Nagyváradon kétes a fogadtatása annak az április 29-i gálaműsornak, amelynek vendége a zongorista, Richard Clayderman. A gálának kellene előmozdítania Nagyváradon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szervezett gyászos végű december 5-i, magyarországi népszavazás utáni engesztelődést. A Magyarországról több tízmillió forinttal finanszírozott április 29-i, 20 perces Clayderman show-nak vannak kritikusai. Az önérzetesebb nagyváradi magyarok megalázónak érzik az ilyenfajta magyarországi alamizsnát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szerint a rendezvény a Festum Varadinum teljes költségvetésének a sokszorosát teszi ki, az árát érdemesebb lett volna az erdélyi és partiumi iskoláknak adni. „A határon túli magyarok támogatására nincs pénz, de ilyen gálákra van...” – jegyezte meg. A püspök úgy tudja, az MSZP-hez közeli gazdasági érdekeltségű Eurofilm.Co.Hu Kft. szervezi a Clayderman-turnét, mely Újhelyi István MSZP-s politikussal is kapcsolatba hozható. Idén április 24. és május 1. között rendezik Nagyváradon a Varadinumot. Két előrendezvénye is lesz: április 20-án az egyházkerületi székház dísztermében lép fel Bogányi Gergely zongoraművész, aki Böjte Csaba árváinak gyűjt, április 23-án pedig Bánffy György színművész Wass Albert-előadóestjét hallgathatják az érdeklődők. Április 24-én, a Varadinum nyitó napján, az 50 esztendős Deák Árpád szobrászművész kiállítása nyílik, április 28-án a nagyváradi költők tisztelegnek József Attila emléke előtt. Április 29-én Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szerveznek, amelyre hivatalosak a Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi elnökei és jelenlegi vezetője, illetve a kisebbségügyi államtitkárok: Entz Géza, Törzsök Erika, Tabajdi Csaba, Lábody László, Szabó Tibor, Németh Zsolt és Szabó Vilmos. Április 30-án anyák napi családnapot rendeznek Orbán Viktorné Lévai Anikó fővédnökségével. A záró ünnepség József Attila szobrának felavatása lesz. /(Lakatos Balla Tünde): A nemzeti megengesztelődés Claydermanja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Bogányi Gergely világhírű, Kossuth-díjas zongoraművész már több alkalommal felajánlotta koncertjeinek bevételét a Böjte Csaba atya által kezdeményezett célok érdekében. Április 20-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában Chopin-hangversenyt adott Böjte Csaba tervének megvalósulására, a moldvai csángó iskola felépítésére, amelynek alapkövét pünkösd vasárnapján helyezik el Rekecseny község határában. Felolvasták a ferences szerzetes nagyváradiakhoz írott levelét, melyben többek között azt írta, „milyen szép lenne, ha a nagyvilágba szétszórt magyarság, a csángó testvéreink megmaradásért vívott harcát egy-egy osztályterem megépítésével segítené. Így arca lesz minden osztálynak, hálónak, ebédlőnek. Milyen szép lenne, ha a VI. B osztályban kinn lenne Esztergom címere, a XI. A-ban meg Csíkszeredáé lenne, vagy ha az egyik óvodai csoport termében a Duna Televízió, másikban a Krónika újság logója hirdetné, hogy a szolidaritás, a szeretet december 5. után is él a magyar nemzetben.” /(Lakatos Balla Tünde): A moldvai csángókért koncertezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Május 1-jén, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként Nagyváradon felavatták József Attila egész alakos szobrát, a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotását. – Mától új polgára van városunknak – adta hírül Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az ünnepségen, amelyen mintegy ezren vettek részt, jelen volt Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész és a szobor nagyváradi születésű alkotója, Wagner Nándor japán özvegye, Wagner Csijo is. Bíró Rozália gondolataihoz kapcsolódott beszédében Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) sajtóreferense szerint József Attila elfoglalta méltó helyét Ady Endre és a Holnap városában. Kalász Márton rámutatott: József Attila nemcsak a huszadik, hanem a huszonegyedik század egyik legnagyobb költője is. Wagner Nándor 1954-ben készült, de félszáz éve gipszben rejtőzködő alkotását a művész özvegye adományozta a városnak. A magyar nemzet három jelentős költőjének, Petőfinek, Adynak, valamint József Attilának is áll szobra Nagyváradon. /Balogh Levente: Új polgár Ady városában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos nehézségeket ismertette Washingtonban a héten Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetője. A látogatást a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) szervezte. A New York-i székhelyű magyar szervezet közleménye szerint Antal János találkozott Kay Kinggel, Tom Lantos demokrata párti szenátor munkatársával, és köszönetet mondott a kaliforniai képviselő határozott állásfoglalásáért. Tom Lantos és Tom Tancredo republikánus képviselő április 5-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely elmarasztalja a román kormányt a lassú lebonyolítás miatt, és konkrét lépések megtételét szorgalmazza a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatása érdekében. Antal János látogatást tett a képviselőház külügyi bizottságában, és tárgyalást folytatott Michael Matessel, a külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadságért felelős megbízottjával. Matest tájékoztatta a visszaszolgáltatás hiányosságairól, ismertetőt tartott továbbá az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatótanácsa előtt, és egyeztetett Hámos Lászlóval, a HHRF elnökével a visszaadás felgyorsítását nemzetközi fórumokon szorgalmazó további akciókról. /Washingtonban tárgyalt a KREK külügyi osztályvezetője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A Református Világszövetség elöljárói Nagyváradot is meglátogatták. A mintegy 75 millió reformátust képviselő testület részéről Clifton Kirkpatrick elnök, Setri Nyomi főtitkár, Duncan Hanson és Tamás Bertalan vezetőségi tagok jöttek el. A vendéglátó Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képet adott helyzetükről. Nagyváradon a találkozón megjelentek a magyar történelmi egyházak képviselői, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és tanárai. A reformátusok panaszainak megvizsgálása céljából a vendégek a másik felet is meg akarták hallgatni. A Világszövetségnek a Polgármesteri Hivatalhoz írott levélre azonban nem válaszoltak. A küldöttség meglátogatta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól az ortodoxok által – polgármesteri segédlettel – elsajátított sportpályát. Az ortodox papi lakból egy videokamera fényképezte a küldöttséget és az összesereglőket, a diákokat, a tanárokat. A vendégek maguk láthatták azt, amit olykor gyanakvóan hallgattak. /Csűry István: Kukkoló ortodoxok (avagy ami kimaradt a híradásokból). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Hivatalos népszámlálási adatok szerint 540 ezren vannak, de 3 millióra is tehető Romániában a cigány lakosok száma, hangzott el a roma közösség integrációjáért szervezett nagyváradi konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központjának meghívására Rostás-Farkas György magyarországi cigány író, szerkesztő és dr. Dányi László újságíró, történész látogatott el, hogy őszintén megbeszéljék a nagyváradi romákat foglalkoztató kérdéseket. Magyarországon tizenöt éve létezik országos és fővárosi cigány önkormányzat, és immár saját parlamenti képviseletet is nyertek a romák. Magyarország az elsők között van Európában, ahol a kisebbségi törvény segítségével sokat javítottak a romák szociális helyzetén. Rostás-Farkas György szerint a tanulás az integráció legfőbb útja. A 2002 óta működő váradi roma misszió főleg arra ad lehetőséget, magyarázta el Nagy József Barna diakónus, hogy az iskolából kijövő gyerekeknek meleg ebédet adjanak, délután pedagógus segít tanulni a gyerekeknek. Rézműves József, a Bihar megyei Roma Párt elnöke szerint, a tanfelügyelőség segítségével beindított iskoláztatási programban 17 ezerrel nőtt az írni-olvasni tudók száma az utóbbi években, többen szakiskolában leérettségiztek, félszázan pedig idén diplomáznak a nagyváradi egyetemen. /Lakatos Balla Tünde: Hogy az integráció ne legyen asszimiláció. Cigánykérdésekről Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 26-27-én tartja tanácskozását a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „jogainkért és tulajdonunkért harcolunk, mert ezek nélkül nincs haza, és nincs Európa sem”. A magyar történelmi egyházak, illetve az izraelita, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői ismertették a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állását. A nagyváradi római katolikus püspökség 141 visszaigényelt ingatlanjából eddig csupán 27-et kapott vissza, ám gyakori, hogy az Ingatlankezelő Hivatal pénzt követel azért, mert a visszaadott épületben korábban felújítási munkálatokat végzett. Hasonló gondokról számolt be Veres Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó tanácsosa is, aki közölte, 628 visszaigényelt ingatlanból eddig 86-ot kaptak vissza, de a hatóságok nem minden esetben szolgáltatják vissza készséggel az épületeket. /B. L.: Jog és tulajdon nélkül nincs haza. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A tanácskozáson meghívottként az egyházi és politikai élet – közöttük az ortodox és görög katolikus egyház – képviselői is részt vesznek, továbbá az Európai Unió küldöttei, a román média vagy “elfelejti” tájékoztatni olvasóit a Nagyváradon történtekről, vagy csak futólagosan tesz említést róla. /Kilin Sándor: Restitúció. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

A Partiumot bemutató, a térség jövőjét kereső terv részeként Partiumi Napokat rendeztek Budapesten; Mádl Ferenc államfő a hónap közepén határ menti partiumi látogatást tesz – tájékoztatta a sajtót Tőkés László református püspök Budapesten. A Partiumot bemutató kétnapos rendezvénysorozatra civil, egyházi és politikai szervezetek képviselői, a királyhágómelléki egyházkerület küldöttei, egy bukaresti parlamenti képviselő, polgármesterek, továbbá a Partiumi Egyetem és iskolák képviselői érkeztek Magyarországra. Mádl Ferenc június 17-én utazik a Partiumba, a Szilágyság – Arccal Európa felé című értekezletre – közölte Tőkés László. /Partiumi Napok Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Népszavazást kezdeményez az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről a Királyhágó melléki Református Egyházkerület (KREK) – jelentette be Nagyváradon Tőkés László püspök. „A törvénytervezet mind elkészültének folyamatában, mind tartalmában demokráciadeficittel küzd. Ezen deficit kiküszöbölésének szándékával javasoljuk a referendumot, mivel csak olyan törvényt tartunk elfogadhatónak, amely átmegy a társadalom szűrőjén is” – indokolta a kezdeményezést a püspök. /Népszavazást kezdeményez a KREK. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve a zilahi gyülekezetek által szervezett, a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával Zilahon kétnapos /június 18-19./ konferenciát tartottak, ezzel a nagy múltú partiumi terület felemelkedéséhez kívántak hozzájárulni. Meghívták Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A Szilágyság – arccal Európa felé címet viselő egyházi, közéleti és tudományos konferencia célja: elindítani egy átfogó területfejlesztési stratégia kidolgozását. A rendezvény három szekcióülésen részletezte az egyházi élet és oktatás, a kultúra és történelem, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési gondokat. Neves magyarországi előadók mellett szilágysági szakembereket is felkértek a helyzet értékelésére. Szabó István, Szilágy megye helyettes főtanfelügyelőjének adatai szerint tíz év alatt 19 százalékkal csökkent a magyar óvodába járók száma. Az elemi iskolások esetében a csökkenés még nagyobb, 28 százalékos. Nincs messze az az időszak, amikor a gyermekek létszámának csökkenése a líceumokban is érezteti majd hatását. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtt 158 magyar gyermek járt román nyelvű óvodába, mára azonban létszámuk 324-re duzzadt. A tanácskozás második napján részt vett Mádl Ferenc is, aki a debreceni és a szatmérnémeti hasonló tárgykörű konferencia után érkezett Zilahra. Mádl elnök a vidék történelmi és kulturális jelentőségét hangsúlyozta. Ez a „hepehupás Szilágyság” határozta meg Ady Endre egész életművét, és ennek a tájnak köszönhetjük a Wesselényi család több nemzedékének tevékenységét. Látogatása a magyar közösség erőfeszítéseinek elismerése, amelyet anyanyelvének, nemzeti önazonosságtudatának, hagyományainak és kultúrájának megőrzéséért folytatott – mondotta. A szilágysági születésű Matolcsy György közgazdász vázolta a lehetséges erőforrásokat. Mádl Ferenc megkoszorúzta a város főterén álló Wesselényi-szobrot, majd meglátogatta a Wesselényi Kollégium egykori épületét, amelyben jelenleg a Silvania Gimnázium lakik, az intézményben két-két magyar tannyelvű párhuzamos osztály is működik. Mádl Zilahról hazafelé menet megállt Szilágysomlyón, és Érmihályfalván is, ahol a helyi vezetőség tagjaival találkozott. /Józsa László: Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Ismét fellángolt a konfliktus a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium melletti telek ügyében. Beperellek! Van engedélyed, hogy itt filmezz? Csak uszítani tudtok! – támadt a nagyváradi Szentháromság ortodox parókia személyzetének egyik tagja az újságírókra, akik azért érkeztek, hogy a gimnázium sportpályája körül kirobbant konfliktus újabb felvonásáról tudósítsanak. A görögkeletiek ugyanis behatoltak a sportpályára – amelyet, a reformátusok szerint vitatható körülmények között született tavalyi tanácsi döntés nyomán koncesszióba kaptak –, és fából készült, több mint öt méter hosszú feszületet helyeztek el az udvaron, majd behegesztették a két bejáratot. A kapura az ortodoxok táblát helyeztek, amely szerint a pályán a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Szervezete közreműködésével emlékmű épül a totalitárius rendszer idején vértanúságot szenvedett ortodox püspökök emlékére. „A magyarverések után a mi arculcsapásunk következett” – nyilatkozta Tőkés László püspök. Mint elmondta, az egyházkerület mindent megtesz, ami törvényesen lehetséges, hogy visszaszerezze a sportpályát. A püspök szerint az emlékműállítás csupán ürügy. A reformátusok tiltakozó megmozdulását a pálya kerítésén túlról négy egyenruhás és egy civil rendőr követte figyelemmel, akiket Florin Puscas, az ortodox templom papja hívott ki. Az ortodox parókia tetejéről folyamatosan filmezték az eseményt. A békés rendezvény lezárultával a civil ruhás rendőr félrehívta Tőkés püspököt, és arról érdeklődött, milyen jogcímen hatoltak be a pályára. A rövid kihallgatás lezárultával a rendőr nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, csupán annyit árult el, hogy a rendőrség képviseletében volt jelen. Előfordulhat, hogy a református egyházkerületnek birtokháborítás és rongálás, Tőkés Lászlónak pedig az erre való felbujtás vádjával kell szembenéznie. Florin Puscas pópa megerősítette, feljelentést tettek az ügyben. /Balogh Levente: Ortodox műemléket állítanának a pályán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Június 23-án a Restitúciós Bizottság több magyar történelmi egyház ingatlan-visszaszolgáltatásáról döntött. Összesen 19 egyházi ingatlanról született elvi döntés. Markó Attila államtitkár szerint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek 2 ingatlant, az Erdélyi Református Egyházkerületnek 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 11, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 1, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 2 ingatlant adnak vissza, közülük az egyik legfontosabb az aradi Csiky Gergely Gimnázium épülete, mely a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Ugyancsak június 23-án végleges határozatot hoztak a történelmi egyházak 11 elkobzott ingatlanának visszaszolgáltatásáról. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1, az Erdélyi Református Egyházkerület 6, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 1, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2 ingatlanját kapja vissza. /Harmincat adnak vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Tőkés László püspök június 24-én Nagyváradon folytatta a tiltakozást az ellen, hogy a városi tanács a Szentháromság ortodox templomnak utalta át a Lorántffy Zsuzsana Református Gimnázium sportpályáját. Reggel néhány személy megpróbálta kinyitni a sportpálya behegesztett kapuját, de Florin Puscas ortodox pap kihívta a rendőrséget. Tőkés László a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség képviselőinek kíséretében a sportpályához érkezett, hogy folytassa a tiltakozást. A tiltakozók transzparenst helyeztek el a sportpálya kapuja fölött, amelyen ez állt: “Tiltakozunk az etnikai és vallási diszkrimináció ellen”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület feljelentést tett a rendőrségen az ortodox Szentháromság templom ellen, és kérte Traian Basescu államfőt, hogy lépjen közbe az ügy megoldása érdekében. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

Tüntetést szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ a nagyváradi Lorántffy sportpályája ügyében. „Szent László templom 1964 – Lorántffy-sportpálya 2005”; „Az igazság ideát van! Tiltakozunk a nemzeti és vallási megkülönböztetés ellen!” feliratú magyar és román nyelvű táblákkal június 28-án mintegy százötven tüntető tiltakozott a sportpálya elkobzása ellen. Szent László templom 1964 – ez a felirat arra a negyven évvel ezelőtti eseményre utalt, amikor a kommunista városvezetés le akarta bontatni a város főterének legrégebbi templomát, azonban a katolikus és református polgárok összefogása megakadályozta ebben. A mostani tüntetés – amelyet egy egész csendőrszakasz biztosított, körbeállva a tüntetőket – Varga Vilmos színművész szavalatával kezdődött, majd Doru Farte színész szavalta el román nyelven József Attila A Dunánál című költeményét. A tüntetők felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos törvények értelmében a minisztérium engedélye nélkül tilos a közoktatási intézmények infrastruktúrájához tartozó területek rendeltetésének megváltoztatása. Tőkés László református püspök Traian Abrudan alprefektusnak adta át a tiltakozó beadványt. /Balogh Levente: A prefektúra térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

Találkozni fog a hét végén Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel Nagyváradon. Utoljára a parlamenti választások előtt folytattak négyszemközti megbeszélést Kolozsváron. Azóta legalább ötször hívták egymást kölcsönösen találkozóra, a terv azonban mindannyiszor meghiúsult, mivel a két személyiségnek nem sikerült egyetértenie a helyszín kapcsán. Markó a találkozón tájékozódni kíván a nagyváradi Lórántffy Zsuzsanna Iskola sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vitában áll a helyi önkormányzattal és az ortodox egyházzal. /Markó Tőkéssel találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke cáfolta azt, hogy a hét végén Nagyváradon találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. „Nem volt ilyen megállapodás. Amikor közölték, hogy az elnök úr szeretne szombaton meglátogatni, jeleztem, hogy akkor nem tudom fogadni, mert Arad megyében, Borosjenőn leszek” – mondta a püspök. Tőkés László kifejtette, távollétében munkatársai szívesen állnak Markó Béla rendelkezésére, hogy tájékoztassák a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéről, amelynek tulajdonjogáért vita folyik a református püspökség és az ortodox Szentháromság-parókia között. /Nem találkozik Markó és Tőkés Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Borosjenőn a parókia épületének állaga egyre romlott. 2003-ban elkezdték a parókia újjáépítését, a hívek felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi segítséget kaptak a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől, a külföldi testvérgyülekezetektől, valamint anyaországi támogatóktól. Sokat dolgoztak a gyülekezet tagjai. Július 2-án az istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdette az igét, megköszönték a Teremtőnek, hogy az alig száz lelket számláló protestáns gyülekezet felavathatta az újjáépített parókiát. /Dr. Vajda Sándor: Újjáépített parókiát avattak Borosjenőn. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Az Országos Restitúciós Bizottság július 21-én újabb 28 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, ebből 21 a történelmi magyar egyházak ingatlanjaira vonatkozik. Az Erdélyi Református Egyházkerület 7, a Gyulafehérvári Érsekség 5, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 4, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4 újabb ingatlant kaphat vissza. A bizottság mindeddig, a mai döntésekkel együtt, 438 elvi döntést hozott a történelmi magyar egyházak ingatlanjaival kapcsolatosan. /Újabb 21 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Az Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltakozott a kormány által legutóbb elfogadott és a parlament elé terjesztett vallásügyi törvénytervezet miatt. A tervezet alapvető módosítást szenvedett a történelmi – román és magyar – egyházak képviselői által egységesen elfogadott törvénytervezethez viszonyítva. Az elfogadott szövegtervezet ekképpen hangzik: „Az állam pénzügyileg támogatja a felekezeti oktatást”. Ezzel szemben a kormány szövegváltozatában ez olvasható: „Az állam anyagilag támogathatja a felekezeti oktatást”. „Lesújtónak tartjuk, hogy másfél évtizedes huzavona után a kormány továbbra is az ingatlanaitól és tanintézeteitől megfosztott egyházaink ilyetén megrövidítésére törekszik.” /Tiltakoznak az egyházak: sunyi módosítások a kultusztörvényben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa kérdőívet küldött ki minden egyházközségbe “Az egyházközségek tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő ingatlanok oktatási intézményként való felhasználásáról”. A kérdőív kíváncsi a felekezeti oktatásra alkalmas ingatlanok mellett arra, hogy hány óvónő, tanító, tanár van az egyházközségben, akire számítani lehetne, illetve mire szakosítottak a magyar anyanyelvű tanügyi szakemberek. Az oktatás elindításának célja az anyanyelv megmentése, az elszórványosodás megállítása. /Makay Botond: Kérdőív. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

A kolozsvári protestáns teológián 25 éve végzettek találkozóját tartották Székelyudvarhelyen. Gede Mátyás, a belvárosi református egyházközség lelkésze elmondta, hogy 1980-ban a protestáns teológia 34 végzős diákja nagyobbrészt református felekezetű volt. Velük együtt végzett egy kisebb létszámú unitárius és baptista felekezetű teológiai hallgatócsoport is. Az ötévente megrendezett találkozókat eddig többnyire Kolozsváron tartották, most Udvarhelyre esett a választás. Dr. Kozma Zsolt professzor elmondta, hogy ez az 1980-ban végzett évfolyam mind a tanulmányi előmenetel, mind az erkölcsi magatartás szempontjából követendő példát mutatott. Sajnos 1981-től államilag korlátozták a teológiai hallgatók számát, ezért sok egyházközség lelkész nélkül maradt. A teológiai oktatás diáklétszámát 1990-től már nem korlátozták, így igényeinek megfelelően vehetett fel diákokat, és ma már az Erdélyi Református Egyházkerületben nincs egyetlen lelkész nélküli parókia sem, ellenben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben még találni lelkipásztor nélküli egyházközséget. Az anyaországi teológiai egyetemekkel szoros kapcsolatot tartanak fenn, és évente közösen egyhetes előadássorozatot szerveznek. Kolozsváron az egyetemen a református teológia testvéri kapcsolatot tart fenn a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiával. Minden évben egy vagy két alkalommal kétnapos tanártalálkozót rendeznek Gyulafehérváron és Kolozsváron. A két egyház közti – felfogásbéli, dogmai – különbözőségek nem választanak el minket, mondta Kozma professzor. Rengeteg közös sorskérdés van Erdélyben, melyeket csak együtt cselekedve, összefogással tudnak megoldani, miközben megtartják felekezeti sajátosságaikat. Erdélyiben évszázadok óta gyakorolják az ökumenizmust. /Bágyi Bencze Jakab: Több évszázados az erdélyi ökumenizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 8./

Idén lett tíz éves a felsőbányai festőtábor, mely a nagybányai festőiskola hagyományait éleszti újra, alkalmazva a modern technikákat is. A nagybányai festőtelep létrejöttének századik évfordulóján, 1996-ban alakult újra a festőtábor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Minden nyáron alkotótáborban vehettek részt a Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a nyugat-európai országokból érkezett képzőművészek. Az alkotótábor művészeti vezetője Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész. A művésztelep tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tőkés László püspök igehirdetése után Lakatos Tibor házigazda-lelkész üdvözlő-beszéde után Véső Ágoston szólt az elmúlt évtized történéseiről. Kitért arra is, hogy 2001-ben együttműködési megállapodást kötöttek Szentendrével, azóta évente vannak művészcserék. Czakó Gábor /Budapest/ író előadásában a valóságválságról beszélt, arról, hogy nincs kultúra kultusz nélkül. Szűcs György művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum főmunkatársa, a nagybányai festőiskola egyik legjobb ismerője tartott előadást. /Tízéves a Felsőbányai Művésztelep. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa október 14-én Erdődön ülésezett. Értékelték október 6-ának megünneplését. Az egyházkerület különböző településein október 6-án a gyülekezetek és a polgári közösségek együtt emlékeztek az aradi vértanúkra. Aradon a megyei RMDSZ elnöke eltiltotta a szólástól több polgári szervezet képviselőit, majd a belvárosi református templomból való tüntető kivonulásával és botrányos sajtóbeli megnyilatkozásaival vitatta el a szólás jogát azoktól, akik a hivatalos RMDSZ politikával nem értenek egyet. Az igazgatótanács visszautasítja az aradi templomi ünnepély kapcsán Baracsi Levente lelkipásztort, Sándor Krisztina ifjúsági vezetőt és Tőkés László püspököt ért méltatlan támadásokat. /Határozat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./