A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Jogszerűen választották meg két évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi alpolgármestert – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság január 17-i döntésében megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság korábbi döntését, amely jogszerűnek ítélte az UPE listáján tanácsosi mandátumot szerzett Orbán Árpád alpolgármesterré választását. 2000 novemberében, az RMDSZ-tanácsosok kivonulása után a nyolc UPE-tanácsos választotta meg Orbánt alpolgármesternek. A döntést az akkori prefektus, Kontesveller József bíróságon támadta meg. A bíróság viszont jogszerűnek találta az önkormányzati döntést. A prefektusi lendület akkor sem hagyott alább, amikor Kontesveller távozott tisztségéből és Mircea Dusa lépett helyébe. A minden szinten fellebbező Dusa ugyancsak alulmaradt a jogi birkózásban. Az UPE-tanácsosok időközben mandátum nélkül maradtak, miután megállapítást nyert, hogy a bejegyzésüknél formai hibát követett el a törvényszék. Azóta ez a probléma is megoldódott, legalábbis részben: az UPE-t tavaly novemberben bejegyezték. Ettől azonban még nem térhettek vissza a helyi önkormányzatba a 13 RMDSZ-tanácsos mellé, mint ahogy a megyei tanácsba sem. A nyolc UPE-tanácsos távozása után a testület "leléptette" Orbán Árpádot, majd megválasztotta Péter Pált, akinek az UPE vezére, Szász Jenő polgármester a hivatal egykori esketőtermében jelölte ki az irodát. Titkárnő, telefon, fax, számítógép, de még irattartó polc sincs a két teremből álló alpolgármesteri irodában. Ezzel szemben Orbán Árpád az emeleten, egykori irodájában dolgozik továbbra is, mint polgári szerződéssel alkalmazott polgármesteri tanácsadó. /Szüszer-Nagy Róbert: Udvarhelyen a helyzet változatlan. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Fodor Sándort választotta meg az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökének. Fodor elmondta, hogy jó kapcsolatban akarnak lenni a Romániai Írók Szövetségével, a Magyar Írók Szövetségével vagy a Romániai Magyar PEN Központtal, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal is, amelynek vezetője és mindenese egy személyben Lőrincz György, a kiváló prózaíró, Fodor jó barátja. /Bodoki Árpád: Beszélgetés Fodor Sándorral, az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./ Márkus Barbarossa János, külföldön élőként fontosnak tartotta Erdélyben az E-MIL megalakítását. Egy érdekvédelmi szervezet nélkülözhetetlen, viszont a táborokra szakadás mindeddig meggátolta ennek létrehozását, magyarázta döntését. Számításai szerint közel ötven tagja lehet az E-MIL-nek. /Nagyálmos Ildikó: Mozgékonyabb és könnyebben kezelhető. Interjú Márkus Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája ötletgazdájával és kivitelezőjével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./

Farkas Árpád erdélyi magyar költő és Ernesto Rodrigues portugál költő-műfordító kapta az idén a Balassi Bálint-emlékkardot, az irodalmi díjat febr. 14-én adták át budapesten, a Gellért Szállóban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpádnak Ladocsi Gáspár katolikus püspök, Ernesto Rodriquesnek pedig Makovecz Imre építész nyújtotta át az 1997 óta - hagyományosan Bálint napján - adományozott kitüntetést. A reneszánsz művész nevét viselő társaság bírálóbizottsága - melynek Makovecz Imre az elnöke - annak a költőnek adományozza a középkori szablya korhű másolatát, Fazekas József bonyhádi kovácsmester munkáját, akinek líráját méltónak tartja Balassi életművéhez. /Balassi Bálint-emlékkard Farkas Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

Székelyudvarhelyen az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda január 11-e óta nem működik, mert az önkormányzat nem szavazta meg számára a működéshez szükséges 500 millió lejt a költségvetésből. Míg a tanács pénzhiányra hivatkozik, addig a SZINFO alkalmazottai szerint ez nem lehet kérdés, hiszen a kért összeg a költségvetés háromezreléke csupán. Ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek, a Székelyudvarhelyen gyűjtött aláírások száma 5550, míg vidékről 675. Az iroda vezetői elmondták, hogy pályázatokon is próbálnak pénzt szerezni, de az alkalmazottak fizetését csak a költségvetésben meghatározott összeg garantálhatja. Az összegyűjtött aláírásokat levél és állásfoglalás kíséretében elküldték az önkormányzatnak. /Bágyi Bencze Jakab: A SZINFO-ra szükség van. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

A múlt hónapban Zalaegerszegen a város két képzőművészének: Koszti István Miklósnak és Nagy Ödönnek a Zala Közművelődéséért díjat adományozták. A kitüntetéseket abból az alkalomból vehették át, hogy közel 10 éve huzamosan közreműködnek a megye képzőművészeti életének gazdagításában. Az itt rendezett Nemzetközi Művésztelep állandó résztvevőiként számos köztéri szobrot készítettek, templombelsők dekorációs munkáinak kivitelezői voltak. Többek között ők készítették hat helység Szent István-szobrát, magyar szentek egész alakos szobrai láthatók a megye több templomában is. Számos alkotásukat ottani képtárakban lehet megtekinteni, vagy magángyűjtők őrzik. /Kitüntették Csíkszereda két képzőművészét. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

A gyergyóalfalvi tanács megvásárolt egy házat, amelyben a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet tagjai tájházat rendeznek be. Terveik szerint állandó néprajzi, illetve népművészeti kiállításon nyújtanak majd ízelítőt a község gazdag hagyományaiból. /Hagyományok háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Napvilágot látott Marosi Ildikó: Kis/Ligeti/könyv /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, mely Ligeti Ernő, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomtörténet és újságírás kiváló alakjának a Pásztortűz című folyóiratban 1934–1935 között megjelent cikksorozat-gyűjteményét foglalja magába. Az előszóíró és a magyarázó jegyzetapparátust összeállító Marosi Ildikó feltárta Ligeti családjának történetét és tragikus halálát, valamint az egyetlen túlélőnek – az író fiának – csodálatos megmenekülését. /Marosi Ildikó: Kis/Ligeti/könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

Febr. 16-án csángófesztivált rendeztek Budapesten, a Petőfi Csarnokban. A csángó hagyományokat bemutató műsorban a magyarországi táncházmozgalom kiemelkedő művészei mellett gyimesi és moldvai hagyományőrzők is felléptek. A rendezvényen csángókkal kapcsolatos kiadványokat lehetett vásárolni, fotókiállítás és egy-egy gyimesi meg moldvai szobabelső nyújtott ízelítőt a csángó hétköznapokból. A csángófesztivál kiemelkedő mozzanataként, a nyitóelőadást követően, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magyar igazolványt adott át két kiváló hagyományőrző moldvai énekesnek, Nyisztor Ilonának, László Erzsébetnek és férjeiknek. /Magyar igazolvány moldvai csángóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Az, ami a csángómagyarok kérdésében Romániában történik, a nemzeti kisebbségek semmibevevésének teljes fogalomkörét kimeríti. Nemcsak, hogy szellemi-kulturális megsemmisítési folyamatnak vetették alá évszázadokon keresztül, hanem még vallásuk nyelvétől is megfosztották. Hol és miféle kódex írja elő, hogy egy nemzeti és vallási kisebbség saját anyanyelvén nem gyakorolhatja vallását? A román központi és helyi hatalom a legkövetkezetesebben, minden nemzetközi ajánlás lábbal tiprásával, a jól bevált titkosszolgálati módszerekkel és nyílt rendőrségi akciókkal igyekszik megfélemlíteni mindazokat, akik valamit is tenni akarnak e megfogyatkozott kisebbség (és kultúrája) megmentése érdekében. A leghatározottabban tiltakozunk minden intézkedés ellen, mely a csángómagyarok nemzeti és felekezeti identitásának semmibevételét célozza, és felkérjük az EU illetékes szerveit, hogy védjék meg ezt a nemzeti és felekezeti kisebbséget a román hatalom részéről ért megsemmisítő támadásokkal szemben – olvasható a Gyergyói RMDSZ TKT állásfoglalásában. /A Gyergyói RMDSZ TKT: Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

A legtöbb iskolában a vallásóra az órarendben szerepel, mint bármelyik más tantárgy. Kötelezni azonban senkit sem köteleznek, hogy részt vegyen rajta. Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója arról tájékoztatott, hogy diákjainak 95 százaléka katolikus, járnak vallásórára. A református és unitárius felekezethez tartozó diákok számára évfolyamonként összevont órákat tartanak az illető felekezetek lelkészei. Hegyi István református lelkész: az 1–6. osztályosoknak az iskolában tartják a hitoktatást, igaz, órarenden kívül, mert kevés gyermekről van szó. A beiskolázott gyerekek mind járnak az órákra. /Takács Éva: Vallásóra az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Az Erdélyi ’56-osok Bajtársi Társaságát a magyarországi kedvezménytörvény ürügyén elszabadult nemzetellenes indulatok, torzítások, hazugságok nem hagyhatják közömbösen. Most, amikor az anyaország és az egész nemzettest érdekében akarja összegyűjteni az idegen sorsra ítélt nemzettársakat, a jelenlegi magyarországi ellenzék az anyaország kevésbé tájékozott polgárait alattomos módon e törekvés ellen hangolja. De hiába teszi! Azok, akiket az évszázadok sújtó balsorsa egy táborba tömörített, együtt maradnak most is, és kéz a kézben talán elkerüljük, hogy egy nép a Kárpát-medencéből eltűnjön a történelem temetőjében. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége nevében Török József, Puskás Attila, Bara Lajos, Páll László, Salamon László, Nagy Benedek. Az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság nevében Józsa Árpád Csaba elnök /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

A vizsgára jelentkezett diákok fele kapott átmenő jegyet – tájékoztatott dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak dékánja. A dékán a sikertelenség okát részben azzal magyarázza, hogy pl. a közgazdasági szakon két nehéz vizsgával kellett megbirkózzanak a hallgatók – a mikroökonómiával és a matematikával –, a bölcsészhallgatók számára pedig a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv bizonyult nehéz vizsgának. Lányi doktor nem fél attól, hogy a magas követelményszint elriasztja a diákokat. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A vizsgaidőszak tanulságai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Takarékossági okokra is hivatkozva, számos rendezvényt töröltek az eddig főként a művelődési minisztérium által támogatott rendezvények listájáról. Idén a Régizene Fesztivált a bukaresti minisztérium nem részesíti támogatásában. Most történt meg első ízben, hogy a miniszter személyesen nézte át minden megye programjavaslatát, és önhatalmúlag kihúzott jó néhány programpontot minden megye esetében. Hargita megyét az érinti a leginkább, hogy a minisztérium által támogatott rendezvények sorából kihullott a csíkszeredai Régizene Fesztivál. A rendezvényszervezési alap minden megyében kb. százmillió lej évente. (Tavaly négyszázmillió lej volt az alap.) /Szatmári László: A bukaresti minisztérium megvonta a Régizene Fesztivál támogatását. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Homoródalmás után febr. 21-én Csíkszeredán, a Kriterion Házban mutatták be Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című kétkötetes munkáját. A könyv az 1953–60 közé eső időszak felelevenítése. Az író A sátán labdái című munkájából ismert módszerrel a jelzett évek dokumentumait idézte, kritikákból, különböző jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. Szabó Gyula visszaemlékezéseinek következő két kötete a közeljövőben fog megjelenni. /Szabó Gyula könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

A Duna Televízió Alapítvány igazgatója, Földes István több mint 32 millió forint értékű adományt adott át febr. 25-én a csíkszeredai Csibész Alapítványnak. Az iskolai segédeszközöket az adományozó és a fogadó fél közös megegyezése alapján főként a szórványban, a peremvidékeken lévő iskolák tanulóinak szánják. A 29 – egyenként 5-6 mázsa rakománnyal rendelkező – raklapon mintegy 20 tonna segédeszköz van. Az adomány az Apáczai Könyvkiadónak és a Duna Televízió két vezetőjének, Pekár István elnöknek és dr. Csermák Zoltán igazgatónak köszönhető. Gergely István csíksomlyói plébános kiemelte az adomány fontosságát, mondván, hogy a kapott iskolai segédeszközök nagyban hozzájárulnak majd a szórványtelepülések – de nemcsak azok – magyar 1–8. osztályos diákjai jobb tanulmányi előmeneteléhez. /Jelentős adomány a Duna Televíziótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

Ötven éve alakult a Magyar Autonóm Tartomány. Az egyes helységekben 1952 tavaszán, nyarán, őszén történtek dokumentálása céljából Gagyi József felhívást intézett az olvasókhoz: szeretnék, ha azok, akik emlékeznek rá, megírnák, hogyan történt az új tartomány szervezése, mit írtak, mit mondtak akkoriban a nemzetiségi kérdés megoldásáról. A beérkezett anyagból összeállításokat közöl majd a lap. /Ötven éve. Felhívás az olvasóhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

A csíkdelnei Szent János Árpád-kori műemléktemplom az 1300-as években épült. A XV. században készült freskóit az 1930-as években tártak fel. Szecsete László csíkdelnei plébános Tövissi Zsolt tanulmányai alapján pályázatot nyújtott be a magyar Kulturális Örökség Minisztériumához a falképek helyreállítása és konzerválása érdekében. A minisztérium a freskók restaurálására kiutalt 500 ezer forintot. /Kristó Tibor: Restaurálják a delnei templom freskóit. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

Febr. 27-én Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum tartották a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület rendezvényét, bemutatták az Olt folyóról készített fotókiállítást és az Oltról készült kiadványt. A rendezvény vendégei, az Olt menti települések polgármesterei, valamint a vízügyi és környezetvédelmi hivatalok képviselői együttműködési szerződést írtak alá a folyó tisztaságának megőrzésére, a történelmi, néprajzi, építészeti, esztétikai és táji értékek védelmére. /Ferencz Imre: Szerződést kötöttek az Oltra. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

A Hargita Népe beszámolója szerint a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában szólt a telefon, és a csíkszeredai ortodox egyházfő magához kérette az iskolaigazgatót. Tudniillik az iskola a betelepített ortodox püspökség tőszomszédságában van, egy kerítés választja el. Az iskolaigazgató éppen nem ért rá arra, hogy szomszédoljon. Nem telt el túl sok idő, amikor az iskola igazgatói irodájában megjelent két rendőr, írtak egy bűntető cédulát csendzavarás okán. Az iskola tanárai és diákjai iskolarádiót indítottak, s a szünetekben 10-10 percig zenét sugároztak a hangszórók. Az iskolarádió zavarta ortodoxékat, a lap szerint minden bizonnyal ők a feljelentők. Ide jutottak ortodoxék az orcátlansággal. Egymásra építik a templomaikat, sorozatban foglalják el a székelyföldi ingatlanokat, és már az iskolákat sem tudják eltűrni. /Gálfalvi Csaba: Orcátlan ortodoxia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

Magyarország elemi érdekének tekinti Románia NATO-csatlakozásának támogatását, jelentette ki a Szent-Iványi István. A magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ-küldöttség élén márc. 2-án egynapos látogatást tett Kolozsváron, ahol részt vett a RMDSZ egyik platformjaként működő Szabadelvű Kör negyedik országos találkozóján, majd megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Takács Csaba ügyvezető elnökkel. /Magyar támogatás a NATO-csatlakozáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Márc. 2-án tartott koszorúzó megemlékezést Székelyudvarhelyen a főtéri emlékműnél a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének udvarhelyi szervezete. Páll László, a helyi szervezet elnöke beszédében kifejtette: az 1949-es márciusi kitelepítések évfordulója alkalmából gyűltek össze, hogy emlékezzenek a rémuralom, a vörös terror gaztetteire. Komoróczy György, a szervezet titkára a korábban elhangzottakhoz csatlakozva elmondta, hogy erről beszélni kell, mert a kitelepítések utáni generációk nem, vagy csak nagyon keveset tudnak erről a történelmi igazságtalanságról. /Emlékező kitelepítettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház színpadán háromszáz gyermek lépett fel a harmadik alkalommal megrendezett Gyermek Néptánccsoportok Találkozóján. Máréfalváról érkezett Kovács Imre irányításával a Forogvirág, Sepsiszentgyörgyről István Ildikó oktatóval az Eszterlánc, Székelykeresztúrt a Kispipacsok és Mákvirágok képviselték László Csaba és Mátéfi Zita szakvezetésével, az Ördögborda Balánbányáról érkezett, oktatójuk Sándor Csaba tanár, a Nagy Boróka vezette Csipike Bögözből jött el, a vendéglátó Kékiringó Both Aranka tanítónő áldozatos munkáját is dicsérte. /Bágyi Bencze Jakab: Gyermeknéptáncosok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Öt ellenőrcsapat után a hatodik érkezésére számít Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az ellenőri kíváncsiságot a polgármester szerint politikai ellenfelei gerjesztik. A vizsgálatok eredményei őt igazolják majd, mondta, az ellene felhozott vádaskodások alaptalanok. Büntetést ugyanis még nem róttak ki egy esetben sem. A várható rendőrségi vizsgálatról a polgármester elmondta, az RMDSZ-tanácsosok azt kifogásolták, hogy Szász Jenő részt vett a FIDESZ kongresszusán. Büszkén vállalom, hogy részt vettem a FIDESZ kongresszusán – szögezte le a polgármester. /Szüszer-Nagy Róbert: Ellenőrzések ostromában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

Márc. 5-én Gyergyószárhegyen P. Ferencz Ervin templomigazgató szerzetesnek Kassay Péter, a Megyei Alkotóközpont igazgatója szimbolikus gesztusként átadta a művésztelep oly sok meghívottjának is hajlékot nyújtó kolostorrész kulcsát. A két fél közötti egyezség szerint elismerik a Szent Ferenc-rendnek a tulajdonjog gyakorlását a kolostor fölött. A művésztáborok és a Szépteremtő Kalákák alatt a kolostorban felgyűlt értékek és használati tárgyak maradnak, a közös használat további feltételeit ezután beszélik meg. /Bajna György: Gyergyószárhegy. Jelképes kulcsátadás és egyezség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

Székelyudvarhelyen, a G Pubban látható jelenleg Benedek Levente textilkiállítása. Az ifjú képzőművész a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős tanulója, ez az első kiállítása. Vegyes szövésű (goblen, perzsa) technikáktól batikig, térhatású kollázstól a pác és ragasztott fonal ötvözéséig minden megtalálható munkáiban. /Zsidó Ferenc: Tárlat a G-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

A hagyományokhoz híven, a márc. 15-ét megelőző héten a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola idén is megrendezi a Petőfi-napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Márc. 11-én prózamondó vetélkedőn mérik össze tudásukat a város általános iskoláinak képviselői, márc. 12-én Kossuth nyomában címmel tartanak történelmi vetélkedőt. Számítástechnikai és általános műveltségi vetélkedő, sportversenyek, szavalóverseny, jégkarnevál szerepelnek még a programban. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át márc. 10-én Budapesten. Az elismerésben a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságírók, illetve egy alkotóközösség részesült. A díjazottak között van a sajtótörténeti mű, memoár kategóriában Kuszálik Péter Marosvásárhelyen élő sajtóbibliográfus, publicista, aki Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval osztozik a 300 ezer forint és 1000 dollár értékű díjon. /Pulitzer emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Márc. 7-én Maroshévíz mindhárom közúti bejáratánál kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek el, 12-re virradóan azonban eltűntek a táblák. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a város magyar lakossága 29,11% volt tíz évvel ezelőtt, Pasca megbízott polgármester szerint mára 24%-ra csökkent ez az arány. /Czirják Károly: Volt-nincs táblák Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./