Telt ház előtt mutatták be január 11-én, vasárnap Párizsban a Lucernaire Színházban Samuel Beckett Játék című színművének Tompa Gábor rendezésében színpadra állított magyar nyelvű előadását, a Kolozsvári Magyar Színház és a budapesti Thália közös produkcióját. Tompa Gábor elmondta, hogy a Beckett-mű egy éven belül a második produkció, amelyet a Tháliával közösen hoztak tető alá, s havonta többször is műsorra tűzik Kolozsvárott, illetve Budapesten. /A Játék Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Cs. Erdős Tibor kilencvenévesen javíthatatlan optimistaként továbbra is előre tekint, az újabb művészi kihívások teljesítésének irányába. Hol szervezőként, hol pedig kiállítóművészként könyvelhetett el sikereket az utóbbi évtizedben, többek között Nagyváradon, Budapesten, Kolozsváron. A kincses városban legutóbbi tárlatán portréfestői erényeit csillogtatta meg. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Művészi kiteljesedésének kezdeti színhelye Nagyvárad volt, majd 1948-ban a Magyar Művészeti Intézet megalakulásakor Kolozsvárra költözött. Tevékeny részt vállal a magyar felsőfokú művészképzésben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezőjeként is jelentős sikereket ér el. Cs. Erdős Tibor sokoldalú, grafikus, festő, díszlettervező és iparművész egy személyben. A modern művészet túlkapásait nem fogadta el: "a mindig újat, mellbevágót forszírozók nyomán korunk művészeti élete kardnyelőkkel, lángfúvókkal, gnómokkal van tele. A művészetben nem lehet bizonyítani, hogy miért jó, vagy jobb egy műalkotás. Erre látszólag nincs pontos mérce. És mégis van. Mert remekművek pillanatnyilag eltűnhetnek a társadalom szeme elől, de azért túlélik a szellemi apályokat. A művészet egyik alapmotívuma a szabadság. Alkotói szabadságban pedig a művészt senki és semmi nem korlátozhatja. Legfeljebb nem lesz kegyeltje a hatalmi gondolatnak. A szocreálban is születtek remekművek. Itt van például Barcsay. Én a folytonosság híve vagyok" – nyilatkozta a vele 1994-ben készített interjúban. /(németh): A kilencvenéves Cs. Erdős Tibort köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Tinódi Lantos Sebestyén diák Cronicáját éppen 450 éve nyomtatták ki Kolozsváron, és ezt ünnepelte ápr. 1-jén z a egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Színház, Magyar Opera, megannyi szerkesztőség, nyomda, valamint az Amaryllis Együttes. Szőcs István felidézte: 2000-ben a kolozsvári könyvkiadás és nyomtatás kezdeteinek a 450. évfordulójára emlékeztek. A Váradi Regestrum kiadásának évéhez, 1550-hez tájolják be a megemlékezéseket. A II. András király idejében, 1208–1235 között készült vizsgálati és nyomozati jegyzőkönyveket 1550-ben, Erdély akkori kormányzója, Fráter György Kolozsváron kiadta. E kötet jelentősége jogtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti szempontból páratlan. Sok kolozsvári nyomda és könyvkiadó összefogott, és újra megjelentette a Regestrumot, amely az eredeti mellett a magyar, román, német és angol fordítást is tartalmazta. A Sapientia Egyetem vitára hívta ki a Babes–Bolyai történészeit: Igen, és mennyiben tekinthető hiteles kortársi beszámolónak Tinódi Erdélyi krónikája? A további kolozsvári emlékezések közé sorolható, hogy Visky Gábor, a magyar színház dramaturgja Tinódi ókori tárgyú műveiből fog alkotni színpadi Triptichont. Ezek a Jázon és Médea (1537, Judit asszony históriája (1540) és végül Dávid király mint a nagy Góliáthal megviut (1549). /Szőcs István: Lantos fesztivál Sebestyén deák végemléközetére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia – jelentette ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára ápr. 1-jén, Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. A következő időszakban a kormány nagyobb figyelmet fog fordítani a Magyar Opera támogatására. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnöke elismerte, az utóbbi időben bővült a minisztériumnak a kolozsvári színháznak szánt kerete, amely ma már 95 millió forintra emelkedett. /Lepedus Péter: Több pénz jut a kultúrára? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./ Az erdélyi magyar kultúrát mielőbb be kell építeni a magyar kultúra külföldi bemutatkozásaiba – jelentette ki Vass Lajos, a magyarországi művészeti élet kiemelkedő képviselői mellett Erdély legreprezentatívabb magyar művészei is jelen legyenek. /NKÖM-küldöttség Kolozsváron. Összmagyar bemutatkozás külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.3./

Ápr. 5-én adták át a Román Színházi Szövetség (UNITER) 2003-as évre szóló díjait. A jelöltek között hangsúlyosan jelen volt a Kolozsvári Magyar Színház is a legjobb előadás, a legjobb rendező, illetve a legjobb férfialakítás kategóriáiban. Senkálszky Endre érdemes művész a bukaresti Nemzeti Színházban átvette Ion Caramitru UNITER-elnök különdíját. 67 évet töltött a színpadon a 90 éves Senkálszky Endre. Bogdán Zsoltot a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott alakításáért tüntették ki a 2003-as év legjobb férfiszínészeként. /Kolozsvári UNITER-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Magyarország május elsejétől az Európai Unió tagjává vált. Ennek megünneplésére szervezett kétnapos rendezvénysorozatot a kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a kolozsvári Állami Magyar Színházzal és a Magyar Operával közösen. Máj. 1-jén a magyar és az uniós zászlóval díszített színpadon a Magyar Opera zenekarának és kórusának előadásában a elhangzott az Örömóda, az EU himnusza, majd a magyar himnusz. Dr. Cseh Áron főkonzul ünnepi beszéde következett. Az EU megnöveli a magyarság mozgásterét és lehetőséget ad, hogy teljes jogú résztvevője legyen a döntéseknek A szónoklat után vetítették a Bánk bán című operafilmet. A teremben ülők megtekinthették a Duna Televízió által közvetített egyenes adásban a dublini ünnepi ceremóniát, amely által a május elsején csatlakozó tíz ország immár hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Az ünnepség máj. 2-án, vasárnap folytatódott a Hídember című történelmi film bemutatójával, amely Széchenyi István életét eleveníti fel, majd következett a rendezvénysorozat csúcspontja, a Hagyományok Bálja című néptánc-koncert. /Köllő Katalin: Kitárultak Európa kapui. Ünnepi rendezvénysorozat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Kányádi Sándor költő 75. születésnapját ünnepelte Kolozsváron máj. 14-én, a Magyar Színházban, a magyarországi Kaláka együttes koncertjeivel. A zenekar Kányádi sok versét megzenésítette. /Kányádi Sándort köszöntötték 75. születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Szept. 19-én nagy sikere volt Muszty Bea–Dobay András A kék csodatorta című mesemusicaljének, a kolozsvári Állami Magyar Színház új évada első bemutatójának, Keresztes Attila rendezésében. /Ó, de kár, hogy szünet van! A kék csodatorta a sétatéri színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Okt. 3–10. között 11. alkalommal rendezték meg a Román Dráma Fesztiválját Temesváron. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az Eugène Ionesco: Jacques vagy a behódolás című előadással vendégszerepelt az immár hagyományossá vált színházi találkozón, mely elnyerte a Legjobb rendezésért, valamint a Legjobb díszlet-jelmez-maszkért járó díjat (díszlettervező: Bartha József, jelmeztervező: Carmencita Brojboiu, maszkok: Venczel Attila). /Díjak a Román Dráma Fesztiváljáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Balassi költészete ihlette a Boldog az ki akarsz lenni életedben című színpadi játékot, melyet a THÉ Thália Helyi Élete egyetemi irodalmi színjátszó csoport adott elő a kolozsvári Állami Magyar Színházban nov. 7-én, a költő születésének 450. évfordulója alkalmából. A csoport vezetője dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezető professzora elmondta, a csoport mostani összetételében egy éve alakult. Első bemutatójuk a Csokonai-nap volt, 2003. novemberében. A kolozsvári Balassi-nap a költőről és életművéről szóló kerekasztal-megbeszéléssel folytatódott, melyen részt vett a tanszék vendégtanára, dr. Tóth Zsombor is. /Gáspár Hajnal: Azki boldog akarsz lenni életedben. Balassi-fantázia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész az utóbbi évadokban többször lépett fel az opera színpadán. Gyergyóremetén született, Székelyudvarhelyen végezte a tanítóképzőt. Ezután határozta el, hogy színész lesz. Kolozsváron, Csíky András osztályában végzett. Tompa Gábor szerződtette a Kolozsvári Magyar Színházhoz A zenéhez Bencze Gergely Katalin hozta közelebb, aki zenét szerez, tanít, karmester, korrepetál, nagyon sokoldalú. /Köllő Katalin: Egy énekes színész története. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Harmadik alkalommal rendez Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban az Izraelből érkező David Zinder, a tel-avivi Egyetem Színművészeti Tanszékének tanára. Ezúttal Euripidés Bakkhánsnők című darabját viszi színre. /Köllő Katalin: Görög tragédia a kolozsvári színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Dec. 19-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a magyar főkonzulátus anyagi támogatásával négyszáznegyven magyar kisdiák tekinthette meg Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című mesemusicaljét. Szentpéteri István konzul felhívta a gyermekek figyelmét a színházépület előcsarnokában látható Alkotó magyarok itthon és külföldön című tudomány- és technikatörténeti kiállításra. /Ö. I. B.: Előkarácsony a főkonzulátussal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Az elmúlt évad legkiemelkedőbb teljesítményéért járó, a Művészeti Tanács által odaítélt Bánffy Miklós Vándordíjat vehette át december 17-én Senkálszky Endre, érdemes művész. A 90. életévét betöltött művésznek a magyar hivatásos színjátszás 212. évfordulóján nyújtotta át a kitüntetést a kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán Bács Miklós, a tavalyi vándordíjas. /Átadták a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Április 7-től 9-ig a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Csíkszeredában vendégszerepel, ahol három kiemelkedő produkciót, a Doktor Faustus tragikus históriáját, a Jacques, vagy a behódolás című előadást, illetve az Egyszer kettő néha sok című bohózatot mutatja be. Csíkszereda a színház székelyföldi turnéjának első állomása, a kolozsvári társulat Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozik. /Csíkszeredában a kolozsvári színház. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Hatalmas sikert aratott a kolozsvári Állami Magyar Színház Székelyudvarhelyen. Már nagyon régen jártak erre, a vastaps talán meggyőzi őket, hogy érdemes gyakrabban eljönni. Ray Conney Egyszer kettő néha sok (Páratlan páros) című bohózatával érkezett a kolozsvári társulat. /Barabás Blanka: Jöhettek volna bármivel, úgyis... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház újabb bemutatója május 25-én lesz. A cigány mesék és legendák alapján összeállított Feketeszemű rózsák című előadás színpadi történet köré szerveződik, amelynek középpontjában egy esküvő áll. Az előadás rendezője a Nagy-Britanniából érkezett Alan Lyddiard. „A Feketeszemű rózsák Európa legkirekesztettebb népcsoportjának kultúráját, történeteit ünnepli és meséli újra színházi formában. De rólunk is szól: egy társulatról; Romániában élő magyarok egy csoportjától; a bővülő Európáról; egy angolról, aki otthont keres egy idegen országban” – nyilatkozta Alan Lyddiard. /Feketeszemű rózsák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A Kolozsvárt megviselő történelmi viharok ismeretében szinte csodával határos, hogy egyáltalán fennmaradt a több évszázados múltra visszatekintő Kolozsvári Állami Magyar Színház levéltári anyagának nagy része. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársai pillanatfelvételt készítettek a magyar nyelvű színházak levéltárairól. Megállapították, hogy a levéltár felbecsülhetetlen információkat tartalmaz. Az archívumban az 1800-as évek közepétől kezdődően vannak előadás-színlapok, sajtó-kivágatok, fényképek, szövegkönyvek, rendezői példányok, különböző emléktárgyak. A kolozsvári színjátszás 1792-ben indult. Janovics Jenő színházigazgató 1945-ben hunyt el, de 1900-tól haláláig folyamatosan jelen volt a kolozsvári színházi életben, hagyatékuk is bekerült a színház dokumentációs tárába. Olyan színházi folyóiratokat is őriznek Kolozsváron, amelyek sehol máshol nincsenek meg. Jelenleg rendszertelen az adathalmaz, rendszerezése még tart. A végcél a digitalizálás lenne. Hatalmas fotómennyiség áll még feldolgozatlanul. Több magyar színház levéltárának a feltérképezését végzik el Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken. A kolozsvári anyag feltárásához több szakemberre van szükség. /F. I.: Feltáratlan színháztörténeti kincsek. Jobb sorsra érdemes a Kolozsvári Magyar Színház dokumentációs tára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Hetvenhét éves korában elhunyt László Gerő Szentgyörgyi István- és Bánffy Miklós-vándordíjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. László Gerő /sz. Gyulafehérvár, 1928. jan. 3./ a kolozsvári Művészeti Intézetben 1950-ben szerzett diplomát. 1948. április 1-jétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1992-től örökös tagja. 1952–1954 között a főiskolán tanított, majd 1991-től a Babes–Bolyai Tudományegyetem színészi tagozatán beszédtechnikát tanított. 1999-ben Seprődi Kiss Attila szerkesztésében László Gerő portréfilm készült a Duna TV-ben. /László Gerő (1928–2005). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Július 9-én volt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a bábos tábor záró előadására. A tábort Bereczki Gyula kolozsvári bábos vezette. A tábor utolsó napjaiban Varga Csilla, a kolozsvári színház vezető színésze is bekapcsolódott a darabok előkészítésébe. /(vásárhelyi): Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 8./

Sikeres volt a szeptember 28-án tartott évadnyitó előadás a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az Egyszer kettő néha sok című produkciót telt ház előtt mutatták be. Az elmúlt évadban bemutatott Ray Cooney-vígjátékot Keresztes Attila állította színpadra. /(köllő): Évadnyitás a sétatéri színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház következő bemutatója Visky András: Tanítványok című színműve lesz. Visky a Gulág-világ történeteit mondja újra a színpad nyelvén. A Tanítványok a Szentírás terét és idejét kitágítva a bibliai üldözők elől menekülő tanítványokat egy barakkba menekíti. Ily módon az előadásban az 50-es 60-as évek megfélemlítéssel teli Romániájának légköre rajzolódik ki. A rendező Tompa Gábor. /Országos bemutató a sétatéri színházban. Visky András: Tanítványok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./