November 28-án fogadta Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjét Markó Béla államminiszter. A találkozón az európai integrációs kérdésekről, a még hátralevő uniós feltételek teljesítéséről tárgyaltak. Markó Béla elmondta: „Konkrét kérdésekről is beszéltünk, mint a kisebbségi törvény, a gazdasági fejlesztési régiók, és a regionális fejlesztés kérdése.” /Orosz Anna: Markó-Scheele találkozó a Victoria-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

A KITTI Háló a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió ifjúsági szervezeteit fogja össze. A Jánoshalmán megrendezett konferencián Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye küldöttei is részt vettek. A konferencia célja közelebb hozni egymáshoz a kistérségek ifjúsági szervezeteit, közös beszélgetéseket, előadásokat szervezni. Előadást hangzott el az Európai Bizottság által elfogadott, az ifjúságot megcélzó Fehér Könyvről, elsősorban nekik próbál tanácsokat adni problémáik megoldásához. A helyi küldöttségek kijelölték a kapcsolatfenntartókat és az információs központokat. /Vincze Róbert: KITTI Háló-találkozó Jánoshalmán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Exkluzív interjút közölt az Adevarul című bukaresti lap Gál Kingával, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnökével. Meg tudná magyarázni a Moscovici-jelentés főleg a nemzeti kisebbségek autonómiájához kapcsolódó módosításainak főbb műszavait? – hangzott a kérdés. Gál Kinga leszögezte, hogy „e műszavakat Romániában sosem magyarázták meg. Tabuk, vannak, hamis magyarázatok, meg nem értett szakszók. E szavak nem okozhatnak semmi bajt, és az Európai Unióban helyesen értelmezik őket, Romániában azonban veszélyeseknek tartják és bizonyos értelemben misztifikálják.” „Például a szubszidiaritás az EU alapelvei közé tartozik és azt jelenti, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol létrejönnek, hiszen az ott élő emberek tudják a legjobban, hogy mik a gondok és miként lehet őket megoldani.” „Egy másik elv az önkormányzás, azt jelenti, hogy a szerveket, intézményeket, amelyek a magyar közösségek ügyében döntenek, a választás demokratikus elve alapján kell létrehozni, miután kikérik a magyar kisebbség véleményét, hiszen ilyen dolgokban konzultálni kell velük.” – Mit kell tennie Bukarestnek, hogy a Moscovici-jelentésben lévő módosító javaslatok teljesüljenek? – kérdésre Gál Kinga kifejtette, Léteznie kell a központi kormány által pénzelt magyar egyetemnek. „A kisebbségi törvény azért került előtérbe, mert az Európa Bizottság megdicsérte Romániát”, Románia ugyanis kijelentette, hogy elfogadják a tervezetet, amelyben szerepel a kulturális autonómia koncepciója. Valójában másnap a szenátusban elutasították a tervezetet. /R. Gy.: Román sajtószemle. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 13./

Brüsszelben azt fontolgatják, hogy esetleg közvetlenül az Európai Bizottság veszi át a Romániának szánt pénzösszegek kezelését. A legsúlyosabb a helyzet az ifjúsági programok terén, amelyek támogatását az észlelt szabálytalanságok miatt fel is függesztették. 2007-től kezdődően évente négymilliárd euróval támogatna az Európai Unió különféle romániai programokat, ám a pénzalapok kezelését illetően Brüsszel nem bízik a románokban. A napokban jelentették be, hogy egymillió eurót visszakér Romániától az Európai Bizottság. A pénzt ifjúsági programokra szánták, ám az összegek előírásszerű elköltését Bukarest nem tudja megfelelően igazolni. Román részről viszont azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak kellene még mintegy 2,5 millió eurót fizetnie a 2003–2005-ös, Brüsszel által elfogadott ifjúsági programok finanszírozására. Ebben az évben negyven vizsgálatot végeztek az EU-pénzek romániai felhasználása ügyében, és 27 külföldi támogatású program esetében találtak szabálytalanságokat. /Brüsszel akarja kezelni a Romániának szánt pénzeket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A Nobel-békedíjas Elie Wiesel író mellett öt Nobel-díjas, egy Abel-díjas és két Wolf-díjas tudós, valamint közel hetven akadémikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a kolozsvári, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindítását sürgetik. A levelet José Manuel Barossónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek címezték. Az aláírók kitértek arra, hogy a magyar fiatalok számaránya jóval alacsonyabb a romániai felsőoktatásban a magyarság romániai számarányánál. Megemlítették, hogy több európai országban sikeresen működnek állami egyetemek a kisebbségek nyelvén. A dokumentumot sajtótájékoztatón mutatja be a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Román tudósokat is felkértek a dokumentum aláírására, de ezt valamennyien elutasították. /Gazda Árpád: Akadémikusok küldtek nyílt levelet Bukarestbe és Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Mind a nemzetközi közvélemény, mind a romániai civil társadalom felháborodással fogadta a szenátus február 9-i döntését, amellyel megakadályozták, hogy az egykori Országos Korrupcióellenes Ügynökség (OKÜ–PNA) működési szabályzata oly módon változzon meg, hogy az új testület, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH–DNA) akár honatyákat is érintő korrupciós esetekkel foglalkozó intézményként működjön. Külön-külön kíván a pártokkal konzultálni Traian Basescu elnök a kormányrendelet szenátusi visszautasítása nyomán kialakult helyzetről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levelet intézett az államfőhöz, arra kérve Basescut, küldje vissza a parlamentbe a tervezetet újratárgyalás végett. A civil szervezetek szintén azt kérték Traian Basescutól, ne hirdesse ki az ezzel kapcsolatos törvényt. Az Európai Bizottság bukaresti képviselete is aggodalmának adott hangot a szenátus döntésével kapcsolatban. A testület közleménye szerint ez visszalépésnek számít a megvesztegetés elleni harcban. Az öt jelen lévő RMDSZ honatyából ketten igennel voksoltak, ketten tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. /Visszalépés a korrupcióellenes harcban. Basescu konzultációra hívta a pártokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) létrehozására vonatkozó rendelet szenátusi elutasítását számos civil szervezet, valamint Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei is élesen bírálták. Az Európai Bizottság is elemzi a rendelet elutasításának következményeit. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő kérésére Traian Basescu államelnök egyeztetésekre hívta meg a politikai pártokat. A demokraták alelnöke, Ioan Oltean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánykoalíció ne tudja mozgósítani honatyáit egy ennyire fontos jogszabály elfogadtatása érdekében. Ion Iliescu PSD-szenátor szerint megengedhetetlenek a nagykövetek bírálatai, közben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette: pártja kész megszavazni a sürgősségi rendeletet, amennyiben az visszakerülne a parlamentbe. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nem megfelelő az igazságügy-miniszter kapcsolata a parlamenttel, ezzel magyarázható a sürgősségi rendelet elutasítása. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a kormánykoalíción belüli kommunikációs zavarral indokolta a rendelet elutasítását. /Heves nemzetközi reakciókat váltott ki a DNA létrehozására vonatkozó rendelet elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Nincs a magyar kormánynak álláspontja azzal kapcsolatban, hogy támogatja-e a Bolyai Egyetem újraindítását, közölte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az MTI annak kapcsán kérdezte az államtitkárt, hogy Hantz Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik adjunktusa a napokban a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért és állami támogatásáért emelte fel szavát, és az ügyben levéllel fordult az Európai Bizottság elnökéhez is. /Nincs magyar kormányálláspont a Bolyai Egyetem kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

A román-magyar gazdasági együttműködéssel megbízott kormányközi vegyes bizottság működési szabályzatát írta alá március 9-én Bukarestben Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott román miniszter és Gilyán György magyar gazdasági államtitkár. „Az Európai Unió jelenlegi határain kívül Románia Magyarország első számú kereskedelmi partnere, főként ha az export szempontjából nézzük” – értékelte Gilyán György. Románia és Magyarország között a kereskedelmi forgalom volumene 2005-ben elérte a 2 milliárd eurót, 2004-hez képest 28,51 százalékkal nőtt. A bizottságon belül három munkacsoportot is létrehoztak, amelyek a legfontosabb területek – energetika, szállítás, kis- és középvállalatok együttműködése – fejlesztésén dolgoznak majd. A Nabucco gázvezeték megépítésében, amely összekötné Törökországot Ausztriával, mind az öt partnerországnak szorosan együtt kell működnie. A Nabucco-terv kivitelezésének szükségességéről Románia és Magyarország közös állásfoglalást nyújtott be az Európai Bizottsághoz. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kereskedelmi partnerség. Winkler-Gilyán közös állásfoglalás a Nabucco-gázvezeték kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Bodó Barna, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az egyetemi szenátus visszautasította a magyar karok és tanszékek létrehozását. A matematika-informatika karon, amelyen belül az ősszel kitört az első nyilvános nézeteltérés a dékáni hivatal és a magyar tagozat között, március 16-án volt egy kari ülés. Ezen tárgyalták azt a kérést, hogy a klasszikus kar helyett a román, magyar és német tagozatok váljanak külön, de a román többség ezt leszavazta. Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke, Andrei Marga helyettese megtiltotta a kollégáknak a vélemény-nyilvánítást arról, hogy akarnak-e vagy sem magyar tagozatot, és egyesek tiszteletben tartották ezt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ levelet juttatott el az Európai Bizottság elnökének. Ameddig nem kaptak nemzetközi pártfogást, az egyetem vezetősége nem vette figyelembe a BKB-t. Akkor osztotta ki az első fegyelmit, amikor kiderült, hogy nagy nemzetközi erőket képes megmozgatni a BKB. Az egyetem vezetőség nem tudta kezelni ezt a helyzetet, perekkel fenyegetőzött. Bodó Barna meggyőződése, egy vagy két éven belül meglesz az önálló magyar egyetem. A mostani vezetőség teljesen lejáratja magát. /Pataky Lehel Zsolt: Előbb utóbb csak lesz egyetemünk. Interjú Bodó Barnával, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

A Szabadság munkatársának a napilap EU-Világ mellékletében megjelent „egészséges kritikát” megfogalmazó írásai alapján az Európai Bizottság (EB) bukaresti küldöttsége úgy döntött, 2005-re Kiss Olivérnek ítéli az Európai Riporter elnevezésű díj harmadik helyét. Kiss Olivér rovatvezető Jonathan Scheele, az EB bukaresti küldöttségének vezetője és Anca Boagiu integrációs miniszter jelenlétében Bukarestben vette át a díjat. /Európai díj Kiss Olivérnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

„Most elégedett vagyok, mert emelt fővel jöhettem Brüsszelbe, nem úgy, mint mandátumom elején, egy évvel ezelőtt” – nyilatkozta Brüsszelben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélését követően. Tariceanu a Traian Basescu államfő vezette romániai küldöttség tagjaként vesz részt az Európai Tanács március 23-án kezdődött csúcsértekezletén. Tariceanu szerint az európai liberálisok részéről nagyon határozott támogatásra számíthat Románia és Bulgária a 2007. január 1-jei csatlakozás szempontjából. Traian Basescu szintén a 2007-es csatlakozási dátum mellett lobbizott Brüsszelben. Az államfő szerint a Romániával szembeni közhangulat 2005-höz képest jó irányba változott. Március 23-án zárta kétnapos bukaresti, tájékozódó jellegű látogatását, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős igazgatója, Michael Leigh. Leigh a korrupcióellenes harcot nevezte az ország első számú prioritásának. November 1-jétől csupán vízummal léphetnek Románia területére Moldva Köztársaság állampolgárai – jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, miután aláírta a két ország közötti megállapodást. „Románia köteles bevezetni ezt az örömtelen intézkedést az EU-s csatlakozás érdekében felvállalt kötelezettségei miatt” – értékelte a miniszter. Blaga azt kérte a Külügyminisztériumtól, a magyarországi mintához hasonlóan, tegyen meg mindent azért, hogy a moldvaiak kedvezményezett eljárással kaphassanak vízumot. /Gujdár Gabriella: Emelt fővel az EU-ba? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Az Európai Unió a jelen pillanatban szinte éppen úgy elzárkózik autonómiaköveteléseink elől, mint maga Románia – számolt be brüsszeli látogatásáról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a kulturális autonómiára itthon, párbeszéd útján kell megoldást találni. Wenceslas de Lobkowitz, az EB Bővítési Hivatala romániai főosztályvezetője vagy Elmar Brok, az EP Külügyi Bizottságának elnöke szerint nem lehet szó arról, hogy az EU Románia csatlakozásának a feltételévé tegye Székelyföld autonómiájának a törvény általi biztosítását. Tőkés László leszögezte: az autonómiát nekünk magunknak kell kiküzdenünk, teljes összefogással és kitartással, a többségi politikai erőkkel való párbeszéddel. /Simon Judit: Tőkés felismerte: az autonómiát itthon kell kivívni. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) mintegy 30 alkalmazottja élő láncot alkotott az intézmény székháza előtt, így jelezve, hogy Constantin Ticu Dumitrescut támogatják a testület elnöki tisztségének betöltésére. Az alkalmazottak petíciót írtak alá Dumitrescu támogatására, ezt elküldik az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és az Európai Bizottság bukaresti delegációjának is. Tiltakozásának adott hangot több ismert romániai civil szervezet is. Az alkalmazottak akkor kezdték el akciójukat, amikor Dumitrescu elmondta: fenyegető telefonhívásokat kap szekusoktól, a hírszerzéstől. „Dumitrescu félreállításával, az NLP–DP protokollum megszegésével, a partnerek előtt vállalt kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával a DP egyértelműen megerősíti, hogy távozni kíván a D.A. Szövetségből”, fogalmaz Motreanu, az NLP főtitkár. Tariceanu kormányfő távozásra szólította fel Turianut. Tariceanu szerint az eset mélységesen megrendítette a liberálisok és a demokraták közti bizalmat. Corneliu Turianu kijelentette: esze ágában sincs visszalépni. /Felsorakozik a civil társadalom Dumitrescu mögé. Koalíciós válsághoz vezethet az átvilágító bizottsági „puccs”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága április 1-jén Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Az ülés után Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy június elején egy újabb székely sereglést szerveznek, de most a helyszín Gyergyóditró lesz. „Június elejére terveztük a Székely Nagygyűlést, az országjelentés elfogadását követően, így ez az összesereglés már a jelentés tudatában fog megtörténni” – mondta Csapó, aki hozzátette, az SZNT több ízben figyelmeztette az Európai Bizottságot, az ENSZ-t arra, hogy ne vigyék be a feszültségeket az EU-ba, tehát Románia EU- csatlakozása előtt legyen megoldva a székelyföldi területi autonómia kérdése. „Érdekünk, hogy Románia minél hamarabb belépjen az EU-ba, de az nem érdekünk, hogy erre azelőtt kerüljön sor, mielőtt Románia törvény által garantálná a székelység autonómiáját” – mondta Csapó. Csapó József közölte, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott kiáltványt elküldték az Európai Parlament elnökének, alelnökeinek, frakcióvezetőknek, kérve újbóli támogatásukat a székelyföldi autonómia-törekvésekben. Csapó József megerősítette a sajtóban megjelent információkat, miszerint Traian Basescu államelnök azért nem vett részt a március 15-i udvarhelyi Székely Nagygyűlésen, mert az SZNT vezetősége nem mondott le a kiáltványról. Csapó emlékeztetett, Szász Jenő meghívta az államelnököt a Székely Nagygyűlésre. „Ezen találkozó után elhangzott, hogy ennek érdekében egy bizonyos együttműködésre van szükség…Azonban a kiáltvány szövegének módosításába nem egyeztem bele” – vallja Csapó. Az is elhangzott, hogy Basescu csak akkor utazik el március 15-én Székelyudvarhelyre, ha nem olvassák fel a kiáltványt. Az SZNT elnöke szerint még március 14-én este is heves vita alakult ki erről a kérdésről, de Csapó József határozottan elutasította, hogy a kiáltványt visszavonják, mivel, mint fogalmazott, „a kiáltvány alku tárgyát nem képezi”. /Az SZNT egy újabb Nagygyűlést tervez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Határozatképtelenné tették távozásukkal a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának ülését Szász Jenő, Farkas Csaba és Dancs Lajos, akik nem voltak hajlandók megszavazni a találkozó egyik napirendi pontját Sepsiszentgyörgyön. Mindhármukat érintette a napirendi pont, mert az ÁB többsége elvi összeférhetetlenség okán kérte a politikai pártokban (Magyar Polgári Szövetség) és civil szervezetekben (SZNT) egyaránt tisztséget betöltő személyek státuszának rendezését. A távozó Szász elnöke az MPSZ-nek és alelnöke az SZNT-nek, Farkas a székelyudvarhelyi MPSZ vezetője, szintén SZNT-alelnök, s még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is ÁB-tag, Dancs pedig vezető tisztséget tölt be az udvarhelyi MPSZ-ben és jegyzője az SZNT-nek. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy eddig kétszer is kérte az összeférhetetlenség napirendi tárgyalását, de csak az utóbbi időben támogatták ezt a széki szervezetek képviselői. /Domokos Péter: Összeférhetetlenségi vita az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Calin Popescu-Tariceanu meglepőnek nevezte Traian Basescu elnök nyilatkozatát, miszerint megbánta, hogy őt nevezte ki miniszterelnöknek. Basescu a tévében kijelentette: „őszintén megbántam a kinevezését.” Az államelnöknek a miniszterelnök és kormány tevékenységére vonatkozó nyilatkozatai „megszokottá váltak”, de most, mikor Románia az Európai Bizottság elismerésének örvend, meglepően hangzanak – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu. Liberális oldalon az elnök kijelentései felháborodást váltottak ki. /Isán István Csongor: Basescu megbánta, Tariceanu meglepődött. Az államfő szerint a liberális miniszterelnök nem vált partnerévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Április 6-án a kormányfők közös szándéknyilatkozatával zárult a délkelet-európai miniszterelnökök csúcstalálkozója Bukarestben. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) soros elnökségét betöltő Románia által kezdeményezett rendezvény a CEFTA bővítésére vonatkozó tárgyalásokat célozta. Az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia-Montenegró, Koszovó, Románia, illetve a különböző uniós intézmények által aláírt nyilatkozat az első közös politikai jelzés a délkelet-európai szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére vonatkozóan. Olli Rehn bővítési biztos szerint az EB mindenben támogatja a kezdeményezést. /Gujdár Gabriella: Megadták a startot a CEFTA bővítésére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szórólapokat osztogat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Hantz Péter kifejtette: még terveznek hasonló látogatásokat romániai nagykövetségeken, és készek további hazai és nemzetközi információs körutakat tenni. Az oktatókból álló BKB nyilvános felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy elektronikus levélben keressék meg Ollie Rehn uniós bővítési biztost, és írják meg neki az általuk észlelet kisebbségi jogkorlátozásokat. /B. T.: Újabb lobbikörúton a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Dél-Tirolban lobbizott a székelyföldi autonómiáért Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó Michl Ebner EP-képviselő meghívására utazott az olaszországi autonóm régióba. Az SZNT elnöke megismerte az olaszországi német lakosság területi önkormányzásának elméletét és gyakorlatát, majd tájékoztatást adott a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, a székely nagygyűlés kiáltványáról. Csapó kifogásolta az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn legutóbbi megállapítását, mely szerint az országjelentésben nem merülnek fel problémák a romániai magyarsággal kapcsolatosan. Ebner képviselőt felkérte, támogassa a továbbiakban is az EP-ben Székelyföld autonómiáját. /(-kas): A székelyföldi autonómia támogatását kérte (Csapó Dél-Tirolban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

Olli Rehn bővítési EU-biztoshoz írt közös levélben erősítette meg az Európai Parlament két magyar delegációvezetője, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ), hogy kész támogatni Románia 2007. január 1-jén történő belépését, ha az Európai Bizottság májusban nyilvánosságra kerülő országjelentése is megerősíti felkészültségét a tagságra. Schöpflin György (Fidesz–MPSZ) közölte, hogy az EP-ben készül egy másik levél is, amelyben szintén felvetik a romániai magyar kisebbség több problémáját. Utóbbit a néppárti magyar EP-tag reményei szerint képviselők széles köre írja majd alá, mielőtt eljuttatják Rehnhez. Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt. Az egyházi restitúció is mindössze 3 százalékban valósult meg. A magyar nyelvű állami felsőoktatás helyzete ugyancsak problematikus Romániában. Az aláíró képviselők szeretnék elérni, hogy a Rehn-jelentés a korábbiaknál hangsúlyosabban utaljon a kisebbségi problémák megoldásának szükségességére – szögezte le Schöpflin György. /Magyar EP-lobbi a kisebbségi jogokért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt küldöttségével való találkozó után kijelentette, hogy Románia be fogja tartani a kisebbségekre vonatkozó európai szabványokat, de nem válhat kísérleti tereppé olyan jogok alkalmazásában, amelyeket más országok nem biztosítottak nemzeti kisebbségek számára. Gál Kinga euro-képviselő kijelentette a DP elnökével folytatott megbeszélés után, hogy a romániai magyar kisebbség jogainak kérdését felvetette mind az Európai Bizottságban, mint pedig az Európai Néppárt küldötteinek Traian Basescuval való találkozóján. /“Románia nem kísérleti terep”. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Tizenhét erdélyi magyar civil szervezet, két RMDSZ-es honatya és a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány kezdeményezésével levélíró kampány indult Olli Rehn bővítési biztos felé. Cél volt meggyőzni az Európai Bizottság hivatalnokát arról, hogy vegye bele a romániai magyarság problematikus ügyeit jelentésébe. Közel ötezren szólították meg a bővítési biztost ebben a témában. A jelek szerint Rehn biztost nem érdeklik az erdélyi magyar problémák: a kisebbségi törvény megszavazásának elmaradása, a választási törvény diszkriminatív kitételei, az egyházi restitúció lassú üteme, a magyar felsőfokú oktatás hiányosságai. Az 1976-ban létrehozott Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF, www.hhrf.org) is így kezdte. Három évtizeddel ezelőtt amerikai magyar fiatalok szerveztek egy tüntetést, a New York-i román ENSZ-misszió előtt tiltakozva az országban hozott magyarellenes intézkedések ellen. Az Egyesült Államok kormányát és kongresszusát bombázták kéréseikkel: tízezrek írtak levelet, amiben kérték a washingtoni adminisztrációt és törvényhozást, hogy vonja vissza a Romániának nyújtott legnagyobb vámkedvezményt. Akkor mindezt nem vették figyelembe Azonban hosszú évek munkája eredményeként elérték, amit akartak, megváltoztatták az amerikai képet a Ceausescu-rezsimről és annak kisebbségellenes politikájáról. /Moldován Árpád Zsolt, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője: Nem győztük meg Rehnt, de győztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az Európai Unió nem oldhatja meg a romániai nemzeti kisebbségek gondjait, e kérdést Bukarestnek kell rendeznie – nyilatkozta Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője az Új Magyar Szónak. Scheele szerint az integráció egyik legközvetlenebb eredménye a csatlakozó ország lakosságának életszínvonal-növekedése volt. Az EU eddig is és ezután is pénzügyi segítséget nyújt, és szakértői véleményekkel segíti Romániát a csatlakozás érdekében. Különböző szakosodott programjain – Phare, Ispa és Sapard – keresztül igen sok szakterület és projekt élvezett támogatást. E programok révén nyújtott térítésmentes támogatások évi összege elérte a 660 millió eurót 2003-ban, és meghaladta az egymilliárd eurót 2006-ban. Románia a csatlakozás nettó haszonélvezője lesz. Az EU bátorítja a csatlakozásra jelölt államokat, hogy saját maguk – belső tárgyalások útján, a demokratikus folyamatokon belül – találják meg a többség és kisebbség viszonyának mindenki számára megfelelő formáját. /Isán István Csongor: Scheele: önbizalmat ad az EU-tagság. Interjú Jonathan Scheelével, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1995. június 22.: Románia benyújtja felvételi kérelmét. 1997. július 15.: a Bizottság megfogalmazza álláspontját. 2000. február 15.: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. 2002. december 13.: az EU Tanácsa 2007. január elsejét jelöli időpontnak. 2004. december 14.: befejeződnek a csatlakozási tárgyalások. 2005. április 13.: az EP rábólint a csatlakozási szerződésre. 2005. április 25.: aláírják a csatlakozási szerződést. 2006. május 16.: az Európai Bizottság megerősíti (vagy sem) a csatlakozás dátumát. /Románia integrációjának kronológiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./