Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Az RMDSZ-propaganda szerint Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a két biztos befutó helyet, írta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Toró most a tényeket ismerteti, a közvélemény tájékoztatása érdekében. A nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között méltányos választási együttműködés érdekében. Az RMDSZ vezetői „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg, és mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét kérték. Az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, ebbe az EMNT nem nyugodott bele és tovább kereste a kiutat. Az elmúlt hetekben Toró T. Tibor Szilágyi Zsolttal megbeszéléseket folytatott az RMDSZ vezetőivel. Az EMNT szándékait tartalmazó két dokumentum-javaslat született. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetem-ügyben indított kezdeményezésére sem adtak pozitív választ az együttműködésre, az RMDSZ csak hatalmi pozícióból hajlandó tárgyalni. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás nemzeti imperatívusz. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke: Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Várhatóan független jelölteket indít a Magyar Polgári Párt (MPP) a november 30-i parlamenti választásokon, az MPP elnökségi tagjai közül a legtöbben ezt a részvételi formát tartják a legvalószínűbbnek. A Székelyudvarhelyen szeptember 5-én ülésező testületnek két megoldás közül kell választania: önállóan, mintegy tíz erdélyi megyében indul, illetve független jelölteket támogat. Független jelöltek abban az esetben szereznek képviselői vagy szenátori tisztséget, ha választókerületükben begyűjtik a leadott szavazatok felét, plusz egy voksot. Tőkés András országos alelnök megerősítette: a Maros megyei szervezet a függetlenek indítását támogatja, különösen azokban a választókerületekben, ahol az RMDSZ MPP-szempontból „leginkább kifogásolható” jelöltjei – például Markó Béla és Kelemen Atilla – pályáznak újabb mandátumra. /Rostás Szabolcs: Függetlenek felé hajlanak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Sipos László /1948- 1999/ kiváló tanár és néprajzos nem azt álmodta meg Bogdándon, ami ma maradt. Az életét tette fel a hagyományőrző községért, a bogdándi nemzetiségi tánctalálkozóért, amiből mára jobbára román hóra lett. A magyar néptánc szemléjét akarta létrehozni, a három Szatmár megyei román folklórtalálkozó ellensúlyozására, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők pénzéből illő egy magyar folklórünnepet is támogatni. Azonban a magyar elöljárók a rendezvényből nemzetiségi tánctalálkozót csináltak. Úgy gondolták, hogy így nagyobb lehet a támogatottsága. A nemzetiségi rendezvényre azonban mind jobban rátelepedtek a románok. Legutóbb már ők uralták a mezőnyt. Most Avasújvároson a sor. A széthúzás miatt nemhogy magyar polgármestere, de alpolgármestere sem lett a községnek. Súlytalanná vált az ottani 2200 fős magyarság. Az újságíró szerint Ludróczky Sándornak, az RMDSZ jelöltjének csak teljes összefogással lehet esélye, azonban Majláth Gábor, az előválasztáson második helyre szorult személy MPP-s listát indított. A választás óta a szociáldemokrata vezetés semmiféle magyar rendezvényt nem hajlandó támogatni, nem törődik a magyar iskolákkal. /Sike Lajos: A számlát benyújtják! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Szeptember végén a sepsiszentgyörgyi tanács elé terjeszti az MPP-frakció a népszavazás kiírásáról szóló határozatot – jelentette be Gazda Zoltán, a megyei MPP alelnöke. A megyei MPP-vezetők javasolják, hasonló módon járjon el minden MPP-frakció. Az MPP gyűlésén a helyi és megyei önkormányzati képviselők számoltak be a megválasztásuk óta eltelt időszakról. Gazda Zoltán számba vette a párt önkormányzati választásokon elért eredményeit, Háromszéken százhuszonhét helyi és kilenc megyei önkormányzati képviselőjük szerepelt sikeresen. Jelenleg minden településen a gondok feltérképezése folyik. A sepsiszentgyörgyi helyzetet Bálint József alpolgármester, városi alelnök ismertette. /Farkas Réka: Autonómia-népszavazást akarnak (Ülésezett az MPP) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

A novemberi parlamenti választásokon magyar–magyar párharc várható, miután a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökségi ülésén úgy döntött: független jelölteket támogat. Szász Jenő MPP-elnök elmondta, azért döntöttek így, hogy ne veszélyeztessék a magyarság parlamenti képviseletét. Tájékoztatása szerint feketelistát készítenek, amelyen azokat a személyeket tüntetik fel, akik megítélésük szerint nem megfelelően látták el a romániai magyarság képviseletét; ezt közzé fogják tenni, és felhívják a választók figyelmét, hogy ezekre a személyekre ne szavazzanak. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese szerint az MPP-nek hajszálnyi esélye van arra, hogy függetlenként egy-két jelöltet bejuttasson a törvényhozásba. /Újabb magyar párharc. Függetleneket indít az MPP az RMDSZ jelöltjei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Az MPP azt választotta, ami reális alternatívaként megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. A függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek. Az MPP megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik. A pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében lemaradt az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Felemásságok keresztútja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

Kétoldalú megbeszélést kezdeményezett szeptember 8-án Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a választási együttműködés tárgyában Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A református püspök még lát esélyt arra, hogy ha országosan nem is, helyi szinten létrejöjjön az összefogás a két politikai alakulat között. Arra kérte Markó Bélát, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptember 12-13-i budapesti tanácskozásán üljenek egy asztalhoz. „Figyelemreméltó, hogy az MPP konstruktív módon kinyilatkoztatta, nem akarja rontani az RMDSZ jelöltjeinek a parlamentbe való bejutási esélyeit. Én is szívesen támogatnám például az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-jelölteket, viszont el tudnám képzelni azt is, hogy helyi vagy megyei szinten megegyezés szülessen az MPP és az RMDSZ között a választási együttműködés terén” – nyilatkozta Tőkés László. Tőkés rosszhiszemű beállításnak nevezte azokat a nyilatkozatokat, miszerint az általa vezetett EMNT azért tárgyalt nemrég az RMDSZ-szel a választási összefogásról, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt alelnöknek bukaresti mandátumot, a püspöknek pedig újabb EP-jelöltetést biztosítson. Az EMNT elnöke elmondta: helyteleníti, hogy az MPP úgy döntött, nem rendez országos gyűlést idén, szerinte ugyanis a pártnak egy alakuló kongresszussal kellett volna letennie névjegyét a választók elé. /Rostás Szabolcs: Tőkés tárgyalna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Sikertelenül végződtek az RMDSZ–MPP tárgyalások a választási együttműködésről. Az MPP bejelentette: független jelölteket indít a parlamenti választásokon, ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy helyenként az RMDSZ jelöltjeit támogassa. Az RMDSZ-t nem fenyegeti annak a veszélye, hogy kiszorul a parlamentből, ezért nem engedett egy jottányit sem az MPP-nek tett ajánlatából a tárgyalások alkalmával. /Székely Kriszta: Függetlenül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levéllel fordult az RMDSZ és az MPP elnökéhez, bejelentve, hogy a Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kell megtartani. Ez kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, mert mindkét párt programjában szerepel az autonómia /Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Nyílt levél az RMDSZ és az MPP elnökéhez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./ Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia-népszavazást – reagált Markó Béla, az RMDSZ elnöke Izsák Balázs, az SZNT vezetője nyílt levelére. /Lázár Lehel: Markó Béla nemet mond a népszavazásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

Egy újabb Markó–Tőkés-találkozó legfeljebb akkor hozhat újat, ha a kudarcot már a tárgyalás előtt bejelentik. Tőkés László inkább beszélni akarhat, mégpedig azokhoz, akik majd megjelennek az urnák előtt, írta Szőcs Levente a vezércikkben, továbbá megállapította, hogy „a püspök úr vagy fogalmi zavarral küzd, vagy nem őszinte”. Azt mondta ugyanis, hogy nem együttműködést javasolt a szövetségi elnöknek, hanem „kooperatív viszonyulás kialakítását”. Az újságíró szerint ez együttműködést jelent. Az MPP kudarca mutatja, hogy nincs többé „rommagyar rendszerváltás. Hogy ez mellesleg az erdélyi magyar jobboldali gondolkodás csődje is egyben? Az.” A „nemes elvekből – a választás szabadságából és a belső demokrácia alternatívák révén történő erősítéséből – nem maradt más, mint némi ugródeszkára való és esetleg a magyarság küszöb alá szorításának lehetősége. ” /Szőcs Levente: Nicsak, ki beszél(get)? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

A Magyar Polgári Párt üdvözli és támogatja a Székely Nemzeti Tanács népszavazás- kezdeményezését Székelyföld autonómiájának ügyében. Az MPP elnöksége közleményében az önkormányzati tisztségviselők támogatására kéri. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Magyar Polgári Párt sepsiszéki szervezetei szerint az alakulatnak önállóan kellene indulnia az őszi parlamenti választásokon, nem pedig független jelölteket támogatnia. A javaslatot előterjesztik a megyei szervezet vezetőségének. Gazda Zoltán, az MPP megyei szervezetének alelnöke elmondta: a pártként való indulást választják. /Farcádi Botond: Pártként indulnának a sepsiszéki MPP-sek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Az MPP Kolozs, illetve Kovászna megyei szervezete nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) független jelölteket készül támogatni az őszi parlamenti választásokon. „Politikai nonszensznek tartjuk, hogy évekig fáradoztunk a párt létrehozásán, a választásokon pedig függetleneket támogassunk” – magyarázta Gergely Balázs, a kolozsvári szervezet elnöke, aki Simon Balázzsal, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető alelnökével sajtótájékoztatót tartott. Gergely nem zárja ki, hogy az MPP az RMDSZ egyes jelöltjeit támogassa a választásokon. „Nem minden ördögi, ami RMDSZ-től való” – érvelt a kolozsvári elnök. Nem híve a függetlenek támogatásának a háromszéki MPP-szervezet sem. /Cs. P. T. : Berzenkedő MPP-vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Jelentős nézetkülönbségek vannak az önmagát erdélyi magyar jobboldalként meghatározó táboron belül. Az első, az EMNT és a MPP közötti törésvonal már akkor megmutatkozott, amikor Tőkés László belső legitimitási gondokkal szembesítette az MPP-t, és tisztújító kongresszus összehívását sürgette. Szász nyíltan nem mert visszavágni a püspöknek, hanem Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnökök „parlamenti mandátumszerzési ambícióival” magyarázta a tőkési kritikát, valamint a nemzeti tanács és az RMDSZ közeledését. A Szász és Tőkés közötti ellentét mélyülésére utal az is, hogy a püspök az RMDSZ-szel együtt az MPP-t is felelőssé tette az összerdélyi választási koalíció kútba eséséért. Szász Jenőnek a támadásokkal már pártján belül is szembesülnie kellett. /Rostás Szabolcs: Belső bírálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Szász Jenő, az MPP elnöke idén már nem látja indokoltnak a kongresszus összehívását, főleg amiatt, hogy a szervezet ügyvezető testülete már döntést hozott arról, hogy az MPP nem indul az őszi parlamenti választásokon. A Kolozs megyei szervezet kongresszust sürgető javaslatára vonatkozóan kijelentette: az MPP elnöki testülete a szervezet megalakulása óta „elévülhetetlen eredményeket szerzett. ” /Gyergyai Csaba: Bírálják az elnökséget. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Magyarországon belpolitikai vitát váltott ki két MSZP-s politikus Nagyváradon tett kijelentése. Nyakó István, az MSZP szóvivője az RMDSZ társszervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által a hétvégén Püspökfürdőn rendezett akadémiáján azt mondta: egy politikai párt számára minden szavazat számít, viszont soha ne derüljön ki, hogy miként szerzi meg a voksokat. „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni” – hangzottak Nyakó kampánytechnikai javaslatai a társadalmi kommunikációnak az erdélyi magyar közéletben betöltött szerepéről szóló rendezvényen. Ujhelyi István MSZP-s képviselő a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatra utalva úgy fogalmazott: „tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljünk, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolt: „az RMDSZ nem igényelt Nyakó Istvántól segítséget e téren, mint ahogy Ujhelyi István állításával ellentétben sem anyagi, sem tanácsadói támogatást nem kért, és nem is kapott a választási kampányok során az MSZP-től. ” Kelemen a júniusi önkormányzati, valamint a tavalyi európai parlamenti választások során kampányfőnöki tisztséget is betöltött a szövetségben. Hozzátette: az RMDSZ nem híve az ellenségkeresésnek, a démonizálásnak. „A magyar szocialisták a jelek szerint semmit nem tanultak az elmúlt hat évből, és immár nyilvánosan vállalják azokat a módszereket, amelyekről Balatonőszödön még csak maguk között beszéltek” – reagált Árus Zsolt az MSZP-s politikusok kijelentéseire. Az MPP alelnöke elmondta: Nyakóék útmutatásai nyomán kiderült, hogy miközben a Fidesz egyetemet, az MSZP negatív kampányt exportált Erdélybe. „Az RMDSZ-nek a szocialistáktól kapott támogatására mi már a helyhatósági választások kampányában is rávilágítottunk, viszont ők tagadták” – jelentette ki az MPP-alelnök. Balsai István fideszes képviselő szeptember 16-án felszólította Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnököt: erdélyi szereplése miatt vagy eltávolítja az MSZP-ből Nyakó Istvánt és Ujhelyi Istvánt, ellenkező esetben elismeri, hogy a szocialisták eddig is démonizáltak kampányaikban. „A velünk szomszédos ország gyakorlóterep lehet az ilyen piszkos választási kampányhoz?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Nyakó az MTI-nek közölte: Ujhelyivel a Miért meghívására zártkörűnek hitt beszélgetésen vett részt, és bár nem örül, hogy kiragadott mondatokat jelentettek meg tőle, annak azonban igen, hogy napvilágra került: magyar baloldali fiatal politikusok párbeszédet folytatnak a határon túli ifjúsági szervezetek politikusaival. Elismerte, hogy a sajtó korrekten idézte váradi kijelentéseit, az MSZP szóvivője a Fideszt vádolta a magyarországi belpolitika Erdélybe exportálásával. /Rostás Szabolcs: Cáfolt MSZP-támogatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Az MSZP jól érzékelhetően váltott taktikát, hogy a határokon kívüli magyarságban a történtek miatt kialakult ellenszenvet mérsékelje. Ennek az eredménye az is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma talpra állt. Közismert, hogy az RMDSZ inkább az MSZP-vel szimpatizált, az MPP és az EMNT ügyeit a Fidesz nyilvánosan támogatta. Ilyen vonatkozásban figyelemre méltó az, amit Újhelyi István, az MSZP országgyűlési képviselője Nagyváradon mondott a Magyar Ifjúsági Értekezlet akadémiáján.,,Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mindig mindenben támogattuk őket, ha igényelték. Ehhez képest ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog. Viszont amikor Erdélybe jövök, most meg mindig azzal jönnek egyesek, hogy minek tesszük ide be a lábunkat, amikor semmit sem segítünk, csak ártunk... " Valójában az erdélyi magyarság zöme nem az RMDSZ támogatásáért nem kedveli az MSZP-t, hanem az azért a nemzetárulás-sorozat miatt, mint a 2004. december 5-i szavazás, a Máért megszüntetése, alapítványok szétverése stb. Ugyanitt Nyakó István MSZP-szóvivő olyan ,,kiképzésben" részesítette az erdélyi baloldali ifjúság reprezentánsait, amelyet jobb, ha otthon őriz.,,Minden szavazat számít. Az meg, hogy miként szerezzük meg, soha ne derüljön ki" – ez csak egyik aranymondása a sok közül. Az efféle, exportra szánt párttámogatások nem a magyar egység megvalósítását segítik, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Pártkapcsolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Az autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló határozattervezetet bocsátott közvitára a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal. A Magyar Polgári Párt (MPP) frakciójának kezdeményezésére tették közzé a javaslatot, amely a Kovászna megye határainak módosítását érintő autonómia-népszavazás megszervezésére vonatkozik. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke és a sepsiszentgyörgyi frakció vezetője elmondta, korábban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel egyeztettek erről, és ő támogatta a referendum megszervezését. /Bíró Blanka: Közvita az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Az MPP háromszéki elnöksége felszólítja az a párt országos vezetőségét, vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében az MPP független jelöltek támogatása révén kíván részt venni a parlamenti választásokon – jelentette be sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Meghívták Szász Jenő pártelnököt Sepsiszentgyörgyre, hogy még szeptemberben, egy rendkívüli elnökségi ülés keretében tárgyaljanak a parlamenti választásokon pártként való indulás lehetőségéről. /Kovács Zsolt: Pártként induljon az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A Magyar Polgári Párt ,,kétségbeesett helyzetben van", mert semmi esélye sincs a választásokon – vélekedett Markó Béla, az RMDSZ elnöke.,,Az elmúlt időben nincs párbeszéd köztünk és az MPP között. Szerintem kétségbeesett helyzetben vannak, mivel mi megpróbáltunk segítséget nyújtani nekik. Nem érdek nélkül akartunk segíteni egy ellenfelet, egyszerűen úgy gondoltuk, hogy így erősebb parlamenti csoportunk lenne. Ők azonban nem fogadták el ajánlatunkat, de időközben rájöttek, hogy az RMDSZ nélkül semmi esélyük sincs" – nyilatkozta Markó. Hozzátette, azt tanácsolná az MPP-seknek, hogy ,,álljanak kicsit félre, jól gondolják át és elemezzék a helyzetet", és azután döntsék el, hogy mit kell tenniük. /Esélytelen az MPP? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Nem látni egyelőre, hoz-e bármilyen előremozdulást a székelyföldi autonómia ügyében az SZNT által kezdeményezett újabb népszavazás. A román fél egyelőre nem nyilatkozott. A kormányon levő RMDSZ elnöke, Markó Béla határozottan kivitelezhetetlennek nevezte az újabb népszavazást, mondván, országos népszavazás dönthet a közigazgatási felosztást célzó kérdésekben. Az SZNT azonban kitart elképzelése mellett, és MPP-s önkormányzati képviselők segítségével több székelyföldi településen kezdeményezik a népszavazás kiírását. Számos RMDSZ-es polgármester támogatja az ügyet. Sepsiszentgyörgyön közmeghallgatást írtak ki, a világhálón vagy a városházán tanulmányozható Székelyföld autonómiastatútuma, a hajdani és remélt majdani autonóm régió térképe. Hozzászólásokat, észrevételeket várnak. Nagyon fontos lenne többen aktívan bekapcsolódnának. Ha 128 székelyföldi önkormányzat teszi meg a lépést, ha sok száz, ezer magyar hozzászól az ügyhöz, többé nem lehet vitatni az igény jogosságát. /Farkas Réka: Szóljunk hozzá! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Egyhangúan fogadta el szeptember 20-án az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szervezet választási keretprogramját, amely a szövetségnek a következő négy évre vonatkozó legfontosabb célkitűzéseit tartalmazza. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében megrendezett ülés különösebb viták nélkül zajlott. Az élcelődések célpontja Szász Jenő, az MPP elnöke volt, Tőkés Lászlóról viszont egy rossz szó sem hangzott el. A bírálatokból kijutott a magyarországi pártoknak is. Ez annyiban jelent újdonságot, hogy míg korábban az RMDSZ vezetői a Fideszt kritizálták amiatt, hogy beavatkozik az erdélyi magyar közképviselet ügyeibe, most az MSZP-t emlegették Újhelyi István és Nyakó István múlt heti kijelentései miatt. A két szocialista politikus fejtegetéseire reagálva Markó kijelentette: nem fogadnak el tanácsokat magyarországi pártoktól, amelyek még a saját otthoni dolgaikat sem rendezték. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: azért van szüksége a romániai magyarságnak továbbra is erős parlamenti képviseltre, mert az egész Kárpát-medencében beindultak az elmúlt években a kisebbségek számára kedvező folyamatok, de bebizonyosodott, hogy ezek nem visszafordíthatatlanok. Markó ezt az állítását felvidéki és kárpátaljai példákkal támasztotta alá. Felidézte a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának legutóbbi ülését, ahol a szlovákiai és az ukrajnai magyarság képviselői jelezték: egyre kedvezőtlenebbül alakul helyzetük. Kárpátalján az anyanyelvű oktatás megcsorbítására való törekvések jelentkeznek. /Az SZKT szolidaritását fejezte ki a kárpátaljai magyarsággal, és állásfoglalásban ítélte el a magyar oktatás korlátozására irányuló törekvéseket. / Markó emlékeztetett: korábban a felvidéki Magyar Koalíció Pártja erős tagja volt a szlovák kormánynak, miután azonban ellenzékbe szorultak, Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség. Markó szerint az RMDSZ és az MPP, valamint az EMNT közötti megállapodás azért nem jött létre, mert csak a parlamentbe való bejutás volt közös érdek, a közös fellépés viszont már nem tartozott mindkét fél által elfogadott célkitűzés közé. Markó a „nagy erdélyi magyar abszurd” részének nevezte azt, hogy Szász Jenő függetlenként akar indulni a választáson, miután hosszas vajúdás után bejegyeztette az MPP-t. Románia és Magyarország viszonyáról megállapította, hogy bizonyos területeken a szétfejlődés érhető tetten, holott az lenne az érdekük, hogy a két ország stratégiákban, gazdaságban és regionális politikákban összenőjön. Kitért Újhelyi István és Nyakó István nagyváradi bírálataira is, akik Markó szerint „kioktatták” az RMDSZ-t, hogy politikusai mennyire koptak el, és azt tanácsolták, hogy negatív kampányt folytassanak. Leszögezte: nem fogadják meg tanácsaikat. Tamás Sándor, a Székelyföld frakció részéről annak a meggyőződésének adott hangot, hogy önkormányzati és parlamenti képviselet csak együtt tud hatékony lenni. Kelemen Kálmán, a kereszténydemokrata frakció részéről a polgármesterek magatartását bírálta, akik szerinte megválasztásuk után önteltek. A szórványt képviselő Winkler Gyula hangsúlyozta: szórvány- és tömbmagyarság csak együtt tud jól szerepelni a választáson. Dáné Károly bejelentette, hogy jövő héten küldik nyomdába a csángómagyar gyerekek olvasókönyvét, amely várhatóan 1500 példányban jelenik meg. Markó elmondta, az egyeztető fórumot – aminek megalapításában a televíziós vita alkalmával Markó és Tőkés László egyetértett – létre kell hozni. Az EMNT-vel folytatott párbeszéd kapcsán kifejtette: elkezdődött egy folyamat, amit folytatni kell. /Borbély Tamás: Hamleti kérdések és dakota közmondások RMDSZ-esen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Markó Béla szerint a romániai magyarság alapvető érdeke, hogy egységben maradjon. „Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZ-ről, akár az MSZP-ről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni az erdélyi magyarságnak” – hangoztatta Markó. /Lokodi Imre: „Ugrásra kész” az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ / Nem születtek lényeges döntések az RMDSZ „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. A 35 oldalas választási programot összeállító bizottságot Lakatos Péter parlamenti képviselő vezette. „Együtt Erdélyért! (modernizáció és autonómia)” – így hangzik a tízfejezetes program címe. Több felszólaló állította, a szerkesztőbizottság nem vonta be kellőképpen a szakértőket a program összeállításába. Péter Ferenc szovátai polgármester a turizmusról szóló fejezetet, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az oktatási programrészt, Benedek Imre szívgyógyász az egészségügyről szóló passzusokat tartotta elnagyoltnak, Kerekes Károly képviselő a szociális fejezet „sutaságaira” mutatott rá, Balogh József vállalkozó pedig a kis- és közepes vállalkozások mellőzését kifogásolta. Magyari Nándor szociológus felhívta a figyelmet, hogy a program nehézkes. A választási előkészületekről Kelemen Hunor ügyvezető elnök számolt be. Ehhez Frunda György szenátor szólt hozzá, aki szerint „zavaros, kaotikus” a választásra való felkészülés. Kelemen Hunor azzal replikázott, hogy minden a legnagyobb rendben halad. /Máthé Éva: „Kaotikus” kampányszervezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./