"Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Márc. 22-én Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ács János zongoraművész volt a díszvendége Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett jótékonysági estnek. A hangverseny után a szórványban élő borosjenői fiatalok előadása következett. Borosjenőn negyven éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A borosjenői EMKE első ízben 1995-ben rendezte meg a város szülöttéről, Horváth Béla színészről, rendezőről, műfordítóról elnevezett szavalóversenyt, mely iránt mind nagyobb az érdeklődés. /Tóth Hajnal: Jótékonysági est világhírű művészekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megvonta támogatását az RMDSZ-től - - jelentette be márc. 26-án Nagyváradon Tőkés László püspök. A püspök elmondta, hogy "az egyoldalú és feltétlen támogatás" megvonásáról szóló döntést az egyházkerület legutóbbi közgyűlése hozta, amely úgy határozott: a támogatás megvonása mindaddig érvényben van, amíg "az RMDSZ jelenlegi, önfeladó és nemzeti érdekeinktől idegen politikai kurzusa, valamint egyházellenes magatartása nem változik". Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy a híveknek szóló ajánlás a 2004-es helyhatósági és parlamenti választásokra vonatkozik. - A jövő ismeretének hiányában nehéz volna konkrét választ adni - felelte a püspök arra a kérdésre, milyen alternatívát ajánl az egyházkerület híveinek az RMDSZ helyett. A közgyűlés azt is elrendelte, hogy templomokat vagy más egyházi épületeket csak előzetes mérlegelés alapján bocsássák az RMDSZ rendelkezésére. /Mélyül a szakadék. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Sajtóértekezletén Tőkés László püspök úgy vélekedett: a magyar külügyminisztérium megtiltotta, hogy Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul beszédet mondjon a márciusi fórumot megelőző ökumenikus ünnepségen. Ezt rendkívül barátságtalan gesztusnak minősítette. Ellenérzésének adott hangot március 15. marosvásárhelyi megünneplése miatt is, mivel szerinte "a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművéhez méltatlan volt" az RMDSZ központi rendezvénye. Az egyházkerületi közgyűlésen Tőkés püspök bejelentette, eddig közel 11 ezer támogató aláírást gyűjtöttek az erdélyi magyar nemzeti önkormányzat megalakítása érdekében, és ugyanennyien adták nevüket az erdélyi magyarságból a kedvezménytörvény védelmében indított aláírásgyűjtési akcióhoz. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem támogatja többé az RMDSZ-t. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./"

"A Református Megújulási Közösség (ReMeK) Elnöksége határozottan tiltakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlésének azon határozata ellen, melyről Tőkés László püspök azt nyilatkozta: "A Közgyűlés eldöntötte, hogy gyökeresen felülvizsgálja és átalakítja az Egyházkerületnek az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és felmérést végez lelkipásztorai és nem lelkészi tisztségviselői RMDSZ-beli szerepvállalásáról". A Református Megújulási Közösség Elnöksége felkéri a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlését, hogy vizsgálja felül ezt a határozatát és vonja vissza azt. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 28., 2426. sz./"

"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel készített interjút Gyarmath János főszerkesztő, aki megjegyezte, nem mindenki örült annak, hogy Románia határozottan elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett. Mindenki egyetért abban, hogy a diktatúrákat nem szabad megtűrni, fejtette ki Markó, hozzátette: "az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban egyre hangsúlyozottabban támogatott bennünket a NATO- felvétel ügyében, mert stratégiai tekintetben felértékelődött Románia." Markó szerint a Washingtonnal létrejött politikai és részben katonai együttműködés kedvezően fog kihatni "gazdasági életünkre." Markó úgy látja, hogy jelenleg a kormány elsősorban a kisembereket sújtja újabb és újabb adóterhekkel. Gyarmath kérdésére, mi a véleménye, hogy Tőkés László püspök megvonja támogatását az RMDSZ-től. Markó leszögezte: ezt nem tekinti a Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészei álláspontjának, mert sokan nem értenek ezzel egyet. Kijelentette: "nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni." Az RMDSZ-nek szüksége van az egyházak, a lelkészek támogatására. A püspök "fellépése, álláspontja veszélyes, hiszen tényleg eltávolíthatja egymástól az RMDSZ-t és az egyházat." /Gyarmath János: Mesterségesen gerjesztett konfliktusokra nincs szükségünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ "

"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613- 1629) egész alakos, közel három méter magas szobra a nagyváradi Petőfi parkban fog állni, erre a közelmúltban áldását adta Nagyvárad tanácsa. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére felállítandó szobor Kós Károly fiának, Kós András szobrászművésznek a munkája, méltán ékesítheti a város szívét, a Petőfi park, azaz a római katolikus püspökség egykori tulajdonát képező Schlauch-kert melletti nemzetközi út szomszédságában, egy régóta üres szobortalapzatra kerül hamarosan. Bethlen Gábor emlékét az általa megerősített nagyváradi várban az ugyancsak általa 1618-ban építtetett, róla elnevezett bástyája őrzi. Az 1629. november 15-én, Gyulafehérváron bekövetkezett halála előtt Nagyváradon hívta össze a főurakat, hogy öccsét, Bethlen Istvánt kormányzóul fogadja maga mellé. A szobor talapzatán "Ha Isten velünk, ki ellenünk" latin felirata olvasható majd. Előzetes tervek szerint már májusban avatóra kerül sor a város parkjában. /(Balla Tünde): Bethlen Gábor szobra Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"A különböző rendezvényeken egy ideje nem jelenik meg Tempfli József katolikus püspök Tőkés László református püspök mellett. Tempfli püspök elmondta, hogy a feszültség a két püspök között az érmindszenti ügy miatt van, ez is egy félreértés: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megpályázta az ottani Ady-központ létrehozását, de nem nyerték azt el. Tempfliék nem pályáztak, nekik felajánlották a lehetőséget. A magyar kormány kereste meg őket, és közölték: ha vállalják a pályázat ellenőrzését-felügyeletét, a Mecénás Alapítvány megkapja a 320 millió forintot egy nagyváradi Ady-központ létrehozására, ha nem, ez a pénz Erdély számára elvész: visszautalják azt az államkasszába. A feszültség tehát a pályázat miatt keletkezett. /T. Sz. E.: Ki-ki végezze a maga dolgát... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"Hosszú csend után egy nyilatkozat erejéig ismét hallatta a hangját a Református Megújulási Közösség (ReMeK), melynek tagjai sérelmezik a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi vezetési gyakorlatát. A ReMeK elnöksége annak a határozatnak a felülvizsgálatát és visszavonását kérte, melyben a kerület közgyűlése átfogó felmérést ír elő a lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők RMDSZ-beli szerepvállalásáról. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, a Közösség elnöke Szűcs László kérdéseire válaszolt.Kállay elmondta, hogy a ReMeK három éve alakult, amikor egyes lelkipásztorok és egyházi tisztségviselők úgy érezték, az egyház eltávolodik attól a céltól, amit követnie kellene. Egyre inkább átpolitizálódik az egyház. Három éve feloszlatták az egyházkerület fegyelmi bizottságát. Ez a rendelkezés indította a lelkipásztorokat arra, hogy összegyűljenek és megfogalmazzanak egy hitvallás jellegű iratot, amit a ReMeK Programjának neveztek el. Nem kegyességi irányzatról van szó, hanem a bibliás reformátusság felmutatói kívánnak lenni. A ReMeK elindította a presbiteri képzést, regionális ifjúsági találkozókat szerveztek. Az egyházkerület Közgyűlésén a ReMeK-et elítélték. Kállay azt állította, hogy a kommunista rendszerben Királyhágómelléken az egyház vezetői megalkudtak, azonban a gyökereknél akkor is óriási nemzetmegtartó erő rejlett az egyházban. Jövőre tisztújítás lesz az egyházkerületben, készülnek erre, hangzott a kérdés. A ReMeK nem lépett, de Kállay nem tartja kizártnak, hogy valamilyen formában kifejezésre juttassák: más vezetőséget szeretnének. A ReMek most elsősorban a felmérés ellen tiltakozik, mert ez a lelkészek és az egyházi tisztségviselők személyiségi jogait sérti. Mindenkinek szuverén emberi joga, hogy milyen pártot, társadalmi szervezetet támogat. /Ismét meg kellett szólalnunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Ápr. 11-én megbeszélést folytattak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői között. A visszaszolgáltatás egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek a találkozó napirendjén. A résztvevők továbbá áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselői által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által előállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselőit, hogy amennyiben nem sikerül begyűjteni a bizonylatokat, akkor a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. A jövő hónap elejére várhatók az első döntések - tájékoztatott Markó Attila. A találkozó befejezése után Markó Attila helyettes államtitkár külön találkozott a történelmi magyar egyházak képviselőivel, amelynek során a tárgyaló felek a magyar egyházak sajátos problémáit beszélték meg. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelős nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet: támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek részvételével létrehozandó megfigyelő munkacsoport összeállítását a restitúciós folyamat monitorizálására. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban áll a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Ő maga is nehezményezi, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetőséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta: Mircea Geoana román külügyminisztertől legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért. /Egyeztetések a restitúció kérdésében. Legnagyobb gond a bizonylatok megszerzése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyűjteményéből nyílt kiállítás ápr. 11-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festőművész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsőbányai művésztelepen vendégeskedő alkotók készítettek 1996-tól napjainkig. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében, valamint a márc. 14-én, Kolozsváron tartott Márciusi Fórum határozata alapján mindenkit meghívnak az ápr. 26-án Székelyudvarhelyen, a Sportcsarnokban sorra kerülő erdélyi fórumra. Ezen a fórumon nyilvánosan bemutatkozik az előző napon megalakuló Önkormányzati Kezdeményező Testület, amelynek legfőbb feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozása, illetve az azt létrehozó demokratikus választások előkészítése és megszervezése. A fórumra várják az erdélyi magyar egyházi, polgári és politikai közélet valamennyi képviselőjét, az egyházak, az országos, a területi és a helyi RMDSZ, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a polgári egyesületek küldötteit Erdély és Partium területéről, mindazokat, akik a magyarság jövőjét szívükön viselik. /Erdélyi fórum Székelyudvarhelyen. Bemutatkozik a kezdeményező testület. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Rágalmazás vádjával perelte be a zilahi gyülekezetben szolgáló három református lelkészt, két gondnokot és a főgondnokot Seres Magdolna, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója. A Zilahi Református Gyülekezeti és Presbiteri Szövetség Ügyintéző Tanácsa felszólította a felperest, "hogy az evangéliumi békesség szellemében" vonja vissza keresetét. Az igazgatónő, Seres Dénes szenátor felesége, a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent cikkre reagáló tiltakozás miatt indított pert. Az írásban ugyanis az szerepel, hogy Seres Magdolna nem számolt el az általa elköltött egyházi pénzekkel, és az írás szerint állami tulajdonná nyilvánította az egyház vagyonát. A felperes azt a bekezdést tartja rágalmazó jellegűnek, mely szerint "Seres Magdolnának az egyházzal szembeni pere (...) az egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel -, soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével, valamint az iskola református szellemiségének megrontásával, az egyház joghatóságának semmibevételével kezdődött". Oláh Mihály, Bogdán Zsolt és Püsök Csaba lelkészek, valamint László Kálmán főgondnok ápr. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székhelyén tartott sajtótájékoztatójukon fejtették ki álláspontjukat az ügy kapcsán. "Ez a per egy áldatlan helyzet továbbgyűrűzése, és évek óta tart" - mondta Oláh Mihály tiszteletes. Seres Magdolna évek óta háborúskodik az egyházkerülettel, s meg is nyert egy pert az egyházzal szemben, ezzel pedig elérte, hogy László Kálmán gondnokot kitiltsák az iskola területéről - tette hozzá. A Wesselényi Kollégium teljes berendezése az egyháztól származik, ennek ellenére egy nemrég végzett leltározás során ezeket az ingóságokat az iskola tulajdonaként vették nyilvántartásba. Oláh Mihály azt is elmondta, hogy 1999-ben az igazgatónő több alkalommal is pénzt kapott az egyháztól az iskola számára, ám az összeggel a mai napig sem számolt el az adományozónak, annak ellenére, hogy erre az Iskolaszék írásban szólította fel.Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Seres Magdolna beadványába "csúsztatás került", ugyanis a Szabadságban megjelent cikkben a "hűtlen kezelés" kifejezés szerepel, amit a jogi eljárás megindításához szükséges román változatban már "sikkasztásként" fordítottak. Máthé Edit bejelentette, az egyházkerület kérte a per áthelyezését Zilahról, arra hivatkozva, a felperes Seres Dénes szenátor felesége, és ez befolyásolhatja a bírákat. Tőkés László püspök kijelentette, az egyházkerület kiáll a beperelt lelkészek és gondnokok mellett. /Pengő Zoltán: Az egyházi tulajdon az iskoláé lett? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./"

"A Székelyudvarhelyi Fórumon a több mint ezer résztvevő állásfoglalásokat, felhívásokat fogadott el, kifejezte azon véleményét, hogy elege van a 13 éve tartó "kis lépések politikájából", igazi önrendelkezést, az egyházi vagyonok mielőbbi visszaszolgáltatását és területi autonómiát akar. Közel öt órát tartott ápr. 26-án a fórum, amelyet a Királyhágómelléki Református Püspökség és az Udvarhelyi Polgári Egyesület szervezett, s amelyre nemcsak erdélyi magyar településekről, de Magyarországról is érkeztek meghívottak. Szász Jenő polgármester szerint azért van szükség az Erdélyi Magyar Nemzeti Önkormányzat életre hívására, mert az RMDSZ csúcsvezetése feladta a szervezet eredeti céljait, politikai párttá vedlett. Tőkés László egyebek között arról beszélt, hogy a hit és népszolgálat szorosan összefügg. Hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSZ ellen, hiszen soraikban bármelyik RMDSZ-tagot szívesen látják, bizonyíték erre öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés közölte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező testület létszámát 19-ről 31-re bővítették, amelynek ideiglenes, soros elnöke Szilágyi Zsolt. A bejelentett névsor: András Imre, Andrási Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Borsos Géza, dr. Csapó József, dr. Farkas Csaba, dr. Kincses Előd, dr. Sándor József, Egyed József, Ferencz Csaba, Fodor Imre, Gazda József, Izsák Balázs, Katona Ádám, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Sántha Pál Vilmos, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Tófalvi Zoltán, Toró T. Tibor, Tulit Attila, dr. Vekov Károly és Vanek Ferenc. Az operatív vezetőtanács tagjai: Toró T. Tibor, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Boros Zoltán, Márton Zoltán. A fórum részvevői egyhangúlag Tőkés László püspököt az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének minősítették. Toró T. Tibor a belső önrendelkezés fontosságáról beszélt és arról, hogy kezdeményezésükre nagy nyomás nehezül a bukaresti és budapesti baloldali kormányok részéről. Farkas Csaba felhívást olvasott fel, amelyben felszólította a történelmi székely székek egyesületeinek, alapítványainak, polgári mozgalmainak tagjait, hogy vállaljanak cselekvő szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Nagy Pál a közképviseleti jog megsértésének minősítette a székelyudvarhelyi UPE-s tanácsosok önkormányzati testületből való kizárását. Kincses Előd az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény fonákságairól beszélt, Katona Ádám arra emlékeztetett, hogy az EMK/ RMDSZ-platform már 1990-ben célul tűzte ki az autonómia miden szintű megvalósítását, és aki a nemzetközi jog szerint kidolgozta ennek tervezetét, dr. Csapó József volt Bihar-megyei szenátor volt. Felolvasták a gyergyószentmiklósi Rokay József javaslatát, miszerint erdélyi külképviseletet kell létesíteni Strasbourgban, és ismertetni kell a világban mindenütt a magyarságot ért történelmi igazságtalanságokat. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepült Tamási Gábor a visszakapott, kb. 50-60.000 dollárt érő itthoni vagyonát felajánlotta az alakuló vezetőtestületnek, Harrington-Szántó Anikó pedig 500 dollárt adományozott. Dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd a román nemzethez szóló felhívást olvasott fel, az 1918-as gyulafehérvári Nyilatkozat betartását követelve. /Fülöp D. Dénes: Tőkés Lászlót az erdélyi magyarok tiszteletbeli elnökének választották. Megalakult a Nemzeti Tanács kezdeményező testülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 28./"

"Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület levelet intézett Asztalos Ferenchez, a Parlament oktatási bizottságának alelnökéhez, melyben elsősorban megköszönte a képviselőnek, hogy közbenjárására a Károli Gáspár Egyetemen diplomavizsgát tett 87 hallgató a magyarországi oklevél mellé átvehette az ennek megfelelő román nyelvű okiratot is. A levélben, melyet Tőkés László püspök és Tolnay István tanügyi előadótanácsos írt alá, "szomorúsággal vegyes felháborodással" szólnak arról, hogy a Tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőségek nem engedélyezik az általuk kért világi oktatást biztosító osztályok működtetését, arra hivatkozva, hogy a törvény csak teológiai szakképzést nyújtó osztályokról szól. "Kérjük, hogy a képviselő úr sürgősen és hathatósan járjon közbe iskolánk érdekében." A közbenjáró Asztalos Ferenc képviselő kifejtette, hogy tárgyaltak a miniszter asszonnyal, és határozott ígéretet kaptak, hogy az egyházi iskolákban a teológiai osztály mellett megmarad a reál-, illetve humánképzést biztosító világi oktatás is. Asztalos szerint tudathasadásos állapot, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ egységét megbontók zászlóvivője, miközben az RMDSZ politikusainak segítségét kérte, hogy az általuk beindított oktatási intézmények zavartalanul működjenek. A lap munkatársa megkérdezte a püspököt, hogy az Asztalos képviselő szerinti tudathasadásos helyzetről hogyan vélekedik. Tőkés László kifejtette: "Miközben mi 14 éve harcolunk egyházi oktatási rendszerünk helyreállításáért, évről évre nem arról szól a történet, hogy hány osztállyal kaptunk többet és hány iskolával alapítottunk többet, hanem arról, hogy mindegyre meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek, hogy nem vették el a már létező osztályainkat. Ezt a játékot minden évben végigjátsszák velünk, és bevallom őszintén, hálás is vagyok Asztalos úrnak, amikor közbenjár, hogy nem vágják le az öt osztályunkat, amit tervbe vettek, ugyanis a Partiumban a három iskolából öt osztályt akartak levágni." /Bágyi Bencze Jakab: Asztalos Ferenc a püspök "tudathasadásos állapotáról". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./"

"A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élő magyar közösségek és szervezetek belső vitáiba - jelentette ki Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár. A politikust a Romániai Magyar Szó kérdezte meg annak kapcsán, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke bírálta a magyar kormányt, mert szerinte az meg akarta akadályozni az általa kezdeményezett fórummozgalmat. - Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet - mondta Szabó Vilmos. Szabó Vilmos elmondta: a határon túli magyar diákok új ösztöndíját Budapest már ősztől be szeretné vezetni. Az Ady Endréről elnevezett ösztöndíjat a tudásalapú társadalom megteremtése keretében a hazájukban tanuló magyar középiskolásoknak és egyetemistáknak folyósítanák. A Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatában Bálint-Pataki József HTMH-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen határon túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem. Bálint-Pataki szerint semmilyen alapjuk sincs a Tőkés László által megfogalmazott vádaknak. Bálint-Pataki hangsúlyozta: azért sem lenne szerencsés a harag, mert a múlt év augusztusában Nagyváradon rendezett Reformátusok Világtalálkozójára ítélt magyar állami támogatás elszámolását "nagyvonalúságok" miatt még nem tudták elvégezni. A rendezvényre a Tőkés László vezette egyházkerület csaknem egymillió dolláros támogatást kapott az Orbán-kormánytól. - A HTMH egy 2001. decemberi kormánydöntésnek köszönhetően felelőse a közel negyedmilliárd forintos támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználásának, ezért messzemenően érdekelt abban, hogy a teljes összeg felhasználásáról, és ne csak annak 90 százalékáról kapjon elfogadható tájékoztatást - mondta. /Budapest az egységet szorgalmazza. Tőkés László nem számolt el az egymillió dolláros támogatással? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"A romániai sajtó különbözőképpen értelmezte Pomogáts Béla szovátafürdői kijelentéseit, erről kérdezte Pomogáts Bélát a lap munkatársa. Kolumbán Gábor aziránt érdeklődött, hogy a budapesti kuratórium leadta a maga jogkörét az alkuratóriumnak, s ezentúl az alkuratóriumok fognak dönteni a budapesti helyett? Erre Pomogáts válaszolta: a budapesti kuratórium dönt, figyelembe véve az alkuratóriumok javaslatait. A másik gondolat az volt, hogy az szabja meg a budapesti kuratórium döntéseit, ki adja be a pályázatot, hanem hogy a pályázat mit tartalmaz. Tehát a pályázat komolyságát és pontosságát vesszük figyelembe, nem a megfogalmazója politikai helyzetét. Kolumbán Gábor aggódott amiatt, hogy a jelenlegi romániai alkuratórium esetleg politikailag befolyásolt döntéseket fog hozni. Erre mondtam ő: ilyen döntéseket nem fognak jóváhagyni, a politikától függetlenül kívánnak dönteni. Pomogáts leszögezte, Markó Bélával 25 éve van jó barátságban. Pomogáts szerint a sajtóban számos valótlanság is megjelent.Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyar közéletet ma nagyon mély árkok tagolják. Az Illyés Közalapítvány az egyensúlyteremtésben segíthet, de a békítésben nem, ugyanis azt a helyzetet, a romániai magyar közéletben, kellene megoldani. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ugyanúgy pályázhat, ahogy eddig, Pomogáts garantálja, hogy pályázataikat szakszerűen fogják megítélni. Már most is, előzetesen megítéltünk egy összeget a Bethlen Gábor szoboravató ünnepségekre. Arra a kérdésre, hogy hol kell sürgős segítség, Pomogáts szerint a legfontosabb az oktatás területe, beleértve a felsőfokú oktatást, egyetemi képzést, egyetemek működését. Az erdélyi közoktatás támogatásával foglalkozik az Apáczai Közalapítvány és különböző magyarországi kormányzati programok. Fontos a kulturális intézmények biztonsága, a magyar házak, kulturális szervezetek működése, a sajtó, főleg kulturális sajtó, az irodalmi, a havilapok, a folyóiratok, hetilapok, s természetesen az elektronikus sajtó is. A harmadik nagy feladat a közösségszervezés, hogy az erdélyi magyarságnak legyenek olyan élő közösségei, amelyek az anyanyelvet és a magyar nemzeti kultúrát meg tudják tartani. Igen fontosak az egyházi közösség támogatása, mert Erdélyben az egyházi élet nem csak vallási közösséget jelent, hanem nemzeti közösséget is. /Balla Tünde: Exkluzív interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Máj. 16-án Nagyváradon ünnepélyes keretek között elhelyezték a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával létesülő Ady Termálszálló és Kulturális Központ alapkövét. Az új nagyváradi Ady-központ létrehozását a nagyváradi Mecénás Alapítvány és nagyváradi katolikus püspökség kezdeményezte. Kis Sándor, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében köszönetet mondott a támogatóknak, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára pedig elmondta, hogy a nagyváradi központ létrehozásának támogatásáról tavaly ősszel született döntés, decemberben írták alá a megállapodást. A nagyváradi tanács olyan bérleti konstrukcióban adta a telket, hogy a szálló bevételeiből 20 romániai egyetemista évi 20 millió lej ösztöndíjat kap, ebből a keretből 10 egyetemistát a városi tanács jelöl ki. A szállodából, gyógyfürdőből, konferenciateremből és diákszállóból álló központban helyet kap majd egy Ady Múzeum, továbbá több helyi civil szervezetnek is itt lesz majd a székhelye. Az alapkövet Tempfli József nagyváradi katolikus püspök áldotta meg. Az ünnepélyes alapkőletételt megelőzően Tőkés László református püspök külön sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, s tiltakozott "az Ady emléke ellen elkövetett szentséggyalázat miatt", mivel véleménye szerint ennek a központnak nem Nagyváradon, hanem Érdmindszenten, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fennhatósága alatt kellett volna megépülnie. /Alapkőletétel Nagyváradon. Egy év alatt elkészül az Ady Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./"

"A magyar kormány feladata a lehető legnagyobb mértékű nemzeti egyetértés megteremtése - hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára máj. 18-án Nagyváradon, miután találkozott Tőkés László református püspökkel. A találkozót követő sajtóértekezleten mind az államtitkár, mind a püspök a párbeszéd fontosságát emelte ki. Egyetértettek abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezésére létrejött nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek továbbra is fejlődnie kell. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t tartja a romániai magyarság hivatalos képviselőjének, de az egyházfőkre is fontos partnerként tekint, ezért kezdeményezte, hogy erdélyi látogatása során találkozzon a történelmi magyar egyházak vezetőivel. A nagyváradi magyar magánegyetem jelenleg a Sapientia erdélyi magyar magánegyetemnek biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatásból 25-30 százalékot kap. Az államtitkár és a psüspök eltérően ítélte meg a nagyváradi Ady- központ ügyét. A magyar kormány a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a nagyváradi katolikus püspökség tervének megvalósítását támogatja, míg Tőkés püspök szerint ez a támogatás az egyházkerülete által Érdmindszenten elképzelt központ létrehozását illetné meg. Szabó Vilmos Nagyváradon megbeszélést folytatott Tempfli József katolikus megyés püspökkel, előzőleg Kolozsváron Pap Géza erdélyi református és Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkozott. /Megbeszélés a történelmi magyar egyházak vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"Mivel nem az engedélyekben szereplő szöveg került fel a Bethlen Gábor-szobor talapzatára, a nagyváradi polgármesteri hivatal 75 millió lejes bírságot szabott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre. Az egyházkerület illetékesei bejelentették, nem fogják kifizetni a büntetést. A leleplezést követően azonban ismeretlen személyek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Andrei Luncan városi főépítész panaszt tett az egyházkerületnél. A magyar nyelvű szövegrészt megint letakarták, ám a lepel újfent eltűnt. Május 22-én aztán Petru Filip polgármester és Andrei Luncan aláírták a jegyzőkönyvet, melynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Csűry István egyházi főjegyző szerint indokolatlan a büntetés, hiszen nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna, hogy őriztesse a szobrot, melyet ajándékba kapott. Csűry István azt mondja, az egyházkerület óvást fog benyújtani a bírság ellen az önkormányzatnál. /Pengő Zoltán: Megbírságolták az egyházkerületet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Pro Révért Egyesület márciusban adta ki az új Révi Magazin első számát, a második májusban látott napvilágot. "A Révi Magazin a községünkben élő magyar ajkúak negyedévente megjelenő lapja. Küldetésének tekinti az itt élő emberek tájékoztatását s a helyi események mellett a hazai realitáshoz is igazodó erdélyi magyar jövőkép felmutatását" - fogalmaz vezércikkében az új lap szerkesztője, Hasas János, aki az ötezres nagyközség nyolcszáz főnyi magyar ajkú lakosához igyekszik eljuttatni híreket. A Révi Magazin nyolc oldalon jelenik meg, s a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám nyomdájában lát napvilágot. /Révi Magazin - erdélyi magyar jövőkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Fiatal művészek pódiuma címen indít rendezvénysorozatot a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által a múlt héten életre hívott Nagyváradi Magyar Művelődési Céh (NMMC). A nyitórendezvény a Partiumi Énekkar koncertje lesz, máj. 30-án, az egyházkerület székházának dísztermében. Mátyás Imre Zsolt, az NMMC ügyvezető igazgatója szerint a rendezvénysorozat célja, hogy konzervatóriumi és színművészeti egyetemi hallgatóknak, valamint művészeti középiskolás diákoknak biztosítson fellépési lehetőséget Nagyváradon. A program keretében lesz kamarakoncert, kóruséneklés, egyéni előadás és pódiumműsor. /Pengő Zoltán: Pódium fiataloknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"Egyház és/vagy politika összeférhető-e vagy sem, a lelkészi státus összeegyeztethető-e a politikai szerepvállalással, kizárja-e egyik a másikat? - teszik fel sokan a kérdést. Legutóbb az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa foglalt állást az ügyben, amikor határozatban kimondta: megtiltják a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott vagy fizetett tisztségviselőként feladatot végezzenek. A határozatban ugyanakkor azt is leszögezték: az a lelkipásztor, akit e döntés hatályba lépése előtt választottak politikai tisztségbe, mandátumát a választási időszak végéig megtarthatja, de új megbízatást nem vállalhat. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője leszögezte, természetesen az egyház tovább is fog politizálni. Elmondta, hogy a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után nyilvánvalóvá vált, hogy többé már nem egységes a szövetség és nem az egyedüli képviselője az erdélyi magyarságnak. Az egyháznak, a tisztséget viselő lelkipásztorainknak állást kell foglalniuk valamilyen platform, kezdeményezés mögött, be kell állniuk a sorba. Így a gyülekezetek egysége megbomolhat. Ezért döntöttek úgy, hogy nem jó, ha a lelkipásztor a napi politikai szinten részt vesz a csatározásokban. Körülbelül száz lelkész van, aki valamilyen szinten betölt vezetői szerepet akár helyi vagy megyei tanácsosként, akár ügyvezető elnökként az RMDSZ-en belül. Általában mind a lelkészek, mind a gyülekezeti tagok pozitívan fogadták a döntést. Néhány helyen azonban voltak ellenvetések is. Kató Béla hozzátette: Tőkés László püspököt külön kell választani a többi esettől, hiszen az 1989-es történelmi szerepe annyira egyértelmű, hogy őt nem lehet kivonni a politikából.Tőkés László püspök kifejtette: miközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet élesen elítélte az RMDSZ több tisztségviselője, köztük Markó Béla is, mivel az egyházkerület felülvizsgálja az RMDSZ-hez való viszonyát és az RMDSZ támogatását feltételekhez köti, ezzel szemben a szövetségi elnök valósággal üdvözölte az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának a döntését, miszerint ezután a lelkipásztorok nem tölthetnek be választott vagy fizetett tisztséget az RMDSZ-ben vagy más politikai alakulatban. Tehát kettős mércével mérnek. Tőkés püspök szerint az Erdélyi Református Egyházkerület döntése hozzájuk is közel áll, hiszen mindig is hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai részvételre tart igényt az egyház. Ilyen értelemben semmilyen ellentmondás nincs a két egyházkerület álláspontja között.Tőkés László úgy látja, megpróbálják megakadályozni őt abban, hogy a nemzeti érdekeket képviselje. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor egyben lelkipásztor is, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt tanácsosa véleménye: A lelkésznek igenis részt kell venni a közéletben, és ha kell, a politikában is Elmondta, hogy parlamenti mandátuma megkezdése óta rendelkezési állományba vonult. Ez azt jelenti, hogy nincs parókiája, de lelkész maradt továbbra is, és amennyiben nem lesz többé politikus, onnan folytathatja lelkészi hivatását. Sógor szerint A kisebbségi létben elvárják a lelkészektől, hogy ne csak prédikáljanak, hanem amennyiben nincs megfelelő világi ember a faluban, akkor igenis a lelkész álljon oda iskolát építeni, alapítványt vezetni, ösztöndíjat szerezni, megoldani a szociális gondokat, gazdasági problémákat. /Papp Annamária: Egyház és/vagy politika? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Máj. 31-én Kolozsvár ülésezett a megújult, az egyházakat, civil szervezeteket és közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács. Újra Kelemen Hunor képviselőt választották a SZET elnökének. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ az együttműködésre, a vitára és a párbeszédre alapozza a politikáját, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a nemrégiben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten ne csökkenjen a kedvezmények száma. Újdonságnak számít, hogy az egygyerekes családok is kapnak anyagi támogatást, a juttatás pedig kiterjed az egyetemi hallgatókra is. Az EU-ba való belépéskor a törvény nem veszíti el érvényét. Markó bejelentette: a legújabb tervek szerint a Budapest-Bukarest közötti autópálya két nyomvonalon szeli majd át Erdélyt. A Communitas Alapítvány máj. 30-i ülésén ítéltek meg 12 hivatásos művész (3 író, 3 zenész, 3 képzőművész és 3 színész) számára egy évre szóló havi három millió lej értékű ösztöndíjat. Támogatási rendszerekben, intézménybővítésben gondolkodik tehát az RMDSZ, mondotta Markó, akik pedig ezt az eszközrendszert próbálják úgy feltüntetni, hogy nem fontos, vagy akik azt mondják, hogy az RMDSZ-nek 2004-ben nem biztos, hogy be kellene jutni a parlamentbe, azok rosszat tesznek az erdélyi magyarságnak. Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök leszögezte: a szétszakadási tendenciákban a fő szempontot kell figyelembe venni, hogy szolgálni akarunk, nem pedig uralkodni. Le kell szállni a büszkeség "szemétdombjáról". Kötő József a következőképpen határozta meg a SZET feladatát: a politika és a civil társadalom partnerségének a megtestesítője. Két egyenlő fél beszél egymással, figyelmeztetett az EMKE elnöke, és egyben megígérte, hogy a civil szervezetek nem lesznek kényelmes partnerei a politikumnak. /Köllő Katalin: Markó: Új Erdélyre, új magyarságra van szükségünk. Tisztújítás az RMDSZ újjáalakult "felsőházában". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A megújuló SZET-be két új civil szervezet kérte felvételét, ami az ülést vezető Markó Béla szövetségi elnök szerint "fontos jelzés, hogy a civil szervezetek jelen akarnak lenni az RMDSZ mellett, és fontos jelzés a tamáskodóknak is, akik azt akarják elhitetni, hogy megszakadt a szövetség kapcsolata a civil társadalommal". Markó Béla hangsúlyozta, az egyházak többsége igennel válaszolt a SZET-be való meghívásra, és megköszönte Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek a jelenlétét. A szövetségi elnök idézett Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseknek az egyeztető tanács tagjaihoz intézett üdvözlőleveléből is. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület gondnoka elmondta: miután a püspökség megtiltotta lelkészeinek a politikai életben való részvételt, az egyházkerület világi vezetőjeként ő képviseli a püspökséget a 45 tagú SZET-ben. Tempfli József hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy a kolozsvári SZET-ülés vagy az azonos időben zajló sepsiszentgyörgyi fórum időpontját rögzítették-e előbb. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Tempflihez eljuttatott üzenetében ugyanis azt írta, hogy szívesen eleget tett volna a tanács meghívásának, ha - a fórum időpontjára való tekintettel - elhalasztják a SZET-ülést. A római katolikus püspök maga adta meg a választ a kérdésre: minthogy a kongresszus határozata szerint a megújult SZET megalakulásának határideje május 31-e volt, lehetetlen lett volna elhalasztani az ülést. Vitát váltott ki Wanek Ferencnek, a Bolyai Társaság elnökének az a megállapítása, hogy a SZET-tagszervezetek számának növelése az állami magyar egyetem létrehozásáért küzdő szervezet kárára történik. Markó Béla RMDSZ-elnök válaszában elmondta, az új szervezetek felvétele annak az alapelvnek a gyakorlatba ültetése, miszerint a SZET-ben jelen kell lennie a romániai magyar közélet minél több szegmensének. Markó szerint Tőkés László püspök még nem adott választ a SZET-tagságra való felkérésre. A SZET két alelnökévé Kötő Józsefet és Korodi Attilát, titkáraivá pedig Pető Csillát és Páll Tibort választották. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a SZET mindeddig csak az "elégedetlenkedő testület" formájában jelent meg, holott "az RMDSZ-nek nem erre van szüksége, hanem arra, hogy a SZET hatásköre tartalommal telítődjék. Ehhez az kell, hogy az egyeztető tanács állandóvá tegye azt a titkársági munkát, amely az állandó kommunikációt, tevékenységet biztosítja." Kelemen Hunor, a SZET régi-új elnöke a Krónikának elmondta, a szatmárnémeti kongresszus újabb kompetenciákkal bővítette az egyeztető tanács hatáskörét. "A SZET tevékenységének hatékonyabbá tételéhez azonban aktívabbá kell tenni a szakbizottságokat. Az Állandó Bizottság létszámának növelésével olyan civil szervezeteket és személyiségeket hoztunk be a SZET vezetőségébe, akik a maguk területén hatékonyabban végezhetik el a koordinációs tevékenységet". Markó szerint "megtagadni az RMDSZ eszközrendszerét és ideológiai alapon pártokba tagolni az erdélyi magyarságot: súlyos hiba." Az RMDSZ olyan ösztöndíjrendszer bevezetését javasolta a magyar oktatási minisztériumnak, amely minden Erdélyben tanító magyar nemzetiségű egyetemi oktatónak havi 10 ezer forintos támogatást biztosítana. Markó kiemelte az RMDSZ-nek az észak-erdélyi autópálya felépítése érdekében kifejtett lobbitevékenységét. Markó ugyanakkor elismerte, hogy a román kormánypárttal kötött idei megállapodás feltételei nem teljesültek az elvárt ütemben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar karának létrehozásától nem lehet eltekinteni. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar karok létesítésére a megfelelő pillanat idén ősszel érkezik el. "2004-ben már nem lesz erre alkalmas a helyzet" - vélte Kása, utalva a jövő évi választásokra. A Kolozsváron létesítendő erdélyi magyar könyvtár tervével kapcsolatban a szövetségi elnök utalt arra, hogy az RMDSZ tárgyalt már az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetőségével a könyvtár ügyét felkaroló alapítvány létrehozásáról."Az RMDSZ eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek be a mindennapi sajtóba" - jellemezte a romániai magyar sajtó gyakorlatát Sütő András író, a SZET tagja. Sütő kifejtette, szerinte ezt a problémát úgy lehetne megoldani, ha az RMDSZ saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban megjelenő rágalmakra. Takács Csaba ügyvezető elnök a Sütő által említett rágalmak kapcsán elmondta: ő amúgy sem a sajtónak köteles beszámolni a Communitas vagy az Illyés alapítványi támogatások elosztásáról, és nem a sajtóban megjelentekre köteles válaszolni, hanem - az RMDSZ alapszabálya értelmében - csakis a SZET előtt tartozik felelősséggel. /Salamon Márton László: SZET - tartalom és (papír)forma SZET - tartalom és (papír)forma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Tőkés László püspök legújabb kötete Rádióba mondom címmel, melynek bemutatója jún. 5-én lesz Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. /Könyvbemutató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság jún. 18-ii ülésén elvi döntést hozott 35 ingatlan visszaadása tárgyában - tájékoztatott Markó Attila kisebbségvédelmi helyettes államtitkár, a kormánybizottság alelnöke. A megvizsgált 35 ingatlan közül 22-t a magyar történelmi egyházak kapnak vissza: az Unitárius Püspökség 4 ingatlant, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 3, az Erdélyi Református Egyházkerület 2,a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség pedig 6 ingatlant kap vissza. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek visszaszolgáltatandó épületek között található többek között a kolozsvári Mócok útja 84. szám alatti ingatlan, amelyben jelenleg kisegítő iskola működik. Markó Attila szerint a kormánybizottság következő ülésén, amelyet jún. 27-re terveznek, a magyar egyházaknak visszajuttatott ingatlanok száma minden valószínűség szerint 50-re emelkedik majd, és ezzel sikerül eleget tenni a magyar-román kormányközi vegyes bizottság jegyzőkönyvében Románia által vállalt kötelezettségnek is. /Egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Újabb elvi döntés született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"