"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése jún. 29-i ülésén az egyházi tisztségviselők politikai átvilágítása kérdéskörével foglalkozott. A testület üdvözölte a Dunamelléki Református Egyházkerületnek az átvilágítást szorgalmazó indítványát, és nehezményezte, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinata elvetette ezt a kezdeményezést. A közgyűlés szorgalmazza az egyházi tiszt- és tisztségviselők, és az egyházi alkalmazottak politikai átvilágítását. Az egyházkerület javaslatát a Romániai Magyar Református Egyház zsinata elé terjesztette. Az közgyűlés felkérte az egyes egyházközségeket, lelkipásztorokat és egyházi személyeket, írjanak valóság- és múltfeltáró anyagokat az Anyaszentegyház üldöztetéséről és "esetenkénti megtévedéseiről, árulásairól". /S. M. L.: Az átvilágítást szorgalmazza az Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

"A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésezett szept. 13-án Kolozsváron, törvénytervezetet fogadott el a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A testület közleménye szerint az egyházvezetők állást foglaltak ugyanakkor a státustörvény, illetve a zilahi Református Wesselényi Kollégium tartós válságának ügyében is. A magyar egyházfők rövid határidőn belül meghallgatást kérnek Ion Iliescu államelnöktől és Adrian Nastase kormányfőtől az egyházi ingatlanok, valamint a felekezeti oktatás méltányos és jogszerű rendezésének ügyében. Az egyházfők találkozni kívánnak a NATO, az Európai Unió és az Európa Tanács kelet-európai, illetve romániai, valamint egyházi, emberjogi és kisebbségi kérdésekben illetékes képviselőivel, hogy az égető kérdéseket feltárják előttük. Az egyházak azzal a felhívással fordulnak az RMDSZ-hez, hogy a kormányzattal való együttműködés fenntartását az egyházi ingatlanok ügyének törvény általi rendezése alapfeltételéhez kössék. A státustörvénnyel kapcsolatban a magyar egyházfők ismételten kinyilvánították, hogy az RMDSZ-szel és a magyar civil szervezetekkel együttműködve a státustörvény végrehajtásában szerepet vállalnak. A magyar egyházfők aggodalmukat fejezték ki a zilahi kollégium ügyében. Az egyházfők szolidaritásukat nyilvánították ki a kollégiumot újraalakító és fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület iránt, az iskola felekezeti iskola gyanánt való megőrzéséért folytatott küzdelmében. /Egyházi állásfoglalás ingatlan-, státus- és iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Szept. 23-i kétéves adminisztrációs harc után került talapzatára Szilágysomlyón Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király szobra. Felavatását Tiberiu Marc prefektus jelenléte emelte kormányszintűvé. Az ünnepi misét Tempfli József nagyváradi megyés püspök celebrálta. Zieslaw Tanda, a lengyelországi reformált evangélikus egyház beszédében kimentette a lengyelországi választások miatt elmaradt hivatalos képviseletet, és tolmácsolta a nagykövetség és a Lengyel Világszövetség üdvözletét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében az összefogást sürgette. Az ökumenikus mise után a katolikus templomkertben Lőrincz Lehel kolozsvári szobrász alkotása előtt tisztelegtek a meghívottak. Íjártó István, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntőjében a magyar és a lengyel nép Közép-Európában páratlan kapcsolatát méltatta. A Surányi József somlyói származású budapesti jogász által adományozott szobor előtt romániai és magyarországi intézmények helyeztek el koszorút. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta: "A Báthory Napok kilencéves történetében először történt meg, hogy a kormány nevében a megye prefektusa, Tiberiu Marc és Szilágysomlyó polgármesteri hivatala is koszorúzott. Vida Gyula parlamenti képviselő kifejtette: "Egyre közelebb kerülünk a magyarság emlékparkjának kialakításához, amelyben a Báthoryak mellett Bem József tábornok is jelentős helyet kap majd. Az ünnepség mindenképpen áttörést jelent a helyi magyarság és az állami-közigazgatási intézmények kapcsolatában. Reméljük, hogy a fél éve a polgármesteri hivatal udvarában porosodó kétnyelvű helységnévtábláink is előbb-utóbb helyükre kerülnek." /Józsa László: Példaértékű európaiság. Szobrot állítottak Szilágysomlyón Báthory Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./ Szilágysomlyón a helyi Báthory István Alapítvány szervezésében 1992 óta minden ősszel megrendezik a Báthory Napokat, amelynek keretében szakmai továbbképzésre, kulturális eseményekre valamint várostörténeti rendezvényekre egyaránt sor kerül. Az idei Báthory Napok jubileumi jelleget öltöttek: ebben az évben ünnepli a kisváros alapításának 750., a Báthory-családnak a régióban való településének 650. évfordulóját. A háromnapos rendezvény szept. 21-én pedagógustalálkozóval kezdődött: a Szilágy megyei RMPSZ fennállásának 10. évfordulóját szakmai értekezlettel ünnepelték meg a pedagógusok. Szept. 22-én orvostovábbképzőkre, illetve diákdolgozatok bemutatására került sor. Ezután történt a Szilágysági Magyarok díszoklevelének átadására. Az idei díjazottak: Fodor Levente festőművész, Horváth Endre ny. egyetemi tanár, Moldován Lajos tanár (p.m.), Balogh Károly ny. egyetemi tanár (p.m.). /Szabó Csaba: Megnyíltak a IX. Báthory Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Tamáshidán rendezte meg az idei Erdőháti Napokat szept. 22-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök beszéde után Lugosi Mihály egyházkerületi előadótanácsos ismertette a több mint 800 éves település történelmét. Az egykori város mára elnéptelenedett, kiöregedett, magyarsága megfogyatkozott. Az ünnepség után a résztvevők az Árpád-kori templom romjaihoz vonultak, ahol dr. Molnár János történész-lelkipásztor, volt tamáshidai lelkész tartott előadást. Király Károly közgazdász-politikus és Beke György író tartott előadást a református templomban, majd Mikló Ferenc nagyszalontai lelkésznek átadták az Árpád-díjat. Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok ünnepi beszéde után leleplezték a templom udvarára felállított kopjafát. /Tököli Magdolna: Erdőháti Napok Tamáshidán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület esztendők óta megszervezi az Erdőháti napokat. Erdőhát elnéptelenedik. Árpád, Ágya, Ant és Feketegyarmat után idén Tamáshidán rendezték meg az Erdőháti Napokat szeptember 22-én. A református templomban Tőkés László püspök hirdetett. Az árpádkori romtemplomnál dr. Molnár János történész tartott előadást, Tőkés püspök pedig fölhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a romok megőrzése érdekében próbáljanak tenni valamit. A délutáni előadások rendjén Király Károly közgazdász politikus és Beke György író szólt az egybegyűltekhez. /Erdőháti Napok Tamáshidán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"

"Okt. 10-én jegyzéket adtak át a magyar külügyminisztériumban Petru Cordosnak, Románia budapesti nagykövetének, Orbán Viktor miniszterelnök okt. 4-i nagyváradi látogatásának szervezési körülményeivel kapcsolatban. A jegyzékben a magyar fél megelégedettséggel nyugtázta, hogy az ünnepségeken a román fél hivatalos képviselete magas szintű volt, ugyanakkor sajnálatát kifejezte ki a szervezés miatt. A külügyi szóvivő elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt katonai helikopter körözött alacsony magasságban az ünnepség helyszíne fölött, ami lehetetlenné tette az ünnepi beszédek meghallgatását. A Királyhágó-melléki Református Püspökség előzetes és hivatalos kérése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem felújított épülete előtt elmaradt a villamosforgalom korlátozása az ünnepség idején. /Jegyzék és repülőzúgás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

"Hermán János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1973-ban végzett a kolozsvári Protestáns Teológián. Erdélyben kezdte lelkészi szolgálatát: Somkerék, Keszi, Újős református gyülekezeteiben. Ösztöndíjasként utazott Hollandiába. Amszterdamban kezdte és Leidenben fejezte be tanulmányait, 1984-ben kapott holland diplomát, melyet követően két fríz gyülekezetet pásztorált. Megszervezte a hollandiai és belgiumi magyar protestánsok lelkigondozását. Budapesten 1992-93 között menekültügyi szolgálatot végzett és ugyanakkor doktorált a Budapesti Teológián. Jelenleg hollandiai otthona, a felvidéki Révkomárom és Nagyvárad között ingázik, a Komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia tanáraként és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó- és kiadói tanácsosaként. Édesapja, Hermán János egy éve elhunyt, akit a Mezőség apostolaként is emlegettek. Magára vállalta 30 négyzetkilométeres körzetben a pusztuló kis mezőségi eklézsiák gondozását, akkor is, ha nem volt ilyen megbízatása. Templomokat épített, javíttatott Kissármáson, Széken, és rengeteg más faluba beszolgált, elgyalogolt. - Már a '30-as-'40-es években volt Belgiumban szórványgondozás. 1956 után, a forradalom leverését követő nagy emigrációs hullám következtében, 4000 lelkes egyház jött létre Belgiumban, 17-20 helyen tartottak istentiszteleteket és két templomuk, parókiájuk is volt. A hetvenes évek elejére mindez eltűnt, Pándy András szolgálata következtében. Hermán János 1999 augusztus vége óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtó és kiadói osztály élén áll. Egy esztendő leforgása alatt tíz könyvet sikerült kiadniuk. /FÁBIÁN TIBOR: Kelet és Nyugat közt Isten szolgálatában. Beszélgetés dr. Hermán János lelkipásztorral, előadótanácsossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"Erdélyi Halottak Napja elnevezéssel istentiszteletet és gyászmisét tartottak nov. 1-jén, mindenszentek napján az Erdélyi Gyülekezet budapesti központjában, a Reménység Szigetén. A gyülekezet, amely egyházjogilag a romániai Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik, immár harmadik alkalommal rendezett a halottak napjához kapcsolódóan gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést a Magyarországon élő, de határon túli származású magyar hívők számára. A szabadtéri eseményen Hermán János református lelkész, a királyhágómelléki egyházkerület tanácsosa és Czirják Árpád gyulafehérvári érseki helynök emlékezett az elhunytakra. /Erdélyi Halottak Napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./"

"Regéczy Szabina 1997-ben végezte a református teológiát Kolozsváron, de nem kap befogadólevelet egyetlen püspökségtől sem, ehelyett pszichiátriai vizsgálatra küldték. Aradon az október 6-i megemlékezésen kisebb botrányt keltett, hogy Regéczy Szabina református lelkész édesanyja Tőkés László püspök elleni gépelt röpiratot osztogatott, így próbálva felhívni a figyelmet arra, lánya egyetlen püspökségtől sem kap befogadólevelet. Regéczy Szabinának Nagyváradon idegrendszeri okok miatt viselkedésbeli problémái voltak tanáraival, társaival, ezért átment a kolozsvári teológiára. A kolozsvári teológia diákképviselete pszichiátriai vizsgálatra küldte a teológus hallgatót, a szakember véleménye pedig az volt, hogy folytathatja a teológiát. A frissen végzett lelkésznőt 1997-ben pszichiátriai vizsgálatra küldte a nagyváradi püspökség. Az orvosi szakvéleményezés Regéczy Szabinát alkalmasnak találta a szolgálatra, így 1997 novemberében kiküldték az Arad megyei Szemlakon lévő gyülekezethez. A lelkésznő nem találta meg a kellő hangnemet az emberekkel, ráadásul anyagi-elszámolási problémák is adódtak. A lelkésznő menekülni szeretett volna Szemlakról. Végül Regéczy Szabinát 2000. március 21-én saját kérésére elbocsátották a Királyhágómelléki Egyházkerületből. Azóta nem kapott befogadó nyilatkozatot más püspököktől. /Irházi János: Miért nem szolgálhat a lelkésznő? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyolc éve határozta el, hogy nov. 4-én megemlékezik mártírjairól, üldözöttekről és a hősökről. Borossebes református templomában tartották az idei emlékünnepet, amelyen felekezeti hovatartozástól függetlenül részt vett Apatelek, Borosjenő, Bokszeg, Borossebes magyarsága. Tőkés László püspök igehirdetése után Kondor Endre lelkipásztor beszélt a borossebesi, dr. Vajda Sándor a borosjenei mártírokról és hősökről. - Az emlékünnep ébren tartja a hősök, mártírok és üldözöttek emlékezetét. /Dr. Vajda Sándor főorvos: Hőseinkre emlékeztünk Borossebesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./"

"Pro Ecclesia-díjban részesítik a Szinérváraljai Református Egyházközséget, valamint Szilágyi Bélát, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnokát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 16-17-i Új Ezredévi Közgyűlésén. A közgyűlésen bemutatják a "A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története" című kiadványt. /(déel): Elismerés Szinérváraljának. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./"

"Egy évtizede jelent meg először a Partiumi Közlöny /Nagyvárad/, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Az évfordulót nov. 24-én szakmai és kulturális programokkal teszik emlékezetessé. Tőkés László püspök, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint Barabás Zoltán főszerkesztő alapította a Közlönyt. Tőkés püspök tíz esztendővel ezelőtti vezércikke szerint "Az Anyaszentegyház épüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció. Miként a test és a tagok számára létfontosságú a vér- és a nedvkeringés, az egyháznak legalább ilyen fontos az a kapcsolatrendszer, mely a különböző egyházi szervezetek és a hívek között kialakul." A többnyire havi két alkalommal megjelenő lap eredeti dokumentumok, jegyzőkönyvek, levelek, illetve a világi sajtó rendszeres szemlézése által képet nyújt arról, mi történik a kerület kilenc egyházmegyéjében. Kétezer példányban készül, s eljut a közel ezer erdélyi és partiumi református lelkipásztor mellett egyházi és világi szervezetekhez, a világi sajtó műhelyeihez, továbbá a világ 23 országában különböző magyar szervezetekhez, illetve egyéni előfizetőkhöz. Hasonlóan a Harangszó nevű gyülekezeti laphoz, a Közlöny immár az interneten is olvasható. /Szűcs László: Tízéves az egyházi nyilvánosság Közlönye. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Egyházi szolgálat írott szóval, felelősséggel címmel nov. 24-én rangos szakmai találkozót rendezett alapításának 10. évfordulóján a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Jelen volt a megbeszélésen Tőkés László püspök is. "A világi sajtó az egyházról szólhat, az egyháziból az ige, az örömhír szól" - mondta a püspök. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta: évről évre jelenjen meg az Erdélyi Magyar Egyházi Évkönyv, melyben valamennyi történelmi egyház aktuális történéseit összefognák. A rendezvény Tőkés László püspök és Barabás Zoltán főszerkesztő ünnepi beszédével, valamint Zalatnay István budapesti lelkipásztor lapelemzésével folytatódott. Zalatnay István a Közlönyt az olvasó szemével láttató előadó úgy vélte: "Nem gyülekezeti, és nem egyházkerületi, hanem egyházközéleti újság akar lenni. S mint ilyen, be is tölti szerepét, hiszen valóságközeli, és leplezetlenül vállalja, hogy vitás kérdéseket tár az olvasók elé". Kiosztották a Pro Media Christiana díjat, amit "az egyházi sajtó és az anyanyelv szolgálatában végzett munkáért" ítélnek oda. A most először kiosztott elismerést Csűry István generális direktor, Radványi Károly grafikus művész, Mihálka Zoltán szerkesztő, Fórizs Attila nyomdaigazgató és Vetési László lelkipásztor kapta. /Pásztai András: Rangos eseménysorozat a jubileumi évfordulón. Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Partium díszoklevéllel és Új Ezredév Különdíjjal ismerte el Gellért Sándor költő munkásságát. /Gellért Sándor post mortem kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. dec. 2./"

"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"A román kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében 25 milliótól 50 millió lejig terjedő pénzbírsággal sújtják azokat, akik megsértik a más államok nemzeti himnuszára és zászlajára vonatkozó jogszabályt. Eszerint csak nemzetközi jellegű hivatalos látogatások, ünnepségek és rendezvények alkalmával szólaltatható meg más állam nemzeti himnusza, de csakis Románia nemzeti himnuszával együtt. A rendelet a zászlókitűzéssel kapcsolatban előírja, hogy más államok zászlaja szintén csak nemzetközi jellegű alkalmakkor és a román lobogóval együtt tűzhető ki. A jogszabály a romániai magyar közösséget hátrányosan érinti, hiszen az ünnepek alkalmával Erdély-szerte elterjedt a nemzeti szimbólumok használata, a református énekeskönyvben zsoltárként szereplő magyar Himnuszt pedig a hívek nemzeti imádságként szokták énekelni. Markó Béla szövetségi elnök a jogszabályt kommentálva elmondta: a parlament 1994-ben fogadta el a zászló és himnuszhasználatról szóló törvényt, amelynek végrehajtási utasításait a kormány csak most adta ki. - Az RMDSZ annak idején sem értett egyet a jogszabállyal, így nem ért egyet a végrehajtási utasításokkal sem. Az RMDSZ törvénymódosítási javaslatát a parlament elé terjeszti. A magyar nemzeti színek, a piros-fehér-zöld lobogó használatát és a Himnusz éneklését illetően Markó Béla kifejtette: - Ezeket eddig is használtuk, és a továbbiakban is használni fogjuk. A piros-fehér-zöld lobogót és a magyar Himnuszt egy pillanatig sem tekintettük úgy, mintha azok egy másik állam nemzeti szimbólumai lettek volna, hanem az egész magyar nemzet himnuszának és lobogójának tartottuk - hangsúlyozta Markó Béla. - Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: a magyar politika sem hagyhatja szó nélkül ezt a törvényt különösképpen, hogy szerződéses viszonyban áll a kormánnyal. /Nem mondanak le a magyar Himnusz énekléséről. Büntetik az idegen nemzeti szimbólumok használatát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A kisebbségi egyházak nov. 28-29-i kolozsvári értekezlete után, amelyen az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikusok, illetve a szász evangélikusok közös nyilatkozatban kérték számon a román kormánytól javaik visszaadásának elodázását, az Európa Parlamentet, és az Európa Tanácsot is megkeresték ügyük érdekében. Meghallgatást kértek, így december elején a királyhágómelléki református egyházkerület két küldötte, Tolnay István tanügyi és Antal János külügyi előadó Strasbourgban tárgyalt, ahol felvázolhatták az egyházi ingatlanok restituciójának 1989 óta húzódó ügyét és még számos, a kisebbségeket érintő problémát, például a székelyföldi tankönyvháborút vagy a csángók magyarul tanulásának betiltását. Az egyeztetések nyomán 2002 elején erdélyi püspökök küldöttségét fogadják Strasbourgban. /(Balla Tünde: Strasbourgba vitték az egyházak ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ "

"Szembenézés a múlttal címmel szervezett nemzetközi szemináriumot neves magyarországi és hazai előadók részvételével a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a temesvári forradalom 12. évfordulóján. Neves magyarországi és romániai történészek, politológusok és teológusok értekeztek a kommunista rendszer kutatásának fontosságáról, az átvilágítás szükségességéről. Dr. Schmidt Mária, a XX. Század Intézet elnöke a nyolc évvel ezelőtt nagy botrányt kavart "fekete könyv" történelemformáló szerepéről beszélt. Elmondta, a kommunista pártok központi személyiségeit megszólaltató tényfeltáró kötet olyan áttörést jelentett, amely a 90-es évek elején az addig szigorúan titkosnak nyilvánított levéltári dossziék közkézre bocsátását eredményezte. "A kommunista állam lejáratta magát. Nem a közérdeket szolgálta, hanem önmagát. Hitetlen, eszménytelen és cinikus hatalomnak adott teret, s ezáltal korrumpálta a neki alárendelt polgárt" - hangzott Tőkéczki László történész jellemzése. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységéről Gheorghe Onisoru elnök elmondta, kutatási eredményeiket egy januárban megjelenő kiadványban teszik majd közzé. Ugyanakkor lát napvilágot az első dokumentumgyűjtemény is, amelynek anyagát titkosszolgálati tisztek kéziratai alapján állítják össze. Forró László előadó-tanácsos szerint az előző években az archívumokat, amellett, hogy megcsonkították, "felmentő" vagy "befeketítő" iratokkal kiegészítették, ezért nem támogatja a református egyházi bíróság és a CNSAS közti együttműködést Tőkés László püspök komoly gondnak ítélte azt a tényt, hogy tizenkét évvel a forradalom után még mindig nagyszámú átvilágítatlan lelkész szolgál. /Gurzó K. Enikő: Szükséges a lelkészek átvilágítása is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./"

"A temesvári forradalom nélkül nem építhetnénk ki Európában a szabadság és az emberi méltóság színhelyeit - jelentette ki dec. 17-én Temesváron Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki Adrian Nastase kormányfővel együtt részt vett a hős városban tizenkét évvel ezelőtt lezajlott eseményekre emlékező rendezvényeken. Az EU-biztos rámutatott: az 1989. december 17-én Temesváron elindult forradalom jele volt Európa újraegyesítésének és az európai demokrácia megszilárdításának is. Hangoztatta: szándékosan választotta december 17-ét temesvári látogatása napjául, mert ezzel is ki akarta emelni, hogy Európa megérti és méltányolja az itt elindult romániai forradalom jelentőségét. Verheugen sürgette a romániai gazdasági és közigazgatási reform folytatását. A Temesváron dec. 15-e óta tartó évfordulós rendezvények sorában zajlott le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt a helybeli református templom konferenciatermében megrendezett emlékszeminárium is. A Tőkés László református püspök szervezésében és vezetésével lezajlott Szembenézés a múlttal című nemzetközi szemináriumon számos romániai és magyarországi történész, politológus, egyházi személyiség és teológus vett részt. A rendezvény dec. 16-án ökumenikus istentisztelettel és zászlóavatással ért véget. /Temesvári évforduló. Verheugen is részt vett a megemlékezésen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Günther Verheugen, az EU kelet-európai főbiztosa temesvári látogatásán kijelentette, Románia jórészt teljesítette a csatlakozás feltételeit. Stefan Iosif Dragulescu professzor., a temesvári Victor Babes Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora kifejtette: Günther Verheugen politikája jelentős mértékben hozzájárult azoknak a szélsőséges nézeteknek az eloszlatásához, amelyek ismételten Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésre hivatkoztak. Günther Verheugen megjelölte a romániai hiányosságokat, elhibázott politikai döntéseket, a szerkezeti reform elmaradását. Verheugen hangsúlyozta, a felzárkózási folyamat visszafordíthatatlan. /Gurzó K. Enikő: Románia nem senki országa. Nastaséval találkozott Temesváron Günther Verheugen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kalendáriumában a naptári rész, illetve a napi és heti szentírásolvasási anyag mellett havi egy-egy versajándék jár az olvasónak az egyetemes magyar irodalom lírájából. A Templom és Iskola fejezet a történelemben és a mában, az egyházban és a nemzetben gondolkodva gyűjti össze a hazai, illetve a kárpát-medencei említésre méltónak ítélt eseményeket, személyiségeket. /Makay Botond: Református Kalendárium a 2002. évre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./"

Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Magyar Kultúra Napját ünnepelték január 20-án, vasárnap Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendezésében. Díszvendégként jelen volt dr. Vonza András magyar földművelési és vidékfejlesztési miniszter, illetve Cseh Áron magyar főkonzul, valamint Tempfli József püspöke. A Himnusz születése napját megünnepelni az anyaországban honosodott meg, de a határon túl is egyre inkább kiterjedőben van. Kölcsey Ferencre, az egyházkerület szülöttjére emlékeztek, aki nemzeti imánkat 1823. január 22-én írta. Tőkés László püspök emlékeztetett: "December óta Romániában tilalom alá esik a Himnusz eléneklése." A magyar himnusz eléneklőjének büntetése 25-50 millió lej lehet, illetve 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki érte. Mivel az RMDSZ SZKT-ülésén nemrégiben elénekelték, a román legfőbb ügyész eljárást indított a törvényszegők ellen. "Lehetünk-e otthon, ahol nem szabad elénekelni nemzeti imánkat?" - tette föl a kérdést a püspök. Dr. Vonza András hangsúlyozta, hogy a határon túl élők nélkül nem lehet teljes a magyar kultúra. Múlt, jelen és jövő nem gondolható el a Kárpát-medencei magyarság nélkül - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány üzenetét hozó miniszter kifejtette: a magyarság egységét a kedvezménytörvény révén épp úgy erősíteni kívánják, mint a magyar gazdaságot az Európai Unió révén. Szomorú, hogy sokan a magyart a magyarral próbálják szembeállítani. /(Balla Tünde): Ünnepség az egyházkerületben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Febr. 17-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula Könyvesboltjában mutatták be Pomogáts Béla új köteteit. A Leletmentés c. tanulmánykötet a 1970-től errefelé keletkezett kritikák gyűjteménye, olyan Erdély-központú írásoké, melyek magyarországi irodalmi folyóiratokban jelentek meg. A Műhely Erdélyben művészetteremtő személyiségekről és könyvkiadókról szól, a kisebbségi sorban élők iránti felelősség vállalásról. A Transszilván hőskölteménybe foglalt 15 tanulmányban pedig arról írt, mit jelent számára az erdélyi magyar irodalom. Pomogáts Béla munkásságának jelentős részét Erdélynek szentelte, olyannyira, hogy gyakorta megkérdezik tőle: Ön ugyebár erdélyi? Kuncz Aladárt választotta szakdolgozata témájául. 1969-től akadémiai ösztöndíjjal sikerült Erdélybe jönnie. A helikoni nemzedéktől kapott baráti fogadtatás és bizalom elkötelezte Erdély mellett. Amikor 1984-ben a magyarság üldözéséről szóló memorandumot aláírta, végleg kitiltották Romániából, de mindjárt 1990 januárjában újra eljött s azóta hónapokat tölt Erdélyben: "Nem érzem azt, hogy határt kell átlépjek amikor idejövök a barátokhoz". Áprily Lajosról készülő új könyvének május végén Kolozsváron lesz a bemutatója. Pomogáts febr. 18-án a Lorántffy Zsuzsanna református egyházi központban tartotta meg Ady Endre és az erdélyi modell című előadását. /(Balla Tünde): Ön ugyebár erdélyi? Nagyváradi Ady-est vendége volt Pomogáts Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./