Boér Ferenc hajdani szatmárnémeti színművész, ma a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja előadói sorozatot tart Szatmárnémetiben. Nevét sok színházi élmény és előadói est emléke őrzi. Boér Ferenc, a nagy sikerű drámai színész „önállósította magát”, írta Kántor Lajos 1976-ban. Kevesen kaptak abban az időben annyi nagy szerepet Románia–szerte, mint ő. És a csúcsra ért drámai színész le–lelépett a színpadról, hogy felléphessen a pódiumra. Makacsul mondta: Mondj igazat! (a Korunk fennállásának 50. évfordulója alkalmából). Boér Ferenc előadói sorozata március 16-án kezdődik. Az első összeállítás a Rendületlenül címet viseli, és 1848 emlékére készült. A cím ugyanakkor Boér Ferenc művészi hitvallása is lehetne. /Csirák Csaba: Boér Ferenc előadói sorozata Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 12/

Magas állami díjakat adott át március 20-án Kolozsváron a magyar főkonzulátuson Cseh Áron főkonzul: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta négy személy március 15-e alkalmából. Gergely István szobrászművész, dr. László Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár, Csíky András és Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművészek különböző művészeti ágak kimagasló és kiváló képviselői, alkotásuk az összmagyar kultúra és művészet számára is maradandó értéket teremt – hangsúlyozta a főkonzul. Gergely István nem érhette meg a kitüntetés átadását. Az oklevélen ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke Gergely István szobrászművésznek, az erdélyi magyar történelem és művelődéstörténet jeles személyiségeinek szobrászati alkotásokban és plakettekben való, magas művészeti színvonalú megjelenítéséért, a magyar történelmi kulturális érték, és a népi művészeti hagyományok ötvözésével sajátos formavilágot teremtő életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. László Ferenc oklevelén ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke dr. László Ferenc zenetörténésznek, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanárának, a magyar, a román, és az egyetemes zeneművészet és zenetudomány szolgálatában végzett munkássága, művészi és tudományos életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Csíky András következett: „Csíky András Jászai Mari-díjas színművésznek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának, a magyar és az egyetemes színházművészetben egyaránt maradandót alkotó, öt évtizedes művészi pályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Végül Bogdán Zsolt: „Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművésznek, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. ” /Köllő Katalin: Magyar állami díjakat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei díszvendége, Kolozsvár kamarazenei szekciója, az Arcadia Vonósnégyes, melynek egy magyar tagja van Török Zsolt, impozáns környezetben mutatkozott be a húsvéti ünnepek alatt. A Transylvania Barokk Együttes szintén megmutatkozott a fesztiválon. Március 25-én a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadására került sor a Thália Színházban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kolozsvári kamarasikerek a Budapesti tavaszban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Percekig tartó vastapssal jutalmazta a budapesti Thália Színház közönsége a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gianni Schicchi című előadását. Kolozsvár a Budapesti Tavaszi Fesztivál idei vendégvárosaként több más produkcióval együtt ezzel az előadással képviseli az erdélyi művészetet Budapesten. /Kiss Judit: Vastaps a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Szerzői felolvasással és könyvismertetővel kezdődött április 1-jén a Pallas-Akadémia Könyvkiadó megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett kétnapos ünnepségsorozat Csíkszeredában. Markó Béla ezúttal mesemondóként volt jelen, Ki lakik a kertünkben? című meséskönyvét Kovács András Ferenc költő mutatta be, majd részleteket olvasott fel Árkos üzenete egy világpolgárnak. Utak, tájak, emberek, 6. című könyvéből Váli Éva csíkszeredai író. Beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az erdélyi magyar közösség jövője elsősorban az értelmiség állapotán, közérzetén múlik. Ehhez járult nagyban hozzá a Pallas-Akadémia Könyvkiadó az elmúlt 15 évben – méltatta a kiadót a politikus-költő. A második napon a Kriterion Ház kiállítótermében Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg a Pallas-Akadémia könyveit illusztráló művészek munkáiból szervezett kiállítást. Délután Páll Lajos festőművész-költő művészalbumát mutatták be, este pedig a színház vette át a szót: a csíki közönség Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című vígjátékát láthatta a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában. /Horváth István: Tizenöt év húzókönyvekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Új kiadvánnyal gazdagodott a magyar kulturális sajtó. A budapesti Alexandra Kiadó gondozásában negyedévenként megjelenő Hungaricum célja a határon túli magyar irodalmi, művészeti, tudományos értékek és alkotóik bemutatása. A 196 oldalas, nagyformátumú, színes kulturális magazin első száma a múlt évben látott napvilágot és melléklete az olasz–magyar kulturális kapcsolatok történetét, az Olaszországban élő magyar alkotókat mutatja be. A 2008/1-es szám Erdély-központú, melléklete az Erdélyi szőttes címet viseli. „Az erdélyi magyarság szellemi – kulturális, irodalmi, művészeti, tudományos – értékeit hiánytalanul bemutatni egyetlen mellékletben nem lehet. Csak hozzákezdtünk, remélve, hogy lesz erőnk és lehetőségünk e fantasztikusan gazdag forráshoz még sokszor visszatérni” – olvasható a bevezetőben. Képet ad a folyóirat az erdélyi magyar irodalomról, az irodalmi műhelyekről, a kolozsvári Helikonról és Szilágyi Istvánról, a marosvásárhelyi Látóról és Kovács András Ferencről, az aradi Irodalmi Jelenről és Böszörményi Zoltánról, a kolozsvári Korunkról és Kántor Lajosról, a csíkszeredai Székelyföldről és Ferenczes Istvánról. A Hungaricum bemutatja a kolozsvári színházat is, a képzőművészet képviselőjeként Kós András szobrászművészt, de szó esik a marosvásárhelyi Teleki Téka kincseiről is. /Németh Júlia: Hungaricumként Erdélyi szőttes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Két részletben összesen hétszázezer lejjel – több mint kétszázezer eurós összeggel – támogatja a helyi tanács az Európai Színházi Unió (UTE) fesztiváljának kolozsvári szakaszát – jelentette be Emil Boc polgármester. Az összeg felét a jövő hét elején, a fennmaradó részt pedig a júniusi költségvetés-kiigazításkor utalják át a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, amelynek igazgató-rendezőjével, Tompa Gáborral Boc aláírta az együttműködési megállapodást. „A hétszázezer lej a színházi fesztivál költségeinek mintegy 50-60 százalékát fedezi, de megfelel annak a minimumnak, amellyel munkához lehet látni” – tette hozzá Emil Boc. Korábban kétségek merültek fel a magyar színház és a bukaresti Bulandra Színház által közösen szervezett nemzetközi színházi fesztivál kolozsvári szakaszával kapcsolatban. Tompa Gábor elmondta, 715 ezer euróba kerül a kolozsvári szakasz, de a megítélt támogatással megtehetik az első lépéseket Szívesen venné a magyarországi közalapítványok és szervezetek felajánlásait. /Mégis lesz UTE-fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Egyszerre tartja diszkriminatívnak és törvénytelennek az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári önkormányzat illetékes igazgatóságának eljárását az iskolák, egyházak és civil szervezetek által benyújtott pályázatok felülbírálása kapcsán, ugyanis a határozat-tervezetekben jelentősen módosították a vissza nem térítendő pályázatokat elbíráló szakbizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéseit a jóváhagyott pályázatokra vonatkozóan. Az elmúlt évek folyamán ilyenre még nem volt példa. A szakbizottság eredetileg jegyzőkönyvbe foglalt döntésében még az összes kolozsvári magyar iskola is megtalálható. A szakbizottság eredetileg 1,6 millió lejt javasolt az egyházak támogatására, ebből a római katolikus egyház 180 000 lej, református egyház 210 000 lej, unitárius egyház 70 000 lej, evangélikus–lutheránus egyház – 25 000 lej, zsidó hitközség – 15 000 lej, egyéb felekezetek – 80 000 lej. Ezzel szemben az igazgatóság által elkészített határozattervezetben már a következő összegek jelennek meg: római katolikus egyház 90 000 lej, református egyház 183 000 lej, unitárius egyház 31 900 lej, az evangélikus-lutheránus egyház 2250 lej, a zsidó hitközség 1050 lej, egyéb felekezetek pedig 73 800 lej. A civil szervezetek esetében a szakbizottság 2247 millió lejt javasolt 52 pályázat támogatására. Ehhez képest a városi tanács elé terjesztendő határozattervezetben már csak 928 600 lej szerepel, s ráadásul a pályázók listáját is alaposan megnyirbálták, az 52 pályázatból 24-et ejtettek. A kolozsvári Magyar Színháznak juttatott, az Európai Színházi Unió Fesztiváljára kért 350 000 lejt leszámítva, a maradék 530 600 lejt 28 pályázó között javasolják szétosztásra. A pályázó magyar civil szervezetek közül csak 5-öt terjesztenek elő, ezeknek összesen 85 000 lej jutna /Helikon, Erdélyi Gyopár, Korunk, Claudiopolis Egyesület és Bogáncs-Zurboló Egyesület/. László Attila RMDSZ megyei elnök a kérdés megvitatására rendkívüli frakcióülést hív össze. /Papp Annamária: Jelentős támogatástól estek el Kolozsváron a civil szervezetek. Rendkívüli RMDSZ-frakcióülést hívott össze mára László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A szakbizottság döntése miatt tizennyolc magyar civil egyesület nem kap támogatást, köztük az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Barabás Miklós Céh, az Ördögtérgye Egyesület, a Magyar Doktorandusok Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, a Tranzit Alapítvány, a Media Index Egyesület, a Tectum Egyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Szarkaláb Művelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a lutheránus nőszövetség és a Bölöni Farkas Sándor Egyesület. /Benkő Levente: Szegénység vagy önkény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A magyar költészet napját ünnepelték április 11-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház és a Koinónia Könyvkiadó közös rendezvényével, megnyitották Kaiser Ottó budapesti fotóművész Határtalan irodalom című fotókiállítását, majd bemutatkozott a Hungaricum című folyóirat. Április 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében egész napos – irodalmi konferenciát és felolvasást magába foglaló – programra került sor. A Kánon(ok). Pantheon(ok) irodalmi konferencián beszélgetést folytattak „Magyarországi szerzők az erdélyi irodalmi folyóiratokban” címmel, délután pedig „Erdélyi írók jelenléte és recepciója a magyarországi irodalmi folyóiratokban” címmel tartott előadást Tarján Tamás és Margócsy István. Az E-MIL költészetnapi felolvasást rendezett a Bulgakov kávéházban. /Köllő Katalin: Költészet Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencián választ arra keresték a választ kérdésre, milyen kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva. A közösnek látszó konklúzió: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok erőteljes ízléspreferenciával válogatnak, nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. A hozzászólásokból körvonalazódott: egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. /Kánon helyett értékközpontúság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Április 13-án Tesszalonikiben az Európa Színházi Díjak átadása alkalmából rendezett rendkívüli közgyűlésén az Európai Színházi Unió (UTE) egyhangú szavazással teljes jogú tagjává választotta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat. Az UTE 1990-ben alakult. A legrangosabb európai színházi szövetség célkitűzése az Európai Unió kultúra és színház általi építéséhez való hozzájárulás. /Uniós tag lett a kolozsvári magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az Európai Színházi Unió (UTE) teljes jogú tagjává választotta a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, Tompa Gáborral, a színház igazgatója leszögezte, ez óriási megtiszteltetés, hiszen az Európai Színházi Unió talán a világ legrangosabb színházi szervezete. A tizenhét tagszínház gyakorlatilag az európai színjátszás elitje. /Darvas Beáta: Első hullámos színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata által 2007 októberében bemutatott Ványa bácsi öt kategóriában is UNITER /Román Színházi Szövetség/-jelölést kapott: az előzsűri a Legjobb pályakezdő (Pethő Anikó), Legjobb férfi főszereplő (Hatházi András), Legjobb díszletterv (Carmencita Brojboiu), Legjobb rendezés (Andrei Serban) és Legjobb előadás díjára terjesztette fel. Az április 14-i díjkiosztó gálán a kolozsváriak végül három jelölést váltottak át díjra: Hatházi András megkapta a címszerepért a Legjobb férfi alakítás, Andrei Serban pedig a Legjobb rendezés díját, a produkció ugyanakkor elhozta a Legjobb előadás díját. /Három UNITER-díj a kolozsvári színháznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház immár része az európai színházi elitnek, az Európai Színházi Unió tagjai közé fogadta. Korábban a közönség egy része és néhány színházi személy próbálta megbuktatni Tompa Gábor direktort, mert nem a közönségnek csinál színházat, hiányoznak a magyar klasszikusok. Mások úgy gondolták, a színházi nyelv, a nemzetközi sikerek többet tehetnek a magyar kultúráért, nemzetért, mint a „középszerű, ám mély nemzeti érzéssel színpadra vitt magyar klasszikus alkotás. ” /Simon Judit: A színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Egyre nehezebb lett az élet, emlékezett Katona Szabó István, 1952. január 28-án bejelentették a pénzbeváltást, csak egyéneknek váltottak be pénzt személyre szólóan, egy kisebb összegig, 1000 lejig 100 lejért 1 lejt adtak, aztán emelték a beváltási arányt, de nagyobb összegnél már 400 régi lejért számítottak 1 új lejt. Az átváltást január 31-ig be kellett fejezni. Nagy tömegek pénze elúszott. A sajtó tele volt olyan híradásokkal, hogyan akarták kijátszani egyesek a pénzbeváltást. Szóba kerültek a spekuláns áru rejtegetők, élelmiszert felhalmozók. Március elején megjelent a pártvezetés hivatalos közleménye, mely a januári pénzreformot bírálta és Luka pénzügyminiszter felelősségét állapította meg. Luka mindezt önbírálattal elfogadta. Azt lehetett gondolni, hogy ezzel megússza az egészet. Felmentették Iacob Alexandru pénzügyi államtitkárt, aki nem volt más mint a Kolozsváron 1945-ben nagyhatalmú pártpotentát, Jakab Sándor. Tamás Gáspár volt a kolozsvári Magyar Színház igazgatóságának várományosa. Jeles színészek panaszolták el, milyen állapotokat teremtett opportunista túlbuzgóságával Marosi Péter, aki már harmadik éve igazgatta a színházat. Tamás Gáspár nem szerette a kiugrott református papból lett színigazgató kritikust. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Kozma Mária írói munkássága nemcsak regényeiről, elbeszéléseiről és novelláiról ismert, cikkek, tanulmányok, rövidprózák egész sorának is a szerzője. Kolozsváron végezte a bölcsészetet. Kedvelője a gyermekirodalomnak, meséket is ír. A múlt nyáron Tompa Gábor rendező fölvetette, hogy a Kozma Mária egyik írásából érdemes lenne színpadi játékot faragni. Megírta, elfogadták, idén lesz a bemutatója a kolozsvári színházban. /Papp Annamária: Erre a feladatra (hivatásra?) születtem” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Néhány vállalkozó kedvű fiatal tavaly nyáron két héten át szekerekkel és kocsikkal járva a Dicsőszentmárton környéki falvakat, színházi előadást tartott olyan településeken is, ahol évtizedek óta nem jártak színjátszók. Az Erdélyi Vándorszínház csapata 2007. július 8-án a Kolozsváron az Állami Magyar Színház próbatermében alakult kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti szakos hallgatókból. A társulat Csuja László, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakos diákjának vezetésével és Tompa Gábor igazgató-rendező támogatásával kezdte meg munkáját. Faluról falura vándorolva közel 1200 néző előtt játszottak. Csupán egy rögzített cselekményváz állt a színészek rendelkezésére, előre megírt szövegkönyv nélkül minden alkalommal más formmt öltött az előadás: a játszók beépítették az adott hely jellegzetességeit, tárgyait, folyamatosan bevonták nézőiket is a játékba. Az Erdélyi Vándorszínház nyáron újabb előadást szeretne létrehozni, most a Szatmárnémeti környéki falvakban. /Bonczidai Éva: Vándorszínház a 21. században. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Tőkés László európai parlamenti képviselő volt a díszvendége annak a közéleti fórumnak, amelyet május 13-án tartott Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. „Ha jó ügyben, jó emberek, jó órában gyűlnek össze, akkor egészen bizonyos, hogy abból jó dolog fog születni” – jelentette ki Csép Sándor, az MPP városi tanácsosjelöltje. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: az MPP ténylegesen is változást ígérő lehetőség, s új színfoltot képes behozni az erdélyi politikai életbe. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke, városi tanácsosjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a színházpolitikában csupán egy társadalmi réteg igényét elégítik ki, a teljes közönség igényeit nem veszik figyelembe. „Hogyan lehet az, hogy senkit nem zavar, hogy nincs néző a színházban, és lassan az egész színház felköltözik a színpadra?” – tette fel a kérdést Tőkés László, hozzáfűzve: bár elismeri, hogy a kolozsvári színház rangos, de az nem áldozható fel kísérletező stúdiószínházzá. Tőkés László rámutatott: úgy tűnik, az RMDSZ hallgatólagosan feladta Kolozsvárt. /P. A. M. : Tőkés: Az MPP valósítja meg a romániai magyar rendszerváltást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Elhunyt Morvay István fuvolaművész, zenekritikus. a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának alapító tagja. 1920. szeptember 1-jén született Kolozsváron. Zenei tanulmányait kénytelen volt megszakítani, munkatáborba deportálták. 1945 őszén hazakerülve szülővárosába folytatta tanulmányait a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet zeneszakán. 1948. decemberétől a Kolozsvári Magyar Színház mellé szerveződő Népopera zenekarának alapító tagjaként 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgálta gyakorló zenészként a kolozsvári magyar nyelvű operajátszást. Hangverseny- és operakritikáival élete végéig állandó tényezője maradt a közéletnek. /Turánitz J. Lajos: In memoriam Morvay István 1920 – 2008. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Május 21-én lesz Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke című művének magyar nyelvű ősbemutatója a kolozsvári színházban. A Borisz Davidovics síremléke című regényt maga a szerző alkalmazta színpadra, a drámát Radics Viktória fordította magyarra. A főhős a szovjet titkosrendőrség foglyaként védekezik a csekista vizsgálóbíróval szemben. Az előadás rendezője a horvátországi Robert Raponja. /Borisz Davidovics síremléke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Médiadíjakat adtak át Kolozsváron. A Szabadság Kundi Enikőt, az Életfa Családsegítő Egyesület elnökét díjazta, az egyesületnek a gyermekes családok érdekeit szolgáló sokszínű tevékenységéért, a Paprika Rádió László Attila városi tanácsost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, a város érdekében kifejtett tevékenységéért, a Krónika Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzult a román és magyar nép közötti jó viszony fenntartását szolgáló erőfeszítéseiért. Díjat kapott Pászkány Árpád a kolozsvári vasutas focicsapat kettős sikerében szerzett érdemeiért (az Agenda Clujeanatól), valamint Tompa Gábor, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója (a Vip folyóirattól), az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál megszervezéséért, a magyar színház játékának kiváló minőségéért, román rendezőkkel való színvonalas együttműködésért. /K. E. : Médiadíjak a kiválóságért Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Visky András író, dramaturg, a Koinónia Könyvkiadó vezetője és Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt Marosvásárhelyen a május végi Látó Irodalmi Színpad vendége. Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztők faggatták a meghívottakat színházról, rendezésről, irodalomról, a közös versírásról. /Antal Erika: Szerepcserés barátságok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Az erdélyi magyar színházaknál az évadzáró előadás után sem nyári fesztiválok kötik le a színészek nyarának egy részét. A vadásztársaság volt az évadzáró előadás június 10-én Kolozsváron, folytatódnak a Tompa Gábor által rendezett III. Richárd próbái. A produkciót június 24-én á mutatják be Gyulán. A kolozsvári társulat esetében nincs szükség fiatalításra – közölte Tompa Gábor igazgató –, hiszen a társulat mintegy hetven százaléka 25–35 év közötti. Temesváron egy női és egy férfi színész állást töltöttek be, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál egy férfi színészit, illetve a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál négy férfi színészi és egy színésznői állást hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatánál az évadzáró előadások között Roland Schimmelpfennig Nő a múltból, illetve Carlo Goldoni A legyező című produkciók láthatók. A Színházművészeti Egyetemen is sikeres évadot zárt: a Sok hűhó semmiért utolsó előadását a közönség tízperces tapssal jutalmazta. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház június 18-án zárja idei évadját, amikor a közönség szavazatai alapján átadják a legjobb színésznek és színésznőnek járó díjat. Másnap, 19-én indulnak a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiváljára, amelyen négy előadással vesznek részt. Dunkler Réka művészeti tanácsadó és dramaturg kifejtette, szakmailag a legsikeresebbnek mondható az Elektra, mely több hazai és külföldi meghívást kapott színházi fesztiválokra, és címszereplőjét, Jakab Orsolyát Uniter-díjra jelölték. A szatmári Harag György Társulat mögött szintén sikeres évad áll. Szállasi Katalin gazdasági referens arról tájékoztatott, hogy a gyermektagozattal együtt nyolc bemutató előadást tartottak, s a 28 bérletes ház önmagában is 28 350 nézőt jelent. A 21 tagú társulat négy most végző fiatal színésszel bővül. A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat június 15-én zárja az évadot, a Shakespeare/B. A tévedések komédiája előadásával. Mivel a színháztermet restaurálják, a társulat a filharmónia és szakszervezeti művelődési házban játszott az elmúlt évadban. Meleg Vilmos igazgató szerint a mintegy 3500 bérlet és az, hogy minden előadáson megtelt a nézőtér, azt bizonyítja, hogy a váradiak nem pártoltak el a társulattól. Az évad legsikeresebb stúdió-előadásaival zárja az évadot a temesvári Csiky Gergely Színház. Június 15-én a dán L. Knutzon Közeleg az idő című abszurd drámáját, 16-án hétfőn B. Hrabal Sörgyári capriccio című kisregénye alapján Szilágyi Ágota egyéni előadását láthatja a közönség. Az évad utolsó előadása június 17- Csehov–Kiss Csaba De mi lett a nővel? című darabja. A bánsági színház több mint tízezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban június 10-én mutatták be az Yvonne, burgundi hercegnő című színművet, román kritikusok meghívásával, román feliratozással. A társulat Kisvárdán mutatja be a George és Lennie-t június 24-én, valamint az Yvonne-t 26-án. A Tamási Áron Színház közel húszezer nézőt vonzott az elmúlt évadban. A már hagyománnyá vált évadzáró gálaműsoron szórakozhat a Csíki Játékszín közönsége június 20-án – közölte Parászka Miklós igazgató. Szokás szerint ekkor díjazzák a közönség ez évi kedvenc művészét, és ekkor adják át a Hunyadi László-emlékplakettet. A színház 55 ezres nézőszámmal büszkélkedhet. /Itt a nyár, az évad zár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Június 15-én ballagtak a kolozsvári Állami Magyar Színházban a színis és teatrológus végzősök. Idén 7 negyedéves, és 11 harmadéves színészszakos, valamint 2 negyedéves, illetve 6 harmadéves teatrológia szakos hallgató végzett a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának magyar tagozatán. A végzősöket Hatházi András dékán-helyettes köszöntötte. /- k –: Színis-teatrológus ballagás 2008. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Szabó József színházrendezőt 80. születésnapján ünnepi gálaesten köszöntik június 18-án Nagyváradon. A Magyarországról hazalátogató alkotó kedvenc munkáiról és kivándorlásának okáról beszélt. „Három évvel ezelőtt rendezettem utoljára Váradon. Bródy Sándor Dada című darabját. ”Szabó József /sz. Székelyhíd, 1928./ gazdag életpályát tudhat maga mögött: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik. „A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta fel a számára kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Nagyváradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Ceausescu betiltotta az abszurd színjátszást. 1983. április 9-én ment Magyarországra, névházassággal jutott ki. Előzőleg többször kihallgatták, készültek a dossziék. Szigorúan cenzúráztak mindent, ő viszont az igazságot akarta mondani – mesélte kivándorlásának történetét. /Fried Noémi Lujza: „Az igazságot akartam mondani” = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) igazgatója elmondta, Shakespeare III. Richárdjának próbái folynak, ugyanis Nápolyba készül a Pantagruel sógornője című darabbal, és a Shakespeare-mű szereplői közül több személynek is el kell utaznia. A színház nemrég tagja lett az Európai Színházi Uniónak (UTE), így az egyetlen magyar nyelvű színháza az UTE-nak. Tompa Gábor tovább sorolta az elismeréseket, ennek ellenére idén a kolozsvári társulat egyetlen produkcióját sem hívták meg a pécsi POSZT-ra, de a határon túli magyar színházak kisvárdai fesztiváljára sem. – Anyaországi mellőzés? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. – Ennél több – válaszolta Tompa Gábor, szerinte „mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva”, belterjes „a kis magyarországi színházi társadalom”, lemaradt a világ legtöbb színházi dolgáról. Van egy neves színikritikus Magyarországon, aki a kolozsváriak előadásait mindig elmarasztalta. Tompa szerint a kolozsvári társulat nem szorul rá, hogy magyarországi fesztiválokról díjakat hozzon haza. Tompa elítélte a magyarországi színházi szakmát: „minimális színházi iskolájuk sincs, állandóan kioktatják a határon túli színjátszást”. /Tibori Szabó Zoltán: Teatrianon. = Népszabadság (Budapest). jún. 21./

Június 24-én sajtótájékoztatón értékelte Tompa Gábor igazgató a Kolozsvári Állami Magyar Színház 2007/2008-as évadját. Az évad öt bemutatója közül két meghatározó jellegű előadás született: a három kategóriában UNITER díjjal kitüntetett Csehov: Ványa bácsi, Andrei Serban rendezésében, valamint Silviu Purcarete Puccini víziója, a Gianni Schicchi. Az UNITER díjon kívül Csiky András és Bogdán Zsolt az idei évadban vehették át a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét. Tompa Gábor igazgató-főrendező pedig Médiakiválóság-díjban részesült az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megszervezéséért. A társulat nagy sikerrel vendégszerepelt az Európai Színházi Unió torinói fesztiválján, valamint a Bukaresti Országos Színházi Fesztiválon. /Musca Szabolcs: Rendkívüli évadot zárt a magyar színház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Telt házas előadással mutatkozott be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Gyulán, a Shakespeare Fesztiválon. A Gyulai Várszínház és a kolozsváriak közös produkciója, a Tompa Gábor rendezte III. Richárd július 5-i bemutatóját még három másik előadás követte. „Az előadás még gyakorlatilag nincs kész, ez voltaképpen előbemutató, s majd az igazira Kolozsváron kerül sor novemberben” – jelezte Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, a fesztivál darabjait kiválasztó művészeti grémium tagja. A magyarországi színházi szakma tiltakozását váltotta ki Tompa Gábor nemrégiben megjelent interjúja a Népszabadságban. „Mára Magyarországon a színházi értékrend a feje tetejére van állítva. Noha többször jelen voltunk, sőt díjat is kaptunk a POSZT-on, a szakmai beszélgetéseken előadásainkról rendszerint irtózatos zagyvaságok hangzottak el” – nyilatkozta a neves rendező. Tompa nyilatkozataira reagálva Csáki Judit kritikus és Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó tiltakozó állásfoglalással válaszolt. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Félkész darabbal kész siker. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A tavaszi hibát sikerült nagyrészt helyrehozni, reagált Csoma Botond kolozsvári tanácsos, az RMDSZ frakcióvezetője a kolozsvári tanács döntésére, amellyel 36 pályázónak összesen 1,157 millió lej vissza nem térítendő támogatást utaltak ki művelődési és tudományos tevékenységekre. A támogatott civil szervezetek közül 13 magyar. Az összesen 632 ezer lejes támogatáshoz jutó magyar egyesületek, intézmények közül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Magyar Doktorandusok és Kutatók Egyesülete, az Amaryllis Egyesület, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség 5–5 ezer lejes támogatást kapott. A Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a VIII. Filmfest megszervezésére a Filmtett, a Kolozsvár – Reneszánsz rendezvénysorozatra a Kolozsvár Társaság, a kolozsvári Fő tér dokumentációja elkészítésére pedig a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület 15-15 ezer lejt vehet át. A X. Szent István folklórfesztivál megszervezésére a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportról szóló esettanulmány elkészítésére pedig az Erdélyi Műemlékvédő és Restauráló Egyesület 20-20 ezer lejt kap, a kortárs művészetek fesztiválja megszervezésére a Tranzit Alapítvány, Ciro Pinsuti Mattia Corvino című darabja kolozsvári bemutatójára a Kolozsvári Állami Magyar Opera 30 ezer lejben részesül. A Kolozsvári Állami Magyar Színház megkapja az Európai Színházak Szövetsége XVII., kolozsvári fesztiváljára az önkormányzat által ígért támogatás másik felét, azaz 350 ezer lejt. Tavasszal, április 14-én a bizottság által pozitívan elbírált 52 pályázatból a polgármesteri hivatal pénzhiányra hivatkozva 24-et – köztük 18 magyart – ejtett. /Benkő József: Részleges jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A Népszabadság hasábjain nemrégiben megjelent Tompa Gábor-interjú nagy hullámokat kavart magyarországi kultúrkörökben. Tompa Gábor, a kolozsvári Magyar Színház igazgatója erről nyilatkozott. A megjelent kritikus cikkeket nem tartja vitaindítónak. Szerencsétlennek érzi azt a körülményt, hogy az eredeti interjút jegyző Tibori Szabó Zoltán a vele készített interjúból más anyagot készített. Tompa Gábor a kérdésben megszólaló Csáki Juditnak és Szűcs Katalin Ágnesnek igazat adott abban, hogy valóban a szövegkörnyezetből kiragadott mondatok így, ilyen helyzetben nem érvényesek árnyalatlanul. Tompa sérelmezi a kolozsvári színház mellőzését, de Tibori nem a legszerencsésebb formát adta ennek az anyagnak, nagyon sok szöveg kimaradt. Tompa leszögezte, a határon túli színházak legjava egészen más értékrendet tart magáénak, mint a magyarországi színházak nagy része, továbbá szerencsések, mert nincsenek kiszolgáltatva „egy szűk, homokba dugott fejű szakmának”. /Darvas Baáta: Színházvita: tiszta vizet tea helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./