Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyói fiókszervezetének közgazdasági szekciója novemberben tudományos értekezletet szervezett Gyergyószentmiklóson, amely Erdély, illetve a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét és jövőbeni kilátásait taglalta. Somai József, az Erdélyi Magyar Közgazdász Társaság elnöke előadásában feltárta a szegénység, elmaradottság okait. A ’90-es évek elején a magángazdálkodáshoz való visszatérés jóval alacsonyabb szinten történt, mint amilyen színvonalon az 1930-as években volt, ugyanakkor az ’50-es évek kollektivizálása hiteltelenítette a szövetkezeti rendszert az emberek előtt. Győrfy Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának adjunktusa kifejtette, hogy a mezőgazdaságban a munkatermelékenység alacsony, a lakosság 40%-át foglalkoztartaj, ami az uniós országokhoz képest, ahol ez 15% alatt van, igen magas arány. Dr. Garda Dezső a Gyergyói-medence gazdasági helyzetét taglalta, ahol a területnek csak 10,7%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért az erdőgazdálkodásnak jut fontos szerep. 1990–92 között 6000-rel csökkent a medence lakossága, 1992–2002 között 3000-rel, jelenleg több mint 6000-en dolgoznak Magyarországon, hogy eltartsák itthon élő családjukat. A térséget a racionális erdőgazdálkodás mentheti meg, az erdők újraültetése. Másik lehetőség egy 2005-ben benyújtandó törvénytervezet az erdővédelemről. Somai József bemutatta az Erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából c. könyv I. és II. kötetét, amely a Romániai Magyar Közgazdász Társaság gondozásában jelent meg, és 22 neves, a gazdasági gondolkodás fejlődéséhez hozzájáruló személyiségről – mint Wesselényi Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Mikó Imre, Barabás Endre, Pete Ferenc, Orbán Balázs – közöl tanulmányt. /Gál Éva Emese: Katasztrófa vár a falvakra, ha elmarad a vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Kapcsolat, együttműködés, közös erőfeszítés, nyitás – e négy irányelv jegyében tartotta a hét végén A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Egyed Ákos, az EME elnöke javaslatára az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a történeti Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. Egyes Ákos azzal indokolta a monográfia megírásának tervét, hogy bár a millennium idején, 1896-ban Magyarországon a vármegyék és a városok történetéről számos munka jelent meg, ezekből a történeti Erdély majdnem teljesen kimaradt. Egyed Ákos szerint évszázados hiányt kell pótolni a történeti és természeti régiók monografikus kutatásával és megírásával. Az egyesület hét szakosztálya, illetve az Erdély-szerte létező közel negyven tudományos műhely képviselői elfogadták a javaslatot, amelyet az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter is messzemenően támogat. Az EME másik nagy terve fennállása 150. évfordulójának méltó megünneplése. Jakó Zsigmond történészprofesszor javaslatára az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy a jubileumra az EME saját, illetve egyetemi könyvtárakban őrzött és használt óriási mennyiségű tudományos gyűjteményének feldolgozásával készüljenek tanulmánykötetek, monográfiák annak felmutatására, hogy az EME és az erdélyi tudomány mivel járult hozzá az összmagyar tudományossághoz. /Monográfia készül Erdélyről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Szakmai, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében kifejtett munkájáért az MTA által alapított, és az EME-vel közösen kiadott Arany János-kitüntetést és díszoklevelet kapott dr. Péter Mihály orvos, az MTA külső tagja, a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott professzora, az EME marosvásárhelyi orvostudományi szakosztályának vezetője. Hasonló elismerésben részesült a kolozsvári dr. Bitay Enikő, az EME műszaki szakosztályának vezetője. /Kitüntetések a tudományos élet megszervezéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”.  A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat.   Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

Folyik a kampány a kettős állampolgárság mellett és ellene is. Aczél Endre újságíró például egyszerű európai egérútként aposztrofálja a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését (Népszabadság, 2004. szeptember 16.), amit nem támogat.  Patrubány Miklós MVSZ-elnök a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy bemutatták be a www.kettősállampolgárság.hu honlapot, amely választ ad a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs jól tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében.  A mostani népszavazási indítvány teljes körű állampolgárságról szól. Amennyiben a népszavazás sikerül, akkor kezdődik az a folyamat, amelyet eddig a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar–magyar integráció intézményeit. Erre volt hivatott az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, „de ez az intézmény sem lépett az integráció irányában.” Az MVSZ 1996 óta mondta, hogy még Magyarország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé a Kárpát-medencében. Kérésüket hallgatták meg, a vasfüggöny leereszkedett 2004. május elsejével, Magyarország európai uniós csatlakozásával. Az MVSZ  javasolta a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének. A magyar állam jelenleg /a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat figyelembe véve/ összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a Külhoni Magyar Adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései. Patrubány Miklós /sz. Medgyes, 1952. de. 23./ Kolozsváron a Műegyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Szakterülete az elektronika. 1973-ban Kolozsváron megalakította a Visszhang nevű egyetemi rádiót, és ennek volt főszerkesztője 1976-ig. 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főkutatója volt. 1983-ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotásában. 1989-ben szakkönyvet írt a mikroprocesszor-technológiáról. 1992-től a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonos-igazgatója. 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének tagja. 1992-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 1996 októberétől az MVSZ elnökhelyettese, az MVSZ Erdélyi Társaságának (VET) elnöke.  1996-ben kiadta a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét. 2000-től az MVSZ elnöke.   /Balázs D. Attila: “Tisztelt Választópolgár! Feketén fehéren a kettős állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

Dec. 4-én tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évzáró gyűlését, valamint az ezt követő, az erdélyi magyar Oscarnak is becézett kitüntetések, az EMKE-díjak átadását. Kötő József EMKE-elnök elmondta: újjáalakuló közgyűlésnek is beillik az idei, mert alapvető átstrukturálódások mentek végbe mind a társadalomépítésben, mind a kultúraművelésben. Kifejtette: a társadalomépítésben elkövetkezik az autonómiák korszaka. Az EMKÉ-nek pedig a kulturális autonómiához szükséges feltételeket kellett megteremtenie. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke felvetette: romániai magyar viszonylatban szükség lenne egy központi könyvtárra, ennek megalakítására pedig két országos egyesület a leghivatottabb, az EMKE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Zsehránszky István hozzászólásában kifogásolta: még mindig nem oldódott meg a kolozsvári bábszínház problémája. Kötő József elmondta: tizenkettedik alkalommal osztják ki a díjakat, a minőséget teremtő embereket jutalmazni kell. A Mikó Imre-díj azon magyar vállalkozók elismerése, akik anyagilag hozzájárulnak az erdélyi művelődési értékek megőrzéséhez, és amelyet idén Mezei Jánosnak adtak át. Oklevéllel tüntették ki a Szabadság szerkesztőjét, Ördög I. Bélát a vállalkozókat bemutató és népszerűsítő írásaiért, riportjaiért. /Köllő Katalin: Az autonómia követelményeihez igazodik az EMKE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

A Kisebbségek napja alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kisebbségekért Díjat adott át december 16-án a Parlamentben. Idén Kisebbségi Díjban részesült a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület is. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 70 ezres könyvtárat tart fenn, 11 főállású kutatót foglalkoztat, szakkiadványokat ad ki, bekapcsolja kutatóit és munkatársait a magyar és nemzetközi tudományos életbe. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a díjkiosztáson Egyed Ákos professzor képviselte. A lap munkatársa megjegyezte, hogy Egyed Ákos feltűnően komoran viselkedett, amikor a miniszterelnöktől átvette a díjat. „Ha nem történt volna az, ami történt december 5-én, akkor sokkal vidámabban, jobb kedvvel vettem volna át. Ez azért ott van tüskeként az ember szívében” – nyilatkozta. Elmondta, hogy sok fiatal végez, olyanok, akik a tudományos munka végzésére képesek lennének, de nincs módjuk ezt gyakorolni. Most szüntették meg a csoportos pályázatokat az Arany János pályáztató intézménynél és ennek az a visszaütője, hogy azok az 5-10-es létszámú csoportok, amelyeket eddig összetartottak, esetleg szétmennek. /(Guther M. Ilona): Kisebbségekért Díj 2004. Kitüntették az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány hagyományosan az adventi napokban rendezi a téli könyvvásárt, idén dec. 16-án, a kolozsvári Művelődés Egyesület közreműködésével, amely másnap Szilágycsehen folytatódott. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke köszöntötte a közönséget és a nemrég megalakult, ez alkalommal először bemutatkozó Művelődés Kamarakórust. A könyvvásárra a Művelődés folyóirat számait, antológiáit, zsebkönyveit és a Kriterion Könyvkiadó újdonságait szokták elhozni. Egyed Ákos professzort, az idén 145 éve alakult EME elnökét, hetvenötödik születésnapja kapcsán köszöntötték. Egyed Ákos Az erdélyi magyarság történetéből 1790–1914 című legújabb tanulmánykötetét mutatta be. Szüksége van nemzetünknek az időnkénti figyelmeztetésre, mutatott rá Egyed Ákos, ilyen volt a december 5-i sikertelen népszavazás, amely megmutatta, hogy minden téren meg kell erősödnie a nemzetnek. /Gáspár Attila: Szilágysomlyó, Szilágycseh. Hagyományos adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület részére különösen nagy jelentőségű a Kisebbségekért Díjjal való megajándékozás, írta Nagy-Tóth Ferenc. Az együtt érző közösségbe tartozás alkotóerejét, a közösséggel szembeni felelősségérzetet magában viseli az anyaországi, sokszorosan az elcsatolt területek magyarja, tette hozzá. /Nagy-Tóth Ferenc: Az ajándékozás öröme. (Kisebbségi díj átvétele alkalmából). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Február 1-jén Csíkszeredában összegyűltek azok, akik részt akartak venni az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztálya Hargita megyei fiókjának újraalakításában. Az ülésen részt vettek Marosvásárhelyről, az orvosi szakosztály vezetősége képviseletében Kovács Dezső elnök, Egyed Imre alelnök, valamint Szilágyi Tibor jegyző. Hargita megyében az orvosi szakosztály működése a 90-es évek végén megtorpant – ezt szeretnék újraéleszteni. A megbeszélésen szó volt az évente négy alkalommal megjelenő Orvostudományi Értesítő szerepéről, a marosvásárhelyi magyar orvosi könyvtár létrehozásáról, saját honlapról (www.emeogysz.ro), külföldi kapcsolatokról, pályázatokról. /Székely Judit: EME Orvosi Szakosztály Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Február 11-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban együttműködési megállapodást írt alá dr. Monok István főigazgató és dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a két szervezet közötti hosszú távú együttműködésről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület saját kiadványai mellett az egyik legnagyobb könyv-, folyóirat-, kéziratgyűjteménnyel is rendelkezik, amely Erdély történelmi kulturális örökségének szerves része. Az EME fontosnak tartja, hogy dokumentumai digitális formában a világhálón minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Az EME digitalizálási programjának megvalósításában vállal szerepet az OSZK, azon belül is a Magyar Elektronikus Könyvtár. A szerződés aláírásánál jelen volt dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnöke valamint Kicsi György, a Gróf Mikó Imre Alapítvány titkára. /EME: digitalizálják a magyar kulturális örökséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Március 5-én tartja közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézet. A közgyűlés résztvevőinek kézbesítették a főtitkári jelentést az EME 2004. évi tevékenységéről. A jelentés beszámolt az egyesület vándorgyűléseiről, konferenciáiról, a szakosztályok és a kutatóintézet munkájáról, valamint a fiókszervezetek rendezvényeiről. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkacsoportja is az EME szervezésében működik. A kutatások eredményeit a szakosztályi kiadványok – Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő – ismertetik; az Erdélyi Tudományos Füzetek elnevezésű sorozatban az egyesület újraalakulása óta az elmúlt másfél évtizedben 250 kötet jelent meg. Az egyesületi 4910 fős taglétszámából 97 az alapító és 2164 a rendes tag, az elmúlt évben az EME 295 új taggal gyarapodott. /(Fejér László): Az EME közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Kolozsvár és Eger városát összeköti az is, hogy Eger olyan több évszázados közösségi hagyományt élesztett újjá, amelyet még csak Kolozsvárnak sikerült az 1940-es években, egyébként a magyar nyelvterület java részén már a 19. században feledésbe merült. A városi hatóság és a lakosság között élő kapcsolatot tartó egri fertálymesterségről, illetve a kolozsvári tizedességről van szó. Egerben maradt fenn a legtovább, 1950-ig az a korábban szinte minden magyar településen létezett fertálymesteri rendszer, amelyet máshol és a középkorban mindenütt tizedes (latinul: decurio) néven ismertek. A tizedesek több magyar városban, így Kolozsváron, Szatmárnémetiben vagy Nagyváradon is, tíz egység (család, ház, utca stb.) élén álltak, és hírvivőkül szolgáltak a helyhatóság és a lakosság között. Kolozsváron mindvégig tizedeseknek nevezték őket, másutt, például Egerben is egy-egy negyed élén a fertálymester állt. A tizedes tisztséget hivatalosan az 1848-as forradalom során megszüntették, de egyfajta helyi közösséget átfogó szerveződésként több helyen is fennmaradt. Kolozsváron 1940–44 között felélesztették, és jól működött. Egerben ennek újjászervezésére 1995–96-ban került sor. A kolozsvári tizedesekről Nagy Mihály kolozsvári történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója tartott előadást. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője arról beszélt, hogy miként élesztették fel Puskás Lajos volt cserkészparancsnokkal az élen a Tízes Szervezetet 1940-ben, hogy átfogta a város egész magyar lakosságát. Ez a szervezet, ha kellett, gyorssegélyt osztott a rászorulóknak, magyar orvosokat és ügyvédeket állított szolgálatba, ruhára gyűjtött a honvédségnek, árvákat helyezett el gyermektelen nőknél. /B. Á.: A közösségszervezés eltanulható. Kolozsvári tizedesek és egri fertálymesterek példamutatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Folyóirat-olvasóteremmel bővült az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári, Jókai utcai könyvtára: a több mint 100 címet számláló gyűjtemény az Egyetemes Filológiai Közlönytől a HVG-ig tudományos és szórakoztató kiadványokat egyaránt tartalmaz. Az egyre bővülő magyar, illetve erdélyi történelmet és kultúrát bemutató lapkollekció mellett a szervezet egy Kolozsvárral kapcsolatos gyűjtemény létrehozását is tervezi. /Fülöp Noémi: Száznál több kiadványt kínálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Újvári Mária főkönyvtáros bemutatta az állományt. A 110 folyóirat hazai és külföldi forrásokból, adományokból gyűlt össze. Külön polcokat tartanak fenn az erdélyi történelem és az erdélyi kultúra számára. /Ördög I. Béla: Új olvasóteremmel gazdagodott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Vincze Gábor szegedi történész a magyarországi és erdélyi magyarság múlt századi történelmének sok szempontból legavatottabb kutatója. Eddig egyedül vagy társszerzőkkel tíz könyvet írt, emellett négy egyéb kiadványt szerkesztett, megjelent mintegy kilencven tanulmánya, forráspublikációja, cikke. Az Asszimiláció vagy kivándorlás? /Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/ című, legújabb kötetében a moldvai magyar etnikai csoport modern kori történelmének tanulmányozásához válogatta össze az 1860–1989 közötti időszakból a legfontosabb forrásanyagot. A moldvai magyar etnikai csoport a magyarság egészén belül egyedül produkál még ma is pozitív népszaporulatot. A magyarországi vendégmunka beszűkülni látszik. Ehelyett a moldvai magyarok nagy tömegei vállalnak dél-európai országokban vagy Izraelben vendégmunkát. Vincze Gábor maga is nyugat-európai ideiglenes kitelepedésre – vendégmunkára – készül, az anyaországban nem lévén státus szerinti munkahelye. Az Asszimiláció vagy kivándorlás? című munkában az első dokumentum 1860-as, az utolsó pedig 1985-ös. 1941-ben a bukovinai székelyeket Bácskába telepítették, majd 1944-ben a Dunántúlra menekültek, s akkor a moldvai csángómagyarok közül is áttelepedett 120–130 család. A moldvai csángókat két faluba telepítették le: Egyházaskozárra és Szárászra. 1940–44 közt volt egy olyan elképzelés, hogy minél több moldvai csángómagyart kell áttelepíteni Magyarországra. 1944 tavaszán kidolgoznak egy konkrét tervezetet, ennek értelmében Bákó megyéből az összes csángó­magyart át kellene hozni Ma­gyarországra, de közbejött az augusztus 23-i átállás, összeomlott a moldvai román front, a tervet már nem lehetett kivitelezni. 1946–47–48-ban több ezer ember csángó szeretett volna áttelepedni Magyarországra. Azonban az akkori magyar kormányok – Nagy Ferenc és Dinnyés Lajos kormánya – azt mondák: nem szabad őket befogadni, mert akkor nem tudják megakadályozni a román kormánynak, hogy amennyire lehet, Erdélyt magyartalanítsák. Valóban volt a paragrafusokban és a hatósági szervek cselekedeteiben tetten érhető szándék 1946–47-ben, hogy minél több, főleg észak-erdélyi magyart valamilyen ürüggyel kiutasítsanak Romániából. Emiatt a moldvai csángómagyarokat nem engedték be. Egyéni kiskapukat megkeresve végül is 1946–47-ben áttelepedett még egy 40–50 család. Lábnyikról, Diószénből, Klézséről, Lészpedről. Vincze Gábor hangsúlyozza, hogy ő nem csángószakértő. Vincze Gábort a kilencvenes évek vége felé meghívták Kolozsvárra vendégelőadónak. Előadás-sorozatot tartott a kolozsvári történelem szakos magyar hallgatóknak a romániai magyar kisebbség 1919–1989 közti történelméről. Két évvel később, 1998–99-ben ugyancsak a történelem szakosoknak tartottak speciális kollégiumot. Sikerült jó néhány diákot ,,megcsípni”, azóta közülük néhányan elindultak a történészkutatóvá válás útján. A magyar szakosokkal nem volt ilyen szerencséje. /Sylvester Lajos: Asszimiláció vagy kivándorlás? (Moldvai magyar forráskiadvány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 4-én Kolozsváron, az E-MIL és az EME közös szervezésében ismertették Bajor Andor: Az ezermester; A Valdemár-kódex, a Hargita Kiadó gondozásában megjelent regényeit. Dr. Egyed Ákos az EME képviseletében elmondta: szerencsésnek tartja a közös szervezést, hiszen már az EME alapítója, gróf Mikó Imre is nagy teret szánt az irodalomnak a szervezeten belül. /F. I.: Bajor Andorra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron március 3-án mutatták be Molnár Jenő Táj és Társadalom /AGORA-UKE, Székelyudvarhely/. A népes hallgatóság – jórészt volt tanítványok – a könyvbemutató kapcsán a 85 éves professzor ünneplésére jöttek össze. Molnár Jenő tudományos tevékenységét az egyetemi katedrán odaadással végezte. Az egyetemen a gazdaság-, népesség-, és településföldrajzot adta elő. A táj értelmezéséhez szervesen kapcsolódik Áprily Lajos költészetének az elemzése egy tanulmány keretében. A kötet tartalmazza a szerző első doktori értekezését is, amelyet summa cum laude fokozattal védett meg 1945-ben: Erdély lakossága magassági övek szerint. Ezt a doktorátust a román hatóságok nem ismerték el, ezért 1972-ben újabbat nyújtott be. Kolozsvárhoz való kötödését Kolozsvár szerepe az erdélyi magyar művelődési életben című tanulmányában bizonyította. /Ajtay Ferenc: Tudományosan Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Házsongárdon Kolozsvár történetírójának, Jakab Eleknek (1820–1897) sírja mögött nyugszik apósa, Mike Sándor, aki nem csak elődje volt Jakabnak, de rábízta azt a közel 200 kötetnyi dokumentum-másolatot, amelyek egy részét aztán feldolgozva, Jakab Elek megírta jeles munkáit. Mike Sándor sírja eltűnt, jelezte Gaal György helytörténész, a Házsongárdról szóló könyv szerzője. Hatalmas terméskő oszlop állt a következett felirattal: „Al-torjai / MIKE SÁNDOR / síremléke / Szül. 1795 – megh. 1867 / A kő jellemszilárd / férfit, / a koszorú / az életbölcset tiszteli”. A kétméteres obeliszk töredékei még láthatók, a friss hanton pedig ott a kereszt az új honfoglaló feliratával. Mike Sándor amikor érdekes dokumentumra bukkant, azt kézírással lemásolta, irattartóba helyezte tárgyköre szerint. Így hozta létre Erdély legnagyobb okiratgyűjteményét, s ezt a halála előtt megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyományozta. Levéltári utóda, Jakab Elek, valamint Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Kelemen Lajos mindig a legnagyobb elismerés hangján szóltak róla. Ennek a kiváló embernek a síremlékét most pusztították el. Maholnap alig marad tizenkilencedik századi kő a város sírkertjében. A magyar tanácsosok megkapták a védelemre javasolt sírok jegyzékét, tettek-e valamit? /Gaal György: Szegényebbek lettünk egy síremlékkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága (DAB) március 29-én Erdélyi Tudományos Nap Debrecenben címmel előadás-sorozatot rendezett. A DAB meghívásának eleget téve, az Erdélyi Múzeum-Egyesület küldöttsége látogatott Debrecenbe. Az előadásokat az EME frissen létrehozott Akadémiai Testületének néhány tagja, valamint fiatal kutatók tartották. A bevezetőt Egyed Ákos, az EME elnöke, az MTA külső tagja mondta. /EME-küldöttség látogatása Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Mindössze tizenhét ingatlant kértek vissza a romániai magyar szervezetek az egykor elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő kormányrendelet útján. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy 1940 előtt a tudományos és művelődési élet megszervezésével foglalkozó szervezetek vagyonának nagy részét elkobozták, de vannak olyanok is, akik nem tudtak az erre vonatkozó jogszabályról, hiszen az RMDSZ sem készített erről országos kimutatást. A legtöbb igénylést, 1748 kérvényt a zsidó közösség nyújtotta be, a második legtöbb közösségi házat visszaigénylő kisebbség a német, ők összesen 76 kérvényt nyújtottak be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindössze a kolozsvári Főtér 11. szám alatt található ingatlant kérte vissza, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének négy épület járna vissza, az Erdélyi Kárpát Egyesület egyetlen ingatlant kér. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület valamikor hatalmas vagyonnal rendelkezett, ebből nem kérhet vissza semmit, mivel a rendeletben megállapított 1940–1989-es korszak előtti tulajdonától már megfosztották. /Borbély Tamás: Kevés magyar közösségi ingatlant kértek vissza. A németek és a görögök nagyságrenddel több kérvényt nyújtottak be. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./