Románia nem ismeri majd el Koszovó függetlenségét – jelentette ki Brüsszelben, az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek egynapos csúcstalálkozóján jelen lévő Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, Románia támogatja egy kisebbségi roma-politika kidolgozását európai szinten. Hozzátette, a roma kisebbség problémái nemcsak Romániára érvényesek, a szociális integráció problémája Európa-szerte fellelhető. „Tárgyaltam különböző országok kormányfőivel, akik szintén nagyon jó ötletnek tartották ezt a javaslatot. Közös erőfeszítéseket kell tennünk, létre kell hoznunk egy európai struktúrát, amelynek neve szerintem Európai Ügynökség a Roma Kisebbségért kellene hogy legyen, de ezt majd az Európai Tanács és az Európai Bizottság – amely gyakorlatba ülteti majd az ötletet – szintjén eldöntik” – mondta még Tariceanu. /Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem bünteti meg Romániát az Európai Bizottság (EB) a mezőgazdasági védzáradék alkalmazásával, a kifizetési ügynökségek működtetésében tapasztalt lemaradásokat ugyanis sikerült behozni. Az EB azt kifogásolta, hogy a gazdák területi alapú támogatásának nyilvántartására hivatott számítógépes rendszer nem működik, ami növeli a csalási lehetőségeket. Az EB döntéséről szóló közlemény arra figyelmeztet, hogy a rendszerben vannak még hiányosságok az informatikai hálózat működtetésével és az ellenőrzés hatékonyságával kapcsolatban. Az EB ezért továbbra is monitorizálni fogja a romániai kifizetéseket, amelyek 2008-tól kezdődnek el. /B. T. : Ismét megúszta Románia az uniós védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Kolozs megyei RMDSZ-es tisztségviselők értékelték az évet Kisbácsban, a szövetség kampánykaravánjának körútján. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke sikeresnek tartja a 2007-es évet, mert a megyei tanácsosok jóvoltából sikerült több téren is támogatást biztosítani a közösség számára. A Szilágy megyével közös, összesen 90 millió euró értékű vízhálózat-korszerűsítési projektet az Európai Bizottság strukturális alapjaiból finanszírozzák. A Bánffy palota renoválása 10 millió euróba kerül, számítanak az unió pénzügyi segítségére. A Kolozs megyei sósfürdők korszerűsítése szintén európai pénzalapokat felhasználva valósulna meg. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő: nem mond le az önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítéséről. Máté András parlamenti képviselő: számára a legnagyobb eredmény a kétéves „küzdelem” után sikerre vitt tordai önálló magyar iskola ügye. Jövőre azt szeretné, ha megoldódna a bánffyhunyadi önálló magyar iskola helyzete is. Hegedűs Lajos alprefektus: az elmúlt évben legnagyobb szakmai teljesítményének tartja, hogy a Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító élén sikerült az intézmény működését ésszerűsíteni. Ádámosy Margit tordai RMDSZ-elnök: már a minisztérium is aláírta a tordai önálló magyar iskola engedélyezését. Sikerült megoldani a református egyház épületének visszaszolgáltatását. Deák Ferenc kisbácsi RMDSZ-elnök: egyik eredményük a Kisbácsi Hagyományőrző Tánccsoport részvétele a szórványkaravánban, amelynek során Erdély mintegy 35 településén léptek fel a táncosok. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök: az oktatás területén a legnagyobb sikernek a tordai iskola ügyét könyveli el. Elérték azt, hogy a központi, a megyei és a helyi kormányzásban való jelenlétüknek köszönhetően megyei szinten több mint 15-szörösére nőtt a települések költségvetése. A harmadik legnagyobb megvalósításuk a Paprika Rádió, amely közel hat hónap alatt Kolozsvár második leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává vált. A Közlap által sikerült rendszeres tájékoztatási csatornát kialakítanunk Kolozs megye magyarságával. Ez a kiadvány olyan tájékoztató szerepet vállalt fel, ami a napilapokból kimarad. Eljuttatják minden magyarlakta településre. /RMDSZ-es tisztségviselőink évértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Verespatak múltja, jelene, jövője című vándorkiállítás nyílt december 17-én az Európai Parlamentben (EP). A Becsey Zsolt Fidesz-es és Kónya-Hamar Sándor volt RMDSZ-es EP-képviselő közös projektjeként létrejött kiállítás felvételein bemutatják a bányászati tervek által érintett természeti tájat, annak ma még szinte érintetlen szépségét. Az Európai Bizottság szorgalmazza a cián-technológia bányászati alkalmazásának betiltását az Unió területén, az EP-ben pedig jelenleg is folyamatban van egy azonos tárgyú írásbeli nyilatkozat aláírásgyűjtő akciója. /Vándorkiállítás az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Magyar Televízió kiemelt figyelmet szentel az anyaország határain túl, kisebbségben élő magyar nézőinek, és az elmúlt év a korábbiaknál is több eredményt hozott a határok lebontásában – állította dr. Csermák Zoltán kiemelt szerkesztő a Nyugati Jelen szerkesztőségéhez eljuttatott összefoglalójában. A kisebbségi adások létét az 1993-as kisebbségi törvény és az 1996-os médiatörvény garantálja. A műsorok készítése és sugárzása a Magyar Televízió szívesen vállalt kötelezettsége. Az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztőségének a tavalyi esztendő különösen fontos volt: az Európai Bizottság 2007-et ugyanis az esélyegyenlőség évének nyilvánította. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy az MTV mindkét csatornája fogható a Kárpát-medence egész területén. A határon túli nézőknek szól a nyáron is naponta jelentkező Kárpát Expressz, és a hét négy napján látható Átjáró, illetve a szeptemberben indult, a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokról tudósító magazin, a Kézfogás. Rudi Zoltán, az MTV elnöke 2007 októberében jelentette be, hogy a Kárpát Expressz sugárzási jogainak korlátlan és ingyenes átadásával segíti az MTV a Kárpát-medencei közösségi televíziókat. A Magyar Televízió emellett partnerként vett részt az Érmellékről szóló 20 részes film elkészítésében, amelyet Pekár István, a Duna Televízió egykori elnöke rendezett. /“A mi televíziónk” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

Románia számára minimum hét területen regisztrált lemaradást az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségek terén. A legrégibb az igazságügy reformja. 2007 júniusában az Európai Bizottság felkérte Romániát, folytassa a korrupció elleni harcot. A felszólításban az állt, hogy ha ezt a problémát nem rendezi egy év alatt, életbe lép a védzáradék. A Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI) tavaly óta kellene működnie, de a törvényt még nem fogadták el. Megoldatlan érdekkonfliktusok vannak még mindig a Legfelsőbb Bírói Tanácsban. Ezt követi sorban a külföldről behozott személygépkocsik regisztrációs adója, a biodiverzitás problémája, a környezetszennyezés, a közigazgatási reform, a hamis publicitás és nem utolsósorban a mezőgazdaság problémája. /Mózes Edith: A hét fő bűn. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

Az Európai Bizottság (EB) nem engedélyezi a hagyományos disznóvágást Romániában az elkövetkező években, sőt decemberben levelet küldött Bukarestbe, amelyben felkérte az ország vezetőségét, tegyék meg a szükséges lépéseket. A hagyományos disznóvágás során nem érzéstelenítik az állatot, és ez az európai normák be nem tartását feltételezi. Liviu Harbuz az Állatorvosok Tanácsának elnöke elmondta: a román hatóságok betiltották az állatok érzéstelenítés nélküli levágását, a gyakorlatba ültetésre és a lakosság szemléletmód-változtásra három évet kaptak. /Mégsem engedélyezett a hagyományos disznóvágás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) europarlamenti képviselője, mivel Romániában az állampolgárság elvesztésével büntetnék a román nyelvismeret hiányát. Az ügy pikantériája, hogy az EB részéről feltehetően épp Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak kell reagálnia. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke által a szenátushoz benyújtott törvényjavaslat azontúl, hogy kötelezővé teszi a Romániában élő állampolgárok számára a román nyelv kötelező elsajátítását, a nyelvtudás igazolására két évet hagyna, ellenkező esetben az érintettek elveszítik román állampolgárságukat. Olajos Péter – szemben az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatával – diszkriminatívnak találja a törvénytervezet, annak elfogadása szerinte hátrányosan érintené Európa legnagyobb őshonos kisebbségét, a Romániában élő több milliós magyarságot és ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel. /Brüsszelben tiltakoznak Voiculescu törvénytervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A két RMDSZ-es és Tőkés László független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólalt az EP január 30-i brüsszeli plenáris ülésén, beszédük közös jegye, hogy mindhárman először szólaltak fel az európai törvényhozásban, és mindhárman magyarul. Tőkés a nyelvtörvénytervezetről, Winkler a régiókról, Sógor a romák helyzetéről beszélt. Tőkés László felszólalásában bejelentette: Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjához fordul a Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök által benyújtott „szélsőségesen diszkriminatív" román nyelvtörvénytervezet ügyében. Elfogadása esetén a törvény az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket – emelte ki. Úgy vélte, „a törvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul". Eddig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki – tette hozzá. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására is készül Románia parlamentje – hangoztatta Tőkés László. Mint mondta, ezekkel az ügyekkel azért fordul az uniós biztoshoz, mert meggyőződése, hogy „Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie". Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy halaszthatatlan a romániai gazdasági régiók újrafelosztása, a közigazgatási intézményrendszert pedig decentralizálni kell. Sógor Csaba kijelentette, feladatának tekinti a roma kérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítését. /Erdélyi szűzbeszédek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ A Népújság csak Sógor Csaba és Winkler Gyula felszólalását ismertette, nem tett említést Tőkés László felszólalásáról. /Sógor Csaba az etnikumközi feszültségek oldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Napról napra csökken a románok bizalma az állami intézményekben, az Európai Bizottság legfrissebb felmérése szerint a legutolsó helyeken kullog az igazságszolgáltatás és a parlament, de a média is. A románok elsősorban az egyházban, a hadseregben és az Európai Unióban bíznak. /Nem bíznak a románok az igazságszolgáltatásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Az Európai Bizottság elfogadta Románia igazságügyi reformjáról szóló időközi jelentését, megállapítva, hogy a korrupció elleni harcban elért eredmények elégtelenek. Romániának minden erejét a magas szintű korrupció leküzdésére kellene fordítania. Az időközi jelentés egyaránt bírálja Románia mellett Bulgáriát is. Mark Gray bizottsági szóvivő szerint a két új EU-tagország büntető intézkedésekkel számolhat, ha a helyzet nem változik. Ilyen büntető intézkedés lehet, hogy felfüggesztik Románia, illetve Bulgária részvételét a bel- és igazságügyi együttműködésben. /Nem eredményes az igazságügy reformja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

A regisztrációs adóról tárgyalt Winkler Gyula EP-képviselő Kovács Lászlóval, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosával. Winkler ismertette az RMDSZ álláspontját, ami a regisztrációs adót illeti: figyelembe kell venni a romániai vásárlóerőt az adó értékének meghatározásakor, ugyanis az eddig javasolt illeték túl magas. Kovács László szerint az autókra kiszabott környezetszennyezési adó esetében össze kell hangolni a romániai törvénykezést az uniós jogszabályokkal és az Európai Bizottság előírásaival is. /Winkler–Kovács találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője Brüsszelben találkozott Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztossal. A két politikus arról tárgyalt, hogyan lehet az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) között minél szorosabb együttműködést kialakítani. Rendkívül fontos tájékoztatni az EB-ét és az EP-ét a romániai helyzetről. Winkler Gyula kijelentette, európai parlamenti képviselői munkájában nagyon sokat jelent majd, hogy Leonard Orban európai biztos felajánlotta támogatását. /Winkler: Leonard Orban felajánlotta támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Ádám Valérián hatodéves hallgatót– szerinte „sokak számára kényelmetlen politikai megnyilvánulásai miatt” – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa arra készül, hogy kicsapja a felsőoktatási intézményből. Az egyetem vezetősége február 18-án megvitatta a diák ügyét, de egyelőre nem foganatosított megtorló intézkedést, dr. Nagy Örs rektor-helyettes leszögezte: szó sem lehet Ádám Valérián menesztéséről. A végzős hallgató meggyőződése szerint „magyarkodása” miatt vált nemkívánatos személlyé, és az intézmény szenátusa csak ürügyként emlegeti gyakori hiányzásait. Az órákról való elmaradás egyelőre oda vezetett, hogy Ádám Valérián nem tehette le első félévi vizsgáit. A Csángóföldről származó hallgató az elmúlt időszakban a magyar nyelvhasználat és a területi autonómia kivívásáért folytatott kiállásával vonta magára a figyelmet Marosvásárhelyen. Tavaly közel nyolcszáz aláírást gyűjtött az egyetem diákságától a magyar karok különválása érdekében, az aláírt tízpontos petíciót pedig a Bolyai Kezdeményező Bizottság eljuttatta a MOGYE és az Oktatásügyi Minisztérium vezetőségéhez, valamint az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Ádám Valérián emellett tüntetést is kilátásba helyezett, ha az illetékesek nem találnak megoldást a magyar tanárok és diákok kérésére, a megmozdulások azonban a követelések részleges teljesítése nyomán elmaradtak. Az orvosis hallgató tavaly százhúsz diáktársát szervezte be a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett autonómiareferendum lebonyolításába. Ezenkívül hazai és magyarországi részképzéseket szervez, melyen eddig mintegy háromszáz egyetemista hallgathatta neves budapesti, debreceni és pécsi tanárok előadásait. „Ez az, ami egyeseket zavar, nem a hiányzásaim száma – állítja a 37 esztendős hallgató. „A diáknak az a feladata, hogy látogassa az órákat, és tanuljon, a vendégelőadások és a részképzések szervezését pedig bízza az egyetem vezetésére” – nyilatkozta Ádám kapcsán Nagy Örs rektor-helyettes, nem rejtve véka alá, hogy rendkívül neheztel tanítványára. Constantin Copotoiu rektor nemrég úgy vélekedett: Ádám sem a magyar, sem a román diákokat nem képviseli. Nagy Örs szerint azonban a tervezett párbeszéd elmaradt, mert a hallgató nem jelent meg. Ádám Valérián ezzel szemben azt állítja, hogy közel negyven támogatójával együtt a megbeszélt időpontban megjelent a szenátus gyűlésterme előtt, félórás várakozás után azonban úgy döntött, hogy továbbáll. Nagy Örs elmondta: Ádám Valériánnak „le kell csendesednie”, és abba kell hagynia a tanárok és diákok „zaklatását és fenyegetését”. Az érintett tagadja, hogy bárkit fenyegetett volna. „Hacsak a magyarságot hátrányosan érintő súlyos gondok feltárása nem számít annak. Higgyék el, csángóként már csak tudom, mit jelent a beolvadás veszélye. Szülőfalumban gyerekkoromban mindenki magyarul beszélt, de ma már sokkal kevesebben használják anyanyelvüket. Nem akarom, hogy az erdélyi magyarság a moldvai csángók sorsára jusson” – jelentette ki a csángóföldi lujzikalagori diák. /Szucher Ervin: Kirúgják a „magyarkodót”? = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Az RMDSZ ezúttal korrekt és európai döntést hozott Koszovó függetlenségének elismerését illetően – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. A román kormány és parlament által elfogadott álláspontról szólva, az RMDSZ politikus elmondta: figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy választási év van Romániában, másrészt pedig, hogy a románok szerb-szimpatizánsok. Eckstein-Kovács Péter furcsának tartotta azt, hogy Románia az Európai Unió (EU) tagállamaként megengedte magának, hogy az unióval ellentétes álláspontot képviseljen. A szenátor arról is beszámolt, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa a román igazságügyi reform hiányosságaira hívta fel a figyelmet egy, a héten Ljubljanában tartott megbeszélésen. /P. A. M. : Eckstein-Kovács: Ezúttal jól döntött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az Európai Parlamenthez március 11-én benyújtott írásos hozzászólásában Tőkés László EP-képviselő „a romániai választási diszkrimináció törvény általi intézményesítésére” hívta fel a figyelmet. Tőkés emlékeztetett, 2004-ben a román választási törvények diszkriminatív rendelkezéseit súlyos elmarasztalásban részesítette az Európai Bizottság, az EBESZ, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács Helyi és Regionális szerveinek kongresszusa és az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Tőkés felrótta, hogy Románia parlamentje olyan értelemben módosította a választási törvényt, hogy ezáltal az eddiginél is inkább megnehezítette a kisebbségi pártok és szervezetek választásokon való részvételét. /Az EP-hez fordult Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

A nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel kapcsolatban a régi és új EU-tagállamok közti kettős mérce befejezésére szólította az Európai Bizottságot Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az EP strasbourgi plenáris ülésén, március10-én, napirend előtti felszólalásában. /Tabajdi a kettős mérce ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatokról / Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Alkalmazás és monitorizálás Romániában címmel április 10-én az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala kerekasztal-beszélgetést szervez Bukarestben, a Charta titkárságának és szakértői bizottságának, a különféle romániai minisztériumok, az Európai Bizottság, a Diszkriminációellenes Tanács és más intézmények képviselőinek részvételével. Románia 1995-ben írta alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, majd 2007 novemberében ratifikálta, idén pedig be kell számolni a Charta előírásainak alkalmazásáról. A találkozó célja megállapítani a közintézmények és a civil szféra szerepét és feladatait a Charta alkalmazásában, tájékoztatott Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. A bukaresti megbeszélésen ismertetik a Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és (kisebbségi) nyelvhasználati gyakorlatok: az erdélyi magyarok helyzete című többrészes tanulmányt is. A tanulmányról Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a 2006 utolsó negyedében végzett több kutatásra támaszkodó tanulmány célja minősíteni a romániai nyelvi demokrácia jellegét, összegzés arról, hogy milyen a romániai nyelvi demokrácia. Ami a joganyagot, a nemzetközi standardokat illeti, azt lehet mondani, hogy Románia viszonylag jól teljesít. Egyértelmű, hogy a hivatalos nyelvet kiemelten támogatja a román nyelvi törvénykezés, az elfogadott jogok szintjén pedig jelentős lehetőségeket biztosít a kisebbségi nyelvhasználat számára azon szektorokban, ahol a nyelvhasználat szabályozva van: oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás. Ami az alkalmazást illeti, a helyzet vegyes: míg a főként kisebbségiek lakta közigazgatási egységekben többnyire biztosított, addig a törvényben előírt 20 százalékot éppen csak meghaladó lakosságarányú községekben-városokban a helyzet nem ilyen rózsás. Azon közigazgatási egységek 50 százalékában, ahol ezt törvény előírja, átfogó nyelvi jogokat biztosítanak. A közigazgatási egységek 15 százalékában viszont semmilyen nyelvi jog nem biztosított. A nagy probléma az, hogy ezek többnyire olyan közigazgatási egységek, ahol a kisebbségek számaránya 20 százalék körül van, tehát nagyon kis közösség, ezek nyelvi jogainak az érvényesülése sokkal fontosabb, mint egy olyan közösségben, ahol száz százalékban kisebbségiek, vagy pontosan magyarok élnek. A nyelvi pluralizmus nem igazán elfogadott. A tanulmányban példaként szerepel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok kihelyezésének a kérése. A többségi nyelvet magától értetődően domináns nyilvánossági nyelvként tételezték. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Az Európai Bizottság (EB) meghívására Sógor Csaba részt vett Brüsszelben az európai nyelvi sokszínűségről szóló jelentés megvitatásán. A jelentést a kezdeményező témagazda, Leonard Orban, többnyelvűségi biztos mutatta be. Sógor Csaba európai parlamenti (EP) képviselő a jelentésből hiányolta, hogy „a dokumentum nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának kérdésével, holott az EU lakosságának 10%-a olyan kisebbségekhez tartozik, akik nem bevándoroltak, hanem a határok lépték át őket”. Elmondta, hogy Romániában az utóbbi évszázadban a kisebbségek, és ezáltal az általuk használt nyelvek száma, 30%-ról 10%-ra fogyott. Az EU-s tagállam Románia területén bizonyos adófizető polgárok gyermekeinek egy része (pl. a csángó közösség tagjai) még mindig nem tanulhatnak anyanyelvükön. /EB-közmeghallgatás az unió soknyelvűségéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A pozsonyi parlament által tavaly megerősített Benes-dekrétumok ellen tiltakoztak a hétvégén New Yorkban és Los Angelesben a szlovák konzulátusok előtt. Az akciókkal a szervezők a világ magyarjai nevében emelték fel szavukat „a tűrhetetlen benesi dekrétumoknak az eltörléséért, amelyek (...) Európa szégyenfoltját képezik”. A petíció szerint a szlovák parlamentnek a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló 2007-es határozata – amely megdöbbentette a világ demokratikus közvéleményét – „összeegyeztethetetlen a 21. század egyesült Európájának az eszméjével és az emberi jogokkal”. Az Európai Parlamenthez jövő kedden eljuttatandó tiltakozás szerint a magyar nemzetet nem terheli a kollektív bűnösség vádja, ez nem egyeztethető össze az egyetemes emberi jogokkal. A szlovák külügyminisztérium nyugtalanságának adott hangot a beharangozott tüntetések miatt, amelyek mögött a pozsonyi diplomácia szerint szélsőséges, irredenta magyar szervezetek állnak. Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottság lezártnak tekinti a Benes-dekrétumok ügyét, és Szlovákia elutasítja a történelem átpolitizálását, a „befeketítő, történelemtagadó nyomásgyakorlás módszereit”. A Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítették. /Pozsony hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Az Európai Bizottsághoz fordult április 22-én Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő a kolozsvári magyarverések ügyében. Az RMDSZ-es politikusok levelükben a nacionalizmus újabb romániai térhódítására hívták fel a figyelmet. „Fennáll a veszély, hogy újból előretör a Kárpát-medencében az ultranacionalizmus. Az uszító és bántalmazó magatartás provokációt jelent a kisebbségek és mindazok számára, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek” – olvasható levelükben. A nacionalizmus felerősödése miatti aggodalmát fejezte ki Markó Béla RMDSZ-elnök is. /Az EB-hez fordultak a magyarverések ügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Az Európai Bizottság szerint 10,4 százalékkal nőnek meg az idén Romániában a bérek, ez a leggyorsabb fejlődést jelenti az EU-ban. /10,4 százalékkal nő idén Romániában a fizetés. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Tíz-tízezer euróval jutalmazott Europa Nostra műemlékvédelmi díjakat ítélt oda az Európai Bizottság értékes építészeti alkotások megőrzésében, erre irányuló kutatásban vagy oktatásban végzett kimagasló tevékenység elismeréseként hat programnak. A díjazottak között van a bonchidai Bánffy-kastély megőrzésére vonatkozó romániai projekt. A Kolozsvár környéki program az oktatás kategóriában kapott kitüntetést, elsősorban azért, mert összesen tucatnyi ország egyetemi hallgatóit és restaurátorait vonták be a munkálatokba. Összesen 21 második díjat is kiosztottak, köztük a somlóvári Erdődy-kastélypark megőrzését célzó magyar erőfeszítésekért. /Europa Nostra-díjak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

Feszült körülmények közt készül Brüsszelben a román igazságszolgáltatás helyzetét elemző jelentés, több tagállam nyomást gyakorol az illetékesekre a védzáradék életbe léptetése érdekében, figyelmeztetett Románia EU-biztosa, Leonard Orban. A nyugati sajtó Románia szavazati jogának felfüggesztését kéri. Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a bukaresti parlament döntéseit. /Elégedetlen EU. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „a korrupció elleni küzdelem bajnoka”, míg a román parlament akadályozza a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását, illetve kis híján megszavazta a bűnvádi perrendtartás Brüsszel által már februárban bírált kiegészítéseit. Ezt állapítja meg az Európai Bizottság (EB) romániai igazságszolgáltatásra vonatkozó, július 23-án nyilvánosságra hozandó, de már kiszivárogtatott jelentése. Akárcsak februári jelentésében, az EB most sem lát előrelépést az igazságügy reformja és a korrupció elleni harc tekintetében. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tekintetében az EB értékeli, hogy a testület immár működik, de kifogásolja, hogy nem tudni, mi történik majd akkor, ha az ügynökség által beindított ügyek a bírósághoz kerülnek. /B. T. : Bírál a brüsszeli jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Az uniós támogatások befagyasztásával és a schengeni övezetbe belépés késleltetésével kell szembenéznie Romániának, amennyiben az ország nem tesz erőfeszítést a magas szintű korrupció letörésében, és a román politikai osztály nem tartja magát az igazságügy reformjához – áll az Európai Bizottság (EB) július 23-án nyilvánosságra kerülő jelentésének tervezetében. Az Európai Bizottság nem sok előrelépést lát a román igazságszolgáltatás reformjában, bírálja a Legfelsőbb Bírói Tanácsot is, amelynek szavatolnia kellene az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. /Mi sül ki szerdán az EB-jelentésből? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

„Vegyes képet” mutat a romániai igazságszolgáltatás – állapította meg az Európai Bizottság, amely félévenként közzé tett hagyományos jelentésében elmarasztalta a parlamentet, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), a kormányt és a bírókat. Brüsszel szerint a hatóságok helyi szinten látható eredményeket értek el a megvesztegetés jelenségének kiirtása tekintetében, de a korrupció megfékezésére kevés intézkedés született. Az EB a nagykorrupciós ügyek esetében hiányolja a bírósági ítéleteket. A kormányt azért marasztalták el, mert nem szorgalmazza elég elszántsággal a büntetőtörvénykönyv és a büntető-perrendtartási törvénykönyv új változatának a parlament általi elfogadását. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter „kiegyensúlyozottnak és realistának” nevezte a jelentést. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az EB értékelése tárgyilagos, de ugyanakkor szigorú. /(borbély): Nem alkalmaznak védzáradékot, de Brüsszel továbbra is figyel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./