Tőkés: szülőföldjükön rendezzék a menekültek helyzetét!
Sajnálatosnak tartja Tőkés László, hogy az Európai Unió nagyobb figyelmet szentel a bevándorlók jogainak, mint az őshonos kisebbségek helyzetének.
A menekültkáosz kezelésében a magyarországi kormány álláspontját támogató európai parlamenti képviselő kedden Nagyváradon elmondta: az európai és balti államoknak egységesen kellene fellépniük ebben a kaotikussá vált helyzetben. Szerinte azonban a jelenlegi „megszállás” csak ideiglenesen fenntartható, mert bár a menekültek megérdemlik a szolidaritást, mégis a saját szülőföldjükön kellene rendezni a helyzetüket.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a hullám előbb-utóbb Romániát, Erdélyt is érinteni fogja, márpedig a krízis kezelésére európai terv még nincs, csupán nagy kérdőjelek vannak. Rámutatott, hogy Magyarország csak annyit szeretne elérni, hogy Brüsszel ne erőltessen rá tagországaira befogadási kvótát, hanem biztosítsa azok jogát, hogy saját fennhatóságuk alatt gyakorolják saját menekültpolitikájukat.
Tőkés hozzátette, hogy az anyaországi kormányzás csupán a törvények betartását szorgalmazza, rámutatott ugyanis arra, hogyha ő követne el olyan tetteket, mint egyes bevándorlók, akkor már rég bebörtönözték volna. Az EP-képviselő azt is szomorúnak tartja, hogy a jobb megélhetés reményében Romániát is rengetegen hagyják el. Úgy gondolja, hogy a bevándorlók „inváziója” közepette még inkább ragaszkodnunk kellene a szülőföldünkhöz.
„Itthon kell megoldani a problémát, nem lenne szabad azt exportálni, mert kívülről nem fogják megoldani. Én leszek az utolsó, aki elmegyek innen” – hangsúlyozta, miután az elmúlt időszakban többen is azt hitték, hogy a Fidesz–KDNP listán nyerve parlamenti mandátumát átköltözött Magyarországra. Tőkés fontosnak tartotta most ismét tisztázni: családjával Nagyváradon él, változatlanul erdélyi EP-képviselő és „itthoni pozíciónk” megerősítésére törekszik. „A Markó-doktrínát gyökerestől ki kell irtani az erdélyi magyar értékelvű politikából” – állapította meg Tőkés, emlékeztetve arra, hogy Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök megfogalmazása szerint az erdélyiek egyenlő távolságra vannak Budapesttől és Bukaresttől, Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől.
„Mi nem vagyunk ugyanolyan távolságra Gyurcsánytól és Orbántól, Pontától vagy Johannistól, sem a tisztességes RMDSZ-es politikusoktól a korruptakkal szemben, mint ahogyan például az egyház sem tarthat egyenlő távolságot azokkal, akik a kereszténység ellen vannak” – hangsúlyozta az értékelvű szemléletet szorgalmazó EP-képviselő.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Nem Hitler adta vissza Észak-Erdélyt
1940. szeptember 6-án vonult be a Királyi Honvédség Nagyváradra. Erre a napra emlékeztek 2015. szeptember 6-án, vasárnap hat órától a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székházának dísztermében.
A visszaemlékező eseményen Raffay Ernő történész tartott előadást Észak- és Kelet-Erdély visszacsatolása 1940-ben címmel. A szervezők nevében Nagy József Barna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi elnöke köszöntötte a PKE dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget, majd Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke szólt az egybegyűltekhez. Kifejtette, hogy 1940-ben az volt az igazságos, „és ma is az jelentené az igazságtételt, ha a törvénytelenül és igazságtalanul elszakított területek visszakerülnének Magyarországhoz. A trianoni békediktátum egy igazságtalan rablóbéke volt, melynek a mai napig isszuk a levét” – fogalmazott Tőkés László, aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a határrevíziónak jelen pillanatban nincs esélye. „Mivel a politikai és népességi körülmények figyelembe vételével nem lehet valóságalapja bárminémű területfelülvizsgálatnak, éppen ezért a járható utat kell keresnünk”. Ezt a járható utat a „területért jogokat” formulában foglalta össze Tőkés László, kifejtve, hogy ha Magyarország nem nyerheti vissza a magyar haza elszakított részeit, akkor ezzel szemben legalább teljes körű jogokat nyerjen a külhonban szakadt magyarság. „A korlátozott önrendelkezés, vagyis az autonómia jelenthetné a megoldást, ami megállíthatná azt a leépülési folymatot, amely az elmúlt évszázadban végbement. De nem csupán a politikai rendezésen, hanem a mi erkölcsi alapállásunkon, szellemiségünkön, cselekvőképsségünkön múlik, hogy ki tudjuk-e vívni a bennünket megillető jogokat” – szögezte le Tőkés László, majd így folytatta: „Sajnos a külhoni magyarság és az anyaország sincs abban a helyzetben, hogy ezt a jogérvényesítést ki tudjuk harcolni. Gyökeres változásra van szükség a magyar politikában és a magyarság állapotában ahhoz, hogy erről a célkitűzésről egyáltalán beszélhessünk”. Végezetül a politikus felhívta a figyelmet a magyarság fogyásának negatív folyamatára, ami miatt nagyon meggyengült a magyar közösség.
A revízió alapja
Tőkés László beszéde után tartotta meg előadását Raffay Ernő történész, aki elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a trianoni béke megkötésével Magyarország területének 71,3 százalékát, lakosságának pedig két harmadát vették el, a magyar nemzetiségűek egy harmada került idegen uralom alá. „Példátlan méltánytalanság volt ez a magyarsággal szemben” – szögezte le Raffay Ernő, elárulva azt, hogy így gondolták ezt a korabeli magyar politikusok is, hiszen mindenkinek, a baloldali közéleti személyiségeknek is az volt az elvük, hogy amikor lehet, Magyarország szerezzen vissza annyi területet, amennyit csak lehet.
Politikai próbálkozások
Raffay elmondta, hogy a két világháború között Magyarország arra törekedett, hogy az őt gyűrűbe fogó Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia alkotta szövetséget szétbontsa. Először egy lengyel-magyar-román szövetséggel próbálkoztak, ami azért nem valósult meg, mert a románok nem voltak hajlandóak visszadni Magyarországnak a Szatmárnémeti-Nagyvárad vonalat. Majd egy jugoszláv-magyar szövetséget próbáltak kiépíteni a magyar politikusok, ez viszont Olaszország ellenállásán hiúsult meg, mely balkáni hatalmi törekvéseinek gátját látta ebben a szövetkezésben. „A csehszlovákokkal érdemben sosem lehetett tárgyalni” – fűzte hozzá a történész, aki a továbbiakban elmondta, hogy a geopolitikai helyzet akkor változott radikálisan, amikor Németországban Hitler került hatalomra, akinek deklarált törekvése volt az első világháborút lezáró békerendszer felülvizsgálata.
Nem Hitler adta
Ebben a kontextusban szögezte le Raffay Ernő azt, hogy nem igaz az a széltében-hosszában hangoztatott tézis, miszerint Magyarország Hitler tenyeréből kapta vissza Észak-Erdélyt. 1940 július 2-án Csáky István külügyminiszter ugyanis nyilatkozatot tett közzé, melyben háborút helyezett kilátásba Románia ellen, ami kiváltotta Hitler dühét, hiszen ő már készült a Szovjetunió megtámadására, és ehhez szüksége volt a romániai olajra. Hitler ennek nyomán írt levelet a román királynak, amelyben szorgalmazta azt, hogy Románia kezdjen tárgyalásokba Magyarországgal a területi problémákról. Hitler azzal győzte meg Romániát, hogy jogosnak ítélte meg a magyar, illetve a bolgár területi igényeket, és amennyiben Románia nem bocsátkozik tárgyalásokba, akkor magyar és szovjet csapatok fogják megtámadni az országot. Románia tehát nem Németország kényszerítésére, hanem amúgy is szorult helyeztében bocsátkozott tárgyalásokba a határrevízióról.
Alkudozás
Az 1940 augusztusában Magyarországgal folytatott szörényvári (Drobeta -Turnu Severin) tárgyalásokon a román fél eleinte 14 ezer négyzetméternyi területet ajánlott fel Magyarországnak, utóbbi ennek a területnek a többszörösét kérte. A románok végső ajánlata 27 ezer négyzetkilométer volt azzal a feltétellel, hogy a Romániának megmaradó területről áttelepítenék a teljes magyar lakosságot. Ezt a magyar fél nem fogadta el. Ekkor kérte Románia a döntőbíráskodást Németországtól és Olaszországtól. Hitler korábban már bejelentette, hogy Magyarország maximum negyvenezer négyzetkilométert kaphat vissza, de az 1940 augusztus 30-án aláirt második bécsi döntés során végül több mint 43 négyzetkilométert nyert vissza Magyarország. A második bécsi döntés eredményeképpen került vissza Magyarországhoz Nagyvárad is, ahova a magyar katonaság 1940 szeptember 6-án vonult be Horthy Miklós kormányzó vezetésével. Raffay Ernő előadása után Csomortányi Istvántól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke átnyújtotta neki a Partium zászlóját, majd levetítették az 1940 szeptember 6-iki bevonulásról és ünnepségekről készült korabeli filmfelvélt. Az esemény utolsó részében felléptek a Váradi Dalnokok és a Nagyváradi Asszonykórus.
Pap István
erdon.ro

Új, bizalmi viszonyt kér az EMNP
Levélben kéri Bogdan Aurescu külügyminisztert az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy kezdeményezze a román-magyar alapszerződés módosítását – jelentette be Szilágyi Zsolt EMNP-elnök csütörtökön Kolozsváron.
Elmondta, az Európára nehezedő migrációs nyomás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a térség országainak együttműködésére. Szerinte a román-magyar kapcsolatokban új bizalmi viszonyt kell kialakítani, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a román kormány megváltoztatja Erdélyre és a magyarságra vonatkozó politikáját. Az EMNP szerint a kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát kellene beilleszteni a szerződésbe, és hivatkozni kellene azokra az ajánlásokra, amelyeket az Európa Tanács e tárgyban fogadott el az alapszerződés 1996-os aláírása óta.
Szilágyi Zsolt szövegszerű javaslatot is tett az alapszerződés kiegészítésére. Eszerint a dokumentumnak a kisebbségekre vonatkozó 15. paragrafusának a 2. bekezdését kellene kiegészíteni azzal, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek – ha politikai szervezeteik megfogalmazzák az igényt – joguk van „a személyi elvű (kulturális) autonómia, illetve azokban a régiókban, ahol számbeli többséget alkotnak, a sajátos jogállású regionális autonómia közigazgatási intézményrendszerének létrehozására és az ország jogrendjébe való szerves beépítésére a pozitív európai gyakorlat szerint”.
Az EMNP azt javasolja továbbá, hogy az alapszerződés mellékletében felsorolt nemzetközi dokumentumok sora egészüljön ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott két dokumentummal: a Gross-jelentésen alapuló 1334/2002-es, és a Kalmár-jelentésen alapuló 1995/2014-es ajánlással. A párt szerint „bizalomerősítő jelentőséggel bírna” ugyanakkor, ha az alapszerződés szövegéből kikerülne az „az erdélyi magyarok számára megalázó, és a román nemzetpolitikát negatívan minősítő lábjegyzet, mely az ET 1201/1993-as ajánlását értelmezi egyoldalúan”.
Az ET 1201-es ajánlásának a 11. cikkelye előírja: „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”. Az ajánlás azzal a lábjegyzettel került be a román-magyar alapszerződés függelékei közé, hogy „a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”.
Tavaly Toró T. Tibor, az EMNP korábbi elnöke javasolta, hogy Magyarország kezdeményezze az alapszerződés felülvizsgálatát. A szerződés értelmében a felek 2015. szeptember 16-ig jelezhetik, ha módosítani akarják a megállapodást. Ha ezt nem teszik, az egyezmény hatálya öt évvel meghosszabbodik. Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, azért fordulnak most a román kormány képviselőjéhez, mert úgy gondolják, az erdélyi magyarságot Románia kormányának kellene képviselnie a kétoldalú kapcsolatokban. A pártelnök hozzátette, a magyar kormányt nem kell erről meggyőzni; képviselői többször is kijelentették, hogy támogatják az erdélyi magyarság törekvéseit.
Székelyhon.ro

Önmagunkat védjük a himnuszon keresztül
Aki teheti, legyen a Kovászna megyei törvényszéknél kedden, szeptember 15-én 10 órakor a himnuszper tárgyalásán – ezzel a felhívással fordultak a magyar pártok háromszéki képviselői a sepsiszentgyörgyi, háromszéki lakossághoz. Fontos összefogást, közös kiállást mutatni, amikor nemzeti jelképeinket éri sérelem, ezek tiltásával tulajdonképpen az erdélyi magyarságot, székelységet felszámolni akaró román politika érvényesül – fogalmazták meg az MPP székházában tartott sajtótájékoztatón. A himnuszper „fő áldozata”, a prefektúra által bírsággal sújtott MPP alapfokon megnyerte ugyan a pert, ám a kormány megyei helytartója fellebbezett a bírói határozat ellen. Ez a tárgyalás zajlik majd kedden, és már többen jelezték, hogy ott lesznek, az ígéret szerint felvonul az RMDSZ megyei vezérkara, de várják Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzult is. Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke kitért az egy nappal korábbi sepsiszentgyörgyi zászlócirkuszra és annak román utórezgéseire, a magyarellenes kirohanásokra és az Antal Árpád polgármesternek beígért bírságra is. Véleménye szerint mindez jól tükrözi, a román hatalomnak egyetlen célja van: megsemmisíteni, felszámolni az erdélyi magyarságot.
Ezt szolgálta a magyar himnusz elénekléséért kirótt büntetés, illetve az azt követő fellebbezés is. A kormányhivatal viszonyulását híven tükrözi az állampolgári beadványokra érkezett egyen-válasz is, Sebastian Cucu prefektus néhány sorban elintézte a hozzá fordulókat, azt írja, bírósági fellebbezésük szövegében kifejtik bőven, miért tartják indokoltnak a magyar himnusz miatti bírságot. Ez tulajdonképpen felhívás arra, hogy az 1500 ember, aki beadvánnyal fordult a kormánybiztoshoz ez ügyben, részt vegyen a tárgyaláson, hogy megismerje érveiket – hangzott el. Kulcsár-Terza József szerint mindezek tükrében valóban fontos lenne, hogy minél többen elmenjenek a tárgyalásra, és azt is tudnunk kell, hogy nem valami ellen, hanem valamiért emeljük fel a szavunkat – hangsúlyozta.
Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, felidézte a kovásznai kórház névváltoztatása elleni közös kiállás eredményét, és azt is, hogy egy hónapos kemény munkával tulajdonképpen nem győzelmet arattak, csak a normalitást sikerült visszaállítaniuk. Ilyen a himnuszper is, és „ezeket a harcokat kell megvívni nap mint nap” – mondotta. Bedő Zoltán. Az EMNP színeiben megválasztott megyei tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatalom nem hajlandó elfogadni a magyarság kollektív jogait, márpedig a népek, nemzetrészek éppen szálláshelyük, nyelvük és jelképeik alapján meghatározhatóak az ENSZ dokumentumok szerint is. Ezeket támadják meg időről időre, ilyen a himnuszper is, és látnunk kell, hogy tulajdonképpen önmagunkat védjük a himnuszon keresztül – fejtette ki.
Kovászna megye prefektusa tavaly december elején bírságolta meg az MPP-t, amiért az általa szervezett június 4-ei trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bíróság alapfokon elfogadta az MPP fellebbezését, eltörölte az 5000 lejes bírságot, és kimondta, hogy szabadon énekelhető bármilyen himnusz. A prefektúra nem hagyta annyiban, megóvta az alapfokú ítéletet, a másodfokú tárgyalást kedden 10 órakor tartják a megyei törvényszéken.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Szilágyságban ülésezett a Partiumi Autonómia Tanács
A szilágycsehi művelődési ház adott helyet a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) azon ülésének, amelyen tizenkét szilágysági település képviseltette magát.
Az esemény Molnár Kálmán szilágycsehi nyugalmazott esperes rövid igei köszöntőjével vette kezdetét, majd dr. Sándor Józsefnek, az Erdélyi Magyar Néppárt Szilágy megyei elnökének köszöntőbeszéde hangzott el.
Dr. Szilágyi Ferenc, a PAT elnöke a Partium mint önálló régió című kiselőadásában kifejtette: az EMNT–SZNT–PAT–EMNP szervezeti családnak három közös eleme van: egyedüliek, amelyek programjának középpontjában a föderalizmus–autonómia–regionalizmus elve áll.
A helyi sajátosságok, a helyi igények ismerete nélkül nem lehet felvirágoztatni egy területet, ennek egyetlen módja az önrendelkezés. Ezt az elvet gyümölcsöztették Svájcban, Ausztriában, Németországban, tipikusan azokban az államokban, melyek a helyi közösségek önkormányzata alapján építették fel a jóléti társadalmakat. Az önrendelkezést sehol nem adták ajándékba, mindenhol úgy kezdődött, hogy egy kis helyi csoport szembeszállt az erős nemzetállammal. Tartósan megjelenítették az igényt, és kivárták azt a pillanat. Mindenhol eljön az a bizonyos pillanat, ha kitartó a közösség, amikor a nemzetállam meghátrál.
Szilágyi elmondta továbbá, hogy nemcsak a magyaroknak kérik az önrendelkezést, hanem az az alapvető elv, hogy az önrendelkezés mindenkinek jár, aki élni akar a lehetőséggel. Ezért hazudik, aki ezt csak magyar ügynek állítja be. Romániában történelmi hagyományai vannak a nagyrégióknak. Léteznek ilyen identitások. A Partiumban is 90 százalékban ugyanazok a problémák vannak, magyaroknak és románoknak, egyaránt. Rosszak az utak, nincs megfelelő munkahely, rossz a közszolgáltatás, stb. Nem érdekli a központi kormányzatot, hogy kultúrházra, vagy rendelőre van-e szükség, ha nekik parkra vagy focipályára van pályázati kiírásuk. Nem ismerik az igényeinket, nem is ismerhetik, mert az igények vidékről vidékre mások. A nyelvi jogokból viszont nem engedünk – mondta többek között a PAT elnöke.
Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke szintén Románia új közigazgatási felosztásáról beszélt, illetve ismertette a néppárt autonómia-koncepcióját, ezen belül az aszimetrikus regionalizmusról is szót ejtett, amely lehetővé teszi a sajátos jogállású régiók kialakítását. Ez a tervezet leírja ugyan a régiókat, de nem foglalkozik azzal, hogy területileg azokat hogyan kell pontosan meghatározni, hanem hatásköreiket, közjogi helyzetüket, a régiós szervek működését mutatja be – tudósított az Erdélyi Magyar Néppárt sajtószolgálata.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Egy asztalnál az erdélyi politikum
Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére bizalomerősítő megbeszélést tartottak tegnap Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezető tisztséget betöltő képviselői. Az anyaországi politikus szerint van remény a folytatásra.
A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott megbeszélésen az RMDSZ-t Kovács Péter ügyvezető elnök, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Zakariás Zoltán alelnök, a Magyar Polgári Pártot (MPP) Kulcsár-Terza József, a párt megyei szervezetei egyeztető fórumának az elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) Sándor Krisztina ügyvezető elnök, a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) pedig Izsák Balázs elnök képviselte.
Szili Katalin a tanácskozást követően elmondta, jó lehetőség mutatkozik arra, hogy „új időszámítás kezdődjék” az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködésében. Az első „bizalomerősítő” találkozás után valamennyi fél szükségesnek tartotta a párbeszéd folytatását, hiszen az erdélyi politikai szervezetek képviselői maguk is érzékelték, hogy „kijegesedtek” az egymás közötti viszonyaik, és ezen változtatni kell. „Mindenki kifejezte: az a cél, hogy értsük egymást. Nem kell mindig ugyanazt az álláspontot képviselni, de meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van. Ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni. Már az a tény is eredmény, hogy egy asztalhoz ültünk, és mindenki kifejezte a szándékát, hogy a párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.
Szili emlékeztetett, hogy a magyarság különböző szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés kialakítására, másrészt az önigazgatás, önkormányzás, autonómia kérdéseinek nemzetközi színtéren történő napirenden tartására vonatkozik a mandátuma. Hozzátette, arra készül, hogy Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is hasonló egyeztetésekre hívja a magyar politikai szervezetek vezetőit. Az egyeztetésen résztvevők a Krónikának tegnap azt nyilatkozták, üdvözölték, hogy Szili Katalin Erdélyben is megkezdte az autonómiaelképzelések összehangolását, európai kontextusba helyezését célzó munkáját; egyúttal jó döntésnek nevezték, hogy a magyar kormány a volt házelnököt bízta meg a feladattal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Módosítana a Néppárt (Magyar–román alapszerződés)
Levélben kéri Bogdan Aurescu román külügyminisztert az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy kezdeményezze a román–magyar alapszerződés módosítását.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök szerint a migrációs nyomás miatt minden eddiginél nagyobb szükség van a térség országainak együttműködésére. Szerinte a román–magyar kapcsolatokban új bizalmi viszonyt kell kialakítani, ez csak úgy lehetséges, ha a román kormány megváltoztatja Erdélyre és a magyarságra vonatkozó politikáját. A kisebbségek kulturális autonómiához és területi autonómiához való jogát kellene beilleszteni a szerződésbe, és hivatkozni kellene azokra az ajánlásokra, amelyeket az Európa Tanács e tárgyban fogadott el az alapszerződés 1996-os aláírása óta. Szilágyi szövegszerű javaslatot is tett: a dokumentumnak a kisebbségekre vonatkozó 15. paragrafusának 2. bekezdését kellene kiegészíteni azzal, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van „a személyi elvű (kulturális) autonómia, illetve azokban a régiókban, ahol számbeli többséget alkotnak, a sajátos jogállású regionális autonómia közigazgatási intézményrendszerének létrehozására és az ország jogrendjébe való szerves beépítésére a pozitív európai gyakorlat szerint”. Rámutatott, azért fordulnak most a kormány képviselőjéhez, mert úgy gondolják, az erdélyi magyarságot Románia kormányának kellene képviselnie a kétoldalú kapcsolatokban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„A versennyel baj nincs, ha nem vezet esztelen egymásnak feszüléshez”
Egész Európai Unió megbukhat emberségből és szolidaritásból, ha elhibázottan kezeli a menekültválságot – véli Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnökét a kötelező befogadási kvóták sokat vitatott rendszere mellett aktuálpolitikai témákról, többek között az MPP-vel kötendő választási együttműködésről, a levél útján történő szavazásról és az autonómiatörvényről kérdeztük.
Megkezdődött az őszi parlamenti ülésszak, s már az első héten elfogadták az idei év talán legfontosabb jogszabályát, az adótörvénykönyvet. Korábban jelezte, az RMDSZ az öt százalékpontos áfacsökkentés híve, de szeretné, hogy az adótörvénykönyv alkalmazása ne sodorja veszélybe az államháztartást, a költségvetési hiány ne haladja meg a 2 százalékot. Személyesen részt vett a törvény módosításáról szóló politikai döntésben. Hihető a kormány ígérete, hogy nem nő túlságosan nagyra jövőre a költségvetési hiány?
Majd a költségvetési törvény tervezetéből fog kiderülni, hogy a kormány képes-e egy olyan büdzsét előkészíteni, amely a két százalékos költségvetési hiányt tartja. Az adótörvénykönyv parlamentben elfogadott módosítása ezt lehetővé teszi. A négy százalékpontos áfacsökkentés egy százalékos deficitet jelentene, abban az esetben, ha úgy számolunk, hogy az adócsökkentés miatt az áfabevételek nem fognak nőni. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy jelentős adócsökkentést követően valamelyest csökken az adócsalás mértéke is, valamennyit ki lehet a feketegazdaságból fehéríteni. Ezért azt gondolom, hogy a befizetett áfa aránya nőni fog, ami csökkenti a deficitet. Tehát a kormánynak még mindig bő egy százaléknyi deficit mozgástere van a költségvetés kidolgozásakor. Azt hiszem, hogy a 2015-ös büdzsé teljesítéséből, az eddigi tapasztalatokból kiindulva bátran kijelenthető: ha a kormány nem kezd felelőtlen pénzszórásba a választási esztendőben, akkor nincs ahogy ezt a költségvetési deficitet ne tartsa. Ezt a hiányt azért fontos tartani, mert biztosítja a makrogazdasági egyensúlyt, és Románia megőrizheti a hitelképességét, olcsóbban finanszírozza a pénzpiacról a deficitjét. Emlékeztetnék arra, hogy az RMDSZ részvételű Boc-kormány annak idején ideiglenes intézkedésnek tekintette a 19 százalékos áfa öt százalékpontos növelésé, és ígéretet tettünk arra, hogy a válság elmúltával ez az adó az eredeti szintre áll vissza. A mostani csökkentés mindenképpen közel áll ehhez az ígérethez, mert 2017-ben ismét 19 százalék lesz az áfa. Kell azonban látni azt is, hogy a világban nagyon gyorsan történnek változások, a kínai tőzsdepánik még nem futott le teljesen. Azzal is számolni kell, hogy ha valahol valami összeomlik, az Romániára is kihat.
Említette a felelőtlen költekezést. Köztudott, hogy időközben a kormány megemelte a fizetéseket az egészségügyben, s ez elindított egy követelésspirált: a pedagógusok, a rendőrök, más közalkalmazotti kategóriák is nagyobb béreket kérnek. Victor Pontáék válaszul megígérték: októberben már a parlament elé terjesztik az új közalkalmazotti bértáblát, amely méltányosabb javadalmazást tesz lehetővé a közszférában. Az RMDSZ hogyan vélekedik erről?
Soha nem értettem egyet azzal, hogy különböző közalkalmazotti kategóriákkal kivételezzenek. Márpedig a kormány így járt el most az orvosok, korábban a hadsereg, a rendőrség esetében. Így a béraránytalanságok nagyon nagyok lettek a közszférában. Gondolnunk kell az önkormányzati alkalmazottakra, a pedagógusokra, a kisegítő személyzetre is, akiknek a fizetése aránytalanul kicsi a többiekéhez képest. A gyors béremelés a közszférában óriási terhet ró a magánszférára is, ezért ezzel csínján kell bánni. Mindenkinek az az érdeke, hogy legyen egy fajta egyensúly a fizetések terén, küszöböljék ki a rendszeren belüli aránytalanságokat. Arról, hogy végül milyen lesz ez a bérrács, az ellenzék sem tud semmit sem mondani, mert a parlamentbe benyújtandó tervezetet a kormány még nem véglegesítette. Amikor ez megtörténik, akkor derül ki, hogy egyáltalán alkalmazható-e az új bérrács 2016-tól, vagy csak 2017-ben lépne életbe.
Az ülésszak másik fontos törvényének a levél útján történő szavazásról szóló jogszabály ígérkezik. Jövő héten ismét összeül a választási törvényeket kidolgozó parlamenti bizottság véglegesíteni a tervezetet. Milyen formában tartaná elfogadhatónak, ha egyáltalán elfogadható az RMDSZ számára a levélben történő szavazás?
Úgy látjuk, hogy a levélben történő szavazás feltételei Romániában nem adott, ezért nem támogatjuk ezt a törvényt. A parlamenti választások esetében a külföldön tartózkodó román állampolgárok szavazati joga biztosítva van. A már elfogadott, parlamenti választásokról szóló törvény egészen világosan fogalmaz: a szavazás regisztrációköteles, és nem levél útján, hanem szavazófülkében történik a határon túl élő román állampolgárok számára létrehozott szavazókörzetekben. A regisztráltak számának függvényében annyi szavazókörzetet hoznak létre külföldön, amennyi szükséges. Így már most sem kérdéses: aki külföldön él és szavazni akar, megteheti. Az elnökválasztás esetében valóban rendezetlen ez a kérdés. Itt szóba kerülhet a levél útján történő szavazás, de mi nem látjuk azt, hogy a biztonságát hogyan tudnák ennek garantálni, és ha regisztrációköteles, akkor miért lenne jobb ez az eljárás annál, amit a parlamenti választások esetében alkalmazni fognak. Nem látjuk azt sem, hogy akkor miért nem teszik lehetővé a levélben történő szavazást Romániában élő román állampolgárok számára, hiszen ha csak a külföldön tartózkodóknak jár ez a jog, az országban élők pedig hátrányba kerülnek. Ezt a típusú diszkriminációt nem tartom ésszerűnek. Ezért szerintem inkább az elektronikus szavazás bevezetésén kellene gondolkozni.
Az RMDSZ ellenkezésének hátterében nem húzódik meg az az aggodalom is, hogy a levélben történő szavazás esetén jelentősen megnőhet a leadott szavazatok száma, és ezáltal nehezebb lesz elérni az öt százalékos parlamenti küszöböt?
Aggodalmunk mindig van, de van egy elvi kérdés, ami az aggódásunknál fontosabb. Az elvi kérdést kell egyszer helyesen megválaszolni, utána nekünk kötelességünk, hogy az aggodalmainkból lefaragjunk és az öt százalékos küszöböt elérjük. Aggodalmunk nem helyezhető az elvi kérdések elé. A levélben történő szavazás csalásra, manipulációra is lehetőséget biztosít. Egyébként miért ne gondolnánk azt, hogy ugyanolyan mértékben mennek el szavazni a külföldön élő erdélyi magyarok is, mint a románok?
Az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról. „Évek óta van egy jó és őszinte párbeszéd köztünk” – mondta az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról Kelemen Hunor. Emlékeztetett arra, hogy tavaly, az európai parlamenti választások előtt Orbán Viktor átjött Szatmárnémetibe, és együtt üzentek az erdélyi magyar választóknak, mert ezt a kormányfő „így tartotta jónak”. Idén Tusnádfürdőn is volt egy találkozó a két politikus között. „Aki nem rosszindulattal próbálja értelmezni ezt a párbeszédet, azt látja és tudhatja, hogy nem egy olyan viszonyról van szó, mint amilyen a Fidesz és az EMNP egykori viszonya. Arra törekedtünk, hogy közös ügyekről őszintén tudjuk beszélni és konklúziókat megfogalmazni. És ez megtörtént” – reagált a politikus azokra a véleményekre, amely szerint az RMDSZ a Fidesz alárendeltje lenne. Hozzátette, nem csak Orbán Viktorral, hanem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a magyarországi kormánypártok vezető politikusaival is rendszeresen találkozik. „Azt hiszem, hogy ez a normális. Akit ez felháborít, keresse saját magában a hibát, ne bennünk” – jegyezte meg.
A választásoknál maradva: korábbi hírek szerint az RMDSZ még ebben a hónapban leülne tárgyalni az MPP-vel az önkormányzati választásokon történő együttműködésről. Melyek az RMDSZ részéről a tárgyalás feltételei?
Az önkormányzati választásokon Székelyföldön lesz verseny a magyar jelöltek között. Az Erdélyi Magyar Néppárt bejelentette már, hogy mindenhol külön indul. A versennyel az égvilágon semmi baj nincs, ha normális keretek között tudjuk tartani, és nem vezet esztelen egymásnak feszüléshez. Ezért merült fel az együttműködés lehetősége az MPP-vel bizonyos településeken. Az együttműködésnek különböző formái lehetségesek. El tudom képzelni, hogy lesz olyan település, ahol az RMDSZ-nek nem lesz esélyes jelöltje, és akkor valóban kérdés, hogy csak azért, hogy egymást és a közösséget szembeállítsuk, érdemes-e az RMDSZ-nek jelöltet állítani. Ez természetesen fordítva is érvényes. Abban maradtunk az MPP-vel, hogy szeptember folyamán leülünk erről egyezetni, addig mindkét fél áttekinti a maga perspektívájából, hogy milyen együttműködést tud elképzelni. Mi is feltérképezzük a helyzetünket, megnézzük, melyik önkormányzatban állunk jól, kik a számba jöhető jelöltek, hol van szükség váltásra. Ezt az elemzést még a nyár folyamán elindítottuk.
A nyáron felmerült az is, hogy az együttműködés a parlamenti választásokra is kiterjedhet, és még az is elképzelhető, hogy Biró Zsolt MPP-elnök az RMDSZ háromszéki listáján induljon. Ezt meg tudja erősíteni?
Az együttműködést nem kötném névhez vagy területhez. Viszont bármilyen megállapodást el tudok képzelni, ami az erdélyi magyar emberek érdekeit szolgálja. Emlékeztetnék: 2008-ban mi elmentünk odáig, hogy két biztos és egy bizonytalan befutó helyet ajánlottunk az akkor Szász Jenő által vezetett MPP-nek. Utóbb a harmadik hely – Pető Csilla parlamenti választókerülete – is befutónak bizonyult. Így ha akkor elfogadták volna a javaslatunkat, akkor most az MPP parlamenti párt lehetne. A megállapodást az utolsó pillanatban nem írták alá, de 2008-ban már nagyon közel voltunk ahhoz, hogy együttműködjünk a parlamenti választásokon. Így jövőre sem tudom kizárni az együttműködés lehetőségét, ám a lényeg az, hogy addig ne teremtsünk olyan helyzetet, amely megakadályozná a megállapodást. Amúgy azt is látni kell: én hiába egyezek meg országos szinten Biró Zsolttal, az MPP-elnökével, ha egyes településeken, közösségekben erős – nem ideológiai jellegű – ellentétek vannak. Ezért nagyon fontos, hogy a kis közösségeken belül, a helyi szervezetek szintjén ne élesítsük ki a konfliktusokat, mert akkor a későbbi országos együttműködés sem lesz lehetséges. Ezt kérdést tehát összefüggéseiben kell szemlélni. Az erdélyi magyar társadalom nem olyan társadalom, hogy kézfogásom Biró Zsolttal minden helyi ellentétet megszüntessen. Sokat járok helyi közösségekbe, és nem egyszer mondták nekem: „az rendben van, hogy országos szinten párbeszéd van, viszont azt is látni kell, hogy itt, ezen a településen ilyen és ilyen okokból csak lesz egy egymásnak feszülés”.
Korábban azt nyilatkozta, hogy az MPP-vel történő egyeztetés után döntenek az autonómiatörvény parlamenti előterjesztésének időpontjáról is. Milyen döntés körvonalazódik?
Ez nem elvi, hanem taktikai kérdés számunkra. A tervezetet azért dolgoztuk ki, hogy közvitára bocsássuk és parlamenti vita is legyen belőle. A benyújtás időpontja kizárólag taktikai kérdés. Olyan helyzetet nem szeretnék teremteni, hogy nem csak Romániában, hanem az európai politikában teljes egészében elszigetelődjünk és partnerek nélkül maradjunk, mert ez a célt nem segíti. Nem szeretném az, hogy beszoruljunk egy sarokba, és mi legyünk Vlagyimir Putyin nem tudom hányadik keze.
Jövő hétfőn tárgyalnak az uniós belügyminiszterek a menekültek tagállamok közötti elosztásáról. Konszenzus van a pártok, államfő és a kormányfő között abban, hogy a befogadási kvóták kötelezővé tétele elfogadhatatlan, hasonló álláspontra helyezkedett az RMDSZ is. De arról nem beszélt sem az államfő, sem a kormányfő és az RMDSZ elnöke sem: mi történik, ha mégis kötelezővé válik a kvóta?
Ma azt látom (az interjú csütörtökön készült – szerk. megj), hogy a Visegrádi Négyek plusz Románia és jó eséllyel Bulgária a kötelező kvótarendszert nem fogadja el, nem lesz meg a minősített többség a határozathoz.
Mi a legnagyobb gond a kötelező kvóták rendszerével?
Több baj is van vele, az egyik az, hogy kötelező, a másik, hogy a kvóták megállapításainak kritériumai csak félig-meddig objektívek. Harmadrészt pedig: tegyük fel, hogy elfogadjuk a kötelező kvótarendszert. De hogyan fogjuk ezt érvényesíteni Románia esetében? Hozzánk egyelőre egyetlen menekült sem akar jönni az ismert okok miatt. Ha tehát ha mondjuk Romániába hoznak hétezer embert, átesnek a procedúrákon, regisztrálják őket, megkapják a menekültstátust, eltelik az egy év, megtanulják valamennyire a nyelvet, és lesz Romániáéra érvényes munkavállalási engedélyük. Ám mi történik ezután? Hozzákötjük őket egy villanyoszlophoz, hogy ne menjenek tovább? Ezek az emberek az EU területén belül szabadon utazhatnak majd bárhová, így fogják a cókmókjukat, és elutaznak mondjuk Svédországba vagy Bajorországba, ahol netán hozzátartozói élnek. Másfelől hogyan választják ki azokat a migránsokat, akik a kötelező kvóta szerint Romániába kerülnek? Milyen kritériumok alapján kerülnek egyesek akaratuk ellenére hozzánk, mások mondjuk Svédországba vagy Bulgáriába? Tehát egészen gyakorlatias problémák merülnek fel a kötelező kvótával kapcsolatban. A szolidaritást nem szabad a kelet-közép-európai államoknak relatív módon kezelnie. Az első nagy kérdés az, hogy képesek vagyunk-e azt a minimális együttérzést kifejezni, és képesek vagyunk-e ezeket az életüket mentő embereket ellátni, fogadni. A tél itt van a nyakunkon, ez lesz nagy erőpróba. Ha bármelyi európai uniós tagállamban egyetlenegy ember, egy gyerek a nem megfelelő körülmények miatt meghal, emberségből, szolidaritásból az egész Európai Unió megbukik, mint politikai konstrukció. A hosszú távú kérdés szerintem arról szól, hogy az EU képes-e a külső határait megvédeni. A tagállamokról külön-külön bebizonyosodott, hogy nem képesek erre. Ezért erősebb Európai Unióra van szükség, és a tagállamok szuverenitásának kérdése, bármennyire fáj, ismét naprendre kell hogy kerüljön. Menekültügyben talán a legfontosabb kérdés az, hogy a közép-keleti régiót tudják-e stabilizálni mindazok a hatalmak, amelyeknek erre lehetősége van: az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország. Itt kötelező módon meg kell találni az együttműködést a három nagy világhatalom között, mert másként folyamatos lesz a migráció. Ebben az Európai Uniónak is felelősséget kell vállalnia. Ha szükséges, akkor az Iszlám Állam ellen minden eszközt be kell vetni.
A Transindex-tulajdonrész eladásáról. „Adott pillanatban úgy éreztem, mindenki számára megkönnyebbülés lenne, ha én többé nem lennék tulajdonos a Transindexben” – mondta Kelemen Hunor arról, hogy miért vált meg az erdélyi magyar portálnál birtokolt tulajdonrészétől. Magyarázata szerint számára és a Transindex számára is terhet jelentett ez a helyzet, különösen az RMDSZ-elnökké választása óta. „A volt tulajdonostársammal, a szerkesztőséggel ezt próbáltuk teljesen normálisan kezelni, és szerintem többnyire sikerült is” – jelentette ki. Kelemen bevallotta: nagyon nehezen vette rá magát a döntésre. „Sokáig, több mint tíz évig voltam többségi tulajdonosa a Transindexnek. Nagyon szerettem és szeretem ezt a projektet, és nehéz volt megválnom tőle. Ám azt gondoltam, nem föltétlenül jó, ha RMDSZ-elnökként médiatulajdonos vagyok” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Valós együttműködést
Magyarországi közvetítéssel bizalomerősítő megbeszélésre ültek össze az erdélyi magyar pártok, nemzeti tanácsok vezetői Kolozsváron. Szili Katalinra, no meg a magyar kormány hathatós közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egy asztalhoz telepedjenek, ha nem is a fővezérek, de legalább a pártok másodhegedűsei. Kimozdulni látszik tehát a holtpontról a jó néhány éve megkövesedett gyakorlat, mely nem engedte túllépni az acsarkodáson, üzengetésen politikusainkat, az ellentétek, ellenszenvek mindig felülírták a fontos célokat.
A mostani megbeszélések apropója az egységes autonómiakoncepció kidolgozása volt. Ezen ürüggyel már több testület létesült, emlékezzünk az igen rövid életű Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumra vagy az autonómia-munkabizottságokra, melyekből mindig sértetten kimaradt valaki, és nem sikerült az egy-két alkalmi vitán túllendülniük. Illetve ha mégis – lásd az RMDSZ–MPP szakértőinek ténykedését –, a végeredmény újabb konfliktusokat szült, a másik tábor, a távol maradók nemcsak nem fogadták el a kidolgozott tervezetet, de egyenesen árulásnak tekintették az abban foglaltakat.
2015 őszének kezdetén, két és fél évtizedes küzdelem, bő évtizedes intenzív autonómiaharc után az erdélyi magyarságnak van három pártja, két nemzeti tanácsa és két székelyföldi autonómia­statútuma, no meg összeegyeztethetetlen ellentétek sokasága politikai vezetői között. És ebben a nagy hadakozásban mintha tapodtat sem sikerülne közelebb kerülnünk az 1989 decemberében is megfogalmazott célokhoz.
A csütörtöki tanácskozás sem hozott érdemi eredményt, talán csak ama félszájú ígéretet, hogy létezik szándék a folytatásra. Szili Katalin megfogalmazásában ez egyszerűnek hangzik: „meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van, ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni”. Bizony nem egy-két ilyen megbeszélés szükségeltetik, hiszen az EMNT és az EMNP által is támogatott SZÉKELY NEMZETI TANÁCS csak saját tervezetét tartja elfogadhatónak, az RMDSZ és az MPP pedig a szakértői által kidolgozott törvényt isteníti, igaz, a parlamenti beterjesztést még ennek esetében sem vélik időszerűnek.
Tehát csak hosszú tárgyalássorozat vezethet el egy egységes autonómiakoncepcióhoz, ám a valós együttműködési szándék bizonyítására máris jó alkalom adódik: mindenki részt vállalhat a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, Székelyföld körbevilágítását célzó, október végi lármafatüzes akcióban. Két évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelése igazolta, hogy az összefogás csodákra képes, százhúszezer embert tud megmozdítani, ha egy szólamban csendül fel a különböző irányultságú vezetők hívó szava. Most megismételhető lenne a bravúr, más formában, de erős üzenetet hordozó közösségi élménnyé nőhetné ki magát. Abban az esetben, ha politikusaink együttműködési szándéka valós, és nem csak a magyar kormány küldötte előtti üres színlelés.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem jelentenek fel magyarokat
Meggondolatlan magánakciónak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége az alakulat Bihar megyei szervezetének elnöke által kezdeményezett, a nagyváradi Mecénás Alapítvány elleni ügyészségi feljelentést.
A párt közleményben tisztázta tegnap: Csomortányi Istvánt nem hatalmazta fel az országos elnökség arra, hogy feljelentést tegyen a nagyváradi Ady-központ ügyében a korrupcióellenes ügyészségnél az RMDSZ-közeli Mecénás Alapítvány ellen, mely szerinte eltulajdonította a központ felépítésére szánt pályázati összeg egy részét. Az EMNP országos elnöksége által kibocsátott mai közlemény szerint Csomortányit szankcióban részesítették, illetve leszögezik: noha elítélik a köztisztviselők korrupciós ügyeit, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, de nem tartják szerencsésnek a román vádhatóság szerveinél való feljelentésüket. Magyarok ellen pedig semmi esetre sem tesznek feljelentést, és felhatalmazást sem adnak ilyesmire. „Minden további ezzel kapcsolatos hír rosszindulatú rágalom, és a néppárt lejáratásának szándékával történik” – teszik hozzá. A közleményt megelőzően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: a feljelentés azt bizonyítja, hogy az EMNP RMDSZ-szel szemben táplált szándékai egyáltalán nem jóindulatúak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Néppárt Bihar megyei szervezete elnökének közleménye
Csomortányi István: „A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba.”
A kisiklatott nagyváradi Ady-központ ügye az elmúlt másfél évtized erdélyi korrupciós botrányainak egyik legsúlyosabbika. Miután 2002-ben az RMDSZ és a magyar szocialisták közreműködése nyomán, történelmi egyházaink megkárosításával, egy tulipános pártalapítvány segítségével, bihari RMDSZ-es politikusok közreműködésével eltüntettek közel egy millió euró közpénzt, azt kell látnunk, hogy a felelősök megnevezése és a tisztességes elszámolás bemutatása helyett a szégyenletes ügy kapcsán Kelemen Hunor nem csupán a tolvajok nevében kiált segítségért, de a teljes Kárpát-medencei magyar közvéleményt is félrevezeti.
Az Ady-központ és a nagyváradi Mecénás Alapítvány ügyében ez év augusztus 31-én tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. A feljelentés kezdeményezője és aláírója nem más, mint jómagam, Csomortányi István. Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökeként én ismerem a legjobban az ügyet, hiszen az eredeti, az érmindszenti Ady-központ fejlesztésére vonatkozó pályázatot kezdeményező Tőkés László, a KREK egykori püspöke mellett egy évtizede harcolok az igazság feltárásáért és a felelősök megnevezésért. A feljelentés megtételéhez az ügy helyi jellege miatt nem tartottam szükségesnek az országos jóváhagyást, úgy gondoltam, hogy ez az ügy ránk, nagyváradiakra tartozik, itt kell megoldanunk.
Méltatlan és példátlan
Elfogadhatatlan és méltatlan, hogy miután az Ady-központ körüli korrupciós ügy részleteit pártelnökként pontosan kell ismernie, párttársai számonkérése és a botrány tisztázása helyett Kelemen Hunor a nyilvánosság előtt úgy állítja be a történteket, mintha néppártos gyakorlat lenne tisztességes RMDSZ-es politikusokat feljelenteni. Elfogadhatatlan és példátlan, hogy Kelemen Hunor mindezt úgy teszi, hogy közben az egyik korrupciós botrányból a másikba bukdácsoló bihari párttársai ügyét összemossa az erdélyi magyarság egyik legfontosabb ügyével, a marosvásárhelyi magyar polgármester-jelöltállítással. Az, ahogyan a saját tulajdonában lévő Transindex.ro hírportálon, gyakorlatilag önmagával készített interjúban próbál összefüggést tákolni pártja nagyváradi korrupciós botránya és a marosvásárhelyi nemzeti ügy között, az erdélyi magyar közéletben eddig ismeretlen és példátlan, sőt, magyar szocialista szövetségesei módszereit túlszárnyaló félrevezetés és manipuláció. Elfogadhatatlan és tisztességtelen az, ahogyan a csúsztatás kedvéért a Bihar megyei szervezetünk bélyegzőjével és nevében iktatott dokumentumot az országos szervezet által megfogalmazott anyagként mutatják be, kihasználva azt a tényt, hogy a pártok megyei szervezetei nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel.
Következmények nélkül
Fontos tudni, hogy csupán az elmúlt időszakban kénytelen voltam kétszer is nyílt levélben kérni segítséget Kelemen Hunor pártelnöktől bihari társai botrányai kapcsán. Sajnos eredménytelenül – írja közleményében Csomortányi István. – A bihari RMDSZ élén háborítatlanul folytathatja munkáját az a Kiss Sándor megyei elnök, akit 4,3 millió euró kenőpénz elfogadása miatt vittek el bilincsben éppen a DNA nyomozói, vagy az a Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, aki mai napig nem tisztázta, hogyan jutott családja tulajdonába a nagyváradi Szent László plébánia nagy értékű belvárosi kántorlakja, és aki képviselőként alig pár hete iktatott törvénymódosító javaslatot a „csak” felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek újraválaszthatósága érdekében. De következmények nélkül politizálhat Bihar megyében az a Biró Rozália is, aki mosolyogva szavaz korrupt román szocialista szenátortársai mentelmi jogának felfüggesztése ellen. És folytathatnánk a sort.
Zaklatássorozat
Bihar megyében másfél évtizede folyik a küzdelem a helyi magyar közélet tisztességének visszaadásáért, melynek legnehezebb időszaka éppen a magyarországi szocialisták kormányzására esett. A helyi RMDSZ-hez majdhogynem haza jártak Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Gyurcsány Ferenc, Demszky Gábor, Nyakó István vagy Újhelyi István. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tétlenségében mégis cinkosságot vállalt bihari párttársaival akkor is és most is. Abban, hogy Kelemen Hunor magyarok elleni feljelentésekről beszél, mégis az a legvisszatetszőbb, hogy éppen embereinek az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzése kapcsán tett feljelentése után zajlott az utóbbi negyed század legnagyobb hazai zaklatássorozata azzal, hogy a román hatóságok Szatmár, Beszterce és Hunyad megyékben több ezer (!), a Néppárt bejegyzését támogató magyar embert idéztek be kihallgatásra és vegzáltak hónapokon át. Tették ezt úgy, hogy közben az RMDSZ nagyrészt kormánypárt volt. Azóta is példátlan súlyú magyarok által magyarokkal szemben elkövetett tett ez.
Fentiek tükrében, a félrevezetés és manipuláció megakadályozása érdekében, hogy a Bihar megyében folyó korrupció elleni harcot ne lehessen összemosni semmilyen más üggyel, a mai napon az Ady-központ ügyében az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének pecsétjével és megyei elnöki minőségemben tett feljelentésemet visszavonom és magánszemélyként, a saját nevemben újraiktatom a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) nagyváradi területi szolgálatánál. Ezzel is világossá kívánom tenni, hogy szigorúan helyi, Bihar megyei ügyről és kezdeményezésről van szó, de meggyőződésem, hogy a korrupció elleni küzdelem sikerre vitele közös, összmagyar érdek. A harcot az igazságért és a közösségünk bizalmával sorozatosan visszaélő magyar tisztségviselők felelősségének megállapításáért nem hagyom abba.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke
Nagyvárad, 2015. szeptember 11.
erdon.ro

Támogatják a kerítést az erdélyi magyar pártelnökök
Nem az erdélyi magyarok vagy a romániai lakosok ellen irányul az Orbán-kormány által a román–magyar határra tervezett kerítés, vélik az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői, akik ugyanakkor elítélik Victor Ponta kormányfő Magyarországot bíráló kijelentéseit.
A politikai vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a román miniszterelnök által kritizált magyar határzár egyúttal Romániát is védi a menekülthullámtól, melyre az Európai Uniónak eddig nem sikerült közös megoldást találni.
Kelemen Hunor: kerülni kell a hisztériát
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, meggyőződése, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés semmilyen módon nem hat majd ki az erdélyi magyarok, a román állampolgárok vagy más európai polgárok életére, szabad mozgására. A szövetségi elnök ugyanakkor arra intette a román politikusokat, hogy kerüljék a hisztériát, a kérdés érzelmi alapon való megközelítését. Rámutatott: meg kell érteni, hogy a budapesti intézkedés nem Románia vagy a román állampolgárok ellen irányul, sőt még segítségére is lehet az országnak abban, hogy ne váljon a menekültek fő útvonalává.
Racionálisan kell megközelíteni a kérdést, hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, aki szerint nem szabad engedni, hogy a kerítés terve súlyosbítsa „a két ország között amúgy sem túl jó viszonyt". Szerinte be kell látni: ez semmiben sem akadályozza a két ország közötti vagy az Európai Unión belüli átjárást. „Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" – fogalmazott a Maszol.ro hírportálnak az RMDSZ-elnök.
Emlékeztetett, hogy Európa ezen részében a kerítések rossz emlékeket idéznek, a térség lakóinak életében negatív töltettel bírnak, de Budapest lépésének van ésszerű magyarázata, és szerinte nem szabad a román–magyar viszonyt ennek a fejleménynek a tükrében megítélni. „Az adott kontextusban Budapest lépését nem szabad hisztérikusan nézni. Ez elsősorban a román kollégák felé üzenet, akik időnként hajlamosak arra, hogy túlreagáljanak dolgokat" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ vezetője úgy vélte, a magyarok által épített kerítés inkább arra világít rá, hogy az Uniónak semmiféle mechanizmusa nincs megvédeni külső határait. Ezért a menekültválság kezelésére minden tagállam egyéni megoldást keres: van aki a schengeni határon ideiglenesen visszavezeti az ellenőrzést, van aki kerítést épít – nemcsak Magyarország – akad, aki plusz rendfenntartókat vezényel a határra. Ezek az intézkedések azonban nem fogják tudni helyettesíteni a kollektív megoldást, mutatott rá.
Az RMDSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar–román határra tervezett kerítés Romániának is a segítségére lehet, hiszen a menekültek nem veszik majd erre az irányt, hanem inkább Horvátország és Szlovénia felől próbálják megközelíteni Nyugat-Európát. „Románia sincs felkészülve jelen pillanatban 20–30–40 ezer migráns fogadására, ahogy Magyarország és egyetlen EU-s tagállam sem felkészült egy ilyen helyzetre" – jelentette ki az Agerpresnek Kelemen Hunor.
Biró Zsolt: Magyarország Európa előtt jár
Elítéli Victor Ponta miniszterelnök kijelentéseit, és támogatásáról biztosítja a magyar kormányt a menekültválság kezelésére irányuló törekvéseiben a többi erdélyi magyar párt vezetője is. „Victor Ponta Romániára hozott szégyent, a saját alkalmatlanságát és korrupciós ügyeit próbálja kendőzni, amikor Magyarországot támadja" – értékelte lapunknak Biró Zsolt, a kormányfő azon nyilatkozataira utalva, miszerint „az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyene mindaz, ami menekültügyben Magyarországon történt.
A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke rámutatott, Európában egyre többen ismerik fel és ismerik el menekültkérdésben a magyar kormány erőfeszítéseit, például Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője. „Menekültkérdésben Magyarország egy lépéssel Európa előtt jár" – fogalmazott Biró Zsolt. Arra is rámutatott, hogy a magyar–román határon ésszerű szakaszra építik meg a kerítést, és ez nem azt jelenti, hogy lezárják a magyar–román zöldhatárt, különben is a gyoda nem az utakra épül.
„Ez a kerítés tulajdonképpen Romániát védi, azáltal, hogy tudatosítja a menekültekben és az embercsempészekben, hogy nem érdemes Románia felé kerülni. Ezzel Magyarország levesz egy terhet Victor Ponta és a román kormány válláról, hiszen ők sem szeretnék, ha az országot ellepnék a menekültek tömegei. Ismerjük az álláspontjukat, a kötelező menekültkvótát is elutasították" – emlékeztetett Biró.
Szilágyi Zsolt a regionális stratégiát hiányolja
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egyenesen Románia szégyenének nevezte, hogy az országnak olyan miniszterelnöke van, aki hetente jár a korrupcióellenes ügyészségre, akit adócsalással, okirat-hamisítással gyanúsítanak. „Romániának jogilag és morálisan is egy bukott miniszterelnöke van, akinek már a beszámíthatósága is kétségbe vonható, hiszen csupa zöldségeket nyilatkozott Magyarországról" – értékelte lapunknak Szilágyi Zsolt.
Úgy vélte, Ponta tévúton jár, amikor Magyarországot támadja ahelyett, hogy regionális stratégiában gondolkodna, hiszen szerinte a közép-kelet európai országok szolidárisak kellene legyenek, közösen kellene megoldják a térségben dúló menekültválságot. Románia többet kell tegyen, hogy felvegyék a schengeni övezetbe, fejtette ki az EMNP elnöke, aki szerint az erdélyi magyarságnak az lenne az érdeke, ha a menekülteket Románia keleti határán kellene regisztrálni és nem a román–magyar határon alakulna ki olyan helyzet, mint a magyar–szerb határon.
Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, az épülő kerítés nem az erdélyi magyarokat választja el Magyarországtól, hiszen, mint fogalmazott, „mi eddig sem mehettünk át büntetlenül a zöldhatáron", hanem a több ezer menekültet próbálja feltartóztatni. Európa nem keresi őszintén a megoldásokat a menekültválságra, a kvótarendszer középtávon nem orvosolja a problémákat, így a tagállamok önálló álláspontot kell megfogalmazzanak, és azt képviseljék Brüsszelben, vélte Szilágyi Zsolt.
Még voltak nézeteltérések, emlékeztet Izsák Balázs
Victor Ponta „minősíthetetlen nyilatkozatainak" nincs politikai alapja, hiszen migránskérdésben Románia alapvető álláspontja ugyanaz, mint Magyarországé – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs. „Ponta kijelentései miatt az alapvető viszonyok a két ország között nem változnak, stratégiai kérdésekben a két ország számára alapvetően fontos az együttműködés, Magyarország szem előtt kell tartsa, hogy a magyar–román határ egyúttal a schengeni határ, és Románia is be kell tartsa a vállalt kötelezettségeit" – magyarázta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, hogy a menekültválság nem írja felül a kisebbségi keretszerződéseket. Ezeket az előírásokat nem változtatják meg a mindennapi politika eseményei, még akkor sem, ha azok „olyan hullámveréseket váltanak ki, mint a migránsválság", értékelte Izsák. Emlékeztetett, Románia és Magyarország között még voltak véleménykülönbségek a rendszerváltás előtt is, amikor a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) részt vevő egykori kommunista államok számára kötelező volt a Moszkva által ellenőrzött szigorú összhang, idézte fel Izsák Balázs.
Az erdélyi magyarokat félti a DK
Elutasítja a román határra tervezett kerítést a Demokratikus Koalíció (DK), mivel az a magyarországi politikai alakulat szerint a romániai magyarok szabad mozgását is akadályozni fogja. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja szerdán az MTI-nek úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök lebukott, mert kiderült, hogy nem érdeklik őt az erdélyi magyarok, nem érdekli, hogy tartják a kapcsolatot Magyarországgal, a Fidesz csak politikai haszonszerzésre használta fel őket. Az újabb kerítéssel egy EU-n belüli határzár jön létre, mondta.
A DK elutasítja Orbán Viktor „szögesdrót-politikáját", összegzett a politikus. Arra a kérdésre, hogy a drótkerítés hogyan akadályozza a hivatalos határátkelőket használó utazók szabad mozgását, azt felelte, hogy az eddigi, a déli határon szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy egyes átkelőpontokat megszüntetnek majd, ezért az azok környékén élőknek nagyot kell majd kerülniük. Hozzátette, hogy jelenleg is sokan járnak át naponta dolgozni, vásárolni az egyik országból a másikba, és ha megszigorodik a határellenőrzés, akkor a megmaradó átkelőhelyeken óriási dugók alakulnak majd ki.
Bíró Blanka, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Ötödször ünnepeltek
Jubileumi Brassói Magyar Napok
Vasárnap este Edda-koncerttel értek véget az ötödik alkalommal megszervezett, egyhetes Brassói Magyar Napok. Szombaton a Quimby muzsikált a Tanácstéren felállított színpadon, és ugyancsak szombaton került sor a hagyományos Cenk-túrára is.
A csaknem száz természetbarát ünneplő a Gábony-lépcsőn vágott neki a város fölé magasodó 960 méter magas csúcsnak. A tisztásra érve Kovács Lehel egyetemi tanár felidézte Déryné Széppataki Róza, az első magyar opera‐énekesnő, a vándorszínészet kora legnépszerűbb színésznőjének 1826. májusi Cenk-túráját, amikor is egy hirtelen jött felhőszakadás ugyancsak elmosta a kirándulást és az asszonyok habkönnyű ruháit. Dérynét kivágott cipőben, fehér vasalt mollruhában és rózsás tüllkalapban érte az eső.
A csodálatos helyszínnek megvannak a maga hátrányai: az Árpád-szobornál tartandó hagyományos imáról szó szerint lekésett az esküvői kötelezettségei miatt később induló unitárius tiszteletes, aki már nem tudta hátrányát behozni, így az egybegyűltek nélküle mondtak el egy Miatyánkot.
Toró Tamás főszervező, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi elnöke „igen sikeresnek” minősítette „Dél-Erdély legnagyobb magyar rendezvényét”.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Belső harc az udvarhelyi RMDSZ-ben
RMDSZ-es kihívója akadt Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármesternek, akinek tevékenységét a szövetség több vezetője is bírálta az elmúlt időszakban. Arros Orsolya, a Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT) székelyudvarhelyi elnöke csütörtökön egy rádiós műsorban jelentette be, az RMDSZ színeiben méretkezne meg a jövő évi polgármester-választáson, és úgy tudja, a szövetség előválasztást is szervez.
„Érzem magamban azt az erőt, azt a szakmai tudást, amely feljogosít arra, hogy a város szolgálatába álljak” – indokolta döntését lapunknak Arros Orsolya. Mint mondta, számára nem volt kérdés, hogy az RMDSZ színeiben jelölteti magát, hiszen úgy érzi, csak a szövetség tudja biztosítani számára azt az erős hátteret, amellyel képes hosszú távon együttműködni Udvarhely jobbá tétele érdekében. Mint mondta, azt nem meri teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az érdekképviselet helyi szervezete teljes mértékben támogatni fogja a jelölését, azonban nagyon bízik ebben.
„Az egyetemi évek alatt vettem észre magamon, hogy megvan az a képességem, hogy a jó dolgokat multiplikáljam egy jó csapattal együtt dolgozva. Ha a körülöttem lévő jó szakembereket össze tudom fogni, akkor úgy gondolom, hogy csodás dolgokra leszünk képesek” – fogalmazott a közgazdász, háromgyerekes családanya, aki szerint a városvezetői tisztség betöltésénél a szakmaiság a legfontosabb.
Mint mondta, csak szervezés kérdése, hogy szülőként és városvezetőként is meg tudjon felelni a kihívásoknak. „Mindig azt mondom a nőknek, hogy mindegy, mit csinálnak, csak ők döntsenek erről” – magyarázta, hozzátéve, hogy a gyerekei mellett eddig is folyamatosan dolgozott, tanult, fejlesztette magát.
Verestóy versenypárti
Arros Orsolya bejelentésével kapcsolatban Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor lapunknak elmondta, maga is csak a médiából értesült a történtekről, személyesen nem is ismeri a potenciális jelöltet, azonban úgy tudja, egy jól képzett hölgyről van szó. Verestóy – aki több alkalommal is kifejtette, nem elégedett Bunta Levente polgármester tevékenységével, szerinte nem vesz részt eléggé a város politikai életében – azt mondta, a választók javát szolgálja, ha az RMDSZ színeiben többen is versengenek a jelöltségért.
Rámutatott, nem kérdés, hogy előválasztást fognak szervezni Udvarhelyen, ahol egy közgyűlés vagy küldöttgyűlés dönt a tényleges jelölt kilétéről, ennek megrendezése pedig a helyi szervezet feladata. „Nekünk az a fontos, hogy a székelyudvarhelyiek közül minél többen érezzék, hogy négyévente beleszólhatnak a közösség életébe, eldönthessék, ki rendezi majd a közös ügyeiket” – tette hozzá Verestóy.
A szenátor egyébként Bunta munkásságát kommentálva korábban úgy fogalmazott, ő jelenleg inkább olyan jelöltet támogatna, „akit érdekel, hogy mi történik a városban, menedzserként tud gondolkodni, szervesen része Udvarhelynek és az RMDSZ érdekképviseletének”.
Buntát egyébként Nagy Zoltán, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke is bírálta. A Maszol.ro hírportálnak adott interjújában úgy fogalmazott, az udvarhelyszéki RMDSZ-ben vannak olyan személyek Bunta Leventén kívül is, akik meg tudják nyerni a polgármester-választást. „Tavaly két kampányban kampányfőnök-helyettes voltam, és elmondhatom, hogy nem érzékeltem Bunta Levente polgármesternek a szervezetben folytatott tevékenysége eredményét, és egy év alatt egyszer láttam a polgármestert RMDSZ-rendezvényen” – mondta Nagy Zoltán.
„Reméljük, ez nem egy megtévesztő taktikai húzás”
Arros Orsolya bejelentésével kapcsolatban lapunk megkérdezte Jakab Attilát, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Hargita megyei elnökét is, aki rámutatott, pártjuk kifejezetten örül annak, hogy végre az RMDSZ is belátta: a város nem fejlődik megfelelőképpen a jelenlegi polgármester irányítása alatt.
„Mi már lassan nyolc éve hangoztatjuk, hogy a város rossz irányba tart” – fogalmazott Jakab. A Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi szervezetével való együttműködési szándékukkal kapcsolatban kifejtette: tervük nem változott, a két párt közös jelöltet szeretne állítani. Jelenleg arra várnak, hogy az MPP országos vezetősége jóváhagyja a helyi együttműködést. „Részünkről teljesen mindegy, hogy EMNP-s, MPP-s vagy független jelöltet indítunk, csupán egy alternatívát szeretnénk biztosítani” – szögezte le.
Orbán Balázs, az MPP önkormányzati képviselője kifejtette, örül annak, hogy Arros bejelentkezett a megmérettetésre. Reményét fejezte ki, hogy ez a lépés „az RMDSZ udvarhelyi szervezetén belüli politizálás demokratizálódását jelenti, és nem csupán egy megtévesztő taktikai húzásról van szó”. Mint mondta, fontos volt, hogy a szövetség belássa, nem volt helyes, ahogyan Bunta Levente vezette a várost az elmúlt években.
Fülöp-Székely Botond, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar együttműködést!
Románia és Magyarország együttműködését sürgeti az EMNP az Európára nehezedő bevándorlási hullám kezelé­sében. A párt pénteki közleménye szerint csak idő kérdése, hogy mikor indul el Románián keresztül is a bevándorlók áradata. „Egyetértünk a magyar kormány álláspontjával, miszerint az elsődleges közös feladat az unió határainak védelme, hogy a további bevándorlási hullám ellenőrizhetővé válhasson. (...)
A közös határvédelem kihívásai kitűnő alkalmat szolgáltatnak arra, hogy Románia bebizonyítsa: készen áll az unió szűkebb családjába, a schengeni övezetbe való belépésre – írja az EMNP. Végül felkéri a román kormányt és a romániai pártok vezetőit, hogy „a rövid távú belpolitikai és pártérdekeket félretéve, a román állampolgárok érdekeinek védelmezése mellett tekintsék kiemelt fontosságúnak a szomszédos országokkal, elsősorban a Magyarországgal való együttműködést azért, hogy a menekültválság a lehető legkisebb nehézséget okozza Erdélyben és az ország határain”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népesedési konferencia Temesváron: Áldás, népesség!
Áldás, népesség! – Letelepedés-elvándorlás a Bánságban címmel szervezett konferenciát Temesváron szeptember 24–25-én a hollandiai Juhász István Alapítvány, az Új Ezredév Református Egyházközség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Partiumi Keresztény Egyetem Teológiai Tanszéke és Tőkés László európai parlamenti képviselő budapesti irodája. Az eszmecsere helyszíne a még mindig épülőfélben lévő Új Ezredév Református Központ volt.
A kétnapos rendezvény keretében levetítették a Népesség Istentől! című dokumentumfilmet, amelynek főmunkatársa az a néhai Csép Sándor volt, akinek a neve összeforrott az Áldás, népesség! mozgalommal. A televíziós szerkesztő, újságíró, író ötletgazdája volt a 2004-ben megindított mozgalomnak, 2007-ben jogi személyként is bejegyeztették az Áldás, Népesség – Binecuvăntare társaságot, amelynek célkitűzése volt egyebek mellett „a népesedés drámai állapotának a közbeszédbe való bevitele, a családbarát életfilozófia terjesztése, a gyermekvállalás fontosságának hirdetése, a közvélemény ráirányítása eme fontos nemzeti sorskérdésre”.
A két nap során tucatnyi előadás, számos üzenet, hozzászólás és kérdésfelvetés hangzott el, többször tartottak igei alapú áhítatot, bemutattak több könyvet, megnyitottak egy ad hoc kiállítást. Énekszolgálattal az Új Ezredév Kórus működött közre. A konferencia előadói között volt Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Juhász Tamás teológiai professzor, Vetési László református lelkipásztor, szórványügyi előadó, Bodó Barna politológus professzor, Szekernyés János közíró, helytörténész, Erdei Ildikó, a Bartók Béla Gimnázium igazgatója, Mihai Androne filozófus, professzor, Alin Gavreliuc szociológus, professzor, Stevan Bugarski kutató, Hermán M. János teológiai professzor.
Az Áldás, népesség! Letelepedés – elvándorlás a Bánságban című konferencia elsősorban a bánsági kisebbségek demográfiai helyzetével kívánt foglalkozni, de az előadók az Európára zúduló migránsáradatra is kénytelenek voltak kitérni mint napjaink egyik legégetőbb problémájára, legsúlyosabb kihívására. Soltész Miklós államtitkár szerint például fontos lenne megértetni a világgal, hogy nem a migránsokkal van bajunk, hanem azzal, aki küldi, aki csábítja és aki csempészi őket. Arra biztatta a részvevőket, hogy személyes kapcsolataikon keresztül próbálják a románokkal is megértetni, hogy a menekültáradat közös ügy, amely őket is ugyanúgy érinti, és a zsidó-keresztény kultúrkörben kialakult értékeket veszélyezteti. Úgy vélte: „azért van nagy baj, mert Európa egyes vezetői nem fogják fel, hogy mekkora a baj”. Ráadásul a migránsáradat olyan népek, országok között kelt feszültségeket, amelyek eddig békében éltek egymás mellett, bár eme feszültségek nagyrészt szintén a migrációs hullám veszélyeit nem látó politikusok miatt keletkeztek.
Tőkés László a konferenciát záró előadásában elmondta: nem véletlenül választotta ennek mottójául Ady Endre egyik versének vészjósló címét: „A szétszóródás előtt”. Európa történelmének újkori hullámverésében nagyon megingott a mi kis magyar világunk is, hiszen a migránsáradat kontinentális instabilitást és elbizonytalanodást okozott. Aggodalom tölti el az egyént éppúgy, mint a családi, baráti, nemzeti közösséget az, ami most történik, és aminek korántsem sejtjük a végét. Pláne, hogy azt látjuk: e modernkori népvándorlás, világmozgás, nyugtalanság, a gyökérszakadás és diszlokáció nem most kezdődött, hiszen például a kommunizmus bukása után is magyar emberek százezrei éltek a szabadság új lehetőségeivel anélkül, hogy belegondoltak volna a távlati következményekbe. S fölolvaszt a világ kohója – mondja Ady, mintegy ráerősítve a herderi jóslatra: szétszóródunk, felszívódunk, eltűnünk. Így válik nemzeti lét- és sorskérdéssé a helytállás ügye, ami túlmutat a puszta népesedéspolitikán – vélte Tőkés László. Nagyon meg kell vetnünk a lábunkat ebben a mostani helyzetben, nagyon erős hitre és nagyon komoly tisztánlátásra van szükségünk, közös politikai akaratra, de erkölcsi erőre is, hogy megérdemelhessük az isteni áldást abban az értelemben, ahogy a konferencia címe is utal rá. Áldást, békességet, gyarapodást óhajtunk és remélünk a magyar népnek – mondotta az EP-képviselő, megemlítve: a nemzeti együttműködés rendszerében való összefogás a magyarországi és külhoni nemzetrészek között elengedhetetlen ahhoz, hogy a megmaradást és felemelkedést célként kitűző nemzetpolitikai stratégia sikeres legyen, és hogy a ránk leselkedő pusztító változásokat fel tudjuk tartóztatni.
Tőkés László beszédében kitért arra is, hogy milyen vélemények, irányzatok, érdekek dominálnak napjainkban az európai politikában, milyen viták osztják meg még az unión belül is az országokat és kormányokat, holott semmi kétség, hogy a migránsválságban nagy szükség lenne az európai összefogásra és a közös érdekvédelemre. (Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája)
vajma.info

Himnuszper: győzött az összefogás – Ökumenikus istentisztelet Sepsiszentgyörgyön
Folytatni kell a harcot, a közös fellépést, mert ha összefogás van, az eredmények sem maradnak el – így értékelték a himnuszperben született ítéletet tegnap a magyar pártok háromszéki vezetői. Ugyanakkor bejelentették: vasárnap délután 5 órakor hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartanak Sepsiszentgyörgyön az épülő főtéren, a politikamentes eseményre mindenkit várnak a történelmi egyházak. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a Kovászna megyei törvényszék kedden elutasította a prefektúra fellebbezését azon alapfokú ítélet ellen, amelyben a bírák érvénytelenítették a kormányhivatal által a Magyar Polgári Pártra a tavalyi sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen elénekelt magyar himnuszért kirótt ötezer lejes büntetést, az alapfokú döntés indoklásában pedig lényegében kimondták: más nemzet himnuszának éneklését nem tiltja a törvény.
Nem dőlünk hátra az eredmény után, az első csatát megnyertük, de tovább kell folytatnunk az együttműködést, a közös fellépést, és az, hogy a magyar pártok képviselői ismét egy asztalnál ülnek, ennek is bizonyítéka – jelentette ki Kulcsár-Terza József azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap az MPP székházában tartott Tamás Sándor háromszéki területi RMDSZ-elnök, megyeitanács-elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök, polgármester, Pethő István MPP-s megyei önkormányzati képviselő.
Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben megválasztott (időközben az alakulat jelenlegi vezetésétől eltávolodott) megyei tanácstag is jelen volt. Az MPP megyei vezetője szerint a prefektusnak távoznia kell tisztségéből, mivel megsértette a magyar közösséget azzal, hogy fellebbezett az alapfokú ítélet ellen, illetve azzal a semmitmondó levelével, amelyet azoknak küldött, akik számon kérték döntését.
Ugyanakkor bejelentette: egyeztettek a magyar történelmi egyházakkal, és – mintegy felidézve a tavaly decemberi tiltakozó akciókat, a himnuszénekléseket – vasárnap 17 órára ökumenikus istentiszteletre várják a sepsiszentgyörgyieket. Legyünk minél többen, mutassuk meg, hogy nem félünk, mert lám, az összefogásnak megvan az eredménye – vélekedett Kulcsár, aki korábbi nyilatkozatában is kifejtette, hogy szerinte a bírák ítéletében közrejátszhatott a népakarat kinyilvánítása, a tüntetések, a petíciók, a tárgyaláson való tömeges részvétel.
Nem a tiltakozás, hanem a hálaadás jegyében tartanak ökumenikus istentiszteletet Sepsiszentgyörgyön, hiszen a himnuszperben született ítélet a jogállam csírájának megjelenéseként értelmezhető – jelentette ki Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester arra hívta fel a figyelmet: nem feltétlenül Háromszéken, inkább Bukarestben kell keresni a problémák okait, onnan utasíthatták a prefektusokat bizonyos intézkedések végrehajtására. Azt kell megnézni, kinek állhat érdekében és hatalmában, hogy elővegyék a magyar ügyeket, meggyőződése ugyanis, hogy azok nem véletlenül kerülnek elő, hanem például olyankor, amikor el akarják terelni a figyelmet más gondokról. Emlékeztetett arra is: az MPP-t az elnökválasztás után bírságolták meg, mintha bizonyos körök a kormányban büntetni akarták volna a magyarságot, amiért úgy szavazott, ahogyan szavazott.
Ha annyiba hagyjuk a dolgokat, minden nap elveszítünk valamit – figyelmeztetett Tamás Sándor, aki a himnuszperben létrejött összefogás mellett említette a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórház botrányos névváltoztatási próbálkozását, illetve a két évvel korábbi Székelyek nagy menetelését. Meglátása szerint Háromszék a magyar–magyar összefogás jó hátországa, ha jó, becsületbeli ügyekről van szó. Közölte azt is, hogy az MPP-vel közösen tájékoztató levelet küldenek mindazoknak, akik petíciót küldtek a prefektusnak.
Pethő István MPP-s megyei tanácstag úgy értékelte a törvényszéki ítéletet, hogy kezdenek feltűnni a hatalmi ágak szétválasztásának jelei, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az emberek lássák: a politikusok képesek összefogni. Bedő Zoltán szégyenteljesnek nevezte, hogy a himnuszéneklésért bírságot róttak ki, de úgy vélte, a törvényszéki ítélettel mintha pozitív irányba kezdene elmozdulni a demokrácia. Azt is hangsúlyozta: az olyan kihívások mellett, mint a migráció, Európa népei, így a magyarok és románok is egymás mellett élésre vannak ítélve.
Új párt vagy taktikázás?
Különös megjegyzést tett Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök a tegnapi sajtótájékoztatón: amikor köszönetet mondott minden pártnak, amiért a himnuszperben az MPP mellé álltak, és az összefogás szükségességét ecsetelte, megjegyezte: remélhetőleg mindenki, az Erdélyi Magyar Néppárt és a bejegyzés előtt álló új párt is belátja, hogy nemzeti ügyekben közösen kell lépni.
Részleteket, neveket az MPP-s politikus a sajtó érdeklődésére sem árult el, mindössze annyit mondott, hogy tudomása szerint valakik készülnek egy új alakulat bejegyzésére. Szavait az RMDSZ jelen levő politikusai is meglepődve hallgatták. A Néppárt jelenlegi vezetői pedig jelen sem voltak az eseményen, így a továbbiakban azon MPP-s politikusoknál próbáltunk érdeklődni, akik több alkalommal is az országos elnökség döntéseitől eltérő álláspontot fogalmaztak meg, különösen az RMDSZ-szel kötött megállapodás ügyében. Bálint József sepsiszentgyörgyi MPP-elnök érdeklődésünkre elismerte, hogy vannak konfliktusok az alakulaton belül, de azt mondta: nem tud pártalapítási szándékról.
Őt az MPP színeiben nemrég választották újra a sepsiszentgyörgyi szervezet élére, hű az alakulat eszmeiségéhez, és az a dolga, hogy azon az úton tartsák az MPP-t, amelyen elindult, még ha vannak is, akik más irányba vinnék el a pártot. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy később felmerüljön egy új párt bejegyzésének ötlete, de „ma még nem” – szögezte le. Nagy István, Barót volt polgármestere megkeresésünkre azt mondta: sosem titkolta, hogy bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a párt elnöksége, de ezeket az alakulaton belül kell megbeszélni, nem másutt. (farcádi/hecser)
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyarcú marosvásárhelyi multikulturalitás
Elégedetlenséget és felháborodást váltott ki, de semmiképp sem nevezhető meglepőnek, hogy a helyi és a megyei önkormányzat összefogásaként született Marosvásárhely – Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt bemutatójából a szervezők „kifelejtették” a magyar, szász, zsidó vagy cigány elemeket, miközben minduntalan a város multikulturalitását tartják a pályázat ütőkártyájának.
Az is borítékolható volt, hogy mulasztásuk miatt a kezdeményezők a magyar közösség nemtetszésével fognak szembesülni.
Portik egyből lecsapott
A bakira elsőként és a leghangosabban Soós előválasztásokbeli egyik ellenfele, Portik Vilmos csapott le. A néppárt elnöke elfogadhatatlannak tartja egy olyan kulturális eseménysorozat meghirdetését, mely nem vesz tudomást létezésünkről, miközben a város épített örökségének és felhalmozott kulturális értékeinek túlnyomó része még mindig magyar vonatkozású.
„Egy magát európainak hirdető város vezetése – mely éppen egy európai szintű kulturális vérkeringésbe igyekszik becsatlakoztatni Marosvásárhelyt – kizárólag egynyelvű (román) tájékoztatást ad elérhető honlapján, s a teljes magyar lakosságot megkerülve próbálja hamis látszatát kelteni annak, hogy a Székelyföld fővárosaként is ismert település nélkülözi a magyar történelmi és kulturális vonatkozásokat" – írta blogján az EMNP megyei vezetője a projekt csütörtöki bemutatóját követően.
Portik szerint sokak meggyőződése, hogy a számos alkalommal hirdetett tolerancia és a nemzetiségek európai szintű, békés egymás mellett élése csak akkor valósulhat meg, ha a városvezetés – hirdetett elveit komolyan véve – tekintettel lesz az itt élő magyar közösségre, annak kulturális értékeire, valamint nyelvi, illetve egyéb kisebbségi jogaira.
„Amíg a meghirdetett projekt kizárólag egynyelvű, kirekesztve ezzel több tízezer helybélit, nem tudunk örülni, sem drukkolni a kezdeményezésnek, hiszen mindez azt bizonyítja, hogy a döntéshozók nem európai módon gondolkodnak, és nem méltók a város európai szintű képviseletére" – állítja.
Portik Vilmos úgy véli, a vásárhelyi magyarság jogosan várja el minden felelős magyar politikai vezetőtől, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel érvényesítse a közösség jogait, munkájával, bármilyen jellegű hozzájárulásával pedig csak akkor segítse a meghirdetett projektet, ha a fent említett problémák rendeződnek, és a teljes körű két- vagy többnyelvűség érvényesül. „Ezek nélkül érdemtelenül hitelesítjük a regnáló megye- és városvezetés magamutogatását" – vélekedik.
Peti: én nem vagyok hibás
Peti András marosvásárhelyi alpolgármester nem érzi hibásnak magát a kialakult helyzetért. Mint mondotta, dacára, hogy annak idején az ő ötlete volt a kulturális fővárosi cím megpályázása, és meg is jelent a terv bemutatásán, nem vonták be a projektbe. Az RMDSZ részéről a megyei tanács tagját, Csép Andreát tartja a legilletékesebbnek, hisz a fiatal politikus két hónapja foglalkozik a pályázat összeállításával, és egyben ő az, aki a múlt heti tanácsülésen felszólalt a többnyelvűség és a valós multikulturalitás biztosításáért.
Az önkormányzati képviselő azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy a pályázatot a multikulturalitás jegyében képzelték el, a projekt bemutatásán kiderült, hogy a magyar nyelv és program lemaradt a plakátokról. Szintén ő igyekezett megnyugtatni olvasóinkat, mondván, hogy készül a fordítás, és már csak napok kérdése, hogy a Marosvásárhely – Európa Kulturális Fővárosa 2021 honlapra felkerüljön a magyar nyelvű tájékoztató is.
„Az igazság az, hogy rövid idő alatt ütőképes anyagot kellett összeraknunk. Nem engedhettük meg magunknak, hogy a magyar és angol nyelvű fordítások miatt késlekedjünk, hisz amúgy is le vagyunk maradva a vetélytársainkkal szemben" – magyarázta Csép Andrea. Szerda délután egyébként már magyar nyelvű tartalom is megjelent a honlapon.
Soós Zoltán városi tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy a román nyelvű anyagok összeállítására is alig jutott idő a projekt előkészítése alkalmával. „Ezt sikerült megoldani, és már csak napok kérdése, hogy elkészüljön a teljes a magyar változat. Könynyű ilyenkor egyeseknek hibát találni ahelyett, hogy megkérdeznénk: miben segíthetünk?" – véli Soós.
Az RMDSZ városi tisztségviselője megerősítette azt, amit a megyei önkormányzatban tevékenykedő kolléganője, Csép Andrea is hangsúlyozott: a csapatban dolgozó román és magyar nemzetiségű tagok között semmiféle nézeteltérés nem volt, mindenki ugyanazért a célért vállalta a munkát. A város nagykövetei kiválasztását illetően Soós Zoltán elmondta, hogy magyar személyiségeket is megkerestek, de azok közül néhányan elutasították a felkérést.
Ez viszont még nem jelenti azt, hogy nem találnak olyanokat, akik a nevüket és az arcukat adják a projekt sikeréhez. Értesüléseink szerint azok között, akik szívesen részt vesznek a kampányban Csíky Boldizsár zeneszerző, a filharmónia nyugalmazott igazgatója, Gáspárik Attila színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Dávid László, a Sapientia rektora és Spielmann Mihály nyugalmazott könyvtáros, történész neve is fellelhető. „Senki nem taszított el minket a projekttől, de nem is végezte el a munkát helyettünk. Lehet minket bírálni, azonban tudatában kell lennünk annak, hogy ebből a városból annyi a miénk, amennyiért megdolgozunk" – szögezte le Soós Zoltán.
A projekt csütörtöki bemutatója alkalmával egyébként Ciprian Dobre megyeelnök és Claudiu Maior alpolgármester többször is kiemelte, a kulturális főváros cím esetleges elnyerése az idegenforgalom és a gazdaság fellendülését, a helyi sajátosságok ismertté válását eredményezheti. Az illetékesek szerint a Készült Marosvásárhelyen szlogent viselő projektet öt nyelven állítják össze: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

EMNP: kooperációt és kerítést
Újabb kerítést szeretne az EMNP: azt szorgalmazzák, hogy Románia is építsen ilyet, mert tetszik nekik a magyar, amit megoldásnak vélnek. Erről is szó volt a tájékoztatójukon, meg az önkormányzati választásról is.
Készül már a jövő év tavaszának végén esedékes önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Erről is beszéltek a tömörülés vezetői – Szilágyi Zsolt országos elnök és Csomortányi István Bihar megyei szervezeti elnök – nagyváradi tájékoztatójukon. Mint mondták, más és más stratégiát alkalmaznak majd azokon a vidékeken, ahol 80-90%-os arányú a magyarok jelenléte, valamint ahol 10-20%-os. Már dolgoznak a jelöltlisták összeállításán is, és szerintük jól haladnak ezzel. Csomortányi István hozzátette: Bihar megyében mostanra történelmi mélypontra esett a magyarság képviselete a megyei tanácsban is és a nagyváradi helyiben is. A közelgő választáson ismét azt szorgalmazzák, hogy működjön együtt az EMNP és az RMDSZ, de ennek akadályai vannak. Csomortányi szerint a következők: „A magyar-magyar kooperáció közös érdek, de a korrupció elleni küzdelem is. Márpedig e kettő Bihar megyében szemben áll egymással. A Bihar megyei RMDSZ megosztott. Van egy mérsékelt, együttműködésre hajló szárnya, és egy szélsőséges, egypártrendszer-hívő szárnya is, amelyik elutasít mindenféle kooperációt. Bízom benne, hogy ez a kérdés jó felé fog eldőlni, és Biharban, de főleg Váradon lesz megállapodás. Többet azonban akkor tudunk mondani majd, ha a Bihar megyei RMDSZ-ben lezárulnak a hatalmi harcok.”
„Biharba se jöjjenek”
A migránsügy volt a tájékoztató másik témája, aminek kapcsán Szilágyi Zsolt országos EMNP-elnök többek között azt mondta: szorgalmazzák, hogy „Románia is építsen kerítést a határra a Bánságban”, ugyanolyat, amilyet a mostani magyar vezetés építtetett. Szerintük ezzel Románia úgymond üzenetet küldene a menekülteknek, hogy ne jöjjenek erre. Szilágyi Zsolt hozzátette: szerinte „ez nem határzár, mert a zöldhatáron eddig sem volt szabad közlekedni, még a schengeni övezetben sem”. Ugyanakkor meglátása szerint az ország „ezzel bizonyítaná, hogy képes megvédeni az Unió határait, és méltó a schengeni csatlakozásra”.
Lapunkban beszámoltunk arról, hogy pár hete országszerte, így Bihar megyében is összeírták, hogy mennyi hely lenne a középiskolai és egyetemi bentlakásokban, ha esetleg – a bukaresti vezetés szerint is hangsúlyozottan csak esetleg – menekülteket kellene majd elszállásolni. Bihar megye néhány kisebb településéről jelezték, hogy vannak helyek – összesen pár százat írtak össze -, majd az érintett tanintézetek elkezdtek visszatáncolni, jelezve, hogy még sincsenek. A bukaresti kormánypárt részéről pedig Liviu Dragnea akkoriban megfeddte az összeírás kezdeményezőit, el is határolódva ettől, meg nem is, mondván, hogy a kezdeményező oktatásügyi tárca velük nem egyeztetett. Minderről az EMNP elnöke Váradon azt mondta: kérik, hogy a kormány tisztázza, továbbra is téma-e e kollégiumokban való esetleges elhelyezés, vagy sem. Mert ha igen, akkor az EMNP „békés eszközökkel, de tiltakozni fog”.
Ugyanakkor Szilágyi Zsolt méltatta a mostani magyarországi vezetés lépéseit migránsügyekben, továbbá gratulált Klaus Iohannis romániai államfőnek és az itteni kormánynak, mert elutasítani igyekeznek a kvótarendszert. Ez utóbbi ugyanis az EMNP elnöke szerint „nem megoldás, csak tüneti kezelés – az igazi megoldás az EU-n kívül van, Görögország határainak védelmében és a konfliktushelyzetek az adott államokban való kezelésében áll”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Előválasztás az átláthatóság jegyében
Bármelyik szavazóponton lehet voksolni
Az október 11-i előválasztás kapcsán tartott tegnap sajtótájékoztatót az előválasztási bizottság három tagja: Kali István, Orosz Attila és Zsigmond Imola. Egyelőre 12 szavazóponton voksolhatnak azok, akik regisztráltak, a bizottság reméli, hogy október 5-ig még néhány helyiséget felajánlanak a civil szervezetek vagy vállalkozók e célra.
Hattagú bizottság felügyeli az előválasztások tisztaságát, ennek tagjai Orosz Attila (az RMDSZ részéről), Kovács Róbert (Soós Zoltán jelölt részéről), Zsigmond Imola (Barabás Miklós jelölt részéről), Kali István (Portik Vilmos jelölt képviseletében), Jakab István (az EMNP részéről), az MPP még nem nevezte meg képviselőjét. Orosz Attila hangsúlyozta, hogy az előválasztások átláthatóságára felügyelő bizottság nem felel a szervezésért. Hozzátette: az október 11-én 9-19 óra között sorra kerülő előválasztáson egyelőre 12, a történelmi magyar egyházak által felajánlott helyiségben lehet szavazni.
– Bárki bárhol szavazhat, nem lakóhely szerinti voksolásról van szó – jelentette ki Kali István. – Célunk megkönnyíteni a választók dolgát azáltal, hogy minél kevésbé bürokratikus módon bonyolítjuk le az előválasztást, hogy mindenki a lehető legegyszerűbb módon adhassa le a szavazatát, nem szeretnénk senkit kizárni. Az előválasztás tisztasága érdekében számítástechnikai rendszerrel kötjük össze a szavazópontokat, hogy elkerülhető legyen a kettős szavazás. Papíralapú és számítógépes követése lesz az előválasztásnak, amelyet a hivatalos, állami választások módszertana szerint tartunk meg. Szavazófülkékben zajlik a választás, a jelöltek neveire pecsétet kell tenni, majd a lapot urnába dobni. A pecséteken megjelenik majd a szavazópont száma, annyi bélyegző készül, ahány szavazófülke lesz" – mondta Kali István. Orosz Attila hangsúlyozta, a teljes átláthatóság jegyében kerül sor az előválasztásra, a transzparencia már abban is megnyilvánult, hogy sorshúzással határozták meg, milyen sorrendben kerülnek fel a jelöltek nevei a szavazócédulákra. A sajtótájékoztató keretében egy újságíró sorshúzással rangsorolta a jelölteket, eszerint a szavazólapon első helyen a Barabás Miklós neve szerepel, második helyen Soós Zoltán neve és harmadikként Portik Vilmos neve. Zsigmond Imola felvetését, miszerint a szervezők (az RMDSZ, EMNP és MPP által kijelölt személyek) "mindent áttettek az előválasztási bizottság asztalára és semmit nem szerveztek meg", Orosz Attila cáfolta, hozzátéve: az előválasztási bizottság csak felügyeli az előválasztást, a lebonyolításához szükséges infrastruktúrát a szervezők biztosítják. A sajtótájékoztatóra közben megérkezett Barabás Miklós, aki igen ingerült hangnemben nehezményezte, hogy a bizottság egy héttel az előválasztások előtt mondja meg, hogy hol vannak a szavazóhelyek, majd a sajtótájékoztató témájától eltérően személyeskedésbe átcsapó szóváltásra került sor a jelölt és Orosz Attila között, ennek során Barabás Miklós azt vetette az RMDSZ-t képviselő Orosz Attila szemére, hogy a sajtótájékoztatót rászervezték az általa szervezettre (amelyre egy órával korábban került sor), illetve, hogy az RMDSZ odaküldte megbízott emberét, aki kérdésekkel kellemetlenkedett. Orosz Attila tiltakozott a jelölt által megütött hangnem miatt, szerinte Barabás Miklós "tört be" az előválasztási bizottság sajtórendezvényére. Az egyre inkább személyeskedésbe átcsapó vita során Kali István kivonult a teremből, majd a kedélyek csillapodását követően folytatódott az újságírók tájékoztatása. Megtudtuk, hogy a szavazási pontokon hattagú szavazási biztosok lesznek jelen, akik felkészítésére október 8-án kerül sor; hogy október 5-ig véglegesítik a szavazási pontok számát; hogy kezdetnek 8-10 ezer szavazólapot nyomtatnak ki; hogy csupán Soós Zoltán neve mellett lesz ott az őt támogató szervezet (az RMDSZ – szerk. megj.) logója, hogy egyelőre 28 szavazófülkével rendelkeznek, hogy minden pecsétet csak abban a szavazópontban lehet használni, amelynek a számát viseli.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Barabás Miklós nem hisz az RMDSZ-nek
A marosvásárhelyi magyar közösség ügyeinek képviselete teljes mértékben hiányzik az RMDSZ színeiben előválasztásra készülő Soós Zoltán kampányából – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor szövetségi elnöknek címzett nyílt levelében Barabás Miklós civil aktivista, aki függetlenként jelentkezett be az október 11-ei megmérettetésre.
Barabás elmondta: a nyílt levél megírására Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnökének blogbejegyzése késztette. Abban Brassai a következőket írta: „...az RMDSZ támogatását élvező jelölt nem a klasszikus etnikai kérdéseket hangolja, hanem a valós problémákkal foglalkozik, mint amilyen a környezetszennyezés Marosvásárhelyen.”
„Ez az üzenet nálam kiverte a biztosítékot, hisz megdöbbenve vettem tudomásul, hogy a szövetség egyik helyi vezetője nem tartja valós marosvásárhelyi problémának az egyre jobban gyengülő magyarság ügyét” – fejtette ki a civilek által támogatott jelölt. „Egy ilyen bejegyzés alapján a jövőben ki fog foglalkozni a magyar közösség problémáival? Én úgy tudtam, az RMDSZ alapszabálya szerint ez az RMDSZ elődleges feladata” – írja a Kelemen Hunornak címzett levelében.
Kérdésünkre, hogy ha a magyar ügy felkarolását és folytonos hangoztatását nyerőnek tartja, miért zavarja, hogy ellenfele nem él a lehetőséggel, Barabás Miklós elmondta, hogy az előválasztási harcban nem az ő személye, hanem a közösség a fontos. „Tudom, hogy vannak ennél húzósabb témák is, de a célom az volt, hogy a Vásárhelyen megoldatlan nyelvi kérdéseket is vigyük be a köztudatba. Ha ebből az RMDSZ már most kihátrál, egy rendkívül veszélyes precedenst teremt” – válaszolta lapunknak.
Aggályok az előválasztás miatt is
Barabásnak az előválasztás szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban is vannak fenntartásai. „Megdöbbenve tapasztalom, hogy mennyi hiányosság és rendellenesség van az egész körül. Az emberek nem tudják, hogy hol szavazhatnak, de sokan még arról sem értesültek, hogy egyáltalán kell regisztrálniuk” – mutatott rá.
Barabás szerint egyébként az RMDSZ megyei szervezete – az előválasztás főszervezője – esetében érdekkonfliktus áll fenn, hiszen a saját jelöltjének szavazói irányába mobilizál. „Ilyen körülmények között nem várhatjuk el 2016-ban a marosvásárhelyi magyarok sikeres mozgósítását és azt sem, hogy magyar polgármestere legyen a városnak. Ha ugyan ez még cél” – írja Barabás Miklós. Állításával a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) által támogatott jelölt arra utalt, hogy míg a néppárti Portik Vilmos megkapta az eddig regisztráltak névsorát, hozzá még nem jutott el.
Nem kérnek az RMDSZ-ből
Arra a kérdésre, hogy jelen helyzetben, amennyiben Soós nyerné az előválasztást, a Cemo tudná-e támogatni a 2016-os megmérettetésen az RMDSZ politikusát, Szigeti Enikő, a szervezet vezetője és Barabás Miklós nemleges választ adott. Hangsúlyozták: ők soha ilyenszerű kötelezettséget nem vállaltak, ezért ne kérje tőlük számon senki. Barabás Miklós fontosnak tartotta megjegyezni, hogy amennyiben a támogatói számára majd az RMDSZ jelöltje is szimpatikus lesz, ő nem próbálja majd lebeszélni arról, hogy a helyhatósági választásokon voksukat Soós Zoltánra adják.
A sajtótájékoztató kisebb botránnyal ért véget: megelégelve a kötekedésnek felfogott állandó közbeszólást és kényelmetlen felvetéssorozatot, Szigeti Enikő bocsánatkérésre szólította fel Palkó Attilát. Mivel az RMDSZ hívatlanul érkezett sajtósa erre nem volt hajlandó, a házigazda kitessékelte a Cemo irodájából.
Az MPP a részvételre buzdít
Csütörtöki közleményében a Magyar Polgári Párt is arra kéri marosvásárhelyi tagságát, szimpatizánsait meg a város minden polgárát, hogy éljen a felkínált demokratikus lehetőséggel, és vegyen részt az előválasztáson. Az MPP emlékeztet arra, hogy Marosvásárhelyen él Erdély legnagyobb, közel hatvanezer fős magyar közössége, a város magyarsága ma felelős viselkedést vár a politikumtól, a közéleti szereplőktől.
„Tudatában kell lennünk annak, hogy Marosvásárhelyen csak akkor tudjuk visszaszerezni a polgármesteri széket, ha összezárunk, egységet mutatunk fel, és közös akarattal képviseljük magyar közösségünket! Itt csak úgy érvényesíthetjük – legfontosabb demokratikus vívmányunknak – a választás szabadságát, hogy közben nem tévesztjük szem elől a magyar érdeket” – olvasható, többek között, a polgáriak sajtóközleményében.
Az MPP arra is felhívja a figyelmet, hogy vezetői már 2012-ben is szorgalmazták az előválasztások megszervezését. Mint kifejtik, egy sikeres vásárhelyi tapasztalat hozzásegítheti a magyar pártokat, hogy más településeken is együttműködjenek, ezzel is növelve a magyar képviselet megerősödésének esélyeit.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Mi lesz a magyar nyelvű oktatással Marosvásárhelyen?
A marosvásárhelyi előválasztás jelöltjeivel készített interjúsorozatunk második részében a magyar nyelvű oktatás helyzetéről kérdeztük Barabás Miklóst, Portik Vilmost és Soós Zoltánt.
A három jelöltnek a következő kérdéseket tettük fel:
1. Mi a legnagyobb gond Marosvásárhelyen a magyar nyelvű oktatással?
2. Hogyan lehet javítani a magyar nyelvű oktatás helyzetén?
3. Elképzelhetőnek tartja-e a magyar és a román tannyelvű oktatás teljes szétválasztását?
Barabás Miklós (CEMO)
1. Sajnos 25 évvel a rendszerváltás után még mindig nincs kisebbségi alaptanterv, miközben az oktatásban kiemelt pozíciók garantálták a magyar közösség érdekvédelmét, mint például oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes, oktatási államtitkárok. Jelenleg Romániában egy nemzeti kerettanterv van, ebbe erőltették bele a magyar és a magyar közösséghez kapcsolódó tanórákat. Négy év alatt nem sikerült az új oktatási törvénynek a kisebbségek románnyelv-oktatására vonatkozó cikkelyeit életbe léptetni. Ennek következtében a magyar tanulóknak gyakran gyengébbek a vizsgaeredményei, több időt töltenek iskolában
A marosvásárhelyi magyar gyerekek 80 százaléka vegyes tannyelvű iskolába jár, ahol a belső nyelvi tájkép szigorúan egynyelvű, az ügyintézés, a kommunikáció kizárólag románul zajlik. Az általános iskolák, egy kivételével, román személyiségek nevét viselik, ezekben az intézményekben nem ünneplik meg iskolaszinten sem március 15-ét, sem más, a magyar közösség történelméhez kapcsolódó ünnepeket. Nincs magyar nyelv napja, viszont van román nyelv napja, nincs esélyegyenlőség, és nincs valódi multikulturalizmus. Évekig kellett küzdeni a kétnyelvű homlokzati táblákért, és most nemrég a polgármesteri hivatalról kiderült, hogy tűzzel-vassal üldözi a magyar nyelvhasználatot, az iskolai kétnyelvűséget. Ezekben az iskolákban a magyar gyerekek nagyon korán azt tanulják meg, hogy anyanyelvük, kultúrájuk másodrangú, el kell fogadniuk a diszkriminációt. Ráadásul az is megfigyelhető, hogy a gyengébb osztályokat kapják a magyar gyerekek ezekben az iskolákban.
2., 3. Mivel az oktatást stratégiai fontosságúnak tartom, hosszú távú terv kidolgozása és gyakorlatba ültetése mentén gondolkodom. Örvendetes, hogy nemrég Marosvásárhelyen a központ környékén magyar iskola jött létre, de a negyedekben is fontos a magyar tanintézmények létrehozása. A Tudorban, Kövesdombon van annyi gyermek, tanár, kihasználatlan iskolaépület, hogy magyar tannyelvű iskolákat lehessen ott létrehozni. Ezáltal elkerülhetők lennének azok a gondok, hogy az igazgatóság kerek-perec megtagadja a magyar feliratok kihelyezését, a magyar osztályok a harmadik emeletre kerülnek, vagy távoli, nehezen megközelíthető melléképületben kapnak nekik helyet. Az elsős gyermek is anyanyelvén mondhatja el gondját az iskolaorvosnak, és nem utasítják el azzal, hogy nem értik, mit akar, mert nem beszél románul.
Portik Vilmos (EMNP)
1. Megszoktuk, hogy egyetlen önálló magyar középiskolánk van. A Református Kollégium ugyan jogilag önálló, de a marosvásárhelyiek tudatában szinte elválaszthatatlanul kötődik a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz. Idén ugyan örömünkre elindult az önálló Római Katolikus Gimnázium, de az még sajnos soká lesz, amíg újra be tud épülni a magyar közösség tudatába és öntudatába.
Ugyanakkor a pedagógusi pálya sem örvend már annak a megbecsülésnek, amit még egy-két évtizede elmondhattunk róla, mint ahogy a diákok tanuláshoz való hozzáállása is változott. Azokhoz az igényekhez pedig, amelyeket manapság a diákok vagy tudatosan, vagy öntudatlanul megfogalmaznak, sajnos a hazai oktatási rendszer nem tudott felzárkózni. Az oktatási rendszer felzárkóztatásába pedig az önkormányzatoknak szinte semmilyen beleszólásuk nincs, hiszen ez is a centralizált Románia egyik rákfenéje.
Az sem segíti a fejlődést, hogy sem a magyar tanári kar, sem pedig a szülői közösség irányából nem tapasztalhatunk olyan markáns és öntudatos rendszerre való ráhatást, ami folyamatosan erős nyomás alatt tartaná az illetékes hivatalosságokat a magyar gyerekek érdekeinek megkerülhetetlen érvényesítésében. Sok esetben ugyanis pl. tanárhiányra hivatkozva kényszerülnek a diákok és szüleik olyan kényszerhelyzetek elfogadására, amelyek egy öntudatosabb társadalmi viszonyulás esetén áthidalhatóak lennének.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló minősíthetetlen helyzet az iskolapéldája annak, hogyan kell a törvény betűjét kijátszani, és a magyar képzési vonalat gyengíteni, ellehetetleníteni.
2. Alapvetően a tanügyi rendszer átalakítása teremthet kedvezőbb körülményeket. Itt nem csak a huszonegyedik század igényeihez igazított oktatáspolitikára gondolok, hanem a tanügyi rendszer olyan átalakítására, amiben a gyermekeink megkapják a szükséges infrastrukturális felszerelést, képességeik és tehetségük szerinti gyakorlati képzést, egyéni odafigyelést, de a pedagógusaink is mind anyagi, mind szakmai szempontból megbecsülésnek örvendhetnek.
Az önálló magyar iskolák számának gyarapítása elsősorban helyi politikai akarat vagy konszenzus kérdése. Ma jogi értelemben három kizárólag magyar középiskola létezik Marosvásárhelyen, de ezt is a rendszerváltás után huszonöt évvel sikerült kipipálni. Egyre inkább erősödik az az álláspont a marosvásárhelyi pedagógusi berkekben, hogy szükség lenne magyar nyelvű szakközépiskolára is a városunkban. Ez ügyben ugyan még nincs teljes konszenzus a marosvásárhelyi magyar tanárok körében, de ha el tudnánk oda jutni, hogy a magyar szakképzésben oktató tanárok is ugyanolyan kitartással és jó értelemben vett konoksággal küzdjenek az önálló magyar szakközépiskoláért, mint ahogy a marosvásárhelyi magyar katolikus iskola létrejöttét szorgalmazó céltudatos civil és egyházi közösség tette, akkor a politikum itt is munkára fogható lesz.
Az Orvosi Egyetem esetében egyre többen osztják azt a véleményt, hogy a magyar orvosi tagozatot valamilyen módon integrálni kell a Sapientia EMTE rendszerébe. Én személyesen ezt az elképzelést alkalmazhatónak tartom, de elismerem, hogy egy roppant kényes kérdés, amire nagyon nehéz helyes választ adni. Végtére is a MOGYE magyar orvosi egyetem, a múltja és hírneve mind a magyar orvosoknak, tanároknak és professzoroknak köszönhető, nem lehet beletörődni, hogy ilyen helyzetbe juttatták. De a Sapientia egyetem létrehozása is egy hosszú küzdelem után meghozott döntés eredménye, és az idő igazolta, hogy érdemes a saját kezünkbe venni az intézményeink megszervezését.
3. Ezt tartom az egyedüli jó megoldásnak. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy aki magyarul szeretné taníttatni a gyermekét, az csak ezeket az iskolákat választhatja. E kijelentésemnek vélhetőleg magyar oldalon is sok ellenzője van, de a már iskoláskorban kialakuló kisebbrendűségi érzettel, a későbbi asszimilációs hajlammal csak ilyenformán tudjuk felvenni a harcot. Ez nem valamiféle szeparatizmus, hanem olyan jog, ami megillet bennünket. Mi szeretnénk megszervezni, alakítani a saját gyermekeink képzését. Az sem érv, hogy azért kellene vegyes iskolákba járatni a gyermekeinket, mert csak így sajátíthatják el az ország nyelvét. A román nyelv megtanulásához azt kell elérni, hogy az ország nyelvét idegen nyelvek tanítása során alkalmazott módszerekkel tanítsák az iskolásainknak. Hogy ezt huszonöt év alatt nem sikerült elérni, az csak azt mutatja, hogy a román állam nem akarja, hogy a magyar fiatalok rendesen megtanulják az ország hivatalos nyelvét. Pedig még egy marosvásárhelyi magyar családban felcseperedő 6-7 éves gyerek is pont annyiszor találkozott a román nyelvvel, mint pl. az angollal. A számában csaknem ugyanakkora kolozsvári magyarság öt önálló iskolával rendelkezik. Nem normális dolog, hogy az ország legnagyobb magyar lakossággal bíró városában nem rendelkezünk ugyanezekkel a lehetőségekkel.
Soós Zoltán (RMDSZ)
1. Fejlett oktatási rendszer nélkül egy városnak nincs jövője. A fiatalok elköltöznek, a képzett munkaerő pedig hiányzik. A mai vezetés egyik legnagyobb bűne, hogy hagyja elsorvadni az oktatást, hiszen ezzel a jövőt éli fel. Mondok egy példát: 2012-ben még két líceumunk is az ország 50 legjobbja közé tartozott. Ma már csak az első 100-ba férnek be a hivatalos statisztikák szerint. Összehasonlításképpen Pitesti-nek és Brăilának két-két, de még Bákónak is van egy líceuma az első ötvenben. Marosvásárhely hét legjobb iskolája közül ötnek romlott a besorolása az elmúlt 3 évben. Elmentek volna a legjobb tanárok? Kevesebbet tanulnak a diákok? Nem hiszem. Egyszerűen kevés a figyelem, amit a városvezetés az oktatásnak szentel.
A marosvásárhelyi magyar oktatás legnagyobb gondja, hogy sok iskolában kisebbségben vannak a magyar osztályok, konkrétan 40 százalék alatt. Talán még nagyobb a gond a szakoktatás terén. Rossz hírnevű szakiskolák felé kényszerülnek a magyar diákok, mivel más lehetőségük nincsen. A felmérések szerint óriási igény lenne a faipari, építészeti, konfekciós, automatizálási jártasságra. Helyettük olyan szakoktatás folyik, amelyikre nincs különösebb piaci igény. Alig van lehetőség magyarul tanulni. Az elméleti líceumok a törvény értelmében, nem indíthatnak szakosztályt. Új oktatási intézményeket építeni pedig értelmetlen, mivel épület van elegendő.
Rendezetlen az ösztöndíjak kérdése is. Az önkormányzat a költségvetésbe még nem különített el erre összeget. Ráadásul jelenleg 2-3 éves elmaradás van a kifizetésekkel. Márpedig ösztöndíjakkal motiválni lehet a tanulást, segíteni azokat, akiknek ez megterhelő. Jelenleg ez sem működik.
2. Ahhoz, hogy a magyar oktatás jól működjön, olyan nyelvi környezet kell létrehozni, ahol a magyar diákok többségben vannak. Ez nagyon könnyen megoldható az osztályok átcsoportosításával. A lakónegyedekben több, egymáshoz közel épített általános iskola van. Az osztályokat ezért könnyen át lehetne vinni egyikből a másikba. Magyar iskolaszéket lehet létrehozni, magyar igazgatót kinevezni, sőt ezeket az intézményeket magyar személyiségekről lehet elnevezni. Az átcsoportosítás lehetséges, csak politikai akarat kérdése. Az iskolahálózat kialakítása a városi tanácstól függ. A döntések végrehajtása pedig a polgármestertől. A jelenlegi vezetés nem kedvez a magyarságnak, ezért is kell Marosvásárhelynek a változás.
Ami a szakmai oktatást illeti, nyugtázom, hogy a Református Kollégium jövő ősztől magyar nyelvű szakiskolát indít. Ezt feltétlenül fel kell karolni, mind a szakpolitikai hatóság, mind az önkormányzat szintjén. A többi szakiskola esetében is a fentiekhez hasonló megoldást javaslok. A meglévő román szakoktatási intézmények nagy kampuszokkal rendelkeznek, melyek szinte üresen állnak. A magyar osztályokat át lehetne vinni egy jelenleg üres kampuszba, a román osztályokat pedig egy másikba. Magyar szakoktatás indítása, csak akkor lehetséges, ha magyar vezetősége van az adott szakiskolának, ugyanis új osztály indításakor mindig az iskolaszék hozza meg a beiskolázási tervet. Városvezetőkén prioritásként kezelném ezt. Az átcsoportosítással kis lépésekben, nagy eredményeket lehetne elérni a marosvásárhelyi magyar oktatás terén. Mindez persze önmagában nem oldja meg a piacképes tudás kérdését. A jelenleginél jobban kell építeni a munkaerőpiac (vállalatok, üzemek) és a szakmai oktatást biztosító iskolák között partneri kapcsolatra, amilyen például a református egyház és a Bosch kapcsolata Kolozsváron.
Továbbá arra is figyelni kellene, hogy a középiskolai oktatás szakirányai összhangban legyenek a városban működő egyetemekkel (Sapientia, Petru Maior, MOGYE). Nem normális, hogy miközben működik a városban egy jó hírű, automatizálásra és informatikára hangolt műszaki egyetem (a Sapientia), a magyar nyelvű oktatási intézményekben egyetlen iskolában indítanak egyetlen informatika szakot, de egy iskolában indítanak két könyvelői osztályt. Az sem normális, hogy Marosvásárhelyen nincs középiskolai szinten magyar nyelvű egészségügyi, illetve mezőgazdasági tanulási lehetőség.
3. Természetesen ez elképzelhető, sőt ez lenne a normális. Az átcsoportosítással nem fogjuk kisajátítani az iskolákat, nem vennénk el senkitől semmit, csak esélyt adnánk a magyar oktatásnak. Még egyszer hangsúlyozom, ha olyan iskolákat tudunk létrehozni, ahol az iskolaszék, a vezetőség magyar, az a javunkra válna. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai és a szabályozások miatt teljesen egyértelmű, hogy elsőbbséget kell adni a magyar tannyelvű iskolák létrehozásának. Ez is egy ok, ami miatt változás kell Marosvásárhelyen.
Antal Erika
maszol.ro

Szabályon kívüli iskola Sepsiszentgyörgyön – Van ahol nem hajlandók kitenni a kétnyelvű feliratot
Nem először teszik szóvá a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ülésén, hogy a Constantin Brâncuşi-szaklíceum nem hajlandó kitenni a kétnyelvű feliratot, s bár Czegő Zoltán néppárti tanácstag szeptember végén újra megkérdezte, hogy mikor lehet érvényt szerezni a törvénynek ebben az iskolában is, konkrét választ most sem kapott.
Sztakics Éva alpolgármester elmondta: a volt igazgatóval nem sikerült betartatni az amúgy mindenkire érvényes szabályt, utódját azonban felkérték a – városszinten egységes külsejű – névtábla kihelyezésére; ő a vezetőtanácsra hárította a döntést, ezt még megvárják, de ha nincs más hátra, végrehajtóval fogják felszereltetni a feliratot, amely a város címerén kívül csak az iskola elvnevezését tartalmazza román és magyar nyelven. Hozzátette: szerették volna elkerülni ezt a megoldást, de nem fognak az iskolavezetés akadékoskodása miatt lemondani egy törvény adta jog érvényesítéséről.
„A kérdéses táblát majd akkor fogjuk kitenni, amikor a városvezetés példát mutat a törvények betartásában, és a polgármesteri hivatal tornyára visszakerül a román zászló” – jelentette ki nem is titkolt megvetéssel Rodica Pârvan, aki a Brâncuşi-líceum igazgatója volt idei nyugdíjazásáig, most pedig az önkormányzat részéről kinevezett vezetőtanácsi tagja ugyanannak a tanintézménynek. 2004-ben ő vezényelte ki a diákokat az utcára, és ő irányította a lexikonszerkesztő Lósy Schmidt Edének emléket állító háromnyelvű tábla elleni tiltakozásokat is, de akkor csak néhány héttel sikerült elodáznia a felszerelést.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szilágyi Zsolt: szabadság nélkül nincs teljes értékű élet
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ebben az évben is megemlékezett az aradi vértanúkról.
Október 5-én este, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte. Mint elmondta, október 6-át Magyarország kormánya 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá, s a hősökre való emlékezés ma azért különösen fontos, mert olyan példát adtak nekünk, amiből erőt meríthetünk a mindennapokban.
A Nagyváradi Asszonykórus lélekemelő szolgálata után Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Rövid emlékező beszédében a szabadság szeretetének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A szabadságért minden időben és korban küzdeni kellett és kell, hiszen szabadság nélkül nem élhetünk teljes értékű életet. A szabadságért való küzdelem jegyében törtek ki forradalmaink 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben Temesváron is” – mondta Szilágyi, aki felelevenítette, hogy milyen emlékezetes volt számára, temesvári diákként 1988-ban, majd 89-ben, titokban, a „szekuritáté” megfigyelése alatt, elutazni Aradara, a vesztőhely közelébe.
A Néppárt elnöke hozzátette: „Az ifjúságnak a temesvári – és mindegyik – forradalom azt üzeni, hogy szabadság nélkül nincs teljes értékű élet. A szabadság szeretete olyan érték, amihez a mai korban is igazodni lehet. Ennek fényében érthetjük meg azt, hogy ma is a szabadságért küzdenek azok, akik meg akarják védeni Európa határait, keresztény kultúránkat.”
Szilágyi Zsolt beszéde után négy békéscsabai színész – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szabó Lajos, Tomanek Gábor – adta elő A magyar szabadság szentjei című összeállítást. Az eredeti dokumentumokra, visszaemlékezésekre épülő drámai előadást nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. A megemlékezés végén a Váradi Dalnokok dalárdája adta elő az alkalomhoz illő műsorát. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.
Október 6-án délelőtt, az EMNT és a Néppárt vezetői megkoszorúzták Nagy Sándor József nagyváradi származású aradi mártír emléktábláját is. A Néppárt nevében koszorút helyezett el Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke, Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke, Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke és a nagyváradi elnökség több tagja. Az EMNT és Tőkés László EP-képviselő nevében koszorút helyezett el Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke, Orbán Mihály, a képviselő irodavezetője és Agyagási Ernő, az EMNT Bihar megyei alelnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

A szabadság szentjeire emlékeztek
Az aradi vértanúkra emlékezetek október 5-én, hétfőn délután a Szent László Egyesület által szervezett előadással. Az eseménynek a váradi Partiumi Keresztény Egyetemen adott helyet.
Az 1849. október 6-i eseményekre, a tizenhárom aradi vértanúra emlékeztek meg mindazok, akik részt vettek a Szent László Egyesület által szervezett hétfő délutáni rendezvényen. Az emlékezőket Nagy József Barna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke köszöntötte, majd Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke osztotta meg gondolatait. Mint elmondta, október 6-án, október 23-án, március 15-én Erdélyben és Kárpát-medencében, de szerte a világon a szabadságra emlékeznek. „Olyan helyen élünk, ahol gyermekeinknek nagyon zsenge korban meg kell tanulniuk, hogy mi is a szabadság. Harcolni kellett, harcolunk és valószínű a jövőben is harcolni kell majd a szabadságért, amelyért az aradi tizenhármak életüket adták. Fontos, hogy ne feledjük el a szabadság szeretetét, hogy gyermekeink megértsék, hogy szabadság nélkül nincs teljes értékű élet”. Aktuálpolitikai témára kitérve, Szilágyi Zsolt megjegyezte, hogy jelenleg az európai kereszténység megmaradásáért, Európa határainak megvédéséért is harcolni kell. „Mi magyarok a 1848-49, Trianon, 1956 vagy 1989 félsikere vagy sikertelensége miatt siránkozunk, de ilyenkor rá kell döbbenünk arra, hogy boldog csak az a nemzet lehet, amelynek vannak szabadsághősei, mert ők tartják bennük a hitet, ők nyújtanak példát, elszántságot és ők adnak nekünk erőt” – tette hozzá végezetül.
Előadás
A beszédeket követően a meghívott békéscsabai művészek – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szőke Pál és Tomanek Gábor – dokumentumműsorukban felelevenítették az 1849-es eseményeket, eredeti dokumentumok és iratok, jelentések, napló, levél és beszéd részleteken keresztül. Az előadásból kiderült, mi történt Aradon az ítélet előtt, közben és utána, hogyan zajlott a kivégzés és elhangzott a 13 vértanú utolsó mondata is. A történelmi részletekben gazdag előadásból még az idősebb korosztály is megtudhatott új részleteket. A megemlékezést a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok fellépése színesítette, a két kórus alkalomhoz illő dalokat énekelt.
P. Nagy Noémi
erdon.ro

„Kapcsokra van szükség” – Az aradi vértanúkra emlékeztek Erdély-szerte
A magyar–román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek – mondta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kedd délután Aradon, az október 6-ai megemlékezésen.
A Szabadság-szobor körüli tér felújításai miatt a Vesztőhelyen tartott megemlékezésen a kormányfőhelyettes az aradi vértanúk történelmi szerepét méltatta, illetve az október 6-ai megemlékezések múltbeli akadályoztatására emlékeztetett. Rámutatott, hogy miután 11 évvel ezelőtt sikerült a vár kazamatáiból kiszabadult Szabadság-szobrot felállítani, különösen fájdalmas volt az emlékművet ért újabb atrocitás.
„A szoborgyalázóknak persze fogalmuk se volt arról, hogy a kivégzett tábornokok – kettő kivételével – még csak a környékén sem jártak Erdélynek, román lakosságú területeken semminemű hadműveleti tevékenységet nem végeztek, román csapatokkal ütközetek során nem találkoztak" – mondta Semjén. Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt.
Hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres magyar–román határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak. „És szeretném ehelyütt is hangsúlyozni, hogy mi most is nyitottak vagyunk mindenre, ami a két ország közötti partnerséget szolgálja, és ami elősegíti, hogy Magyarország és Románia minél több szálon legyen összekötve" – fogalmazott Semjén Zsolt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ünnepi beszédében kifejtette: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. „Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" – mondta.
„Nem elég egyszer felállítani a szobrot"
Aradon már hétfőn este elkezdődött az ünnepségsorozat, a Szabadság-szobor felállításának 125. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ és a Szabadság-szobor Egyesület.
Az eseményen emlékéremmel köszönték meg közéleti személyiségeknek, országos és helyi intézményeknek azt, hogy 16 évvel ezelőtt segítették és támogatták a szobor kiszabadítását, 11 éve pedig köztéri visszaállítását. Zala György szobrász tizenhárom aradi vértanúnak emléket állító, közösségi adományokból létrehozott alkotását 1890. október 6-án leplezték le.
„125 éves műalkotást ünneplünk, egy olyan szoborcsoportot, amelynek hányatott sorsa volt, megjárta a poklok bugyrait. Ennek a remekműnek a 125 esztendeje azt mutatja, hogy sokkal több időt töltött rabságban, mint amennyit szabadon. Visszaállítása után 11 évvel azt remélem, hogy a következő időkben is köztéren marad annak ellenére is, hogy a történelem nem egyirányú utca, amelyen nem lehet visszafordulni" – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Ioan Slavici Állami Színházban megtartott ünnepségen.
Emlékeztetett, hogy 74 évig sínylődött rabságban a szobor, rejtegették, mint olyasvalamit, amitől félnek. „Nem igaz az, hogy ha 74 éves rabsága után kiszabadítottuk, akkor ez a szobor az idők végezetéig szabad lesz" – mondta Kelemen Hunor, majd a visszaállítást véghezvivők „csapatkapitányának", Markó Béla szenátornak, volt szövetségi elnöknek nyújtotta át az emlékérmet.
„Ez a szobor volt az utóbbi 25 évben a mi igazi próbatételünk. Hitnek, meggyőződésnek, kitartásnak, a jövőbe vetett bizalomnak a próbatétele" – jelentette ki Markó Béla, aki emlékeztetett: 1989 után az érdekvédelem és érdekképviselet arra vállalkozott, hogy „az ébredező szabadságot kiteljesíti".
Úgy vélte, elsősorban az aradiaknak kell köszönetet mondani, hiszen ők voltak azok, akik teljes meggyőződéssel hittek abban, hogy a szobor visszaállítható.
„Szobrainknak érdekes történetük van, hiszen nem elég őket egyszer fölállítanunk, többször is fel kell állítanunk. De én remélem, hogy a Szabadság-szobor most már egyszer és mindenkorra áll" – nyomatékosította.
Király András államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a műalkotást „az örök magyar gyász szép arájának" nevezte, és hozzátette: az emlékérem kitüntetettjei közül mindenkinek megvan a saját, szoborhoz kapcsolódó kálváriája, megvolt a maga szerepe és feladata az emlékmű visszaállításában.
Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte: Zala György 125 éves monumentális műve hitet és erőt adott.
„Szabadság nélkül nincs teljes értékű élet"
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szintén hétfőn este tartott megemlékezést Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A résztvevőket Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke köszöntötte. Elmondta, a hősökre való emlékezés ma azért különösen fontos, mert „olyan példát adtak nekünk, amiből erőt meríthetünk a mindennapokban".
Szilágyi Zsolt, a néppárt elnöke beszédében a szabadság szeretetének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A szabadságért minden időben és korban küzdeni kellett és kell, hiszen szabadság nélkül nem élhetünk teljes értékű életet. A szabadságért való küzdelem jegyében törtek ki forradalmaink 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben Temesváron is" – mondta Szilágyi, aki felelevenítette, hogy milyen emlékezetes volt számára, temesvári diákként 1988-ban, majd '89-ben, titokban, a Szekuritáté megfigyelése alatt, elutazni Aradra, a vesztőhely közelébe.
A néppárt elnöke hozzátette: „Az ifjúságnak a temesvári – és mindegyik – forradalom azt üzeni, hogy szabadság nélkül nincs teljes értékű élet. A szabadság szeretete olyan érték, amihez a mai korban is igazodni lehet. Ennek fényében érthetjük meg azt, hogy ma is a szabadságért küzdenek azok, akik meg akarják védeni Európa határait, keresztény kultúránkat."
Szilágyi Zsolt beszéde után négy békéscsabai színész – Nagy Erika, Mészáros Mihály, Szabó Lajos, Tomanek Gábor – adta elő A magyar szabadság szentjei című öszszeállítást. Az eredeti dokumentumokra, visszaemlékezésekre épülő drámai előadást nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. A megemlékezés végén a Váradi Dalnokok dalárdája adta elő az alkalomhoz illő műsorát. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget. Kedd délelőtt, az EMNT és a néppárt vezetői megkoszorúzták Nagysándor József nagyváradi származású aradi mártír emléktábláját is.
„Főhajtáskor tudunk erőt meríteni"
Sepsiszentgyörgyön kedd délután mintegy kétszázan gyűltek össze az aradi vértanúk emlékére szervezett ünnepségen. A megyei könyvtár mögött négy évvel ezelőtt létrehozott emlékparkban A tizenhármak emlékezete című műsort mutatták be a Székely Mikó Kollégium diákjai és a Református Kollégium Refsonor kórusa. Az eseményre Balázs Antal kopjafafaragó felújította a parkban található, általa készített kopjafákat. A rendezvényen Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok-plébános mondott beszédet és áldást, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Kolozsváron több mint ötvenen gyűltek össze a Házsongárdi temetőben kedd délután, Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopánál. Az RMDSZ szervezte megemlékezés a kolozsvári református kollégium kórusának műsorával kezdődött, majd Kádár István római katolikus plébános és Jobbágy Júlia unitárius lelkész mondott imát.
A résztvevőket Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, és a megemlékezés fontosságára híva fel a figyelmet. „Azért kell tisztelegnünk ma, mert mi magyarok olykor hajlamosak vagyunk arra, hogy elcsüggedjünk. Ilyenkor erőt tudunk meríteni elődeink példájából" – fogalmazott. Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Albertné Simon Edina konzul mondott beszédet, amelyben a nemzeti egység értékét hangsúlyozta. A Farkas utcai református templomban is ökumenikus áhítatot tartottak. A megemlékezést a Kolozsvári Magyar Operában hagyományos gálaműsor zárja, melyen fellép a Tabán Néptáncegyüttes.
Az aradi vértanúkra emlékeztek Budapesten
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1849-es aradi vértanúk emléknapján kedd reggel Budapesten a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik. Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú nevét. A Kossuth Lajos térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonultak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt.
Krónika (Kolozsvár)

Beperelte Kolozsvár elöljáróit
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke beperelte Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét, valamint a városi képviselő-testületet, mivel elutasították az Erdély autonómiáját három nyelven hirdető óriásplakát kitételét.
A Néppárt városi szervezetének vezetője azért döntött a plakátügy jogi útra terelése mellett, mert szerinte az önkormányzat nem illetékes alkotmányossági kérdésekben véleményt nyilvánítani. Az elutasító levélben a városvezetők etnikai autonómiáról beszélnek, holott a kérvényező Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját támogatja, s ennek megfelelően az óriásplakáton is erre vonatkozó információk szerepeltek.
Fancsali Ernő az elmúlt időszakban többször is megszólalt autonómiaügyben, s a hatályos jogi kereteket betartva, több alkalommal és különböző módokon az erdélyi önrendelkezés, valamint a romániai kisebbségi jogok megsértésére hívta fel a közvélemény figyelmét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikai összefogással készülnek az őrtűzgyújtásra
Közös sajtótájékoztató keretében beszéltek az SZNT, az RMDSZ, az MPP, valamint az EMNP háromszéki vezetői az október 24-ére tervezett, Székelyföld határait megvilágító őrtűzgyújtási akcióval kapcsolatban. Kovászna megye több településén is lehet csatlakozni a kezdeményezéshez.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, még 12 nap van hátra a Székelyföld határának őrtüzekkel való kivilágításáig, és úgy érzi: a szervezésben erőt ad az a tény, hogy az erdélyi magyar politikai alakulatok együtt dolgoznak. Kifejtette, megközelítőleg 750 kilométer hosszan, összesen 59 településen szervezik meg az eseményt Erdély-szerte. 17 óra 30 perc és 18 óra 30 perc között ökumenikus istentiszteletet vagy misét tartanak, majd a székely és magyar himnusz eléneklését követően felolvassák a székelység jogait követelő kiáltványt. Az őrtűzgyújtás, illetve a reflektorok vagy más világító eszközök felkapcsolása 18 óra 45 perctől kezdődik.
„Bízom benne, hogy az emberek érezni és tudni fogják, fontos, hogy minél többen hallassuk a hangunkat arról, hogy nem értünk egyet a román régiósítási szándékkal, ugyanakkor van alternatívánk, amelyet felkínálunk: Székelyföld autonómiája” – fejtette ki Gazda Zoltán. Elmondta, még mindig problémát okoz a műholdfelvétel elkészíttetése, ám a Maros megyei Vármezőn működő hőlégballon-mozgalom tagjaival is tárgyalnak, hogy egy-egy szakaszról készítsenek fotókat hőlégballonból. Az eseményt különben plakátokkal, szórólapokkal, valamint a helyi önkormányzati képviselőkön keresztül népszerűsítik. Arra a kérdésre, hogy mi történik, amennyiben október 24-én az akció alkalmával esni fog az eső, Gazda Zoltán úgy válaszolt: a tűzgyújtást mindenképp megoldják, inkább azért aggódnak, hogy az esőzés során felázott terep miatt lesz, ahol nehezebben megközelíthetővé válnak egyes helyszínek.
„Annak ellenére is vállaljuk a közös munkát, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke a legutóbbi választások alkalmával lecövekelt az egyik erdélyi magyar párt mellett, és ezzel aláaknázta az SZNT azon imázsát, miszerint független bármely politikai alakulattól” – magyarázta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. „Székelyföld ügye fontosabb, mint az, hogy az adott politikusok hogyan látják az aktuálpolitikai kérdéseket” – tette hozzá Tamás Sándor, aki arra is kitért, hogy az önkormányzatok vezetőivel már folynak a tárgyalások az SZNT kezdeményezésébe való bekapcsolódással kapcsolatban.
Balázs Attila, az EMNP háromszéki vezetője elmondta, korábban, illetve az elkövetkezendőkben is stratégiai partnerei lesznek a Székely Nemzeti Tanácsnak. „Nemzeti ügyekben nem csupán az SZNT, hanem a további politikai alakulatok mellett is dolgozni fogunk” – jelentette ki Balázs Attila. „Ha közösen lépünk, ha együttműködünk, akkor van eredmény” – utalt a kovásznai Benedek Géza Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Kórház, illetve a himnuszper esetére Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, aki ugyancsak úgy vélekedik: nemzeti ügyekben nem lehet különutas politikát folytatni.
Sepsiszéken egyébként Hidvégen, Előpatakon, Sepsiilyefalván, Kökösben, Uzonban, Zabolán, Kézdiszéken Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényben, Esztelneken, ugyanakkor Orbaiszéken Nagyborosnyón, Zágonban, Kommandón, Kovásznán, Zabolán, míg Bardóc-Miklósvárszéken Apácán, Alsórákoson, Ürmösön és Bölönben gyújtanak tüzeket.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Soós Zoltán válthatja le Dorin Florea polgármestert
Az RMDSZ jelöltje, Soós Zoltán nyerte meg a marosvásárhelyi magyarok vasárnapi előválasztását, és ő lehet a magyarság polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. Soós Zoltán a szavazatok 62,04 százalékát szerezte meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos 28,9 százalékos támogatottságot ért el. A harmadik jelöltre, a független Barabás Miklósra a választók 8,83 százaléka szavazott. Az RMDSZ, az EMNP és az MPP márciusban kötött megállapodása szerint valamennyi párt az előválasztást megnyerő jelölt mögé sorakozik fel az önkormányzati választáson. A pártok egybecsengő álláspontja szerint ugyanis csak a magyarság közös jelöltje válthatja le tisztségéből a várost 2000 óta vezető Dorin Florea polgármestert. Az előválasztások választói névjegyzékére a marosvásárhelyi magyar szavazópolgárok mintegy negyedrésze vétette fel magát. A regisztráltaknak azonban csak mintegy 40 százaléka élt a szavazati jogával.
Szabadság (Kolozsvár)

Marosvásárhely: előválasztás és nemzeti felelősség
Előválasztás zajlott a legjelentősebb erdélyi román–magyar frontvárosban, Marosvásárhelyen, amire 2000 óta nem volt példa. Maga az előválasztás megtartása is óriási eredmény, ha azt nézzük, hogy az RMDSZ döntnökei eddig sorra indítottak olyan jelölteket, akikről előre tudni lehetett, hogy veszteni fognak, s akikre egymás között szólva nemzetben gondolkodó magyar ember nem adhatta jó szívvel a voksát.
Egy olyan városban, ahol a magyarság aránya 50 százalék alatt van, csak olyan magyar jelöltnek van esélye győzni, aki képes integrálni a választóközönséget, és aki nem riasztja el az urnától az embereket. 2004-ben Kelemen Atilla – aki kevesebb, mint két évvel korábban Erdély elszakítására koccintott a Kempinsky szállóban – garantáltan alkalmatlan jelölt volt. Négy évre rá a Neptunt megjárt Borbély László bukása is előre borítékolható volt, hiszen nem kevesen vannak, akik inkább távol maradtak az urnáktól, minthogy a komprádor-politika egyik fő támogatójára adják voksukat. Fokozottan érvényes ez a legutóbbi választásokon induló Frunda Györgyre, aki azon túl, hogy maga is részt vett a neptuni tárgyalásokon, még inkább kitűnt a belső harcokban, és túlzás nélkül állítható, hogy mindenkoron az autonómiapolitika első számú kerékkötője maradt. Az ő esetében az elrettentő példák ismertetése és elemzése nem külön írást, de külön kötetet igényelne.
Nőtt az autonomista tábor
Mielőtt szemügyre vennénk a vasárnap lezajlott előválasztás eredményét, érdemes két szót szólni a politikai versenyről, melynek tárgya elvben az, hogy egy adott közösség milyen jövőképet, milyen politikai programot, milyen kollektív stratégiát tart kívánatosnak. A politikai verseny eme ideális modelljének vannak általános problémái: a pártrendszer oligarchikus jellege, a politikai program alibiként való használata, a választók politikában való járatlansága és messzemenő befolyásolhatósága, a reklámpszichológia törvényszerűségeinek érvényesülése. Magyarán: a választópolgár sok esetben nem azt a politikai pártot támogatja, melynek a programja a legközelebb áll hozzá, hanem azt, amelynek legjobb a „csomagolása” és a sajtója.
Erdélyben az eredményt más torzító tényezők is befolyásolják. Az elektronikus és a nyomtatott média pártelkötelezettsége miatt Marosvásárhelyen az RMDSZ-es tudatmosás a legerősebb. Történelmi okokból ugyanakkor itt a leghangsúlyosabb a magyar egységreflex: az állandósult többségi nyomás miatt Marosvásárhelyen az országosnál sokkal erősebb az RMDSZ társadalmi beágyazottsága. Mindezek ellenére az előválasztáson megjelent szavazók mintegy 40 százaléka egy tisztának, korrektnek nevezhető versenyben nem az RMDSZ jelöltjét támogatta. Soós Zoltán az RMDSZ színeiben 62,04, Portik Vilmos az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje 28,9, Barabás Miklós független jelölt pedig 8,83 százalék voksot kapott. Ez az eredmény sokkal hívebben ábrázolja a nemzeti autonomista oldal támogatottságát, mint az országos választások.
Pártérdekek mentén
Érdemes szólni a nemzeti felelősség paradoxonáról is. Erdélyben a nemzet iránti felelősség sokszor szembefut a pártérdekkel. Az RMDSZ vagy az MPP ilyen esetben hezitálás nélkül a pártérdeket választja – az MPP esetében erről szólt többek között 2012-ben a saját esélytelen jelölt indítása Marosvásárhelyen akkor, amikor még lett volna elvi lehetőség közös magyar jelölt indítására Vass Levente személyében. Az RMDSZ esetében a példák vég nélkül sorolhatók, de a legdurvább talán az volt, amikor a Magyar Összefogás írott és íratlan szabályait, saját ígéreteit félreseperve 2010-ben ismét kormányzati szerepet vállalt ahelyett, hogy a 2009-es Székely Önkormányzati Nagygyűlés zárónyilatkozatát aláíratta volna polgármestereivel és tanácsosaival, illetve folytatta volna a nemzeti autonomista mozgalom távlati eredménnyel kecsegtető nagyszabású tervét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt cselekvését és hatékonyságát viszont korlátozza, hogy vezetőit a nemzeti felelősség mozgatja. Ezért nem indítottak 2012-ben saját jelöltet Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a dolgukat jól végző, s az autonómia ügye ellen soha fel nem lépő polgármesterek ellen. Hasonló meggondolás alapján olyan helyeken is tartózkodtak önálló jelöltek indításától, ahol a magyar–magyar verseny nélkül is kétséges a magyarság bejutása. Ezt az RMDSZ retorikai szinten kihasználja és az autonomista tábor erőtlenségeként értelmezi. Marosvásárhely megmutatta, hogy a választói bázisban megvan az igény egy karakteresebb, határozottabb hangvételű, a bukaresti paktumozgatáson túlmutató távlatos politikára.
Becsületbeli ügy Soós támogatása
Sokaknak meglepetést okozhatott – különösen a világhálós körinterjúkhoz fűzött kedvező olvasói kommentárok ismeretében –, hogy Barabás Miklós eredménye elég szerényre sikeredett. Ebben is van paradoxon: azok, akiknek voksaira a jelölt számíthatott volna, épp arról ismerhetők fel, hogy inaktívakká váltak, elfordultak a politikától.
Portik Vilmos első nyilatkozataiban úgy fogalmazott: a győztesnek meg kellene győznie párttársait arról, hogy Marosvásárhely akkor profitál igazán a nem kevés energiával megszervezett előválasztásból, ha létrejön a mindenkit befogadó, jogilag is jegyzett választási koalíció, ami az EMNP számára érthető okokból az egyetlen elfogadható megoldás a közös indulásra. Az RMDSZ viszont ebben a kérdésben mindig is kőkemény ellenállást tanúsított, így kicsi az esélye annak, hogy az országos szinten ma is hatalmas befolyással bíró Neptun-egységfront áldását adná a választási koalícióra. Mindenesetre akár lesz magyar koalíció, akár nem, az Erdélyi Magyar Néppárt számára becsületbeli ügy, erkölcsi és politikai kötelesség Soós Zoltán támogatása. Nem mellesleg ezt diktálja a nemzeti felelősség is.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)