Jún. 10-én Sopronban 75. születésnapja alkalmából köszöntötték Sütő András Kossuth-díjas írót, akinek az egyetemes magyarságtudat elmélyítéséért, humanizmusáért, életművéért Mádl Ferenc köztársasági elnök Érdemrendet adományozott. Sütő András /sz. Pusztakamarás, 1927. jún. 17./ a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. 1975-ben mutatták be a kolozsvári Állami Magyar Színházban Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját Heinrich von Kleist regénye nyomán. Ezt történelmi drámák követik: Csillag a máglyán (1976), Káin és Ábel (1978), A szuzai mennyegző - Perzsák (1981). E műveiben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adja. Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. 2001-ben jelent meg Erdélyi változatlanságok címmel publicisztikai írásainak és interjúinak gyűjteménye. 1990. jún. 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, a tisztséget előbb 1991 decemberéig, majd 1992–1996 között ismét betöltötte. Sütő Andrást 1979-ben Herder-díjjal tüntették ki, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Magyarországon számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát: 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, s 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. /Sütő András hetvenöt éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Jún. 17-én búcsúzott el Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban az a nyolc színésznövendék, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színháztanszékének idei végzettjei. A végzős osztályt osztályvezető tanáruk, Dimény Áron búcsúztatta. /A pályakezdő színészek névsora: Blénessy Enikő, Flórián Róbert Szabolcs, Manases István, Molnár Levente, Sinkó Ferenc Attila, Szabadi Emőke Katalin, Tyukodi Szabolcs Sándor, Vindis Andrea Erzsébet. Osztályvezető tanár: Hatházi András; tanársegéd: Szilágyi-Palkó Csaba/. /Köllő Katalin: Kék, kék, kék, felettünk az ég! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Festménykiállítás nyílt jún. 27-én a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában. A képek alkotója, Derner Miklós kereskedelmi üzletvezetőből lett tizenkét évvel ezelőtt színházi díszlettervező és -festő. /Kónya Klára: Közel vinni a festészetet a lélekhez... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"Szept. 18-án Molnár Ferenc Játék a kastélyban című előadásával indítja 2002-2003-as évadját a kolozsvári Állami Magyar Színház. Tompa Gábor, a színház igazgatója kitért arra, hogy hat új tag szerződött a társulathoz /köztük Rusznyák Gábor fiatal rendező Magyarországról/, ezenkívül meghirdettek különböző művészeti és más állásokat is, ezeknek nagy részét sikerült betölteni. Visky András Júlia című egyszemélyes drámáján dolgoznak. Az előadás koprodukció a budapesti Szakrális Fesztivállal, valamint a Thália Színházzal, hiszen ott lesz a bemutató okt. 17-én, majd később Kolozsváron. Mivel ez a színház 210. évada, okt. 31 és nov. 5 között egy miniévadot tartanak. Azt tervezik, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsanak ki a newcastle-i színházzal, illetve az angliai fesztiválokkal. Az októberi Farsang-bemutató után elkezdődnek Goldoni Komédiaszínház című darabjának próbái, Rusznyák Gábor rendezésében. Lesz gyerekelőadás is, Csukás István Ágacskáját Szabó Attila rendezi, aki nemrég végzett a bukaresti főiskola rendező szakán. Sajnos a fizetések alacsonyak, emiatt a színházban dolgozó emberek életkörülményei siralmasak. Lassan folyik a stúdiószínpadi építkezés. - A minisztérium néhány eddig általa szubvencionált színházat átadott az önkormányzatoknak, ebből nagy botrány lett. A marosvásárhelyi színháznál például ezért nem tudtak két hónapon át fizetést adni az alkalmazottaknak. Alig van négy-öt színház, amelyet még a minisztérium támogat. Közben nagyon nagy "termelés" folyik a színházi utánpótlás kinevelésében. Marosvásárhelyen most indult be a rendezői szak, Tompa szerint ennek nincs meg a tanári fedezete és az alapja sem. /Köllő Katalin: Évadtervezés a sétatéri színházban. Beszélgetés Tompa Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A Kolozsváron játszó első magyar hivatásos színjátszó társulat 1792. dec. 17-én mutatkozott be. Ennek 210. évfordulója alkalmából az utóbbi évadok legsikeresebb előadásait mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A rendezvény okt. 31-én kezdődött a Vlad Mugur rendezte Cseresznyéskerttel. Az évfordulóra európai színházak képviselőit is meghívták. A kolozsvári Farkas utcai színház, a magyar nyelvterület első magyar kőszínháza 1821 tavaszán készült el. /Gál Andrea: Az erdélyi magyar színjátszás 210 éves. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Visky András szülei valóságos történetét dolgozta fel legújabb színpadi művében /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül/, melynek nov. 8-án lesz a bemutatója a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Édesapja 1939-ben Magyarországra szökött, itt végezte el az egyetemet, és itt ismerte meg későbbi feleségét. A második világháború után, néhány hónapos házasokként úgy döntöttek, Erdélyben vállalnak szolgálatot, mert egy papnak soha sem a könnyebb utat kell választania. Visszaszöktek Erdélybe. Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásaként a szerző édesapját 22 év börtönre ítélték, az édesanyja hét gyermekkel egyedül maradt, a román nyelvet sem beszélte. Férje a szamosújvári börtönben ült, de Júlia semmit nem tudott róla. Gyermekeivel együtt kitelepítették őt is a román Gulágra. Júlia hihetetlen erővel és leleményességgel küzdött gyermekeiért. A darabot egyetlen színész játssza (Szilágyi Enikő m.v.), nem egyszereplős. Történetek, tárgyak, ismerős helyszínek és helyzetek elevenednek. Az előadás rendezője Tompa Gábor. A díszlet-és jelmeztervező Dobre-Kóthay Judit. Az előadás zenéjét Selmeczi György szerezte. /Kelet-európai Júlia Rómeó nélkül. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"A Bodzafa egyidőben született az erdélyi táncházmozgalom elindulásával. Alapító tagjuk és énekesük mindvégig Panek Kati. A "hőskorszakban" sorra alakultak az új együttesek, s később, a 80-as évek végén a zenészek nagy része külföldön kereste boldogulását. Táncházat muzsikáltak Kolozsváron, s tanítottak majd minden erdélyi nagyvárosban. Elsők között készítettek lemezeket, köztük a magyarózdi nagylemezt. Ez az együttes nem szűnt meg, annak ellenére, hogy Papp István Gázsa és Kelemen László Magyarországon telepedtek le, Panek Kati és Szalay Zoltán pedig Erdélyben maradtak. Panek Kati 22 éve megszakítatlanul a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze. November 12-én Kolozsváron megünnepelik a Bodzafa 25 éves születésnapját. /25 éves a Bodzafa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"A Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozatra idén Kolozsvárról, Beregszászról és Szabadkáról érkeznek a magyar fővárosba társulatok produkcióval - közölte Goldschmied József, a budapesti önkormányzat programigazgatója. Immár ötödik évadát kezdi a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közös rendezvénysorozata. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke vendégjátékának nov. 12-14. között a Thália Színház ad otthont. /Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar színházak előadásai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Dec. 12-én a kolozsvári Állami Magyar Színházban kiosztották az évad művészeti díjait. A technikai díjat Maier Sándor, a világosító tár vezetője kapta. Tompa Gábor igazgató kifejtette: azokat díjazták, akik minimum öt szavazatot értek el. A díjazottak Bács Miklós, Keresztes Attila, Fodor Edina, Nagy Dezső, Csíky András, Bíró József, Kelemen Kinga, Hatházi András, Kézdi Imola. Debüt-díjat kapott Tyukodi Szabolcs. A Bánffy Miklós-vándordíjat Dimény Áron veheti át. Idén kezdte meg, a színháztörténelemben egyedül álló jelenségként, 65. színházi évadját Senkálszky Endre érdemes művész, akit szeretettel ünnepeltek az egybegyűltek. /Köllő Katalin: Nívódíjak a sétatéri színházban. Színháztörténeti pillanatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Dec. 30-án a Komédiaszínház című előadás végén került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíj átadására. A díjat a színház Művészeti Tanácsa ítéli oda a lezárult évad legjobb művészi teljesítményéért. A díjat idén Dimény Áron színművész vehette át kiemelkedő alakításaiért - Unoka (S. Mrozek: Károly), Manus (Brian Friel: Fordítások), Kobak (Schönthan-Kellér: A szabin nők elrablása), A Halál táncosa (Éjszakák az Ezeregyből), Chanán (Anski nyomán: Fehér tűz, fekete tűz) valamint Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban). /Bánffy Miklós Vándordíj Dimény Áronnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"

"Január 3-án ünnepelte 75. életévét László Gerő színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik legjelentősebb egyénisége. 200 szerep és 180 főszerep van mögötte, 53 évet töltött a színpadon. /Nánó Csaba: László Gerő színművész 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"Dimény Áron színművészhez került a kolozsvári Állami Magyar Színház 200 éves évfordulója alkalmával 1992-ben alapított Bánffy Miklós Vándordíj, amelyet minden évben a színház Művészeti Tanácsa ítél oda az évad legjobb művészi teljesítményéért. /Köllő Katalin: Tovább vándorolt a Bánffy Miklós-díj. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"

"A kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve nem kereste fel Szamosújvárt. Most sem ők jöttek, hanem Szamosújváron vendégszerepelt a tordaszentlászlói Thamó Gyula Közművelődési Egyesület színtársulata. A műkedvelő társulat Georges Feydeau: Bolha a fülben című háromfelvonásos vígjátékát mutatta be. A tordaszentlászlóiak vendégjátékát a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány szervezte, támogatta. Kezd kialakulni az együttműködés a szamosújvári és tordaszentlászlói műkedvelők között. Laczi Enikő, a tordaszentlászlói kultúrotthon igazgatónője elmondta, a közeljövőben több Bánffyhunyad-környéki községben is fellépnek. /Erkedi Csaba: Tordaszentlászlói műkedvelők Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Több mint száztagú gyermekkar és 50 tagú felnőtt- és gyermekzenekar működik közre a Kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i, A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája címet viselő nagytermi előadásában. Az első részben a Visky András - Selmeczi György író-zeneszerzőpáros jegyezte A vasárnapi iskola látható - ősbemutatóként -, amelynek műfaja zenés misztériumjáték, és összefoglalja az emberiség történetét az első gyermek megszületésétől az első gyilkosságon át a város megalakulásáig. Az előadás második része Benjamin Britten kortárs brit zeneszerző az özönvíz témáját feldolgozó Noé bárkája című gyermekoperája. /Gyermekek és felnőttek előadása. Bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"A kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i bemutatója több száz embert mozgat meg, a társulat tagjai mellett színpadra lép mintegy 130 gyermek, de az 50 tagú zenekarnak is nagyrésze a zenelíceum diákjaiból tevődik össze. A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című produkciót Selmeczi György álmodta színpadra, a bemutatón a karmesteri szerepkört is betöltve. Az előadás első része ősbemutatónak számít. A vasárnapi iskola forgatókönyvét Visky András írta, Selmeczi György szerzett hozzá zenét, a második részben pedig Benjamin Britten Noé bárkája című gyermekoperája kerül színpadra. Selmeczi György karmester, zeneszerző, operarendező, egyetemi tanár, zongoraművész. Az előadással azt keresi szellemi és érzelmi értelemben, amely "megvéd bennünket attól a tömérdek fertőzéstől, aminek mi és a gyerekeink is ki vagyunk téve." Ugyanis "elvesztettük a közös pontokat a generációk között." Nem születtek meg a szülő és gyermek közötti közös élmények, közös eszmények. Selmeczi Kolozsváron született, Budapesten él, de lelkileg nem távolodott el szülővárosától. "Kolozsvárnak, az én értékrendemben, van egy szakralitása" - hangsúlyozta. /Köllő Katalin: Rendkívüli újdonság a sétatéri színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"

"Márc. 28-án volt a kolozsvári Állami Magyar Színházban Cristopher Marlowe Doktor Faustus tragikus históriája bemutatója, Mihai Maniutiu rendezésében. /Köllő Katalin: Doktor Faustus tragikus históriája a Magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./"

"A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata térhetett haza a legtöbb díjjal, összesen öttel a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiváljáról, amelynek záróünnepségére jún. 28-án került sor. A nagy sikert a kolozsváriak Doktor Faustus tragikus históriája című előadása érte el, amely elnyerte - a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadásával megosztva - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fölajánlott nagydíjat. A Marlowe előadásban nyújtott alakításáért, Mephistophilis szerepéért Kézdi Imola elnyerte a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díjat. Ugyancsak egyéni díjat tudhat magáénak Cristian Rusu, az előadás díszlettervezője. Két díjjal térhetett haza a kolozsvári színház kitűnő művésze, Bogdán Zsolt, aki a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepének megformálásért elnyerte a szintén a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott Különdíjat, valamint megkapta a dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere által hagyományteremtő szándékkal alapított különdíjat. A fesztivál tizenötéves történetében még nem teltek meg ilyen mértékben a színházi előadásokra hivatott termek. A zsűri elnöke, Fodor Tamás értékelte a tíznapos fesztivál előadásait, hangsúlyozva, hogy nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen sok jó előadás és társulat létezik a határon túli magyar intézményekben, ez pedig nagyszerű dolog, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol sok fásult színész van, akik iparként űzik a mesterségüket. /Köllő Katalin: Öt kisvárdai díj a kolozsvári magyar színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A díjkiosztó gálával és az azt követő Bozsik Yvette Társulat Lakodalom című táncszínházi előadásával ért véget szept. 7-én Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A Kollokvium Nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című előadása nyerte el. Előadásdíjat kapott a kolozsvári Állami Magyar Színház Slawomir Mrozek Károly című produkciója, az ebben szereplő Bíró József pedig elnyerte a legjobb férfialakítási díjat. A Muskátli Vendéglő által felajánlott különdíjat a kiemelkedő együttes játékért a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Két nő közt című előadása kapta. A legjobb női alakítás díját Márkó Eszter tudhatja magáénak, és Életműdíjjal tüntették ki Kovács Ildikó rendezőnőt. /Köllő Katalin: A kolozsváriak nyerték a Kollokvium Előadásdíját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 27-én tartották Nagyváradon, az Állami Színházban a Rövid Dráma Hetének nyitóünnepségét. A 2001-2003-as időszaknak a rövid dráma műfajába besorolható legjobb előadásait hozták el Váradra. Az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színházban folytatódott a program, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a budapesti Thália Színház közös produkciójával, a Játékkal. Szept. 29-én az Árkádia Színház magyar társulata lép színpadra a Cirkuszkabaré című előadással. Okt. 1-jén a Temesvári Csiky Gergely Színház játssza Ionesco Leckéjét, másnap pedig a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tart bemutatót, Kincses Elemér Kanális című színművével. /Pengő Zoltán: Mindenki nyertes. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Lezárult a Rövid Dráma Hete Nagyváradon, kilenc nap alatt 22 előadást láthatott a közönség. A rendezvényen a magyar színjátszást öt társulat képviselte: a Temesvári Csíky Gergely Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a debreceni Csokonai Színház, valamint a nagyváradi Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház és az Állami Színház Szigligeti társulata. Ez utóbbi Kincses Elemér Kanális című drámáját vitte színre, mely 2001-ben megkapta az UNITER által a legjobb romániai színpadi műnek ítélt díjat. Meleg Vilmos, a Szigligeti társulat igazgatója szerint a magyar színjátszás nem képviseltette megfelelő arányban magát a fesztiválon. /Pengő Zoltán: Újítások, magas nívó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"

"Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Sikeresek az erdélyi magyar színtársulatok előadásai a bukaresti I. L. Caragiale Országos Színházfesztiválon. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata kétszer is előadta Becket Játékát. A közönségsiker mellett a kritikusok tetszését is elnyerte a Tompa Gábor rendezte előadás, így meghívást kaptak egy kanadai, valamint egy írországi fesztiválra, és a jövő év elején alkalmuk nyílik majd Párizsban is előadni a Játékot , tájékoztatott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Szintén nagy volt az érdeklődés a sepsiszentgyörgyi társulat Romeo és Júliája iránt. A november 1-9. között zajló I. L. Caragiale Színházfesztiválon öt szekcióban ötven előadást láthat-hallhat színpadon, rádióban és televízióban a nagyérdemű. /Bálint B. Eszter: Sikeres volt a kolozsváriak Játéka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/"

"A Kárpát-medencei magyar színházak szövetsége, a Játékszíni Társaság első ízben nyújtott át az Életmű-díjat. Senkálszky Endre érdemes művésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának Budapesten, okt. 28-án Gálaest keretében adták át a kitüntetést, laudációt mondott dr. Kötő József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Senkálszky Endre először Aradon lépett színpadra. A kolozsvári Thália színházban Kemény János, Bánffy Miklós, Tóth Elek, Fényes Alice, Tamási Áron társaként vállalta a helytállást kisebbségi sorsban. /(köllő): Korok tanúja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Dec. 3-án mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Beszélgetések hat felvonásban Tompa Gáborral című román nyelvű kötetet, amely a Camil Petrescu Alapítvány és a Teatrul Azi folyóirat gondozásában látott napvilágot. A könyvbemutatóra a Jacques vagy a behódolás című Ionesco-darab szolgáltatott alkalmat, amelyet Tompa rendezésében szintén ezen a napon mutatott be a társulat. Florica Ichim színikritikus, a könyv szerzője az esten méltatta Tompa Gábor tökéletességigényét. A könyv annak a sorozatnak a része, amelyet a Teatrul Azi folyóirat indított a romániai színházak kiemelkedő személyiségeiről. /B. A. M.: Főszerepben Tompa Gábor. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"A 2002/2003-as évad művészeti díjait osztották ki dec. 14-én, vasárnap Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban Tompa Gábor, a színház igazgatója elmondta, a díjak anyagi értékét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM), illetve Ambrus Csaba kolozsvári vállalkozónak köszönhetik. A díjazottak: Hatházi András, Kali Andrea, Visky András /szerzői és dramaturgi munkájáért/, Molnár Levente /debüt-díj/, Bíró József, Nagy Dezső, Kézdi Imola. Fődíjak: Dimény Áron, Salat Lehel, Csíky András, Bogdán Zsolt. Bánffy-vándordíj: Bács Miklós. /Köllő Katalin: Művészeti díjak kiemelkedő teljesítményekért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"Magyar előadásokat is díjaztak a román Művelődési Minisztérium által megszervezett, a 2002/2003-as évadot értékelő díjkiosztó gálán. A zsűri három díjat ítélt oda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Rómeó és Júlia előadásáért, és elismeréssel jutalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház Doktor Faustus tragikus históriája című produkcióját. Országos rendezői díjban részesült Bocsárdi László, a Rómeó és Júlia című előadás rendezője. Ugyancsak a Rómeó és Júlia előadásban, Júlia szerepében nyújtott kiemelkedő alakításáért Péter Hilda a fiatal alkotók díját nyerte el. Jutalmazták Könczey Árpád zeneszerzőt is, ő szintén országos díjat kapott az előadás zenéjének megkomponálásáért. /Magyar művészeket is kitüntettek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Dec. 28-án a Fehér tűz, fekete tűz című előadás után adták át a kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíjat az idei nyertesnek, Bács Miklós színművésznek. A színművészt a 2002/2003-as évad legjobb művészi teljesítményéért díjazta a színház a Farsang, illetve a Pantagruel sógornője című előadásokban nyújtott alakításaiért. Bács Miklós elmondta: napjainkban rengeteg díj létezik, mind formai, mind tartalmi szempontból. - A Bánffy-díjnak viszont van egy különlegessége. Nem áll mögötte hatalmas állami, vagy egyéb társadalmi, kulturális szervezet, hanem egy szűk szakmai kör értékelése nyomán kaptam meg, éppen ezért úgy érzem, hogy sokkal értékesebb, mint a többi díj - jelentette ki. /Köllő Katalin: Átadták a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"