Hatalmas veszteségként minősítette Ráduly Levente, Maros megyei MPP-elnök tragikus halálát Csinta Samu, a párt háromszéki ügyvezetője. A 34 éves politikus és felesége autóbalesetben vesztette életét. Csinta elmondta, az egyik leghitelesebb, legtehetségesebb politikusuk távozott. Ő volt az első, aki magyarul szólalt fel a marosvásárhelyi tanácsban, tette akkor, amikor ez még hatalmas botrányt kavart. Ráduly Levente politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte, a Maros megyei szervezet alelnöke volt, 2000–2004 között pedig Marosvásárhely helyi tanácsában tevékenykedett. Az MPP Maros megyei szervezetének megalakulásakor, közel egy éve a szervezet elnökévé választották. A 34 éves politikus pszichiáterként dolgozott a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban, felesége, Ildikó szintén orvos volt. Ráduly Leventét és feleségét november 14-én helyezik örök nyugalomba Marosvásárhelyen. /Farkas Réka: Elhunyt Ráduly Levente. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Ismerem az RMDSZ programját, amivel nagy vonalakban egyetértek, és ismerem az engem támogató Magyar Polgári Párt programját is, amiről szintén jó a véleményem, jelentette ki Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölt. A választási törvény hátrányosan megkülönbözteti a független jelölteket. Az egész országban mindössze harminc független jelölt vállalkozott megméretkezésre. A függetlenek nem állíthatnak megfigyelőket, a médiában is kisebb a lehetőségük. Lokodi Imre, a lap főmunkatársa a magyarság megosztásáról kérdezte Kincsest, hozzátéve: jelentkezése pusztán ambíció? A magyarságot már nagyon régóta megosztották, reagált Kincses, a megosztás az RMDSZ szatmári kongresszusán intézményesült, amikor Tőkés Lászlót kitették a tiszteletbeli elnöki tisztségből. Az újságíró szerint közszájon forgó vélemény, hogy Kincses Elődöt elsősorban a revansvágy hajtja. Ha revansvágyról lenne szó, mondta Kincses, akkor 2000-ben nem állt volna fel helyéről, amikor a helyhatósági választások előtt mintegy harminc nappal leváltotta őt az Operatív Tanács. Az egység a csúcsvezetés szóhasználatában a politikai monopóliumot jelenti, tette hozzá. /Lokodi Imre: Aki nem lép egyszerre… Interjú Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Közelebb vinni az autonómia gondolatát az erdélyi magyarokhoz – ezt tekinti az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik legfontosabb feladatának. Ehhez azonban szerkezeti átalakítás szükséges, mindenekelőtt olyan helyi képviseletek létrehozása, amelyek a kisrégiók szintjén szerveződnek – döntötték el a küldöttek az EMNT fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Kolozsvárra összehívott plenáris ülésen. A tanácskozáson Tőkés László EMNT-elnök és a vezetőségi tagok – Toró. T. Tibor, Szilágyi Zsolt alelnökök, Szabó László, Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila jegyzők – mellett több hazai és határon túli jeles személyiség is részt vett, köztük Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának fideszes elnöke, a kolozsvári magyar főkonzulátus képviselői, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az RMDSZ-t Szép Gyula ügyvezető alelnök képviselte. „Az EMNT azért jött létre, hogy szóljon. Hogy kimondjon egy olyan szót – az autonómiát – amely hosszú ideig tabu volt a romániai közéletben”, hangoztatta köszöntő beszédében Németh Zsolt. A fideszes politikus emlékeztetett: korábban is volt szó az autonómiáról az RMDSZ berkeiben is, ennek alábecsülése „történelmi hiba” volna. Értékelő beszédében Tőkés László elmondta: az EMNT az egységre, az erdélyi magyar erők újbóli összefogására törekszik. A nemzeti tanács elnöke élesen bírálta az RMDSZ-t, a „hazugságbeszédet” kérve számon a szövetségtől. Tőkés László idézte Markó Béla szövetségi elnököt, aki a helyhatósági választásokat követően kijelentette: az RMDSZ-ben nem lesz irányváltás, erre a szövetség nem kapott mandátumot. Tőkés László egy másik évfordulóra hívta fel a hallgatóság figyelmét: a 15 évvel ezelőtti „Neptun-gate”-et elevenítette fel, amelyet az „RMDSZ-es paktumpolitika” kezdetének nevezett. Ez volt az a pillanat – mondta – , amely végképp rossz irányba terelte az erdélyi magyarság hajóját. „Azért vállaltuk a konfrontációt, hogy véget vessünk az akkor kezdődött önfeladó politikának” –, hangoztatta. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „hamis legitimációs támogatást” nyújtva a román külpolitikának, feláldozta a nemzetiségi érdekeket. Tőkés szerint az RMDSZ alaptalanul vádolja az ellenzéket egységbontással, az erdélyi magyarság egységének szétzilálásáért a szövetséget terheli a felelősség. A neptuni pillanatra Borbély Zsolt Attila külön előadásban emlékezett. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a székelyföldi helyi népszavazási kezdeményezésről beszélt, ennek törvényességét, legitimitását hangsúlyozva. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az RMDSZ és az EMNT célkitűzései szinte teljes mértékben azonosak, a cél eléréséhez választott eszközökben lehetnek helyenként eltérések. A testület elfogadta az EMNT megújulásáról és területi újjászervezéséről szóló határozatot. A testület által elfogadott zárónyilatkozat értelmében a tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy „vezetői következetes közvetítői erőfeszítései ellenére a parlamenti választások alkalmával a magyar választók nem a választási összefogással, hanem a kirekesztéssel és az ellenségkép-kereséssel kénytelenek szembesülni”. Az EMNT támogatásáról biztosítja mindazon magyar, az RMDSZ színeiben vagy függetlenként induló jelölteket, akik bizonyították az autonómia ügye iránti elkötelezettségüket. /SZ. K: Közelebb vinni az autonómia gondolatát az emberekhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke értékelőjében elmondta, az összefogás hiányában „bizonytalan kimenetelű választási küzdelemre kell számítani”, ezért az RMDSZ csúcsvezetőségének azt javasolja, folytassák a szeptemberben félbeszakadt tárgyalásokat. „A magyarság egységes képviseletéért, a teljes Kárpát-medence önrendelkezési jogainak kivívásáért, illetve az autonómia sokrétű rendszerének bevezetéséért összefogásra, egységre van szükség” – fejtette ki, hozzátéve, a jubileumi tanácskozás ezen elhatározásukban csak megerősítette őket. /F. H. : EMNT ünneplőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Tőkés László EMNT-elnök arra biztatta a jelenlévőket, a lelkiismeretük szerint szavazzanak. Megemlítette, hogy az RMDSZ jelöltjei között ajánlott és „tiltott” személyek egyaránt vannak. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyar egységre is szükség van, többek között azért, hogy a román államhatalomnak legyen tárgyalópartnere az autonómiáról szóló párbeszédben. Az elmúlt öt évről szóló beszámolóban Tőkés László úgy értékelte, látványos áttörést ugyan nem sikerült elérni, de mégiscsak az EMNT érdeme, hogy a szőnyeg alól a felszínre került az autonómia témája. Az EMNT a jubileumi ülés zárónyilatkozatában leszögezte, támogatásáról biztosítja azokat a székelyföldi önkormányzatokat, amelyek a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére helyi népszavazást írtak ki az autonómiáról. Kijelentette, hogy egyetért az SZNT kezdeményezésével, mely arra vonatkozik, hogy vizsgálják felül a román–magyar alapszerződést, és töröljék szövegéből az autonómiatörekvések elutasítására alapul szolgáló záradékot. /Gazda Árpád: Nem hagyják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári ülése után bejelentették: átszervezik az EMNT-t. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke erről kifejtette, szükség van egy ilyen nem hivatalos parlamentként működő szervezetre, mint a tanács, de nem elegendő, mindenkihez el akarják juttatni az autonómia fogalmát. Létre kell hozni az EMNT területi képviseleteit a kisrégiókban, emberközelivé kell tenni az autonómiát. Az EMNT-nek monitorizálnia kell azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek döntéshozó pozícióban vannak, az RMDSZ-t és – egyes településeken – a Magyar Polgári Pártot. /Pataky Lehel Zsolt: Hogyan és miért szervezik át az EMNT? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

A székelyföldi autonómiatörekvésekről és romániai magyar politikai kérdésekről tájékoztatták november 18-án a háromszéki elöljárók a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukent, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséját. Ruken az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt helyi elöljáróival is találkozott. /Kovács Zsolt: Az Egyesült Államok odafigyel a Székelyföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Az autonómia-referendum melletti állásfoglalásra szólítja fel a Kovászna Megyei Tanács vezetőit az önkormányzat november 21-i ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója – jelentette be Csinta Samu, az MPP megyei ügyvezető elnöke. Elmondta, a helyi önkormányzatokat félelemben tartja, és gúzsba köti a megyei tanács pénzelosztói hatásköre. Csinta szerint a megyei elöljáróknak bátorítaniuk kell a helyi önkormányzatokat, hogy tűzzék napirendre az autonómia-népszavazásról szóló tervezetet, és szavazzák meg azt. „Ha felhívásuk nem lesz eredményes, a széles nyilvánosság elé tárják, hogyan viszonyulnak az autonómia kérdéséhez az RMDSZ-vezetők: választási retorikává süllyesztik azt” – fogalmazott Csinta. Sepsiszentgyörgyön Gazda Zoltán MPP-s tanácsos újra benyújtotta a referendum megszervezéséről szóló határozattervezetet. A tervezet annyiban módosult az októberben visszautasítotthoz képest, hogy november 30-a helyett 2009. március 15-én szerveznék meg a népszavazást. /Bíró Blanka: Szorgalmazni kell a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Kommandón a tanács napirendre tűzte az autonómiareferendum kiírására vonatkozó határozattervezetet, melyet Gödri Attila, a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott helyi képviselő kezdeményezésére Kocsis Béla polgármester terjesztett elő. A kilenctagú tanácsból Gödri igennel, a Demokrata-Liberális Párt képviselője nemmel szavazott, az RMDSZ hét képviselője pedig tartózkodott, mert szerintük nem időszerű a referendum kiírása. /Bodor János: Kommandón nem szavazták meg a referendumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A Kézdivásárhelyen élő Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanács elnöke a választási kampányban hangoztatta, hogy ,,szívügye Kézdivásárhely" . Jó lenne, hogy ez ne csak a választások idején legyen érvényes, hanem azután is. Ugyanis a kormány tartalékalapjából a városoknak elosztott összeg meghatározása szubjektív módon történt. Hatalmas eltérés mutatkozik Kovászna megye két legnagyobb városának, a Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásárhelynek juttatott összeg között, hiszen 8,5 millió, illetve 200 ezer lejről van szó. Ebből látható az, amit Tamás Sándor több alkalommal is hangoztatott: addig, amíg nem változik Kézdivásárhely vezetésének politikai színezete, ő nem fogja támogatni a város költségvetését. /Kézdivásárhely polgármestere ugyanis MPP-s/ Jelenleg megoldatlan problémák vannak a Kézdivásárhelyen, amelyek orvoslásában Rácz Károly Tamás Sándor segítségét kéri. Ilyen lenne a távfűtéshez használt kazánházak és csővezeték problémája, amit csak kormányrendelettel lehetne áttenni az állam köztulajdonából a város magánvagyonába. /Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere: A pénzek elosztásáról: Meg kell találnunk a közös utat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21.

November 20-án Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a kolozsvári Bulgakov kávéház vendége. A házigazda Orbán János Dénes költő, a kávézó tulajdonosa elmondta: fennállásának hat és fél éve alatt a Bulgakov eddig nem volt politikai rendezvény helyszíne, ez az első olyan alkalom, amikor hivatalos keretek között politikai témákról beszélnek. Orbán úgy véli: az RMDSZ programja mindeddig nem jutott el megfelelő módon az egyetemistákhoz. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnökének jelenléte révén szó esett a két magyar párt országos és megyei viszonyáról is. Kolozs megyében mondhatni baráti kapcsolat uralkodik az RMDSZ és az MPP között, ami országos szinten nem mondható el. Orbán János Dénes ezért Szász Jenőt tette felelőssé, tetűnek nevezve a székelyföldi politikust. /Szenátor a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nem kell bántani, szidni egymást. A tét egyértelmű: az erdélyi magyarságnak ott kell lennie a román parlamentben, a román törvényhozásban és minél nagyobb számban, írta Böszörményi Zoltán, a lap főszerkesztő-tulajdonosa, az ismert mecénás. „Ne azt nézzük, ki az MPP-s, ki az RMDSZ-es, ki a semleges, hanem azt, hogyan tudunk minden ellentétet, valós és valótlan sérelmet félretéve végre összefogni” – érvelt. A mostani választási rendszert azért találták ki, hogy a magyar kisebbséget valahogyan kiforgassák eddigi pozíciójából. /Böszörményi Zoltán: Célpont. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

A rendszerváltás utáni első parlamenti szavazásokon a romániai magyarság még a tömegesen urnák elé járuló románságot is legalább 10 százalékkal felülmúlta szavazási részvételével. Elég Hargita vagy Kovászna megye statisztikáira pillantani, ahol a választói kedv közelebb volt a száz százalékhoz, mint a nyolcvanhoz. Aki élt és mozgott, mindenki elment az RMDSZ-re szavazni. Az első igazi törés idén nyáron, a helyhatósági választásokon következett be, amikor sem az MPP által meghirdetett választás szabadsága, sem az RMDSZ által kitalált újabb és újabb szlogenek nem tudták kicsalogatni házaikból a magyar szavazókat. A székelyföldi szavazók tömegesen maradtak távol a szavazófülkéktől. Ugyanez történt már tavaly ősszel, az EP-választások idején is. Úgy tűnik, az erdélyi magyarság kiábrándult a hitegetésekből, a politikából, az egymást túllicitáló politikusokból. A kiábrándult szavazópolgárnak már nehéz mozgósító üzenetet közvetíteni. Nehéz, de nem lehetetlen. Még néhány nap van hátra a kampányból, hogy meggyőzzék a magyarságot: menjen el szavazni, és magyar jelöltre üsse a pecsétet, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. /Makkay József: Pótolható-e az eljátszott bizalom? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 26./

Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Pál Árpád a 2004-es helyhatósági választáson függetlenként pályázta meg Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségét az RMDSZ jelöltjével szemben, most viszont őt támogatja az RMDSZ és ellenjelöltje független. Akkor helyhatósági választásokról volt szó, most pedig parlamenti választásokról, most sokkal nagyobb a tét, magyarázta Pál Árpád. Négy évvel ezelőtt csupán néhány akkori RMDSZ-es vezetőre haragudott meg. Sokan az RMDSZ és az MPP között közvetítő „békebíró” szerepét tulajdonítják Pál Árpádnak. Egy képviselőnek integráló szerepet is be kell töltenie, magyarázta. /Jánossy Alíz: A jövő szolgálatában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Romániában közel 18 millió szavazót várnak november 30-án, vasárnap az urnák elé, hogy döntsenek a következő parlament összetételéről. A választópolgárok a rendszerváltás óta először egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján egyéni jelöltekre szavaznak. Az RMDSZ országosan 449 jelöltet küldött versenybe. Összesen öt olyan képviselő- és szenátorjelölt van, akik élvezik a Magyar Polgári Párt támogatását. Ezek a független képviselők mind Székelyföldön szállnak versenybe. /Premierszámba menő parlamenti választás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A napokban tárgyalóasztalhoz ültek Avasújvárosban a helyi tanács RMDSZ-es és MPP-t képviselő tagjai. A megbeszélés eredményeképpen az RMDSZ helyi szervezete nyilatkozatot tett közzé, kifejtve: a helyi RMDSZ-es és MPP-s egyezség szerint az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. A helyi önkormányzatban jelenleg a román többség dönt, meg sem kérdezi a magyarság képviselőit. Ezért döntöttek úgy, hogy egységesek lesznek a szavazásnál. /Avasújvárosban nagy lépés történt a magyarság összefogása érdekében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Vargyas tanácsa úgy határozott, hogy március 15-re kiírják a referendumot. Az RMDSZ-frakcióból öten szavaztak ellene, így a mérleg nyelve a szövetséghez tartozó, de a Magyar Polgári Párt voksaival megválasztott alpolgármester, Szőcs Dénes lett, aki igennel szavazott. /Hecser László: Vargyas kiírta a népszavazást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A választási összefogás elmaradása megfosztotta az erdélyi magyarságot a mennyiségében és minőségében nagyságrendekkel jobb parlamenti képviselettől, amely „nem egy beágyazódott, szűk RMDSZ-es politikai elit érdekeit, hanem a romániai magyarság szempontjait képviselő, hiteles politikai érdekérvényesítést jelentett volna”, vélekedik a Magyar Polgári Párt (MPP). Közleménye szerint „a székelyföldi megyékben példátlanul alacsony részvétel jelzi, hogy a magyarság elfordult, és távolmaradásával fejezte ki elégedetlenségét az RMDSZ által megtestesített pártpolitikai diktatúrával szemben”. „A rendkívül alacsony részvétel egyértelművé teszi, hogy az RMDSZ egymagában már nem képes megszólítani a romániai magyarok kétharmadát. ” „Az elmúlt két évtized során megkopott, hiteltelenné vált közszereplők ismételt felvonultatásával az RMDSZ megújulásra való képtelenségét is büntették távolmaradásukkal a magyar választópolgárok. ” /MPP: az alacsony részvétel az elégedetlenség jele. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke kijelentette, ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna a megyében, mint az RMDSZ vagy a román pártok. Gazda csalódott a központi vezetés döntése miatt és valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP által elkövezett hiba miatt. Kovászna megyében két független jelöltet támogatott az MPP: Szilágyi Sándort az 1-es számú szenátori körzetben, és Rákosi Jánost a 3-as számú képviselői körzetben. Az első 5 783 voksot kapott, a második 1 551-et. Az RMDSZ a hat Kovászna megyei parlamenti mandátumból ötöt nyert el, a hatodik mandátumot pedig, a 4-es számú Kovászna-Bodzaforduló körzetben, ahol a románok többségben vannak, el fogják osztani a szavazatok összesítése után. Itt az RMDSZ jelöltje 38 százalékot kapott. A megyében az RMDSZ jelöltjei vitték el a legtöbb szavazatot a hat egyéni választókörzetben, amelyből kettő szenátori, négy pedig képviselői. A hat mandátumból ötöt nyertek el. /MPP. „Ha pártként indulunk…”= Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Megőrizte az RMDSZ a nyári helyhatósági választásokon tapasztalt támogatottságát a mostani voksoláson, ugyanakkor a 2004-es parlamenti választásokhoz képest majdnem 200 ezerrel kevesebben szavaztak a szövetség jelöltjeire. Az elmúlt négy évben meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtott az RMDSZ. A szövetség 2004-ben az időközben megrendezett európai parlamenti és helyhatósági választásokhoz képest szép eredményt ért el, hiszen akkor a szövetség szenátusi listái összesen 637 109 szavazatot, az RMDSZ képviselőházi jelöltjeire pedig 628 125 szavazatot gyűjtöttek. Az RMDSZ a 2007 őszén megrendezett európai parlamenti választások alkalmából érte el a mélypontot, amikor jelöltjei csak 282 929 szavazatot gyűjtöttek. Az RMDSZ-nek akkor Tőkés László független jelölt személyében erős kihívója akadt, Tőkés 176 533 szavazatot kapott. Az RMDSZ az idei helyhatósági választásokon eredményesebben szerepelt: megyei tanácsosaira az országban 425 218-an szavaztak, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ 142 289 szavazattal többet gyűjtött a 2007-es EP-választásokhoz képest. Az MPP megyei tanácsosainak listájára 84 620-an szavazrak. A november 30-án lezajlott parlamenti választások alkalmából az RMDSZ képviselőházi jelöltjei 425 008 szavazatot kaptak, míg a szenátorjelöltekre 440 449-en voksoltak. /B. T. : Stabilizálódó RMDSZ-támogatottság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Ismét felszínre törtek a feszültségek Magyar Polgári Párt vezetőségében, miután sem a képviselőházba, sem a szenátusba nem jutott be MPP által támogatott független jelölt. Kincses Előd ügyvéd – Markó Béla RMDSZ-elnök ellenjelöltje – például Maros megyében a szavazatok mindössze 6,7 százalékát szerezte megEnnek ellenére a választások után Szász Jenő, az MPP elnöke bölcs döntésnek ítélte, hogy az alakulat nem pártként indult a választásokon. Szász „kezdő” politikusnak titulálta Csinta Samut, a háromszéki MPP ügyvezető elnökét, amiért az sajnálatosnak nevezte, hogy a párt csak független jelölteket indított. Gazda elmondta, vannak olyan MPP-szervezetek, ahol ragaszkodnak ahhoz, hogy szavazás legyen az elnök személyéről is, tekintettel arra, hogy Szász elnökségét hivatalos közgyűlésen nem erősítették meg. /O. M. : MPP: veszélyben Szász Jenő pozíciója? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A romániai magyarok megértették: a parlamenti választásokon nincs helye a széthúzásnak, csak egységes fellépéssel tudunk parlamenti képviseletet biztosítani, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A veszteség az, hogy Kolozsvárnak esett egy magyar szenátora, és nincs Hunyad vagy Beszterce-Naszód megyének RMDSZ-es képviselője. A Kolozs megyei magyarok nem mentek el olyan részben szavazni, mint a románság. Kovászna megyében még az országosnál is alacsonyabb volt a részvétel. „Ennek az egyik oka, hogy az RMDSZ imidzse nem a legjobb a szóban forgó megyében, amiben nagyon nagy szerepet játszott a Háromszék megyei napilap is” – mondta Kelemen Hunor. A választások eredménye az MPP veresége, mert a függetlenként induló jelöltek mögé állt. /Lokodi Imre: „Bölcs volt az erdélyi magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A parlamenti választások lezárultával ismét kiújultak a Magyar Polgári Párton belüli ellentétek. A megyei szervezetek tisztújítást sürgetnek a párt országos elnökségének élén, Szász Jenő elnök szerint azonban ez csak másodlagos kérdés. Az MPP több megyei szervezetének elnöke december 2-i keltezéssel nyílt levelet intézett a polgári párt elnökségéhez, amelyben február 28-ára kérik a szervezet országos tanácsának összehívását. Az aláíró kilenc elnök úgy véli: a testület összeülése kulcsfontosságú a párt további fejlődése szempontjából. Szász Jenő MPP-elnök értetlenségének adott hangot, hogy a nyílt levél szerzői miért ragaszkodnak a februári időponthoz, mikor korábban már két másik lehetséges dátumban – március vagy április – állapodtak meg. „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” – szögezte le a pártelnök. Arra a hírre, hogy számos megyei szervezet már ellenjelöltjét is kiválasztotta az esetleges tisztújító kongresszusra, a pártelnök válasza: „Az ellenjelölt ténye másodlagos kérdés, itt irányvonalakról van szó. Arról, hogy az MPP meg kell őrizze mai szellemiségét. ” /Lázár Lehel: Szász: „Az országos tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A választási eredmény Alsó-Háromszéken 33,51 százalékos részvétel mellett jött létre. A gyenge jelenlétért a legnagyobb felelősség az RMDSZ vezetőségét terheli. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint az alsó-háromszéki RMDSZ vezetősége elszakadt az emberektől, s igyekszik minden hibát az MPP-re és a Háromszék napilapra hárítani. Ezen változtatni kell. A Kereszténydemokrata Mozgalom a tisztújítás minél hamarabbi, demokratikus megszervezését kéri. /Szőke Szabolcs a Kereszténydemokrata Mozgalom megbízásából: Őszinte önelemzést és tisztújítást kér a Kereszténydemokrata Mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

„Van, amikor az ember kígyót melenget a keblén, de Csinta Samu nem az az eset” – reagált Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) arra, hogy a sajtóban megjelentek szerint Csinta Samu, a háromszéki MPP-szervezet ügyvezető elnöke lehet az utódja, akit a párt élére választhat a következő kongresszus. Közben a megyei MPP-elnökök közleményükben cáfolták, hogy tisztújítást sürgetnének. /Bágyi Bencze Jakab, Kovács Zsolt Saját vállát veregeti az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Nem ártott, de nem is használt az MPP presztízsének az, hogy függetleneket támogattak a parlamenti választásokon – vélekedett Csinta Samu háromszéki MPP ügyvezető elnök, aki ismét leszögezte, rossz és elhibázott lépésnek tartja az országos elnökség döntését, hogy nem méretkeztek meg pártként. Csinta Samu kifogásolta, hogy Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke első reakciójában a sajtót és az MPP vezetőit vádolta, akik szerinte távolmaradásra, érvénytelen szavazásra buzdították a választókat. „Egyetlen MPP-s vezető sem próbálta távolmaradásra rábeszélni a szavazókat, mi gondolkodásra biztattuk őket, és arra, vegyék figyelembe, ki mit tett az autonómiáért” – érvelt Csinta Samu. /Farkas Réka: Alternatívát kívánnak a választók (Eredményeket értékel az MPP) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Közmeghallgatási fórumon kívánja tisztázni az MPP a sepsiszentgyörgyi iskolák körzetesítésének előnyeit és hátrányait – jelentette be Csinta Samu ügyvezető elnök. Az összejövetelt december 12-én tartják Sepsiszentgyörgyön. Az MPP oktatási szakemberei kidolgozzák a szakértői véleményt. /Farkas Réka: Lakossági fórum az iskolák körzetesítéséről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./