"Júl. 20-22. között zajlott Nagyszebenben a "Sztálinista kisebbségpolitika Románia és Magyarország" című nemzetközi konferencia. A szervező a Ludwig-Maximilian müncheni egyetem volt. A résztvevők sok helyről érkeztek: a Kelet-Európa Intézettől Németországból, a Tel-Aviv-i egyetem kutatóközpontjaiból, a bolognai egyetemről, a moszkvai egyetemről, Münchenből. A hazai kutatók Bukarestből (Román Jelenkor Kutatóintézet és Román Akadémia), Temesvárról (Harmadik Európa Alapítvány), Kolozsvárról (Babes-Bolyai Tudományegyetem) érkeztek. Az Erdélyi Múzeum Egyesület részéről Nagy Mihály adott elő, a Sapientia EMTE részéről Gagyi József. Marosvásárhelyt Novák Zoltán bolyais történelemtanár képviselte. A résztvevők összetételéből adódóan a magyar, zsidó és német kisebbségek szempontjából tárgyalták mindezt. Tatiana Pokivailova (moszkvai egyetem, Balkanisztika Intézet) beszámolója szerint a második világháború időszakában létezett egy olyan elképzelés, hogy Erdély szovjet befolyás alatt önálló országgá válik. A Groza- kormány megalakulása miatt a másik terv került előtérbe, nevezetesen Románia a Szovjetunió javára "lemond" Besszarábiáról és Bukovináról, helyette megkapja Erdélyt. Ehhez hozzájárult, hogy Magyarországon a választásokon nem a kommunisták győztek, így Sztálin jóindulata inkább a kommunista vezetés alatt álló Románia fele fordult. Ottmar Trasca (Román Akadémia, Történettudományi Intézet, Kolozsvár) az 1940- 44 közötti román-magyar kapcsolatokat tekintette át. Ezek gyakorlatilag a bécsi döntés miatt állandó ellenségeskedésből álltak, amelyeket időről időre német-olasz vegyes bizottság próbált rendezni, nem sok sikerrel. Virgiliu Tarau (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) és Novák Zoltán (Bolyai Líceum, Marosvásárhely) ugyanarról a tárgykörről értekeztek: a kommunista párt kiépítése és az ebben való nemzetiségi részvétel. Következtetésük hasonló volt: az első időszakban (1944-1949) a kisebbségek nagy számban iratkoztak be a pártba, míg a román lakosság magatartása inkább tartózkodó volt. Ennek oka, hogy a főleg zsidó nemzetiségűek számára az előző korszak kisebbségellenes politikája után a kommunizmus volt az egyetlen létező alternatíva amely felé fordulhattak. 1949-től egyre nőtt a román nemzetiségűek aránya a pártban, ők kerültek többségbe. Lönhart Tamás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Jelenkor Tanszék) előadása a Magyar Népi Szövetség 1946. évi romániai választásokban való szerepét mutatta be. Stefano Bottoni (bolognai egyetem) a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáról beszélt. 1952-ben a készülő román alkotmány tervezetét Sztálin átjavította és - szovjet mintára - belefoglalt egy, a magyaroknak kijelölt autonóm tartomány megalakítását előirányzó cikkelyt. Ez ellen a legmagasabb szintről jövő határozat ellen nem volt apelláta, a román alkotmányba belefoglalták és végre is hajtották. Gagyi József (Sapientia EMTE) előadásában a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásának lakossági reakcióját mutatta be. A lakosság nagy része egy kis Magyarország feltámadását látta a tartomány megalakításában. Ennek megfelelően a román lakosság alaptalan félelemmel, a magyar pedig túláradó lelkesedéssel reagált a hírre. Egyik kiemelkedő előadás Marius Opreaé (Román Jelenkor Kutató Intézet, Bukarest) volt, aki "Nemzeti kisebbségek a Szekuritátéban" címmel tartotta előadását. Először az 1990 után megjelent szakirodalmat elemezte, bemutatva, hogy ezeket főleg volt szekuritátés tagok írták, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a Szekuritáté kegyetlenkedéseit a nemzeti kisebbségekhez tartozó tagok követték el. Az előadó szerint ez nem igaz, ennek a szervezetnek a tagjai a párt utasításait hajtották végre, a nemzetiségi hovatartozás nem számított. Elhangzik az a vád is, mely szerint ebben a titkosrendőrségben a nemzeti kisebbségek tagjai túlreprezentálva voltak. Ezzel szemben a Szekuritáté személyi iratai szerint abban az időszakban, amikor a nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya a legmagasabb volt, a Szekuritáté állományának túlnyomó része, kb. 83 %- a volt román nemzetiségű. A nemzeti kisebbségek aránya aztán gyorsan csökkent, főleg Ana Pauker, Vasile Luca és Teohari Georgescu pártból való kizárása után. /László Márton: A szebeni nemzetközi történelemkonferencia - összegzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./"

"Se szeri se száma manapság a helytörténeti munkáknak. Nem érdektelen az értékmentés eme válfajának múltjába is betekintenünk. Ezt szolgálja a Pro memoria sorozatban napvilágot látott Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mellett /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003/ című, 1838 és 1858 között írt tájmonográfiája. Jánosfalvi Sándor unitárius pap munkája kéziratban maradt 1942-ig, amikor dr. Jancsó Benedek szerkesztésében és Benczédi Pál gondozásában az Erdélyi Ritkaságok 7. és 8. köteteként jelent meg először nyomtatásban a kolozsvári Minervánál. A mostani kiadás szerkesztője, Veres Péter a kötethez írott előszóban nem csupán a monográfia keletkezésének körülményeit, de szerzőjét is bemutatta. Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkipásztor, korának híres szónok-prédikátora és szenvedélyes könyvgyűjtő volt, de összeférhetetlen természetű. Viszontagságos élete dacára több munkája jelent meg nyomtatásban és jelentős a kéziratos hagyatéka. /Németh Júlia: Pro memoria. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"

"Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a háromhavonta megjelenő Erdővidéki Lapok után újabb művelődés- és tudománynépszerűsítő kiadványsorozatot bocsátott útjára Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár címmel. Az első szám a tavaly májusban Kossuth Lajos emlékére tartott tudományos ülésszakon Csikány Tamás hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, Egyed Ákos történész, az MTA tagja, az EME elnöke és Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója előadásait foglalja magában. Legközelebb valószínűleg a tavasz folyamán sorra kerülő Nagybaczoni Nagy Vilmost méltató előadások (a célnak sikerült megnyerni négy budapesti szaktekintélyt) anyagát közlik. /(hecser): Új kiadvány Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./"

"Szept. 20-án Baróton az unitárus templomban rendezett Erdővidéki Regionális Tudományos Konferencia az egyik főszervező, Fehér János beszédével vette kezdetét. A negyedéves történelem-művészettörténelem szakot végző egyetemista kifejtette: szándékuk szerint egyrészt a fiatal erdővidéki értelmiségnek kívántak bemutatkozási lehetőséget biztosítani, másrészt felmérni, hogy a régiószinten kb. 150 főnyire tehető egyetemista igényeli-e érdekeiket védő diákszövetség létrehozását. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos szólt a jelenlevőkhöz. Dr. Demeter János védnök a konferencia megtartó erejét emelte ki. Dimény János, a Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola igazgatója, az egyetemi lépcsőig vezető elemi és középfokú oktatás jelentőségéről szólt. A konferencia megmutatta, hogy az egyetemisták igénylik a diákszövetség létrehozását és működtetését. /Hecser László: Lesz értelmisége a Székelyföldnek (Regionális tudományos konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./"

"A Magyar Nagylexikon eddig megjelent tizenhat kötetét kapta meg négy kolozsvári oktatási, illetve művelődési intézmény, a Duna Televízió ajándékaként. A karaván tovább halad: Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre visznek könyveket. A Duna TV már tizenegy esztendeje fontos feladatának tartja, hogy könyvekkel segítse a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diákok szellemi fejlődését. Tevékenységük nyomán rengeteg felajánlást kaptak, magánszemélyek is gyakran hagyományozzák rájuk könyvtárukat, amelyet ők osztanak szét a magyar nyelvterületen. Az Erdélyi Múzeum Egyesület képviseletében dr. Egyed Ákos elnök vette át a lexikon-sorozatot, a Sapientia-EMTE nevében dr. Mócsy Ildikó, a Protestáns Teológiai Intézet képviseletében Kurta József könyvtáros, míg az eseménynek otthont adó Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében az elnök, Pillich László köszönte meg az adományt. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvadományt hozott a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Okt. 24-25. között levéltári szakkonferenciára került sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában, Kolozsváron. A rendezvényen a történelem-, irodalom- és néprajztudomány képviselői tartottak előadásokat a levéltári kutatásról. Hasonló tudományközi konferenciára került sor januárban Lokális és regionális történelmek címmel. A történelemtudomány képviselői változatos témájú kutatásokat vázoltak fel. A koraújkori erdélyi okleveles anyag, a 16. századi jegyzőkönyvek, a középkori végrendeletek forrásértékként való bemutatása mellett helyet kaptak a jelenkutatók is: két kutató a Magyar Autonóm Tartomány-kutatás forrásait, illetve az 1950-es évekhez kapcsolódó levéltári anyagok értelmezési problémáit fejtette ki. Az irodalmi előadások keretén belül a kéziratos színháztörténeti kalendáriumbejegyzések forrásértékéről, az írói levelezés identitás gyakorlatáról, Brodarics István mohácsi csatáról szóló elbeszélésének vizsgálata során pedig a leírás és a valószerűség viszonyáról esett szó. A néprajzkutatók előadásai is a levéltári kutatás problematikája köré szerveződtek. A folklóralkotások számítógépes archiválásának módszertani kérdéseiről, a válási jegyzőkönyvek néprajzi jellegű vizsgálatáról, a gyűjtő hagyomány konstruálási koncepcióiról, a magyarországi egyházi gyűjtemények forrásértékéről, valamint a 20. század eleji anyagi kultúra tárgyainak gyűjtéséről, archiválásáról hangzottak el előadások. Bemutatták György Béla történésznek a két világháború közti Erdélyt leíró, "Iratok a romániai Országos Magyar Párt történetéhez" című könyvét. /Szentes Szidónia: Levéltári szakkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya okt. 25-én kezdte meg éves, őszi tudományos ülésszakát Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Az egész napos rendezvény előadásai öt különböző teremben zajlottak, erre szükség is volt, hiszen több mint 60 dolgozatot mutattak be a nap folyamán. A témakörök a következők voltak: faunisztika és állatökológia; molekuláris biológia és élettanok; florisztika és növényökológia; fizika; kémia; környezettan; földrajz-földtan. (A fizika és kémia szakon belül ún. posztertagozat is létezett.) Megnyitóbeszédében Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, nagy örömet jelent számára, hogy miután előző nap az EME első szakosztályának ülésszakát nyitotta meg, most a második szakosztályén lehet jelen. Elhangzott: tévhit az, hogy az EME megújulásra képtelen, hiszen a tudományos élet a szakosztályok keretében folyamatos. /Farkas Imola: Természet? Tudomány! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Nagyváradon rendezték meg a hét végén az erdélyi magyar régészeti konferenciát. A résztvevők az erdélyi magyar régészet újjászervezése mellett tették le a garast, megalakítva a Pósta Béla Egyesületet. Intézményes hátteret kívánnak biztosítani a képzés és továbbképzés, illetve a magyar tárgyi múltat felmérő kutatások bővítésére. A rendszerváltás után Kolozsváron újraindított archeológusképzéssel immár kitermelődik egy új kutató ifjúság. A mintegy harminc főnyire duzzadt fiatal archeológusok összefogását sürgette dr. Bajusz István adjunktus, a kolozsvári régészeti katedra vezetője, aki előadásában ismertette az erdélyi magyar régészet múltját a 19. századtól, amikor is 1859-ben a Mikó Imre, Erdélyi Széchenyije alapította Erdélyi Múzeum-Egyesület révén elkezdődtek az első szervezett történeti kutatások, majd megszerveződött a régészképzés. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének égisze alatt megtartott konferencián a szervezők nevében Lakatos Attila régész beszélt, az ifjúságot köszöntötte dr. László Attila egyetemi tanár és dr. Székely Zsolt régész, aki hangsúlyozta: negyedszázados kiesést kell pótolniuk. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke szerint elkezdődött a szakosodás, a régészet pedig számos kérdés megválaszolásában segítheti majd a határterületek kutatóit. AZ MTA Régészeti Intézetétől érkező Benkő Elek és a NKÖM részéről Hatházi Gábor hangsúlyozták, hogy szakmailag és lehetőség szerint anyagilag is támogatják a Pósta Béla Egyesület tevékenységét. A létrehozandó intézet vezetőjéül dr. Bajusz Istvánt választották. A két napos konferencián mintegy húsz dolgozatot mutattak be a régészek. /(Balla Tünde): Erdélyi magyar régészegyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"A belátható fejlődés határai címmel szervezett tudományos kerekasztalt fiataloknak Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága. Szorosan együttműködve az EME-vel és az EMT-vel kívánják átfogni a középiskolásoktól, az egyetemistákon és doktoranduszokon át a tudomány irányába orientált ifjúságot és lehetőséget adnak beszélgetésekre, szakdolgozatok bemutatására. A nov. 8-án először szervezett tudományos kerekasztal vendégeként dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte a fiatalokat, körvonalazva az értelmiségi identitás, a magas szintű szakismeret és a magyar szaknyelv használatának fontosságát. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a Mikó Imre általi 1859-es megalapítása óta, s a társaság adta lehetőségeket a tudományos ifjúság számára. A későbbiekben öt különböző szakterületről érkező dolgoztatot közöltek a fiatalok a fenntartható fejlődés tárgyában. /Tudományos kerekasztal a belátható fejlődésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ "

"A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

"Az elmúlt néhány hónap folyamán mintegy ezer kötetnyi könyvadomány és két folyóirat-előfizetés érkezett a leendő Bolyai Egyetem számára. Ennek megalakulásáig a könyveket az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezeli. A körülbelül egymillió forint értékű adományról annak összegyűjtője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus nyilatkozott. Elmondta, hogy a fizika kari könyvtár híján van a modern szakirodalomnak, különösen a modern magyar és angol nyelvű szakirodalomnak. Ezt tetézi a könyvtárak rossz szervezettsége: nincsenek szabadpolcos könyvek. 1998-ban már szerveztek egy gyűjtést, amelynek során angol nyelvű szakirodalmat vásároltak. Ezek is az EME könyvtárában vannak; megvásárlásukat nyugati magyar szervezetek és magánszemélyek finanszírozták. A Pro Hungaris Alapítványnál és az Országos Széchényi Könyvtárban is vannak szakkönyvek, melyek csak kiválogatásra és elszállításra várnak. Hantz Péter leszögezte, hogy mindenki segített, akit csak kért. Pénzadománnyal segített a Balassi Bálint Intézet, dr. Lovas István és dr. Néda Zoltán professzorok, valamint a gr. Degenfeld Sándor és a dr. Apponyi Gyula által kezelt pénzalap. /Lőrincz Edina: Magyar nyelvű szakirodalom - egyelőre csak a fizikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Megemlékező tudományos ülésszakot tartott nov. 27-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Marosvásárhelyen a Magyar Tudomány Napja alkalmából. Azért megemlékezőt, mert a magyar tudományosság ünnepe nov. 3-a, az EME viszont 1859. nov. 23-án alakult, így a szervezők a két eseményre való emlékezést egy ülésszakban kötötték össze. Spielmann Mihály könyvtárigazgató az ismeretterjesztés határairól és határátlépőiről tartott előadást Szemléletváltás a tudományos kutatásban címmel. Dr. Kovács Dezső orvostudományi előadása után Soós Zoltán muzeológus, a marosvásárhelyi vártemplomi, valamint a görgényszentimrei várbeli ásatások vezetője A marosvásárhelyi vártemplom kialakulása és története a régészeti ásatások tükrében címet adta előadásának, míg Dónáth-Nagy Gabriella egyetemi tanársegéd a kémia és biológia terén fellelhető egzotikus jelenségekről beszélt. /Nagy Botond: Élő múzeum. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./"

"Tavaly karácsonyra az Ifjú Magyarok Egyesülete egy keresztet állított a budapesti Moszkva téren, melyet azonban máig ismeretlen tettesek ledöntöttek. Az idén a szervezet kezdeményezését felkarolta a Jobbik Magyarországért Mozgalom: terveik szerint az ország mintegy harminc helységében ötméteres, adventi koszorúval díszített fakeresztet állítanak fel. Miként a Jobbik híradása fogalmazott: "A legforgalmasabb helyekre kerülő keresztény jelképpel a karácsonyi bevásárlási láz miatti rohanásban fel kívánják hívni az emberek figyelmét az ünnep igazi értelmére." A makói önkormányzat baloldali többsége megakadályozta a helyi keresztállítást. Ennél csak az indoklás megdöbbentőbb: egyesek érzékenységét sértheti a kereszt. Eme gondolat felér egy kórképpel. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Háromnapos könyvvásárt tart a Kriterion Könyvkiadó dec. 11-13. között Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, 2000-ben elkezdett Kriterion-napokat szeretnék folytatni. Megígérte részvételét az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Híradó, a Glória, a Koinónia, a Komp-Press és a Korunk, a Művelődés, a Kalota, a Tinivár és a Helikon, természetesen a Kriterion is, és a Gaudeamus könyvesbolt. /S. B. Á.: Adventi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Dec. 19-én Kós Károlyra emlékeztek a kolozsvári Kakasos templomban, az építész születésének százhuszadik, és a templom építésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke tartott előadást, majd az érdeklődők a templom eredeti tervrajzait tekinthették meg. Kós Károly tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: mindent, amit tett, az erdélyi magyarságért tette. Elsősorban építésznek vallotta magát és alkotásaival Pesttől Sepsiszentgyörgyig mindenhol találkozhatunk. Az ő transzszilvanizmusáról árulkodik Kolozsvár egyik jelképe, az 1913-ban befejezett Kakasos templom is. Ez az épület teljes mértékben az ő keze nyomát őrzi, hiszen az építkezés alatt gondosan ügyelt arra, hogy a mesterek pontosan betartsák a művészi tervet. /P. M.: Kettős ünnep a Kakasos templomban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, Benkő Samu szerkesztésében jelent meg Bolyai János marosvásárhelyi kéziratainak első kötete, a Fogalmazványok a Tanhoz, illetve az Üdvtanhoz. Benkő Samu akadémikus több mint ötven éve foglalkozik Bolyai-kéziratokkal, azok megfejtésével, rendszerezésével. Elmondta, hogy Kolozsváron lett egyetemi tanársegéd, de 1952-ben kitették az egyetemről. Akkoriban kerestek valakit, aki hajlandó Kolozsvárról Vásárhelyre jönni, és a Bolyai-emlékkötet előkészületeit a kéziratok rendszerezésével segíteni. Nagyjából tizenötezer lap volt együtt számozatlan összevisszaságban, amelyből meg kellett állapítani, hogy melyek az összetartozó levelek, a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, hogy melyik lap után mi következik. Másrészt pedig meg kellett fejteni mindennek az értelmét. /Antal Erika: „Bolyai koporsóját kísértem”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

"Ez a sorozatban a negyedik kiadvány. Az eddigiekben nem csalódtunk, és remélhetőleg ez is tartalmas" – mondta megnyitójában dr. Egyed Ákos elnök és házigazda Kolozsváron, az EME zsúfolásig megtelt tanácstermében január 12-én, amikor a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at mutatták be. A kötet öt fejezetre tagolódik: A demokrácia útján; Adatok és folyamatok; Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok; Kronológiák, dokumentumok. Dr. Péntek János professzor, az egyik fontos tanulmány (A többpólusú magyar felsőoktatás) szerzője kijózanító szándékúnak nevezte ezt a nem klasszikus értelemben kalendáriumnak tekinthető munkát, mivel az szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes módon tár fel a nemzeti közösség számára fontos témákat. Dr. Bodó Barna felelős szerkesztő elmondta, a legfrissebb kötet szerzőinek több mint fele kolozsvári szakember és diák, az első bemutatót ezért itt tartották. A megjelentetés támogatói, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Új Kézfogás Közalapítvány mellett a Communitas Alapítvány. /Ö. I. B.: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Január 23-án Nagybányán a civil szervezetekkel találkozott a nagybánya-központú területi RMDSZ elnöksége a helyi RMDSZ székházában. A városban működő legtöbb civil szervezet (EMKE, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a helyi RMPSZ, a Magyar Tanítók Klubja, az Erdélyi Múzeum-Egylet helyi orvosi köre, az EKE Gutin osztálya, a Nagybányai Ifjak Szövetsége, az RMGE, valamint a Romániai Magyar Nők Szövetségének helyi fiókjai) egy-egy képviselője megjelent a tanácskozáson. A tevékenységhez szükséges pénzforrások megszerzésének nehézségeiről esett a legtöbb szó. Ludescher István felhívta a figyelmet, hogy immár hivatalosan az önkormányzatokhoz is lehet pályázatokat benyújtani. . /(Farkas E. Zoltán): Civil szervezetekkel... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Tordán a Népfőiskola utóbbi előadásán Egyed Ákos és Csetri Elek történészek, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói tartottak előadást Deák Ferencről, a haza bölcséről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke január 23-án látogatott Tordára, ahol Deák Ferenc és Erdély viszonyáról beszélt a hallgatóságnak. Csetri Elek az erdélyi fejedelemség létrejöttéről, ezek előzményeiről, történetéről, jeles és kevésbé jeles uralkodóiról, ezek cselekedeteiről, családi háttereiről beszélt, majd Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka (1541–1690) című könyvet ismertette. Szabó Zsolt az általa szerkesztett közművelődési folyóiratról beszélt, valamint a gondozásukban megjelent könyvekről. A BBTE hallgatói Deák Ferencről értekeztek. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Népfőiskola Deák Ferencről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 29-én Budapesten dr. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és dr. Gyenge Csaba, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke, együttműködési megállapodást írt alá a két intézmény között. /Együttműködési megállapodás a Budapesti Műszaki Egyetem és az Erdélyi Múzeum-Egyesület között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Háromszék lakosságát hivatalos címere körül évek óta folyik a huzavona a megyei tanács és a prefektúra között. A megyének továbbra sincs hivatalos címere, az egykori címert a magyar vezetésű megyei tanács logóként védte le a Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (OSIM), és mindmáig ebben a formában használja. A Horia Grama vezette prefektúra azonban beperelte emiatt a megyei tanácsot. A bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke jelezte, Bukarestben nyújtanak be fellebbezést a bírósági döntés ellen. Időközben a megyei önkormányzat ismét kezdeményezte a régi megyecímer hivatalos elfogadását. Ennek érdekében meghirdették a pályázatot, két jelentkező (mindketten magyarok) négy tervet adott le a tanács által kinevezett szakbizottságnak. Mindegyik terv a régi Háromszék-címer egy-egy módosított változata. Az Országos Heraldikai Bizottság már nem egy régi címert jóváhagyott, így elméletileg nincs akadálya, hogy Háromszék egykori emblémáját is hivatalosítsák. A 17. században megalkotott címer megtalálható az 1837-ben épült megyei könyvtár (az egykori megyeháza) épületének homlokzatán. A két világháború között nemcsak a helyi román közösség, hanem a bukaresti hatalom is elfogadta ezt a címerváltozatot. Négy évvel ezelőtt azonban ugyanez a címerterv a helyi románság képviselőinek ellenállásába ütközött. Akkor a román közösség képviselői egy másik címer elfogadása mellett kardoskodtak, melyen a jelenlegi szimbólumok mellett megjelent volna az ortodox kereszt és két árapataki motívumos tányér is. A szakbizottság azonban túlzsúfoltnak találta ezt a változatot. A címertervekről a háromszékiek véleményét is kikérik – mondta el Demeter János tanácselnök. Minden településen kifüggesztik a pályázatban részt vevő változatokat, és a lakosság véleményt mondhat, melyik címertervet tartja jobbnak. /Farkas Réka: Régen címert, ma „logót” használ a tanács. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ „Semmi nem indokolja, hogy a régi Háromszék-címert újabbra cseréljék” – nyilatkozta W. Kovács András történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos kutatója. A szakember kifejtette, címereket csak nagyon kivételes esetben szokás megváltoztatni, a hatályos rendelkezések is csupán annyit írnak elő, hogy a megyecímerek esetében egységes pajzsformát és falkoronát kell használni, a többi motívumról nincsen szó. „Egy címer különben is annál értékesebb, minél régebbi” – tette hozzá a heraldikával behatóan foglalkozó kutató. /L. J.: Minél régebbi egy címer, annál értékesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Március 2-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyeztetett változatát. A jogszabály tartalmi szempontból, illetve az ingatlan-visszaadási folyamat gyakorlati elemeinek tekintetében az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben foglaltakhoz hasonló. Kötő József, az EMKE elnöke fontos lépésként értékelte a jogszabály elfogadását, hiszen ezáltal lehetőség nyílik a civil és önszerveződés útján létrejött egyesületek és alapítványok vagyonának visszaszolgáltatására is. A törvény értelmében kérelmezők lehetnek azok a jogi személyek (pl: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Kárpát Egyesület) vagy kisebbségi közösségek, amelyeknek ingatlan vagyonát 1940. szept. 6. és 1989. dec. 22. között jogtalanul elkobozták. Ebbe a kategóriába sorolható például a bukaresti Petőfi Ház, illetve a temesvári Magyar Ház is. Szintén elfogadta a parlament két háza az ingatlan-visszaadás felgyorsításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfontosabb kitétele az 1989 után napjainkig törvénytelenül elidegenített egyházi ingatlanok visszaperelhetőségéről szól. Az RMDSZ által is szorgalmazott előírás lényege, hogy a perújrafelvétel jogával az egyházak a törvény hatályba lépésétől számított további 6 hónapig élhetnek. /P. A. M.: Visszaszolgáltatják a közösségi ingatlanokat. Kötő József: Érdemes visszaszerezni az elkobzott gazdagságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában ünnepi összejövetelt tartottak abból az alkalomból, hogy Bartha Lászlóné Stróbl Zsófia, a család elhatározásának megfelelően, átadta a Múzeum-Egyesületnek Stróbl Alajos Mátyás-domborművének bronzba öntött másolatát. „Majdnem természetesnek vesszük, hogy ennek a Mátyás királyt jelképező művészi alkotásnak Kolozsvárra kellett jönnie" – jegyezte meg Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke. Elsősorban a szülőváros kapcsán, másodsorban azért, mert a Mátyás-kultusz Kolozsváron már a XVI. században kialakult, a XIX. század végén tetőzött, majd 1902. október 2-án Kolozsvár főterén felállították a Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobrot. Egyed Ákos azt fejtegette, hogy nagyjaink kultusza a történelmi hagyományok éltetését szolgálja, és a nemzet megtartó erejét növeli. Az ajándék éppen a XII. alkalommal magtartott Mátyás-napokon érkezett. Murádin Jenő művészettörténész Stróbl Alajos erdélyi kapcsolatai címmel tartott előadást. Felidézte a századforduló nagy szobrászegyéniségének (1856-1926) pályáját és életét. Alkotásai közül legismertebbek a Múzeum-kertben levő Arany János-szobor, a Halász-bástya közelében álló Szent István-szobor, a Budai várban, a Széchényi Könyvtár közelében lévő Mátyás kútja vagy a Liszt Ferenc téren felállított Jókai-szobor. A hajdani Kolozsvár fellegvári sétáló útján 1901. júliusában felállították Erzsébet királynét ábrázoló bronz szobrát, de 1919-ben azt helyéről elmozdították, 1940-ben visszaállították, de 1945 után megint ledöntötték. Egy másik, szintén Erzsébet királynét ábrázoló, egy méter magas szobra Hidalmáson állott, két és fél méter magas talapzaton. Erről a szoborról nem maradt fenn kép, és azt sem tudni, mi lett a sorsa. /Csomafáy Ferenc: Gazdagodtunk egy értékes domborművel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Kiss Sándor szatmárnémeti matematikatanár könyvet írt a neves erdélyi matematikus, Maurer Gyula életéről és munkásságáról Matematikus a XX. század viharaiban /Appendix Kiadó/ címen. A könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület támogatásával jelent meg. /(benedek): Könyvbemutató – Kiss Sándor: Matematikus a XX. század viharaiban – Maurer Gyula életpályája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 10./