Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelő főigazgatója A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000. /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Nyelv és lélek könyvek sorozat, Budapest, 2001./ című terjedelmes munkájában sorakozó adatok nem kedvezőek. Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 27 283 oktatási intézmény működött, ebből 2145 magyar nyelven, azaz az intézmények 7,9 százaléka. Az 1997–1998-as tanévben volt a legmagasabb a magyar tanintézmények aránya (8,7%), utána csökkenő trend tapasztalható. A magyar tannyelvű intézmény alatt nem csak az önálló magyar intézmények, hanem a vegyes iskolák magyar tagozatai is értendők. Az 1948–1949-es tanévhez képest az 1998-1999-es tanévre a magyar intézmények száma 2038-ról 2419-re emelkedett, azonban míg 1948–1949-ben ebből csupán 102 működött tagozatként, 1998/99-re a tagozatok száma 1097 lett. Murvai hangsúlyozta: a csak magyar nyelvű osztályokat magukba foglaló iskolákban a tanuló nem csak a tanórán használja anyanyelvét. "Magyarul él kulturális életet, játszik az udvaron, egyszóval minden szinten magyarul kommunikál. Az iskola tehát élő sziget marad a kisebbség számára a többségi világban. A tagozatos oktatás konkrétan azt jelenti, hogy a kisebbségi gyermeket az udvaron többségi gyermekek veszik körül. A többségi nem ismervén a kisebbség nyelvét, elvárja – mert így tudatosították benne –, hogy ahol ő jelen van, ott többségi nyelven beszéljenek." Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 5 380 141 beiskolázott diák volt, ebből 231 893 tanult magyarul, a diákok mintegy 4,3 százaléka. A beiskolázott gyermekek száma csökkenő trendet mutat: országos szinten 4 223 444-re csökkent számuk az 1998–1999-es tanévre, ebből 197 279-en tanulnak magyarul, a tanulók mintegy 4,7 százaléka. Az 1948–1949-es tanévhez viszonyítva országos szinten az 1998–1999-es tanévig megkétszereződött a beiskolázott gyermekek száma, miközben a magyarul tanulók száma 206 538-ról 197 279-re csökkent. A romániai közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma nőtt a kötet által vizsgált tíz évben. A magyarul tanító pedagógusok száma 11 950-ről 13 461-re nőtt, a csúcs 15 636 volt az 1996–1997-es tanévben. Az 1948–1949-es tanévben a 80 852 pedagógusból 8894 tanított magyarul. /Sarány István: Szomorú számsorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

A Hegyalja Kistérségi Társulás 2000 februárjában alakult meg. Zetelaka, Oroszhegy, Fenyéd és Farkaslaka községek, valamint tartozékfalvaik képezik e kisrégiót. Sokáig az egyik legéletképesebb társulásként emlegették a Hegyalját. Mostanában mintha megtorpantak volna. Nagy Attila kistérségi menedzser beszámolt arról, hogy megalakulásuk évében sikerrel pályáztak különböző alapítványokhoz. A zetelaki tó- és gátrendszer fejlesztési tervének kidolgozására egy érdekvédelmi szervezet jött létre, mely a tónak és környékének turisztikai kihasználását tűzte ki célul. A kisrégióhoz tartozó önkormányzatok azonban idéntől nem kívánják támogatni a társulást, holott erre szükség van, hogy előteremtsék a sikeres pályázatokhoz a résztámogatást. /Kristó Tibor: Megomlik-e a Hegyalja? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Negyvenhárom alkotó jelentkezett több mint kétszáz munkával a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felhívására. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az erdélyi magyar fotográfusokhoz intézett felkéréssel céljuk az volt, hogy felmérjék: kik a jelenleg is alkotó, rendszeresen kiállító fotóművészek. A beküldött képekből nyílt meg a tárlat. A múzeum szeretne létrehozni egy fotográfiai gyűjteményt, távlati céljuk egy fényképészeti múzeum létrehozása. /Sarány István: Erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

A gyermekek létszámának csökkenése gondot okoz a tanügyben dolgozóknak. A minisztérium legújabb intézkedése szerint az induló osztályokban átlagban öt tanulóval lesz több, ez pedig a megye szintjén osztályok megszűnését jelenti. Hargita megyében a beiskolázási tervben 11 kilencedik osztállyal kevesebbet hagytak jóvá, mint amennyire szükség lett volna. A megyében tanítók és óvónők közül 82-en kérték áthelyezésüket, közülük 38-nak szűnt meg a katedrája. 13 esetben találtak végleges megoldást, 18 pedagógusnak ideiglenesen, egy évre oldották meg a munkahelyi gondját, hét eset még függőben van, ezekre is csak ideiglenes megoldást tudnak kínálni. A tanárok közül 41-en nyújtottak be áthelyezési kérést, közülük 28-an katedracsökkenés miatt kényszerülnek arra, hogy állást változtassanak. /Takács Éva: Megszűnt katedrák – álláskereső pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Jún. 8-án honvédszobrot avattak Csíkdánfalván. Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotása sikeres pályázat révén készült el, emléket állítva az 1848-as szabadságharcban elesett 63 csíkdánfalvi hősnek. Az önkormányzat és a község népe összefogásával elkészült a kultúrotthon előtti parkban felállított, 2,70 méter magas emlékmű, amelyen a hatvanhármak neve szerepel. Garda Dezső történész ünnepi beszédében méltatta a székely szabadsághősök szerepét. Az ünnepségen fellépett a csíkdánfalvi hatvantagú vegyes kórus, szavalatok hangzottak el. /Kristó Tibor: Honvédszobor Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Falunapokat tartottak jún. 7-9-e között Gyergyóditróban. Felavatták a dél- tiroli egyházi segítséggel, a linzi Kelet-Európát segítő szervezet, illetve a Hortobágyi László nyugalmazott bécsi plébános adományából újjávarázsolt épületet. Gaál Alajos kanonok, főesperes megáldotta a nyugdíjasok klubját. Bemutatták Garda Dezső Gyergyóditró a históriában című, a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által gondozott könyvét. A ditrói napok Gaál András festészeti tárlatával kezdődtek és a Jézus Szent Szíve-templom vasárnapi búcsújával értek véget. /Bajna György: Falunapok ajándékkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Jún. 10-én a városháza dísztermében bemutatták Csíkszereda város 2002-es évkönyvét. A megyeszékhely harmadik évkönyvét Csedő Csaba István polgármester méltatta, majd Szatmári László, a kiadvány szerkesztője ismertette tartalmát. Az évkönyv hű tükre a város élénkülő szellemi életének, a képzőművészet, az irodalom, a színház, az oktatás, a sport területén lezajlott emlékezetes eseményeknek. /Bemutatták Csíkszereda 2002-es évkönyvét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Az RMDSZ és a kormányképviselet tavaszi látogatása után a Bákó Megyei Tanfelügyelőség végre jóváhagyta a csángó szülők azon kérését, hogy gyermekeik számára hivatalosan is induljon magyar nyelvű oktatás Csángóföldön. Asztalos Ferenc, a parlamenti oktatási bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetség vezetősége riadóztatta az RMDSZ parlamenti képviseletét, mert a pusztinai iskola román igazgatója – félretájékoztatva a szülőket – ellenpropagandába kezdett, azt állítva, hogy a magyar nyelvű tanítás bevezetésével több fontos tantárgyról – például az informatikáról is – le kell mondjanak, melyek nélkül nehéz érvényesülni a jövőben. Miután Bukarestből felhívták a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget, az említett iskolaigazgató véleménye mindjárt megváltozott, és abbahagyta az ellenpropagandát. Most már csak egy aláírásra van szükség. A folyamatos politikai nyomás eredményeként most már semmi akadálya nincs a csángóföldi magyar nyelvű oktatás jóváhagyásának – vélekedett Asztalos Ferenc. /Bágyi Bencze Jakab: Utolsó stációjához érkezett a csángóföldi magyar oktatás kálváriája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./ Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyta a pusztinai és klézsei kéréseket. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől a magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen. Jún. 13-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Asztalos Asztalos Ferenc tárgyalt Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel és Viorel Hrebenciuckal, a kormánypárt képviselőházi frakcióvezetőjével. Ősszel Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg immár az állami közoktatás keretében a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. E tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyermekek jegyet kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. "Lám, a magánházakban megszervezett iskola utáni foglalkozás meghozta az eredményét – értelmezte a döntést Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke. - A tanfelügyelőség részéről már semmi akadálya nem lesz a magyar nyelvtanítás beindításának - jelentette ki a Krónikának Livia Liliana Sibisteanu, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség csángó ügyekben illetékes helyettes vezetője. /G. Á.: Magyarórák a csángóföldi iskolákban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Jún. 13-án a csíkszeredai börtönben elhunyt rabtársaikra emlékeztek a volt női politikai foglyok a Szentlélek utcai temetőben a foglyok földi maradványai fölé emelt emlékműnél. Az ’50-es évek második és a ’60-as évek első felében a csíkszeredai börtönt a "legkeményebbek" között tartották számon, az ideszállított rabokból többen meghaltak az embertelen körülmények miatt. A temetőben 12, börtönben elhunyt női politikai fogoly maradványai nyugszanak. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége szervezte megemlékezésen ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással adóztak az elhunytak emlékének. /Emlékezés az elhunyt sorstársakra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

A közelmúltban, a Magyar Írószövetség Szabó Zoltán-díjjal kitüntette Lőrincz György székelyudvarhelyi írót a szociográfiai műfajban kiemelkedő munkásságáért. A díjátadás jún. 6-án történt Budapesten, az Írószövetség Bajza utcai székházában. Ebből az alkalomból nyilatkozott Lőrincz György. A díjat két munkájáért kapta. Az egyik 1982-ben, a másik csak a ’89-es fordulat után jelent meg (magukra maradt öregekről, árvaházakról, gyermekotthonokról, illetve embersorsokról szól). A falu gondja számos novellájában jelen van. A falu a megtartó erő ma is. Éltetni és erősíteni kell. A falu élete ma nyomorúságos. A föld visszaadásakor a falu népe üres kézzel maradt, gépek nélkül. Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Udvarhely környékén például az utakat száz év óta nem javították meg rendesen. A nyugati értelemben vett falu Székelyföldön nem létezik. Számos székely faluban 19. századi állapotok tapasztalhatók. Amilyen gépesítést megvalósított a magyar állam 1940–1944 között, arra a székely parasztemberek mint pozitív folyamatra emlékeznek. Akkor volt kedvezményes hitel gépekre, vetőmagra, állatra és egyebekre. - Falun ma sincs értelmiség, így a papnak és a kántor-tanítónak kell irányítania a gazdasági életet is. /Komoróczy György: Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Beszélgetés Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas íróval. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Három éve alakult meg Csíkszeredában a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolája. Mára diákjainak összlétszáma 102, ebből 74-en magyar nyelven, 28-an román csoportban tanulnak. A végzős évfolyam ballagási ünnepségét jún. 15-én tartották a Pro Agricultura Universitas Alapítvány székhelyén. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba István polgármester, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Győrfy Jenő, a bukaresti egyetem professzora, dr. György Antal, a Pro Agricultura Universitas Alapítvány elnöke, valamint Deáky Tibor, a traktorgyár igazgatója. Oláh-Gál Róbert oktatási helyettes igazgató köszöntötte a ballagó diákokat. /Takács Éva: Ballagtak az első főiskolai végzősök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Pomogáts Béla: Erdély hűségében. Tanulmányok és előadások /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című kötetének tanulmányai az erdélyi magyar irodalom trianoni sorsforduló utáni negyedszázadnyi idejét tárgyalják. A szerző találkozik olvasóival: június 17-én Csíkszeredában, június 18-án Gyergyószentmiklóson, június 20-án Sepsiszentgyörgyön, június 21-én Székelyudvarhelyen. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Megjelent a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában, Ferencz Angéla néprajzos szerkesztésében, a Sokszor úgy szeretnék enni, magam sem tudom, hogy mit című kiadvány. A könyv két, a hagyományos székelyföldi táplálkozással foglalkozó díjnyertes dolgozatot tartalmaz: Jakab Rozália: Hagyományos táplálkozás Farkaslakán és Tankó Gyula: Étkezési rend, étkezési szokások a gyimesieknél. A kiadvány az Illyés Közalapítvány támogatásával jelent meg. /Kristó Tibor: Könyv a székelyföldi táplálkozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

Idén a Volt Politikai Foglyok Székelyudvarhelyi Szervezete volt a házigazdája annak a hagyományos találkozónak, amely alkalmával az egykori elítéltek nemcsak gondjaikat vitatják meg, de elhunyt rabtársaikra is emlékeznek. A Brassó, Kovászna, Maros és Hargita megyei szervezetek képviselői szombaton Szejkefürdőn tartottak gyűlést, melyen alapszabály-módosítást fogadtak el, és elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a magyarországi ’56-os Szövetséggel. (Annak elnöke, Sinkovics Gyula is részt vett a kétnapos találkozón.) Jún. 16-án Páll László, a székelyudvarhelyi szervezet elnöke vezette bajtársak Gyergyószárhegyen a ferences szerzetes rend templomában vettek részt Orbán László pápai prelátus és Bodó Péter címzetes esperes – mindketten volt politikai foglyok – által bemutatott szentmiseáldozaton. A szentmise előtt P. Ferencz Ervin templomigazgató házfőnök "civilben" köszöntötte a vendégeket. Megrázó visszaemlékezése végén Isten irgalmát kérte a most is bujkáló kínzókra, a jellemtelen államügyészekre és a gyáva védőügyvédekre. Meg akarunk bocsátani – fejezte be visszatekintő gondolatmenetét –, de nem szabad felejteni, hogy soha többé a gonoszság el ne követhesse mindazt a felmérhetetlen sok szenvedést és borzalmat, amiben annyi embernek és hozzátartozóiknak része volt. /’56-osok bajtársi találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Elfogadták azt a javaslatot, hogy az erdélyiek is képviseltessék magukat a magyarországi 1956-os szervezetek koordinációs bizottságában, és tagjaivá váljanak az alakuló, úgynevezett Közép-európai Klubnak. A Közép-európai Klub, ez a magyarországi kezdeményezés, a Baltikumtól az Adriáig 14 ország mindazon szervezeteinek munkáját hangolná össze, amelyek tagjai a kommunista rendszerben valamilyen módon szenvedtek. Június 16-án az elhunyt rabtársakra emlékezve, a volt politikai foglyok megkoszorúzták az áldozatok székelyudvarhelyi és gyergyószárhegyi emlékművét. Megemlékeztek az 1949-es gyergyószárhegyi kommunista ellenes zendülésről, ennek áldozatairól, a későbbi bebörtönzésekről, zaklatásokról, többek között az 1960-as, a szekuritáté által kiagyalt "Fekete kéz" néven emlegetett összeesküvésről. Nem forralunk bosszút, de nem feledhetjük el soha őket. – mondta az atya. /Fülöp D. Dénes: Népszerűsítik a forradalom eszmeiségét. Közép-európai Klubot létesítenek az ötvenhatosok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 19./

Napjainkban valóságos falufosztogató hálózat működik, kufárok potom áron vásárolják fel a festett bútorokat, melyek megbízóik által határainkon túl lelnek új gazdákra, borsos áron. Néhány településen a valamikor létesített falumúzeumok tárgyait is alaposan kikezdte az idő vasfoga. Az értékmentő ritka, mint a fehér holló. Bögözön Lukács Ferenc és felesége, Márta saját költségükön rendeztek be falumúzeumot. A házaspár a falusi vendégfogadásra rendezkedett be, olyképpen, hogy két évszázaddal ezelőtt épült házat is megvásároltak, melynek szobáit a faluban általuk felvásárolt népélet tárgyi hagyatékaival rendezték be. /Kristó Tibor: Múzeum-panzió Bögözön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Negyven évvel ezelőtt ballagott első ízben magyar végzős osztály Maroshévízen. A gimnázium magyar tagozata 1958-ban alakult a maroshévízi szülők határozott követeléseinek eredménye és az akkori tanerők hozzáállása révén. Az 1980-as évek vége felé az erőszakos homogenizálás igyekezett a magyar tagozatot felszámolni, és két éven át nem volt végzős osztály. 1990 júniusában újraszervezték a magyar tagozatot. Azóta kibővült az anyanyelvű oktatás, ipari osztály is létesült. Maroshévízen végzettek körülbelül 30–35 százaléka az érettségi mellé szakképesítési, főiskolai vagy egyetemi diplomát is szerzett. Az iskola iránti bizalom megmaradt, Maroshévízről és környékéről a magyar szülők és gyermekek hűségesek maradnak az anyanyelvű oktatáshoz. /Kalapács József, Maroshévíz: Negyvenéves magyar nyelvű oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban immár az ötödik osztály tanulói ballagtak. Bálint Lajos érsek, aki a tavalyi ballagáson már megszentelhette az új (második) iskola alapköveit, celebrálta az ünneplés előtt tartott szentmisét. A diákokat Berszán Lajos atya a keresztény hit és a magyarság szellemében neveli. Ritka élmény volt látni, amint a diákok különböző népviseletekben szekereken és lóháton vonultak át a falun a ballagási ünneplést megelőzően. /Vass Kinga Zita, Gyimesfelsőlok: A sziklára épített ház búcsúztatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Jún. 20-án kezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. A rangos rendezvényre valamennyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar színházat meghívtak a rendezők. Hargita megyéből a Csíki Játékszín és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vesz részt a fesztiválon. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei anyagiak hiányában ezúttal nem tudnak elmenni Kisvárdára, az együttest háromtagú vezetősége képviseli a seregszemlén. A Csíki Játékszín 33 tagú csapata elindult a fesztiválra. /Kisvárdán a csíki és a gyergyói színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Jún. 17–23. között táboroznak Gyimesfelsőlokon a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola gyerektáncosai ifjú Kosz Szilveszter táncmester irányítása alatt. Második alkalommal kerül sor tánctáborra Felsőlokon a Kosz Szilveszter Közművelődési Alapítvány szervezésében. Ugyanakkor tartják a művésztábort is, vezetőjük Timár Károly műkedvelő festőművész, aki a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány elnökeként immár negyedik alkalommal hívta meg a környék műkedvelő festőit és szobrászait. /Ferencz Imre: Tánc- és képzőművészeti tábor Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

Magyarországon hetekkel az új kormány beiktatása után sem ért véget a választási kampány, legalábbis ami az ellentábor bírálatát, ócsárlását, mocskolását illeti. Ebben az új miniszterelnök, Medgyessy Péter sem kivétel, minden alkalmat megragad, hogy bírálja elődjét. Elegendő, ha a Millenáris park kiállítása (Álmok álmodói, világraszóló magyarok) körüli bonyodalmakat, az Országimázs Központ megszüntetését, a Terror Háza kilátásba helyezett átszervezését említem példaként. A miniszterelnök, azért marasztalta el az Orbán-kormányt, mert úgymond túlszerette az erdélyi magyarokat, s ezzel rosszat tett, ártott nekik. Medgyessy talán a határon túliaknak juttatott támogatást sokallta, netán az intézmények, a személyek, akik támogatáshoz jutottak, nincsenek kedvére, vagy a felelősségvállalásába még mindig nehezen fér bele a tízen felüli ötmillió magyar. Gyorsan intézkedtek: megbízatásuk lejárta előtt leváltják a határon túliaknak juttatott támogatás elosztására hivatott Illyés Közalapítvány kuratóriumát. Hasznos munkát végeztek – nyilatkozta az ügyben illetékes államtitkár –, mégsincs bizodalmuk bennük. A túlszeretettség másik bizonysága a miniszterelnök szerint a státustörvény. Mérséklődik tehát túlszeretettségünk, jegyezte meg írásában Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. /Borbély László: Túlszeretett erdélyi magyarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Megjelent a négykötetes kordokumentum-értékű regényciklus harmadik kötete: Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon. 3. Kötet /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. Ebben az író folytatja a szocializmus éveinek bemutatását, az adott korban létrejött irodalmi elemzések, jegyzőkönyvek és más dokumentumok közlését. Hamarosan napvilágot lát a negyedik, zárókötet. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

Vajda Zoltán és Gál Ilona második osztályos magyar nyelv könyve, a Titkok Könyve sikerült munka,elősegíti a szövegértő olvasás elsajátítását, a nyelvi-nyelvtani ismeretek alkalmazásának helyességét. /Takács Éva: Új magyar tankönyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Június 23-án másodszor szervezett gyermekszínjátszó találkozót Alsóboldogfalván Rezi Erika, aki a találkozóra meghívta a környék összes iskoláját. Megjelentek Kissolymos, Székelyszenterzsébet. /Gálfalvi Gábor tanító, Alsóboldogfalva: Gyermekszínjátszó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./