Nagyváradon Bethlen Gábor szobra után újabb szobor elhelyezésére készül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Barabás Zoltán sajtószóvivő jelentette be, hogy nov. 16-án, a nagyváradi születésű és Japánban világhírűvé lett Wagner Nándor szobrászművész tiszteletére szervezett emlékülés keretében Chiyo Wagner festőművész, a szobrász özvegye, a mester József Attila szobrát adományozza az egyháznak és a városnak. A szobrot Várad egyik közterületén szeretnék fölállítani. A városvezetés továbbra sem békélt meg a nagyváradi Petőfi-parkban felállított Bethlen szoborral. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez felszólítás érkezett a városházáról, hogy Bethlen Gábor szobrán javítsák ki Gabrielre az erdélyi fejedelem nevét. Sándor Lajos, az egyházkerület előadótanácsosa kijelentette, hogy Bethlen Gábort nem fogják Gabrielre változtatni. /(Balla Tünde): József Attilának akarnak szobrot állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét nov. 28-án és dec. 5-én a magyarországi templomokban; erről a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán nov. 17-én Beregdarócon. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. A generális konvent vezető testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják. A magyarországi püspökök és főgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok (erdélyi egyházkerület) Tőkés László püspök (Királyhágómelléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos főgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter főgondnok (Szerbia- Montenegró). /Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Híveinek lelkiismeretére bízza a hétvégi romániai választásokon való részvételt és a szavazást a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, amely súlyosan elmarasztalta az RMDSZ politikáját – derült ki Tőkés László püspök nov. 24-én tartott nagyváradi sajtóértekezletén. Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztét is betöltő püspök ismertette nyilatkozatát a választásokról, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról. A dokumentumban Tőkés keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét. Úgy vélte: október végén Markó Béla az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti közvetítésre vonatkozó kísérletek elutasításával végképp elszalasztotta annak a lehetőségét, hogy a romániai magyarság választási egysége megegyezés útján létrejöjjön. Az RMDSZ ezzel együtt "megakadályozta" az erdélyi magyar nemzeti közösség "plurális egységének megteremtését", s "ugyanakkor a magyarság parlamenti képviseletének a fenntartását is felelőtlen módon kockára tette, ezzel pedig súlyos dilemma elé állította az erdélyi magyar választókat: ha részt vesznek a választásokon és az RMDSZ-re szavaznak, hitelesítik a szövetség elhibázott politikáját, ha pedig nem mennek el szavazni és nem adják voksukat az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetik, ami szintén sajnálatos és fájdalmas fordulat volna" – vélekedett a püspök. /Tőkés híveinek lelkiismeretére bízza a szavazást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Fél óráig szóljanak a harangok dec. 5-én déli 12 órakor minden erdélyi és partiumi templomban – kezdeményezte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A kampánycsend miatt Magyarországon a félórás harangozást december 3-án ejtik meg. /Vasárnap félórás déli harangszó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Mielőtt a határon túliak kettős állampolgárságáért, Budapestre indult volna televíziós vitára Tőkés László püspök, dec. 3-án az egyházkerület nagyváradi székhelyén megtörtént a hat évre újraválasztott egyházfő és a vezető testület beiktatása az egyházkerület lelkészértekezletének alakuló ülésén. A püspök kifejtette, hogy a romániai parlamenti választásokon elért RMDSZ eredménnyel kapcsolatban felemás az öröme, továbbra is elhibázottnak tartja a szövetség SZDP-t támogató politikáját. Szerinte két egyházi és polgári kezdeményezés felkarolásával nyert az RMDSZ: az autonómia és a kettős állampolgárság szorgalmazásával. Tőkés szerint bársonyos visszarendeződés folyik Romániában. Tőkés Lászlót és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőségét az okt. 22-i közgyűlés egy híján újraválasztotta. A generális direktori tisztet ellátó Gellért Gyula, érmelléki esperes helyett Csomay Árpád, biharszentjánosi lelkipásztor látja el a jövőben ezt a feladatot. /Balla Tünde: Püspöki beiktató Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a múlt hét végén Nagyváradon megtartott alakuló közgyűlésének végén átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjakat. Pro Partium-díjat kapott Tatai Miklós, a máramarosszigeti Leöwei Klára Gimnázium igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedagógus, Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a reszegei református egyházközséget, a zilah-ligeti református egyházközséget, a szilágypaniti református egyházközséget, valamint Molnár József magyarlapádi lelkipásztort. /Pro Partium- és Pro Ecclesia-díjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szervezésében cigányképviseleti értekezletet tartottak dec. 4-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások azzal foglakoztak, hogy mit tehet az egyház a romákért. Rostás-Farkas György író, a magyarországi Cigány Tudományos és Művészeti Társaság alapító elnöke küldött egy írást, melyet Nagy József Barna, a nagyváradi Református Cigánymissziós Központ vezetője olvasott föl. Tőkés László püspök kiemelte: a cigánykérdés elsőrendű fontosságú, nemzetpolitikai és egyetemes kérdés. Szükséges egy cigány értelmiségi réteg kinevelése. /Cigányképviseleti értekezlet volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Ellenállók és rendszerváltók címmel nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Temesváron, a temesvári forradalom 15. évfordulójának szentelt rendezvénysorozat keretében. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte konferencia megnyitóján részt vett Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József HTMH elnök, Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, Tőkés László református püspök, Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox püspöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bodó Barna politológus (mint moderátor), megjelentek magyarországi és erdélyi politikusok, közéleti személyiségek is. Szabó Vilmos és Bálint-Pataki József a 89-es forradalmak legnagyobb hozadékának tartotta azt, hogy a kelet-európai nemzetek – köztük a magyar és a román is – újból elfoglalhatják helyüket a közös Európában. Nicolae Corneanu ortodox püspök szolidaritását és háláját fejezte ki Tőkés Lászlónak, aki – és erről egy egész ország megfeledkezett – a decemberi forradalom szikrája volt. Dercze Tamás, Újpest polgármestere éles szavakkal ostorozta a jelenlegi magyar kormányt, amely „magyart magyar ellen uszított". Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere Tóth Sándornak, a román forradalom egyetlen magyarországi áldozatának emlékét idézte fel, aki egy segélyszállítmánnyal érkezett 1989 decemberében Romániába és egy lesipuskás golyója oltotta ki az életét. /(Pataki Zoltán): Ellenállók és rendszerváltók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Megtartotta ez évi utolsó ülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős Országos Restitúciós Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt három az unitárius egyház, kettő az Erdélyi Református Egyházkerület, és egy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által visszaigényelt épület. A Bizottság eddigi munkájának mérleg: az evangélikus püspökség esetében 12 elvi döntés született (végleges határozat 12, jóváhagyó 11, elutasító 1); az erdélyi református püspökség esetében 97 elvi (végleges határozat 76, 75 jóváhagyó, 1 elutasító); a Királyhágómelléki Református Püspökség esetében 72 elvi (45 végleges határozat, 45 jóváhagyó); Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 70 elvi (60 végleges, 53 jóváhagyó, 7 elutasító); Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40 elvi (30 végleges, 29 jóváhagyó, 1 elutasító); Temesvári Római Katolikus Püspökség 15 elvi (11 végleges, 11 jóváhagyó); Szatmári Római Katolikus Püspökség 14 elvi döntés (9 végleges, 9 jóváhagyó); unitárius püspökség 31 elvi döntés (24 végleges, 23 jóváhagyó, 1 elutasító). Összesen 351 elvi (267 végleges, 256 jóváhagyó, 11 elutasító) döntés született, a magyar egyházak esetében ez a 2000 kérelemnek a 27%-a. /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Nyílt konfliktussá fajult január 5-én Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi ortodoxok közötti vita, miután a görögkeleti egyház képviselője munkások kíséretében behatolt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vitatott tulajdonú sportpályájára, és elvitette az ott lévő sporteszközöket. Nagyvárad önkormányzata még tavaly májusban döntött arról, hogy a református iskola sportpályáját a szomszédos telken álló ortodox templomnak utalja ki 49 évre. Bíró Rozália alpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy nem rosszhiszeműen döntöttek az ortodox parókia javára, a tervezeten ugyanis nem szerepelt, hogy a Lorántffy sportpályájáról van szó. Csűry István püspök-helyettes felháborítónak tartja a történteket. /Ortodox expanzió Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával tiltakozó nyilatkozatot adott ki a városi tanács azon határozata ellen, amely értelmében a tizenöt éves küzdelem után alighogy visszaszerzett nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályáját a nagyvárad-olaszi román ortodox egyházközségnek adományozta. Az önkényes és jogfosztó határozat meghozatalában a városi tanács magyar képviselői – RMDSZ-es frakciója – is részesek voltak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a kéréssel fordul a nagyváradi városi tanácshoz, hogy haladéktalanul vonja vissza a magyarságot és a reformátusokat diszkrimináló, törvénytelen határozatát, kéri a Román Ortodox Egyház nagyváradi püspökségét, hogy ne engedjen teret ennek a jogfosztó eljárásnak, ugyanakkor felszólítja az RMDSZ helyi, megyei és országos szervezeteit, hogy sürgősen lépjenek közbe a Nagyváradon kialakult helyzet orvoslása érdekében. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A Bihar megyei tanfelügyelőség támogatásáról biztosította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumát sportpályájának visszaszerzésében. A sportpályát ugyanis a városi tanács az ortodox egyháznak utalta ki. Biró Rozália alpolgármester és Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök is támogatásáról biztosította a gimnáziumot. Tőkés László püspök segítséget kért Markó Béla RMDSZ-elnöktől, aki megígérte, hogy a minisztériumban közbenjár a Lorántffy Gimnázium érdekében. Úgy hírlik, hogy Petru Filip, Nagyvárad polgármestere nem akarja megváltoztatni a kifogásolt határozatot. /Balla Tünde: Visszakapják-e a sportpályát? Főtanfelügyelői igen, polgármesteri nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Nyílt levelet küldött a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek és a nagyváradi ortodox püspökségnek a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciója, amelyben arra szólítják fel a két felekezet képviselőit, hogy tárgyalás útján próbáljanak megegyezni a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt kialakult nézeteltérésben. A nagyváradi reformátusok körében tiltakozást váltott ki, hogy az önkormányzat tavaly májusban az olaszi ortodox parókiának adományozta a Lorántffy-gimnázium sportpályáját. /B. L.: Tárgyalásra szólította fel a két egyházat az RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Másfél ezren kísérték utolsó útjára Fülöp G. Dénest, a Vártemplom néhai lelkészét Marosvásárhelyen. A város egyik legközkedveltebb papjának számító Fülöp G. Dénest búcsúztató istentiszteletet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta. A környékről, Magyarországról és Nyugat-Európából érkező hat lelkész beszélt Fülöp G. Dénesről. A nemzetéért tevékenykedő és ezért meghurcoltatásban, bebörtönzésben részesült papot szelíd harcosnak nevezték. A holland Johann Schieppenbord azért mondott köszönetet elhunyt kollégájának, mert általa megismerhette a magyar egyháztörténetet; dr. Nagy István, a budapesti Károli Gáspár Egyetem, illetve a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola tanára a szellemi örökség átvételének és továbbadásának fontosságáról beszélt; Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora Orbán Viktor volt miniszterelnök leveléből idézett. A sírnál Tófalvi Zoltán publicista Fülöp G. Dénesről, „az ötvenhatosról” beszélt. A január 15-én, Budapesten elhunyt Fülöp G. Dénes koporsója mellett presbiterek, a Székely Nemzeti Tanács képviselői és a Sapientia Egyetem tanárai álltak díszőrséget. /Szucher Ervin: Búcsú a lelkésztől. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által, az 1989-es népfelkelés 15. évfordulójára meghirdetett Élő emlékezés című pályázatra szóbeli, élő történelem (oral history) műfajban írt könyvet Tőkés Máté (Tőkés László fia). A könyv címe: Egymás tükrében – Soha nem hallott vallomások egy forradalomról. A kötetben a „Tőkés-ügy” bontakozik ki az interjúk, vallomások, visszaemlékezések mozaikszerű válogatásából. Ezt a könyvet mutatták be január 30-án Brassóban, a Reménység Házában. /Könyvbemutató Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Ilie Bolojanhoz, Bihar megye prefektusához fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében – közölte Tőkés László püspök. Arra kérték a prefektust, bírálja felül a városi tanács határozatát, amellyel a Szentháromság ortodox plébániának adta a területet. A püspök szerint a továbbra is élő román nacionalista eszméről, az ortodox egyháznak a román állam által támogatott expanziójáról van szó. Az a templom, amelyben most székel az ortodox plébánia, sohasem volt az ortodoxok tulajdona, hiszen a római katolikusok építették, akik később átadták azt a rutén görög katolikusoknak. A görög katolikus egyház felszámolása után került az ortodoxokhoz, jegyezte meg a püspök. Tőkés László közölte: a közigazgatási bíróságon is megtámadják a határozatot, többek között Ion Mihaltan nagyváradi ortodox püspököt, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, szükség esetén pedig az államfőt és az európai uniós fórumokat is megkeresik az ügyben. Tőkés kijelentéseire reagálva Marian Florin Puscas ortodox pap úgy vélte, a református püspök semmibe veszi a törvényt. Arra a felvetésre, hogy a templom, amelyben szolgál, sohasem volt az ortodox egyház tulajdonában, közölte: igaz, hogy az államosítás előtt az ukrán közösségé volt, ám ma már nincs ilyen a városban, így nincs kinek visszaadni. /Balogh Levente: Folytatódik a küzdelem a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Február 15-én Nagyváradon tartottak megbeszélést a Királyhágómelléki- és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői, Tőkés László és Pap Géza püspökök vezetésével. A tanácskozáson elhatározták, hogy közös gondjaikról és követeléseikről, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, problémafelvető szintézist állítanak össze, melyet eljuttatnak Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz is. A református egyházfők a többi történelmi magyar egyház vezetőivel is felveszik a kapcsolatot, közösen kívánnak érvényt szerezni a felekezetek követeléseinek. /Püspöki értekezlet Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában emlékeztek a kommunizmus áldozataira A hét végén nem csak a deportáltak, a meghurcolt bihari magyarok is emlékeztek diktatúrára. A kommunista börtönökbe elhurcolt, több mint félezer bihari németre Nilgesz János, a Deportáltak Szövetségének elnöke emlékezett. Az 56-os Domokos Miklós pedig a kommunista börtönök borzalmairól beszélt. A rendezvényen megfogalmazták, hogy a kommunizmus százmilliónyi áldozata volt, ezért nem szabad soha megfeledkezni róla. /Lakatos Balla Tünde: A kommunizmus áldozataira emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Nemzetközi autonómiaügyi értekezletet hívott össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be március 3-án Nagyváradon Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. A konferenciát valószínűleg májusban szervezik meg. „Csak ilyen rendezvényekkel nyílik esély azon fal áttörésére, amely az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés útjában áll” – vélte a püspök. A meghívottak között ott lesznek az erdélyi magyarság számára mintaként szolgáló, működő európai autonómiák képviselői. Rajtuk kívül európai parlamenti képviselőket, az erdélyi magyar autonómia ügyét támogató magyarországi politikusokat, valamint hazai magyar és román politikusokat várnak. Hozzátette: az EMNT-nek meggyőződése, hogy az autonómiának nincs alternatívája, és ebben még „az RMDSZ-ellenesség is harmadrangú kérdés”. „Ne támadjuk úgy az RMDSZ-t, hogy nem törekszünk az összefogásra” – fűzte hozzá. Tőkés László bejelentette: áprilisban az ingatlan-restitúció ügyében is konferenciát rendeznek. Ennek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz a szervezője, a meghívottak között pedig neves amerikai és európai szakértők is vannak. „Ami jelenleg az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében történik Romániában, az világbotrány”– jelentette ki. Példaként az egyházkerület egyik nagyváradi, belvárosi ingatlanjának ügyét hozta fel. A Kossuth (Függetlenség) utcai emeletes bérházat tavaly visszakapta az egyház, de az önkormányzat megtámadta a döntést. Miután a Nagyváradi Táblabíróság a reformátusoknak adott igazat, az önkormányzat fellebbezett. /Balogh Levente: Tőkés: világbotrány a hazai restitúció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Nagyváradon a 15 esztendős váradi táncházat ünnepelték március 4-5-én. Többszázan sereglettek össze Erdélyországból és Magyarországról. Miklós János, a Nagyváradi Táncház Egyesület elnöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte az egybeseregletteket, most volt a csángó nap is. A Mikecs László Csángó Baráti Társaságot vezető Szilágyi Zsolt arról szólt, hogy a csángó kultúra részét képezi az európai és világörökségnek. Wagner Péter mérnök fotográfiái villantották föl hangulatukban a csángók földjét, a körfolyosón pedig a 15 éves váradi táncház és a bihari népi tánccsoportok múltját megörökítő újságcikkek sorakoztak. /Lakatos Balla Tünde: És felvirágzott a nóta! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület február 25-én kelt felhívásában azt szorgalmazta, hogy a nagyváradi magyarság „közösen, egyetértésben” ünnepelje meg március 15-ét. Kezdeményezésük visszhangtalan maradt. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete, anélkül hogy valamennyi érintett féllel egyeztetett volna, egyoldalúan meghirdette saját ünnepi programját. A helybéli evangélikus egyházközség jóakaratú közvetítési próbálkozásai is hiábavalónak bizonyultak. A bihari RMDSZ Nagyvárad magyarságának közös ünnepét pártpolitikai alapon ki akarja sajátítani, és ebbéli törekvésében a történelmi magyar egyházak között is megoszlást gerjesztett. /A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala: Nem akartak együtt ünnepelni. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./

Március 14-én Jókai Anna írónő volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendége Nagyváradon. Az írónő a nemzet és az emberiség alapvető értékeiről szólt. Jókai Anna beszélt Istenről, a kereszténység lényegéről, álmáról, egy szeretetben meggyökeresedő világegységről, melyben nem lesznek véráztatta forradalmak. Jókai Anna kifejtette, a térképek átrajzolhatók, de az ember szemlencséjén maradt tájat kiirtani sohasem lehet lelkéből. „Lesznek-e unokáink, áldottak lesznek-e sírjaink, ez múlik a magyar emberen, aki tudja, hogy útja, az Isten szolgálatába rendelt út” – fogalmazott a szónok. A XXI. században a szeretetközpontú világnak csak a körvonalai látszanak még, pedig a gyűlölet, a nyomorúság és fájdalom óceánjából mindenki kimerhet egy-egy cseppet, ahogyan Teréz anya gyámolító szeretetével. Jókai Anna szerint gyakorta unalmasnak tartják a konzervatívan gondolkodókat, holott a keresztények nem a világ új dolgai ellen szólnak, csupán a jóság és szeretet mércéjével mérik az eseményeket és az élet alapvető értékeit védik. A december 5-i magyarországi népszavazásról mint a nemzet nagykönyvének gyászos lapjáról beszélt. „Nem politikai ügy volt számomra. Azt sem értettem, hogy miért kell népszavazás tárgyává tenni az ilyesmit, de hogy nemmel felelhet valaki?! Nem az állampolgárságtól fosztottuk meg a Kárpát-medencében a magyarokat, hanem az összetartást vettük el tőlük. Ha az 56-os lyukas zászló, ami még nincs befoltozva, akkor most elmondhatjuk, hogy nem a zászló lyukadt ki, hanem az ország közepe, és ami összetartja, az kiköltözött a szélekre” – fogalmazott Jókai Anna. Az írónő nemrég lett tagja a FIDESZ által kezdeményezett nemzeti konzultatív testületnek, hangsúlyozta a házigazda Tőkés László püspök. Jókai Anna március 15-én részt vett az egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség szervezte március 15-i koszorúzásokon és ünnepi istentiszteleten. /Lakatos Balla Tünde: Értékeinket, az isteni terveket menteni. Jókai Anna írónő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./