A választásokon az RMDSZ-nek nincs komolyabb kihívója, mert az MPP nagyon lemaradt az élmezőnytől. Szász Jenő a gyors nyulakkal próbálja most menteni azt, ami még menthető, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Az RMDSZ és az EMNT, ha nem is kötött egymással tűzszünetet, kíméli egymást. Tőkés és Szász között az ellentétek elmélyültek. /Borbély Tamás: Választási verseny nyulakkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Élet és Irodalom hetilapban kifejtette, hogy az RMDSZ helyes úton jár, mindenki egységet akar. Kezdettől megjelentek a véleménykülönbségek, a két szembenálló tábor, „a mérsékeltnek és radikálisnak titulált hitvitázók” tábora hamar kialakult, Sokáig nagyjából egyforma súlya volt a két tábornak, a „pragmatikusabban, racionálisabban politizálóknak” az RMDSZ-en belüli ”kormányzati” helyzetükért el kellett viselniük, hogy az enyhe kisebbségben levő „ellenzék” labancnak, megalkuvónak, románbarátnak nevezi őket. Lassan apadt a parlamenti politizálást, a románokkal való közös kormányzást ellenzők tábora, amikor megjelentek a kétnyelvű feliratok, magyar iskolák és óvodák, a magyar nyelvű egyetemi szakok. Markó vallja, az általuk választott út az erkölcsösebb, az egyik legnagyobb kárpát-medencei teljesítmény szerinte a politikai egység. Legutóbb az önkormányzati választásokon az RMDSZ 85 százalékával szemben az ellenzék 15 százalékot tett ki. Ehhez hozzájárult a hosszú ideje kormányzati pozícióban levő RMDSZ eróziója, illetve egyik-másik RMDSZ-politikus kopása is. Sokan mondják, hogy Tőkés és Markó egyezzen meg. Ehhez kompromisszumra van szükség. Az RMDSZ bizonygatja, hogy nyitott, hogy pluralista, hogy összefogást akar, a Magyar Polgári Párt vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meg az RMDSZ-re keni a sikertelenséget. Tőkés László időnként „az egység demagógiájával” vádolja az RMDSZ-t. Markó leszögezte, Tőkés László és Orbán Viktor nem ugyanazt gondolják az egységről, mint ő. Az RMDSZ politikai egységet akar – és csakis ezen belül pluralizmust. Markó szerint Tőkés László politikai krédója az ellenkezés. Orbán Viktor számára nem a megegyezés volt fontos, hanem az, hogy Orbán Viktor az RMDSZ-nél ezerszer kezelhetőbb parlamenti pártot akart. Markó kijelentette, az RMDSZ magyarországi kormányoldaliak vagy ellenzékiek szavára sohasem hajlott, továbbá szerinte a partnerek az RMDSZ gyengítése végett akartak összefogni az RMDSZ-szel. /Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom (Budapest), 38. sz., szept. 19. . átvette: erdely. ma, szept. 23., Szabadság (Kolozsvár), szept. 23., folyt. szept. 24., Népújság (Marosvásárhely), szept. 24., folyt. szept. 25., 26./

A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Klárik Lászlót nevezték ki Kovászna megye menedzserévé. A háromszéki önkormányzat megtartotta a versenyvizsgát a megyemenedzseri állás betöltésére. A tisztségre ketten pályáztak: Klárik László, a SAPARD, illetve a Vidékfejlesztési és Halászati Ügynökség volt országos igazgatója és Dan Andrea gazdasági mérnök. A magasabb pontszámot Klárik László kapta. A Magyar Polgári Párt frakciójának kilenc tagja fenntartásokkal szavazta meg az állás létrehozásáról szóló határozatot. /Bíró Blanka: Menedzser Kovászna megye élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A Magyar Polgári Pártot /MPP/ nagyrészt az RMDSZ-ből kiszorult – zászlaja alatt levitézlett – politikusok alkotják, akik azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy annak legfőbb célja csupán a hatalmon maradás, írta Muszka Sándor. Az MPP pedig a magyarság megváltását tette a hatalomra jutás feltételévé. /Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Független jelöltként indul az őszi parlamenti választásokon Kincses Előd ügyvéd a Maros megyei 2-es számú választási körzetben, ahol Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szenátorjelöltje. Az ügyvéd egyike lesz azoknak a független jelölteknek, akiket a Magyar Polgári Párt támogatni készül a választásokon – erősítette meg Szász Jenő, az MPP elnöke. Kincses azoknak az RMDSZ-tagoknak a szavazatára számít, akik elégedetlenek a jelenlegi vezetőség politikájával, és azon MPP-szimpatizánsokra, akik kiábrándultak a politikából, illetve azokra a románokra is, akik demokratikus átalakulást, változást akarnak. Kincses azt kifogásolja az RMDSZ részéről, hogy a „program és a tettek között óriási a szakadék”. /Kincses indul Markó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei kampányfőnöke úgy véli: indulásával Kincses a magyarság képviseletét sodorja veszélybe, ennek ellenére nem tartja őt Markó Béla komoly vetélytársának. Kincses szerint az autonómia is csupán olyan szlogen, amit az RMDSZ négyévente elővesz. A titkárnővel, tanácsossal és kabinetfőnökkel folytatott egyeztetések ellenére a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kikérnie Markó Béla véleményét Kincses indulását illetően. /Szucher Ervin: Kincses Előd lett Markó kihívója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

A lap munkatársa tanulmányúton járt Szlovákiában. Vendéglátói fogadták, Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Czajlik Katalin főszerkesztő-helyettes. Az Új Szó országos magyar nyelvű napilap a Petit Press Kiadó tulajdona, hetente ötször 30 ezer példányban, csütörtökön pedig a tévéműsor melléklet miatt 35 ezer példányban jelenik meg. A 24–36 oldalas napilap minden nap különféle mellékletekkel örvendezteti meg olvasóit, havonta egyszer mezőgazdasági, oktatási mellékletekkel is jelentkeznek. A lapot naponta 35, a pozsonyi székhelyen dolgozó újságíró, és 12 tudósító tölti meg tartalommal. Slezák Edit a kiadó igazgatója elmondta: versenyhelyzet alakult ki a szlovák országos lapokkal. A lap nagyon kevés kormánytámogatást kap. Idén veszteséges volt a lap, mert a reklámok sem hoztak sok bevételt. Az Új Szó szakemberhiánnyal küzd. A kiadó magyar magazinja a Vasárnap. A negyvenéves színes családi hetilap főszerkesztője Cs. Liszka Györgyi. Az Ifjú Szívek néptánccsoport 1955-ben alakult és 2000-ben vált professzionális néptánccsoporttá, tájékoztatott Hégli Dusán, az együttes igazgatója. Elsősorban a hagyományos magyar táncokra összpontosítanak. A szlovák kormány csupán a fizetést biztosítja a tánccsoport tagjai számára. A néptánccsoport tagjai gyűjtőmunkát is folytatnak, általános iskolákban szerveznek néprajz kurzusokat, és néptáncot is tanítanak. A 11 néptáncos mellett az Ifjú Szívekhez tartozik egy négytagú zenekar és egy öttagú adminisztratív személyzet is. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Jarábik Gabriella igazgatónő és Sipos Szilvia aligazgatónő fogadta az újságírót. Nyolc nemzetiségi múzeum van Szlovákiában, a magyart utolsóelőttiként alapították 2002-ben. Állandó kiállításuk mellett, amely átfogó képet nyújt a szlovákiai magyarság történetéről, szokásvilágáról és értékeiről, hathetenként újabb kiállítással várják az érdeklődőket. Kutatómunkájuk során a szlovákiai magyarsághoz kapcsolódó értékeket vizsgálják, majd a kutatómunka eredményeit kiadják. Szlovákia parlamentje 150 tagú, hat pártja van, ebből három kormánypárti, három pedig ellenzéki. Pavel Paska, a parlament elnöke szerint a kisebbségi jogok biztosítva vannak az országban. Szigethy László kifejtette, a posztkommunista államokban hiányzik a kisebbségek iránti érzékenység. Dézsi Ildikó újságírót a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ pozsonyi székhelyén Csáky Pál az MKP elnöke, Berényi József elnökhelyettes és Á. Nagy László emberjogi és a nők jogaiért felelős képviselő fogadta. A magyar a legnagyobb (500 ezres) kisebbsége Szlovákiának, ezt követi a roma kisebbség, amelynek száma 380–430 ezer közé tehető, de rajtuk kívül élnek még ukránok, csehek és ruszinok is az országban. A kilencvenes évektől három párt képviselte a magyarságot: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt. Tíz éve a három pártot egyesítették, s így a választásokon bejutottak a parlamentbe. Csáky beszámolt arról, hogy működnek magyar elemi és középiskolák is, most már a magyar nyelvű egyetemi képzés is biztosított a komáromi Selye János Egyetemen. Két magyar színház van, Komáromban és Kassán. Az MKP tartja a kapcsolatot a romániai RMDSZ-szel, és fel akarják venni a kapcsolatot a nemrég alakult MPP-vel is. Csáky megemlítette a nemrég készült iskolai felmérést, amelyből kiderült, hogy a szlovák 14–15 éveseknek a magyar a legellenszenvesebb nemzet. A pozsonyi közszolgálati televízió magyar műsorának igazgatója, Gyebnár Klára elmondta, a magyar nyelvű adás 1983 óta létezik. 1989-ig hetente fél órát közvetítettek, amelyben a csehszlovák hírek magyar nyelvű hírösszefoglalóját sűrítették össze. 1989-től kezdődően negyvenöt percre bővítették az adásidőt, majd rövid időn belül újra 30 percre csökkent. Olyan időszak is volt, amikor szüneteltették a magyar nyelvű műsort, majd egy órára bővült a műsoridő. Azután az akkori magyar főszerkesztőt, Pék Zoltánt és a szerkesztőket elbocsátották. 1999-ben létrejött az első magyar független szerkesztőség. Napi ötperces hírműsorokat és hetente kétszer félórás magazinokat szerkesztettek. Jelenleg napi hétpercesek a hírműsorok, hetente egyszer közvetítenek magazinműsorokat és évente 13–14-szer pedig egyórás vitaműsort. Idén első alkalommal nyáron sem szünetelt a magyar adás. A magyar nyelvű közszolgálati rádiónál /Patria/ Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője közölte, nyolcórás adásidejük van naponta, 10–18 óra között hétköznap és 7–15 óra között a hétvégén. A magyar nyelvű műsor idén 80 éves. Húsz rádiós dolgozik a magyar szerkesztőségben, mindenki minden témával foglalkozik. /Dézsi Ildikó: A Zlati Bazanttól a Dévényi várig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A mai erdélyi politika legkényesebb kérdése az ún. „magyar egység” problematikája, Van-e egyáltalán erdélyi magyar egység? A rendszerváltás óta eltelt 18 év után nincs egységes erdélyi (vagy székelyföldi) magyar gazdaság- és kultúrpolitika. Számos törvényt az Európai Unió által megkövetelt demokratikus minimum nyomására fogadtak el a román parlamentben (földtörvény, ingatlan-visszaszolgáltatás, nyelvhasználat, nemzeti szimbólumok), az erdők magántulajdonba való kerülésének jogszabályát pedig egy román képviselő dolgozta ki. Románia európai integrációját segítette a kormányzásba (kényszerűségből) bevett RMDSZ. Frunda György szenátor még 1996-ban kérte, hogy az Európa Tanács szüntesse meg Románia monitorizálását, azt sugallva, hogy az erdélyi magyarság jogos követelései teljesültek, Románia demokratikus ország. Minden kisebb-vagy nagyobb eredményt RMDSZ diadalként közvetítenek az erdélyi közvélemény felé. Markó Béla szelektív emlékezettel megírt cikkének (Élet és Irodalom, szeptember 19.) ellentmondanak a tények. 1991-ben a Székelyföldi Politikai Csoportosulás megfogalmazta az autonómia igényét. Az RMDSZ csúcsvezetése és helyi szervezetei állásfoglalásokban tiltakoztak ez ellen. Verestóy Attila szenátor a román parlamentben „kisebbségi szélsőséges nacionalistáknak” titulálta a csoportot. Az RMDSZ vezetés „radikálisoknak” nevezte az autonómia pártiakat, saját magát „mérsékeltnek”, és a „kis lépések politikáját” tűzte zászlajára. 1994-ben Csapó József elkészítette az autonómia-tervezetet. Az SZKT tíz év alatt nem volt hajlandó napirendre tűzni, megvitatni az autonómia-kérdést, elzárkózott az ún. „belső választások” megszervezésétől is. Az önálló magyar tudományegyetem, a Bolyai visszaállítását feláldozták a politikai hatalomban való részvétel oltárán. Eltávolították az RMDSZ politikájával szemben kritikát megfogalmazó, autonómia-párti politikusokat. 2003-ban megalakult a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség. Célkitűzésük: a Székelyföld autonómiájának kivívása. Székely Ervin képviselő a Romániai Magyar Szóban „lehitlerezte" az autonómia-tervezetet kidolgozó dr. Csapó Józsefet. Hirtelen váltással az RMDSZ a parlamenti választásokon 2004 novemberében az RMDSZ plakátjain megjelent: Autonómiát Székelyföldnek! Együtt az autonómiáért! Ennek ellenére 2005-ben nem autonómia tervezetet nyújtanak be a román parlamentbe, hanem a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ-nek nincs kidolgozott autonómia-koncepciója. Az autonómia szemszögéből nézve az elmúlt 17 és fél esztendő elvesztegetett időszak volt. Az SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) „bólogató jánosok” testületévé szűkült. Az értelmiségi elit egy részét magába foglaló SZET (Szövetségi Egyeztető Tanács) elsúlytalanodott. Az RMDSZ vezetés a román nacionalista sajtóval karöltve megpróbálta lejáratni Tőkés Lászlót, míg végül 2001-ben megszüntették tiszteletbeli elnökségét. Ez a politikai ballépés osztotta meg az erdélyi magyarságot, és távolított el számos értelmiségit és kisembert az RMDSZ-től. Markó Béla képviselőhelyeket ajánlott fel román személyeknek, közben „eszementeknek” titulálta azokat a magyar embereket, akik megpróbálnak elindulni a parlamenti választásokon. A Magyar Polgári Párt nem az RMDSZ-t akarta legyőzni, hanem egy másfajta, közép-jobboldali, keresztény értékrend felmutatásával, az autonómia program cselekvő megvalósításával kívánt belépni a helyi önkormányzatokba. /Papp Kincses Emese író, publicista: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, szeptember 19., átvette: Szabadság, 2008. szept. 23., 24./

Az európai parlamenti képviselőknek biztosított lehetőséggel élve Tőkés László szeptember 22–24. között negyvenöt fős látogatócsoportot hívott Brüsszelbe. Olyan, közéleti szerepet vállaló erdélyi személyiségeket és közéleti embereket látott vendégül, akik a polgári-nemzeti oldalon fejtik ki tevékenységüket, s az őszi EP-választásokon is aktív szerepet vállaltak a kampánymunka során. Erdély minden kisrégiója, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és az Unió, Erdéllyel! kampány területi vezetői lehettek tagjai a csoportnak, mely betekintést nyert az Európai Parlament munkájába, részt vett az EP plenáris ülésén, és meglátogatta az Európai Parlament brüsszeli és luxembourgi központját. A küldöttség találkozott Schmitt Pál, Gál Kinga és Schöpflin György magyar EP-képviselővel is. /Polgárok Brüsszelben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A Magyar Polgári Párt (MPP) területi szervezeteinek szeptember 24-éig kellett nevesíteniük azokat a független jelölteket, akiket támogatni kívánnak a novemberi parlamenti választásokon, azonban a listák leadása még nem történt meg. A területi szervezetekben viták zajlanak arról, hogy a polgári párt elnöksége jól döntött-e, amikor úgy határozott: pártként nem indul, azonban egyes választókerületekben független jelölteket támogat. Az MPP Kovászna megyei szervezete továbbra is tiltakozik a pártelnökség független jelöltek támogatására vonatkozó döntése ellen. Meghívták Szász Jenő elnököt, hogy szeptember folyamán Sepsiszentgyörgyön egy rendkívüli elnökségi ülés keretében ütköztessék álláspontjainkat, a meghívásra azonban még nem kaptak választ. Az MPP Maros megyei szervezete egyelőre csak Kincses Elődöt támogatja az RMDSZ ellenében. Az MPP Bihar megyei szervezete független jelölteket akar indítani a parlamenti választáson. /Zűrzavar az MPP-ben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöksége szeptember elején eldöntötte, független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, ennek ellenére Szász Jenő, az MPP elnöke nem zárja ki a pártként való indulás elvi lehetőségét. Elmondta, hogy minden eshetőségre felkészülve bejelentették a Választási Irodának választási jelünket, a fenyőt, jelezve ezzel, hogy az MPP-nek joga van indulni a választáson. Szász Jenő szerint az RMDSZ nem tud a közös, nemzeti érdekben, csak párt, vagy egyéni érdekekben gondolkodni. Az MPP szerint jusson be az RMDSZ is, és az MPP által támogatott jelöltek is, mert ez a közösség érdeke. Az MPP területi szervezeteinek türelmetlensége érthető, de higgadtságra, türelemre, további építkezésre van szükség, szögezte le Szász Jenő. /Kovács Csaba: „Akár pártként is indulhatunk” Interjú Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Olvasva az RMDSZ elnökének, Markó Bélának egy elmaradt egyezségről szóló írását, nem hittem a szememnek, hogy a nemrég történtekről ennyi valótlant írhasson valaki, írta Román Győző. Markó be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. Az RMDSZ megalakulása utáni „első” években nem voltak sem mérsékeltek, sem radikálisok, amint azt a szövetségi elnök állítja. Akkoriban Tőkés Lászlónak olyan befolyása volt az egész szervezetre, hogy a diktatúra felszámolása ellen semmit nem tett személyek meg sem mertek mukkanni. Az RMDSZ vezetésében bőven voltak olyanok, akik a sokszínűségben és az erdélyi magyarság szolgálatában hittek – Tőkés László mellett Szőcs Géza, Borbély Ernő, Kónya-Hamar. A mérsékelt–radikális ellentét később, a neptunosok külön utasságának kitudódása után jelent meg. Ekkor dolgozták ki az úgynevezett kis lépések politikáját. Markó Béla úgy lett elnök, hogy kívül maradt a csoportok vitáján, függetlennek tartották. Markó Verestóy Attila hatása alá került. Lekerült a napirendről az állami magyar egyetem újraindítása, de még az erdélyi magyarság megszámlálása is. Az RMDSZ-ben a mérsékeltek kezdték előbb a szélre, majd a szervezeten kívülre szorítani a radikálisokat. Sokakat – különböző manőverekkel –eltávolítottak, legutóbb Garda Dezsőt, aki már terhükre volt. Az MPP elég későn alakult meg. Az erdélyi magyarság hosszú távú érdeke a különféleképpen gondolkodó embereknek a nemzet létkérdéseiben való együttműködése. Markó Béla írása szerint az egyezség megkötésének elmaradása miatt mindenki hibás, csak éppen ők nem. /Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19

Az RMDSZ hosszú időn keresztül takargatta a magyarországi baloldalhoz fűződő kapcsolatait. Ezzel párhuzamosan a szervezet sajtóholdudvara egyfajta konszolidált, finoman nemzeti hangvételt ütött meg. Az RMDSZ szemérmeskedése megszűnőfélben van. A választók nagy részét csak az olyan direkt kitételek sokkolják, mint Szent István jobbjának tetemcafatként való említése, vagy esetleg a Szent Korona tökfödőnek csúfolása. (Majsai Tamás írása a Magyar Narancsban). Másrészt egyre kevesebben olvasnak írott sajtót. E helyzetben az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. Mindeközben az RMDSZ egyre nyíltabban kokettál az SZDSZ-szel és az MSZP-vel, írta Borbély Zsolt Attila. Ide illeszkedik az is, hogy Markó Béla az Élet és Irodalomban írta meg vallomását az RMDSZ és az MPP viszonyrendszeréről. Ebben Markó kifejtette, hogy Tőkés Lászlóval azért nem jött létre a megegyezés, mert az ő lételeme az ellenkezés. Borbély Zsolt Attila emlékeztetett: mindaddig, amíg az RMDSZ az autonómia építésének útján haladt, addig Tőkés László és Markó Béla együttműködése kifogástalan volt. A Neptun ügyben sem ők feszültek egymásnak, Azután jött Nagy Benedek támadása a tiszteletbeli elnök ellen, amit a hivatalos vezetés hátulról fedezett, majd Markóék balfordulata. Tőkés László az autonómia markói tagadására mondott csak mindenkoron nemet, éppen az autonómia igenlésének jegyében, hangsúlyozta a cikkíró. Markó azt akarja igazolni, hogy Orbán Viktor nem is a magyar egységet, hanem valójában a magyar széthúzást kívánta elősegíteni. Ez a belemagyarázás arra a kérdésre is választ ad, hogy Markó Béla miért az Élet és Irodalomban s nem a Heti Válaszban közölte pamfletjét. /Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1./ Majsai írása: „El lehet temetni példának okáért a náci Horthyt, kísérgetni lehet István király tetemcafatját és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vészharangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- /veszélyben az utolsó kenet!/ és hálószobakérdésekben. ” /Majsai Tamás: Dávid és Jonatán. Egyházak, keresztények, Biblia és homoszexualitás, Magyar Narancs, 2001. aug. 30./ Előzmény: Markó Béla: Egy elmaradt egyezség története. = Élet és Irodalom, 38. sz. 2008. szept. 19.

Szatmár megyében Toma Betea júniusban megválasztott polgármester a magyar Avasújváros községből a szomszédos románlakta településre, Ráksára költöztetné Avasújváros polgármesteri hivatalát. A szociáldemokrata párti elöljáró azért szeretné átköltöztetni a községi székhelyet a román faluba, mivel a települések két éve népszámlálás útján szerettek volna különválni, és a referendum sikerében bízva Ráksán korszerű infrastruktúrát létesítettek. Idén májusban adták át az országosan is egyedülálló felszereltségű polgármesteri hivatalt és rendőrséget. A lakosság érdektelensége és a referendum sikertelen parlamenti szereplése miatt meghiúsult a terv, így Ráksa lett az egyetlen olyan falu Romániában, amely korszerű épülettel rendelkezik ugyan, de nem községközpont. Avasújváros magyar lakossága azonban ellenzi a tervet. „Avasújváros lakossága nevében kijelenthetem, semmilyen módon nem egyezünk bele a községközpont elköltöztetésébe” – nyilatkozta az egyik helyi román lapnak Majláth Gábor, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott községi tanácsos. Az RMDSZ szerint kompromisszumos megoldás szükséges. Csehi Árpád megyei tanácselnök megállapodott Toma Betea polgármesterrel, hogy a polgármesteri hivatal felújításáig az alkalmazottak egy részét áttelepítik Ráksára, Újvárosban pedig továbbra is fenntartanak egy munkaközpontot az itteni lakosság és a távolabbi falvak, Kőszegremete, Negyhegy, valamint Muzsdaj számára. /Végh Balázs: Községközpont máshol? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Markó Béla RMDSZ-elnök Egy elmaradt egyezség története címmel hosszabb írást jelentetett meg a magyarországi Élet és Irodalom című hetilapban, megpróbálta a magyarországi olvasó számára is értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar politizálásban az utóbbi közel két évtizedben végbementek. Markó felvázolta a magukat racionálisnak tartó politizálók és a nemzeti retorikájú radikálisok közötti véleménykülönbségeket. Markó úgy látja, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő az örök ellenzéki szerepében érzi magát a legjobban, Orbán Viktor Fidesz-elnök legfontosabb érdekének pedig azt tartja, hogy „az erdélyi MPP-nek RMDSZ-ernyő alatti parlamentbe juttatásával saját politizálása számára barkácsolhatna össze olyan eszközt, amellyel esetleg még az ágakat is el lehetne fűrészelni az RMDSZ alatt. ” Markó azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarországi párt sem tudta becsábítani kizárólag a saját holdudvarába. Erdélyben elsősorban az MPP-tábor próbálta ízekre szedni az RMDSZ-elnök írását. Az Erdélyi Riport hetilap sorra vette és elítélte azokat, akik Markó írását támadták. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi és anyagi kultúrjavak elosztási szintjén keressük az erdélyi magyar egységet, csalódni kell, hiszen szakadék tátong a szűk gazdasági és politikai elit és a nemzeti közösség többi része között. Papp Kincses Emese pedig olyan társadalmi egység, egyenlőség, illetve egyenlőtlenség nevében írta sorait, amelyen a különbségek megszüntetését célzó diktatórikus és utópisztikus társadalmi berendezkedés sem tudott segíteni, írta az Erdélyi Riport. Az erdélyi magyar politikai, gazdasági és társadalmi elit azonban nem csupán kiváltságosabb helyzetbe került RMDSZ-es tisztségviselőkből áll, hanem legalább ugyanilyen arányban találni magas polcra került személyeket a másik oldalon is, érvelt a hetilap. Érdekcsoportok szövetkeznek egymással, „befolyásukat a közpénzekről döntéseket hozó országos és helyi vezetőségekre már nem is tagadja senki”, olvasható az Erdélyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonómiával, illetve ha igen, akkor demagóg célokból. Az Erdélyi Riport szerint a dr. Csapó József-féle autonómia tervezet „központosított, diktatórikus rendszert, egyfajta nemzetállamot szeretne meghonosítani egy olyan országban, amely ha lassan is, de demokratizálódik”. Vannak azután olyan cikkek, amelyek Markó Bélát személyesen támadják. Az egyik írás szerint „Be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. ” Egy másik, Markó írásának ürügyén, bizonyos erdélyi magyar lapokat vádol: „…az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó vagy a nagy múltú, de szellemileg teljesen lepusztított A Hét nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. A majdani vélemény-multiplikátorokét. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már csak merő véletlenségből beszélnek magyarul, primer értékiránytűik teljesen függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. ” Az Erdélyi Riport válaszol erre: „Alighanem a szerző úgy gondolja: a magyar nemzeti értékrendbe nem fér bele a nyitott, európai, a más népeket is megbecsülő gondolkodás, ahogyan az erdélyi fiatalok jelentős része teszi, hanem csak az ős- vagy a búsmagyarkodás. ” /Székedi Ferenc: Elvek és elvtelenségek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 9. Papp Kincses Emese: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27. Székedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ítélt el, ezek között van: Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1. Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1.

A Magyar Polgári Párt csíkszeredai vezetősége visszautasította Muszka Sándor A székely bácsi tehene című cikkét. Ebben a szerző vitézül odamondott a Magyar Polgári Pártnak, mondván: „a magyarság megváltását nem tennék a hatalomra jutás feltételévé”. Azonban az MPP egyik vezetője sem beszélt arról, hogy tevékenységét hatalomra jutáshoz köti. Természetesen az MPP értesült arról, hogy a Hargita Népe munkaközösségére nyomás nehezedik az RMDSZ-politikusok vezetése alatt álló megyei önkormányzat részéről, érthető, hogy Muszka így próbálja bebiztosítani magát, de ez a próbálkozás a lakosságot valóban érdeklő témák megközelítésével hatékonyabb és újságíróhoz méltóbb lenne. /Szikszay László csíkszeredai városi tanácsos: Tessék komoly dolgokkal foglalkozni! Válasz Muszka Sándornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Előzmény: Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Ragaszkodik a pártként való induláshoz, de a „hibrid” megoldást is elfogadhatónak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezete. Csinta Samu, az MPP háromszéki ügyvezető elnöke szerint kizárólag pártként való indulás esetén lehet megmutatni az MPP „arcélét”. Csinta Samu leszögezte: az MPP országos elnökségének október 3-án meghozandó döntését elfogadják. /(K. Zs.): Ragaszkodnak pártjukhoz a háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Sepsiszentgyörgy hírnevét rongáló, lakóinak emberi méltóságát sértő akcióként minősíti a demokrata liberálisok Turkáló város feliratú táblaállítását az MPP háromszéki szervezete, mert a jóval az országos átlag alatti háromszéki bérszínvonalért elsősorban a román kormány magyarlakta területeket célzó tudatos elsorvasztási gyakorlata tehető felelőssé. Az MPP felszólította a D-LP helyi szervezetét, kövessék meg az ,,az emberi és nemzeti méltóságukban sértett sepsiszentgyörgyieket”. /Farkas Réka: Kérjen bocsánatot a D-LP (Felháborodott az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

Független jelölteket támogat a Magyar Polgári Párt (MPP) az őszi választásokon, döntött a párt vezetősége a hét végén Farkaslakára összehívott tanácskozásán. Az MPP-s polgármesterekből, illetve a párt megyei elnökeiből álló testület tagjai közül 23-an szavazták meg a függetlenek támogatását, 6-an voksoltak ellene. A jelöltek nevesítése a jövő héten várható. /Függetleneket támogat az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Az MPP elnöksége a hétvégi tanácskozáson felszólította megyei szervezeteit, támogassák népszavazás kiírását november 30-ára a székelyföldi autonómiáról. A kezdeményezés Izsák Balázsé, a Székely Nemzeti Tanács elnökéé, aki erről a múlt héten Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is tárgyalt. Markó elmondta, továbbra is fenntartja, hogy a parlamenti választások napján nem lehet párhuzamosan autonómia-népszavazást tartani. „Nem zárkózunk el attól, hogy jogászaink megvizsgálják az SZNT kezdeményezését, az RMDSZ majd az autonómia-dokumentáció alapos szakértői elemzését követően foglal majd állást az ügyben” – mondta Markó. /RMDSZ-SZNT-találkozó a népszavazásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Az Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöksége úgy döntött, hogy a közigazgatásban tevékenykedő MPP-s képviselők számára kötelező a székelyföldi autonómiareferendumok megszervezése és támogatása. /A közigazgatásban szereplő MPP-sek kötelesek támogatni az autonómiareferendumot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Magánszemélyként tett feljelentést magyar rendezvény ellen Dan Tanasa, a FACIAS elnöke, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kéri Románia főügyészétől. A sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa annak az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely az utóbbi hetekben tucatnyi feljelentést küldött a hivatalos szervekhez. Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. Mostani feljelentésében arról tájékoztatta Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Kifogásolta, hogy a rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tanasa a kormányrendeletre hivatkozott, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról nem tett említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondta ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke szerint Dan Tanasa jogtalanul vádolja a szervezetet, hiszen a rendezvénysorozat Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást a Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják. /Bíró Blanka: Feljelentés a Wass Albert-hét miatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A magyarországi politikusok nem avatkozhatnak bele a romániai magyarság politizálási módszereibe, hiszen hazatérve nem ők vállalják Romániában elhangzó nyilatkozataik következményeit – szögezte le Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélését követően. Szekeres elmondta: pártja nem kíván „kampánytanácsot” adni, ugyanakkor az MSZP néhány fontosabb politikai kérdésben konzultál az RMDSZ-szel, így a két ország közötti együttműködésről, az infrastruktúra fejlesztéséről vagy a nemzeti kultúra megőrzéséről. Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben Nyakó István MSZP-szóvivő a Magyar Ifjúsági Értekezlet püspökfürdői konferenciáján arról beszélt: „ha egy párt szavazásra akarja bírni az embereket, ellenséget kell keresnie, ha nincs, akkor démonizáljon valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni”. Az RMDSZ később cáfolta Ujhelyi István MSZP-s képviselő ugyanott elhangzott kijelentését, miszerint ha igényelte, akkor az MSZP sokat segített, mindig mindenben támogatta a szövetséget, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljen a magyar kormánypárt, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog. Nagyváradon idén is együtt emlékeztek a történelmi egyházak, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve a civil szféra képviselői. A Szent László római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Csűry István református megbízott püspök, Lőrincz Ottó római katolikus kanonok, Mátyás Attila evangélikus és Buzogány István unitárius lelkész emlékezett a mártírokra. A megemlékezés Nagysándor József vértanú emléktáblájánál folytatódott. „Ha egy nép közös célért küzd, együtt harcol, nemzet lesz, és csuda dolgokat vihet véghez” – emlékezett az október 6-i eseményekre Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor alpolgármester. A megemlékezésen a történelmi egyházak helyi elöljárói mondtak áldást. Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket az aradi hősök előtt. /R. Sz. : Gyásznap és gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt ajánlja, hogy a választók vegyék elő az RMDSZ-képviselet egykori vállalásainak lajstromát. Markó szerint a mérleg jó. Ez nem azt jelenti, hogy mindent teljesítettek. Az észak-erdélyi autópálya építése be sem indult volna, ha az RMDSZ nem harcol érte. Hasonló a helyzet számos iskolával, óvodával, vagy a vidéki utakkal. Az RMDSZ munkája két síkon folyik. Az egyik a kisebbségi helyzetből adódó hátrányok fölszámolása a jogi keretek tágításával. A másik az utak, sportcsarnokok, iskolák és a többi. Markó fontosabbra tartja a Szabadság-szobor helyreállítását, mint akárhány kilométer út megépítését. Most az RMDSZ programja két pilléren nyugszik: egyfelől a modernizáció, másfelől az autonómia. Fontos az erős és egységes parlamenti képviselet, mert így tudják befolyásolni az elkövetkezőkben mindazt, ami Romániában történik. Markó megállapította, a legjobb eredményeket a nemzeti jogok tekintetében a Szociáldemokrata Párttal együttműködve érték el, akkor nem is volt az RMDSZ a kormányban, hanem parlamenti támogatást nyújtott. – Az elmúlt évek legnagyobb kudarca a kisebbségi törvény elodázása. A Magyar Polgári Pártnak el kellett volna elfogadni az RMDSZ közös listára vonatkozó ajánlatát, mutatott rá Markó. /Makkai János: Megszolgált bizalom. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Túl kell lépni az etnikai szavazás elméletén, maga a jelölt személye kell előtérbe kerüljön a választásokon – jelentette ki Csuzi István, a nagyváradi 9-es választókerület RMDSZ-es parlamenti képviselőjelöltje. Csuzi RMDSZ-színekben való indulása nagy port kavart, az MPSZ egykori bihari elnöke sokak szerint váratlanul nyergelt át az RMDSZ-be. /D. Mészáros Elek: Csuzi István közbenjárást ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Magyar Polgári Párt egy hónapja bejelentette, hogy „független jelölteket indítanak az RMDSZ jelöltjei ellen”, azt ígérve, hogy szeptember végéig ismertetik a jelölteket, de ez még nem történt meg. Azzal érveltek, miszerint a „független” jelölt nevét azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a többi politikai alakulat, főleg az RMDSZ ne tudjon lépni ellene. A Népújság szerint ez gyermeteg kifogás. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke jelezte, hogy az 5-ös körzetben Kerekes Károllyal szemben is lesz jelöltjük, csakúgy mint Kelemen Atillával vagy Markó Bélával szemben. A Népújság szerint az MPP-nek több komolyságot kellene tanúsítania a választókkal szemben. /Antalfi Imola: Jelölés sutyiban? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Lemondott a Magyar Polgári Pártban (MPP) betöltött alelnöki tisztségéről Árus Zsolt, a kongresszus elodázásával indokolta döntését. /P. A. M. : Kongresszus összehívását sürgetik az MPP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

„Nem legitim a Magyar Polgári Párt országos elnöksége, mivel tagjait nem a párt kongresszusa választotta meg – nyilatkozta Árus Zsolt, aki lemondott MPP-alelnöki tisztségéről. Arra a megjegyzésre, hogy a párt statútuma szerint a párt bejegyzéskor meglévő elnökségét két év múlva választják újra, Árus azt felelte, az csak annyit jelent, hogy „legkésőbb két év múlva”, viszont hamarabb is meg lehet tenni. Szász Jenő, az MPP elnöke így kommentálta az alelnök lemondását: „Árus Zsolt ilyen elegánsan adta át alelnöki helyét Mezei János gyergyószentmiklósi polgármesternek. ” /Bágyi Bencze Jakab: Árus „elegáns” megoldása. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./