"Gergely Annamária, az Érmelléki Református Egyházmegye diakónusa az ÉRDA Alapítvány segítségével 80 nyomorúságban élő nagy családot támogat. Holland és észak-ír támogatással 18 gyermek számára épült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmelléki Egyházmegyéjének első szociális intézményeként a Sámuel-ház Micskén, tájékoztatott Bertalan Csilla igazgatónő. A szociálisan nagyon lecsúszott nagycsaládok gyerekei közül választották ki azt a 8 elemista korú apróságot, akik elsőkként költözhettek a bentlakás elkészült szobáiba. Egyetemi tanár, rendőr, szociális munkás és még vagy 150 ember segítkezett Micskén esztendőkön át, hogy elkészülhessen a Sámuel-ház. Vetési László, szórványügyi előadó örömmel nyugtázta: Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely után három nap leforgása alatt a negyedik gyermekeknek készült egyházi intézmény avatóján lehet jelen. /Balla Tünde: Szociális bentlakást avattak Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Magyar világ az Európai Unióban címmel szervezett konferenciát okt. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Megállapították, hogy a globalizáció és európai integráció folyamatában a magyarságnak nyelvi, kulturális értékei folytán jó esélyei vannak a megmaradásra, még akkor is, ha Trianon óta harmadannyival növekedett Kárpát-medencei számunk, mint a 19-20. század fordulóján volt, miközben környező szomszédaink kétszer annyian lettek ezalatt. Dr. Pomogáts Béla kifejtette: a történelem során nyelvünk többször is veszélybe került, a nemzethalált máskor is megjósolták. Egy felmérés az európai nyelvek sorában az előkelő 11. helyre sorolta a magyart, a világ 6 ezer nyelve közt is a 45-ik. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint is van helyünk az EU-ban, hisz az etnikai másság elfogadott Európában, bár a homogenizáló és asszimiláló román politika ezt nehezen fogadja el. A magyarság dolga tehát felmérni a helyzetet, és új nemzetkoncepciót kidolgozni, hogy az integráció negatívumaival fölvegye a harcot. Dr. Kis Boáz a népnevelés fontosságáról értekezett, különböző népfőiskolai nevelési modelleket mutatva be. Konferenciazáró előadásában Tőkés László királyhágómelléki püspök vizsgálta a magyarság eu-s esélyeit. /Balla Tünde: A magyarságért való aggódás nem újkeletű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz - tájékoztatott Markó Attila, a kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az újabb elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza. Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület. /Újabb 35 ingatlan visszaadásáról született elvi döntés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Koszorúzással, gyertyákkal tisztelegtek Erdély-szerte az 1956-os forradalom hősei és eszméje előtt. Csíkszeredában a Volt Politikai Foglyok Szövetségének Hargita megyei szervezete tartott megemlékező ünnepséget. Szilágyi Árpád, az Egyesült Államokból Romániába visszatelepedett volt politikai fogoly szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. A Székely Károly Szakközépiskolában 1956-tal kapcsolatos dokumentumokból, fényképekből és könyvekből álló tárlat nyílt. Az akciókról és a megtorlásról tartott érdekfeszítő előadást okt. 22-én Nagyváradon Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró, az erdélyi 56 kutatója, valamint Pákh Tibor budapesti ügyvéd, aki aktív részese volt a budapesti eseményeknek, emiatt 1971-ig ült a Kádár-rezsim börtöneiben. Mindketten egybehangzóan domborították ki a magyar 56 egységét, nemzeti jellegét és történelmi jelentőségét, kifejtve: még ma is "erőteljes posztkommunista maszatolás" folyik az események és főleg a megtorlások körül, ugyanis a diktatúra verőlegényei, pribékjei, vérbírái, foglárjai, "átnevelő tisztjei" közül sokan élnek, vagy leszármazottaik révén részesei a hatalomnak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Magyar Polgári Egyesület és az Ifjúsági Polgári Egyesület szervezésében a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében rendezett emlékesten Szerefi Ilona népdalokat énekelt, Beregszászi Olga pedig régi magyar katonanótákat adott elő saját gitárkísérettel. Tőkés László püspök megköszönte az előadók szolgálatát, és reményteljes, öntudaterősítő, felemelő nemzeti ünnepet kívánt a jelenlévőknek. Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetsége koszorúkat helyezett el a város temetőiben, főhajtással tisztelegve az elhunyt bajtársak sírhantjánál. Délután az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál gyűltek össze, a megemlékezésen részt vettek a történelmi egyházak, az RMDSZ városi szervezete és a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács képviselői is. Török Ferenc, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi elnöke beszéde után az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Csaba nyílt párbeszédre hívta meg Sepsiszentgyörgyre, november negyedikére az RMDSZ csúcsvezetőségét, a polgári körök képviselőit és Toró T. Tibor parlamenti képviselőt. A megemlékezés alatt két rendőr figyelte az egybegyűltek minden mozdulatát, a rendőröket nem nyugtalanította, hogy valaki "bozgor" bekiáltással próbálta megzavarni a kegyeletteljes emlékezést. Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola diákszövetségének és a városi művelődési ház Fókusz Klubjának vendége volt a forradalom vérbefojtását követő megtorlás két politikai elítéltje. Az úgynevezett Dobai-perben 20 évre ítélt Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi református lelkész előadásában az 1956-os események és a megtorlás hátterét vázolta fel 56 előzményei és következményei című előadásában. Sorstársa, a Szoboszlay-perben 25 évi börtönre ítélt Lőrincz Károly a meghurcoltatás több mozzanatát elevenítette fel. Kézdivásárhelyen a református temetőben levő, az 56-osok emlékére emelt kopjafánál az emlékezőket Bokor Tibor, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki beszédében 1956 fontosságát hangsúlyozta. Lőrincz Károly volt elítélt reményét fejezve ki, hogy minél többen, minél többször ünnepelik meg a magyar forradalmat. "Vissza kellene hozni annak a napnak a varázsát, mert az emlékezésen túl október 23-a a szomorúságot is jelenti számomra, amikor látom, hogy Magyarországon megosztottság övezi az 1956-os megemlékezéseket" - ezt Dávid Gyula foglalta össze a kolozsvári Heltai Klubban az okt. 23-i megemlékezésen. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) elnöke, András Imre az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökére, Kacsó Tiborra emlékezett. Az emlékezők hozzátették: az akkori hóhérokban van annyi erkölcstelenség, hogy 1956 magyar forradalmát és szabadságharcát magukénak tudják, és az áldozatokkal együtt ünnepelnek. Mózes Árpád evangélikus püspök sajnálta, hogy 1956 erdélyi történéseiről és a megtorlásról nagyon kevés szó esik, emiatt a fiatalabb nemzedék mit sem tud a történtekről. /A nemzet legnagyobb összefogására emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./"

"Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja nemrégi konferenciáján. A cigányság problémáival foglalkozó eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. A váradi romák közül volt, aki arról panaszkodott, hogy az iskolában a gyermekeit kiközösítik, nem engedik egy padban ülni nem roma gyermekekkel. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért, de arra is figyelmeztetett, hogy a befogadás kétirányú, épp ezért a romáknak is sokat kell tenniük, hogy megváltozzék a róluk kialakult kép. A nagyváradi Cigánymissziós Központban napközi működik és szociális konyha, a kisdiákoknak segítenek a tanulásban. Az egész egyházkerület területén szeretnék beindítani a cigánymissziót, mondotta a központot vezető Nagy Barna József. /(Balla Tünde): Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A nov. 22-i érmindszenti Ady-zarándoklat köré szervezett Ady-ünnepség az RMDSZ Szatmár Megyei Szervezetének Állandó Bizottsága nyilatkozata szerint sajnálatos módon, nem művelődés-, hanem aktuálpolitikai célokat szolgál. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által készített programból kiderül a rendezvény szervezőinek manipulációs szándéka. A bizottság a túlpolitizált rendezvénnyel nem ért egyet. /Nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 21./"

"Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"A mezőgazdaság fejlesztésével szeretné elősegíteni a partiumi magyarság szülőföldön maradását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A partiumi mezőgazdaság felvirágoztatása lehetséges módozatainak kidolgozására az egyházkerület bizottságot állított fel néhány évvel ezelőtt, Csapó I. József volt szenátor vezetésével. Csapó elmondta, az elkészült tanulmány integrált fejlesztést javasol, melynek része a háztáji gazdaságok családi farmokká való átalakítása, körzeti gépállomások és kis feldolgozóüzemek létesítése, valamint egy marketingiroda felállítása. Az egyházkerület egyúttal hozzákezdett az anyagi függetlenségét biztosítani hivatott egyházközösségi farmok létesítéséhez, e célból az elmúlt években közel harminc sikeres pályázatot nyújtott be az Új Kézfogás Alapítványhoz. Az elnyert pénzek folyósítása folyamatban van, mostanáig mintegy 600 hektár földet sikerült megvásárolni, mondta Tőkés László. Negatívumként említette a püspök, hogy elakadt a körzeti gépállomások létrehozása. Csapó I. József reméli, jövőre sikerül beindítani a mezőgazdasági szakemberek képzését a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Pro Universitate Partium Alapítvány már előre szerződést kötött több egyházközséggel, melyek hozzájárultak, hogy az egyetem rendelkezésére bocsássanak egy 53 hektárnyi területet a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatást szolgáló farm létrehozására. /Pengő Zoltán: Alapítványi pénzen vásárol földet az egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Villámlátogatást tett nov. 26-án Nagyváradon Kósa Lajos debreceni polgármester, országgyűlési képviselő és Turi Gábor alpolgármester, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel, valamint Tőkés László püspökkel tárgyaltak. A találkozót a határon átnyúló régiós együttműködés keretében szervezték. Kósa Lajos elmondta, a bihari honatyákkal arról tárgyalt, hogyan lehetne hatékonyabban lobbizni Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben a térség infrastruktúra-fejlesztése érdekében. "Nem fogjuk megváltani a világot, de néhány millió forinttal tudjuk támogatni a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet" - mondta Kósa Lajos. Véleménye szerint a debreceni önkormányzat templomfelújításra, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vagy az egyház különböző alapítványainak támogatására tudna áldozni. /Pengő Zoltán: Debreceniek villámlátogatáson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"Nov. 23-án került sor a szinérváraljai RMDSZ közgyűlésére. Szilágyi Adalbert Béla elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Böndi Gyöngyike képviselőasszonyt és Ludescher István Nagybánya-területi RMDSZ elnököt. Szilágyi A. Béla beszámolóját a népszámlálás Szinérváraljára vonatkozó adatainak ismertetésével kezdte. A városban 8094 (80,16 %) román, 1768 (17,51 %) magyar, 140 (1,38 %) cigány, 59 (0,55 %) német, 33 (0,32 %) ukrán, 2 (0,01 %) zsidó és egy cseh nemzetiségű polgár él, 2 százalékkal csökkent a magyarok számaránya. Ismét két magyar óvodáscsoport indult, siker az is, hogy az I-VIII. osztályokat nem vonták össze. Az idei év legrangosabb eseménye a Sylvester János születésének 500. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat volt. Az évfordulót olyan fontos eseményekkel kapcsolták össze, mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése és a Bocskai-díjak átadása. A Petőfi Sándor Versmondó Vetélkedőn a hat belföldi és hat magyarországi benevező közül Szinérváralja a második helyet nyerte. A helyi magyar az önálló magyar iskola (tagozat) létrehozásának ügyében lobbiznak, úgy néz ki, a közeljövőben ez eredményes lesz. Merli Ferenc, felszólalásában az elöregedést, a tagság körében uralkodó rossz hangulatot, az országos politika feszültséggócainak a kispolitikára való kihatásait, a magyarság egységének gyengülését említette. Elhatározták, hogy kulturális egyesületet alapítanak, a választmány a Sylvester János Egyesület név mellett döntött. Az egyesület elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásában szeretne segítséget nyújtani, de bármilyen civil, kulturális kezdeményezést támogat. /Tamási Attila: Szinérváralja: kultúránknak nem csak múltja, hanem jelene is van. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 28./"

"Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése közleménye szerint a testület nov. 14-én foglalkozott az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyével. Megdöbbenéssel értesült a visszaszolgáltatás rendkívül lassú üteméről, és felháborítónak tartja, hogy az eltelt másfél év alatt ténylegesen mindössze négy ingatlant kaptak vissza, hat ingatlan esetében pedig csupán elvi döntés született. A közgyűlés elfogadhatatlannak tartja, hogy a bukaresti Visszaszolgáltató Bizottság a 2003. jún. 18.-júl. 27. között született elvi döntéseire vonatkozó végzéseit csak október közepén állította ki, ami nyilvánvalóan halogató magatartásra vall. Ugyanakkor tiltakoztak az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya által kibocsátott, 2003. nov. 3-án kelt körlevél és a hozzá csatolt melléklet láttán is. A körlevél egyfelől a magyar nyelvű telekkönyvi kivonatok román nyelvre való fordítását, másfelől a visszaigényelt ingatlanokkal szomszédos telkek jogi igazolását is megköveteli. A közgyűlés szerint a román fordítás kikényszerítése ellentmond az alkotmánynak, tovább lassítja a visszaszolgáltatás folyamatát, és ezzel ellehetetleníti az egyházak jogaikba való mielőbbi visszaállítását. Az RMDSZ segédletével, vagy anélkül az ingatlanok visszaadásának tudatos lassítása megy végbe. Az Egyházkerületi Közgyűlés szorgalmazza nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását, mely az ingatlanok visszaszolgáltatását nemzetközi síkon is nyomon követi és számon kéri. /Nemzetközi monitorizálási bizottság felállítását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Két hete avatták fel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszentgyörgyi székházát. Az új székházban munkanapokon négyórás szolgálat lesz. Nov. 27-én nyílt meg az immár egyéves Magyar Polgári Egyesület nagyváradi információs központja, amely egyben a szervezet székhelyéül is szolgál. A megnyitón az egyesület három társelnöke, Orbán Mihály, Sárközi Zoltán és Lengyel György vázolta a megalakulás óta eltelt egy esztendő fontosabb eseményeit, rendezvényeit. Sándor Lajos előadótanácsos a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jóindulatát méltatta, hiszen az iroda a Lorántffy-gimnázium épületében kapott helyet. /Magyar Polgári Szövetség. Székházavatók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"A Kézdiszéki Székely Tanács Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét fogja javasolni dec. 13-án Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülésén a testület elnöki tisztségébe. Tőkés László elmondta: többen felkérték az EMNT elnöki tisztségének a betöltésére, de püspöki elfoglaltsága miatt nagyon nehezen tudja eldönteni, hogy ilyen súlyos terhet elvállaljon-e vagy sem. Azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla szövetségi elnök szintén dec. 13-ra hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) az ülését, a püspök úgy vélte: egyértelműen rászervezés történt, mint az elmúlt időszakban nem egy esetben. Az autonómiatörekvések felerősödésének láttán az RMDSZ kompenzálni próbál, ezt bizonyítják az utóbbi hetekben a Székelyföldön tartott önkormányzati konferenciák is. Csapó József autonómiatervezetével kapcsolatban több módosító javaslat érkezett a Székely Nemzeti Tanácshoz. Az egyik indítvány szerint például a Székelyföld természeti kincseinek az autonómia megvalósulása után a térség tulajdonában kell maradniuk. Másik javaslat pedig azt indítványozza, hogy az autonómia-statútumban a székelység szerepeljen államalapító nemzetként. /P. A. M.: Tőkés Lászlót javasolják elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Nem őszinte, nem erdélyi, nem fogalmaz meg alternatívát - így foglalható össze Takács Csaba álláspontja a dec. 13-án megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról /EMNT/. Az RMNT kezdeményezői hangsúlyozták: nem kívánnak az RMDSZ ellenpártjaként indulni a választásokon, hanem olyan nemzetpolitikai testület létrehozását tervezik, amelynek célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Az EMNT és az RMDSZ közti viszonyt a viszonynélküliség jellemzi, mert szerinte ez a mozgalom nem őszinte. Nyilatkozataival ellentétben az EMNT igenis készül a helyhatósági választásokra. Mivel nem tudják megkérdőjelezni az RMDSZ eredményeit, az erdélyi magyarok számára a legérzékenyebb, legnépszerűbb témával hozakodnak elő, az autonómiával. Dél-Tirol is 34 év után kapta meg ezt a státust. Takács bizonygatta az RMDSZ útjának helyességét. Elkészítettek egy autonómia-tervezetet. Ezeknek a tervezeteknek a vitáját viszont azok akadályozták meg az évek során, akik most számon kérték az RMDSZ-től. Takács szerint az EMNT bölcsője Budapesten van. Ezek a politikai erők megosztják az erdélyi magyarságot, az RMDSZ felszámolását célozzák. Takács ezt Kárpát-medencei kominternnek nevezi. Köszönettel fogadták a státustörvényt, amely tagadhatatlanul a Fidesz-kormány érdeme, de az a határon azért tudott "átjönni", mert az RMDSZ Romániában rendelkezett azzal a politikai súllyal, hogy azt alkalmazhatóvá tegye. A Sapientia is a magyar kormány és az erdélyi magyar történelmi egyházak jó szándékú elképzelései szintjén maradt volna, ha engedélyeztetését az RMDSZ nem viszi-gyűri át a nacionalista román politika obstrukcióin. Takács hangsúlyozta, hogy az EMNT kezdeményezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyon szigorú politikai pártként működő szervezet. A más véleményen levő egyházi személyeket folyamatosan kiszorították, mert "politikai meggyőződésük nem esett egybe a Vezér véleményével." /Székely Kriszta: Megosztani a magyarságot, ez az EMNT célja - véli Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

""Nyilvánvaló, hogy amikor irredentizmusról, sőt fegyveres fellépésről beszélnek, akkor nemcsak rémeket látnak, hanem rémeket láttatnak, mert még a legvájtfülűbb titkosszolgálati ügynök is hallhatta Kolozsváron, hogy ilyesmiről nem volt szó" - jelentette ki a Szabadság kérdésére Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke. A püspök azt mondta, hogy a határmódosítás alternatívája az autonómia, tehát éppen az ellenkezőjét annak, amit mások állítanak. Egyébként a dokumentumokban is benne van, hogy az autonómia elképzeléseink nem sértik Románia területi integritását és szuverenitását. Észrevehető, hogy "míg Románia nemzetköziesíteni akarja ezt az ügyet, addig más esetekben tiltakozik az ellen, hogy külföld előtt képviseljük a romániai magyarság sorsát, mivel ezt belügynek tekinti"- összegezett Tőkés László. /P. A. M.: Tőkés László: Rémeket látnak, rémeket láttatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./"

"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Immár hagyományossá vált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által rendezett újévi fogadás, amely a köszöntés és köszönetnyilvánítás alkalma is egyben. Január 11-én az egyházkerületi székház dísztermében, mintegy százötven meghívott előtt került sor a Nagybánya-Festőtelep alkotóinak és szervezőinek a „Közjó szolgálatában" elismerő oklevél átadására. A díszokleveleket Tőkés László püspök nyújtotta át. A laudációban elhangzott, hogy köszönet illeti mindenekelőtt Véső Ágostont, aki főszervezője, irányítója és művészeti vezetője lett az új alkotótábornak. A tábor nem jöhetett volna létre, ha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem áll a nemes ügy mellé. Elismerés illeti azt a közel ötven képzőművészt, aki a kezdetektől, 1996-tól Magyarláposon, majd 2000-től Felsőbányán meghívott alkotóként dolgozott. A nagybányai festőtelep bebizonyította, hogy Nagybánya ma már nemcsak hagyomány, újból képes a megújulásra. /(Varga Imre): Festőtábor a közjó szolgálatában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 23./

Levélben kereste meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Medgyessy Péter miniszterelnököt, az Ady Endre-emlékhely létrehozására elnyert, majd a Mecénás Alapítványnak átirányított 320 millió forintos pályázat ügyében – jelentette be sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A levélhez csatolták az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, köztük több mint félezer érmindszenti és érkávási magyar és román lakos aláírását, akik azt kérik, az eredetileg kijelölt helyszínen, Ady szülőfalujában épüljön fel az emlékhely. Az egyházkerület vezetősége és az érmindszenti helyi közösség képviselői kihallgatást kérnek a magyar miniszterelnöktől. Tőkés László kemény szavakkal ostorozta a Mecénás Alapítványt, amelyhez a Medgyessy-kormány átirányította a pályázati támogatást. /Pengő Zoltán: Levél Medgyessy Péternek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004-re a Királyhágómelléki Református Egyházkerület határidős előjegyzési naplót adott ki. Minden napra van benne egy-egy szentírási idézet. Az előjegyzési naptárban megtalálható az egyházkerület címtára is egyházmegyékre és gyülekezetekre osztva. /Makay Botond: Református határidőnapló. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége január 22-én, a magyar kultúra napjának ünnepségén részvevői nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat szerint elfogadhatatlan, hogy az impériumváltást követően megsemmisült magyar kulturális értékek helyreállítása még az 1989-es rendszerváltozás után is súlyos akadályoztatást szenved, sőt a magyar műemlékeket, szobrokat, temetőket a többségi türelmetlenség és hatalom folyamatosan tovább rombolja. Kirívó példának számít az aradi Szabadság-szobor újraállításának ügye. A magyarság meggyalázását jelenti továbbá Wass Albert újbóli "száműzetése", a kolozsvári Házsongárdi temető eredeti alakjából való kiforgatása és a Nagyvárad-Olaszi temető brutális megsemmisítése. Követelik a Szabadság-szobor újraállítását az aradi önkormányzat által erre a célra eredetileg kijelölt helyen. Hasonlóképpen igazság- és jóvátételt követelnek a többi, megsemmisített és pusztulásnak kitett kulturális érték ügyében. /Ünnepi nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

Január 24-én ülésezett a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület kuratóriuma. A napirendi pontok közt szerepelt a nagybányai nyári festészeti tábor nyolcéves tevékenységének értékelése is. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész, az egyesület elnöke, a tábor s lelkes szervezője szerint a nyolc évvel ezelőtt kitűzött célok csak részben váltak valóra. A pénzforrások beszerzése körüli gondok behatárolják a tábor működtetését. A hagyományápoláson túl rengeteg értékes alkotás született. Az eddigi „termés" nagyobb hányada a Királyhágómelléki Református Egyházkerület termeit, a többi a felsőbányai, valamint a nagybányai RMDSZ-székházak helyiségeit díszítik. A tábor tevékenysége elismeréseként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az év elején A közjó szolgálatáért díjjal tüntette ki egyrészt magát a tábort, másrészt Véső Ágoston képzőművészt. /Farkas Zoltán: Díj a közjó szolgálatáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./