"Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési főbiztosa Bukarestben kijelentette, hogy nem romlottak Románia csatlakozási esélyei. A főbiztos febr. 20-án Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel és a kormány számos tisztségviselőjével folytatott megbeszélést, emellett részt vett a kormány rendes heti ülésén. A főbiztos szerint a 2007-es dátumot azonban csak akkor sikerülhet betartani, ha a kormány képesnek mutatkozik a belső reformok keresztülvitelére. Az EU-biztos a teendők közé sorolta a gazdasági és közigazgatási reformokat, a korrupció elleni harc fokozását. /Ágoston Hugó: Günter Verheugen derűlátó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Az Európai Bizottság által végzett közvélemény-kutatás szerint a román falu képe az elszigeteltség, a bizalmatlanság és a kilátástalanság társadalma. Szomorú, hogy ezt a felmérést egy külső hatalom szervezte meg. A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem vette magának a fáradságot, hogy megkérdezze a vidéki lakosságot az egészségéről. /Szőcs Levente: Nyomor és közöny. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./ A romániai falvak lakosainak mindössze 35 százaléka hallott a vidékfejlesztést célzó európai uniós SAPARD-programról, 20 százalékuknak pedig egyáltalán nincs tudomásuk Románia integrációs törekvéseiről. A falusi lakosság 84 százaléka soha nem járt az országhatárokon túl. A vidéki lakosság 79 százaléka földtulajdonos, és elenyésző azoknak a száma (12 százalék), akik parlagon hagyják földjeiket. A legtöbben azonban saját fogyasztásra termelnek: mindössze 17 százalék viszi a piacra termékeit, és csupán 4 százalékot tesz ki az a réteg, amely a hozam felét vagy annál többet elad. A családok mindössze 7 százalékának van saját vállalkozása, 88 százalék pedig a következő 5 évben sem vállalkozna, 87 százalék farm létrehozását sem tervezi. A falusi háztartások 16 százaléka rendelkezik vízvezetékkel és 7 százalék gázvezetékkel. A családok 17 százalékának van fürdőszobája és 15 százalékának kábeltelevíziója. A vidéken élők 90 százalékának soha nem volt letéti vagy folyószámlája, és 84 százaléka nem látott adóbevallást. /Saját fogyasztásra termel a román gazda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./"

"Mircea Geoana külügyminiszter márc. 14-én kijelentette, hogy a Günther Verheugen által Romániával kapcsolatban elmondottakhoz hasonló kijelentéseket higgadtan kell kezelni, akár az Európai Bizottság vagy az EU tagállamainak, akár az Egyesült Államok vezetőitől származnak. Az AFP hírügynökség szerint Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa márc. 13-án csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Románia és Bulgária támogatják az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak szüksége van ezekre az államokra. A román külügyminiszter kifejtette, Verheugen megjegyzései illeszkednek a legutóbbi bukaresti látogatása során a román vezetéssel folytatott megbeszélések keretei közé. "Mind Európa, mind pedig az Egyesült Államok, és általában a nemzetközi közösség számára nyilvánvaló, hogy közelednek az iraki válságról szóló vita döntő mozzanatai, ezért számítunk rá, hogy ebben az időszakban intenzívebbé válnak az európai országok álláspontjaival kapcsolatos nyilatkozatok", mondta Geoana. A külügyminiszter hozzátette, az iraki helyzet kapcsán Románia egy közös európai álláspont mellett száll síkra, ezt bizonyítja az is, hogy Románia mindig magáévá tette az EU közös álláspontját, legutóbb két nappal korábban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában. /Verheugen kijelentéseit higgadtan kell kezelni. Mircea Geoana válasza a bővítési biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ "

"A magyar és a román külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a kedvezménytörvény kérdése április végére lekerül a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről - hangzott el márc. 15-én Marosvásárhelyen, Kovács László és Mircea Geoana közös sajtóértekezletén. A két külügyminiszter abból az alkalomból találkozott az erdélyi városban, hogy Kovács László részt vett a március 15-i erdélyi központi ünnepségen, Mircea Geoana pedig jelen volt a magyar nemzeti ünnep tiszteletére Marosvásárhelyen adott fogadáson. A megbeszélésen szó volt a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, áttekintették a térség helyzetét, és véleményt cseréltek az iraki válság fejleményeiről. Bejelentették, hogy április végéig összeül a magyar-román kormányközi vegyes bizottság, azt megelőzően pedig az európai integrációs, a gazdasági együttműködési, valamint az igazságügyi és belügyi szakbizottság tart ülést. Mircea Geoana a Gozsdu alapítvány, Kovács László pedig a romániai állami magyar egyetem és a csíkszeredai magyar főkonzulátus ügyét említette a napirenden szereplő kérdések között. Közölték, hogy ápr. 16-án adják át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közösen kér támogatást az Európai Uniótól a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya megépítéséhez. Mircea Geoana elmondta: a IV. páneurópai közlekedési folyosó eredeti terve egy észak-erdélyi leágazással bővült. Ennek megépítéséhez a két kormánynak közösen kell feltárni a finanszírozási lehetőséget. A két külügyminiszter bejelentette, hogy hamarosan közösen tesznek látogatást Belgrádban, ahol a szerbia-montenegrói államközösség külügyminiszterével találkoznak. A sajtóértekezletet követően a két külügyminiszter részt vett és pohárköszöntőt mondott a márc. 15. tiszteletére rendezett marosvásárhelyi magyar fogadáson. Geoana hangsúlyozta: részvétele viszonozza a tavaly december elsejei magyar gesztust, amikor a magyar kormány vezetői megjelentek a román nemzeti ünnep alkalmából adott budapesti fogadáson. /Magyar-román külügyminiszteri találkozó gesztusviszonzással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Jövőre Magyarország, Románia és Szerbia részvételével indul az első Interreg-PHARE-CBC program, amelynek keretében a három ország határvidékén hajtanak végre közös fejlesztési terveket. Az elvégzendő feladatokról Mihai David, a fejlesztési ügyekben illetékes román minisztérium államtitkára elmondtta: a program első fázisát 2004-2006 között hajtják végre, a munkák finanszírozására Románia vissza nem térítendő támogatást kap, amit a fizikai és a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére kell fordítania. Alapokat kívánnak teremteni a három ország határkörzetének kiegyensúlyozott fejlesztéséhez, az oda irányuló tőkebefektetésekhez és a körzet munkaerőpiacának stabilizálásához. A pályázatot a román fél fogja kidolgozni, és még ez év őszén beterjeszti az Európai Bizottsághoz. /Magyar-román-szerb határ menti program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17."

"Az Európai Bizottság (EB) felkérte Romániát és Bulgáriát, hogy folytassák a közigazgatási, igazságszolgáltatási és gazdasági reformokat az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekében. A Bulgáriával és Romániával való "csatlakozási partnerségről" szóló dokumentumban az EB felsorolja mindazokat a lépéseket, amelyeket a két országnak meg kell tennie a következő években. /Az EB a reformok folytatását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Márc. 30-án Kolozsvárra látogatott Miron Mitrea közmunkaügyi, közlekedési és lakásügyi miniszter. Közölte, hogy az elkövetkező időszakban nem lehet számítani a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötő vasútvonal villamosítására. Boros János alpolgármester említést tett a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő által tett ígéretről, amely a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó-Bukarest autópálya megépítéséről szólt. Mitrea ezt elutasította, mondván, várni kell az észak-erdélyi autósztrádával, ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a finanszírozást. A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit nem tudják fedezni. Hozzátette: leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, és még ebben az évben hozzálátnak a Bukarest-Brassó szakaszhoz. /Kiss Olivér: Lemondhatunk az Észak-Erdélyen áthaladó autópályáról? Függőben a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítása is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke ápr. 3-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel Brüsszelben az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik. Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. Nastase megerősítette, hogy Románia 2004-ben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2007-ben kíván az EU tagjává válni. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozását az előcsatlakozási folyamat ,,jelentős értékű finanszírozásával" támogatja, nyilatkozta Günther Verheugen ápr. 3-án Brüsszelben. ,,Ez lesz az Európai Unió történetében a legnagyobb költségvetés, amelyet egy tagállam számára elkülönítenek" - tette hozzá a bővítési biztos. Mircea Geoana külügyminiszter elmondta, a következő három évben Románia hárommilliárd eurót kap az uniótól, ebből 1,4 milliárd eurót 2006-ban. Günther Verheugen bővítési biztos és Adrian Nastase miniszterelnök ápr. 3-án Brüsszelben felavatta Románia EU-missziójának új székházát, amely mintegy 7 millió eurós beruházás eredménye. /Pénzt ígérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"Miután a külügyminisztérium arrogáns, a nemzetközi diplomácia nyelvezetébe nem illő szavakkal "verte vissza" Soros György bíráló megjegyzéseit, nem feledkezvén meg arról sem, hogy a totalitarizmus és az önkény ellen fellépő amerikai multimilliomos magyar származását hangoztassa, a napokban a "baráti" Amerika részéről kellett a kormányzó pártnak újabb "támadást" elszenvednie. Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete valamint Obie Moore, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökének egybehangzó véleménye szerint, amit a Korrupcióellenes Donorok Bukarestben tartott nemzetközi konferenciáján fejtettek ki, Románia lekerülhet az Európai Unió bővítésének menetrendjéről, ha nem ér el látható eredményeket az országot minden szinten behálózó korrupció felszámolása terén. Szégyen az országra nézve, sőt valósággal gyilkosságnak tekinthető, ami itt történik - jelentette ki az amerikai nagykövet. Meghamisított versenytárgyalási eredmények, gyilkos méretű profithajsza a gyógyszer- kereskedelem terén, befolyással való visszaélés a politikai és gazdasági élet minden területén, a perben álló felek politikai hovatartozása és pénztárcájának vastagsága szerint történő "igazságszolgáltatás" - hogy csak néhányat említsünk a kifogásolt jelenségek közül. Időközben nem késett Soros György válasza sem, aki szerint az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Egyesült Államok kormányának egybehangzó véleménye szerint Romániában a korrupció a kereskedelmi kapcsolatok mellett állandó jellemzője a köz- és a politikai életnek is. Románia részéről azonnal elkezdődött a bírálatok minimalizálása, félremagyarázása. /(bodolai): Összecsengő vélemények. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./"

"A Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum durva provokációnak tartja, hogy Anyák napján Engedd szabadon a kendert címmel rendezvényt szerveznek Budapesten. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja és Szabó Zsolt, az IDF elnöke jelezte, hogy tiltakozni fognak Jürgen Köppennél, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetőjénél. Azt kérik tőle: ne tűrje, hogy az Európai Unió színeit, szimbólumrendszerét kihasználva - a tizenkét csillag helyett tizenkét kendermagot feltüntetve - az EU-t a törvények által büntetendő cselekmény elkövetésének népszerűsítésére használják. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"

"Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzései között szerepel a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló jogszabály és a regionális autonómia törvényének kidolgozása, közölte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő máj. 14-én tartott sajtótájékoztatóján. Toró szerint a két kerettörvény egy éven belül születik meg, tekintettel az EMNT létrehozási folyamatának időtartamára. A kerettörvények és kiegészítő dokumentumaik az EU-alapelvek, az Európai Bizottság ajánlásai, az európai országokban működő modellek és a hatályos törvények alapján szabályozzák a kulturális és regionális autonómiát. A képviselő elmondta: a törvények politikai támogatása érdekében az EMNT párbeszédet kezdeményez a politikai pártokkal, és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ vezetése is támogatni fogja a kezdeményezést. /Jogszabály a kulturális autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az Európai Unió (EU) az Európa Konvent intézményi reformjáról, valamint közös védelmi és külpolitikai kérdésekről tárgyalt máj. 15-16 között tartott plenáris ülésén. Az ülésen részt vett és felszólalt Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Konvent Póttagja. Szerinte nem szabad csökkenteni az Európai Bizottság biztosainak számát sem, lehetőséget teremtve ezzel, hogy minden tagországnak legyen biztosa az EU Bizottságban. A szenátor támogatta Szájer József konventtag azon javaslatát, hogy hozzanak létre egy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó tanácsadó testületet az EU keretein belül. /Eckstein-Kovács az Európa Konvent ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"A Kovászna Megyei Tanács vezetése átadja a Székelyföld Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheele-nek, az Európai Bizottság romániai delegációja vezetőjének. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte, a tervezetet a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanácsok kezdeményezték mintegy két hónappal korábban. Demeter elmondta, a Scheele-lel tervezett találkozón felveti a fejlesztési régió és a regionális átszervezés kérdését. A tervezet célja nem az etnikai különválás, hanem a térség fejlesztése - hangsúlyozta Demeter János. Jonathan Scheele a május 21-24-e között Kovászna és Hargita megyébe látogat, hogy felmérje az EU által finanszírozott projektek helyzetét. /Újabb lépés a székelyföldi régió ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"Visszatért Sepsiszentgyörgyön tett nyilatkozatára máj. 13-i, csíkszeredai látogatása során Jonathan Scheele. Az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője szerint Románia szuverén joga eldönteni, hogy milyen szerkezetű és mekkora fejlesztési régiókat alakít ki az uniós pénzek kezelésére. Hangoztatta, hogy egyes sajtóorgánumok félreértették kifejtett véleményét. "Rövid leszek és közérthető: az Európai Uniónak és a Európai Bizottságnak nincsen semmilyen álláspontja Románia adminisztratív felosztásával kapcsolatban, csupán bizonyos minimális feltételei vannak azon struktúrák iránt, amelyek az európai források kezelésére hivatottak. A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrára alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Romániára tartozik" - fogalmazott Scheele. Újságírói kérdésre válaszolva a főbiztos elmondta, nincs, és nem is lehet véleménye a romániai magyarság területi és kulturális autonómiaigényeiről, ebben a kérdésben is "a románok" illetékesek dönteni. Az EU elöljárója kedvezően véleményezte a látottakat. Mint mondta, lenyűgözte az a mód, ahogyan Hargita megyében a gazdasági fejlesztéshez hozzáállnak, és dicsérettel illette a helyhatóságok egymás közti és a civil szférával való hathatós együttműködését is. "Meglepett, milyen fontosságot tulajdonítanak itt a megye különböző gondjainak alulról felfele történő kezelésére. Látszik, a megfogalmazott ötleteket az érintettekkel történő alapos konzultációk után dolgozták ki" - nyilatkozta Scheele. Szerinte az egyik általa felkeresett intézmény, a gyulafehérvári Caritas szervezet által működtetett, értelmi fogyatékosok számára fenntartott óvoda jó példaként szolgálhat bárkinek, de jó szavai voltak arról is, ahogyan kivitelezték az árvagyerek-gondozás szinte befejezett reformját a megyében. Jelen pillanatban az EU közel ötmillió eurót fordít különböző Hargita megyei programok, kezdeményezések támogatására. A legnagyobb rész ebből - 2,1 millió euró - a 131-es megyei út, Hargita megyét Kovásznával és Brassóval összekötő útvonal megyebeli szakaszának javítására jut, a SAPARD program keretében közel 700 ezer, gyerekvédelmi beruházásokra 830 ezer euró érkezik a megyébe. /Rédai Attila: Jonathan Scheele: félreértelmeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"

"A román kormány szóvivője által nyilvánosságra hozott közleménye szerint a legtöbb diszkriminatív és területen kívüli vonatkozás kikerült a magyar kedvezménytörvényből, de a magyar kormánynak és törvényhozásnak tovább kell gondolkodnia a jogszabályban megmaradt nem eurokonform aspektusokon. Románia kormánya tudomásul vette, hogy a magyar kormány benyújtotta a magyar parlamentnek a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény újabb, harmadik módosító indítványát. A közlemény szerint a román kormány úgy ítéli meg, hogy e módosítás révén a kedvezménytörvény legtöbb diszkriminatív és területen kívüli vonatkozása - a munkaerő-áramlás területén történő diszkrimináció, a magyarigazolvány megadásának területen kívüli eljárása, a szomszédos államok gazdasági vállalkozásai számára kilátásba helyezett támogatások folyósításával kapcsolatos diszkrimináció és más vetületek - megoldást nyert a román fél által a velencei bizottság, az Európai Bizottság, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosának, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Jürgens-jelentésének, valamint a szomszédos államok "konvergens álláspontja" alapján megtett román javaslatok révén. Ugyanakkor Románia kormánya továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar kormány vegye fontolóra a szóban forgó jogszabálynak "azokat az aspektusait, amelyek nem eurokonformok". Ezzel egyidejűleg Románia kormánya folytatni fogja diplomáciai erőfeszítéseit a jelenlegi magyar igazolványoknak modern, egyszerűsített okmányokkal történő helyettesítése érdekében. Romániában a magyar kedvezménytörvényben előirányzott pénzügyi segély, valamint a magyar kormány által nyújtandó kedvezmények folyósítása az előzőleg a román-magyar vegyes bizottságban ajánlás formájában kidolgozandó módon történik. A segélyekben és a kedvezményekben pedig kizárólag az iskolák részesülnek, diszkriminációtól mentesen. /Román kormányközlemény a kedvezménytörvényről. Kiiktatni a maradék nem eurokonform aspektusokat is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Kovács László külügyminiszter a kedvezménytörvény folyamatban lévő módosításával kapcsolatban tett román külügyi nyilatkozatban azt tartja a legfontosabbnak, hogy a román kormány a jelek szerint tudomásul vette a törvénymódosítást. Az MTI-nek nyilatkozva a külügyminiszter kijelentette: ,,Valamennyi tárgyalásomon, amit a szomszédos országok vezetőivel erről a kérdésről folytattam, azt hangsúlyoztam, hogy a kedvezménytörvény nem kétoldalú szerződés, teljesen más természetű, mint például az alapszerződés, ahol minden egyes szóhoz kellett a két fél egyetértése. Itt tehát nem az egyetértést igényeljük, hanem a tudomásul vételt. Annak elfogadását, hogy ez a törvény nem sérti egyetlen szomszédos ország szuverenitását, érdekeit, érzékenységét sem. Ez a Magyar Köztársaság törvénye, tehát nem azt várjuk, hogy örvendezzenek neki, de azért fontos, hogy reagálásuk mégis pozitív legyen, elvégre az ő állampolgáraikról szól." Ami azt a megjegyzést illeti, hogy vannak még a törvényben nem eurokonform részek, ,,mi nem látunk benne ilyen részleteket, de a magyar kormány kész erről baráti hangú véleménycserét folytatni a román külügyminisztériummal". /Kovács László a román nyilatkozatról. A jelek szerint tudomásul vették a törvénymódosítást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Románia több mint 265,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kap az Európai Bizottságtól a Phare 2003 program keretében. A Phare 2003 projekt keretében hat alprogram kap finanszírozást: politikai kritériumok - 34,9 millió euró; gazdasági kritériumok - 11,4 millió euró; a közigazgatási kapacitás megerősítése - 27,395 millió euró; jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése - 56,4 millió euró; gazdasági és társadalmi kohézió - 112,005 millió euró, valamint részvétel az uniós programokban és ügynökségek tevékenységében - 23,4 millió euró. /265 millió euró Romániának. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./"

"Magyarország részt venne Románia és Bulgária EU-csatlakozási tárgyalásain.A román illetékesek határozottan elutasították, hogy Magyarországot vonják be az Európai Unió és Románia között folyó csatlakozási tárgyalásokba. Cosmin Dobran külügyi szóvivő a román vezetés meglepődését fejezte ki, hogy Magyarország kérte bevonását ezekbe a tárgyalásokba.A román reakciót az váltotta ki, hogy Kovács László magyar külügyminiszter az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogy Magyarország részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokban. /S. M. L.: Heves ellenzés román részről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Magyarországnak nem áll szándékában lassítania Románia európai uniós integrációját, és jóhiszemű szándék vezérli akkor, amikor szeretne részt venni Bukarest csatlakozási tárgyalásain - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő. Kovács László külügyminiszter júl. 22-én, Günter Verheugen bővítési biztossal folytatott megbeszélése után jelentette be: Magyarország az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogy részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokon. A magyar felvetést román illetékesek határozottan elutasították. Tóth Tamás hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a magyar kérést. "Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az unió számos közös érdeke ezt indokolja" - mondta. Utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét. /Magyarországot jóhiszemű szándék vezérli. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szept. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel az EU-román kapcsolatokról és a transzatlanti viszonyról. Prodi szerint az európai országok előbb-utóbb be fogják látni, nem tehetik meg azt, hogy gazdasági jövőjüket Európához, a biztonságit viszont az Egyesült Államokhoz kötik Az atlanti szövetség változatlanul két pilléren, az amerikain és az európain nyugszik, s az európai tagországoknak a saját pillérükön belül kell erősebb együttműködésre törekedniük - mondta. A két politikus abban is egyetértett, hogy felkészülésének jelenlegi szakaszában Romániának elsősorban a korrupció elleni harcra kell összpontosítania erőfeszítéseit. /Prodi és Nastase találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Romániának gyorsabb ütemben kell megvalósítani a gazdasági reformokat, ha azt akarja, hogy a tervnek megfelelően 2007-ben az Európai Unió tagjává váljon - figyelmeztetett Bukaresti látogatása alkalmával Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Fontosnak nevezte a privatizáció folytatását, a nagyobb átláthatóságot, továbbá olyan intézkedéseket, amelyeknek révén az ország eleget tesz a Brüsszel által megkövetelt "működőképes piacgazdaság" követelményének. /Prodi reformokra inti Bukarestet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Magánkézbe kerül három veszteséges gépjárműgyártó vállalat, és ezzel a kormány letudja az Európai Bizottság előtt a működő piacgazdaság minősítés reményében vállalt kötelezettségek jelentős hányadát. A Privatizációs Hatóság (APAPS) szept. 26-án aláírja a cimpulungi ARO, valamint a brassói Tractorul és Roman privatizációs szerződését - közölte Victor Dumitriu, az APAPS alelnöke. A hatóság az Egyesült Államokbeli Crosslanderrel tárgyal a campulungi terepjárógyár megvételéről, a brassói - évek óta takaréklángon működő - kamiongyár megvásárlására a malajziai Pesaka Astana SDN BHD jelentkezett. Az olasz Landini cég képviselőivel előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások a traktorgyár megvételéről. A hatóság alelnöke szerint hamarosan magánkézbe kerülhet a romani, illetve a vajdahunyadi fémfeldolgozó kombinát is. Utóbbiak iránt az LNM Holdings érdeklődik. Ez a vállalatcsoport vásárolta meg korábban a galaci, valamint a iasi-i acélkombinátot, és augusztus közepe óta tárgyal a két említett fémfeldolgozó üzem megvásárlása érdekében. A három veszteséges gépjárműgyártó vállalat magánosítása szerepelt azon a nyolcpontos célkitűzéslistán, amelynek gyakorlatba ültetését október végéig vállalta a kormány. /Szőcs Levente: Teljesedő kötelezettségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Strasbourgban zajló őszi ülésszakán szept. 28-án kiemelt téma volt a szélsőségek elleni küzdelem, valamint a rasszista, idegengyűlölő politikai magatartás Európában. Egy államnak az Európa Tanácshoz való tartozása azt is feltételezi, hogy a pluralizmus elve mellett megakadályozzák a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az intoleranciát, amelyeket nem lehet a véleménynyilvánítás szabadságával indokolni, hangzott el. A dokumentum szerint a rasszizmus és az intolerancia ellen küzdő európai bizottság külön is kiemelte az ausztriai, belgiumi, dániai, magyarországi, norvégiai, romániai, oroszországi, szlovákiai és nagy-britanniai aggasztó eseményeket. Határozott fellépés szükséges az adminisztratív és igazságügyi hatóságok részéről akkor, ha egy párt hivatalos programjában vagy politikájában rasszista retorikát használ és ilyen propagandát fejt ki. Ha pedig egy rasszista, idegengyűlölő párt bekerül a hatalomba, és folytatja ezt a politikáját, illetve ha egy kormány szabad folyást enged a párt tevékenységének, megkérdőjeleződhet az adott államnak a szervezethez való tartozása is. /Jelentés a rasszista, idegengyűlölő politikai megnyilvánulásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központjának felállítását javasolta Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén okt. 2-án elhangzott beszédében. A miniszterelnök utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok támogatásával a kormányt három alapelv együttesen vezérli, nevezetesen segíteni kívánja a külföldön élő magyarokat nemzeti önazonosságuk megőrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában, abban, hogy szülőföldjükön teljes méltósággal élhessenek. - E segítségnyújtást a szomszédos országok kormányaival együttműködve az államközi kapcsolatokat ezzel is gazdagítva kívánjuk megvalósítani - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva azt is: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy a magyar kisebbségek támogatása az európai normákkal összhangban, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió támogatásával történjék. A továbbiakban a kormányfő utalt arra, hogy ezen alapelvek szellemében került sor a kedvezménytörvény módosítására. A módosítással a kormány célja az volt, hogy a törvény összhangba kerüljön az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1335. számú határozatával, a velencei bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európai Bizottság ajánlásaival. /Medgyessy Péter a határon túliakról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Az Európai Bizottság nov. 5-én jóváhagyta az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország, valamint a három tagjelölt felkészülését értékelő éves jelentéseit. Románia esetében a legfontosabb nyitott kérdés az volt, megkapja-e az ország a bizottságtól a "működő piacgazdaság" minősítést. Az értékelés e ponton nem egyértelmű. A dokumentum megfogalmazása szerint "Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, mihelyt döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Románia teljesítette a közalkalmazottak bérszintjének ellenőrzése kapcsán vállalt kötelezettségeit. A dokumentum szerint gyorsult az állami vállalatok privatizációja és átszervezése, a bankágazatban csökkent az állami részesedés. A dokumentum megjegyzi: fel kell számolni az állammal szembeni és az energiaszektorban a körbetartozások felhalmozódásának alapvető okait, és folytatni kell a szerkezeti átalakítást és a privatizációt az olyan kulcsterületeken, mint az energiaszektor, bányászat és szállítás. A jelentés szerint Románia továbbra is tiszteletben tartja az alapvető emberi szabadságjogokat, számos intézkedés történt a diszkrimináció csökkentésére, és újabb lépések történtek a nemzeti kisebbségi jogok megerősítésében. Neményi József Nándor, a Versenytanács alelnöke, aki két éve integrációs államtitkári tisztséget is betölt, optimista Románia gazdasági előmenetelével kapcsolatban. 2007-ig közel 2000 törvényt kell újragondolni. /Sz. K.: Még csak majdnem működő piacgazdaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Az Európai Bizottság idei országjelentése megállapította, hogy Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, ha "döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Ugyanakkor az igazságügyi és közigazgatási reformok elmaradása akadályozó lehet. A jelentés elismerte a korrupcióellenes intézkedéseket, de figyelmeztetett: a jogszabályokat alkalmazni is kellene. Romániának még egy éve van arra, hogy lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, ha 2007-re szeretne tag lenni. A kritériumok teljesítése azonban olyan drasztikus intézkedésekkel, társadalmi feszültségekkel jár, amit egyetlen, a választások megnyerésére aspiráló párt sem vállal fel a kampányok évében. /Székely Kriszta: Országjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"