Népes hazai és külföldi részvétellel avatatták fel márc. 14-én Zsibón ifj. Wesselényi Miklós szobrát, Sepsi József zilahi szobrászművész alkotását. Istentisztelettel kezdődött a rendezvény, szabadtéri beszédekkel folytatódott, ahol felszólalt többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint- Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa és a házigazdák részéről Mátyus Éva. Az ünnepségen Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövete és a helyi prefektus felolvasta a magyar, illetve a román miniszterelnök üzenetét az erdélyi magyarsághoz. A március 15-ei országos RMDSZ rendezvények nyitányaként megtartott zsibói szoboravató ünnepségre a magyarországi ellenzéki pártok részéről senkit nem hívtak meg. Molnár Endre zsibói református lelkipásztor üdvözölte azokat a helyi törekvéseket, amelyek elvezettek a Wesselényi-szobor felavatásához. A Magyarok Világszövetsége nevében Okos Márton Rákóczi emlékzászlót nyújtott át a zsibói gyülekezetnek, a helyi magyar közösségnek. Mátyus Éva házigazda a szobor történetét mondotta el a hallgatóságnak. 2002-ben a zsibói Wesselényi Társaság, a helyi Református Egyházközség, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjának közös gyűlésén határoztak a Wesselényi szobor felállításáról. Elkezdődött a gyűjtés, azonban az RMDSZ és a magyarországi alapítványok támogatása nélkül ezt a vállalást nem sikerült volna tető alá hozni. Markó Béla beszédében többek között arról szólt, hogy a román és a magyar történelem jeles alakjait, így Wesselényit is másként ítéli meg a két nép, noha, mint fogalmazott "Wesselényi Miklós semmilyen szempontból nem volt ellentmondásos személyiség". Markó bizonyosságként állította, hogy Aradon hamarosan állni fog a Szabadság-szobor, ahogyan Zsibón Wesselényi szobra áll. /Makkay József: Kedvenc templomkertjében Wesselényi Miklós. Magyar és román hivatalosságok részvételével avattak szobrot Zsibón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt nyitották meg Kolozsváron, márc. 25-én a Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszakát. A kétnapos rendezvényen ismét sok erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnökének megnyitója után Egyed Ákos EME-elnök hangsúlyozta, hogy a tudomány művelése nem nemzedéki kérdés, a magyar műszaki nyelv mellett pedig az európai tudományosságot is szolgálni kell. A megújuló EME Matematika és Informatika Szakosztálya nemrég ebben a szellemben alakult meg. Délután három szekcióban hatvan előadás hangzott el. /Ördög I. Béla: Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tinódi Lantos Sebestyén diák Cronicáját éppen 450 éve nyomtatták ki Kolozsváron, és ezt ünnepelte ápr. 1-jén z a egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Színház, Magyar Opera, megannyi szerkesztőség, nyomda, valamint az Amaryllis Együttes. Szőcs István felidézte: 2000-ben a kolozsvári könyvkiadás és nyomtatás kezdeteinek a 450. évfordulójára emlékeztek. A Váradi Regestrum kiadásának évéhez, 1550-hez tájolják be a megemlékezéseket. A II. András király idejében, 1208–1235 között készült vizsgálati és nyomozati jegyzőkönyveket 1550-ben, Erdély akkori kormányzója, Fráter György Kolozsváron kiadta. E kötet jelentősége jogtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti szempontból páratlan. Sok kolozsvári nyomda és könyvkiadó összefogott, és újra megjelentette a Regestrumot, amely az eredeti mellett a magyar, román, német és angol fordítást is tartalmazta. A Sapientia Egyetem vitára hívta ki a Babes–Bolyai történészeit: Igen, és mennyiben tekinthető hiteles kortársi beszámolónak Tinódi Erdélyi krónikája? A további kolozsvári emlékezések közé sorolható, hogy Visky Gábor, a magyar színház dramaturgja Tinódi ókori tárgyú műveiből fog alkotni színpadi Triptichont. Ezek a Jázon és Médea (1537, Judit asszony históriája (1540) és végül Dávid király mint a nagy Góliáthal megviut (1549). /Szőcs István: Lantos fesztivál Sebestyén deák végemléközetére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Elhunyt Kékedy László professzor /Máramarossziget, 1920. nov. 28. – Kolozsvár, márc. 24./, akit szerettek, tiszteltek példamutató emberi tartásáért. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újralakítását az elsők között vállalta, a Jakó Zsigmond professzor lakásán tartott megbeszéléstől kezdve. Kékedy, az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke, szorgalmazta tudományos kutatási munkatervek kidolgozását, rendszeres előadások megtartását, a szakfolyóirat, a Múzeum Füzetek megjelentetését. Sok fiatal köszönheti anyaországi és nyugat-európai tanulmányútját Kékedy szakosztályi elnök ajánlásának. Maradandó munkája a Múzeumi Füzetek szerkesztése. Hívő, templomjáró ember volt Kékedy László. /Nagy-Tóth Ferenc: Kékedy László professzortól búcsúzunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Dr. Fejős Zoltán, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója intézménye kiadványait ismertette ápr. 1-jén Kolozsváron, az EME előadótermében. Tavaly 14 kiadványuk jelent meg. A Magyar népművészet sorozat a nagyközönséghez szól. A Néprajzi Múzeum gyűjteményeit könyvalakú, terjedelmes mű tartalmazza a 39 gyűjteményre vonatkozó összes megjelent kiadvány, kiállítás felsorolását. A Néprajzi Értesítő két éve új arculattal jelenik meg, és évkönyvként szolgál. A folyóiratok közül a félévenkénti Tabula emelkedik ki. /Ö. I. B.: Anyaországi néprajzi kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Tóth István tanár-festőművész-műkritikusra emlékezett Sas Péter. Tóth István /Marosvásárhely, 1892. máj. 29. – Kolozsvár, 1964. máj. 24./ Kolozsváron végezte iskoláit, korán felfedezték rajztehetségét. Tóth István megismerkedett Kelemen Lajossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosával, a későbbi történettudóssal. Ő vonta be a tehetséges ifjút genealógiai, heraldikai, vagyis családtörténeti és címertani munkálatok illusztrációs feladataiba. A budapesti Rajztanárképző Intézetben végzett, majd rajztanár lett Kolozsváron. 1920 után szinte évente vett részt csoportos vagy egyéni tárlatokon. Nemcsak kiadványokat, lapokat illusztrált, képeslapokon is megjelentek alkotásai. Az igazi elismerést albumainak megjelenése jelentette. 1939-ben megjelent A magyar díszítés alapformái című könyve. /Sas Péter: Negyven éve halt meg Tóth István tanár-festőművész-műkritikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület márc. 6-án tartotta közgyűlését, ahol tiszteleti taggá választották többek között Tövissi József geográfust. Kolozsváron tanársegéd, majd a BBTE-n adjunktussá lépett elő. Tövissi, a földrajztudományok doktora (1978), a természeti földrajzot és azon belül a földfelszíntant, a geomorfológiát nemcsak tanította, hanem művelte is. 1990 és 1992 között az EKE elnöki tisztségét is viselte. /Dr. Molnár Jenő ny. egyetemi tanár az EME tiszteletbeli tagja: Megérdemelt elismerés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Nagyváradon megkezdődött a Varadinum rendezvény. A zsúfolásig telt templomban Tempfli József megyéspüspök mutatta be a szentmisét. Egyháztörténeti ritkaságokat mutattak be a bazilika képtárában. A tárlókban a nagyváradi római katolikus papnevelde tipográfiájában, a Nagyváradi Szemináriumi Nyomdában készült kiadványok sorakoztak. Az egyházmegye és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiállításán a 200 éve, 1804-ben megszűnt és 1745-ben, Csáky Miklós püspök által beindított nyomda kiadványai láthatók. A gyűjtemény anyaga könyv formájában is megjelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Magyarország EU-s csatlakozásáról osztotta meg gondolatait a váradi újságírókkal dr. Pomogáts Béla, az Illyés Közapítvány elnöke, majd az alapítvány tevékenységéről beszélt. Pomogáts Béla leszögezte: a Commuintas az Illyés Közalapítványtól nem kapott pénzt, az alkuratóriumok felépítése teljesen független a budapesti, központi vezetéstől, nem szólhatnak bele az alkuratóriumok munkájába. Bemutatták Pomogáts Béla új könyvét, melyet Erdélyi autonómia európai integráció címmel a Nagyváradi Ady Társaság adott ki. /(Balla Tünde): Varadinum 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Az EMKE kiadói tevékenységet is folytat, több emlékkönyvet, illetve tanulmánykötet jelentetett meg. A legfrissebb kiadvány, a Szívekben égjen a láng, Fadrusz János emlékkönyv a 2002-ben megrendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza, amelyet a Mátyás-szobor leleplezésének 100. évfordulójára rendeztek. EMKE-kiadvány például a Balázs Ferenc emlékkönyv, a Történelmünk a Duna-medencében /Temesvár, Kolozsvár, 1998/, vagy a Kolozsvár 1000 éve című kötet. A kiadványok közösek civil és egyházi szervezetekkel /például az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskola, vagy az Unitárius Egyház/. Hozzáfognak a Szabédi-emlékház átépítéséhez, amely Kolozsvár korszerű kutató-központja lesz. /Köllő Katalin: Határok fölötti nemzetegyesítés. Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 8-án a Babes–Bolyai Tudományegyetemen második alkalommal rendezte meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a Tudományos Tanárköri Konferenciát (TTK). Három szekcióban – filozófia, földrajz és történelem – tartottak előadásokat, amelyek közül a történelem szakosztály máj. 13-án folytatja az előadások sorozatát. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Egyed Ákos, az EME elnöke. /Takács Enikő: II. Tudományos Tanárköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

  Máj. 22-én Baróton tartotta meg idei vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsész-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya. Előkészítője és lebonyolítója a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt.     Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke és Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke köszöntője után a magyarországi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi előadók ismertették dolgozataikat, melyek a székelyek történetének egyes mozzanataival, a székelyföldi városok kiváltságos helyzetével, az erdővidéki református egyházmegyék életével, az 1762–1764-es határőrség erdővidéki szervezésével, Erdővidék önállósulási és függetlenségi törekvéseivel, a vargyasi Daniel családdal, Benedek Elek emlékirataival, az erdővidéki hely- és családnevekkel, az irodalmi gyakorlókönyvekkel, regionális történetekkel, a lokális balladák jelentőségével, a népi kultúra szerepével a globalizáció korában kérdéseivel foglalkoztak. Erdővidék központjában, Baróton mind a művelődés, mind a tudományos kutatás terén az utóbbi időben igen jelentős sikerekről számolhatnak be. Hetente tartják a Fókusz Klub változatos tudomány- és művelődésterjesztő műsorát, az Erdővidék című újság mellett évnegyedenként megjelenik az Erdővidéki Lapok, helytörténeti és néprajzi anyaggal, továbbá napvilágot látott tavaly novemberben az időszaki kiadvány, az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár első kötete. A vándorgyűlés napján megalakították az Erdélyi Múzeum-Egyesület fiókszervezetét is. /(a–e): Vándorgyűlés Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Kolozsváron a Városi Tanácshoz idén közel 30 magyar civil szervezet nyújtott be támogatási kérést. Ezeknek több mint hárommilliárd lejt hagyott jóvá a helyi tanács. Máj. 25-én a Heltai Alapítvány székhelyén Pillich László városi tanácsos 18 civil szervezet képviselőjével találkozott, akik már kaptak pénzt, illetve most bírálják el kérésüket. Megjelentek többek között a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), Schola Alapítvány, a Civitas, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Kalandos Társaság képviselői. Pillich elmondta: a helyi tanács az idei költségvetésben megközelítőleg 20 milliárd lejt különített el kolozsvári civil szervezetek támogatására. A magyar szervezetek kb. 4 milliárd lejre jogosultak: az összeg hátralevő részéről, kb. egy milliárd lejről máj. 27-én döntenek a tanácsosok. Pillich nem értett egyet a magyar tanácsosok kérésével, miszerint a magyar lakosság számarányához mérten minimális összeget követeljenek, hiszen tapasztalatok szerint Kolozsváron jóval több magyar érdekeltségű civil szervezet van, mint román. Pillich fontosnak nevezte, hogy a tanácsban folytatódjék a civil szervezetek most elkezdett támogatási rendszere. /(m.j.): Helyi támogatás civil szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Variánsok címmel rendezték idén a bölcsészhallgatók hagyományos, évente ismétlődő konferenciáját. A BBTE Bölcsészkara magyar irodalomtudományi tanszékének vezetője, dr. Egyed Emese alkalmat teremtett diákjainak, hogy bemutathassák legújabb kutatásaikat, szakdolgozatuk egy-egy fejezetét. Jún. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában megtartott rendezvény keretében tucatnyi irodalom- és színháztörténeti témájú előadás hangzott el fiatal kutatók, doktoranduszok, valamint a hallgatók részéről. Több értekezés foglalkozott Aranka György munkásságával, egy dolgozat Balázs Ferenccel, illetve különféle színházi, színháztörténeti jelenségekkel. Bemutatták a korábbi konferenciák gyümölcseként létrejött Néző, játék, olvasó /Kriterion Könyvkiadó/ című tanulmánykötetet. A kiadvány szerzői a kolozsvári THÉ (Thália Helyi Élete) kutatóműhely tagjai. /S. B. Á.: Thália Helyi Életének variánsai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által évente megrendezett civil szervezetek seregszemléje, a Civil Fórum 2002-es rendezvényének kötetbe foglalt anyagát mutatták be aug. 2-án Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés című, kötetet a székelyudvarhelyi Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Somai József, az ERMACISZA volt elnöke, jelenleg kuratóriumi tagja mutatta be. A kötet az erdélyi magyar civil szféra tükörképét nyújtja, ugyanakkor pedig egyfajta jövőképet is felvillant. A 90-es évek elején jelentős szervezetek alakultak, amelyek a mai napig is sokat tevékenykednek ezen a téren, ilyenek például az EMKE, EKE, EME és az RMKT. Az ERMACISZA adatbankjában 2300 szervezetet tartanak számon, a valós létszám azonban ennél jóval nagyobb, a felmérések szerint évente mintegy 200 új egyesület vagy alapítvány alakul. /Sándor Boglárka Ágnes: Optimista helyzetkép a civil társadalom jövőjéről. Bemutatták a IV. Civil Fórum konferenciakötetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Áll két palota a kolozsvári Főtér és a Jókai utca sarkán. Az egyiket Rhédey-házként emlegetik. A másikat az idősebbek ma is New York Szállónak hívják, a széles közönség számára pedig csak egyszerűen "a Continental". Mindkettőt a kisrédei Rhédey grófok építették. A kolozsvári Rhédey-házat a családhoz tartozó utolsó tulajdonos, báró Horváth-Inczédy Ödönné gróf Rhédey Johanna az egykori New York szálló épületével együtt a Debreceni Református Kollégiumra testálta. A Rhédey-palota telekkönyvileg mindvégig a debreceniek birtokában maradt. A Rhédey-házba költözött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Gaal György, Kolozsvár közismert helytörténésze Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve sok évi levéltári és könyvtári búvárkodásra enged következtetni. /Tibori Szabó Zoltán: Míves könyv a Rhédeyek főtéri palotájáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Közintézménnyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte szept. 16-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A háromszéki fővárosban találkozott az erdélyi és a magyarországi muzeológusszakma színe-java. Régi, vitathatatlan adósságát rótta le ma az intézmény: végre méltóképpen, szoborral is tiszteleg a múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília előtt, akit a székelység nagyasszonyának is neveztek – hangsúlyozta Kató Zoltán múzeumigazgató. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) nevében üdvözölte az ünnepelt intézményt. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója együttműködési ajánlatában a szellemi régiókban rekonstruálható történelmi Magyarország újrateremtését célozta meg. Az ünnepi beszédek után a múzeumkertben leleplezték Csereyné Zathureczky Emília bronz mellszobrát, amelyet Vargha Mihály szobrászművész készített. A veszprémi múzeummal kötött tavalyi testvérszerződés folytatásaként együttműködési megállapodást írtak alá a komáromi (Szlovákia) Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeummal. Bemutatták az ez alkalomra kiadott Rákóczi Emlékkönyvet. /Farkas Réka: Leleplezték Csereyné mellszobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./ A szakemberek számára is nehezen hozzáférhető forrásanyag közreadását vállalta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kónya Ádám által szerkesztett Rákóczi-emlékkönyv /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ az egykori múzeumőr Csutak Vilmos – a Rákóczi-szabadságharc legismertebb háromszéki kutatója – két tanulmányát tartalmazza; helyet kapott a könyvben a Rákóczi és Bercsényi aláírásával ellátott, brezáni pátensként ismert kiáltvány és a barcasági hadak 1704. március 14-i kiáltványa; a Kuruc krónika (Dálnoki Veres Gerzson, 1722)és báró Vargyasi Dániel István önéletrajzi részlete.    /(fekete): 125 éves a Székely Nemzeti Múzeum: Rákóczi-emlékkönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./    

Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Az Erdély-történészként ismertté vált Vincze Gábor sokadik könyve látta meg a napokban a napvilágot Asszimiláció vagy kivándorlás. Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történetének tanulmányozásához. Szerkesztette Vincze Gábor /Teleki László Alapítvány, Budapest, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2004./ címen, eddig jórészt publikálatlan levéltári forrásokból származó válogatást közölt a csángókérdés utóbbi másfél évszázadáról. Ez a dokumentumgyűjtemény alighanem egyik alapműve lesz a csángóügy irodalmának. Vincze Gábor figyelmeztette az olvasót: nyitva maradt kérdés van elég. Máig feltáratlan például, miként hatott a csángó közösségre az 1920-as és 1945-ös földosztás, miként a kollektivizálás, mennyire fékezte a csángók beolvasztását a magyar iskolarendszer 1947 és 1955–57 közti fennállása stb.   Vincze Gábor szerint az országrész magyar társadalmát már korábban érte olyan károsodás, mely a modern korban megkönnyítette asszimilációját. /B. Kovács András: Asszimiláció vagy kivándorlás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

A kolozsvári tanács április 29-én kelt határozatával hat magyar utcanevet /Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Dsida Jenő költő, Kós Károly építész, író, politikus, Mikó Imre politikus, történész, mecénás, Móricz Zsigmond író, II. Rákóczi Ferenc fejedelem/ hagyott jóvá. A névjelző táblák kifüggesztésére a napokban kerül sor. Ezeket az új magyar utcaneveket mind a város peremén, új, nyúlfarknyi utcák kapták. Bethlen Gábornak 1964-ig a várfal mellett volt, a róla elnevezett bástyától kiinduló utcája. Ugyancsak addig a Mikó-kerthez vezető utca viselte – még a két világháború között is! – az Erdélyi Múzeum-Egyesületet alapító Mikó Imre gróf nevét. Aránylag fontos utca jutott Móricz Zsigmondnak is. A Rákóczi utat a legtöbb kolozsvári még ma is e néven ismeri. Móricz Zsigmond a Monostor negyed egyik csücskében, Bethlen Gábor a bácsi út mellékén, Dsida Jenő a Hajnal negyed déli nyúlványában, Rákóczi Ferenc, Mikó Imre és Kós Károly a Tordai út vonzáskörében lesz új utcák névadója. /Gaal György: Hat magyar utcanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Erdély a magyar középkorkutatásban címmel kezdett okt. 20-án kétnapos szakkonferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), melyen neves hazai és magyarországi történészek, fiatal erdélyi kutatók vesznek részt. Bevezető előadásában Jakó Zsigmond professzor elmondta: ilyen rendezvény utoljára 1941-ben volt, amikor az EMÉ-t még a Magyar Történelmi Társulat egyenrangú feleként ismerték el a történészek. Segélyezéssel nem lehet életben tartani a felcseperedő magyar tudományosságot, viszont 85 évi késlekedés és az EU-ba való belépés után a magyarországi történelemkutatásnak is lépnie kell, mondta. /Ördög I. Béla: Erdély a magyar középkorkutatásban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Nov. 3-a a magyar tudomány napja, ennek megfelelően a hónap folyamán az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezvénysorozatot szervez. Az EME mintegy integráló erőt szeretne képviselni az erdélyi, romániai magyar tudományosságban, fejtette ki Egyed Ákos, az EME elnöke. Nov. 19-ére a romániai magyar tudományos műhelyeket, illetve azok vezetőit hívják meg. A tudományos műhelyek elszigetelten működnek, alig tudnak egymásról. Nov. 20-án, az EME szakosztályai rendezik meg a maguk tudományos értekezletét. Jelenleg hat szakosztályunk van, mindenik bejelentette, hogy megtartja a saját konferenciáját. Idén kettővel bővült a szakosztályok száma, megalakult a Matematikai és Informatikai Szakosztály, most jelentik be az Agrártudományi Szakosztály megalakulását is. Eddig az Arany János Közalapítvány pályáztatás alapján támogatást nyújtott csoportos kutatásokra, de egyéni pályázatokat is jóváhagyott. Ebben az évben megváltoztatták az eddigi rendszert és kizárólag egyéni pályázatokat fogadnak el. Ez a döntés az EME tudományos műhelyeit nagyon nehéz helyzetbe hozza. Majdnem lehetetlenné teszi a további működésüket. Ugyanis csoportos kutatásban végezik az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon előkészületeit és szerkesztését, ugyanilyen pályáztatás útján foglalkoztattak hét kutatót, akik Erdély történeti forrásainak kiadását készítik elő. Azonkívül van Mezőség-kutató és működik az Aranka-gyűjteményt kiadó csoport. Megalakították az EME Akadémiai Testületét, az MTA romániai, külső és tiszteleti tagjaiból, valamint a Román Akadémia magyar tagjaiból. A testület tanácsadó szervként működik az EME elnöksége mellett. Megszervezték a kéziratkezelő és könyvkiadó bizottságot is. A Communitas Alapítványtól kaptak idén egy kisebb összeget könyvkiadásra. /Köllő Katalin: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Interjú Egyed Ákossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 15-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület hetedik szakosztálya, amelyben agrárszakemberek vesznek részt, Erdély magyarlakta megyéiből. Az ülésen dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, dr. Csávossy György, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke, valamint Farkas Zoltán, az RMGE Kolozs megyei elnökének részvételével elfogadták a szervezeti szabályzatot. Az EME-nek anyagi támogatásra nincs lehetősége, de szakmai vonatkozásában a szakosztály léte indokolt. Össze kellene hangolni a tevékenységet az RMGE-vel, hiszen közös célok vezénylik mindkét szervezetet: hathatósan támogatni a magyar gazdálkodókat. A vezetőség megválasztásáig a szakosztály munkáját ideiglenes titkári minőségben Farkas Zoltán irányítsa. /Barazsuly Emil: Mi lesz veled, magyar gazda? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Megjelent Jeney Tóth Annamária Míves emberek a kincses Kolozsvárott – Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Füzetek 247. sz./. A Debrecenből indult kutató munkájának kiadását az ottani egyetem Történettudományi Intézete is támogatta. Jeney Tóth Annamária nemcsak a céhekre vonatkozó iratokkal, de adókönyvekkel, polgárkönyvekkel, tanácsi jegyzőkönyvekkel is foglalkozott, személyekre szűkített, komplex táblázatokat eredményező vizsgálatából kiderül, hogy ki milyen pozíciót foglalt el a társadalomban. /(Rostás-Péter Emese): Céhek az igazi kincses városban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./