Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete megelégelte, hogy a városvezetés még az általa elfogadott határozatot sem hajlandó betartani, ezért több kétnyelvű táblát tettek ki református egyházi ingatlanok falára. A városvezetés köszönet helyett leverette és eltulajdoníttatta a táblákat, az azok védelmére kelt egyik fiatalt pedig tettlegesen bántalmazták. Az EMI-sek jogi útra terelik az ügyet, a táblaharcot pedig nem adják fel. Előzőleg a váradi EMI végigjárta a hivatalos utat, kérvényezte a városvezetéstől, hogy a magyar lakosság arányában, (vagyis a hivatalos adat szerint 28,9 százalékban) magyar utcaneveket helyezzenek el Szent László 900 éves városában, ahol Szent László emlékét egy „Sf. Ladislau” elnevezésű sikátor „őrzi”. Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök elmondta, feljelentést tesz az EMI és a KRE (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az ingatlanok tulajdonosa) ismeretlen tettes, valamint a Crisana nevű magyarellenes román lap ellen. A lap már számtalanszor hazudott és rágalmazott az EMI és KRE kapcsán, fasisztának és szélsőséges eszmék képviselőinek nevezve őket. Az RMDSZ ezúttal sem állt ki a magyar ügyért tevékenykedő fiatalok mellett. /Bagoly Zsolt: Hatósági erőszakkal szerelték le a kétnyelvűséget Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

Hármas jubileumot ünnepeltek szeptember 23-án, vasárnap a szatmárnémeti Láncos templomban: felszentelésének 200. évfordulóját, az orgona 100. évfordulóját és a bombázáskor tönkrement templom újjáépítésének 60. évfordulóját. Szatmárnémeti legnagyobb református temploma, nevét a körülötte húzódó, töviskoronát idéző alacsony lánckerítésről kapta. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Fellépett Fátyol Rudolf hegedűművész, valamint a Rudolf vonósnégyes, Erdős Margit és Barsan Meghi pedig hárfakoncertet adott. Az ünnepség végén Tőkés László püspök, Sipos Miklós esperes és Szilágy Balázs lelkipásztor két emléktáblát leplezett le a templom falán. Az egyiken azok neve szerepel, akik a legtöbb áldozatot hozták a szatmári reformátusságért, a másikon pedig a templomban eddig szolgált lelkipásztorok és gondnokok neve olvasható. /Babos Krisztina: Jubileum a Láncosban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

„Nem elég beszélni a misszióról, tenni is kell érte” – szögezte le Vinczéné Pálfi Judit református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa azon a presbiteri konferencián, amelyet az elmúlt hét végén szerveztek a Bihar megyei Sólyomkőváron, az egyházmegye Ifjúsági Központjában. A szekularizáció, valamint a népességfogyás drámai következményei ellen csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha az egyház idejében ismeri fel és kezdi el a missziós munkát – hangzott el. Az Ifjúsági Központ kétszintes épület, 66 férőhelyes, étkezővel, fürdőszobákkal, saját víztisztító-berendezéssel ellátott épület, körülötte még folynak a munkálatok. Az intézmény nem csupán egyházi rendezvényeknek, táboroknak, presbiter- és gyülekezeti találkozóknak ad otthont. Évi rendszerességgel táborozik itt a szilágysági IPP Art művészeti társaság is, de a szilágysági cserkészeknek is kedvenc találkahelye Sólyomkővár. /Püsök Annamária: Cselekvő misszióra készül az egyház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Szeptember 24-én kiszállt a bírósági végrehajtó Gencs faluba, hogy a szatmárnémeti törvényszék döntése értelmében kilakoltassa a hivatalban levő lelkészt, Szomor Attilát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa ez ellen tiltakozott, mondván, hogy Bátori Gyula sikkasztásért felfüggesztett korábbi lelkész által kezdeményezett munkaügyi perben született bírósági ítélet még nem jogerős, mivel az egyház fellebbezett ellene. Bátori éjszaka lelakatolta a parókiát. A nagykárolyi rendőrfőkapitány kilátásba helyezte, hogy bűnvádi eljárást indít az ellen, aki hozzányúl a lakathoz. Szeptember 26-án kivonult Gencsre a nagykárolyi egyházmegye lelkészi kara Tőkés László református püspök vezetésével, és az ő jelenlétükben az egyházkerület főkurátora, Pap Sándor eltávolította a lakatot az ajtóról. Tőkés László sajtótájékoztatóján ismertette az egyházkerület nyilatkozatát, melyben ismertették a Gencsen kialakult botrány hátterét, ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a szatmárnémeti törvényszék megsértette a református egyház autonómiáját, a rendőrség és a csendőrség pedig magatartásával támogatja a törvénybe ütköző cselekedeteket. „Egyházkerületünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok – a törvényszéki és bírósági fórumok, a bírósági végrehajtó, a rendőrségi és csendőrségi szervek – rendre a bűnpártolás súlyos vétségét követik el, amikor sorozatosan egyházunk rovására járnak el és intézkednek, cinkos módon pártját fogva az állásából fegyelmi úton eltávolított és nagy összegű sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt álló Báthori Gyula volt lelkésznek – áll a nyilatkozatban. – A történtek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy kik állnak a szabadon garázdálkodó Báthori Gyula mögött? Egyházkerületünk a volt lelkész feltételezett szekusdossziéjának kivizsgálását kérte az országos átvilágító bizottságtól. ” /Babos Krisztina: Főkurátori ajtónyitás Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Október 14-én hármas ünnepséget tartottak Sárközújlakon: a templom építésének 550. évfordulóját, Nagy Erika lelkész beiktatását, valamint a templom felújított tetőzetének a felavatását. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében kiemelte, nagy kérdés az, milyen utat válasszunk ahhoz, hogy előbbre lépjünk, hogy eljussunk a Kánaán földjére: akár egyházi, akár politikai vonatkozásban, akár az erdélyi magyarság szempontjából. A Nyugat válsága abban rejlik, hogy alkotmányába nem akarja belefoglalni a gyökereit, a keresztyén értékrendet. Nagy Erika lelkészt Sipos Miklós esperes iktatta be tisztségébe, A hagyománynak megfelelően az esperes átadta Nagy Erikának a Bibliát, az 550 éves sárközújlaki templom kulcsát, illetve az egyházközség pecsétjét. /Lelkészbeiktatás, templomi évforduló. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./

Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, az Új Magyar Szóban megjelent levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. „Megdöbbenéssel olvastuk az Új Magyar Szó 2007. október 11-i számában Adorjáni Dezső evangélikus püspök igaztalan vádjait. Testvéregyházunk főpásztora azt rója fel nekünk, hogy Nagyváradon »külön emlékeztünk az aradi vértanúkra«; és hogy »a külön helyszíneken való ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadása, egymás kizárása, az egymásra mutogató, az egymást vádoló ostoba kampánybeszédek nemcsak az ünnep méltóságának semmibevételét jelentik, de előrevetítik a vesztes jövőt is«„ – áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. A református egyházkerület „nemtelen és egyházi részről szokatlan vádaskodásnak” nevezi az evangélikus egyházfő levelét, minthogy „a külön ünneplés, a közösségvállalás nyílt megtagadásának vádja nem érhet bennünket, mivel az aradi megemlékezésre Egyházkerületünk nem kapott meghívást”. Az ÚMSZ megkeresésére Adorjáni Dezső evangélikus püspök kifejtette, levelében nem vádol senkit, a református egyházat sem támadja. Adorjáni kikérte magának, hogy levelében megfogalmazott gondolatait „félremagyarázzák”. /Egyházak „testvérháborúja”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Adorjáni Dezső Zoltán, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke a vele készült beszélgetésben rámutatott, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kitűnő viszonyban egymással, ahogy két testvéri protestáns egyháznak lennie kell. Meglepte, hogy Csűry István lelkészi, illetve Tolnay István presbiteri főjegyző aláírásával közreadott KREK-állásfoglalás durva támadásnak minősítette az ő október 6-i évforduló kapcsán írt, a külön megemlékezéseket, a közösségvállalás megtagadását kritizáló nyílt levelét. Ugyanakkor szavait, szándékát félreértették. Ő arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben az összetartás létkérdés, és aki ez ellen tesz, az létében veszélyezteti a másfél milliósra apadt erdélyi magyar nemzetközösséget. Az egység visszaállítására kell koncentrálni, ő ezt nem tartja kivitelezhetetlennek. Mindkét fél, az RMDSZ és Tőkés László is ugyanazokat az értékeket képviselik: a kereszténydemokrata értékeket, a néppárti értékeket, ugyanakkor a magyar kisebbség értékeit és célkitűzéseit kívánják felvállalni. Az evangélikus egyház arra kéri a politikai elitet, hogy minden erejével próbálja keresni az együttműködés útját. Tőkés László tehetségére épp olyan szükség van, mint Markó Béla diplomatikus készségére vagy Sógor Csaba úgynevezett naivitására. /Csinta Samu: Utolérhető-e a vonat? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

Bűnvádi eljárást kezdeményezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök ellen egy végleges bírósági határozat gyakorlatba ültetése ellen való felbujtás miatt a nagykárolyi rendőrség. A határozat értelmében Bátori Gyula volt gencsi papot kellett volna visszahelyezni a hivatalába, illetve a helyi parókiára, ahonnan néhány hónappal ezelőtt kilakoltatták. Bátori Gyulát egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt felfüggesztették hivatalából, majd augusztusban az egyházkerület a palástviselés jogát is megvonta tőle. Ugyancsak felbujtás miatt indult kivizsgálás Szomor Attila gencsi református lelkész ellen, az egyházkerület főgondnoka ellen, rongálás vádjával. A szeptemberi határozatot követően kiszállt Gencsre a végrehajtó, hogy Bátorit visszahelyezze a paplakba, azonban az egyház jogászának tiltakozására mégsem tette meg, mindössze annyit javasolt, hogy adjon az egyházközség a volt lelkésznek egy kulcsot, és lakjon közösen a parókián a hivatalban levő lelkésszel. A kiszállást követő éjszakán Bátori Gyula lakatot tett a parókiára, amit három nap múlva Tőkés László püspök és a nagykárolyi egyházmegye lelkészi karának jelenlétében az egyház főgondnoka levert. Bűnvádi eljárás folyik Tőkés László, Szomor Attila és a főgondnok ellen Bátori panasza, Bátori ellen a királyhágómelléki egyházkerület feljelentése nyomán, melyben sikkasztással gyanúsítják a felfüggesztett papot, de nem maradt ki a vizsgált személyek sorából Ioan Vasile Pop végrehajtó sem, aki ellen ugyancsak Bátori Gyula panasza nyomán folytat kivizsgálást a rendőrség. Tőkés László püspök a Krónika lapból értesült az ellene indított eljárásról, kijelentette: „Bátori Gyula egy felbérelt ember, akit politikai erők arra bujtatnak, hogy feldúlja egyházunk békéjét. Az ő feljelentései nyomán már több mint negyven eljárás van folyamatban ellenünk. Az európai parlamenti választások miatt mostanában még hevesebben uszítják. Nem tudom, pontosan ki vagy kik állnak mögötte, mindenesetre az a véleményem, hogy sötét politikai törekvéseket szolgál ki”. Bátori a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi régiójának alelnöke. /Babos Krisztina: Eljárás Tőkés ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a román hatalom támogatott, általában a választásokon felbukkanó alakulat.

Az EP-jelöltségtől való visszalépést kéri Sógor Csaba szenátortól a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezlete nyilatkozatában. „Annak utána, hogy Tőkés Lászlónak a választásokon való indulását egyházkerületünk határozati úton támogatta, Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkésznek – külügyi előadó-tanácsosnak – szolgálati kötelessége lett volna felettes egyházi hatóságának engedélyét kérnie az EP-képviselőjelöltség elfogadásához. Lelkészértekezlet felkéri Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkészt, hogy minden további nélkül lépjen vissza a jelöltetéstől” – áll a testület nyilatkozatában. Sógor Csaba elmondta, most már nem lehet visszalépni az EP-jelöltségtől. Sógor Csaba a 2000. őszi parlamenti választásokon szerzett először, majd 2004-ben másodszor szenátori mandátumot az RMDSZ jelöltlistáján. Ezt megelőzően a Hargita megyei Csíkcsicsó református egyházközségének volt a lelkésze. /Benkő Levente: Sógor: késő visszalépni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

Az európai parlamenti jelöltségtől való visszalépésre szólította fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) rendelkezési állományában lévő Sógor Csabát a KREK lelkészi értekezlete, az RMDSZ EP-jelöltje azonban jelezte: ezt nem teszi meg, hiszen az egyházi kánon alapján nem kérhetnek tőle ilyesmit. Hozzátette: Tőkés László sem léphetne vissza, hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a szavazócédulákat már kinyomtatták. /Sógor Csaba nem lép vissza. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Szilágyi Zsolt, Tőkés László független jelölt választási kampányának irányítója, megállapította: biztató, hogy Tőkés Lászlót az elmúlt időszakban mindenhol telt ház fogadta. Az emberek örülnek annak, hogy a püspökre lehet szavazni. Sokak számára világos, hogy Tőkés László olyan értékrendet jelenít meg, amely régóta hiányzik az erdélyi magyar politikában. Nagyon szomorú, hogy Orbán Viktor október 6-i, nagyváradi látogatását a román politikai életből csak az RMDSZ támadta meg. Ezt a lejárató kampányt folytatják. A negatív kampány nemcsak a sajtóban folytatódik. Több visszajelzés szerint nagy nyomással próbálják megfélemlíteni és ellehetetleníteni a Tőkés László által képviselt ügy támogatóit. Nagyernyében az RMDSZ-es polgármester megfenyegette a helyi református lelkészt, hogy bezáratja a templomot, és áthelyezteti a papot. A másik megfélemlítési kísérlet Gencs ügye. Tőkés László püspök és az egyházkerület felléptek a helyi korrupció, a hűtlen vagyonkezelés és a sikkasztás ellen. Ez a lelkész politikai támogatást érezve bűnvádi eljárást próbál kieszközölni az erdélyi magyarok által támogatott jelölt ellen, a lelkész a gyanús háttérrel rendelkező Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak az egyik alelnöke, Toró T. Tibor törvénymódosítást terjesztett elő arról, hogy független jelölt is küldhessen megfigyelőket, urnabiztosokat a választásra. Ezt az RMDSZ-szel karöltve a pártok leszavazták. Szilágyi Zsolt közölte, az Európa Parlamenthez és az Európa Parlamentben működő politikai frakciókhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmet: Romániában fennáll a választási csalás lehetősége. A romániai magyar sajtó igen jelentős része az RMDSZ által osztogatott pénzekből él. Ezért pártsajtónak tekinthető, csak részinformációk jelennek meg. /Makkay József: Szilágyi Zsolt: Diverziókeltés zajlik Tőkés László ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./

Eddigi is voltak jelek arra nézve, hogy van némi nézeteltérés az eredeti szervezők, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között Ady Endre emlékének ápolása terén, de ilyen szakadás, mint az idén, még nem volt: az egyházkerület délelőtt 10 órakor, az EMKE és a Szatmár Megyei Múzeum 11 órakor tiszteleg Ady emléke előtt. Ezt követően – azaz éppen akkor, amikor az EMKE által szervezett emlékünnepség zajlik – az érmindszenti református templomban tartanak istentiszteletet Tőkés László püspök igehirdetésével. A Szatmári Magyar Hírlap mindkét oldalról megkérdezte a szervezőket, mi a véleményük erről a helyzetről? Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: az egyházi rendezvény többnapos, és nem csak megyei szintű, és az egyházkerületet, illetve az egyházmegyét a Szatmár megyei hatóságok részéről meg sem keresték. Így eshetett egybe a két emlékünnepség. Az érmindszenti egyházi rendezvényt különben Hadadon ünnepi igehirdetés, illetve a Tőkés László által tartott lakossági fórum követi. Érkávás község alpolgármestere, Csomai Antal szerint nem kellene megosztani az Ady–emlékünnepséget, hiszen 1990. óta minden évben megtartották ezt a rendezvényt. Muzsnay Árpád, az Ady–emlékünnepség kitalálója, és főszervezője először nem kívánt hozzászólni a témához. Végül a következőket nyilatkozta: – A tény, hogy egyesek külön ünnepelnek, azt hiszem, magáért beszél. Mi már egy évvel ezelőtt eldöntöttük, hogy ezen a napon szervezzük az Ady–ünnepséget. Muzsnay úgy gondolja, az elmúlt tizennyolc évben becsülettel megszervezték ezt a rendezvényt, és most a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rászervezett. /Fodor István: Most akkor melyik az igazi Ady–megemlékezés? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

Wass Albert születésének (1908. január 8.) 100. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékévet elindító ünnepséget november 15-én tartják Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az ünnepségen Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Wass Albert Emlékév fővédnöke, Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke és Szakács István Péter irodalomtörténész Wass Albertre emlékezik, majd kihirdetik a Wass Albert Védnöki Kör megalakulását. Az Üzenet haza CD-melléklettel ellátott kötetet, amely Wass Albert amerikai előadókörútjain elhangzott beszédeit, interjúit tartalmazza, Turcsány Péter mutatja be. /Wass Albert emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Több, az egykori Szekuritátéval együttműködő volt teológiai alkalmazott nevét hozták nyilvánosságra november 16-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendes őszi közgyűlésén. A Krasznán tartott gyűlés egyik napirendi pontjánál Tőkés László hivatalosan bejelentette: sikerült egy személyt azonosítania egykori besúgói közül, Gálfy Zoltán professzor, volt teológiai tanárt. Kezében dossziéjával a püspök elmondta: Gálfynak meghatározó szerepe volt 1990 és 2000 között az egyház életében, hiszen a zsinat szürke eminenciásának minősült. ‘89 előtt Gálfy – Tőkés édesapja és Kallós Zoltán néprajzkutató mellett – a diákjairól is jelentett. Tőkés szerint egész másként alakult volna az egyház története, ha még az elején le tudták volna leplezni a Szekuritáté valamennyi beszervezett emberét. Felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentett. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos elhunytak. /Egykori besúgókat lepleztek le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Az érmindszenti zarándoklatot is megosztotta az RMDSZ és Tőkés László közötti versengés. November 17-én Érmindszenten a hagyományos Ady-zarándoklatot két táborra szakadva tartották az emlékháznál. Délelőtt 10 órától a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében tisztelegtek Ady előtt, 11 órától pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tartott koszorúzással egybekötött ünnepséget az RMDSZ vezetőinek részvételével. Tőkés László püspök sérelmezte, hogy őket a „hivatalosak” kihagyták a programjukból, az RMDSZ kampánycéljaira használva az eseményt, végül pedig a megyei múzeum egy nappal a rendezvény előtt írásban is visszavonta a 10 órai megemlékezésre vonatkozó engedélyüket. Muzsnay Árpád EMKE-alelnök, a 17 éve rendszeresen megtartott Ady-zarándoklatok elindítója és főszervezője közölte: ők már egy évvel ezelőtt leszögezték emlékünnepük idei dátumát, erre viszont az egyházkerület „rászervezett”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület emlékezésén koszorúzott Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, Tőkés László 1989-ben megélhetését, szabadságát és életét is kockára tette azért, hogy egy reményteljes karácsonyra ébressze nemcsak saját, kisebbségi sorban élő népét, hanem a többségi nemzetet is. „Tőkés akkor emelte fel szavát, amikor a kései bátrak íróasztaluk mellett vagy pártirodájukban lesték a fejleményeket – emlékeztetett Lázár János. – Most viszont a kései bátrak gyűjtenek és szórnak, ők osztanak és fosztanak. ” Kijelentette, olyan emberre kell szavazni, aki pártérdekek fölé magasodva, csak a lélek szavára hallgatva, az emberek ügyét viszi Brüsszelbe. „Időszerű helyzetjelentés, amit adok Érmindszentről: vértelen harc folyik a háttérben – jelentette ki Tőkés László. – Régebben még vigasztaló volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, most már viszont oda jutottunk, hogy nincs is szükség a többségiekre, elvégzi ezt a munkát a magyar oldal. ” A püspök fölemelte szavát az Érmelléken és Érmindszenten uralkodó állapotok miatt, ahol szerinte most siralmasabb a helyzet, mint volt 130 évvel ezelőtt. „Szégyen, hogy ide járnak nagyuraink, évente megtartják beszédeiket, majd bevetik magukat autóikba és hazamennek, aztán megint nem történik itt egy évig semmi” – hangoztatta Tőkés. Hozzátette: néhány éve az egyházkerület már letette egy leendő Ady-zarándokhely alapkövét a költő szülőházának szomszédságában, amelynek felépítésére az Orbán-kormány támogatást ítélt meg, azonban a magyarországi hatalomváltás után az erre szánt pénzt mégis a nagyváradi katolikus püspökség kapta meg. Szerinte a pályázatukat az RMDSZ helyi hatalmasai térítették el. „Ilyen botrány dúl most Gencsen, Érkáváson és a környékbeli falvakban, ahol a magyarországi Új Kézfogás Közalapítványtól nyert támogatásból vett földeknek nyoma veszett, és a pénz sincs meg. Ennek ürügyén folyik a botránykeltés, a zaklatás, a hatósági visszaélések, a rendőrségi kivonulások, a bírósági részrehajlás. ”Az EMKE 11 órától megtartott ünnepségén Havas Judit magyarországi, illetve Czintos József szatmárnémeti színművészek szavalatai mellett Madarász Katalin népdalénekes is fellépett. Muzsnay Árpád főszervező reméli, jövőre mindenki közösen ünnepli majd Ady születésnapját. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, EP-választási kampányfőnök kifejtette, „a magyar irodalom számára a huszadik század 1906-ban Ady Endrével kezdődött, és valamikor 2000 után ért véget azzal a Nobel-díjjal, amit – először a magyar irodalom történetében – egy magyar író, Nádas Péter megkapott. ” (Valójában díjat 2002 októberében Kertész Imre kapta.) Kelemen az EP-választásokra utalt, Ady-szöveget idézve: „A bárány akármit tehet, mert ő bárány, a farkas semmit sem tehet, mert ő farkas. Amely bárány gyönge, izgága és ambiciózus, annak semmit sem kell tenni, mint nekirontani a farkasnak. Hiába lehet a farkas erős, komoly, becsületes, el kell vesznie annak, akinek egyszer veszett hírét költötték. ”Pomogáts Béla irodalomtörténész a széthúzás veszélyeire hívta fel a figyelmet. /Babos Krisztina: Külön emlékeztek Adyra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./

Saját diákjait és tanártársait súgta be Gálfy Zoltán professzor, nyugalmazott református teológiai tanár – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A „Könyvtáros” fedőnevű Gálfy a ‘70-es évek legelején, valamint egyik, 1987-es jelentésében hat teológiai hallgatóról – köztük Tőkés Lászlóról –, továbbá Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról szolgáltatott információkat a politikai rendőrségnek. „Ennél is fájdalmasabb, hogy 1989–2000 között Gálfy tovább tanított a kolozsvári teológián, másfelől a Református Egyház Zsinatának egyik legbefolyásosabb embere, dr. Csiha Kálmán püspök egyik jobbkeze volt. Utóbbi minőségében felbecsülhetetlen károkat okozott egyházunknak” – olvasható Tőkés László közleményében. Gálfy Zoltán ugyancsak sajtóközleményben reagált a református püspök által megfogalmazott vádakra. A nyugalmazott professzor állítása szerint – aki Tőkés László szekusdossziéjában a Könyvtáros fedőnéven szerepel – a Kolozsvári Protestáns Teológia ‘70-es években kinevezett rektorai, Dávid Gyula és Rab Károly minden évfolyamfelelőstől, így tőle is, rendszeresen jellemzést kértek a hallgatókról. Azt azonban nem tudja, hogy a begyűjtött jellemzéseket mire használták, mint ahogy azt sem, hogy ezeket kinek kellett továbbküldeniük. „Tőkés László 1970–1975 között volt a teológia hallgatója. Úgy tudom, hogy egy időben évfolyamfelelőse is voltam. Bármennyire próbálok visszaemlékezni, nem tudom, hogy mit írtam róla 32 évvel ezelőtt. És azt sem tudom, hogy ez a szöveg most hol van” – írta Gálfy Zoltán. „Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” – olvasható ugyanakkor a dokumentumban. A nyugalmazott professzor arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy jelentéseket írt volna a Szekuritáténak Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról. Tőkés László elmondta, Gálfy Zoltán professzor 1983-tól a Református Szemle főszerkesztője volt, véleménye szerint a professzort a Szekuritáté „tette oda”. Az ülésen felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos is, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg. Elmondta: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentettek róla. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor jelenleg Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos már elhaláloztak. /Gyergyai Csaba: Cáfol a „Könyvtáros”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Nemzetközi interkonfesszionális konferencia kezdődött november 27-én a Szatmári Római Katolikus Püspökségen, a Healing of Memories Romániában projekt keretében, a Szatmári Római Katolikus Püspökség és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésében. Az előadások 28-án Csengerben folytatódnak. A római katolikusok nevében Schönberger Jenő megyés püspök mondott köszöntőt, Mózes Árpád püspök az evangélikus-lutheránus egyház nevében, Cristian Stefan az ortodox egyház nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Csűry István mondott köszöntőt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről. /M. M. : Elkezdődött a háromnapos nemzetközi interkonfesszionális konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Tőkés László EP-képviselő egyelőre nem mond le a püspöki tisztségről. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése december 7-én hoz döntést az új püspök kinevezése kapcsán. Tőkés László elmondta: a hatályban lévő egyházi törvények értelmében, ha lemond tisztségéről, új püspököt választanak a 2010-ig terjedő ciklus hátralevő részére, de az egyházkerületi közgyűlés úgy is dönthet, hogy távollétében helyettesét, Csűry István főjegyzőt hatalmazza fel a teljes püspöki jogkörrel. „Nincs szándékomban lemondani a püspöki tisztségről, várjuk meg a pénteki közgyűlést, utána beszélgetünk” – nyilatkozta Tőkés. Tőkés László szánalmasnak nevezte Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének azon kijelentését, amely szerint azért volt különösen fontos számára az EP-képviselői mandátum megszerzése, mert így lehetővé válik, hogy még egyszer megpályázhassa a püspöki tisztséget. Tőkés Lászlót 1990-ben választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. 2004-ben negyedik, egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. /Gyergyai Csaba: Pénteken dönt a KREK. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Traian Basescu államfőtől kért kihallgatást Tőkés László európai parlamenti képviselő. A református püspök a múlt héten magyarországi vezetőkkel is találkozott, most pedig román vezető politikusokkal is tárgyalni akart, hogy minél jobban felkészülhessen új megbízatására, jelentette ki. A Cotroceni-palotában december 5-én szívélyes fogadtatásban részesült Tőkés László. Basescu gratulált neki, s kifejtette: nem hitte volna, hogy független jelölt több szavazatot képes összeszedni, mint amennyit nagyon sok román párt. A püspök erre azt válaszolta Székelyföldre utalva, hogy abban a régióban sikerült összegyűjtenie a voksok többségét, amelyet Basescu is meglátogatott. Tőkés szerint Basescu nyitottabb volt a területi autonómia kérdését illetően, mint augusztusban, amikor székelyföldi látogatását követően bagatellizálta ezt a témát. Basescu kijelentette: egész Romániának kell az autonómia, de ezt a decentralizáció és az ország területi-közigazgatási átalakítása keretében képzeli el. A püspök bejelentette: januárban ismét találkoznak. Ezt megelőzően az EP-képviselő dokumentumot küld Basescunak azokról a célkitűzésekről, amelyek az ő és az RMDSZ programjában, illetve az RMDSZ marosvásárhelyi kiáltványában szerepelnek. Tőkés a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomait bemutató albumot ajándékozott vendéglátójának, s egyúttal az egyházi ingatlan-restitúció felgyorsítását kérte. Basescu erre kijelentette: „jó lenne, ha minden idejében történne, amennyire az lehetséges”. A sajtótájékoztatón Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t. Szerinte Basescu nyitottabb a párbeszédre, mint Markó Béla. Kijelentette: a Magyar Polgári Párt bejegyzésével megteremtődik az RMDSZ alternatívája. Hozzátette: a feleknek legalább az öt százalékos bejutási küszöb kedvéért kellene kiegyezniük. Tőkés jelezte: szeretné, ha az ő személye lenne az egyezség létrejöttének „katalizátora”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy az EPP-frakcióban Tőkés ellen benyújtott dosszié nem csak egy-két képviselő véleménye, hanem valamennyi PD képviselőé. Szerinte Basescu kettős játékot űz, de Tőkésre bízzák, hogy döntse el, valóban így van-e. /Borbély Tamás: Nyílt együttműködés körvonalazódik Basescu és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Támogatom Basescu elnököt a korrupció ellen folytatott harcában, illetve a lusztrációs törvénnyel kapcsolatos törekvéseiben – közölte Tőkés László püspök, EP-képviselő. „Miközben az RMDSZ vezetősége a választások óta nem talált időt arra, hogy velem találkozzék, Románia elnöke ezt megtette. Ez sokat elmond arról, hogy saját nemzettársaim hogyan képesek viszonyulni hozzám” – fejtette Tőkés László . Hozzátette azt is, hogy hajlandó együttműködni az RMDSZ-szel, de csak a közös célok elérése érdekében, más kérdésekben a „lojális ellenzék” szerepét vállalja fel. „Mind az államfő, mind Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az EPP alelnöke ígéretet tettek, hogy közbenjárnak Wilfried Martens néppárti elnöknél az érdekemben” – tette hozzá Tőkés. A püspök javasolta Basescunak egy román–magyar kerekasztal létrehozását, amely „a két nép közti feszültségeket” hivatott oldani, illetve kisebbségi ügyekkel foglalkozó államfői tanácsos alkalmazását a Cotroceni-ben. /Mihály László, Oborocea Mónika: Basescuval parolázott Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Tőkés László továbbra is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke marad – erről döntött december 7-én a KREK közgyűlése. Barabás Zoltán, a KREK szóvivője elmondta: Tőkés fenntartja magának az egyházkerület külügyi és ökumenikus képviseletének szolgálatát. Emellett a KREK valamennyi közösségében gyakorolhatja az igehirdetés szolgálatát is. Hatáskörének egy részét Tőkés átruházta Csűry István püspök-helyettesre. A szóvivő elmondta: a 124 tagú közgyűlés két tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta a határozatot. Tőkés Lászlót legutóbb 2004-ben választották meg püspöknek, mandátuma hat évre szól. /Tőkés László megtartja püspöki tisztségét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület a nyáron kezdeményezte 70 vezető beosztású egyházi alkalmazott átvilágítását. A Tőkés Lászlóról szóló jelentések íróinak azonosítása során derült ki, hogy Farkas, majd Petrescu álnéven Bányai Ferenc lelkipásztor írt jelentéseket a Szekuritáténak. Besúgó volt a püspök sógora, a Stelian álnéven jelentő Bartha Tibor is. A jelentésekből kiderül: az illetők pénzért dolgoztak a titkosszolgálatnak. Tőkés László elmondta: nagyon veszélyesnek tartja, hogy továbbra is megtűrik az egyházkerület kebelében a szekus múlttal rendelkező közszereplőket, lelkészeket. Jelentéseket írt a szekuritáténak Gálfy Zoltán kolozsvári teológiai tanár, aki a rendszerváltás utáni református zsinatnak is tagja volt. Az eddigi ismeretek szerint 26 informátor 125 megfigyelt személyről írt jelentéseket. /Besúgók nevét hozta nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Bányai Ferenc elismerte, hogy jelentéseket írt a Szekuritáténak, mert megfélemlítették. Csűry István látja el a püspöki teendőket az európai parlamenti képviselői mandátumát Brüsszelben ma átvevő Tőkés László helyett. Tőkés nem indul a következő püspökválasztáson. /Gyergyai Csaba: Tőkés László újabb besúgókat leplezett le. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./ Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Tőkés korábban már azonosította az egykori besúgók közül Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanárt. /Újabb besúgó neveket hozott nyilvánosságra Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Az egyházkerület november 16-án Krasznán tartott közgyűlésén Tőkés László püspök bejelentette, hogy felfedte Gálfy Zoltán ny. teológiai tanár besúgói múltját. A „válasz jogán” a Szabadság november 23-i számában Gálfy Zoltán hazug ellentámadásba csapott át. „A legjobb védekezés a támadás” taktikáját alkalmazva nem átallotta leírni, hogy: „Igaza van Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és sokaknak: Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” (sic!). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata jelentette, hogy november 22-én, Kolozsváron tartott sajtóértekezlete alkalmával Tőkés László román és magyar nyelven egyaránt közzé tette azt a dokumentum-összeállítást, amely Gálfy Zoltán szekus-kollaboráns voltát kétségbevonhatatlan módon bizonyítja. /Cáfolat a cáfolatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./