"A Hargita Népe körül kirobbant a vita. A Transindex internetes újságban galád udvarhelyi fondorlatról írt, mások szerint Székedi Ferenc eladta magát. Megszólalt Székedi Ferenc is: megkereste egy csoportosulás, tudna-e új lapot indítani. Nem a megosztást kereste, állította. Székedi nem írt arról, hogy a háttérben Verestóy áll, arról, hogy a Hargita Népe nem veszteséges, éppen azért akarja megszerezi a "csoportosulás". /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Ki megy, ki marad? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"

"A november végén tartott Kászoni Napok fontos része az a kerekasztal, amelyet dr. Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár és szociológus diákcsoportja tartott Kászonban. Ez év nyarán ez a munkacsoport átfogó szociológiai felmérést végzett a kászoni falvakban, és most, a falunapok alkalmával ismertették a kászoniakkal a kutatás eredményeit. Az elvégzett munka valószínűleg kötetben fog megjelenni. Megállapítható, hogy a gyengeségek listája sokkal hosszabb, mint az erősségeké: a Kászonokban igen gyenge a vállalkozási kedv, nincs üzleti szellem, nincs megfelelő értéke a tudásnak és tanulásnak. Kevés az iskolázott kászoni fiatal. Sok az alkoholizáló. A kászoni társadalom másik jellemzője a szervezetlenség. - A Kászoni-napok egyik fénypontja a Teleház felavatása volt november 24-én. A munka oroszlánrészét a Kászoni Kistérségi Egyesület és annak menedzsere, Becze István végezte. /Sztojka Tamás, Kászon: Kászoni-napok Teleházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./"

"Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Hargita Megye Tanácsának vezetőtestülete a Hargita Népe Kiadó "magánosításának" beindításával kapcsolatban a következőket kívánta a közvélemény tudomására hozni: A Hargita Népét nem magánosították, a lap nevének hivatalos levédését a szerkesztőbizottság elmulasztotta. A lap továbbra is Hargita Megye Tanácsának struktúrájában maradt. A Hargita Népe Kiadó az évek során önfinanszírozó volt, s a megyei köztulajdonba tartozó épületet ügykezelői joggal használja. A Megyei Tanács indokoltnak tartja a privatizálási folyamat elindítását, a döntéshez a Megyei Tanács tagjainak 2/3-os támogatása szükséges. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./"

"Hagyományt teremtenek Csíksomlyón és Csobotfalván az ifjakból verbuválódott betlehemesek. A nagy néprajztudós, Domokos Pál Péter gyűjtéséből állították össze repertoárjukat. A 12 tagú csoport előtt egyre több porta kapuja nyílik meg. /Kristó Tibor: Csíksomlyói betlehemesek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./ "

"Főleg saját felületességének köszönheti a Hargita Népe Kiadóvállalat a hetekben előállt jogvédelmi vitát - vélekedett Varga Gábor, az Országos Szabadalmaztatási és Védjegyhivatal vezetője, a Bihar megyei RMDSZ egykori elnöke. Mint ismert, a Csíki TV-t működtető KAHO Kft. december 4-én elindította az eljárást a Hargita Népe cím levédésében, s amennyiben kérését jóváhagyják, januártól a több évtizedes hagyományú megyei napilap nem jelenhet meg e név alatt. Lehet azon vitatkozni, hogy etikus-e vagy sem, de az tény: a fő hibát a Hargita Népe Kiadóvállalat követte el, hiszen elmulasztotta levédetni a nevét, állapította meg. Természetesen fellebbezhet, de a KAHO Kft. elsőbbséget élvez. /Pataky Lehel Zsolt: / A Hargita Népe fellebbezhet, de az elsőbbség másoké. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 27./"

"Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./ "

"Az előző kormány egy miniszteri rendelettel engedélyezte, hogy a felekezeti iskolákban más - reál és humán - jellegű szakképzést is lehet folytatni. Ezt a rendeletet október 16-án visszavonta a jelenlegi oktatásügyi miniszter. Veszélybe került a felekezeti iskolák léte. Azóta Kolozsváron és Brassóban is tanácskoztak a felekezeti iskolák egyházi képviselői, valamint az RMDSZ is többször tárgyalt a kormánypárt képviselőivel, akiktől ígéretet kapott e jogfosztó rendelet visszavonására, azonban nem történt semmi. December 21-én sor került a parlamentben a kormánypárt ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatására. Az RMDSZ ekkor a kormánypárttal kötött egyezség mentén egyik feltételének szabta, hogy csak akkor szavaz a kormány mellett, ha a szóban forgó jogfosztó rendeletet az oktatásügyi miniszter visszavonja. Ez megtörtént: a felekezeti iskolák a jövő iskolaévben is az eddigi rendszer szerint működhetnek. /Bágyi Bencze Jakab: Változatlanul működhetnek a felekezeti iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./"

"A "befektetők" annak idején ismertetett közleményükben azt ígérték, hogy január első munkanapjára hozzák ki az új Hargita Népe napilapot, és jelezték, hogy e lapcímnek a használatára a jelenlegi szerkesztőségnek nincs joga, mert azt ők hivatalosan levédték. Borbély László főszerkesztő hangsúlyozta: az új esztendőben, január 4-én jelenik meg első lapszámuk változatlanul Hargita Népe címmel. A szerkesztőség, minden híreszteléssel ellentétben egyben maradt, nem távozott el senki a másik, tervezett laphoz. /(Gyarmath János): Mindenki maradt! A Hargita Népe is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem hazudtolta meg pártja eddigi álláspontját a határon túli magyarság kérdéskörében, állapította meg Lőrincz György. Az a párt, amely évtizedekig a szinte nem tett semmit a határon túli magyarság érdekében, eltűrte, elnézte a jogfosztottság olyan fokát, amely kis híján az önfeladással járt, nos ez a párt, a kedvezménytörvény aláírása után azzal ijesztgeti a magyarországi munkavállalókat, hogy 23 millió "román" (ismert számunkra a szóhasználat) fogja ellepni Magyarországot, megnyomorítva ezáltal az ottani munkavállalókat. Ennél már csak az SZDSZ játszik szebben, amely a kedvezménytörvény egész vitája során tálcán kínálta fel a jobbnál jobb érveket a román kormánynak a magyar kormánnyal szembeni vitájában. /Lőrincz György: 23 millió munkavállaló? avagy a demagógia a köbön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Kedvezménytörvény az Orbán-kormány kinyújtott keze felénk, Magyarország határain kívül rekesztett magyarok felé – állapította meg Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Lényegében ezt hangsúlyozta az RMDSZ területi elnökeinek marosvásárhelyi tanácskozása is. Martonyi János magyar külügyminiszter okos kompromisszumnak, a magyar diplomácia sikerének nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és elfogadtatását. A magyarországi ellenzéki pártok szerint a román–magyar egyetértési egyezmény aláírásával a kormány elárulta és félrevezette a határon túli magyarokat. Riogatják a magyarországiakat, román munkaerő-inváziót emlegetnek, meg azt, hogy a határon kívülről érkező betegek megtöltik a kórházakat. "Nem más ez, mint szándékos és leplezetlen hangulatkeltés a határon túli magyarok ellen, s nyilvánvalóan a magyarországi közvélemény megosztását célozza" - állapította meg Borbély, önző pártérdekből feláldoznák az utódállamok magyarságát. /Borbély László: Marad a kinyújtott kéz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

Verestóy Attila szenátor nagy mértékben hasonult a bukaresti erkölcshöz. A helyi tévében újrasugárzott beszélgetésben Verestóy tagadta, hogy üzleti ügyekben összefolyna a kormánypárti politikusokkal. Verestóy RMDSZ-szenátor egy román tévéműsorban arról értekezett, hogy Orbán Viktor nem őt, hanem Székelyudvarhely független polgármesterét szereti, hogy az RMDSZ-ben belső harcok dúlnak, s ellenlábasaikat támogatja a Fidesz, és nem hihető, hogy az RMDSZ beleegyezése nélkül Viorel Hrebenciuc-kal a két párt koalíciós együttműködéséről tárgyalt. Nyílt titok, hogy Verestóynak Hrebenciuc testi-lelki jó barátja, s már az előzőt megelőző ciklus alatt több ízben írt a román sajtó arról, hogy a román korrupció mértékegységének tartott Hrebenciuc egyik üzlettársa Verestóy. Verestóy Hungastro nevet viselő cégének helyi igazgatója dr. Gheorghe Tatu demokrata párti politikus, ami nemcsak azt jelzi, hogy Verestóy a demokratáknak is elkötelezett, s egy jó állást (20 millió havi fixet) az ő emberüknek ad, hanem azt is, hogy az RMDSZ-es üzletember-politikus ugyanúgy románt helyez vezető funkcióba magáncégeinél is, mint a kormány, melynek miniszterelnök-helyettesi posztjáról álmodozik. Az sem használt Verestóy amúgy sem makulátlan hírének-nevének, amit sógora a csíki megyei önkormányzat vezetőivel egyetértésben a Hargita Népe ellen kifundált, s nem vált dicsőségére ez a mostani, félfasiszta román médiának adott interjú sem. /Simó Erzsébet: Az "ártalmatlan" szenátor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Jan. 7-én Madéfalván megemlékeztek a Siculicidium 238. évfordulójáról. A községbeliek az emlékmű elé vonultak, ahol Juhász András, a helybeli RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A székely himnusz elhangzása után az emlékmű talapzatánál a hivatalok és közületek elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a szónokok: Sógor Csaba szenátor; Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke; Soóky László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Felvidéki Egyesületének elnöke; Borsos Géza, az MVSZ elnökségi tagja; Becski Örs, helybeli református lelkész emlékeztek a székelység véres farsangjára. Tanulságként azt fogalmazták meg, hogy ha a közösség jogai csorbát szenvednek, mindig tiltakozni kell, miként őseink tették 238 évvel ezelőtt Madéfalván. /Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A Magyar Szocialista Párt – miután megszavazta a törvényt – a munkavállalói jog kiterjesztésének úgymond beláthatatlan veszélyeire hivatkozva zúdít össztüzet az Orbán-kabinetre. Nekilátott a hazai közvélemény riogatásának, mondván, hogy jönnek a "románok", és elveszik előletek a munkát, a kenyeret. A szocialisták odáig mentek, hogy felszólították a kormányt: vonja vissza a Bukarestnek adott engedményt. Nem tudjuk megjósolni, hogy ezzel a választási kampányfogással hány voksot szerez az MSZP az anyaország, esetleg ellenünk, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyarok ellen hergelhető rétegei körében, írta Szilágyi Aladár. Teszik ezt Hornék, Kovácsék, Medgyessyék, miközben tudván tudják, hogy a külhoni magyarok és nem magyarok legális munkavállalása törvény szabta, ellenőrizhető folyamat. De mitévők lennének a magyar szocialisták, ha áprilisban megnyernék a választásokat? Hatalomra kerülve – miközben addigra tíz- és tízezrek a magyar igazolvány birtokába jutnának – felvállalná-e az MSZP annak ódiumát, hogy a magyar nemzet határokon kívül rekedt részétől elvegye azt a történelmi esélyt, amelyet az Orbán-kormány teremtett meg elsőként Trianon óta? /Szilágyi Aladár: De mitévő lesz, ha győzni fog? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben 185 újszülöttet jegyeztek be /közülük 157 magyar/, ugyanakkor 277 halálesetet, ez nagy szám akkor is, ha az elhunytak nem mindegyike volt gyergyószentmiklósi. /Bajna György: Tovább fogy Gyergyó lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Arra a kérdésre: Mit jelent az ön számára az anyanyelv? Csoóri Sándor válasza ez volt: – Erről a dologról csak szemérmesen tudok beszélni, s ráadásul pályafutásom alatt most vagyok először olyan helyzetben, hogy élő szóban kell erről nyilatkoznom. Számomra anyanyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nemcsak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja, és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom – a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim – József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakítására a kezdetektől a szürrelista irányzatokig. Anyanyelvem nemcsak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom. /Komoróczy György: Csoóri Sándor a magyar nyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Papp Z. Attila szociológus Gyergyószentmiklóson született 1969-ben. Szociológus, a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központja tudományos munkatársa, a REGIO folyóirat felelős szerkesztője, a Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatás Fejlesztési Programiroda szakmai igazgatója, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politológia Karának előadótanára. Sétanyomatok című szocioesszé-kötete a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Egy szülőföldjétől időnként távol élő, de attól elszakadni nem akaró szociológus közhasznú munkája e szocioesszé-gyűjtemény. Papp Z. Attila két kutatási területem: a román/romániai sajtónyilvánosság – ebből készül doktori értekezése is –, a másik a román/romániai oktatás, ezen belül a felsőoktatás. /Bajna György: Sétanyomatok – szocioesszék. Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

Székelyudvarhelyen jan. 11-én tartotta a 2002-es év költségvetési vitáját az önkormányzat. A költségvetési vita előtt napirendre tűzték az új alpolgármester megválasztását. Szász Jenő polgármester kifogásolta, hogy ennek előterjesztése nem történt meg kellő időben. Az RMDSZ-frakció tanácsosai szerint rendkívüli ülés esetében ez nem szükséges, és Péter Pál tanácsost megválasztották alpolgármesternek. A prefektúráról érkezett átirat szerint Udvarhely lakásadóit a törvény értelmében 31,2%-kal kell emelni és nem 5%-kal, mint ahogy azt a decemberi ülésen megszavazták. A testület újra az 5% mellett szavazott. Az ülésre meghívott intézményvezetők kérték, hogy szót kaphassanak. Ennek jóváhagyását a tanács mellőzte. Ekkor Szász Jenő polgármester kijelentette, hogy ez esetben ő nem hajlandó tovább részt venni az ülésen, mert nem volt meghallgatás, és távozott az asztaltól. A költségvetési vita során a szociális fejezetek javára és a kulturális, valamint a polgármesteri hivatal mellett működő közintézmények hátrányára szavaztak az RMDSZ-tanácsosok. Nem részesült – egyenes ágon – támogatásban a Tourinfo Galéria és a Szinfo Iroda. Másfél milliárd lejt szavaztak meg a Városi Művelődési Ház részére, melyet nagyon kevésnek ítélt az intézmény vezetősége, mondván, hogy így ellehetetlenülhet az általa működtetett Tomcsa Sándor Színház. A tanács több milliárd lejjel megkurtítva a hivatal által készített költségvetés kiadási és bevételi tételeit, elfogadta a költségvetést, azzal az indoklással, hogy nem létező pénzekre nem alapozhatnak. /Bágyi Bencze Jakab: Költségvetés Székelyudvarhelyen. Ellehetetlenül a színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ A városok vezetése maga döntheti el, hány százalékos legyen a helyi adó és illeték. Székelyudvarhely kirívóan alacsonynak öt százalékban állapította meg a helyi adót. Átgondolatlan, populista intézkedésről van szó. Jan. 11-én ezt megszavazták. Az alacsony adó miatt meg kell szüntetni néhány olyan nem önfenntartó közintézményt, mint Tourinfo, az Udvarhely Néptáncműhely, a Tomcsa Sándor színtársulat, amelyek – úgymond – csupán púpok a tanács, a város nyakán. /Zsidó Ferenc: Udvarhelyi reflexiók. A populizmus áldozati oltárán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Megjelent Domokos Ernő: Válogatott cikkek, tanulmányok. Gondolatok a menedzsmentről /Pallas–Akadémia, Csíkszereda/ című munkája. Dr. Domokos Ernő az utóbbi évtized alatt húsz kötetet és mintegy félezernyi újságcikket írt a menedzsmentről. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Lányi Szabolcs professzor, az EMTE dékánja elmondta, hogy az akkrediációra váró négy szak mellett további két fontos mérnöki szakra is szeretnének akkreditációt kapni, ez erősítené az egyetem, csíkszeredai Universitas Siculorum működését. Lányi magától a minisztertől tudja, hogy a kormány rábólintott, hogy rendben van az engedélyezés. A tanárok kérdése még aktuális probléma. Jelenleg a legtöbb oktató a székelyföldi régióból került ki, fiatal, néhány éve végzett tanárok, akik doktoráltak valahol, vagy most vannak doktorátusi képzésen, és akik 10–15 év múlva professzorok lesznek. Ezek mellett vannak professzorok, akik valahol máshol már elértek a karrierjük csúcsára. Sok tanár ingázik, ez nem jó, mert idejüknek csak egy töredékét töltik az egyetemen, Csíkszeredában. Jó oldala: ezek az emberek bekapcsolják a csíkszeredai Sapientia Egyetemet az országos, a nemzetközi körforgalomba. - A román sajtóban érte támadás az egyetemet. Dr. Balázs Lajos docens a humán tanszék vezetője emlékeztetett: a román–angol szak, helyesebben a román szak létesítése elég sokakban megütközést keltett Bukarestben, Budapesten és helyben egyaránt. Tudni kell viszont, hogy közel 500 állás üres a székelyföldi megyékben, ahol érettségizettek vagy más szakos tanárok tanítják a román nyelvet. Mészáros Sándor, az egyetemi laboratórium vezetője arról beszélt, hogy milyen új tudományágakat telepítenek Csíkszeredába: a műszaki tudományok közül a környezetmérnöki szakot és az élelmiszermérnöki szakot, ezenkívül a molekuláris biológiát. A Sapientia a magyar egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a magyar Oktatásügyi Minisztérium és Külügyminisztérium támogatását élvezi. Január végén nyílik meg az egyetemi könyvtár 50 férőhelyes olvasóterme. /Takács Éva: Európai szintű egyetem akarunk lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Az Országos Statisztikai Intézet jelentette, hogy az elmúlt évben 30,3%-os volt az infláció. Ez valamivel több, mint az utólagosan beütemezett 30% (az eredeti célkitűzés 25–27% volt). Mindenképp jobb, mint a megelőző esztendei (40,7%). A kormányprogram szerint 2002-ben az infláció 22%-os lesz. Az elmúlt évi 30,3% átlagszám, ezen belül a szolgáltatások díjszabásai 36,2%-kal emelkedtek. A szolgáltatásokon belül a vasúti személyszállításé több mint 100%-kal, a földgázfogyasztásé több mint 99%-kal, a hőenergiáé pedig több mint 57%-kal. Az élelmiszerek 27%-kal drágultak, de azon belül a marhahús 60,5%-kal, a sertéshús 52,2%-kal. /Hecser Zoltán: Infláción innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívást tettek közzé, kifejtve, hogy megdöbbenéssel érzékelik a kedvezménytörvény és a magyar–román egyetértési megállapodás körül kialakult, Magyarország és a magyar nemzet egészére nézve ártalmas, az anyaországi és a kisebbségi sorsot vállalni kénytelen magyarság és az együtt élő népek egymás ellen hangolásának, az ellenségeskedés és a gyűlölet szításának veszélyes tényeit. Mindez a nemtelen eszközöket igénybe vevő, választási kampány tisztességtelen eszközévé alacsonyított, elsősorban a rendszerváltás előtti állapotokat továbbéltetni és konzerválni óhajtó, a társadalom perifériájára sodródott rétegeket megcélzó kampánykurzus. A Nyílt levél aláírói szerint ezek a torzítások súlyosan károsítják a határokon kívüli nemzetrészeket, ezek anyaországi és a magyar nemzethez való kötődését. A kedvezménytörvény ellen indított, sok esetben hamis és felelőtlen kijelentések az 1945 utáni kommunista politikai-ideológiai kurzus folytatásának minősülnek, amellyel a nemzet határokon kívül rekedt tömegeit a szomszédos országok nacionálkommunista erőinek kiszolgáltatták és áldozatául dobták. A fél évszázadon át romboló hatású kommunista agymosás idegenné és nemkívánatossá minősítette az egykor, a történelmi Magyarország határain belül együtt élő és a magyar szellemi, kulturális, társadalomszervező értékeket együttesen létrehozó milliókat. A nyílt levél hangsúlyozta: " sértő számunkra", hogy "bennünket »idegennek«, »betolakodónak« tekintenek". A felhívásban utaltak arra is, "hogy Németország, Izrael miként védelmezi, milyen értékű és széles skálájú pozitív diszkriminációt alkalmazott az idegenbe szakadt nemzettársaik vonatkozásában." /Nyílt levél magyarországi nemzettársainkhoz. Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ A 23 Kovászna megyei közéleti személyiség által aláírt nyílt levelet eljuttatták a romániai szerkesztőségekhez is, kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon kívüli magyaroknak is, hogy ők is kifejezhessék véleményüket a nyilvánosság előtt. /Erdélyiek az MSZP ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./Jellemző, hogy a Romániai Magyar Szó nem fűzött kommetárt a nyílt levélhez /néhány mondatban ismertette/ és ezt a címet adta: Erdélyiek az MSZP ellen

1946-ban a csíksomlyói pünkösdi búcsún egy moldvai csángó atyafi kijelentette: fiát szeretné Csíkszeredába adni gimnáziumba. Jakab László tolmácsolta a lujzi-kalagori férfi kérését Márton Áron püspöknek. A püspöknek köszöngetően a kis Salamon Antika nyár közepén már Gyulafehérváron volt, ahol felkészítették az őszi iskolakezdésre. A csángó fiú a következő évben hozta magával falujából Horvát Antalt. Horvát Antal egy év alatt letette a vizsgát első és második osztályból, hogy Salamon Antallal egy osztályba járhasson. Mindketten leérettségiztek, onnan mentek a teológiára. Együtt szentelték pappá őket. Később Horvát Antal csíkszentdomokosi plébános lett. Ő gyűjtötte csokorba a szentszéki iratokat, amelyek a moldvai csángók magyar eredetét bizonyítják. Amikor dr. Pop Stefan, az akkori teológiai rektor románnak akarta beírni őket, tiltakoztak ellene és magyarnak vallották magukat. /Jakab László ny. plébános, tb. kanonok, Csíkszereda: A két Anti. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

Pénz nélkül maradt a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/, felfüggesztették az új produkciók előkészítését. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója elmondta, hogy a helyi önkormányzati testület által elfogadott költségvetés ellehetetleníti az intézmény keretén belül működő Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhelyi Táncműhely hivatásos társulatok létét. Az intézménynek jelenleg 55 alkalmazottja van, művészek és a közművelődési tevékenységet biztosító személyzet. A költségek fedezésére 4 milliárd lejt kértek az önkormányzattól, emellé saját forrásokból kigazdálkodtak volna még 1,3 milliárdot, ezzel szemben 1,5 milliárdot szavazott meg az önkormányzati testület. A hivatásos együttesek mellett a művelődési házban zajló többi tevékenység is veszélybe került: megszűnhet a három kórus, köztük a 130 éves Székely Dalegylet. /Sarány István: Pénz nélkül a Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

Jan. 17-én Székelyudvarhelyen Boros Zoltán bukaresti tévés személyiség öt székelyföldi városban tevékenykedő tudósító társaságában aláírta az Illyés Közalapítvány támogatásával létrejött székelyföldi regionális tévéstúdió képviselőjével az együttműködési szerződést. Ugyanakkor átvehették a pályázaton elnyert televíziós felszereléseket. Az eseményen beszédet mondott Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Székelyföldi regionális tévéstúdió alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./15/ Székelyudvarhelyen jan. 17-én Szász Jenő polgármester és az önkormányzati művelődési intézmények vezetői sajtóértekezletet tartottak. Szász Jenő elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kizárólag RMDSZ-es tanácsosokból álló önkormányzati testület magyar művelődési intézményeket számoljon fel. Az intézmények vezetői megjegyezték, hogy ha nem is a felszámolás fenyegeti őket, küldetésüknek nem tudnak eleget tenni, a túlélésre kell berendezkedniük. /Túlélésre rendezkednek be a művelődési intézmények. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek helyi értelmiségiek a szűkös anyagi körülmények közé kényszerített önkormányzati művelődési intézmények védelmében. Az aláírási íveken a következő szöveg szerepel: Alulírottak kérjük a székelyudvarhelyi kulturális intézményekre vonatkozó költségvetési tétel megváltoztatását, a következő indoklással: A városi tanács által elfogadott összeg ezen intézmények tavalyi költségvetésének 50%-a, ami valójában ennél is kevesebb, ha figyelembe vesszük a kormány által előretervezett 31%-os inflációt. Ez az összeg a Haáz Rezső Múzeum és a Városi Könyvtár esetében az év utolsó harmadában az intézmények működésképtelenségéhez vezet, a művelődési ház esetében ez már az első negyedév végén bekövetkezik. Ezen túlmenően jelen formájában a városi költségvetés felszámolásra ítéli a Tomcsa Sándor Színtársulatot, az Udvarhely Néptáncműhelyt. E tényállás fenntartása a kultúrközpontként ismert városunk művelődési életének súlyos, sok tekintetben helyrehozhatatlan sérülését eredményezi. /Aláírásgyűjtés az udvarhelyi művelődési intézmények érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Válsághangulat van Székelyudvarhely közművelődési életében. A pénzhiány miatt elkeseredett intézményvezetők és alkalmazottjaik egyelőre a tiltakozásnak csak a legkevésbé látványos formáját, a japán sztrájkot választották. Fehér leplekbe van beburkolva a művelődési ház, a Tourinfó, a Szinfó épülete. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója azt nyilatkozta, hogy amíg nem rendelkeznek megfelelő anyagi fedezettel, felfüggesztik az újabb produkciók előkészítését. Ez sajnos, nemcsak a színházra és a néptáncműhelyre vonatkozik. Ennek ellenére jan. 17-én megnyílt Kubanek László festőművész tárlata. /Zsidó Ferenc: Termékeny válság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./