réka: Közmeghallgatás a Székelyföldi termék márkanévről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./

Sokan nem emlékeznek, ki hol volt az 1989-es változás előtt. Markó Béla a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt, itt érte őt a decemberi esemény. A lap akkori főszerkesztője Hajdu Győző, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a rezsim kiszolgálója. Markó ma az RMDSZ elnöke és szenátora. Verestóy Attila szenátor 1989 decemberéig az Elena Ceausescu elvtársnő által irányított kutatóintézetben dolgozott, ma Románia egyik leggazdagabb magyarja, évek óta a parlamenti titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja. Frunda György RMDSZ-szenátor 1989 előtt: ügyvéd, a marosvásárhelyi Ügyvédi Munkaközösség tagja, megtagadta Tőkés László református lelkipásztor jogi védelmét. 1989-ben Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke egyetemista Brassóban, Antal István mérnök a székelyudvarhelyi Matrica gyárban, Márton Árpád színész Sepsiszentgyörgyön. /Balázs Árpád: Ki hol volt 1989 decemberében??? = Polgári Élet (Székelyudvarhely), dec. 24./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári elnöke kifejtette, a november 30-án lezajlottak a parlamenti választás eredménye mutatja, hogy szükség van magyar képviseletre a romániai törvényhozásban. A magyar választási szövetség meghiúsulása után az MPP nem vállalta fel a külön indulás ódiumát, amely a magyar képviselet gyengülését vonta volna maga után. Ezzel a lépéssel nagyon sok választónak csalódást okozott, az emberek távolmaradásukkal fejezték ki elégedetlenségüket a döntéssel kapcsolatban. Országos viszonylatban az RMDSZ kétszázezer szavazattal kevesebbet szerzett, mint négy évvel korábban, azaz, egy parlamenti ciklus alatt elvesztette a magyar szavazatok egyharmadát. A választásokon való részvétel szempontjából mindig élen járó székelyföldi megyék ezúttal sereghajtókká váltak, jelezve a magyar választók elégedetlenségét az RMDSZ politikájával szemben. A két magyar politikai szervezet választási szövetségét elutasító politikai elit felelőtlenségének eredménye magáért beszél. – Szükség van a magyar szervezetek közötti együttműködésre. /Papp Annamária: ”Két-három erős pillérre stabilabban lehet építeni, mint egy felemás ácsolatra”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A prefektusi és a megyei intézményvezetői tisztségek betöltésére készül a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezete. Csinta Samu ügyvezető elnök nyilatkozta, hogy az MPP megyei szervezete tárgyalásokat kezdeményez a két kormánypárt helyi vezetőivel a prefektus és a megyei intézményvezetők személyéről. Csinta szerint az MPP képviselői fontos tisztségeket tölthetnek be, és ezek közé sorolják a prefektusi tisztséget is. „A polgári párt nem játszotta el a partneri tisztséget, mint az RMDSZ, így tiszta lelkiismerettel ajánlhatják az együttműködést a két kormánypártnak, ha azok a háromszéki etnikai térképet tükröző intézményvezetői hálózatot akarnak kialakítani” – hangsúlyozta Csinta. Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke a szervezetépítést nevezte meg az év prioritásaként. Elmondta, eddig 36 községi szervezetet hoztak létre. /Bíró Blanka: Prefektust jelölne az MPP. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Nem zárt könnyű évet az MPP – értékelte Gazda Zoltán, a párt Háromszék megyei alelnöke. Kudarcként értékelte az önkormányzati választásokat, kiderült, a szavazók nem bíznak eléggé egy új politikai alakulatban. A választásokon az MPP-nek Háromszéken 127 önkormányzati képviselői helyet sikerült elnyernie, egy polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztséget szereztek meg jelöltjei, és két, függetlenként sikeres polgármester a támogatásukkal nyert mandátumot. 2009-ben két fontos célkitűzése van az MPP-nek: a pártépítés és a Székelyföldi termék márkanév meghonosítása – nyilatkozta Gazda. /Farkas Réka: Folytatják a pártépítést (Mérleg és tervek az MPP-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

„Eckstein a Markó-vonallal ellentétben nem tartja szerencsésnek azt, hogy az RMDSZ szembefordult a korrupcióellenes intézkedésekre elszánt demokrata párti elnökkel, és nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy a magyar kisebbségi szervezet a 2004-es választások idején elkötelezte magát Nastase mellett. A legnagyobb hiba pedig az volt, hangsúlyozta a szenátor, hogy az államelnök felfüggesztésével kapcsolatban a Szövetség nem bízta a döntést a választókra. ” Mindez az A Hét honlapján jelent meg, 2007 májusában. Az RMDSZ vezetősége nem elégedett Basescu államfő döntésével, miszerint a liberális exszenátor, Eckstein-Kovács Péter lesz ezentúl a kisebbségi tanácsadó. Szász Jenő nem szimpatikusabb Basescu számára, mint Markó Béla. Pusztán arról van szó, hogy évek óta arra használja az erdélyi magyar pluralizmus megteremtésére szolgáló törekvéseket, hogy mélyítse az árkot az RMDSZ és az MPP között. Eckstein azt nyilatkozta, hogy Romániában a legrosszabb dolga a cigányoknak van, ezért főként velük kell majd foglalkoznia. Basescu úgy gondolja, amíg a romákkal foglalkozik Eckstein-Kovács Péter, addig nem lesz majd ideje a magyarokkal törődni. /Máthé Éva: Divide et impera! = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Nyárádszeredában nem épül egyelőre új ortodox templom, a polgármester utasítására a polgármesteri hivatal alkalmazottai eltávolították a törvénytelenül letett alapkövet és az ortodox kereszt megmaradt csonkját. Csíki Sándor, a városi önkormányzat képviselője tájékoztatta a sajtót, hogy pártállástól függetlenül, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok összefogtak az ügyben, és egyöntetűen adtak hangot véleményüknek, miszerint a városka központi parkjában nem épülhet új görögkeleti templom. A törvénytelenséget elkövetők részéről senki sem jelent meg. /Antal Erika: Nem a román templomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amellyel március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képviselőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke szerint alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is. /Hecser László: Vargyas kiáll a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Január 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban lakossági fórumon Rácz Károly polgármester /Magyar Polgári Párt/ az elmúlt fél évről számolt be. Sikerként könyvelte el a sport- és kultúrélet terén elért eredményeket, majd az útjavítási és más közérdekű munkálatokról tartott beszámolót. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

A megválasztásuktól eltelt fél év mérlegét ismertette Kovács István, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciójának vezetője. Szükségesnek tartották az egyezséget az RMDSZ-szel, hogy ne iszapbirkózás, hanem a városért való cselekvés legyen az önkormányzat jellemzője. Támogattak minden építő elképzelést, és megjelenítették saját ötleteiket is. Legnagyobb kudarcnak az autonómia-népszavazás elnapolását tartja, azt, hogy az RMDSZ kihátrált e mögül. Szimbolikus értékű, de eredmény, hogy felkerült a székely zászló a városházára. /Farkas Réka: A városért cselekednek (beszámolt az MPP frakcióvezetője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

A júniusi európai parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt nem mond le az önálló indulás lehetőségéről, ugyanis Székelyföldnek és az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek szüksége van az europarlamenti képviseletre – hangzott el január 19-én, a párt Székelyudvarhelyen tartott országos elnökségi ülésén. Az MPP képviselői reményüket fejezték ki, hogy Tőkés László még egy mandátumot vállal Brüsszelben. A püspököt az MPP lista vezetésére is felkérték, a további helyeket pedig széleskörű támogatásnak örvendő „nemzeti lista” számára kívánják felkínálni, amelyben az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartó, konszenzusos alapon kiválasztott jelöltek, nem pedig pártpolitikai megfontolások szerinti személyek szerepelnének. /Tőkés László az MPP-lista élén? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Szász Jenő, az MPP elnöke szerint az MPP mindössze a jogi keretet biztosítaná ahhoz, hogy létrejöhessen a Tőkés László által szorgalmazott nemzeti lista. „Az ideális persze az lenne, ha az RMDSZ, az MPP és az összes olyan szervezet, amelyeknek az Erdélyi Magyar Egyezető Fórumban helye van, közös jelölteket állítana a nemzeti listán” – mondta Szász, hozzátéve, ha Tőkés László ismét függetlenként indulna a választáson, az MPP akkor is támogatná. Korábban Tőkés László budapesti sajtótájékoztatóján nemzeti lista összeállítására tett javaslatot. Szerinte sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Pártnak nem kellene önálló jelöltlistával részt vennie. Markó Béla január 20-án tartott bukaresti sajtótájékoztatóján kijelentette, nem válaszolt Tőkés László párbeszédet sürgető levelére, és nem is siet felelni, de mint mondta, „természetesen válaszolunk majd rá”. „Tőkés Lászlóval az a probléma, hogy minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Mi, mivel nagyon naivak és hiszékenyek vagyunk, minden alkalommal elfogadjuk a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy az utolsó pillanatban Tőkés úr elutasítsa a találkozást” – fejtette ki Markó. Szerinte Tőkés nem akarja az összefogást, csupán a saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. A Magyar Polgári Párt (MPP) január 19-án tartott elnökségi ülésén véglegesítették a március 14-én Gyergyószentmiklóson tartandó kongresszus szervezési kérdéseit is. A helyi szervezetek – 212 településen van az MPP-nek szervezete – a kongresszusi küldöttek kiválasztása előtt kiértékelik a tavalyi választási évet. / Pap Melinda, Kovács Csaba, Gyergyai Csaba: Nem lesz nemzeti lista? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

„Sértő és méltánytalan, hogy Szász Jenő ki akarja sajátítani azon szervezetek közös eredményét, amelyek részt vettek a Tőkés László EP-választásokon való indulásához szükséges, két évvel ezelőtti aláírásgyűjtésben” – méltatlankodott Szilágyi Zsolt, Tőkés kabinetfőnöke annak kapcsán, hogy Szász Jenő, hogy a Magyar Polgári Párt elnöke úgy fogalmazott: az MPP már a 2007-es EP-választásokon összegyűjtött Tőkés függetlenként való indulásához 137 ezer aláírást. Szilágyi elmondta, az MPP csak egyike volt az aláírásokat gyűjtő szervezeteknek, és nem számszerűsíthető, hogy melyik szervezet mennyit gyűjtött. /Salamon Márton László: Hazugsággal vádolják Szászt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalomban elemezte, bemutatta a romániai magyar politika kormányban /vagy kormányzati oldalon/ eltöltött tizenkét évét és felvázolta a jövőben, ellenzékben követendő utat. Szerinte az egész kárpát-medencei magyar kisebbségpolitika – autonómia-politika – esélyeit kellene számbavenni, mert a gondok közösek: Trianon óta a „húzd meg, ereszd meg” utódállami játék folyik. Magyarként nem volt könnyű kormánypártinak lenni Romániában, szögezte le. Egy kisebbségi magyar közösség már eleve a barikád másik oldalán van. A kommunizmus idején még azt is megtorolták rajta, amit nem ő „követett el”, az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. Az emberek mindig úgy érezték Erdélyben: a románok, akik ütnek, és a magyarok, akik állják. Tömegével jöttek a román szerencselovagok Székelyföldre, ahol legalább részlegvezető lehetett belőlük. Magyarországon nehéz megérteni, hogy az önfeladásnak, a rejtőzködésnek, a nacionalizmusnak miféle próbatételeit élte át az erdélyi magyar közösség, mindezt a tömbben élő székelyeknek volt a legnehezebb feldolgozni. Ilyen előzmények után alakult meg 1989 decemberében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és hozta meg azt a döntést, hogy a román pártokkal párbeszédet folytatva próbál a magyar közösség helyzetén változtatni. 1996-ban az RMDSZ kormányra lépett. Markó tizenkét esztendő múltán állítja, hogy eredményes, sikeres korszak ért véget a 2008-as parlamenti választásokkal. Új alkotmányos kisebbségjogi rendelkezéseket fogadtak el, és új törvényeket, kiépítettek egy majdnem teljes anyanyelvű iskolarendszert stb. „Feloldódni látszott az etnikai szembenállás hatalom és közösség között” – Markó szerint. Érzelmileg továbbra is kormányellenes maradt a magyar közösség, ezt „használta ki újból és újból Tőkés László és a Magyar Polgári Párt, de néhány független értelmiségi is, akik folyamatosan támadták kormányzati szerepvállalásáért az RMDSZ-t. ”A legnagyobb eredmény az alapvető közérzeti változás volt, amely végbement a magyar közösségben. Megváltozott a román-magyar viszony a politikában. Ezáltal pedig megváltozott a magyarok közérzete. Az RMDSZ támogatása ma is töretlen. Magyarországról Markó két oldalról kapott kritikát, amikor azt mondta, hogy előállhat egy szlovákiai típusú feszültség. „Nagyon” liberális és „nagyon” konzervatív oldalról bírálták ezért. A liberális oldalon nem hisznek abban, hogy a mai Európában nemzeti alapon is lehet még konfrontálódni, behelyettesítenék a magyar-román szembenállást a jobboldali-baloldali stb. szembenállással; a konzervatív oldalon viszont általában nem hisznek a párbeszédben. Markó számára, aki részese-alakítója is volt az elmúlt két évtizednek, a legfontosabb tanulság: politikai eszközökkel lehet lényeges változásokat elérni a román-magyar viszonyban, ezeket tartóssá csak úgy lehet tenni, ha nem ideológiai, hanem etnikai alapon politizálnak. Az etnikai kritériumokat nem tagadni kell, hanem elfogadtatni és érvényesíteni! Más szóval magyar-román megbékélésre van szükség. A cél az etnikai paktum. Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Jelenleg Kovászna megyében, ahol a lakosság 75%-a magyar, tizenkét évvel ezelőtt a dekoncentrált intézmények vezetőinek alig 15%-a volt magyar, ma ez az arány 55% körül van. Hargita megyében, ahol a magyar lakosság aránya 85%, ezelőtt 12 évvel szintén 15-20 százalék körül voltak a magyar vezetők, ma pedig 60% fölött vannak. Mint látható, jelentős a javulás. A jövőben etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan elv érvényesítésére, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben. Szükség van az autonómiára. Ellenzékben az RMDSZ érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezetként fog fellépni. /Markó Béla: Kormányból ellenzékbe (A romániai magyar politika tizenkét éve). = Élet és Irodalom (Budapest), jan. 16./ Újraközölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Lemondásra kérte fel január 22-én Markó Béla szövetségi elnököt Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ vezetője. Az erdon.ro portál által idézett Kiss Sándor szerint ugyanis Markó eljátszotta az érdekvédelmi szövetség becsületét: a kormánykoalíció megalakulása előtt személyesen tárgyalt Traian Basescu államfővel, majd kiegyezett a Demokrata–Liberális Párttal a közös kormányzásról. Ezzel Kiss Sándor szerint az RMDSZ cserbenhagyta addigi szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot. „Az RMDSZ elvesztette azt az imázsát, hogy egy megbízható partner”, Kiss, aki szerint „egy rossz stratégiának meg kell legyen a felelőse”. Markó Budapestről reagált Kiss Sándor nyilatkozatára. Szerinte akadnak olyanok, akik akkor léptek az RMDSZ-politikába, amikor a szövetség már kormányon volt. „Számukra elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne legyen a végrehajtásban, holott a szövetségben nem a kormányzással kezdődött az élet. Az ellenzéki helyzet sokakat elkeserít, és vannak, akik úgy gondolják, hogy az RMDSZ-nek bármilyen alacsony mércével, de el kell fogadnia a kormányzati jelenlétet. ” Markó rámutatott, a Demokrata–Liberális Párt gyakorlatilag „albérleti szerződést” ajánlott az RMDSZ-nek, amely nem is biztosított volna kormányzati jelenlétet. Kiss Sándor meglátásait osztja a Bihar megyei RMDSZ-szervezet egyik, magát megnevezni nem akaró vezető beosztású politikusa is. „A koalíciós tárgyalások előtt az RMDSZ jolly joker helyzetben volt, utána elszigetelt szervezetté vált. Mi ezt kifogásoljuk” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy véleményüket miért nem a Szövetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT) tették közzé, Kiss azt válaszolta: „Ez elhangzott az SZKT-n is. Megértette, aki tud a sorok között olvasni”. Az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetői nem értenek egyet Kiss állásfoglalásával, sem annak kinyilvánítási módjával. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, nem ért egyet Kiss Sándorral. „Miért kellene lemondani Markó Bélának, aki rendkívül nyitott, kipróbált vezető. ” László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke sem ért egyet Kiss Sándorral. Albert Álmos, az alsóháromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke hangoztatta, az RMDSZ-ben nem egyszemélyes döntés volt az, hogy kivel ülnek le kormánykoalícióról tárgyalni, erről a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa és a Szövetségi Állandó Tanácsa döntött. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt kifogásolja, hogy Kiss Sándor a sajtón keresztül üzenget. „Politikusainknak most inkább össze kellene fogniuk” – mondta. /Kiss lemondatná Markót. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Kiss Sándor kijelentette: „Én Markó-párti vagyok, mert egy nagyformátumú, okos, ügyes, becsületes ember, de el kell ismerni, hogy ezt most elszúrta. És itt nincs másfajta büntetés: elrontottad, menned kell. ” /Rostás Szabolcs: Markó fejét követeli Kiss Sándor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ 3/ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felhívást tett közzé Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. Egyre több székely önkormányzat írja ki a népszavazást székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és egyre több községháza és városháza homlokzatán van székely zászló. Ezzel párhuzamosan folyik a háttérben a megfélemlítés kísérlete, a hatóságok a zászlók eltávolítását kérik, és huszonhárom székely önkormányzat kapta meg a bírósági idézést a helyi népszavazások ügyében. Tizenkét év után először nincsen a magyarságnak képviselete a végrehajtó hatalomban. Székelyföld kihívások előtt áll, amelyekre közösen kell válaszokat adni, indokolta Izsák Balázs a nagygyűlést. Felkérik a székelyföldi önkormányzatokat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését. /Felhívás a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Az RMDSZ nyitott, de szkeptikus a Magyar Polgári Párttal (MPP) történő európai parlamenti választási együttműködés kérdésében, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 22-én tartott budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a párt 2009-es feladatairól beszélt Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével együtt. Markó hangsúlyozta: Tőkés László egyelőre nem kereste meg az RMDSZ-t, ezért nem akar előzetesen semmiféle javaslatot tenni neki. Tőkés László a sajtón keresztül javasolt egységes nemzeti listát a júniusi EP-választásokra a romániai magyarságnak. Markó szerint „nincs matematikai kényszer” az RMDSZ számára az együttműködést illetően. Elmondta: a kormánykoalícióból kikerülve az RMDSZ nehezebben tudja megakadályozni a kormánypártok részéről esetleg érkező „feszültségkeltő próbálkozásokat”. Példaként említette, hogy pártja most próbálja megakadályozni azt a tervet Marosvásárhelyen, hogy az ottani középiskolákban csökkentsék a magyar nyelven tanuló osztályok számát. Markó hangsúlyozta, hogy az önkormányzatokban továbbra is „kormányon van” az RMDSZ. A magyarországi pártoktól és a magyar kormánytól is segítséget várnak – tette hozzá. Ezért találkozott Budapesten Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Sólyom László államfővel. Kelemen Hunor kifejtette, ellenzéki pártként „árnyékkormányt” is létrehoznak annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék, „monitorizálják” a nagykoalíciós román kormány munkáját, és fellépnek a romániai magyarság érdekeiért. Az RMDSZ az alkotmányt úgy módosítaná, hogy az nyelvi és kollektív jogokat is biztosítson a romániai magyaroknak. /Markó Béla: az RMDSZ nyitott, de szkeptikus az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Nem lenne helyes, ha a romániai európai parlamenti választásokon a magyar jelöltek pártlistákon indulnának, ehelyett nemzeti listára, összefogásra van szükség – jelentette ki Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) jelezte: saját jelöltlistával indul a júniusi európai parlamenti választásokon. Tőkés leszögezte: nem akar semmilyen pártpolitikai birkózásban részt venni, nem pártlistában, hanem nemzeti listában gondolkodik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke korábban így fogalmazott: Tőkés László minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Az RMDSZ minden alkalommal elfogadja a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy aztán az utolsó pillanatban Tőkés elutasítsa a találkozást – tette hozzá Markó, aki szerint Tőkés nem akarja az összefogást, csupán saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. /Tőkés nem indulna pártlistán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Az MPP és a PDL Kovászna megyei szervezete együtt fog működni a helyi önkormányzatokban és a megyei tanácsban, jelentette ki Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke. Csinta szerint az MPP képviselői az infrastruktúra fejlesztés ütemének felgyorsításáról, az intézmények decentralizálásáról, a mezőgazdaság fejlesztéséről, a gyógy-turizmusról, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház rehabilitálásához szükséges alapok kiutalásáról is beszéltek, és a PDL megyei vezetőségének támogatását kérték a román nyelvtanítási módszereinek módosítására a magyar diákoknál. Gheorghe Baciu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke az MPP képviselőivel való találkozó után kijelentette, a szervezet hajlandó együttműködni az MPP vezetőivel a vidék fejlesztését érintő ügyekben. /Önkormányzati együttműködés az MPP és a PDL között. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Nem a székely termék, hanem a székelyföldi termék márkanevet kell levédetni, hogy azt a román vállalkozók is magukénak érezhessék – jelentette ki Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt háromszéki alelnöke, a projekt egyik kezdeményezője. Gazda leszögezte: a kezdeményezés mögött nincs semmilyen pártpolitikai megmozdulás, cél a székelyföldi gazdaság megerősödése. A mozgalmat az ASIMCOV Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetsége is felvállalta. Gazda Zoltán szerint alapítványt vagy egyesületet kell létrehozni, amely az egész projektet összefogja, és amelyik a minőségvizsgáló testületet is működteti. /Kovács Zsolt: Székelyföldi termék: közvita a márkanévről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./