Önszerveződés
Amint várható volt, elmaradt a nagy meglepetés az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP), mert ez a szervezet nem rendelkezik olyan emberállománnyal, amely szavatolhatná a radikális megújulását.
Ugyanakkor Szilágyi Zsoltnál jobb elnökjelöltet nem találhattak a polgáriak, sokan azt sem értették, hogy miért nem ő került a párt élére már megalapításkor, hiszen több karizmával rendelkezik, mint a leköszönt Toró T. Tibor. Ez volt a legésszerűbb választás a körülményekhez képest, a gyenge pontja viszont az, hogy Szilágyi Zsolt régóta politizál, ő is RMDSZ-es politikusként kezdte és folytatta le politikai tevékenységének jelentős részét. Így nem lehet fiatal farkasként tekinteni rá, aki ifjonti lendülettel, a befutni akaró elszántságával képes tényezővé tenni a romániai magyar politikai élet pereméről elmozdulni képtelen EMNP-t. Meg kell adni neki a lehetőséget, de olyan körülmények között, ahogy az RMDSZ rendezte viszonyát a Fidesz-szel, nehéz elképzelni, hogy az EMNP meglepetést okozhat a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokon.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Megújulást ígér Szilágyi Zsolt, az EMNP új elnöke
„Munka és fegyelem” – ez a mottója Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétvégén megválasztott új elnökének.
Az újdonsült vezető az általa megfogalmazott „kinyújtott kéz politikája” szellemében már fel is kereste Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, hogy egyeztessenek a két alakulat együttműködéséről. „A vasárnapi elnökségi ülést követően kerestem, várom, hogy visszahívjon” – számolt be hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján a politikus.
Hangsúlyozta, a 2016-os helyhatósági választásokra már most el kell kezdeni a felkészülést, hogy a nemzeti oldal több mandátumot szerezzen. Rámutatott, hogy a két párt a kölcsönös bizalmatlanság ellenére közös értékrendet képvisel, ezért választási szövetséget javasol fele-fele paritású irányítással, külső személyiség vezetése mellett. „Gergely Istvánra, a Csibész Alapítvány vezetőjére gondoltunk” – nevezte meg a külső vezető személyét Szilágyi, aki azt reméli, mihamarabb választ kap az MPP-től.
Biró: az MPP nyitott az együttműködésre
A Magyar Polgári Párt (MPP) nyitott az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködésre, de a szombati vezetőváltás után is fenntartásai vannak az EMNP-vel szemben – mondta az MTI-nek Biró Zsolt, az MPP elnöke.
Biró Zsolt hétfőn a Maszol.ro portálnak nyilatkozva cáfolta, hogy Szilágyi Zsolt megkereste volna azzal a javaslattal, hogy a két alakulat alkosson választási szövetséget a 2016-os önkormányzati választásokra, és sérelmezte, hogy az EMNP új elnöke a sajtón keresztül üzent az elképzeléseiről. Az MTI-nek nyilatkozva azonban elmondta, az MPP már nyilvánvalóvá tette, nyitott az együttműködésre a magyar politikai pártokkal, és az együttműködés formái között a választási szövetségre vagy akár a pártfúzióra is gondol.
Biró Zsoltot a Krónika is meg kívánta szólaltatni, a politikus azonban többszöri hívásunkra sem válaszolt.
Szilágyi Zsolt ugyanakkor továbbra is pártja természetes szövetségesének tartja az erdélyi magyarságot és a történelmi egyházakat, de változatlanul stratégiai partner az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Fidesz–KDNP, az Európai Szabad Szövetség (EFA), továbbá a velük azonos elveket valló román regionalisták, és Erdély őshonos népei, a románok és a svábok.
„Messzemenően támogatom Tőkés László év eleji kijelentését, miszerint 2015 a párbeszéd és az együttműködés éve kell hogy legyen” – hangsúlyozta a politikus. Portálunk kérdésére elmondta, arról továbbra sem született döntés, hogy Tőkés László európai parlamenti irodavezetői tevékenységét milyen formában látja majd el a néppárt vezetése mellett.
Azonban leszögezte: az EP-képviselő támogatja, és bár „életmódváltást” jelent számára a feladat, jónak tartja, hogy a romániai politikán túl a nemzetközi gyakorlattal is szélesítheti látókörét. Kedden már Brüsszelben tárgyal a regionalistákat és autonomistákat tömörítő EFA vezetőségével, az egyelőre megfigyelői tagsággal rendelkező néppárt fokozott szerepvállalása érdekében.
Az új elnök reményei szerint a következő két-három hónapban a néppárt megyei, illetve helyi szervezeteinél is megtörténik a tisztújítás, és az átvilágítást követően látni fogják, mi az, ami jól működik a pártban, és mit kell változtatni. „Mindenkinek helye van a néppártban, aki dolgozni akar, és megújulást akar” – fogalmazott az elnök.
Meglátása szerint a viták és belső harcok hasznosak, de azokat a marosvásárhelyi tisztújítással lezártnak tekinti. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, de a megújulás jegyében kívánja vezetni a pártot. Meglátása szerint a jövő évi helyhatósági választások sikeressége érdekében „hiteles, elfogadott és támogatott” helyi jelöltekre van szükség, akik a helyi közösség problémáinak orvoslására összpontosítanak.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Székelyhon.ro

Lendület és tapasztalat
Az Erdélyi Magyar Néppárt rendkívüli kongresszusa előtt a sajtóban megjelent híresztelések már megelőlegezték a váltást a párt élén, ami meg is történt. „Véget ért a Toró-korszak”, fogalmazhatnánk, ha csak a külcsínt néznénk. Ismerve viszont Toró T. Tibor és utódja, Szilágyi Zsolt politikai habitusát, eddigi közéleti pályafutását, s nem utolsósorban tudva kettejük mély barátságáról, hiba lenne ezt a következtetést levonni. Annál is inkább, mert a párt politikai színezete továbbra is homogén, Toró távozása mögött nem egy más értékelvi alapon megfogalmazódott politikai alternatíva feltűnése keresendő.
A Toró-korszak
A Toró-korszakot nem az első számú vezetőhöz kell kötni, hanem eszmei, értékvilágbeli, ideológiai és taktikai jegyek alapján kell meghatározni. Világnézeti szinten a nemzeti elkötelezettség és ideológiai dogmamentesség az, mely e politikai mentalitást és értékvilágot áthatja. Az említett dogmamentességet jól illusztrálja a néppárt eddigi politikai partnerkeresési gyakorlata: a be nem tartott, de fennen hirdetett „egyenlő távolság” RMDSZ-es elve helyett a nemzetpolitikai, autonómiacentrikus szövetségkötést és politikai párbeszédet helyezte előtérbe a magyarországi politikai erőkkel. A nyíltan nemzetellenes pártokat (MSZP, DK, Együtt, PM) leszámítva minden politikai párttal kapcsolatot kívánnak tartani, tehát a stratégiai szövetségesnek számító kormánypártokon kívül az LMP-vel és a Jobbikkal is.
Belső és külső viszonylatban fokozott empátia és célorientált kompromisszumkészség jellemzi e politikát, ami viszont kőkemény elvi következetességgel párosul. Fontos jegye a Toró-féle politizálásnak az önzetlenség, a saját érdek háttérbe tolásának hajlandósága. Ezt szimbolizálja az is, hogy Toró, mihelyt úgy látta, hogy a párt a vezetőváltástól remélhet nagyobb sikert, nagyobb politikai hatékonyságot, nem fogott hatalomtechnikai manőverekbe, nem hajszolta bele szervezetét ex lex állapotba és bírósági perbe, hanem önként félreállt. Nem sértetten, hanem méltósággal, elfogadva a neki felajánlott, testhezálló új szerepet a stratégiai bizottság élén. De ugyanezt a hozzáállást tapasztalhattuk meg „nagyban” akkor is, amikor a 2012-es választásokon a pártérdek háttérbe szorításával s a nemzeti érdek előtérbe helyezésével a jól teljesítő magyar polgármesterek ellen (lásd Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es és Mezei János gyergyószentmiklósi MPP-s városi elöljáró esetét) a néppárt nem indított jelöltet. Vitatható e gesztus taktikai helyessége, de értékelvi motivációja aligha.
E politikának a kezdete nem esik egybe az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásával, hiszen Toró ugyanezt képviselte az RMDSZ-en belül a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének élén, a Reform Tömörülés elnökeként, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki, illetve később ügyvezető elnöki pozíciójában. E politikának ugyanakkor nincs is vége az EMNP életében: Szilágyi Zsolt Toró politikai ikertestvérének tekinthető, kettejük politikai pályája szorosan összefonódott az elmúlt negyed évszázadban úgy, hogy közöttük politikai és/vagy emberi feszültségről nemcsak a sajtó nem értesült, de bennfentesek sem tudnak.
Új csomagolásban
Rosszmájúak bizonyára megállapítják majd, hogy csak a csomagolás változott, s ezúttal igazuk lesz. De ennek így is kell lenni. Ha az EMNP feladná azt az eszmei örökséget, amit megalakulása óta képvisel, hasonlatos lenne a politikai cikk-cakkokat leíró másik két erdélyi magyar párthoz. „Tisztességgel, következetesen” – ez volt a jelszava az EMNP elődszervezetének, a Reform Tömörülésnek, s e jelszó értékkettőse határozta meg a néppárt politikai mozgását is. Az EMNP eddigi politikájának ebben az elvi koordinátarendszerben nincs alternatívája.
Szilágyi Zsolt sem ígért váltást elnökké választása után. Ígért viszont munkát, felelősségvállalást, fegyelmet és számonkérést. Mindebből az utolsó mozzanat új. Toró, a béke embere mindig integrációra, minden harcostársnak pozícióban való megtartására törekedett, akkor is, ha ez elégedetlenséget szült az illetők nem megfelelő teljesítménye miatt. Szilágyi Zsolt e kérdésben poroszosabbnak, határozottabbnak tűnik elődjénél, s ha komolyan veszi elnöki székfoglalójának ígéretét, akkor a párt hatékonyságát, sikerességét is növelheti.
Összefogás, szövetség
Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy felkéri a Magyar Polgári Pártot választási szövetség létrehozására, amit a közéletben egy mindkét politikai erő táborában elfogadott, köztiszteletben álló személyiség is megjeleníthetne. Olyan személyiség, mint például Gergely István „Tiszti”. Hiba lenne azonban ezt úgy értékelni, mintha az eddigi vezetés ne támogatta volna az összefogást az MPP-vel. Toró is megpróbált gesztusokat tenni az MPP irányába, de mindhiába, azok kudarcot vallottak az elnök ellenállása miatt. Most is csak az lehet a reményünk, hogy az autonómiában és nem kisstílű taktikázgatásban, az RMDSZ-szel való kokettálásban gondolkodó MPP-s középvezetők kényszerítik ki aváltást. Azok a középvezetők, akik már korábban is megmutatták elvi következetességüket, amikor nyílt levélben bírálták az MPP elnökének a 2012-es parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltjeinek támogatására irányuló felhívását. Ha ez nem sikerül, marad a jelenlegi felállás: az MPP–RMDSZ stratégiai szövetség, mely megszülte a Székelyföld ezer sebből vérző, jövőt nem ígérő, a román fél és a hiteles magyar autonomisták által egyaránt elutasított autonómiastatútumát. Azt a statútumot,amit Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke joggal nevezett közvitára alkalmatlannak.
Az új elnökség névsorát végigolvasva helytállónak tűnik az új elnök megállapítása: sikerült ötvözni a veteránok tapasztalatát a megújításra törekvők lendületével. Megőrizte pozícióját Zatykó Gyula, aki a párt partiumi s azon belül bihari vezetőjeként komoly sikereket ért el, Zakariás Zoltán, akit a minap leváltottak a választmány éléről, s implicit az alelnökségből, de most kongresszusi legitimitással lett ismét elnökségi tag, alelnök lett Mátis Jenő, akit az utóbbi időben az EMNT élén láthattunk, de gazdasági szakértőként és kabinetvezetőként a néppárthoz is kötődött. Új arc az elnökségben a gyergyószéki Kolcsár András, valamint a néppárt megújításával tavaly az év végén megbízott hatos csapat tagja, Taierling Johann, végül nem utolsósorban az elnökség tagja maradt alelnöki rangban stratégiai bizottsági elnökként Toró T. Tibor.
E csapatra, a negyed évszázada következetesen képviselt autonómiaprogramra, az igazságba vetett hitre, Tőkés László védnökségére és a Fidesz újfent megerősített stratégiai partnerségére támaszkodhat az új elnök, amikor nekifog a 2016-is helyhatósági megmérettetésre való felkészülésnek.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

"Nem tudom, hogy Semjén Zsolt kikre gondolt"
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Fideszhez és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz fűződő viszonyáról, az MPP részéről érkezett kritikákról kérdeztük az EMNP új elnökét. A Szilágyi Zsolttal készített interjúnkból az is kiderül, hogy a megválasztása utáni napon rossz számon kereste Biró Zsoltot.
Az utolsó pillanatban derült ki – legalábbis a sajtó számára –, hogy vállalja a jelölést az elnöki tisztségre. Hezitált?
Elsősorban a párt küldötteire tartozott az, hogy megpályázom-e a tisztséget. Természetesen a kongresszus helyszínén a sajtót is értesítettük a döntésemről. A döntésem meghozatala előtt pedig nagyon sok szempontot kellett figyelembe vennem. Tekintettel arra, hogy az elnöki tisztség elvállalásának a családomra vonatkozó következményei is vannak, a döntést nem akartam elhamarkodni.
Jelenleg Brüsszelben él, főállásban Tőkés László fideszes EP-képviselő kabinetvezetője. Megőrzi ezt a tisztségét is?
Az EMNP elnöki posztja teljes embert igényel. Ennek tudatában fogom meghozni a döntést a brüsszeli állásomról. Elnökké választásom várhatóan lakhelyváltoztatással fog járni. Tőkés Lászlóval egyébként 25 éve ugyanazt a programot és értékrendet képviseljük, és ez a továbbiakban is így lesz.
Tavaly felajánlotta a lemondását az alelnöki tisztségről, mert a vártnál gyengébb eredményt ért el jelöltként az államfőválasztáson. Ön szerint miért kapta meg a kudarc ellenére is a küldöttek bizalmát?
Azt hiszem, a kongresszus választ adott a tavaly felajánlott lemondásomra is. A küldöttek nagy létszámban úgy döntöttek, hogy folytatandó és jó irány az a politikai vonal, értékrend és program, amelyet képviseltem a tisztújításon.
Elnökként tartott első, hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy választási szövetséget ajánl az MPP-nek és már kereste is a párt elnökét, Biró Zsoltot telefonon. Az MPP elnöke azonban azt állítja, hogy nem tud semmilyen hívásról. Mi történt?
Három üzenetet is hagytam számára egy olyan telefonszámon, amelynek üzenetrögzítőjén az ő hangja válaszolt. Utólag tudtam meg, hogy nem azt a számot használja. A lényeg az, hogy egyről kettőre lépjünk.
A maszol.ro-nak Biró Zsolt meglehetősen elutasítóan nyilatkozott az ön által javasolt választási szövetségről. Azt mondta, a javaslat szerinte azt bizonyítja, hogy az EMNP az MPP nélkül életképtelen. Ezt hogy kommentálja?
Nem kívánom kommentálni Biró Zsolt szavait. Megvárom az első személyes találkozónkat, amely reményeim szerint hamarosan létrejön.
Az MPP elnöke tett már ígéretet személyes találkozóra?
Remélem, hogy ez a közeljövőben megtörténik.
Biró Zsolt mondott önökről mást is. Például azt, hogy az EMNP választási szövetségre tett javaslata hiteltelen, mert „olyan emberek szájából hangzott el, akik korábban RMDSZ-es politikusként az RMDSZ-t, MPP-sként az MPP árulták el”. Ezzel az ön RMDSZ-es képviselői múltjára utalt. Mi erre a válasza?
A Biró Zsolttal tervezett találkozónkig nem kívánom ezt kommentálni.
Tőkés László a küldöttek előtt kijelentette: az EMNP nem a Fidesz lakájpártja, de az sem igaz, hogy Orbán Viktorék ejtették volna önöket. Ehhez képest a kongresszuson a magyar kormányt csak egy államtitkár-helyettes képviselte, még a párt egyik korábbi legkövetkezetesebb támogatója, Németh Zsolt sem volt jelen. Ennek ön szerint nem az üzenete, hogy a Fidesz ejtette az EMNP-t?
Az EMNP és a Fidesz között egy több éves stratégiai partnerség van. Továbbra is megvannak azok a személyes kapcsolatok, barátságok, amelyek alapján az elmúlt 25 év alatt együtt dolgoztunk a fideszesekkel. A többi sajtóspekuláció.
Az EMNP kongresszusával egy időben az RMDSZ Kolozsváron létrejöttének 25. évfordulóját ünnepelte. Ezen a gálán részt vett Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is, aki arról beszélt, hogy az RMDSZ parlamenti jelenlétét „senkinek sem szabad veszélyeztetnie”. Ez az üzenet szerintem az EMNP-nek is szólt. Ön szerint?
Nem tudom kire gondolt a magyar miniszterelnök-helyettes. Mi nagyon sokszor mondtunk, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviseletre van szüksége. És hogy mennyire igaza van Semjén Zsoltnak, azt bizonyítják a tavalyi EP-választások, amikor az RMDSZ visszautasította az együttműködést más politikai erőkkel. Ennek az lett az eredménye, hogy a Romániában megválasztott erdélyi magyar EP-képviselők száma eggyel csökkent. Ez közös veszteségünk.
Milyen most a viszony a Tőkés László vezette EMNT-vel? Azért kérdem, mert tudomásom szerint volt egy konfliktus az EMNP és az EMNT között a két szervezet elnökségének tavaly decemberi együttes ülése után. Úgy tudom, az ülésen közösen arról döntöttek, hogy az EMNP elfogadja Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt lemondását a párt éléről. Az EMNT sérelmezte, hogy az EMNP a másnapi elnökségi ülésen másképp döntött, mint amiben előzőleg megegyeztek. Mi történt?
Továbbra is nagyon jó a viszony, nekem nincs tudomásom ilyen konfliktusról. Volt egy együttes ülésünk, ahol mindenki elmondta a véleményét, és vitáztunk arról, hogy mit kellene tenni. Semmilyen döntést azonban nem hoztunk. Nem is szavaztunk erről, pontosan azért, mert döntés az EMNP-re tartozott. Szerintem a forrása félretájékoztatta.
Beszéltem olyan EMNP-alelnökkel, aki nem tagadta, hogy volt egy konfliktusuk emiatt az EMNT-vel.
Ismétlem, vita volt, amit az újságíró magyarázhat konfliktusnak. Akik ismerik az EMNP belső szabályzatát és a két szervezet intézményes viszonyát, azok tudják, hogy egy ilyen ügyben a párt vezetősége hivatott dönteni.
Milyennek képzeli el az EMNP és az RMDSZ viszonyát az elnöki mandátuma alatt?
Továbbra is fenntartom a tárgyalási szándékunkat. Az EMNT javaslatára jött létre annak idején, 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti párbeszéd egyetlen intézményes formája. Azt hiszem, hogy ebben nem csak az EMNP-nek és az RMDSZ-nek, hanem a Székely Nemzeti Tanácsnak és más szervezeteknek is helyet kellene kapniuk. Újra kell indulnia a magyar-magyar párbeszédnek, ugyanis a politikai versenyen túl meg kell találnunk az összefogás lehetőségét is azokban az ügyekben, amelyekben kötelező lenne az összefogás. A már említett tavalyi EP-választások is azt jelzik, hogy ha valaki kizárólag a pártja érdekét tartja elsőrangúnak, a közösségnek lesz kára belőle.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Áder: a nemzeti összetartozás nem lehet divatjamúlt
A nemzeti összetartozás, a nemzeti kultúra épp úgy nem lehet divatjamúlt, mint ahogy a testvéri szeretet sem lehet az – emelte ki Áder János köztársasági elnök a XIX. Csángó bálon, szombaton Budapesten.
Az államfő megnyitó beszédében úgy fogalmazott: magyarságunkat az anyatejjel szívjuk magunkba. „Magyarnak lenni annyi, mint magyarul gondolkodni, magyarul imádkozni, magyarul vallani szerelmet, magyarul becézni gyermekeinket” – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: ebből fakad érzelmi világunk minden rezdülése, ez ad keretet gazdag és sokszínű kultúránknak. Megjegyezte: sokan mondják, hogy a globalizáció nem kedvez a nemzeti kultúráknak, de – mint mondta – ha körbenéznek itt, könnyen belátható, hogy tévednek, akik így gondolják.
Az államfő köszöntötte a műsorban a gyermekáldáshoz kötődő hagyományok világába elkalauzoló fellépőket, a bálra érkező csángókat és a csángó magyarságot, majd azt kívánta: a most felnövekvő nemzedékek tagjai megőrizve és megújítva adják tovább azt az egyedülálló kulturális kincset, amelyet szüleik is nagyszüleiktől és dédszüleiktől örököltek. Őrizzék meg a táncokban, népszokásokban, hagyományokban rejlő páratlan gazdagságot, a mesék szépségét, mindazt, amit szüleiktől hallottak egykor – kérte Áder János, aki köszöntőbeszédét egy gyimesi mesével zárta.
A rendezvényen megjelent Colleen Bell, új amerikai nagykövet, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke, és jelen voltak a határon túli magyarság képviselői is.
Áder János felidézte, hogy amikor az új nagykövet átadta megbízólevelét, arra biztatta, minél jobban ismerje meg a sokszínű, magyar népi kultúrát is. Köszönetet mondott, hogy a nagykövet ilyen hamar elfogadta a meghívást. Az idén a Csángó bál színpadi műsorán fiatal pusztinai-gyimesfelsőloki pár „babalátóba” invitálta a nézőket, ahol a szereplők saját maguk megélt élménye alapján tárták a közönség elé a csángó „radina” gazdag hagyományát. A „babalátóba” érkezők a gyermekágyas anyát segítendő élelmet, terményt vittek ajándékba, a boldog apa pedig pálinkával, kaláccsal kínálta a vendégeket. A látogatás jókedvű énekléssel és tánccal végződött.
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által Budapesten, a Petőfi Csarnokban megrendezett XIX. Csángó bálon Gyimes-völgyi, pusztinai, forrófalvi, magyarfalusi idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek mellett közreműködött Antal Tibor, Hodorog András, Legedi László István, Roman Stefan, Benke Róbert, Benke Viktor, Kovács Krisztián, Nyisztor Ilona és a Zerkula Zenekar. Fellépett Petrás Mária, Herczku Ágnes, Tintér Gabriella, Kacsó Hanga Borbála, valamint a magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok közül a Dresch Quartet, a Fanfara Complexa, a Tázló Együttes, a Mentés Másként Trió, a Somos Együttes, a Szigony Együttes és a Zurgó Együttes.
A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követték. A megrendezett kiállításon Petrás Mária keramikus alkotásait tekinthették meg, valamint bemutatták Oláh-Gál Elvira A moldvai magyarokról című könyvét. A fotókiállításon Takács Judit fotóművész, a csángó magyarok mindennapjait bemutató képeit láthatták a vendégek.
A Csángó bál szervezői évről-évre a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
MTI
Székelyhon.ro

Médiaháború a jobboldalon?
Az elmúlt huszonöt évben ritkán volt annyi lehetősége a balliberális oldalnak a nemzeti tábor belső ellentétein örülni és ironizálni, mint az elmúlt napokban, amióta Simicska Lajos, a Fidesz gazdasági hátországának megteremtője igen ingerülten reagált arra, hogy médiabirodalmának kulcsemberei felálltak lelkiismereti okokra hivatkozva. A mindeddig tudatosan a háttérben maradó üzletember egymás után adta trágár szavakkal megtűzdelt interjúit a megveszekedettebb ballib sajtóorgánumoknak, több ízben is gecinek nevezve Magyarország miniszterelnökét.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Simicska és Orbán távolodik egymástól, ha máshonnan nem, akkor abból, hogy utóbbi kijelentette, elengedi a Magyar Nemzet – Lánchíd Rádió – Hírtévé médiacsoport kezét, s a továbbiakban a közmédiára kíván támaszkodni. A nyílt konfliktust az okozta, hogy a reklámadó ügyében a kormány az RTL Klubot sújtó maximális, 40%-os adósáv megszüntetésével párhuzamosan, minden médiaorgánum reklámbevételeire kirótt legalább 5%-os adót. Simicska erre fel a legagresszívebb napilapban, a Népszavában fenyegette meg médiaháborúval a kormányt.
Ezt a nyilatkozatot Bayer Zsolt, a Fidesz talán legnépszerűbb tollforgatója gyalázatosnak nevezte, ugyanaznap, amikor csoportosan lemondtak Simicska megbízhatónak hitt emberei Liszkay Gábortól Gajdics Ottón át Élő Gáborig.
Simicska tűzoltott, kinevezte az új vezetőket, majd szabadságra ment.
A fő kérdés a hogyan tovább. Meg tud-e maradni a Magyar Nemzet úgy, hogy a tulajdonos előirányzatának köszönhetően célkeresztbe veszi a Fidesz-kormányt. Nem mintha a kabinet nem lenne illethető elvszerű kritikával. (Bár Bayer szerint a tulajdonos kifejezetten az Orbán család támadására adott ukázt, amit egyébként Simicska tagad.) De a helyzet az, hogy a napilap olvasói, akik életben tartják a nagy múltú orgánumot, aligha fogadnak majd el egy radikális irányváltást, s ez érvényes a Hírtévére is. Ha másért nem, a túlélésért kell majd hangfogót alkalmazni. Balról támadják a kormányt elegen, ott le van fedve a sajtópaletta. Jobbról meg ott a Jobbik, a Barikád, az Alfahír meg a „kuruc”. Egy szó, mint száz, ha Simicska megpróbálja beváltani a médiaháborúra vonatkozó fenyegetését, olvasók, nézők és hallgatók nélkül marad.
Borbély Zsolt Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Totális háború vagy érdekorientált béke?
Mintha bomba robbant volna az elmúlt hétvégén a magyarországi politikában, amikor Simicska Lajos sorra adta interjúit a kormány legmegveszekedettebb sajtóbeli ellenfeleinek, útszéli stílusban gyalázva a kormányfőt és követőit. Azt már sejteni lehetett, hogy lazulófélben van a magyar miniszterelnök és a párt gazdasági háttérbázisát felépítő üzletember közötti harmonikus, személyes barátságra épülő viszony. A reklámadó ellen a Simicska-portfólió tagjai együtt tiltakoztak a ballib tévékkel és újságokkal, majd következett a veszprémi választáson való indulás – végül valóra nem váltott – kilátásba helyezése Simicska részéről. Az sem ígért túl sok jót, amikor Orbán Viktor bejelentette: elengedi a kormánypárti sajtó kezét, s a továbbiakban a közmédiára kíván támaszkodni üzeneteinek célba juttatásában. Értsd: ezeknek a médiaorgánumoknak gazdasági szempontból meg kell állniuk a saját lábukon.
Simicska célkeresztje
A múlt hétvégi vihar közvetlen kiváltója az volt, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak a Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió legfelsőbb vezetői, s ezt a tulajdonos a sajtóból tudta meg. Az első hírek szerint a lemondás oka az volt, hogy Simicska kiadta az utasítást: a továbbiakban a kormányt és személyesen Orbán Viktort kell támadni, a Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt információi szerint pedig a célpontok között az Orbán család is meg volt jelölve. A tulajdonos a leghatározottabban tagadta mindezt a Magyar Nemzet internetes felületén, mint ahogy azt is, hogy a továbbiakban változna a lap politikai orientáltsága és értékrendje.
Tény viszont, hogy Simicska Lajos néhány nappal előtte a Népszavában totális médiaháborúval fenyegette meg a kormányt, az egysávos, 5 százalékos reklámadó tervezett bevezetése miatt. Abban a Népszavában, amely az egyik legvehemensebb balliberális napilap, s amely Simicskától kapott mentőövet 2012-ben, amikor a csőd szélén állt. Akkor a baloldalon belső feszültséget okozott, hogy Németh Péterék „nem ugrottak el a pénz elől”, s közölték a Közgép hirdetéseit, a jobboldalon pedig értetlenséget. A történtekből G. Fodor Gábor a Századvég stratégiai igazgatója azt a következtetést vonta le, hogy Simicska Lajos áll az utóbbi hónapok kormánypárti politikusok elleni támadássorozat mögött, ami meredek, de nem kizárható feltételezésnek tűnik.
Interjúiban Simicska eszmei okokat is említett az Orbánnal való szakítás kapcsán, többek között azt, hogy ők Orbánnal a kommunista diktatúra és a posztkommunista rendszer lebontására szövetkeztek, s nem arra, hogy felépítsenek egy másik diktatúrát. Íme, a balliberális média kedvenc vesszőparipája a Fidesz korábbi korszakának legjelentősebb háttéremberének előadásában. A vád persze az ő szájából is abszurd, és aligha vehető komolyan.
A bizalom hordozója
A pártelvű versenydemokrácia oligarchiák versenyén alapul. Orbán semmivel nem „diktátorabb”, mint balos vetélytársai, a különbség hozzájuk képest abban áll, hogy jobb szónok, jobb stratéga, van jövőképe, nemzetben gondolkodik és a politikai taktika területén is otthon van. Simicska mindaddig, míg haszonélvezője volt a fideszes hatalmi rendszernek, nem emlegetett diktatúrát. Ugyanez vonatkozik a másik eszmei-ideológiai kifogásra, a keleti nyitás és az orosz kapcsolat intenzívebbé válásának elítélésére. Ráadásul ez az érv még gyengébb lábakon áll. Akár van különbség az oroszok és a szovjetek között, akár nincs, mint ahogy Simicska állítja, jelenleg nem Putyin és nem az oroszok sértik rendszeresen a magyar szuverenitást. Nem ők fenyegetik Magyarország függetlenségét, nem ők dolgoznak Orbán Viktor eltávolításának tervén, nem ők indítanak ismételt médiaoffenzívát a kormány, az ország és a magyar nemzet ellen, hanem a globalista háttérhatalom, s annak nyílt színi megjelenítői, az Egyesült Államok és az Európai Unió. Putyin Oroszországa egyfajta ellensúly velük szemben. Ha Orbán megtalálja a librációs pontokat a komplex nemzetközi erőtérben, ő lehet korunk Bethlen Gábora.
Nagy kérdés, hogy változik-e bármi is a nemzeti oldalon Simicska Lajos ámokfutása után. Vélhetően nem sok, amit az MNO már idézett visszafogott írása is igazol. A modern politikai sajtó eszmei-ideológiai tömbökre épül. Különösen igaz ez Magyarországra, s azon belül a magyar jobboldalra, amely nemcsak eszmeileg köti a támogatókat, hanem a karizmatikus vezérelv mentén is. Nem véletlenül nyilatkozta több meghatározó magyar közéleti személyiség a 2010-es választást megelőzően Wittner Máriától Dörner Györgyön keresztül Makovecz Imréig, hogy bizalmuk nem a Fideszben, hanem annak vezetőjében, Orbán Viktorban van. Az utóbbi idők belső torzsalkodásai ellenére a Fideszt voltaképpen az tartja össze, hogy mindenki tudja: Orbán egymaga sokkal több szavazót mozgat meg, mint az alvezérek együtt.
Új modus vivendi
Egy Orbán- és kormányellenes Magyar Nemzet vagy Hír Tv egyszerűen életképtelen lenne olvasók és nézők híján. Különösen akkor, ha nem támaszkodhat állami hirdetésekre. Simicska kirohanása pedig feledésbe merül, még idézgetik egy ideig, élcelődnek rajta – megjegyzem: a témába vágó Simicskás mémek az internetes humor gyöngyszemei –, de a Fidesz és Simicska Lajos közös érdeke fátylat borítani a történtekre. S ha nem találják meg a modus vivendit, a mindkét félnek előnyös egymás mellett élés szabályait, az adok-kapok visszahúzódik a színfalak mögé, ahol viszont, ha elmarad a tartós béke, számítani lehet kemény dolgokra. Persze nem arról van szó, amit Simicska vizionált, hogy elüti egy autó vagy lelövik, hanem arról, hogy mindkét félnek elég muníció és fegyver van a kezében a másik életének megnehezítésére. Talán épp ez akadályozza meg a Simicska által kilátásba helyezett totális háborút. Hogy is mondta Orbán Viktor a román–magyar viszonyról Traian Băsescu elnökségének idején? Barátságuk őszinte, mert érdekeken alapszik.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Nem csak az erdélyieket képviseli Tőkés Brüsszelben
Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő a jövőben Hajdú-Bihar megye és Debrecen képviseletét is ellátja az Európai Parlamentben (EP) – jelentette be tegnap a képviselő a város polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón.
Papp László (Fidesz–KDNP) kiemelte: az EU-források új rendszerében, amikor a magyar programok mellett közvetlenül brüsszeli forrásokhoz is hozzá lehet jutni, különösen fontossá vált a megfelelő információcsere Debrecen és a város képviseletét ellátó politikai szereplők között. A 2014–2020-as uniós költségvetési időszakra vonatkozó debreceni gazdaságfejlesztési program brüsszeli megismertetésében is kérték Tőkés László segítségét – tette hozzá Papp László. A magyar–román határon átnyúló projektek közül kiemelte a debreceni Latinovits Színház befejezéséhez szükséges források megszerzését. Ugyanakkor – mint kifejtette – új helyzetet teremt, hogy a magyar–román közös projektek tekintetében az irányító hatóság Magyarországról Bukarestbe került, ezért is különösen jelentős, hogy megfelelő képviselete legyen Debrecennek. Tőkés László kifejtette: az elmúlt években intenzív kapcsolat alakult ki Debrecen és Nagyvárad, Hajdú-Bihar és Bihar megye között, és ezt a határ menti közös fejlődést igyekszik segíteni európai parlamenti képviselőként. „A magyar és a román érdek alapvető ügyekben nem ütközik egymással” – adott hangot meggyőződésének a volt királyhágó-melléki református püspök. Ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy az irányító hatóság Bukarestbe került, mivel „az EU-ban Románia az utolsók között kullog a források lehívása terén”. Magyarország mérce és minta lehet Románia számára – tette hozzá Tőkés László.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Magyar” áramot termelnek az Úz völgyében
Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az Úz völgyében működő vízerőművet. A székelyföldi akvizíció a magyar energetikai vállalat romániai leányvállalata első hazai beruházásának számít.
A nemzeti energetikai társaságcsoport felvásárolta a részben Lénárd András csíkszeredai üzletember által birtokolt Hivatalos Kft. részvényeinek kilencven százalékát. A vízerőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A Krónika megbízható forrásból származó információi szerint a tranzakció értéke mintegy 30 millió euró.
„Regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően” a budapesti társaság közgyűlése még tavaly októberben döntött a 7,48 megawattórás Hargita megyei létesítményt tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozás 90 százalékos részesedésének megvételéről. Az MVM akkor közölte, a tranzakcióval tovább kívánja erősíteni megújuló termelői portfólióját.
A Krónika úgy tudja, a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést. A Hivatalos Kft.-től megvásárolt Úz-völgyi vízerőmű kapacitása 7,48 megawattóra, hét gátból és 15 turbinából áll. Az objektum teljes hossza több mint 20 kilométer az első gáttól az utolsó befogóig.
A Csíki-havasokhoz tartozó Úz völgyében, zöld energiás projekt keretében megépített törpevízerőmű-rendszert 2013-ban helyezték próbaüzemmódba. Az akkoriban Kárpát-medencei magyar összefogásként ismertetett projekt kivitelezése civil és környezetvédelmi szervezetek tiltakozását váltotta ki, az ellenzők szerint ugyanis az áramtermelő – és maga az iparág – káros hatást gyakorol a környezetre.
Az MVM által eszközölt felvásárlás előtt az Úz-völgyi beruházás tulajdonosa a Hivatalos Kft. volt, amelynek részvényeit 50 százalékos arányban a Cipruson bejegyzett Winsland Holdings, 40 százalékban a budapesti Hydroenergy Zrt., tíz százalékban pedig a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára birtokolta. A Winsland Holdings Világi Oszkár felvidéki nagyvállalkozóhoz köthető.
A Hydroenergy Zrt. tulajdonosa a korábban az építőiparban érdekelt, az ingatlanpiaci beruházások visszaesése után azonban az energetikai beruházásokra szakosodott Lénárd András. A cég vezérigazgatója Simon László, aki Bajnai Gordon volt kormányfővel együtt az ellenzéki Haza és Haladás Egyesület alapítója, s aki a második Gyurcsány-kormány idején betöltötte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettesi tisztségét.
Más erdélyi energetikai vállalkozásokhoz hasonlóan különben a Hydroenergy is összefüggésbe hozható a romániai és magyarországi pártokkal. Simon előtt például egy ideig a cég vezérigazgatója Hajdu Gábor volt, aki 2012-ig az RMDSZ Hargita megyei tanácsosaként, valamint a szövetség csíkszeredai szervezetének elnökeként tevékenykedett. A Transindex korábban arról cikkezett, hogy a Homoródfürdőre tervezett vízi erőmű kiépítése iránt a hírportál által Fidesz-közeliként emlegetett Nagy Szabolcs magyarországi vállalkozó cégei érdeklődtek, ám elálltak a beruházástól.
Miközben az Úz-völgyi létesítmény élére az új tulajdonos által kinevezett ügyvezető egyelőre nem kívánt nyilatkozni az adásvétel ügyében, Lénárd András lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy eladta az erőműveket. A vállalkozó hozzátette, a zöldenergia-üzletágból is kilép, de más ágazatokban a sörgyár mellett további székelyföldi beruházásokat tervez.
Mint ismeretes, Lénárd tavaly megalapította a Csíki Sör Manufaktúrát, amely nagy sikerrel indult ugyan, de konfliktusba keveredett a multinacionális Heinekennel, amely szellemi tulajdon megsértése, illojális konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával pereli a sörgyárat az Igazi Csíki Sör miatt.
A szintén Lénárd érdekeltségébe tartozó homoródfürdői törpe-vízerőmű építését a tiltakozó akciók és feljelentések nyomán leállították, a Hargita megyei prefektúra pedig a törvényszéken kérte a H2O Energy Kft. építkezési engedélyének megsemmisítését.
Lénárd cége alapfokon, nemrég pedig jogerősen is megnyerte a pert a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, ennek ellenére a vízi erőmű kivitelezése – melybe a vállalkozó eddig közel egymillió eurót fektetett – teljesen leállt. Ennek oka, hogy a létesítményt már nem lehetne átadni 2015. december 31-e előtt, emiatt a hatályos törvények alapján nem részesülne zöldbizonylat-támogatásban, így most már veszteséges lenne kiépíteni.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro

Kelemen Hunor: Európában is meg kell jelenítenünk a magyar ügyet
„Az erdélyi magyar ügyet Európában is folyamatosan meg kell jelenítenünk, mert ez nem egy kizárólagosan romániai kérdés. Kapcsolatunk ezért is erősödött meg az elmúlt években a felvidéki és a vajdasági magyar közösséggel, szorosabb a kapcsolatunk a magyar kormánnyal, jelentős együttműködés alakult ki a néppárti magyar delegáción belül” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök ma Brüsszelben, az Európai Parlamentben, az Európai Néppárt magyar delegációjának munkaülésén, amelyen a magyarországi és határon túli magyar közösség EP-képviselői mellett jelen voltak a határon túli magyar politikai szervezetek vezetői is.
Az RMDSZ elnöke tájékoztató felszólalásában a magyar-magyar együttműködés egyik fontos színterének nevezte az Európai Parlamentet, és úgy vélte – a Magyar Állandó Értekezlet, valamint Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett – a közös gondolkodásra és tervezésre adott lehetőséget a romániai magyar érdekképviselet számára Románia 2007-es csatlakozása után.
„A világ legtermészetesebb dolga európai néppárti tagszervezetekként is együtt gondolkodnunk, együtt terveznünk, együtt cselekednünk közös ügyeinkért” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki a romániai magyar érdekvédelmi munkáról elmondta: Romániában a nyelvi és közösségi jogok megteremtésére továbbra is a párbeszéd, a partnerek keresése a legmegfelelőbb eszköz, azonban olyan magyar ügyekkel is folyamatosan foglalkozni kell, amelyekről korábban úgy tűnt, hogy megoldást nyertek. „Legutóbb a magyar gyógyszerészképzés helyzetét kellett újragondolni, és az utolsó pillanatban sikerült megoldást találnunk” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Hozzátette: a romániai belpolitikát a múlt évi államelnök-választás óta valamiféle káosz jellemzi, de remélhetőleg mielőbb helyreáll a rend, bár még nem sejlett föl a rendteremtés iránya. „Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás számunkra az új választási törvény elfogadásának előkészítése a parlamentben. Ez nagymértékben befolyásolja azt, hogy a következő négy esztendőben mennyire lesz erős a magyarság az önkormányzatokban, a parlamentben. Az új jogszabályban az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét próbálja megőrizni, megerősíteni” – mondta az RMDSZ elnöke az Európai Néppárt magyar képviseletének brüsszeli munkaülésén.
A tanácskozáson Gyürk András delegációvezető, házigazdaként pedig Pelczné Dr. Gáll Ildikó EP-képviselő, a brüsszeli FIDESZ Polgári Szalon vezetője köszöntötte a meghívottakat: Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, Berényi Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, valamint Horváth Ferencet, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökét.
Közlemény
Erdély.ma

„Kárpát-medencei magyar siker legyen az európai kisebbségi jogvédelem”
Az RMDSZ elnöke szerint 2015-ben és a következő években is azon kell dolgoznia a szövetségnek, hogy európai szinten felismerjék: nem lehet ugyanabban a mondatban említeni, rendezni az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorló, munkavállaló közösségek jogait.
A brüsszeli magyar képviselet egyik legjelentősebb közös célkitűzéseit Kelemen Hunor kedd este azon a kerekasztal-beszélgetésen nevezte meg, amelyen Pelczné Dr. Gáll Ildikó EP-képviselő, a brüsszeli FIDESZ Polgári Szalon vezetőjének meghívására vettek részt a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői.
"Ha nem teszünk különbséget az eltérő igényekkel rendelkező népcsoportok között, nem lehet sikeres Európában a kisebbségi jogvédelem” – jelentette ki a politikus. Felidézte: az elmúlt évtizedben a magyar-magyar együttműködés különböző intézményes formái alakultak ki és erősödtek meg, körvonalazódtak olyan közös törekvések is, amelyekben az együttes hatékony fellépés a célravezető.
Hozzátette: az erdélyi magyarok számára, ilyen értelemben, az Európai Unióhoz való csatlakozás nem föltétlenül, és nem kimondottan gazdasági előnyöket jelentett, sokkal inkább azt, hogy a közösség törekvések megjelenítésére új lehetőség adódott. Kelemen Hunor említette a magyar-magyar együttműködés egyik fontos európai hozadékát is: az Európai Néppárt (EPP) történetében először a bukaresti kongresszuson fogadtak el olyan dokumentumot, amelyet kisebbségi szervezet, az RMDSZ kezdeményezett.
„Ebben támogattak bennünket magyarországi és határon túli politikus kollégáink, a dokumentum pedig azért volt fontos, mert kimondta azt, hogy az Európai Unió foglalkozni akar az európai őshonos kisebbségi kérdéssel” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről azt mondta: bár jelenleg kudarcosnak tűnik ennek a törekvésnek a jelene, kezdeményezői és támogatói sem Brüsszelben, sem otthon nem adhatják fel a harcot azért, hogy az eddiginél nagyobb nyomatékkal európai napirendre kerüljön a kisebbségvédelem.
„Ez egy Kárpát-medencei magyar érdek, amelynek érvényre juttatásáért közösen kell fellépnünk. Ha a következő időszakban sikerül előrelépnünk ezen a téren, akkor az nem egyikünk vagy másikunk, nem csak az erdélyiek, felvidékiek, délvidékiek, kárpátaljaiak vagy magyarországiak sikere lesz, hanem közös eredmény” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A brüsszeli Magyar Házban megszervezett beszélgetés határon túli meghívottjai között volt dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai kommunikációs titkára, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke.
maszol.ro

Szilágyi Zsolt: megerősítettük a stratégiai partnerséget a magyar kormánnyal
Szilágyi Zsolt szerint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél tett csütörtöki budapesti látogatása megerősítette azt a stratégiai partnerséget, amely évek óta összeköti a pártot a magyar kormánnyal.
Szilágyi Zsolt a látogatás kapcsán az MTI-nek elmondta, nem kívánnak versenyezni a többi erdélyi magyar párttal abban, hogy melyikük jobb barátja a Fidesznek és a magyar kormánynak.
„Számunkra elég az a barátság, partnerség, értékközösség és együttdolgozás, amely 25 éve összeköt bennünket, függetlenül attól, hogy a Fidesz vagy a KDNP kormányon van-e vagy sem” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. Hozzátette, számukra az a kérdés, hogy miként tudják úgy összekötni a politikájukat a magyarországi partnereikével, hogy az minél eredményesebb legyen.
Az EMNP elnöke fontosnak tartotta, hogy a magyar kormány figyelemmel követi az erdélyi magyarság általuk felvetett nehézségeit. Úgy vélte: destabilizálhatja a román–magyar kapcsolatokat az a tény, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) vezetése és a román kormány nem kívánja alkalmazni a román oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó paragrafusait. Álláspontja szerint a MOGYE-ügyet nem lehet Románia belügyének tekinteni.
Csütörtökön Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár fogadta Szilágyi Zsoltot az EMNP új elnökét, valamint Zatykó Gyulát és Zakariás Zoltánt a párt alelnökeit.
MTI
Székelyhon.ro

Felhívták Szijjártó Pétert Romániából
Bogdan Aurescu román külügyminiszter felhívta telefonon csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy személyesen is szót emeljen egy budapesti tüntetés miatt, amelyen Romániát „az Európai Unió Iszlám Államának" nevezték – közölték Bukarestben.
A román külügyminisztérium korábban sajtónyilatkozatban utasította el György-Mózes Árpádnak, a Székelyföldért Társaság elnökének idézett kijelentését, amely a székely szabadság napján, kedden rendezett budapesti tüntetésen hangzott el. György-Mózes Árpád azzal indokolta kijelentését, hogy szerinte a román hatóságok hetente fejeznek le olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánítási és a nemzeti identitáshoz való jog.
A román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Magyarország nemzeti ünnepének március 15-i megünneplése vagy az 1990-es (március 19-20.) marosvásárhelyi események 25. évfordulója nem szolgáltat alkalmat arra, hogy a magyar tisztségviselők a két ország közti alapszerződést, illetve a román alkotmányt sértő kijelentéseket tegyenek.
A Székely szabadság napjával kapcsolatban Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke közölte, hogy a testület mai ülésén megtárgyalták az ügyet, és mivel úgy vélték, hogy a marosvásárhelyi felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, az Európai Bizottsághoz fordulnak.
MTI, index.hu
Erdély.ma

Fideszes EP-képviselők: újabb jogfosztás (Székely szabadság napja)
A keddre meghirdetett, de nem engedélyezett és ezért később lemondott marosvásárhelyi tiltakozással összefüggésben a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) küldöttsége a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának fontosságát hangsúlyozta tegnapi közleményében. „Meggyőződésünk, hogy egy fejlődő demokratikus állam csak úgy lehet hosszú távon sikeres és az európai alapértékek mentén szerveződő, hogyha polgárai szabadon kifejthetik véleményüket, és korlátozás nélkül élhetnek alapvető emberi és közösségi jogaikkal” – hangsúlyozzák a kormánypárti politikusok, akik aggodalmuknak is hangot adnak „a romániai magyarság újabb jogfosztása” miatt. A magyar néppárti EP-küldöttség egyúttal reményét fejezi ki, hogy a történteknek nem lesz hosszú távon hatásuk a fejlődőben lévő székely autonómiamozgalomra. „25 évvel a romániai rendszerváltás után elérkezettnek gondoljuk az időt arra, hogy a román államvezetés ne gátolja az önrendelkezésért küzdő szervezetek munkáját, hanem aktív párbeszédet folytasson a közélet autonómiapárti szereplőivel” – vélekednek a Fidesz–KDNP EP-képviselői, közölve: a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga éppen olyan alapvető európai érték, mint a szabad véleménynyilvánításhoz vagy a szabad gyülekezéshez való jog.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

kezdeményezésre az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja, amiért a román hatóságok nem engedélyezték a felvonulás és tiltakozás megtartását Marosvásárhelyen a székely szabadság napján - közölte csütörtökön Gál Kinga Fideszes EP-képviselő.
Gál, aki a munkacsoport társelnöke, a testület mai ülésén felolvasta a Székely Nemzeti Tanács levelét, és úgy értékelte, hogy a felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, ami ellentmond az alapvető szabadságjogoknak, és szembemegy az európai értékekkel.
"Az Európai Bizottságnak a kettős mércét félretéve számon kell kérnie a román hatóságokon az alapvető jogok tiszteletben tartását, amelyek a jogállamiság alapját képezik" – hangsúlyozta Gál.
Emellett a munkacsoport a nyelvi sokszínűség védelméért fellépő európai hálózat kérdését is megvitatta.
Brüsszel, (MTI) -

Tiltakozás a gyülekezési szabadság korlátozásáért
Fideszes kezdeményezésre az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportja, amiért a román hatóságok nem engedélyezték a felvonulás és tiltakozás megtartását Marosvásárhelyen a székely szabadság napján – közölte csütörtökön Gál Kinga fideszes EP-képviselő. Gál, aki a munkacsoport társelnöke, a testület tegnapi ülésén felolvasta a Székely Nemzeti Tanács levelét, és úgy értékelte, hogy a felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, ami ellentmond az alapvető szabadságjogoknak, és szembemegy az európai értékekkel.
Szabadság (Kolozsvár)

Sértett György-Mózes Árpád „metaforája”
Victor Ponta kormányfő szélsőséges provokációnak, a román külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte a Székelyföldért Társaság elnökének székely szabadság napi kijelentését, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama". György-Mózes Árpád, a szervezet elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: „metaforáját" fenntartja, szerinte ugyanis a román hatóságok jogsértései az erdélyi magyarok fizikai megsemmisítését célozzák.
Bukarest heves reakciói ellenére sem tartja elrugaszkodottnak a Romániáról és az Iszlám Államról (IÁ) szóló hasonlatát György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke. A Magyarországon bejegyzett közhasznú egyesület vezetője a székely szabadság napján, kedden rendezett budapesti tüntetésen fejtette ki véleményét, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának az Iszlám Állama".
Szerinte Románia azért hasonlítható a terrorszervezethez, mert a román hatóságok döntéseikkel hetente „fejeznek le" olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánítási és a nemzeti identitáshoz való jog.
Aurescu telefonon közölte Szijjártóval: elfogadhatatlan a kijelentés
A bukaresti külügyminisztérium – a Mediafax hírügynökség érdeklődésére küldött válaszában – elfogadhatatlannak nevezte György-Mózes Árpád kijelentését, amely a tárca szerint nem felel meg az európai szellemiségnek.
Csütörtökön Bogdan Aurescu román külügyminiszter telefonon is felhívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy személyesen is szót emeljen a Budapesten elhangzottak miatt.
Az MTI által idézett bukaresti kommüniké szerint Aurescu beszélgetésük során magyar kollégájának is kifejtette: Románia számára elfogadhatatlan egy ilyen minősítés, és összeegyeztethetetlen azzal az európai szellemiséggel, amelynek a jellemeznie kéne a román–magyar jószomszédi kapcsolatokat és stratégiai partnerséget.
A román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Magyarország nemzeti ünnepének március 15-i megünneplése vagy az 1990-es (március 19–20-ai) marosvásárhelyi események 25. évfordulója nem szolgáltat alkalmat arra, hogy a „magyar tisztségviselők” a két ország közti alapszerződést, illetve a román alkotmányt sértő kijelentéseket tegyenek.
A román fél „ismét szorgalmazta”, hogy mielőbb véglegesítsék és írják alá a magyar–román kisebbségi vegyesbizottság által előkészített megállapodást, amelyről már 2011 júniusában megkezdődtek a tárgyalások.
Ponta: Románia modellnek számít a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén
Victor Ponta kormányfő szerdán este Brassóban a Gândul hírportál kérdésére szélsőséges, radikális provokációként értékelte az elhangzottakat.
„Románia modellnek számít Európában a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén, és azt szeretnénk, hogy társadalmunk a továbbiakban is a párbeszéden alapuljon. Szélsőséges és radikális provokációkra megpróbálunk csak a törvények alapján válaszolni" – jelentette ki a miniszterelnök, aki arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy ez esetben milyen jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
Megjegyzendő, Ponta ugyancsak emlegette már az IÁ-t egy hasonlatában. A tavaly novemberi államfőválasztás kampányában kijelentette: az elnöki tisztséget függetlenként megpályázó Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter „egyfajta Iszlám Állam Romániában", akinek szavazóit emiatt nem áll módjában képviselni a megmérettetés második fordulójában.
György-Mózes Árpád: mondhattam volna enyhébb hasonlatot is
György-Mózes Árpád csütörtökön a Krónikának kifejtette, a keddi budapesti demonstráción „metaforában" emlegette egy lapon Romániát és az IÁ-t. Hozzátette, ezt megelőzően részletezte azokat a jogsértéseket, amelyeket a román állam elkövet az Erdélyben élő magyarokkal, székelyekkel szemben. Ekkor állapította meg, hogy Románia „lefejezi" az olyan alapvető demokratikus értékeket, mint a szólásszabadsághoz, a nemzeti identitás megőrzéséhez és a nemzeti identitáshoz való jog.
„Ebből azt a következtetést vontam le, hogy amit fizikailag megtesznek az Iszlám Állam képviselői, ugyanazt jogi úton a román állam elköveti a magyarokkal szemben" – fejtette ki lapunknak a 2011-ben a Székelyföldön kívüli székely körök, hagyományőrző civil szervezetek összefogása, mozgósítása érdekében alapított Székelyföldért Társaság elnöke.
György-Mózes szerint maguk a román hatóságok bizonyítják be, hogy az országban léteznek „egyenlőek és egyenlőbbek", hiszen miközben Marosvásárhelyen betiltották a székely szabadság napi SZNT-s felvonulást, ugyanebben a városban március 27-én a Besszarábiával való egyesülésre készül emlékezni a román szélsőjobboldal, amely ráadásul Kolozsvárt március 15-én kíván felvonulni.
Kérdésünkre, hogy nem érzi-e elrugaszkodottnak terrorszervezethez hasonlítani Romániát, a Székelyföldért Társaság elnöke úgy válaszolt: mondhatott volna enyhébb hasonlatot is. „Nyilván nem fizikai megsemmisítésről van szó, habár ha nem is gyilkossággal, de ezek a jogsértések előbb-utóbb az erdélyi magyar közösség fizikai megsemmisítését célozzák. Ha száz év múlva beszélnénk erről, meglehet, azt a következtetést vonnánk le, hogy ezek a döntések az erdélyi magyarság fizikai megsemmisítéséhez vezettek" – érvelt György-Mózes Árpád.
Úgy vélekedett, kijelentésével nem ártott az erdélyi autonómiatörekvéseknek, mivel szerinte a román hatóságok amúgy is mindig keresnek valamit a hasonló rendezvényeken, amivel azt bizonygathatják, hogy a magyarok szélsőségesek és nem jogkövetőek.
Az Európai Bizottsághoz fordul az EP kisebbségi munkacsoportja
Ezzel egy időben fideszes kezdeményezésre az Európai Bizottsághoz fordul az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja, amiért a román hatóságok nem engedélyezték a felvonulás és tiltakozás megtartását Marosvásárhelyen a székely szabadság napján.
Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, a munkacsoport társelnöke csütörtökön úgy értékelte, a felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, ami ellentmond az alapvető szabadságjogoknak, és szembemegy az európai értékekkel. „Az Európai Bizottságnak a kettős mércét félretéve számon kell kérnie a román hatóságokon az alapvető jogok tiszteletben tartását, amelyek a jogállamiság alapját képezik" – hangsúlyozta Gál.
Sógor Csaba RMDSZ-es euroképviselő ugyanebben a témában, az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló 2013. évi jelentésről szóló vitában azt kérte az EP strasbourgi plénumában: emlékeztessék Romániát is arra, hogy a gyülekezési jog korlátozása egyértelműen a nem demokratikus rendszerek bevett gyakorlata.
„Az Európai Unió egyik tagállamában, Romániában éppen ezen a héten tiltottak be egy békés tiltakozó felvonulást pusztán azért, mert annak politikai céljaival, a felvetett problémákkal nem értettek egyet a hatalmon levő politikai szervezetek. A tiltakozás helyszíne ráadásul egy olyan, etnikailag vegyes lakosságú városban lett volna, amelyben pontosan 25 évvel ezelőtt erőszakos összetűzésekre került sor" – állapította meg a politikus.
Hozzátette: az ilyen esetek előfordulása az EU területén az uniós törvényhozás hitelességét ássa alá, amikor harmadik országok vonatkozó gyakorlatát bírálja.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Szőcs Géza Kossuth-díjas
„Jobb, ha van, mintha nincs” – mondta el a Kossuth-díjjal kapcsolatban az MTI-nek Szőcs Géza József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnöke, akit tegnap tüntettek ki a Parlamentben.
A 61 éves, marosvásárhelyi születésű írónak az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként ítélték oda a Kossuth-díjat. „A művész attól is művész, hogy mindent fokozott érzékenységgel él meg, dolgoz fel és jelenít meg. Persze hogy feltűnik neki, ha nevét kihagyják egy felsorolásból: 1990-től főtitkárként én irányítottam a Romániai Magyar Demokrata Szövetség strukturális kiépítését és nemzetközi elfogadtatását is, a nevem halállistákon szerepelt a Janajev-puccs napjaiban, így feltűnik nekem, ha meg sem hívnak még nézőnek sem annak a szervezetnek a 25. születésnapjára, amelyet szívvel-lélekkel szolgáltam” – idézte fel egy tavalyi élményét a közéleti tevékenységéről is ismert alkotó. Szőcs Géza hozzátette azonban, hogy ugyanilyen emlékezetes számára az a pillanat, amikor megkérdezték tőle, elfogadja-e a Kossuth-díjat. „Ugyanúgy jólesett, és ugyanúgy elfogadtam, mint amilyen jólesett immár több mint húsz éve az, hogy megkeresett a Fidesz: működjek velük együtt; ami akkor persze még leginkább csak együttgondolkodást jelentett. Orbán Viktornak adtam tanácsokat, ha valamivel kapcsolatban kikérte a véleményemet, és azt mondják, vélhetően volt valamelyes szerepem abban, persze csak miniatűr, hogy a Fidesz érdeklődésében hangsúlyosabban kezdtek megjelenni a nemzeti kérdések” – emlékeztetett. Szőcs Géza ma is úgy véli, megérte a sok művészeti és közéleti szerepvállalás, noha mindezt inkább feladatvállalásként és szolgálatként igyekezett megélni. Mint hangsúlyozta: költőként, politikusként arra a legbüszkébb, hogy soha nem írt le egyetlen szót sem, amelyet ne vállalhatna, amelyet szégyellnie kellene vagy letagadna. „A legbrutálisabb nyomás alatt, Ceauşescu idejében Erdélyben vagy válaszul a legcsábítóbb szirénhangokra az emigrációban, vagy a rendszerváltás taktikai küzdelmeiben az anyaországban: soha, soha nem kötöttem kompromisszumot, nem engedtem fenyegetésnek, zsarolásnak, zaklatásnak, nem bocsátottam áruba a tollamat és a véleményemet. Sem költőként, sem újságíróként, sem politikusként” – szögezte le a jelenleg a milánói világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosaként dolgozó író.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnep Székelytamásfalván
Olvasói levél
Székelytamásfalván vasárnap fél tízkor a székelytamásfalvi, szörcsei és zabolai lovasok felvonulásával kezdődött a nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett rendezvény, majd az 1848-as hősök emlékművének koszorúzására került sor. A lovasok és a kovásznai fúvószenekar vezetésével a nagyszámú ünneplő közösség a kultúrotthonba vonult, ahol az ünnepi áhítat után a Thury Gergely I–VIII. Osztályos Iskola diákjai felelevenítették az 1848-as eseményeket.
Ünnepi beszédet mondott Thiesz János, Kovászna város polgármestere, Ádám Attila Péter, Zabola község polgármestere, valamint Ambrus Attila helyi tanácsos. A magyar és székely himnusz eléneklése előtt dr. Cseresnyés Péter Fideszes országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplő közösséget. A rendezvényt Thiesz Katalin népdalénekes, tanítónő, valamint a kovásznai fúvószenekar és a székelytamásfalvi dalárda előadása tette szebbé, ünnepélyesebbé.
Tusa János, Székelytamásfalva
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Román igen, magyar nem a melegházasságra
Az Európai Parlament múlt csütörtökön megszavazott egy olyan jelentést, amely a melegházasságot az emberi jogok hatáskörébe utalja. A dokumentumba foglaltakkal a magyarországi EP-képviselők több mint fele nem értett egyet, a román képviselők elsöprő többsége viszont igennel szavazott a jelentésre. A 32 romániai képviselőből, a hiányzókat és a tartózkodókat leszámítva, mindössze négy képviselő szavazott nemmel: Winkler Gyula, Sógor Csaba, Marian-Jean Marinescu és Theodor Dumitru Stolojan. Tőkés László, a Fidesz színeiben mandátumot nyert EP-képviselő, szintén a nem mellett döntött. A romániai képviselőkből huszonketten igennel voksoltak.
Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban című 2013. évi éves jelentés külön fejezetet szán az LMBT-személyek jogainak. A jelentés kiemeli, hogy sajnálatosnak tartja, hogy 78 országban a homoszexualitás még mindig büntetendő, és ebből hét országban – Szaúd-Arábiában, Nigériában, Mauritániában, Szudánban, Sierra Leonéban, Jemenben, Afganisztánban, Iránban, a Maldív-szigeteken és Bruneiben – halálbüntetéssel sújtják, valamint 20 országban továbbra is büntetendő a transzneműség. A dokumentumban határozottan elítélik, hogy az utóbbi időben nő a diszkrimináló törvények száma, és úgy vélik, hogy az emberek ellen szexuális orientációjuk és nemi identitásuk alapján folytatott erőszakos gyakorlatok és az ellenük elkövetett erőszakos cselekmények nem maradhatnak büntetlenül.
A jelentés üdvözli, hogy 2013-ban uniós iránymutatásokat fogadtak el a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuálisszemélyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének előmozdítására és védelmére vonatkozóan. A dokumentum szerzője, Pier Antonio Panzeri itt egy másik jelentésre utal, Ulrike Lunacek A homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről című jelentésre , amelyben tételesen is felsorolják, mit javasolnak a tagállamok számára ebben a kérdésben.
Ami a Pier Antonio Panzeri-jelentés egyik újdonsága, hogy a melegek házassághoz való jogosultságát beemeli az emberi jogok kategóriájába. A bekezdés így szól: Tudomásul veszi, hogy a világon egyre több országban – jelenleg tizenhét országban – legalizálták az azonos neműek közötti házasságot és polgári élettársi kapcsolatot; bátorítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy továbbra is járuljanak hozzá az azonos neműek közötti házasság és polgári élettársi kapcsolat elismeréséről – mint politikai, szociális, valamint emberi és polgárjogi kérdésről – folyó gondolkodáshoz.
A dokumentum egyébként felszólítja az Európai Bizottságot és az Egészségügyi Világszervezetet, hogy a nemi identitással kapcsolatos zavarokat vegye le a mentális és viselkedési rendellenességek listájáról.
Winkler: lelkiismereti alapon szavaztunk
Mivel kíváncsiak voltunk, milyen fenntartásai vannak a Panzeri-jelentéssel szemben az erdélyi magyar EP-képviselőinknek, telefonon kerestük fel Winkler Gyulát.
"Ugyanazok a fenntartásaink voltak, mint amilyenek tavaly és tavalyelőtt is, amikor minden évben ugyanaz a téma asztalra kerül. Ezek abból származnak, hogy annak ellenére, hogy ezek az éves jelentések a kisebbségek számára – etnikai kisebbségekre gondolok – fontos és pozitív ajánlásokat tartalmaznak, a Panzeri-jelentésnek vannak olyan részei is, amelyek nem igazán egyeztethetők össze az erdélyi magyar társadalom nagytöbbségben képviselt álláspontjával, ami a család, az abortusz, az LMBT-közösséget illeti" – magyarázta Winkler Gyula. Arra a kérdésre, hogy miért "baj" az, ha a melegházasságról mint emberjogi kérdésről szól a diskurzus, a képviselő úgy fogalmazott, egy telefonbeszélgetés keretében nem fogjuk tudni feloldani azokat a véleménykülönbségeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben nem voltak képesek feloldani szociológusok, politikusok, politológusok. "Létezik egy véleménykülönbség ezeken a területeken, és ez a véleménykülönbség valószínűleg társadalmi beágyazásból is származik, és egyéb kulturális alapokkal rendelkezik. Gondoljuk arra, hogy milyen óriási különbség van a svéd és holland, vagy a lengyel, román vagy magyar többségi álláspont között" – magyarázta a szakember. Hozzátette, az elmúlt hetekben a vallásoktatással kapcsolatban lezajlott vita is azt mutatja, nem létezik olyan romániai, vagy akár erdélyi magyar álláspont, amely összhangot tükrözne, mindig maradnak pro és kontra vélemények. "Az erről (melegházasságról, szerk. megj.) szóló döntést tagállami hatáskörben kell rendezni. Pozitív dolognak tartom, hogy léteznek olyan országok, ahol ezt pozitívan kezelik. Viszont nem lehet ugyanazzal a mércével mérni Lengyelországban, mint Dániában vagy Svédországban. Ezt a kérdést tagállami mércével kell mérni, nem pedig európaival" – nyomatékosította Winkler Gyula.
Arra a kérdésre, ha egy EP-képviselőnek a társadalom többségi véleményét kell tükröznie, mivel magyarázható, hogy a román EP-képviselők elsöprő többséggel szavaztak a jelentés mellett, Winkler úgy válaszolt: „A román képviselőket kell megkérdezni arról, hogyan alakítják ki a szavazati döntésüket”. Hozzátette, a nem szavazat közös döntés volt Sógor Csabával. „Tudomásom szerint nincs otthon álláspontja ezzel kapcsolatban az RMDSZ-nek. Nem ideológiai alapon döntöttünk, hanem lelkiismereti alapon” – szögezte le a képviselő.
Megemlítette, hogy az RMDSZ EP-képviselői ellenben megszavazták azt a Tarabella-jelentést , amely a nők és a férfiak közötti egyenlőségről szól az Európai Unióban.
Milyen hatása lehet a Panzeri-jelentésnek?
Egy ilyen jelentés nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, és mint ilyen nem lehet kötelezni sem a román törvényhozást, sem az igazságügyi minisztert arra, hogy terjesszen be egy törvénytervezetet, illetve eszközöljön jogszabály-módosítást – magyarázta Eckstein-Kovács Péter. A szenátus jogi bizottságának volt elnökének tájékoztatása szerint a jelentésnek csupán ajánlás-jellege van.
"Romániának viszont van mit kérnie az Európai Uniótól, gondolok például az MCV- jelentésre vagy Schengenre. Ekkor már politikai követelményként lehet a jelentésben leírtakat megfogalmazni, de önmagukban akkor sem kötelezők, viszont nagyobb a súlyuk. Ha én lennék lobbista ebben a kérdésben, ezen az úton próbálnék befolyást gyakorolni" – mondta a jogász.
Azért is meglepő a román EP-képviselők igen szavazata, mert a román szenátus jogi bizottsága múlt héten egyhangúan elutasította a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot korábban a képviselőház plénuma is megvétózta.
Oborocea Mónika
maszol.ro

Az EMNT alelnöke nem akar románul beszélni
Megütközést keltett a nagyváradi román újságírók körében, hogy hétfői sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi régióelnöke csak magyarul közölte mondanivalóját. Nagy József Barna az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak a sajtósát kérte fel a tolmács szerepére. A ebihoreanul.ro beszámolója szerint Tőkés László szokásos hétfői sajtótájékoztatója egy darabig a már ismert forgatókönyv szerint zajlott: a fideszes EP-képviselő előbb magyarul beszélt, majd románul is összefoglalta a mondanivalóját. Az erdélyi magyar politikusok egyébként mindig így járnak el, ha román újságírók jelenlétével tartanak sajtóértekezletet. Az EMNT elnökének sajtótájékoztatóin ráadásul általában a román média képviselői vannak többségben.
Tőkés László mellett hétfőn jelen volt az EMNT partiumi régióelnöke is. Nagy József Barna arról beszélt: annak mindenki örül, hogy Nagyváradnak ismét van magyar alpolgármestere, de ennek majd a hozadékát kell nézni, nem csupán a látszatát. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Magyar Ifjúsági Értekezlet Nagyváradon tartott hétvégi küldöttgyűlésére a romániai pártok közül csak a Szociáldemokrata Párt ifjúsági vezéreit hívták meg.
Nagy József Barna mintegy tíz percet beszélt magyarul. Amikor mondanivalóját befejezte, váratlanul bejelentette, hogy Tőkés László sajtósa, Dénes László foglalja össze röviden románul az elhangzottakat. A román média képviselői a bejelentést tiltakozva fogadták. Arra hivatkoztak, hogy ha a partiumi régióelnök nem szólal meg románul, akkor tudósításukban szó szerint idézni sem tudják. Vagyis Nagy József Barna magatartása a munkájukban akadályozza őket.
A felháborodás még nagyobb lett, amikor arra a kérdésre, hogy miért nem akar románul is kommunikálni a médiával, a partiumi régióelnök kijelentette: „Jogom van arra, hogy ne akarjak románul beszélni”. A román újságírók tiltakozásként emiatt távozni készültek a sajtótájékoztatóról, a „tolmács” összefoglalója sem érdekelte őket.
A helyzetet Tőkés László úgy próbálta menteni, hogy kijelentette: Nagy József Barna „nem ismeri annyira a román nyelvet, hogy beszélni is tudjon” – idézte az EMNT elnökét az ebihoreanul.ro. Az elhangzottakat a maszol.ro-nak megerősítette kedden a sajtótákékoztatón jelen lévő egyik magyar újságíró is.
"Provokáltak az újságírók"
Nagy József Barna a maszol.ro-nak elmondta, azért kérte fel mondanivalója tolmácsolására Dénes Lászlót, mert azt akarta, hogy Tőkés László sajtósa tömören foglalja össze románul is a mondandóját. "Anyanyelvén általában terjengősebben beszél az ember, Dénes László a lényeget mondta volna el. Ám a román újságírók beléfojtották a szót" - magyarázta a történteket.
Az EMNT alelnöke szerint a román újságírók provokálták is. Egyikük kijelentette, hogy Romániában él, ezért köteles románul beszélni. Egy másik újságíró azt kérdezte tőle: ha román orvoshoz megy, akkor is magyarul mondja el a tüneteit? Nagy erre válaszul kijelentette: ragaszkodik az anyanyelvéhez. "Azt mondtam, ha beteg vagyok, addig járom a kórházakat, amíg találok egy magyar orvost. Nem azért, mert nem tudok románul, hanem azért, mert anyanyelv-használati jogommal akarok élni a közintézményekben" -- fogalmazott.
Az EMNT alelnöke emlékeztetett arra, hogy korábban, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnökeként többször is magyar nyelven írt beadványokkal fordult a városházához. Tájékoztatása szerint Ilie Bolojan polgármester egyszer sem utasította el ezeket a beadványokat, hanem válaszolt rájuk. Nagy ugyanakkor tagadja, hogy elhangzott volna az a kijelentés, miszerint joga van arra, hogy ne akarjon románul beszélni. "Azt mondtam mindössze, hogy jogom van magyarul beszélni. Remélem, erről hangfelvétel is készült" -- tette hozzá.
maszol/ebihoreanul.ro

Félresöpört autonómia (Strasbourgi napirenden Székelyföld)
Nem döntött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoringbizottsága a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyében, visszautalták az állandó bizottságnak. Így sikernek nehezen nevezhető a háromszéki önkormányzati vezetők strasbourgi útja, ám a monitoringbizottság elutasítását mégsem tekintik kudarcnak, bő egy órán keresztül Székelyföld volt a téma, és a jövőben lehet hozadéka, hogy a jelenlevők ízelítőt kaptak az erdélyi magyarság gondjaiból – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki póttagként volt jelen a tegnapi ülésen.
A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusába minden Európa tanácsi tagállam delegál képviselőket, Románia tíz taggal van jelen a testületben, az erdélyi magyarságot egyedül Klárik Attila háromszéki megyei tanácstag képviseli, az ő feladata volt megindokolni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezését. Az SZNT más nemzetközi fórumok mellett ezt a testületet is megkereste, tudomásukra hozta, hogy eddig ötven székelyföldi önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is, de azt is, hogy a román kormányt képviselő prefektúrák megtámadták ezeket a határozatokat, és jelentős részüket a bíróságok már érvénytelenítették. Az SZNT beadványában szerepel az erdélyi magyarság aggodalma Románia tervezett közigazgatási átszervezése miatt.
A kongresszus több halasztás után tegnap strasbourgi ülésén tűzte napirendre a kérdést. Antal Árpád a Háromszéknek elmondta, a bizottság elnöke előbb ódzkodott, de végül belement, hogy póttagként ő is részt vegyen az ülésen felszólalási jog nélkül, és hosszas meggyőző munkára volt szükség, hogy beengedjék a terembe Tamás Sándor tanácselnököt, aki így az asszisztensek közül követhette a vitát. Biró Zsoltnak, az MPP elnökének már nem volt ilyen szerencséje.
A két és egynegyed órás ülésnek tizenkét napirendi pontja volt, és végül jó órát foglalkoztak az erdélyi magyarság ügyével, melyet „kényes kérdésként” minősített a bizottság svájci elnöke, Philippe Receveur. Klárik Attilának tíz perc állt rendelkezésére, és elmondta, három megye negyvennyolc önkormányzatának és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresöpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít” – hívta fel a kongresszustagok figyelmét. Kitért arra is, politikai konszenzus van a magyarság politikai szervezetei között, hogy a román kormány által tervezett régiósítás jelentős veszélyeket hordoz a magyarság számára, meggyőződésük, Bukarest célja olyan régiókat kialakítani, melyek egyikében sincs magyar többség. Arra kérte a monitoringbizottságot, kísérje figyelemmel a folyamatot, és emeljen szót, ha beigazolódnak ezek a félelmek. Ugyanakkor meghívta a testületet, 2016-os első negyedévi ülését tartsa Sepsiszentgyörgyön.
A román delegációt vezető Ludmila Sfirloaga Prahova megyei önkormányzati képviselő szintén tízperces válaszában elsősorban azt emelte ki, hogy a székelyföldi önkormányzatok határozatai egy etnikai alapú területi autonómia létrehozatalát kérik, ez pedig ellentmond Románia alkotmányának. Ugyanakkor kitért arra is, a régiósítás nem az önkormányzatok, hanem a kormány hatáskörébe tartozik. Hosszan és részletesen idézte Liviu Dragnea miniszter tavaly e kérdésben írt válaszlevelét. A két felszólalás után jó páran hozzászóltak a vitához, többségük úgy ítélte meg, a kérdés nem tartozik a bizottság hatáskörébe, Románia belügyéről van szó, melyet itteni párbeszéddel kell megoldani. „Többen is tanácsolták, hogy amikor megfogalmazzuk törekvéseinket, ne területi autonómiáról, hanem a különleges státusú régiókról beszéljünk, mert az autonómia máshol is érzékeny téma” – magyarázta Antal Árpád. Néhány hozzászólás mögött egyértelműen tetten érhető volt a román lobbi, az SZNT kérése mellett csak a magyarországi Magyar Anna Fideszes képviselő érvelt. A vitát végül az ülésvezető zárta le, egyértelműen kimondta, nem tartozik hatáskörükbe a kérdés, jövőben az ET úgyis monitorozza, hogy Románia miképpen teljesítette vállalásait, és akkor majd odafigyelnek erre a vetületre is – mondta el Antal Árpád. Kifejtette, egyértelmű siker az lett volna, ha a bizottság kijelöl egy raportőrt, és elindítják Románia monitorozását ez ügyben, ám elégedettek lettek volna akkor is, ha most ugyan nem születik döntés, de tartanak egy kihelyezett ülést Sepsiszentgyörgyön.
„Kudarcnak így sem nevezném azt, ami történt, ott voltunk, beszéltünk Székelyföldről, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy elkészítünk egy árnyékjelentést és egy fehér könyvet az erdélyi magyarság helyzetéről, ezeket bemutatjuk jövőben a Romániát monitorizáló bizottságnak. Rendkívül nagy munka az alapos dokumentáció összeállítása, de talán meglehet a hozadéka, előrelépést érhetünk el” – fejtette ki Antal Árpád.
Pár nappal az ülés előtt Kelemen Hunor, az RMDSZ és Biró Zsolt, az MPP vezetője írt levelet a kongresszus elnökének, főtitkárának és a monitoringbizottság elnökének. Ebben a romániai régiósítási tervekre és az ukrajnai konfliktusra utalva kijelentették: nem szeretnék, ha a romániai magyar közösség megoldatlan problémái ürügyet szolgáltatnának az Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak a térségben. Egyben azt kezdeményezték, hogy a monitoringbizottság tartsa Sepsiszentgyörgyön a 2016. eleji kihelyezett ülését.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Autonómiaküzdelem Strasbourgból nézve – itthon színház az egész világ (Korzó Klub)
Kudarcnak tekinthető-e, hogy az önkormányzati képviselők dolgavégezetlenül tértek vissza Strasbourgból, mert az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoringbizottsága a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak ügyét visszautalta az állandó bizottságnak, vagy félsiker, mert egyáltalán szó volt ezen a fórumon a székelyföldi autonómiaküzdelemről? Mit jelentene ebben a folyamatban, ha a monitoringbizottság nem az autonómia igényeként kezelné a kérdést, hanem egy olyan közigazgatási régióért való kiállásként, amelynek különleges státusa van különleges történelmi és földrajzi helyzete miatt? – ezek a kérdések határozták meg a Sepsi Rádió március 26-ai Korzó Klub műsorának központi témáját, amelynek második felében a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztiválról kérdezte Grubisics Levente, a műsor házigazdája Ferencz Csabát, Kiss Editet és Wilmann Waltert.
Ferencz Csaba: Azt gondolom, hogy ez játék a szavakkal, mert a különleges státus és az autonómia gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Az autonómia magában foglalja azokat a különleges hatásköröket, amelyek egy területet megilletnek annak érdekében, hogy önálló jogkörét gyakorolja. Egészen pontosan: állami jogköröket gyakoroljon. Hogy különleges státusról beszéljünk, taktikai jellegű meggondolás, ami nem lényegtelen egy nemzetközi porondon. Ha emlékezetem nem csal, nemzetközi porondon, legyen EU-s vagy ET-s, Székelyföldről mint közigazgatásilag megfogalmazható egységről eddig hivatalos közegben nem esett szó. Ha esett is, ilyen mértékű, jellegű vita nem alakult ki. Lényeges lépést tettünk, ami eddig gyakorlatilag hiányzott az autonómiaküzdelem eszköztárából: a nemzetközi porond. A másik fontos dolog, hogy ezt a lépést nem pártpolitikusok tették, hanem önkormányzati képviselők, jelesen egy háromszéki képviselőnek volt erre hivatalosan lehetősége. Ez a történet onnan indult, hogy miután a népszavazásokat, az erre vonatkozó önkormányzati határozatokat sorra megbuktatták, tavaly februárban megszületett az a gondolat, hogy olyan jellegű, önkormányzatok által megfogalmazott igény kinyilvánítására van szükség, ami abban a folyamatban érvényesíthető, amely Romániában a közigazgatási átszervezést jelenti. Nevezetesen: ahhoz a nemzetközi fórumhoz kell eljuttatni ezeket az önkormányzati határozatokat, amelynek kötelessége saját dokumentumait tiszteletben tartani. A Regionális Charta szerint egy ország közigazgatási átszervezésében a lehetőség függvényében, de kötelező módon meg kell kérdezni az érintetteket. Egyelőre ötven önkormányzat hozott ilyen határozatot, reméljük, a többiek is követik, és ezt az igényüket nemcsak megfogalmazták, hanem a határozatokat elküldték többek között az említett fórumhoz is. Ezáltal felfigyeltek arra, hogy itt megfogalmazódott egy hivatalos igény. Értelmetlen, hogy a prefektus megtámadta, mert ezek memorandumok, kinyilatkoztatások, nem végrehajtói határozatok, nem lehet érvényteleníteni a végrehajtásukat úgy, ahogy korábban a népszavazásról szóló határozatok esetében történt. Ezek a határozatok a székelyföldi egység felszámolása ellen kívánnak fellépni, mert nem vitás, hogy a közigazgatási átszervezésről szóló tervek eddig mindig arról szóltak, hogy Székelyföldet ide-oda kell besorolni, végső soron felszámolni. A monitoringbizottság ugyan azt mondta, ebben a kérdésben nem illetékes, de visszautalta ennek a bizottságnak a vezetőtestületéhez, és a dolog nem került le napirendről, ez lényeges. Amit el lehetett volna érni, az, hogy ez a monitorozás a közigazgatási folyamatban megjelenjen. A nemzeti ügy fontosabb a pártpolitikánál
Kiss Edit: Három szempontból közelíteném meg a témát. Jó, hogy egyáltalán szóba került egy európai fórumon. Vajon eddig miért nem lehetett elérni ezt? Hisz eddig is voltak erdélyi képviselők az Európa Tanácsban. Ugyanakkor jó üzenete, hogy a magyar politikai pártok és szervezetek ezúttal egy irányba tolnak egy szekeret. Mindig híve voltam annak, hogy egy egészséges társadalomban kell a politikai pluralizmus, de egy kisebbségben élő közösségnél írja felül a pártpolitikát a nemzeti ügy. És most azt láttam, hogy megpróbáltak közös hangot megütni, egy közös ügy mögé felsorakozni: az RMDSZ, az MPP, az Erdélyi Magyar Néppárt, az SZNT. Valahogy Strasbourgban sikerült közösen megjeleníteni a témát. Ez jó üzenet a közösség felé, Bukarest és az EU felé. A román média ugyan nem foglalkozott ezzel.
Nagyon elgondolkodtató, ahogyan a monitoringbizottság elnöke ezt a kérdést megközelítette, hogy kényes téma, ez belügy, nem kellene használni az autonómia szót, mintha a jelenlegi geopolitikai helyzetben nem akarnának ezzel foglalkozni. Éppen ezért nagyon oda kell figyelni, hogy ezt az ügyet hogyan közvetítjük.
Wilmann Walter: Közel egy évvel ezelőtt készített Kalmár Ferenc Fidesz–KDNP-s képviselő egy jelentést, amelynek címe A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában. Ennek a jelentésnek egyik következménye volt az Európa Tanács ajánlása, amely arról szólt, hogy a tagállamok területi közigazgatási intézményi rendszerük alakításakor legyenek tekintettel a történelmileg kialakult régiók valós helyzetére. Egy tusványosi konferencián a dél-tiroli Davide Zaffi elmondta, hogy az autonómiák államokon belül létezhetnek, de ehhez cselekednünk kell a határokon kívül is, s nem tudom, hogy mértük-e, milyen a román politikum és a román közvélemény szemében a székelyföldi autonómia és maga Székelyföld. Nem dolgozunk elég hatékonyan a román közvélemény felé. Itt a hatékonyság mértéke fontos, mert ha nem elég hatékony Székelyföld ismertetése, akkor vádolhatjuk-e őket azzal, hogy nem ástak utána a magyar nyelvű dokumentációban? Amíg nem lépünk át egy bizonyos hatékonysági küszöböt, addig félelmet keltünk. K. E.: Az elmúlt években tapasztaltuk, hogy az autonómiamozgalmat megpróbálják minimalizálni, súlyát kicsinyíteni, nem észrevenni, s százezer helyett hivatalosan tízezer ember jelenlétét közölni a világ felé. Éppen ezért fontos az üzenet feléjük, hogy minden magyar párt és szervezet együtt fel tud sorakozni egy ilyen ügy mellé, ha nem is vagyunk optimisták, hogy ez a jövőben is így lesz, de legalább üzenetként megfogalmazták.
Önálló lobbitevékenységre van szükség
F. Cs.: Az ET 1201-es ajánlása (1993), a Gross-féle jelentés (Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra, 2003 – szerk. megj.) – amelyre a Kalmár-jelentés is épül – tekintetében nem az kérdés, Románia elfogadja-e vagy sem, hanem hogy kötelezettséget vállalt, amikor belépett az ET-be, hogy mindezt figyelembe is veszi, ezért fontos, hogy az Európa Tanácsról van szó. Ezt számon lehet kérni. A kisebbségi keretegyezményt az ET fogadta el, ez az a csapás, melyen menni kell. A történetben a negatívum, hogy most mutatkozik meg igazán: nincs önálló külpolitikánk, ami önálló küldiplomáciát, önálló lobbitevékenységet jelent. A hírekben az szerepelt, hogy miután Klárik Attila elmondta ötperces felvezetését, akkor reagált a Prahova megyei képviselő, a portugál, a francia, és ecsetelték, hogy nem az ő dolguk. Ez a lobbitevékenység eredménye. Állami pénzen teszik ezt, és miközben nincs saját diplomáciánk, nincsenek saját lobbistáink, akik profik, aközben a profival kell szembenézni, aki egy államot képvisel. Románia nem akarja, hogy beleszóljanak a közigazgatási átszervezésbe, mindent bedobnak annak érdekében, hogy ezt az ügyet lesöpörjék az asztalról. K. E.: De itthon sem tudunk megfogalmazni közös lobbitevékenységet. Ebben az ET-nek és a monitoringbizottság tagjainak igazat tudok adni némileg, mert azt mondják, egyszer itthon jussunk egyezségre. De jelenleg Bukaresttel, a román közösséggel sem tudunk kommunikálni. Európában pedig nagyon óvakodnak ettől a témától.
W. W.: De nem emiatt dobták vissza. A román külpolitika profi módon megoldotta ezt, lepattintotta az asztalról.
F. Cs.: Nincs nem megfelelő pillanat egy autonómiaküzdelemben. Ebben a történetben egy csomó tanulság felsejlett, hogyan lehet, hogyan kell képviselni az autonómiaügyet. De fontos, hogy először foglalkozik egy nemzetközi fórum Székelyföld autonómiatörekvésével. Ebben az önkormányzatok járnak elöl, és ezt kell erősíteni.
Reflex – az alkotóerő mint közösségi forrás
A Reflex3 Nemzetközi Színházi Fesztivál kapcsán sokan arról beszélnek, hogy nem kaptak jegyet, nem jutottak be, vannak, akik arról, hol tart a színházi világ és benne az erdélyi, a szentgyörgyi színház, s van, aki nem igazán élvezi, hogy a szakma jelen van, de a közönségnek nincs helye a teremben – véli Grubisics Levente, aki szerint Sepsiszentgyörgynek színházat értő közönsége van, és a fesztiválnak is kialakult egy értő törzsközönsége.
W. W.: Megdöbbenésemre a vármegye közép- és hosszú távú fejlesztési tervében az szerepel, hogy itt a jövőt a turizmusra, kultúrára, mezőgazdaságra építik a stratégia elképzelői akkor, amikor ebben az országban az elmúlt évben 2,6 millió mezőgazdász harmincötször kevesebb bruttó hozzáadott értéket termelt, mint kilencvenháromezer számítástechnikában és kommunikációban dolgozó szakember, tehát ez nem jó irány. És itt van a kultúra mint pénzfaló intézmény, amely a miénk, támogatnunk kell, ezért figyelem nagy érdeklődéssel az ilyen fesztiválokat.
F. Cs.: Azt gondolom, hogy ugyan érvényes az a megállapítás: a stratégiában arra kellene koncentrálni, ami pluszt hoz, nem arra, ami pénzt visz, de meggyőződésem, nincs esélye a sokat emlegetett fejlődésnek kultúra nélkül. Gondoljuk végig, egy ilyen merítésű fesztiválnak sokkal nagyobb a közvetett hozadéka vagy az időben mérhető hozadéka, mint amit most fel tudunk mérni. Ezek az előadások elindítanak a gondolkodásban, a szellemi térben, és nem engedheti meg magának egy autonóm módon fejlődni kívánó közösség, hogy ezt a dimenziót ne valósítsa meg. Ezért is nagyon fontos, hogy egy ilyen jellegű, vitákat is kiváltó, viszonylag kevés közönséget megérintő fesztiválra sor kerüljön. A viszonylag kisszámú közönség annak tudható be, hogy nincs kulturális infrastruktúránk. Úgy vélem, elengedhetetlenek ezek a rendezvények. A kultúra, a szellemi élet a mentsvárunk, a legnagyobb forrás az emberi alkotóerő, ezeket a szellemi kalandokat végig kell járni. Ezek az egész régió előrevitelét, a gondolkodást, hétköznapi életünk fejlődését eredményezik, ha nem rövid távon, közép- és hosszú távon mindenképpen.
G. L.: Fenntartom a Reflex szükségességét, de a szervezők nem tesznek eleget azért, hogy a szentgyörgyiek érezzék, itt nemzetközi színházi fesztivál zajlik. A hétköznapi ember észre sem veszi, hogy ebben a városban egy ilyen horderejű rendezvény zajlik. Erre sokkal komolyabban rá kellene játszani. F. Cs.: Amikor a cirkusz érkezik, a hangosbemondó bemondja. Most miért nem hallhatja minden városlakó? Ettől még nem lesz tömegigényű a fesztivál, azt kell elérni, hogy minél több emberhez jusson el bár az áttételes üzenete.
(A Sepsi Rádió március 27-ei Korzó Klub műsorának rövidített, szerkesztett változata. A műsort vasárnap 11 órától megismétlik.)
Lejegyezte: FEKETE RÉKA
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Trend és bajok: mind több az autista nálunk is
Hatalmassá kezd válni az autizmusban szenvedők aránya a világon, de növekszik nálunk az országban, sőt, a megyében is. Romániában öt éve van törvény, amely legalább segítséget garantálna nekik, de nem alkalmazzák, mert azóta sincsenek meg a végrehajtási utasítások.
Nem az a lényeg, hogy ma van az Autizmus Világnapja (bár persze ezt a világnapot is az ENSZ jelölte ki, azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmus zavarra, amely tízmilliókat érint a Földön), hanem az, hogy egészen megdöbbentő mértékben növekszik azok száma, akiket sújt ez az állapot. Globálisan 160 emberből egy volt autista még három éve, ami önmagában is óriási szám, illetve durva arány – ráadásul ez mára villámgyorsan súlyosbodott is: ma már 80 személyből küzd egy ezzel az állapottal. Romániában persze erről sincs pontos, országos kimutatás. Biró Rozália szenátor tegnap csütörtöki tájékoztatóján tért ki a témára, és jelezte: Bihar megyében 100–150 nyilvántartott autista van jelenleg. Tegnap az ő, illetve a Down-kórosok egyesületeivel, szervezeteivel egyeztetett Biró – az ilyen találkozók évente ismétlődnek. A felek kifogásolták az állami segítség hiányát, a politikus pedig jelezte: 2010-ben alkották meg a 151-es számú törvényt, amelynek alapján programok indíthatóak és anyagi segítség nyújtható az e két tünetegyüttesben szenvedőknek – ám nem alkalmazzák, mert azóta sincsenek meg a vérgehajtási utasítások. Azaz a jogszabály öt éve stagnál.
A lényegről
És, hogy mi az autizmus? Az Autisták Országos Szövetsége meghatározása szerint „Olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autista emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a többieké. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Gyakran előfordul, hogy egy autista ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élők is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, melyek fölött az átlagos szem elsiklik. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról”.
Mi van most?
Nos, mivel a vonatkozó, fennebb említett törvényt máig sem lehet alkalmazni, Biró többször kérte, hogy dolgozzák már ki a végrehajtási utasításokat – mindeddig eredménytelenül. Pedig sürgős lenne. Mivel ha 5 éves korig észreveszik az autizmust, és elkezdik a terápiát, akkor 50%, hogy az érintett teljesen meggyógyul. A nagyváradi Pași Spre Cunoaştere Egyesület Nagyvárad majdnem összes óvodájában megfigyelte a gyermekeket, 13 intézményben 400 gyereknél végezték el az úgynevezett screeninget, és arra jutottak, hogy közülük 70 autizmusgyanús, és további orvosi megfigyelés szükséges, netán terápia elindítása is. Biró Rozália szerint épp ez is mutatja, hogy az önkormányzatnak pénzzel is támogatnia kellene az ilyen szűréseket. Később már csökken a gyógyíthatóság esélye, de amúgy az autistákat nem speciális iskolába kell íratni, hanem pont, hogy normálba, ahol viszont nagyobb odafigyelés szükséges. Biharban még nem működik, de például Nagybányán már van olyan iskola, ahol minden autista gyereket folyamatosan egy-egy mellé rendelt felnőtt felügyel, tanórák alatt és a szünetekben is. Felnőttként aztán javallott folyamatos foglalkozást, rendszeres munkát biztosítani nekik. E tekintetben már nálunk is van valami: Nagyváradon a Wilhelmina központ fogadja őket, munkanapokon 8–16 óra között. Egy autista megfelelő ellátása, kezelése havonta legalább 1000 lejbe kerül egy érintett családnak, és ezt a pluszkiadást jelenleg ők maguk kénytelenek megfizetni. Ezért is sürgős lenne a törvényi keret alkalmazhatóvá tétele és az állami programok elindítása – már öt éve. És az Autizmus Világnapján külön sürgetni is szokták ezt. Mindeddig a vázolt „eredménnyel”…
Gyenge védelem
A tájékoztató más témái között Biró Rozália elmondta: szeptember óta végre – sok unszolás után – a kormány megteremtette annak keretét, hogy megpróbálják visszaszorítani a börtönökben, menhelyeken, nevelési központokban, menekülttáborokban és egyéb kötelező ott-tartózkodásra épülő intézményekben zajló erőszakot. Márpedig az EU-ban épp Románia harmadik helyezett, ami az ilyen helyeken zajló erőszakos cselekmény, kínzás gyakoriságát illeti. Csakhogy végül nem külön felügyeleti szervet hoztak létre, hanem az ombudsman hivatala bővült egy ilyen ügyekkel foglalkozó részleggel. Victor Ciorbea ombudsman pár napja egy konferencián mutatta be, mit végzetek eddig, és ott volt Biró is. Utóbbi elmondta: az ügyosztály ellenőrzéseket végez, ám sajnos csak ajánlásokat fogalmazhat meg, azaz „a javaslatainak mondjuk 10%-át ha gyakorlatba fogják ültetni az intézményekben”. További gond, hogy a területi kirendeltségeiken még fel sem vették az alkalmazottakat eddig. Minden esetre jó tudniuk az érintetteknek, hogy Bihar megye a Fehér megyében működő területi kirendeltséghez tartozik, ott lehet panaszt tenni. A politikus további témaként elmondta: az RMDSZ nőszervezetének képviseletében pár napja Budapesten vett részt a Robert Schumann Intézet konferenciáján, amelynek célja a nők politikai képviseletének erősítése. Ott a Fidesz nőszervezetével, illetve az EPP nőszervezetének alelnökével erősítették kapcsolataikat, illetve kaptak tanácsokat. Biró elmondta: minden romániai pártban nagyobb szerepet kapnak a nők a döntéshozatalban, mint az RMDSZ-ben, úgyhogy sok még a munkájuk. Nem akarnak az RMDSZ-en belül kötelező kvótát a nőknek, viszont úgy véli, pár év alatt nőni fog a képviseletük. Az ő nőszervezetük a következő időszakban arra helyezi a hangsúlyt, hogy képzéseket biztosítson a közéleti szerepet vállaló hölgyeknek.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Nagy tervek, nagy pénzek a PKE háza táján
A magyar kormány1,3 millió eurót adott a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) egy új egyetemi székhely felépítésére, tudtuk meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, melyet Tőkés László, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, Pálfi József, a szenátus elnöke és János Szabolcs rektor tartott. A volt királyhágómelléki református püspök, Tőkés László röviden összefoglalta a nagyváradi magyar nyelvű egyetem létrehozásának történetét, kihangsúlyozva azt, hogy meglátása szerint az egyetem alapítóinak hite és elszántsága az a tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyetem ott tart már, ahol. Tőkés nem rejtette azt sem véka alá, hogy nem tetszik neki, hogy a román kormány egyáltalán nem támogatja a váradi magyar egyetemet. Az elhangzottakból egyértelművé vált, hogy létrejött az a furcsa helyzet, amikor a romániai magyarok adójából vajmi keveset fordítanak a romániai magyar oktatásra, azonban hála a Fidesz-KDNP kormánynak a magyarországi adófizetők pénzéből jut arra is, hogy a Tőkés alapította egyetemet is támogassák.
Tőkés rámutatott arra, mennyire hálásnak kell, legyenek a magyar kormánynak ezért a támogatásért is, melyből várhatóan december közepére felépül a Sulyok István utcában egy új egyetemi székhely. Ebben a tervbe vett székházba működik majd a rektori hivatal, itt kap helyet az egyetem könyvtára, egy egyetemi amfiteátrum, illetve nyolc tanterem. Szó esett azokról a tervekről is, melyeket a PKE vezetősége akar bevezetni a hatékonyabb oktatás elérésére. Felújításra került (szintén a magyar kormány pénzéből) a „kis-lórántffy” néven ismert iskolaépület is, itt egy galériát hoznak létre, a hol a reklámgrafika szakos hallgatót tarthatnak kiállításokat, de más tevékenységet is fognak ott tartani. A tervek szerint ezt a galériát április 12-én fogják hivatalosan megnyitni. A tegnapi sajtótájékoztatón megmutatták az újságíróknak azt a helyet, a hol az új egyetemi székház épül. Itt egyelőre csak a kiásott alap látszik, ám Tőkésék hisznek abban, hogy a határidőre elkészül a szép új székház. A 2015-16-os tanévben vélhetően sikerül beindítani a turisztikai mesterképzést is a PKE-n. Az egyetem vezetősége szemmel láthatóan nemcsak hálás a magyar kormány nagylelkűségéért, de az egyetem működését tekintve elégedett és optimista, s ez már csak amiatt is örvendetes lehet, mert az elmúlt hetekben Váradszerte elterjedt jó pár szóbeszéd arról, hogy több gond akad az egyetem háza táján.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Újraválasztották Kelemen Hunort (RMDSZ-kongresszus)
A magyar, a román, a székely és az EU-himnusszal kezdődött el tegnap Kolozsváron az RMDSZ tizenkettedik kongresszusa, amelyet az Újratervezés címszóval hirdettek meg. A rendezvényen 778 szavazati joggal rendelkező RMDSZ-tag, 150 meghívott és 120 sajtós vesz részt. Az elnöki tisztségért egyedül induló Kelemen Hunort 575 szavazattal 10 ellenében újraválasztották (5 érvénytelen volt), majd módosították az alapszabályt. A megnyitón Victor Ponta román kormányfő és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is megjelent, a romániai, magyarországi és határon túli pártok, európai szervezetek elnöki vagy alelnöki szinten képviseltették magukat, ott voltak a magyar történelmi egyházak vezetői és különböző világi méltóságok.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a megnyitó előtt elmondta: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy „megadja azt a lökést”, amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Olyan pillanatban tartják a rendezvényt, amikor a romániai és az erdélyi magyar társadalomban is sok feszültség, elégedetlenség gyűlt fel a politikusok és a politika intézményei iránt. A kongresszus jelszava, az újratervezés azt jelzi, hogy nem a célokat, az értékeket, hanem mindenekelőtt a politizálás módját kell megváltoztatni. „Sokkal több alázatra van szükség” – jelentette ki az elnök, aki az 1993-ban megfogalmazott célokat tartotta megőrzendőnek. Az RMDSZ ekkor iktatta be programjába az autonómia különböző formáinak az igényét. A román politikusok dicsérnek
A házigazdák – RMDSZ-vezetők és az RMDSZ szavahihetőségét, illetve Kolozsvár multikulturális jellegét méltató Emil Boc polgármester – köszöntőbeszédei után elsőként Klaus Johannis államfő üzenete hangzott el: a huszonöt éves RMDSZ-nek a romániai demokrácia megerősítésében játszott szerepét méltatta, amit a szövetség együttműködésre való nyitottságának és a párbeszédkészségének tulajdonított. Az államfő úgy véli, az RMDSZ és a többi romániai párt közötti párbeszéd vezetett a kisebbségi jogok elismeréséhez és a többség-kisebbség viszonyának javításához Romániában, de van még tennivaló. Johannis az egész politikai osztálynak üzente: a megosztottság nem tesz jót a társadalomnak, a fejlődésnek. Másfajta, a demokrácia alapértékeire építő politizálásra van szükség, szakértelemre, jó kormányzásra. 
Victor Ponta kormányfő, az SZDP elnöke  magyarul köszönt, és azt kérte a szövetségtől, hogy őrizze meg párbeszédkészségét, mert így a magyar közösség valamennyi legitim célkitűzését megvalósíthatja. Azt mondta, hogy maga is nyitott a párbeszédre, és megjegyezte: Johannis államfővé választása után aligha állítható, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket. Alina Gorghiu, az NLP társelnöke megköszönte az RMDSZ választóinak, hogy a tavalyi elnökválasztáson Johannist támogatták (és a magyar szeretlek szóval búcsúzott). Az NLP másik társelnöke, Vasile Blaga szerint ez nemcsak azt üzente az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a Ponta-kormányból, hanem azt is, hogy az NLP-vel közösen kell a politika megújításán dolgoznia, hiszen mindkét politikai erő az Európai Néppárt tagja. Az NLP vezetői hosszú távú, tíz évre szóló együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek. Călin Popescu Tăriceanut megtapsolták, amikor kijelentette, hogy Kolozsvár neve mellől törölni kell a kommunista múltat idéző Napocát. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt elnöke az RMDSZ megbízhatóságát emelte ki, Gheorghe Firtzak rutén képviselő a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának nevében előbb románul, majd magyarul szólt a küldöttekhez, magyar édesanyjára emlékeztetve. Erősítés külföldről
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Fidesz–KDNP nevében köszöntötte „szeretett honfi- és nemzettársait”. Elsőként Orbán Viktor levelét olvasta fel, majd Victor Ponta román kormányfőhöz fordult. „Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása visszamenőleg megkérdőjelezi a restitúciós folyamatot, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen megfélemlítik a magyar oktatókat. Soha nem gondoltuk volna, hogy hivatalos román dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezi majd az autonómiatörekvéseket. Az erdélyi magyarság soha nem kért olyant, amire ne lenne példa az EU-ban. Visszautasítjuk, hogy az erdélyi magyar törekvéseket összemossák a rasszizmussal, szélsőséggel” – mondotta. Semjén Zsolt szerint nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem: „ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akkor elfogadnánk, hogy másodrangúak vagyunk”. Kijelentette: „Nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. A parlamenti képviselet letéteményese az RMDSZ, amelyben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit.” A magyar ügy képviselete Bukarestben a teljes Kárpát-medencei magyarságot segíti; a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi. A magyar pártok támogatják az autonómiatörekvéseket,  „Magyarország önök mögött áll” – mondotta.
Mario David, az Európai Néppárt alelnöke az autonómiáról elmondta, hogy nem jelent fenyegetést az állami stabilitásra, az etnikai identitás megőrzését szolgálja. Az RMDSZ autonómiatervezete az európai modellen alapul, ezért fontos, hogy erről társadalmi párbeszéd alakuljon ki. Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának elnöke a romániai magyar közösséget ért jogsérelmekről beszélt: a közösségi jelképek használatának korlátozásáról, az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásának megkérdőjelezéséről, az etnikai autonómiatörekvések közbiztonsági veszélyforrássá minősítéséről. Mindez elfogadhatatlan egy európai demokráciában, a többségnek meg kell értenie, hogy a kisebbségeki jogok nem rövidítik meg. Támogatásáról biztosította az RMDSZ-t Tóbiás József (MSZP), Schiffer András (LMP) pártelnök is. Felvidékről Berényi József MKP- elnök, Kárpátaljáról Zubánics László és Barta József, Horvátországból Juhász Sándor, a szlovéniai magyarok részéről Horváth Ferenc fejezte ki szolidaritását.  A testvérharcnak vége
Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar párt vezetője is. Az MPP elnöke kijelentette: a testvérharcnak vége. „Nem feszülhetünk egymásnak, amikor a közösségi ügyekért kiállókat retorziók fenyegetik, amikor szimbólumainkhoz való jogunkat csorbítják” – mondotta. Biró az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik.
Kelemen Hunor beszámolója
Az RMDSZ elnöke felelevenítette a négy évvel ezelőtti megválasztásakor tett ígéreteit, és elemezte, hogy ezekből mi valósult meg. Emlékeztetett: az elnökség és az állandó tanács átalakításával kiszélesítették a döntéshozatalt, egyetlen magyar közösség képviselete sem maradt ki a döntések előkészítéséből és azok meghozatalából. Bevonták az ifjúsági szervezeteket és a platformok képviselőit. Létrehozták a nőszervezetet, a Kulturális Autonómia Tanácsot, amely megerősítette a civil szervezetekkel ápolt partnerséget. A román pártokkal párbeszédet folytattak, és a parlamenti demokrácia eszközeit használták. „Ez nem változott, és ezen nem kell változtatni” – jelentette ki Kelemen, aki szerint az RMDSZ a vita elől sohasem menekült, mindig azt vállalta, hogy a romániai magyarság érdekeit képviselje. A román politikai pártok vezetőinek jelenléte a kongresszuson azt is bizonyítja, hogy az RMDSZ-t komoly és megbízható partnernek tartják. Az RMDSZ rendezte a viszonyát a magyar kormánnyal, a Fidesszel és a KDNP-vel, és „ha szükséges, közös álláspontot is ki tudunk alakítani”. A szervezet külpolitikájáról azt mondta: az elmúlt négy évben az RMDSZ proaktív szerepet vállalt az Európai Néppártban, képviselőik révén az Európai Parlamentben, az Európa Tanács különböző testületeiben és az őshonos európai etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségeket tömörítő szervezetben, a FUEN-ben is, amelynek ma már RMDSZ-es alelnöke van. A Minority Safe Pack által megteremtették az európai kisebbségi szolidaritást, s bár „az első nekifutás nem volt sikeres, nem adjuk fel”. Az RMDSZ kormányzati tevékenysége kapcsán felidézte: négy év alatt kétszer voltak kormánykoalícióban: első alkalommal sikerült megakadályozni a székelyföldi és partiumi magyarságot hátrányosan érintő területi közigazgatási reformot, második esetben „elmentünk a falig egy magyar ügy, a MOGYE miatt”; ez a kormány bukásával végződött. Kelemen szerint helyes döntés volt, hogy az RMDSZ a szociáldemokratákkal folytatta a kormányzást, és az is, hogy „magyar érdek miatt” megszakította. A mandátuma alatt lezajlott választásokról elmondta: „az adott helyzetben mindeniken jó eredményeket értünk el”. 2012-ben, már ellenzékben, a hármas magyar–magyar versenyben több polgármesteri tisztséget szereztek meg, mint négy évvel korábban. A parlamenti választásokon „politikai kalandorok tették kockára az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétét”, de nem sikerült térdre kényszeríteni a szövetséget. A tavalyi államfőválasztás alkalmat adott arra, hogy az RMDSZ reális jövőképet mutasson fel mind az ország, mind a magyarság számára: olyan intézményes garanciákat javasoltak a nemzeti közösség identitásának megőrzésére – a regionális és a kulturális autonómiát –, ami az országot nem gyengíti, hanem erősebbé teszi. A székelyföldi autonómiatervezetről nem voltak és nincsenek illúzióik, „látjuk, hogy a román társadalom nehezen érti és nem fogadja el a kisebbségi kérdésnek ezt az intézményes garanciákat nyújtó megoldását”. Nagy gond, hogy az állam különböző intézményei akadályozzák a kisebbségi jogokról szóló törvények alkalmazását, a burkolt újraállamosítás veszélye nagyobb, mint valaha, és a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák – mondotta, és állást foglalt Markó Attila, valamint Nagy Zsolt ártatlansága mellett: szerinte a korrupció elleni harc leple alatt koncepciós vádak is születnek. Emlékeztetett a szimbólumhasználat megkérdőjelezésére, és szót emelt egy többség és kisebbség közötti megállapodás mellett, ami egyszerre tenné kiszámíthatóvá a jelent és tervezhetővé a jövőt. Az RMDSZ csak akkor tudja a munkáját elvégezni, ha belátja, hol tévedett, és tudatosítja, hogy a politika mindenekelőtt közösségszolgálat. Kelemen szerint az RMDSZ szövetségesei továbbra is a magyar emberek, akik kitartottak amellett, hogy ott kell lenni az önkormányzatokban, a bukaresti törvényhozásban és az Európai Parlamentben. 
Vita az újratervezésről
A felszólalók közül sokan elismerték, hogy bizalomvesztést szenvedett el a szövetség, és változtatnia kell politikáján, hogy újraépítse a bizalmi viszonyt az erdélyi magyar közösséggel. Kovács Péter főtitkár szerint rég volt ilyen nehéz helyzetben az erdélyi magyarság: 2004 óta nem szavaztak annyian az RMDSZ-re, mint amennyi szavazatot 2014 őszén Klaus Johannis államelnök kapott a magyaroktól. Az Újratervezés mottót többen is vitatták, mert a GPS-készülékek akkor adják ki ezt a jelszót, amikor a gépkocsi letért a megfelelő útról. Markó Béla volt RMDSZ-elnök, szenátusi frakcióvezető szerint nem az RMDSZ, hanem a romániai demokrácia tévesztett utat. Megrendült a demokráciába és a politikába vetett bizalom, sokan csodára várnak, és ez könnyen lehet egy autoritárius rezsim előszobája – figyelmeztetett. Borbély László politikai alelnök szerint az újratervezésnek az eszközöket kell megcéloznia, mert a szövetségnek nem sikerült megfelelően „eladnia a piacon” az eredményeit. Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ 1989 óta építi az autonómiastruktúráit, ehhez kell visszatérni, és azt kell célul kitűzni, hogy a 2016-os választások után az RMDSZ kormányon legyen. A kongresszus tapssal jelezte szolidaritását Nagy Zsolt egykori távközlési miniszterrel, aki a börtönből írt levelében többek között azt üzente, hogy a közösségért kötelező dolgozni. Székely István szakpolitikákat, Hegedűs Csilla női kvótát kért, Antal Loránd Miért-elnök az ifjúság támogatását. Végül Kelemen Hunor válaszolt a felvetésekre, és ismertette választási programját. Meg kell erősíteni a partnerséget a társadalom különböző részeivel, több közös szervezésre és hatékonyabb számonkérésre is szükség lesz. Tartalmasabb kommunikációt ígért a román többség irányában, valamint közös döntéseket, ám közös kiállást is kért ezek mellé.  Villámgyors szavazás
A titkos szavazás este fél nyolckor kezdődött és alig fél órát tartott, nyolckor már az alapszabály módosításához láttak. A Márton Árpád által ismertetett tervezetet percek alatt elfogadták. Megszűnt a politikai alelnöki tisztség, a főtitkárság helyett pedig újjáalakul a négy éve felszámolt ügyvezető elnökség. Ennek felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot az SZKT júniusi ülésén. A munkálatok ma a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódnak.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Most nem köt szövetséget Ponta megbuktatására az RMDSZ
Az elsőszámú romániai magyar párt most 25 éves, ebből az alkalomból egy, a szövetség történetét áttekintő filmet is csináltak, benne többek között az időközben budapesti miniszterré lett Szőcs Gézával és az RMDSZ-szel szemben saját pártot alapító Tőkés Lászlóval.
„A magyar himnusszal kezdődött el a kongresszus, a román himnuszt és az EU himnuszát, az Örömódát is bejátszották, viszont csak az utoljára felcsendülő székely himnuszt énekelték végig a jelenlevők” — írta a transindexes tudósító, jelezve a politikai szimbólumvilág kárpát-medencei bonyolultságát.
A korrupciós ügyek miatti letartóztatási hullám a román politikai elit szabadlábon lévő tagjai közül többen is mintha udvaroltak volna a kongresszuson az RMDSZ-nek. Bár a magyar párt decemberben kilépett a kormányából, Victor Ponta „jó napot kívánok!”-kal magyarul kezdte a beszédét, aztán a magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte az RMDSZ-t.
A sokak meglepetésére államfővé választott Klaus Iohannis volt pártja, a közvéleménykutatásokat vezető PNL közben éppen az RMDSZ segítségével szeretné minél hamarabb elmozdítani a miniszterelnököt. A liberális pártszövetség alelnöke pénteken felkérte az RMDSZ-t, hogy kössön velük legalább 10 évre szóló partnerséget. Kelemen erre az MTI szerint azt válaszolta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság partnere, így a PNL felkérésére „sem a kosárral, sem menyasszonyi fátyollal” nem válaszol. A liberálisok a PSD ellen benyújtani kívánt bizalmatlansági indítványukhoz is szeretné megnyerni az RMDSZ-t — bár ehhez egyelőre ketten együtt sem lennének elegen.
Magyarországról Semjén, Tóbiás és Schiffer volt ott a kongresszuson vendégként. Semjén Zsolt Orbán Viktor üdvözletét hozta, a magyar kormány és az RMDSZ közötti bizalmi viszonyról beszélt — ami elég nagy különbség a néhány évvel ezelőtt használt szavakhoz képest, amikor a Fidesz az RMDSZ-t gyengítendő akarta saját elképzelései szerint átrendezni az erdélyi magyar politikát. Az RMDSZ kongresszusa újra - az ellenjelölt nélkül induló - Kelemen Hunort választotta pártelnökké. 
(Az 58 perces film az index.hu portálon a fenti című anyagnál megnézhető.
index.hu

Semjén Zsolt beszólt Pontának
Orbán Viktor Fidesz-elnök üzenetével érkezett az RMDSZ kolozsvári kongresszusára Semjén Zsolt KDNP-s vezető, majd a saját nevében félretette az udvariasságot, és „egyenesen beszélve" odamondott az előtte szóló, még a teremben tartózkodó román miniszterelnöknek. 
A Fidesz-elnök levelének felolvasása után, Semjén a román kormányfőhöz fordult, és leszögezte: egy ilyen kongresszuson nemcsak az udvariasság fontos, hanem az egyenes beszéd is. Azután az elhangzottak jegyében felsorolta, mi mindent „nem gondoltunk annak idején": hogy 2015-ben még mindig problémát jelenthetnek a kétnyelvű feliratok vagy a magyar himnusz, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításával visszamenőleg megkérdőjeleződhet a restitúciós folyamat, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen megfélemlítik a magyar oktatókat. 
„Soha nem gondoltuk volna, hogy hivatalos román dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezi majd az autonómiatörekvéseket" – mondta a KDNP-s politikus a román belügyminisztérium közvitára bocsátott tervezetére utalva.
Semjén Zsolt az autonómiatörekvésekre utalva megismételte erdélyi látogatásai alkalmával többször hangoztatott érvelését, miszerint az erdélyi magyarság nem kér olyat, amire ne lenne példa az EU-ban, „amit másoknak lehet, nekünk is lehet, ami másoknak jár, nekünk is jár". A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt „rendezett, bizalmi" viszonynak minősítette.
Erdély.ma

Agyondicsérték a meghívottak az RMDSZ-t a kolozsvári kongresszuson
A politikai újratervezés szükségességének felismerése jegyében zajlik Kolozsváron az RMDSZ 12. tisztújító kongresszusa.
A kincses városi Diákművelődési Házban pénteken délelőtt megkezdődött tanácskozás munkálatainak elején – sorrendben – felcsendült a magyar, a román és a székely himnusz, valamint az Örömóda.
A magyar Himnuszt diszkréten, a székelyt már tele torokkal énekelték a küldöttek, ez azonban ezúttal valószínűleg nem vált ki szankciót a hatóságok részéről. Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke nagy derültséget keltett, amikor a meghívottak bemutatásakor „Emic" (kicsi – szerk. megj.) Bocként konferálta fel Kolozsvár polgármeserét, akit ráadásul Nagyvárad elöljárójaként említett.
Kelemen Hunor megyénként sorolta fel és üdvözölte a küldötteket. A szövetségi elnök szerint az alakulat bebizonyította az elmúlt huszonöt évben, hogy lehet rá számítani, hogy egyensúlyteremtő tényező tud lenni, sőt szerinte kiváló aktor lehetne arra, hogy béke, egyetértés legyen a Kárpát-medencében.
A politikus a rendezvény megnyitása előtt tett sajtónyilatkozatában úgy vélekedett: a kongresszusnak az az igazi tétje, hogy ,,megadja azt a lökést", amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Szerinte nem a célokat, az értékeket, hanem elsősorban a politizálás módját kell megváltoztatni, és sokkal több alázattal viseltetni a közösség és céljai iránt.
Emil Boc – „Hunor elnök úrként" köszöntve az RMDSZ elnökét – megtiszteltetésnek nevezte, hogy a szövetség Erdély fővárosát választotta nagygyűlése helyszíneként. Az elöljáró olyan multikulturális városként mutatta be Kolozsvárt, ahol egyetértésben él egymás mellett román, magyar, német és más nemzetiségű polgár.
Klaus Johannis államfő üzenetét Laurențiu-Mihai Ștefan elnöki tanácsos tolmácsolta. Az elnök szerint üdvözlendő és értkelendő, hogy a szövetség hozzájárult a romániai politikai stabilitáshoz, a többség és kisebbség közötti példás együttéléshez. „Nemzetiségüktől függetlenül a román állampolgárok teljesítményt, haladást várnak a politikai osztály vezetőitől" – hangsúlyozta túlságosan érdekfeszítő üzenetben nem bővelkedő üdvözletében Johannis.
Victor Ponta magyarul is jó napot kívánt az RMDSZ-es tanácskozás résztvevőinek, bevallottan tanácsosa, Frunda György javaslatára. A miniszterelnök újfent a romániai magyarság egyetlen legitim képviselőjének nevezte az alakulatot, amely szerinte a választások alkalmából szerzett jogosítványt erre vonatkozóan.
Ponta külön megköszönte az RMDSZ-szel folytatott kormányzás idején a kabinetében helyet foglalt magyar miniszterek munkáját. „Arra kérem önöket, hogy a következő 25 évben is őrizzék meg párbeszédképességüket, hiszen az elmúlt negyed évszázad bebizonyította, hogy a konfrontáció, a szélsőségesség nem vezet sehová. A párbeszéd az út és a megoldás" – hangsúlyozta a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Ponta sokatmondó megjegyzést tett, amikor közölte: a német nemzetiségű Klaus Johannis államfővé választása nyomán senki nem állíthatja, hogy Romániában diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes első körben Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. A miniszterelnök külön megköszönte Kelemen Hunornak, hogy négyéves elnöki mandátuma idején partnerként dolgozhattak együtt nemzeti ügyekben.
Már a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökeként Semjén az erdélyi magyar közösség sérelmeit sorolva bírálta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kara létrehozásának akadályozását, valamint azt, hogy a román belügyminisztérium nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az autonómiatörekvéseket.
„Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más nemzetnél sem, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Ha erről lemondanánk, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú európai polgárok vagyunk" – utalt az önrendelkezési igényre a miniszterelnök-helyettes, a romániai magyar közösség képviselete letéteményesének nevezve az RMDSZ-t.
Szerinte nemcsak rendezett, hanem bizalmi viszony van a szövetség és a magyar kormány között. Semjén úgy vélte, az RMDSZ természetszerű kapocs kell legyen Magyarország és Románia között, mivel román és magyar érdek az együttműködés. Különben a Fidesz részéről senki nem tette tiszteletét a kongresszuson.
Egyébként a szövetség kongresszusainak forgatókönyvétől kissé eltérve a meghívottakat maga Kelemen Hunor konferálta fel, külön üdvözölve például, amikor a sok férfipolitikus után egy hölgynek is megadhatja a szót.
Alina Gorghiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke meggyőződésének adott hangot, miszerint a román állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül másfajta politizálást, mércét várnak a hazai közszereplőktől. Szerinte a PNL-hez hasonlóan az RMDSZ is képes a választók által szorgalmazott változásra.
„Amikor a politikai pártok kudarcot vallanak, maga a demokrácia vall kudarcot, és megnyílik a tér a szélsőséges, mérgező alakulatok előtt" – figyelmeztetett, bevallva: Victor Pontától eltérően egyetlen szót tud magyarul, ez pedig a szeretlek.
Vasile Blaga, a PNL másik társelnöke először is gratulált az alapítása 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-nek „születésnapja" alkalmából. Az előtte szólókhoz hasonlóan Blaga is lerótta a tizteletköröket a szövetség előtt, megtéve a szokásos dicséreteket az alakulat hagyományos szavahihetősége, megbízhatósága kapcsán, sőt ahhoz is gratulálva, hogy a Kelemen vezette alakulat az egyetemes emberi jogokat tűzte zászlajára.
Gorghiuval ellentétben Blaga nem kertelt, hanem felkérte az RMDSZ-t, hogy a PNL-lel közösen helyezzék el egy középtávú, tízéves politikai partnerség alapkövét. Mindez nem volt más, mint „felhívás keringőre", azaz a Ponta-kabinet megbuktatásának kísérletére. Blaga amúgy úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek nem kell kudarcként felfognia, miszerint a tavaly novemberi államfőválasztáson urnák elé járult erdélyi magyarok túlnyomó többsége Johannis neve mellé ütötte a pecsétet.
Adorjáni Dezső, az erdélyi evangélikus-lutheránus egyház püspöke nem érkezett üres kézzel a kongresszusra. A 25. születésnapját ünneplő szövetség számára – elsősorban a szójáték kedvéért – szőttest, mégpedig háziszőttest, valamint géppel szőtt szövetet hozott, utóbbit látványosan szét is tépte. „Ne feledjük, mi nem egy politikai érdekszövetség vagyunk, hanem sajátos sorsközösség által öszeszőtt, ötvözött érdekközösség" – hívta fel a figyelmet az egyházi elöljáró.
Adorjáni fontosnak tartotta emlékeztetni arra, hogy az RMDSZ képviselői 1992 októberében éppen Kolozsváron, a Szent Mihály templomban esküdtek fel az erdélyi magyar közösség érdekeinek érvényesítésére, az autonómiára. Hozzátette: az akkori eskü nem csupán feljogosítja, hanem kötelezi a szövetség politikusait ezeknek a céloknak a megvalósítására.
Mario David, az Európai Néppárt alelnöke beszédében hangsúlyozta, a magyar közösség autonómiaigénye semmilyen formában nem veszélyezteti az ország biztonságát, teljes mértékben tiszteletben tartja az európai törvényeket, európai minát követ és a közösség megmaradását szolgálja.
Călin Popescu-Tăriceanu, a nemrég alakult Liberális Reform Párt (PLR) és a bukaresti szenátus elnöke elöljáróban azzal kezdte, hogy odaszúrt Emil Boc polgármesternek, szerinte ugyanis a kommunista szellemiségét idézi, hogy a kincses város román elnevezése még mindig megőrizte a Cluj-Napoca összetételt.
„Tudják, miért nem nevezik Konstancát Tomisnak is? Mert ott nincsenek magyarok" – jegyezte meg, felkérve Bocot, hogy a normalitás nevében a megyeszékhely térjen vissza a Cluj megnevezéshez. A volt kormányfő hálát adott annak, hogy a németekkel és zsidókkal ellentétben a Ceaușescu-diktatúrának nem sikerült kiárusítania a romániai magyarokat is, szerinte mindez elsősorban annak tudható be, hogy a Kádár János vezette kommunista Magyarországnak nem volt pénze megvásárolni őket.
A politikus a populista, demagóg politizálást ostorozva egyformán bírálta régi ellenfelét, Traian Băsescu volt államfőt és a korrupcióellenes ügyészség hadjáratát is. Tăriceanu végszóként reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ-szel közösen sikerül kiépíteni egy olyan Romániát, amelynek valamennyi polgára „ugyanolyan lojalitást tanúsít ama ország iránt, amelyben él."
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke a román politikai élet legállandóbb, legstabilabb szereplőjének nevezte a házigazda alakulatot, amely a román–magyar viszony megkerülhetetlen szereplőjévé is vált. „Az egész Kárpát-medence magyarsága számára mutat példát az RMDSZ összefogást követő politikája" – hangoztatta az ellenzéki politikus, Semjén Zsolthoz intézve szavait a megosztó politika megszüntetését szorgalmazva.
Tóbiás szerint autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés, ennek jegyében fontosnak nevezte, hogy Magyarország és Románia rendezze viszonyát, és induljanak be a kétoldalú tárgyalások. Az anyaországi politikus azt kívánta a szövetségnek, hogy a következő évtizedekben „szervezzen, szerezze és tartsa meg a magyar emberek bizalmát és támogatását". Kelemen Hunor azzal köszönte meg a jókívánságokat, hogy az RMDSZ kész mindenben segíteni az MSZP-nek, „csak szóljon".
Az utóbbi időben pártja alapítójával, a börtönbüntetését töltő Dan Voiculescu üzletember-politikussal hűvös viszonyt ápoló Daniel Constantin, a román Konzervatív Párt (PC) elnöke is „megvillogtatta" magyarnyelv-tudását, sok sikert kívánva „Hunornak". Nem szalasztotta el az alkalmat, hogy modellnek nevezze Romániát a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén, ennek kapcsán Kelemen később szkepticizmusát fejezte ki.
A többek között Kós Károly Kiáltó szó című kiáltványából idéző Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés az anyaországi politika számára is követendő példa.
Szerinte is összekötő kapocs az RMDSZ a két szomszédos ország között. „Románoknak és magyaroknak be kell látniuk, hogy az európaiság nem jelenti a hagyományok feladását. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, eszköz egy nemzeti kisebbség megmaradása szempontjából, éppen ezért az LMP támogatja az RMDSZ tavaly szeptemberben kidolgozott autonómiatervezetét" – jelentette ki Schiffer, aki a sepsiszentgyörgyi incidensre utalva megengedhetetlennek nevezte, hogy Európában bárkit megbüntessenek a magyar Himnusz elénekléséért.
A zöldpárt vezetője ugyanakkor arra is megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a Tisza vízgyűjtő medencéjét is veszélyeztető verespataki ciántechnológiás bányaprojekt jelentette kockázatokra. „Nincs olyan pillanatnyi haszon, amelyért feláldozhatók a természeti értékek a globális társaságok nyomulása kedvéért" – szögezte le az ellenzéki politikus, román–magyar összefogást sürgetve a bányaterv gyakorlatba ültetésének megakadályozása, a ciántechnológia európai betiltása érdekében.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az együttműködés, a közös fellépés fontosságát hangsúlyozta, szerinte ez a titka a „többség fala" áttörésének. A politikus megköszönte az RMDSZ-nek, hogy a szlovákiai magyar pártszakadás – a Most–Híd vegyespárt létrehozása – idején kiállt az MKP mellett.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy európai ország belügyminisztériuma közbizonsági kockázatnak nyilvánítson egy olyan demokratikus, európai igényt, amelyet egy kisebbségi közösség megfogalmaz. Szerinte az RMDSZ nem csupán a romániai magyar közösség érdekvédelmi szervezete, hanem a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezéssel vállalta, hogy harcba száll az Európai Unió valamennyi kisebbségi közösségének jogaiért.
„A testvérharcnak vége, készek vagyunk lezárni egy korszakot" – szögezte le felszólalása elején Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint lényeges dolgokban az egységnek kell érvényesülnie. „Ma nem egymásnak kell feszülnünk, amikor a megmaradás a tét, amikor a kivándorlás mellett az itthon maradottak egzisztenciális problémákkal küszködnek, amikor jogainkat sárba tiporják" – fogalmazott a pártelnök.
Biró szerint az RMDSZ felelős közösségi vezetőként érdekelt az együttműködésben. „Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség a magyar közösség iránt – ezek a vezérelvek, melyek mentén dolgoznunk kell. Ebben a munkában az RMDSZ mindig számíthat a polgári pártra" – jelentette ki az RMDSZ-szel stratégiai partnerséget ápoló MPP elnöke.
Egyébként a Dan Diaconescu fémjelezte román néppárthoz és a Jobbikhoz hasonlóan az RMDSZ kongresszusára nem hívták meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőjét sem.
Krónika (Kolozsvár)

A romániai egyházi restitúció hiányosságairól Strasbourgban
Bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosaiknak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát – mondta Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő tegnap Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen.
A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett az ET-hez való csatlakozásakor. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Romániát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermekek anyanyelvi oktatására”. Sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és leszögezte: ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)