A választópolgárok mintegy háromnegyede Traian Basescu államfő hivatalban maradása mellett foglalt állást. A részvételi arány 44 százalékos volt országos szinten, Hargita megyében a szavazati joggal rendelkezőknek alig 27,39 százaléka járult az urnákhoz – ez volt Erdélyben a legalacsonyabb részvételi arány –, 75,98 százalékuk a leváltás ellen szavazott. A Központi Választási Iroda előzetes adatai szerint a szavazók 74,32 százaléka nem értett egyet Traian Basescu államfő leváltásával, 24,9 százalék szavazott a menesztésre. Az erdélyi megyékben a részvételi arány: Szeben – 51,03, Brassó – 50,82, Fehér – 48,34, Temes – 47,7, Kolozs – 47,68%, Arad – 46,3, Hunyad – 45,01, Bihar – 44,86, Beszterce-Naszód – 43,82, Máramaros – 40,60, Maros – 39,71, Szatmár – 33,79, Kovászna – 31,151, Szilágy – 28,44 és Hargita – 27,39%. A magyar lakosságú megyékben tapasztalt rendkívül alacsony részvételi hányad pedig azt bizonyítja, hogy a romániai magyar lakosság kevésbé tartotta fontosnak állást foglalni a népszavazásra terjesztett kérdésben – mondta Markó Béla. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált Traian Basescu államfőnek a népszavazáson való győzelemért, és a reformok folytatását szorgalmazta. „Az Európai Bizottság továbbra is segíti a román intézményeket, hogy eleget tegyenek a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiknek” – sommázott Barroso. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt (PD) háromszéki parlamenti képviselője szerint a magyarság szavazatai a referendumon azt mutatják, hogy az RMDSZ már nem ura saját választótáborának. /Hargita megyében alacsony részvétel a népszavazáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

Bukarest és Varsó cáfolta az Európa Tanács (ET) raportőrének újabb jelentését, miszerint a CIA 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén. Dick Marty jelentése szerint a titkos fogdákról tudott Lengyelország akkori elnöke, Aleksander Kwasniewski, valamint Románia volt és jelenlegi elnöke, Ion Iliescu és Traian Basescu. A román külügyminisztérium cáfolatot tett közzé. Az Európai Bizottság sürgette az érintett EU-tagállamokat, mihamarabb indítsanak független vizsgálatot az ügyben. /Kitaláció a Marty-vád? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ Marty szerint Ion Iliescu exelnök megállapodást írt alá 2001 októberében az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai fél kiterjessze tevékenységét Románia területére. Ion Iliescu exállamfő „hülyeségnek”, „aberrációnak” nevezte a jelentést, amely szerinte „felelőtlen kitalációkat” tartalmaz. Marty állításait Ioan Mircea Pascu egykori védelmi miniszter is elutasította. /Fall Sándor: CIA-börtönök Romániában? = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 12-én Brüsszelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott. Alaptalannak nevezte José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azokat a híreszteléseket, miszerint a június végi jelentésben a védzáradék életbe léptetésére tenne javaslatot Brüsszel. Tariceanu főként azért látogatott Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a feszült belpolitikai helyzet miatt Románia egyre inkább aggódó külföldi partnereit. A kormányfő lobbija hatékonynak bizonyult, Barroso kijelentette: a június 26-i jelentés objektív lesz, tükrözni fogja az igazságszolgáltatás terén tapasztalt eredményeket. /B. T. : Brüsszel nyugtat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Olyan új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza a román közlekedési tárca, amely egy székelyföldi – Marosvásárhelyt és Iasi-t – összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába – mondta el Tánczos Barna, szállítási minisztériumi államtitkár. Az államtitkár Ludovic Orban miniszterrel együtt május végén beszélt erről Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. /Székelyföldi autópályát szorgalmaznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló 1160 magyar anyanyelvű diák közül 720-an írták alá azt a petíciót, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), illetve az egyetem magyar diákszövetsége az önálló magyar karokat, a beiskolázási szám növelését, a magyar nyelvű laboratóriumi órák és gyakorlati oktatás lehetőségét, a háromnyelvű feliratozás bővítését kéri. A követelményeket 10 pontban foglalták össze, és az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez, az egyetem vezetőségéhez továbbítják /Antal Erika: MOGYE: tiltakozásra készülő magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./ Június 18-án a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviselői bejelentették: amennyiben kéréseik őszig nem oldódnak meg, a magyar hallgatók folytatni fogják az 1990. évi ülősztrájkot. Ádám Valerián a diákszövetség képviseletében ismertette a magyar oktatás jelenlegi helyzetét a MOGYE-n, hangsúlyozva, hogy a kommunizmus évei alatt a MOGYE magyar tagozatát elsorvasztották, és ez a folyamat a ‘90-es években is folytatódott. Ádám Valerián hozzátette: számítanak a Bolyai Kezdeményező Bizottság támogatására. Az ősz folyamán kerékpártúrát szerveznek Strasbourgba, a 2000 kilométert 10-en teszik meg 22 nap alatt, a cél pedig a figyelemfelkeltés. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője valamint Ádám Valérián azt is hozzátette: a magyar diaszpóra 12 európai államban tüntetéseket szervez a román nagykövetségek előtt, ha őszig nem oldódik meg a helyzet. A diákok által aláírt petícióban többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar karok létrehozását, magyar nyelvű laboratóriumi, klinikai képzést, a magyar nyelvű asszisztensi oktatás bővítését, a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának növelését, a magyar oktatók arányának növelését, a paritás bevezetését követelik. /Antalfi Imola: Hétszázhúsz hallgatói aláírás a magyar oktatásért a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Az állami magyar Bolyai Tudományegyetem újraindításának szükségességéről írásbeli nyilatkozatot nyújtott be június 19-én az Európai Parlamentbe az RMDSZ három megbízott európarlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly. Indoklásuk szerint Románia következetesen megtagadja saját, magyar nemzetiségű adófizető polgáraitól azt a jogot, hogy magyar tannyelvű állami egyetemen tanulhassanak. A dokumentum nehezményezi, hogy az egykori Bolyai Tudományegyetem jogutódjaként működő Babes–Bolyai Tudományegyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést. A lakosság 6,6%-át kitevő 1,5 milliós magyar közösség 4 államilag finanszírozott egyetemre lenne jogosult. Ezzel szemben a romániai egyetemisták csupán 4,4%-át jelentő 29 000 magyar nemzetiségű egyetemista közül csak 10 000 tanulhat anyanyelvén. A képviselők október 25-ig igyekeznek összegyűjteni a képviselők abszolút többségének támogató aláírását, arra ösztönözve ezzel az Európai Bizottságot és Európai Tanácsot, hogy szólítsák fel Romániát a magyar kisebbség jogos igényének teljesítésére. Az írásbeli nyilatkozat kérdésében intenzív egyeztetések folytak az Európai Parlamentben – pártállástól, nemzeti hovatartozástól függetlenül – tevékenykedő, a kisebbségi oktatás ügyét szívén viselő képviselők között, akik teljes támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A nyilatkozatot kiegészíti az a beadvány, amelyet romániai magyar akadémikusok, közéleti személyiségek címeztek az Európai Parlament Petíciós Bizottságához a Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult áldatlan helyzet kérdésében. /Kérik a Bolyai egyetem újraindítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./ Első látásra Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly nem tesznek mást, mint végzik a dolgukat. Eddig azonban az RMDSZ kormányzati érdekszférájába nem fért bele a túlzott bolyaizás. Az elmúlt évek tényleges vagy ellenzéki kormánypártisága a Petőfi–Schiller-szerű, álkezdeményezések támogatását engedélyezte, legfeljebb ejnyebejnyézést a Babes–Bolyai magyar oktatói különutas politikájának intézményi megtorlásakor. A kezdeményezés hitelességét az kérdőjelezi meg, hogy az írásos nyilatkozat korábban valamiért nem járta be a többek között az oktatási ügyekért is felelős magyar államminisztert is felvonultató román kormány kabinetjeit. /Csinta Samu: Bolyai Brüsszelben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Traian Basescu elnök június 25-én részt vesz a fekete-tengeri gazdasági együttműködésért szervezett országok Konstantinápolyban tartott csúcstalálkozóján, egyben felavatta Konstantinápolyban a Dimitrie Cantemir Múzeumot, amely abban az épületben kapott helyett, ahol a tudós lakott. Az ünnepségen szó esett arról, hogy az Európai Bizottság pénzzel támogatta az épület restaurálását, illetve a török és a román nép közötti történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatokról is. Basescu elmondta Cantemirről, hogy hidat képezett a két civilizáció, az európai és a keleti, illetve a román és a török nép között. /Basescu Konstantinápolyban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

Románia uniós csatlakozását követő első hat hónapban folytatódott az igazságügy reformja, ezért nem ajánlják a védzáradék életbe léptetését, de további lépéseket várnak Romániától, főleg a korrupcióellenes harc terén. A kiszivárgott hírek szerint így összegezhető a Románia EU-tagságának első fél évéről készített mérleg. Az EB aggodalmát fejezi ki a feddhetetlenségi ügynökség hatékonysága és az ingatlanok visszaszolgáltatása miatt. /Akadozik a korrupció elleni harc Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük. Mindkét ország felmutatott bizonyos előrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsősorban a gyakorlatba ültetés során található. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint a jelentés korrekt, szigorú, és nem elfogult. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélte, hogy kizárólag a parlament érdeme a védzáradék elkerülése. /Brüsszel nem büntetett, de további eredményeket vár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az Európai Bizottság döntését elsősorban politikai szempontok alapján hozta meg, amelyeknek köszönhetően Románia és Bulgária is csatlakozhatott január 1-től az Európai Unióhoz. Az unió vezetői sokszor a román igazságszolgáltatásnak csak bizonyos szeleteivel foglalkoznak. A mostani jelentés is leghangsúlyosabban a korrupcióellenes harcot jelöli meg. Minden egyes frissen csatlakozott országnak jelentős életminőség javulást biztosíthat az uniós tagság, ha kormánya képes kidolgozni megfelelő támogatáslehívó rendszereket. Az EU soha nem tette szóvá, hogy a román igazságszolgáltatás működése még mindig embertelenül vontatott. Elég csak a visszaszolgáltatás folyamatára gondolni. Ezért a romániai vezetőknek nem kellene megfeledkezniük erről a hiányosságokról sem. /Borbély Tamás: Félig végzett munka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa aláírta július 12-én az uniós alapok lehívásának alapját képező országos stratégiai keretprogramot. A következő időszakban Románia 19 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól (EU) a strukturális és kohéziós alapok keretében. „A vissza nem térítendő uniós alapok Románia európai integrációjának legnagyobb előnyét képezik, a román kormány legfőbb prioritása pedig, hogy az összeg minél nagyobb hányadát tudja lehívni” – mondta Calin Popescu-Tariceanu. Az infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek célja, hogy csökkenjen Románia lemaradása az uniós országokhoz képest. /Farcádi Botond: Milliárdok Romániának. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./ Az európai uniós alapok felhasználását lehetővé tevő országos keretstratégia aláírása után fel is lehetne lélegezni. Az Európai Unió közös kasszájából közel húszmilliárd eurós összeget szán arra, hogy az ország felzárkózhasson a fejlettebb tagállamok színvonalához. Valóban föl tudja-e használni az ország a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokat? Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak. A három éve csatlakozott országok közül egyik sem éri el a harmincszázalékos felhasználási szintet. /Balogh Levente: Esély és kétely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Mintegy 2500 hivatalos egyházi és világi küldött részvételével szeptember 4-én este megkezdődött Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés. A találkozó célja, hogy elősegítse az egyházak közötti párbeszédet. Ebből az alkalomból Erdélybe érkezik számos magas rangú egyházi személyiség, így I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. A rangosabb világi vendégek sorában lesz José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. A nagyszabású eseményen – melynek először ad otthont ortodox többségű ország – az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek. /Európai Ökumenikus Nagygyűlés Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szeptember 7-én megbeszélést tartott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel Bukarestben. Tariceanu megállapította: országa rendkívüli komolyságról tett tanúbizonyságot, amióta belépett az Európai Unióba (EU), hozzájárulva az erősebb Európa kiépítéséhez. Románia világszinten is befolyásos szereplővé vált – tette hozzá. Beszéltek a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc folytatásáról. Barroso elmondta, hogy őszinte párbeszédet folytatott a román kormányfővel. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Románia jelentős fejlődést ért el számos területen az uniós csatlakozás óta. Megjegyezte, hogy a mezőgazdaság számára elkülönített alapok felhasználása terén még vannak hiányosságok. Barroso kifejezte reményét, hogy a román kormány nagyobb figyelmet szentel majd e problémának, mert ha azt nem sikerül orvosolni, az EU kénytelen lesz alkalmazni a védzáradékot. /Barroso: Védzáradékot alkalmazhat az EU. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása: A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást: 1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése – A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve, – összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben – a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható, – kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen, – meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta. A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumot. A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című dokumentumban foglaltakat. A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály-módosítási munkának. A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot. A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „magyarság napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját. 2. A magyar–magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései. A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar-magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között. A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot. A KMKF értékes dokumentumnak és kiindulópontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007 őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért nevű munkacsoport tevékenységére. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését. A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani. A KMKF plenáris ülése felkéri a külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását. 3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1- jétől az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az unió közös jogrendje szabályoz. A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak. A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak. A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását. A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését. A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is. A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP-kezdeményezésről. A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusa rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék. Budapest, 2007. szeptember 14./Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) április elején pályázatot adott be az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action – Fiatalok Lendületben program keretében egy Civil és közéleti iskola létrehozására. Az erdélyi nagyvárosok mindegyikébe ellátogató hétvégi, népfőiskola-szerű rendezvény célja az, hogy a romániai magyar fiatalok érdeklődését felkeltse a civil szféra és a közéleti kérdések iránt. A hétvégi előadás-sorozatok tervezett meghívottai hazai és magyarországi előadók, neves közéleti személyiségek. Az 1995-ben alapított MIT-nek jelenleg öt erdélyi ifjúsági ernyőszervezet a tagja: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, a Romániai Magyar Cserkészszövetség, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági szervezete), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete), és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (IFINET). /Népfőiskola fiataloknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Az agrártámogatás 25 százalékos csökkentésével fenyegette meg az Európai Bizottság Romániát a mezőgazdasági ágazatban mutatkozó adminisztrációs és pénzügyi ellenőrzési hiányosságok miatt, ha ezeket Bukarest december elejére nem korrigálja. /Támogatáscsökkentéssel fenyegeti Romániát az EU. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Élesen bírálta a román sajtó a bukaresti diplomáciát, mert nem tiltakozott a „moldován” nyelvnek egy, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között megkötött megállapodásban való megemlítése miatt. A lapok emlékeztettek arra, hogy az Európai Bizottság (EB) a múlt héten kötötte meg a jelentős román kisebbséget is magába foglaló, egykor Romániához tartozó Moldovai Köztársasággal a rövid idejű tartózkodást lehetővé tevő vízum kibocsátásáról szóló megállapodást. Ennek lábjegyzetében szerepel, hogy a dokumentumot „moldován” és román nyelvre is lefordították. A sajtó azért bírálja a román diplomáciát, mert nem emelt kifogást a szóban forgó dokumentummal szemben. Bukarest és Chisinau között régi vitát képez, hogy a Románia keleti szomszédjának mi a hivatalos nyelve. A chisinaui vezetés szerint a „moldován” különálló nyelv, Bukarest szerint viszont Moldovában a lakosság körülbelül 60 százaléka valójában a románt beszéli. /Hivatalos lett a „moldován” nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Október 17-én jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárás megkezdéséről határozott huszonkét tagországgal szemben, mert június 30-ig nem nyújtották be nemzeti energia-hatékonysági cselekvési tervüket. A cselekvési tervben a tagállamoknak be kell mutatniuk a 9 százalékos energia megtakarítási célkitűzés 2016 végéig történő megvalósítására szolgáló nemzeti stratégiájukat. Az eljárás Magyarország ellen is megindult. Ugyancsak bejelentették Brüsszelben, hogy a bizottság jogsértési eljárás megkezdéséről határozott 22 tagállammal szemben, a belső piacra vonatkozó egyes irányelvek átültetésének elmulasztása miatt. Bulgária, Finnország, Hollandia, Litvánia és Szlovénia kivételével minden EU-tagország felszólító levelet kap. /EB-eljárás indulhat a tagországokkal szemben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Nem sikerült összegyűjteni az Európai Parlamentben (EP) a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazó határozattervezet mellé az elfogadáshoz szükséges 393 aláírást. A dokumentumot az RMDSZ három európai parlamenti képviselője: Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly indította útjára ez év júniusában. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Az akció jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről. Az aláírók között van a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Mindez meglepő, mert mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetem követelését. Annyira erős volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónya Hamar Sándornak egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. „Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. Az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. A képviselők meggyőzését elsősorban Surján László és Schöpflin György fideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték. Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Azt mondta, hogy mindent megtett az ügy sikere érdekében. „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EP-képviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektor-helyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erőfeszítéseit. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy az Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. /Gazda Árpád: Bolyai: félig megnyert csata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy az EP plénuma elé kerüljön az a nyilatkozat, amelyet az RMDSZ három európai parlamenti képviselője kezdeményezett, hogy szükség van Romániában a Bolyai magyar nyelvű állami egyetem újraalapítására. Az Európai Parlament hivatalos honlapja szerint csak 172 parlamenti képviselő támogatta aláírásával a nyilatkozatot, miközben 373 aláírásra lett volna szükség. A Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által kezdeményezett nyilatkozat felkérte az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, „ítélje el a romániai hatóságok hozzáállását, és kezdeményezze a törvényes eljárások elindítását annak érdekében, hogy Romániában újraalapítsák a magyar nyelvű Bolyai állami egyetemet”. /Az EU-képviselők nem lelkesednek az önálló magyar egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő november 7-én Rómába utazott, tárgyalt Romano Prodi olasz miniszterelnökkel, hogy enyhítse a román bevándorlók kitoloncolása miatt a két ország viszonyában kialakult feszültséget. A román és olasz kormányfő közös levélben szorgalmazták José Manuel Durao Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél a roma közösség integrációját elősegítő intézkedéseket. Sürgették a menekültáradat megfelelő kezelését, amelyhez a strukturális alapokból folyósíthatnák a szükséges anyagi forrásokat. Tariceanu felajánlotta, hogy Olaszországba vezényelt román rendőrök segítenék a helyi bűnüldöző szerveket, később pedig közös akciócsoportot hoznának létre. Az olasz kormány nemrégiben gyorsított eljárással fogadta el azt a – parlamenti megerősítésre váró – törvényerejű rendeletet, amely lehetővé teszi európai uniós állampolgárok azonnali kiutasítását is. Olaszországban a kitoloncolások már a múlt héten megkezdődtek. Az országban becslések szerint több mint félmillió román vendégmunkás dolgozik. Tariceanu miniszterelnök a Vatikánban köszönetet mondott XVI. Benedek pápának a bevándorlók védelmében mondott szavaiért. /Roma integráció: az EU-tól várják a megoldást. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette, hogy a kormány panaszt tesz az Európai Bizottságnál az olasz kormány által kiadott dekrétumtörvény kapcsán, ha kiderül, hogy létezik erre jogi alap. Rámutatott, az olasz kormány által elfogadott dekrétum nem csupán a román állampolgárokra vonatkozik, és nem vonatkozik a becsületesen dolgozó személyekre. /Tariceanu panaszt tesz az EB-nél az olaszországi dekrétum miatt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, Olaszország soha nem jelezte, hogy igényt tartana a romák integrálását elősegítő európai forrásokra, miközben a szóban forgó emigránsok elképesztő szociális körülmények között élnek. Barroso ezzel reagált arra, hogy Romano Prodi olasz és Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnökök Barrosohoz fordultak, nagyobb erőfeszítést sürgetve az Európai Bizottságtól a romák integrálására. „Az Európai Unió szociális alapja a romák integrálására szánt specifikus forrásokkal rendelkezik, összesen 275 millió eurót már folyósítottunk is Románia, Bulgária, Spanyolország, Lengyelország, Magyarország és Csehország számára” – jelentette ki Barroso, aki bírálta az olasz kormányt a nagyvárosok perifériáin uralkodó viszonyok, leginkább a roma táborok miatt. /Barroso Prodiéknak: nem kértetek pénzt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Testvértelepülési kapcsolatainak köszönhetően Gyergyói-medence legészakibb települése, Gyergyóditró résztvevője annak az Európa a polgáraiért elnevezésű nagyméretű programnak, amelynek keretében tíz projektet rangos elismeréssel, az Arany Csillag-díjjal tüntettek ki november 8-án Brüsszelben. Az Európai Bizottság nevelési és kulturális szakosztálya keretében meghirdetett Európa a polgáraiért programban szinte kivétel nélkül mindegyik európai tagállam képviseltette magát. Románia Gyergyóditró által. A testvértelepülési programok között szerepelt a Polgárok együtt – határok nélkül elnevezésű projekt, amelynek részt vevő települések között van Ditró. Díjazták még a természeti kincsek és erőforrások megőrzésére irányuló, az Egyesült Királyság kezdeményezte programot, a Jövőépítés az összetartozás érzésével elnevezésű francia kezdeményezést, az Európai Hét elnevezésű németországi ötletre megvalósult projektet, valamint a Szolidaritás Európában – ötletek ezrei, barátságok százai elnevezésű lengyel kezdeményezést. Ditró a szlovákiai Nagysallóval és a magyarországi Bátaszékkel ápolt jó testvértelepülési kapcsolatának eredményeként volt részese az Euro-móka elnevezésű rendezvénynek. A játékos, vetélkedőszerű rendezvénysorozaton a ditróiak néptáncot jártak, beneveztek a főzőversenyre, és a szolvákiai magyar településsel közösen a magyar kisebbségi létből fakadó problémákra keresték a megoldást. /Antal Ildikó: Arany Csillag Gyergyóditrónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

„A román hatóságoknak garantálni kell a pénz visszaadását azoknak, akik a regisztrációs adót jelenlegi formájában fizették ki” – jelentette ki Kovács László brüsszeli adóügy biztos. Az Európai Bizottság előtt halmozódnak a papírcsomók, az adóval elégedetlen román állampolgárok panaszai, állítja a biztos. Az RFI-nak nyilatkozó brüsszeli politikus elmondta, hogy jól ismeri a helyzetet, mert Magyarország is átment ezen a folyamaton, végül az Európai Törvényszékre került az ügy, és ez elítélte Magyarországot. A Románia elleni jogsértési eljárás a második fázisába lépett, a pénzügyminisztérium vezetői azonban ragaszkodnak ahhoz, miszerint az adót fenn kell tartani. /I. I. Cs. : Kovács megrótta Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Elhamarkodottan nyilatkozott Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi és vámuniós felelőse a romániai regisztrációs adóról – jelentette ki Camelia Spataru, a román kabinet szóvivője. Korábban az EU-biztos kijelentette: a román kormánynak vissza kell fizetnie az idén autót vásárlóknak felszámolt regisztrációs adót még akkor is, ha Bukarest később az európai normáknak megfelelően módosítja az erre vonatkozó jogszabályt. Kovács emlékeztetett arra, hogy Magyarország esetében is hasonló döntés született. /Bukarest cáfolja Kovácsot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

December 13-án Lisszabonban ünnepélyesen aláírták a Lisszaboni Szerződést, az EU reformszerződését. „A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió cselekvőképességét és céljainak hatékony teljesítését, ezáltal az unió jobb eredményeket hozhat az európai polgároknak” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európa Bizottság elnöke. Romániát az ünnepélyes ceremónián Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök képviselte és látta el kézjegyével a dokumentumot. A megjelent állam- és kormányfők ezután Brüsszelben tartanak csúcstalálkozót. A szerződés erősíti az európai demokráciát, nagyobb hatásköröket biztosít az Európai Parlamentnek, megerősíti a szubszidiaritás elvét, növelve a nemzeti parlamentek szerepét az európai ügyekben. A szerződés értelmében a külügyi főképviselő egyúttal a bizottság alelnöke is lesz. /Aláírták a Lisszaboni Szerződést. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./