Feketeleves
Érdekes eszmefuttatás látott napvilágot a napokban az egyik erdélyi magyar hírportálon, amelynek lényege tömören: a marosvásárhelyi magyar–magyar összefogás kudarcáért egyedül Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét terheli a felelősség.
Merthogy a nevezett politikus a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából rendezett előválasztás előtt szélesebb körű összefogást „ígért” az EMNP megyei vezetőinek, és mindezt mandátum (értsd: a szövetség felső vezetőségének beleegyezése) nélkül tette.
Nos mi nem tudjuk, Brassai ígért-e bármit is a néppárt területi politikusainak, azt azonban szinte biztosra vesszük – bármennyire próbálja ezt utólag tagadni az RMDSZ csúcsvezetősége –, hogy igenis szóba került a megyei/városi szintű koalíció lehetősége is a jövő évi helyhatósági választások tekintetében. Amely azonban abban a pillanatban vált halott politikai projektté, hogy Kelemen Hunor a minap „lecsónak” nevezte, közös megfőzését és elköltését pedig ahhoz a feltételhez kötötte, ha az EMNP nem indul a 2016-os parlamenti megmérettetésen.
Szóval szerintünk elég egyértelmű, ki vétózta meg a marosvásárhelyiek összefogási kísérletét. Miközben az RMDSZ helyi, nagyobb terepismerettel rendelkező politikusai nem feltétlenül látnak ellenséget a néppártban, a csúcsvezetőség folyamatosan úgy állítja be az alakulatot, mintha egyedül rajta múlna az erdélyi magyar politikai érdekképviselet megerősödése.
Kelemenék a mai napig nem tudnak mit kezdeni politikai versenytársukkal, még ha tudjuk is : ez a konkurencia olyan, amilyen. Azt kérni a versenypárttól, hogy semmilyen formában ne induljon egy választáson olyan, mintha egy hentesüzlet felszólítaná a konkurens cégeket: csak ünnepnapokon nyissanak ki. Az RMDSZ számára csak akkor üdvös a politikai pluralizmus, a többpártrendszer megléte, ha ez kizárólag a román többségre vonatkozik, és nem az ő pozíciójukat veszélyezteti.
A szövetségnek tehát Marosvásárhelyen nem kell a lecsó. Nagyon attól tartunk azonban, a politikai boszorkánykonyhában már főzik neki a feketelevest, ami akár már a jövő évi parlamenti választáson megfeküdheti a gyomrát.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Román szervezetek: sérti az államot a székely zászló
A román állam megsértéseként könyvelik el székelyföldi román civil szervezetek, hogy Hargita Megye Tanácsa a székely lobogót nyilvánította a megye zászlajának.
Kedden kibocsátott közleményében a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) élesen kikelt a Hargita megyei képviselő-testület RMDSZ-es és EMNP-s tagjaira amiatt, hogy az önkormányzat december 11-i ülésén elutasították a román tanácsosok módosító javaslatát.
Ion Proca, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kezdeményezte, hogy a világoskék alapon arany sávot és a székely nap-hold jelképeket tartalmazó lobogóra egy piros színű tölgyfalevél is kerüljön fel a románság jelképeként. Indítványát azonban leszavazták.
A székelyföldi románok fóruma felháborítónak tartja, hogy mostani lépésével a Hargita Megyei Tanács nem vette figyelembe, miszerint 2009-ben született hasonló határozatát – amelyben egyszer már a megye zászlajává nyilvánították a székely zászlót – a FCRCHM megtámadta a bíróságon.
2012 szeptemberében a marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a megyei tanács határozatát. A bíróság egyébként alapfokon elutasította a román szervezetek érvelését, miszerint a jelkép diszkriminálja a román közösséget, a jogerős ítélet pedig arra hivatkozott, hogy egy megyének nem lehet saját zászlaja.
„Hargita megye lobogója tisztán magyar etnikai elemeket hordoz, a román állam megsértésének minősül, a határozat pedig megkérdőjelezi a román államnak a térségben gyakorolt autoritását. Arra kötelezni valakit, hogy elfogadjon a feje fölött egy olyan zászlót, amely nemhogy nem képviseli, de sérti, olyan tényező, amely feszültté teszi az emberek közötti kapcsolatokat a térségben" – állapítja meg közleményében a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
A román szervezetek úgy vélik, a székelyföldi magyar politikusok „szisztematikusan és tudatosan provokálnak”, mégpedig annak érdekében, hogy „nyomást gyakoroljanak és zsarolhassák a bukaresti hatalmat”.
Krónika (Kolozsvár)

Luxemburgi SZNT-per: várni kell az ítéletre
Megtartották kedden az Európai Unió luxemburgi bíróságán annak a pernek a tárgyalását, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bejegyezésének elutasítása miatt indítottak az Európai Bizottság (EB) ellen a kezdeményezők – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
A bíróság ítélete egy-két hónapon belül várható. A kezdeményezők annak a határozatnak a megsemmisítését kérték a bíróságtól, amellyel az EB „nyilvánvaló” kompetenciahiányra hivatkozva elutasította a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Izsák Balázs elmondta, nemcsak Magyarországnak hálás, amiért támogatólag beavatkozott a perbe, hanem az EB oldalán beavatkozó Romániának és Szlovákiának is, mert ezzel elismerték a kérdés súlyát, segítettek bebizonyítani, hogy az EB kompetenciahiánya egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek egyébként hétfőn szolidáritásukat fejezték ki az SZNT-vel a luxembourgi perben. Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatak megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az SZNT, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttei a tárgyalás előestéjén.
Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják. A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake Up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
„Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – mutat rá a nyilatkozat.
Mint ismeretes, az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében. Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság.
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi magyar kavar
Az erdélyi magyar sajtó gyakran állítja be az erdélyi magyar politikusokat úgy, mint akik időnként butaságokat beszélnek. Vagy azért, mert nagy a kavarodás a fejükben, vagy azért, mert nem tudják szabatos és értelmes magyar mondatokban elmondani, hogy mégis mi van a fejükben. De az is igen gyakori, hogy a politikus tudja, mit beszél mellé – azaz szándékosan maszatol, hallgat el dolgokat vagy csak sugall ezt-azt –, ám a sajtómunkás, a szerkesztő képtelen kiszűrni a lényeget és a konkrétat abból, ami elhangzik.
Itt van mindjárt két friss eset. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sejtelmes és felemás kijelentéseket tett pártja egyik szócsövében a marosvásárhelyi önkormányzati választásokat megelőző „magyar összefogás” kapcsán. Eszerint az RMDSZ abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az alakulat írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson. A mérgezett almát tehát először Kelemen nyomta le a „gyanútlan” sajtó torkán e félbemaradt mondattal. A megszeppent, a fontos emberek mondanivalójától mindig elájuló médiának nem jutott eszébe azonnal visszakérdezni: hol is ne induljon az EMNP a parlamenti választásokon? Az egész országban, tehát egyáltalán? Vagy csak Marosban? Hiszen nagyon nem mindegy. Szilágyi Zsolt néppárti elnök erre ugyanilyen sejtelmesen, félreérthetően válaszolt: a párt azért jött létre, hogy a választásokon induljon, másrészt nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ elnökének kérésére a Néppárt „csak úgy leszerelje önmagát”. Mindazonáltal az EMNP hajlandó tárgyalni arról, hogy ne indítson önálló jelöltlistát a parlamenti megmérettetésen, itt vagy ott. Aki tud olvasni, látja és érti, hogy ezek ketten mellébeszélve és üzengetve kóstolgatják egymást úgy, hogy közben nem is ugyanarról beszélnek: Szilágyi az önkormányzati választásokról – amiket jövő nyáron –, Kelemen meg a parlamentiekről – amiket jövő ősszel – rendeznek, hacsak nem történik valami rendkívüli, amire Romániában mindig számítani kell.
Ehhez képest rögtön akadt egy másodrangú RMDSZ-aktivista, bizonyos Kovács Péter, aki sietett kioktatni a Néppárt elnökét, hogy az nem ismeri a választási törvényt, mivel nem úgy reagált Kelemen felvetésére, ahogy ez utóbbi szerette volna. Szilágyi viszont épp az sugallta az első hallásra komolytalannak tűnő reagálással, hogy az RMDSZ-elnök komolytalan felvetésére nem lehet komoly választ adni. Mert miközben ő a helyhatósági választások ügyében várt volna egy karakán választ Kelemen Hunortól, az a parlamenti választásokkal állt elő, összemosva az idősíkokat és a politikai célokat.
Hogy az RMDSZ-elöljárók és -aktivisták fejében micsoda zavar lehet, azt híven illusztrálja a legújabb eset. Egy másik Kovács, ezúttal Attila, lemondásra szólította a pártsajtón keresztül Toró Tamás brassói önkormányzati képviselőt valami jelentéktelen kocsmai affér kapcsán. (Az esetet agyoncsócsálta a balliberális média, gyalázatos részrehajlással és szakmai nívótlansággal, ahogy szokta: előbb ítélkezett, aztán kérdezett… volna, de még erre a minimumra sem volt hajlandó.) Kovács a Brassó megyei RMDSZ elnökeként még azzal sincs tisztában, hogy mi a különbség egy politikai párt és egy civil szervezet, egy mozgalom között. Volt parlamenti képviselőként, megyei tanácsi alelnökként nem ismeri a közigazgatási törvényt, ő és pártja úgy szólítja fel lemondásra „Toró Tamás EMNT-s városi tanácsost”, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nincsenek is választott képviselői az önkormányzatokban. Az EMNT soha semmilyen választáson nem indult el. Az EMNT és az EMNP két külön entitás, ez utóbbinak vannak képviselői az önkormányzatokban, ez utóbbi indított jelölteket hivatalosan bejegyzett regionális pártként a romániai választásokon, mind helyi, mind országos szinten. Hogy a magyarországi sajtó nem képes disztingválni az erdélyi politikai spektrum tényezői között, az is eléggé bosszantó – nemzeti reintegráció ide vagy oda –, de hogy a „mieink” is maszatolnak, az már eléggé furcsa és aggasztó.
Hacsak nem szándékosak ezek az „elszólások”. Az RMDSZ saját kettősségét, felemásságát, kétarcúságát – ti. hogy amikor pártként szólítják meg, akkor szövetségnek mondja magát, amikor meg szövetségként várnak tőle kiállást, akkor pártként hivatkozik a szűk mozgástérre – netán azzal akarja palástolni, hogy tudatosan igyekszik összemosni mindent és mindenkit, ami és aki nem az „aklon belül” van?
R. Balogh Mihály
itthon.ma//szerintunk

Közös listát kér az EMNP Kolozs megyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is nyitott az RMDSZ-szel való egyeztetésre a koalíciós listák kialakításáról Kolozsváron és Kolozs megyében – jelentették ki a néppárt helyi képviselői a csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatón – adja hírül Kiss Előd-Gergely a kronika.ro-n.
Soós Sándor, az alakulat megyei elnöke emlékeztetett: legutóbb az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tárgyaltak a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel, azóta azonban az RMDSZ elzárkózott az egyeztetéstől.
„Már akkor is kijelentettük: Kolozsváron és Kolozs megyében is közös listát szeretnénk állítani a 2016-os önkormányzati választásokra, a további Kolozs megyei településeken pedig meg kell vizsgálnunk, hogy az összefogás a célravezetőbb – a minél erősebb magyar érdekképviselet megteremtésére –, vagy a magyar pártok versenyére is lehetőség nyílik. Egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek leszünk saját listákat állítani” – jelentette kis Soós.
Ehhez kapcsolódva Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke elmondta: ő is az összefogás híve, s személyesen is megkereste Horváth Annát, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, akitől másfél hónapja vár egy időpontot a további egyeztetésre. „Az egyértelmű, hogy a helyi RMDSZ-en van egy nyomás a párt országos vezetése részéről, akik akadályozzák a magyarság érdekeit szolgáló együttműködést. Ha rajtunk kívül álló okokból nem jöhet létre az összefogás, nem hagyjuk cserben szavazóinkat” – nyilatkozta Fancsali.
A néppárt kolozsvári szervezetének elnöke ugyanakkor arról számolt be, a még nyáron megkezdett konzultáció eredményei alapján, a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, úgy vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson.
A néppárt elkészítette a város és a megye problématérképét is, amelyből kiderül: a magyar közösség hiányolja a magyar helységnévtáblákat, a kerékpárutakat, valamint több magyar alkalmazottat szeretnének az önkormányzatokban, s a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

EMNP: tartalmas évet zártunk
Sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt év történéseit tegnap Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei elnöke és Fancsali Ernő, az EMPN kolozsvári szervezetének elnöke. Beszámolójukból kiderült: tartalmas évet zárt a néppárt Kolozs megyében és Kolozsváron, 2015 a felkészülés és a munka éve volt. Soós Sándor, az elmúlt időszak eseményeit számba véve, beszámolt a néppárt néhány lebonyolított programjáról.
Fancsali Ernő a nyáron megkezdett konzultáció eredményéről elmondta: a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, akkor vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson. Továbbra is nyitottak az RMDSZ-szel való egyeztetésre és a koalíciós listák kialakítására. Egyelőre azonban úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek saját listákat állítani.
Szabadság (Kolozsvár)

Választások: új arcokat ígér Kelemen Hunor
Marosvásárhelyen a polgármesteri szék megszerzése a fontos, ami jelen pillanatban semmiféle összefüggésben nincs azzal, hogy a jelenlegi elöljáró ellen folyik-e eljárás, illetve indul-e a jövő évi választáson – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Kelemen Hunor.
Kolozsvári évértékelő sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke egyértelművé tette, továbbra sem híve az EMNP által javasolt helyi magyar koalíciónak az önkormányzati megmérettetés tekintetében. Arra azonban lehetőséget lát, hogy Soós Zoltán ne az RMDSZ, hanem a magyar összefogás jelöltjeként, akár mindhárom alakulat jele alatt pályázza meg a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget.
Kelemen Hunor tudomása szerint Dorin Florea fontolgatja, hogy 2016-ban függetlenként indul ötödik mandátumáért, és elképzelhető az is, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hallgatólagosan támogatni fogja. Mint megírtuk, Marian Petrache, a PNL első alelnöke lapunknak elmondta, az alakulat által frissen elfogadott feddhetetlenségi feltételek értelmében az ellene foganatosított vádemelés miatt Florea nem indulhat liberális színekben.
Kérdésünkre, miszerint ez az eshetőség növeli-e az RMDSZ összefogási kényszerét, Kelemen közölte: a szövetségnek nem szabad ilyen körülményekhez igazítania az álláspontját, mert abból szerinte rossz döntések fognak születni. „A legfontosabb, hogy a magyar emberekkel megértessük: van esély magyar polgármestert választani Marosvásárhelyen. Annál is inkább, mivel egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a város magyarságának 54 százaléka úgy gondolja, hogy mindegy a polgármester nemzetisége. Őket kell meggyőzni, hogy a magyar jelöltre szavazzanak, aki nem RMDSZ-es, nem a néppárté, hanem magyar" – jelentette ki a politikus.
Aki egyébként Soós Zoltán lehetséges közös jelölésének formájáról a napokban szélesebb körben is egyeztet, pénteken ugyanis Biró Zsolt MPP-, hétfőn pedig Szilágyi Zsolt EMNP-elnökkel ül tárgyalóasztalhoz. (A szövetség meghosszabbítani készül együttműködését a polgáriakkal az önkormányzati és a parlamenti választásokra, pénteken ennek feltételeit rögzítő megállapodást ír alá a két alakulat vezetője).
Tasnádi tiltakozás
Nincs rendben – válaszolta tömören kérdésünkre Kelemen Hunor, amikor arról faggattuk: helyénvaló-e, hogy a bukaresti belügyminisztérium a helyi lakosok és elöljárók megkérdezése nélkül döntöttek egy menekülttábor létrehozásáról a Szatmár megyei Tasnádon.
A partiumi kisvárosban egyre nagyobb az elégedetlenség a tervezett létesítmény miatt. Adrian Ştef megyei tanácselnök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a kormány illetékesei a döntés előtt nem konzultált a helyiekkel. Leszögezte, mindent elkövetnek a termálfürdő közelében helyet kapó, hatszáz férőhelyes menekülttábor megnyitása ellen, amely Vasile Mitraşcă polgármester szerint veszélybe sodorhatja a fürdőváros turizmusát. A szatmári RMDSZ bejelentette, lakossági konzultációt indít az ügyben.
Évértékelőjében Kelemen Hunor politikai értelemben atipikusnak nevezte az idei esztendőt amiatt, hogy a bukaresti Colectiv-tűzvész után kirobbant utcai tüntetések nyomására a Ponta-kabinet lemondott, „román találmányként" pedig technokrata kormány alakult, amelynek se többsége, se ellenzéke.
A politikus szerint a kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak számít. Emlékeztetett: az év elején a belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, majd két héttel ezelőtt jött a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztéria", amelynek során az egész magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos merényletkísérletért.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy számos, a parlament által megszavazott törvényeket nem alkalmazzák, vagy bírósági ítéletekkel korlátozzák a végrehajtását, többek között a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig.
Kelemen a jövő év prioritásai közé sorolta az idei áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett újratervezés végrehajtását egészen a jövő évi parlamenti választásokig. Közölte, az alakulat jövőre sok új arccal, más politikai megközelítéssel, stílussal próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak. Az önkormányzati megmérettetés tekintetében áprilisban véglegesítik a jelöltlistákat, a cél pedig a jelenlegi 203 polgármesteri tisztség megőrzése, illetve a korábban elveszített elöljárói székek visszaszerzése.
Kelemen elmondta, nem szavazta meg a honatyák számára különnyugdíjat biztosító törvényjavaslatot, és azt javasolta RMDSZ-es képviselő- és szenátortársainak, hogy ők se támogassák. Hozzátette, nem örül, hogy ennek ellenére néhány magyar honatya támogatta a jogszabályt, ám szerinte nem a szövetség frakcióinak többsége.
Kérdésünkre tiszteletreméltó gesztusnak nevezte Mircea Ionescu Quintusnak, a PNL tiszteletbeli elnökének szándékát, miszerint nem kér a speciális illetményből, amelyet vissza fog utasítani. Kelemen úgy véli, a jövőben valamilyen megoldást kell találni az olyan honatyák esetére, akik parlamenti mandátumuk lejárta után nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, szerinte azonban a mostani nem megfelelő ennek a kérdésnek a rendezésére.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Közös listát kér az EMNP Kolozs megyében
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is nyitott az RMDSZ-szel való egyeztetésre a koalíciós listák kialakításáról Kolozsváron és Kolozs megyében – jelentették ki a néppárt helyi képviselői a csütörtöki, évértékelő sajtótájékoztatón.
Soós Sándor, az alakulat megyei elnöke emlékeztetett: legutóbb az augusztusban lezajlott Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tárgyaltak a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel, azóta azonban az RMDSZ elzárkózott az egyeztetéstől.
„Már akkor is kijelentettük: Kolozsváron és Kolozs megyében is közös listát szeretnénk állítani a 2016-os önkormányzati választásokra, a további Kolozs megyei településeken pedig meg kell vizsgálnunk, hogy az összefogás a célravezetőbb – a minél erősebb magyar érdekképviselet megteremtésére –, vagy a magyar pártok versenyére is lehetőség nyílik. Egyelőre úgy tűnik, az RMDSZ-ben nincs meg az együttműködéshez szükséges szándék, s ha ez így is marad, készek leszünk saját listákat állítani” – jelentette kis Soós.
Ehhez kapcsolódva Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke elmondta: ő is az összefogás híve, s személyesen is megkereste Horváth Annát, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterét, akitől másfél hónapja vár egy időpontot a további egyeztetésre. „Az egyértelmű, hogy a helyi RMDSZ-en van egy nyomás a párt országos vezetése részéről, akik akadályozzák a magyarság érdekeit szolgáló együttműködést. Ha rajtunk kívül álló okokból nem jöhet létre az összefogás, nem hagyjuk cserben szavazóinkat” – nyilatkozta Fancsali.
A néppárt kolozsvári szervezetének elnöke ugyanakkor arról számolt be, a még nyáron megkezdett konzultáció eredményei alapján, a közel kétezer választó megkérdezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a választók 96 százaléka támogatna egy magyar koalíciós listát, s amennyiben nem lesz magyar összefogás, úgy vagy román pártra szavaznának, vagy nem vennének részt a voksoláson.
A néppárt elkészítette a város és a megye problématérképét is, amelyből kiderül: a magyar közösség hiányolja a magyar helységnévtáblákat, a kerékpárutakat, valamint több magyar alkalmazottat szeretnének az önkormányzatokban, s a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatban is komoly kritikát fogalmaztak meg.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ és az MPP
Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött pénteken Kolozsváron az RMDSZ és az MPP, amely a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is kiterjed.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának elmondta: a magyar érdek érvényesítése a cél, ezért lesznek olyan települések – főleg Székelyföldön – ahol a két politikai alakulat versengeni fog egymással, „és minden bizonnyal az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is", de ahol a magyar képviselet megőrzése, vagy visszaszerzése a tét, ott összefognak és az esélyesebb jelöltet támogatják. Az őszi parlamenti választásokon az RMDSZ befutó helyeket biztosít az MPP-nek.
Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta, a 2014-es első megállapodás szentesítette, a mostani pedig továbbviszi az erdélyi magyar politikai pluralizmust.
MTI
Erdély.ma

Befutó helyek az MPP-nek az RMDSZ parlamenti listáin
Újabb politikai együttműködési megállapodást kötött pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP), amely a 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokra is kiterjed.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a magyar érdek érvényesítése a cél, ezért lesznek olyan települések – főleg Székelyföldön – ahol a két politikai alakulat versengeni fog egymással, „és minden bizonnyal az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is”, de ahol a magyar képviselet megőrzése, vagy visszaszerzése a tét, ott összefognak és az esélyesebb jelöltet támogatják. 
Az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség hozzászokott a politikai versenyhez, nincs kifogása ellene, hiszen előnyére válhat a közösségnek, ha a verseny tisztességes, és a jelöltek nem sértik egymás becsületét, méltóságát. Megjegyezte, „nincs semmi baj azzal”, hogy a székelyföldi megyei és települési önkormányzatokban az MPP is jelen van: ha magyar ügyről volt szó, mindig megtalálták velük a közös fellépés módját.
Szabadság (Kolozsvár)

Folytatja a monitorizálást az EMNP
Rendhagyó módon egy pizzázóban, évzáró ebéddel egybekötött sajtótájékoztatót tartott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Nagyváradon. Az évet értékelte a tömörülés két képviselője.
Indulni akar jövőre mindkét választáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Ezt mondta kérdésünkre a tömörülés két képviselője, amikor évzáró sajtótájékoztatót tartottak egy nagyváradi pizzázóban. Zatykó Gyula országos alelnök, valamint Csomortányi István az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke azt válaszolta: mindenképpen indulni akar a párt az önkormányzati és a parlamenti választáson is. Hogy aztán valóban fog is mindegyiken, mégpedig önállóan, azaz versenyben, vagy pedig időközben lesz valami változás, esetleg egyezkedés az RMDSZ-szel, azt is megkérdeztük, és ez most is kétesélyes. Mint mondták, ők továbbra is tárgyalni is szeretnének. Zatykó Gyula hozzátette: „egy dolog biztos, mégpedig az kizárt, hogy olyan formában legyen végül az egész, hogy a mi képviselőink egyszerűen csakis RMDSZ-színeket képviselő, és csak az utóbbi nevében összeállított listákon induljanak”.
Értékelés
Az elmúlt évre való visszatekintést a terveikkel ötvöző évértékelő során elmondták: az ENMP folytatja azon 18 Bihar megyei település vezetésének monitorizálását, amely települések RMDSZ-es irányítás alatt állnak. Kérdésünkre hozzátették: nem csak ennyi RMDSZ-es vezetésű település van, de – mint Csomortányi István megjegyezte – „ennyi esetében kell odafigyelni, hogy hogyan is mennek ott mennek-e az ügyek, a többi helyen inkább rendben van”. Országos kitekintésben ők jövőre is a helyi autonómia megerősítését célozzák meg, már csak azért is, mert „Erdély az egész ország bruttó nemzeti össztermékének legfontosabb előállítója, az egész motorja”, ezért felemás, hogy ez a régió tartja el az egész országot, mégsem lehet autonóm. Kifejtették még, hogy a migránsok ügye várhatóan 2016-ban is napirenden lesz – Zatykó Gyula szerint a menekültek igenis megérdemlik az emberséges bánásmódot, ugyanakkor „jó részük nem áll meg ott, ahol a háborús övezetnek vége, hanem tovább jön, ami azt mutatja, hogy valójában jobb életkörülményekért jönnek, ami már nem humanitárius kérdés”. Üdvözölték a romániai kormányváltást (amit Zatykó Gyula véleménye szerint az utca kényszerített ki), ugyanakkor szorgalmazzák a nagy infrastrukturális beruházások folyatását. Mert „Nyugat felé már az óceánig is el lehet jutni Váradról autópályán, Kelet felé, befelé az országba viszont még Bukarestig sem”. Kifogásolták azt is, hogy a parlament kedden újból megszavazta a törvényhozók nyugdíjának kiegészítéséről szóló törvényt, amelyet nyáron Klaus Iohannis államelnök visszaküldött a törvényhozói testületnek. Az EMNP szerint ez az átlagpolgárok diszkriminálását jelenti, ráadásul felháborító, hogy a honatyák még több pénzhez juttatása után most a helyi vezetők esetében is ilyesmi készül. Már eleve csak a szóban forgó kiegészítés értéke a honatyák számára egy mandátum esetén 1550 lej , két mandátum után 3100 lej, három után 4600 lej. Ennyi jár a rendes öregségi járandóság mellett egy nyugdíjas honatyának. Közben 2600 lej a bruttó átlagbér, az átlagnyugdíj értéke 892 lej. A parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt törölte el a katonák, rendőrök, titkos ügynökök, pilóták és törvényhozók speciális nyugdíjait, a 2012 májusa és 2015 novembere között hatalmon levő Victor Ponta vezette PSD-s kormány visszaállította ezek nagy részét.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Soós Zoltán a magyar pártok koalíciójának lehet a marosvásárhelyi polgármesterjelöltje
A magyar pártok koalíciójának a jelöltjeként mérkőzhet meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese – állapodott meg hétfőn Kolozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Az RMDSZ ugyanakkor feltételekhez kötötte annak az EMNP által tett javaslatnak az elfogadását, hogy a marosvásárhelyi pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi, és a Maros megyei képviselőtestületre is.
Az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat" – áll a szövetség közleményében. A közlemény szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ akkor tud közös marosvásárhelyi képviselőjelölt-lista állításán gondolkodni, ha az EMNP nem indul az országos parlamenti választásokon. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az MTI-nek úgy vélekedett, éppen a magyar pártok – közös marosvásárhelyi és Maros megyei jelöltlistájában is megnyilvánuló – összefogása maximalizálhatná az RMDSZ-es Soós Zoltán nyerési esélyeit. Hozzátette, a 2009-es európai parlamenti választásokon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ összefogása csaknem négy képviselőt juttatott a brüsszeli testületbe, míg 2014-ben az RMDSZ-nek egyedül csak két képviselője szerzett mandátumot. „A választók jelentős részét sem az egyik sem a másik párt nem tudja megszólítani, ők csak akkor mennek el szavazni, ha van magyar összefogás" – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
Szilágyi Zsolt aránytalannak tartotta az RMDSZ feltételét, hogy az EMNP ne induljon a 2016 őszén tartandó parlamenti választásokon. „Bármilyen együttműködés az arányok betartásával lehetséges" – jelentette ki Szilágyi Zsolt. Hozzátette: ha a parlamenti választásokon az egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is az egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni.
A hétfői tanácskozás végén a felek megállapodtak abban, hogy január második felében ismét egyeztetnek. Az októberi marosvásárhelyi előválasztáson Soós Zoltán a szavazatok 62,04 százalékát szerezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos 28,9 százalékos támogatottságot ért el. A harmadik jelöltre, a független Barabás Miklósra a választók 8,83 százaléka szavazott. Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.
MTI
Erdély.ma

Akkor és most – visszatekintés 1989-re
„Úgy ellopták a forradalmat, hogy híre-hamva nem maradt”
Az Új Ezerdév református központban a hét végén a romániai rendszerváltozást elindító temesvári népfelkelés forró pillanataira emlékeztek a temesvári magyarok, a Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája által szerevezett temesvári rendezvény keretében. Az Akkor és most – visszatekintés 1989-re című, filmvetítéssel összekötött előadáson és az azt követő beszélgetésen részt vett Tőkés László EP-képviselő, a temesvári forradalom „szikrája”, Gazda Árpád újságíró, akkori harcostársa, valamint Balogh László, az MDF alapító tagja, aki premierben mutatta be a romániai forradalomról 1989-ben készített megrázó dokumentumfilmjét.
A megemlékezés résztvevőit, köztük Tőkés László EP-képviselőt és EMNT-elnököt, Szilágyi Zsolt EMNP-elnököt és Toró T. Tibor alelnököt, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnököt, a hős református gyülekezet tagjait a házigazda Gazda István lelkipásztor köszöntötte, aki felidézte a 26 esztendővel ezelőtti adventi csodavárás hangulatát. Ezután a szegedi Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumi elnöknek Akkor és most – visszatekintés 1989-re című izgalmas előadását hallgathatták meg a jelenlevők, amelyből érdekes részleteket tudtunk meg a temesvári események magyarországi fogadtatásáról és az első segélyszállítmányok kalandos célba juttatásáról az akkori zavaros körülmények között. Balogh László elmondta, hogy valójában a romániai menekültek fogadását készítették elő Szegeden 1989 decemberében, hiszen senki sem hitte, hogy egyik napról a másikra megbukhat Ceaușescu diktatúrája. Amikor eljutott a híre a temesvári csodának Szegedre, Balogh László azonnal útra kelt egy temesvári kórházaknak szánt segélyszállítmánnyal egy francia barátja kíséretében. Első alkalommal láthattuk a már akkor is a magyar közmédiának dolgozó magyar operatőr Aradon és Temesváron forgatott 5 órás dokumentumfilmjének rövidített változatát, amely hűen illusztrálta az 1989-es román–magyar egymásra találás eufórikus pillanatait, ugyanakkor néhány megrázó képsort láthattunk a temesvári kórházakban uralkodó állapotokról és egy agyonlőtt forradalmár azonosításáról. Balogh László 1989. december 22-én elsőként lépte át Nagylaknál az addig lezárt magyar–román határt, és Aradon keresztül érkezett Temesvárra. Aradon a városháza előtt 30-40 ezres tömeg éltette a Panoráma műsor szerkesztőit és a magyar televízió képviselőjét – azokban a napokban jó volt magyarnak lenni Romániában! Temesváron már a diktátor elmenekülését követő zavaros helyzet fogadta Balogh Lászlót, aki a Gyerekkórházban leadta a segélyszállítmányt, majd mindent lefilmezett, amit látott maga körül. Láthattunk egy magyarul csak alig tudó forradalmárt, aki saját elmondása szerint napok óta nem aludt, és koffein fiolákon élve szervezte a rendszerváltó erőket, és láthattunk egy december 22-én éjjel agyonlőtt, a kórházba még élve beszállított fiatalembert, aki időközben meghalt, és a kamera előtt azonosították. Balogh László kamerája még sok izgalmas pillanatot rögzített a járműveket ellenőrző, botokkal felfegyverzett forradalmár csapatokról, szekusok elfogásáról, a terroristák számlájára írt lövöldözésekről. A magyar operatőrnek és francia barátjának másnap Jugoszlávia felé kellett elhagynia az országot, mert nem tudták szavatolni a biztonságát a Temesvár–Arad–Nagylak útvonalon (ott lőtték agyon – pontosabban Aradon – a segélyszállítmánnyal érkező hódmezővásárhelyi fiatalembert). Balogh László azt is elmondta, ezt a dokumentumfilmet többször felajánlotta a román médiáknak, de eddig senki sem volt rá kíváncsi. A film levetítése nyomán a jelenlevők – többen közülük a temesvári forradalom aktív résztvevői voltak – felidézték a 26 évvel ezelőtti forró pillanatokat, és részben azonosították a dokumentumfilm szereplőit. Szilágyi Zsolt EMNP-elnök azt javasolta, hogy gyűjtsük össze az „ellopott forradalom” dokumentumait, amilyen az imént látott dokumentumfilm, írjuk meg mi a forradalom történetét, mert Bukarest soha sem fogja megbocsátani, hogy nem onnan indult el a forradalom és nem egy ortodox pópa volt a forradalom szikrája, hanem egy magyar református gyülekezet lelkipásztora.
A megemlékezés második részében, a Baráti estéksorozat keretében Gazda Árpád újságíró tett fel izgalmas kérdéseket egykori harcostársának, Tőkés Lászlónak. Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, a rendkívüli Baráti esték rendezvény szervezője hangsúlyozta: a temesvári forradalomról 26 év után is beszélni kell, hiszen ez „a mi forradalmunk volt”. Gazda Árpád a Tőkés Lászlót ért hazaárulás és szekus kollaboráns vádak hátterét igyekezett tisztázni, mert szerinte ezek a vádak nem kis mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy elsősorban a román közvélemény előtt lejáratták az 1989-es forradalom hősét. A visszatérő hazaárulás és kém vádakkal kapcsolatban Tőkés László elmondta, hogy beperelte Theodorescu és Talpeș volt titkosszolgálati vezetőket, akik egy televíziós műsorban tették közzé ezeket a képtelenségeket. Az állítólagos beszervezésről pedig kiderült, hogy 1975-ben a frissen végzett teológust, Tőkés Lászlót valóban behívatták a Securitate-ra, és fenyegetések közepette nyilatkozatokat írattak vele, majd végül lediktáltak neki egy „Angajament” című szöveget, amelynek aláírását a fiatal lelkipásztor elutasította. Ezt a dokumentumot közölte 1990 után egy temesvári napilap, méghozzá egy aláhamisított aláírással együtt. „A 2000-res években kikértem a szekusdossziémat, és benne van az Angajament, amely ma sincs aláírva, bárki megnézheti” mondta Tőkés László, aki így summázta az elmúlt 26 év történéseit:
„Ellopták a forradalmat, ez egy közszájon forgó megfogalmazás, ennek a mélységét szeretném most megmutatni. Azért nem érdekli már az embereket és a gyülekezetet sem, a temesvári magyarokat sem – tisztelet a kivételnek –, hogy mi történt 1989-ben, mert annyira ellopták, hogy már nem hiszünk abban, amiben akkor annyira hittünk, hogy képesek voltunk kockáztatni az életünket és a bőrünket vásárra vinni. A legszebb dolgok ebből az időből azok az emberi erények, a bátorság, a hűség, az odaadás, az emberség, a szolidaritás, az összetartás, amelyek, amikor nagy volt a veszély, megmutatkoztak, most pedig, amikor nem vagyunk veszélyben, alig lehet mozgósítani az embereket. Úgy ellopták a forradalmat, hogy híre-hamva nem maradt.” Tőkés László arra is emlékeztetett, hogy a forradalom templomának építését is eltérítették, és így történhetett meg, hogy 26 év után még mindig épül az Új Ezredév központ. „Valahogy így épül a mi jövendőnk is, mint ez a központ, de csak felépítjük” – mondta Tőkés László, amit a házigazda Gazda István azzal egészített ki, hogy az elszabotált templom helyett épülő magyar központ sokkal nagyobb szabású és jobb projekt, mint a régi. Gazda Árpád pedig arra emlékeztetett: a 26 esztendővel ezelőtt történt temesvári csoda bizonyítja, hogy a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni a harcot, mert van remény és megtörténhet az, amiben erősen hiszünk.
Nyugati Jelen (Arad)

Az együttműködési lehetőségekről egyeztetett az RMDSZ és az EMNP
Az RMDSZ vezetésével tárgyalt hétfőn az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttsége, a megbeszélésen a jövő évi választásokon való együttműködés lehetőségei szerepeltek.
A Kelemen Hunor elnök vezette beszélgetésen a szövetség azt javasolta, hogy Soós Zoltán, a marosvásárhelyi előválasztások győztese az önkormányzati választásokon induljon az RMDSZ-MPP-EMNP jelképeket képviselve, a városi és megyei listák esetében pedig a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: akkor tud az RMDSZ közös tanácsosi lista állításában gondolkodni Marosvásárhelyen, ha az EMNP nem indul az országos parlamenti választásokon. Mint az ismert, Romániában megváltozott a választási törvény: az egyéni választókerületes rendszer helyett 2016-ban ismét az arányos, megyei pártlistás rendszer lesz érvényes.
A találkozó végén a felek megállapodtak, január második felében ismét egyeztetnek.
maszol.ro

Soós koalíciós jelölt lehet (RMDSZ–EMNP-megállapodás)
A magyar pártok koalíciójának jelöltjeként indulhat a marosvásárhelyi polgármesteri székért az RMDSZ-t képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese – erről állapodott meg tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök.
Az RMDSZ ugyanakkor feltételekhez kötötte annak a néppárti javaslatnak az elfogadását, hogy a magyar pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi és a Maros megyei tanácsra is: Kelemen Hunor csak akkor hajlandó ezt fontolóra venni, ha az EMNP nem indul az országos parlamenti választásokon. A szövetség közleménye szerint az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat”. Szilágyi Zsolt ezt a feltételt abszurdnak és aránytalannak tartja. Kijelentette: „bármilyen együttműködés az arányok betartásával lehetséges”, ha a parlamenti választásokon az egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is az egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni. Az EMNP elnöke szerint éppen a magyar pártok – közös marosvásárhelyi és Maros megyei jelöltlistájában is megnyilvánuló – összefogása maximalizálhatná az RMDSZ-es Soós Zoltán nyerési esélyeit. Hozzátette: a 2009-es európai parlamenti választásokon az EMNT és az RMDSZ összefogása csaknem négy képviselőt juttatott a brüsszeli testületbe, míg 2014-ben az RMDSZ-nek egyedül csak két képviselője szerzett mandátumot. „A választók jelentős részét sem az egyik, sem a másik párt nem tudja megszólítani, ők csak akkor mennek el szavazni, ha van magyar összefogás” – jelentette ki.
A hétfői tanácskozás végén a felek megállapodtak abban, hogy január második felében ismét egyeztetnek. Az októberi marosvásárhelyi előválasztáson Soós Zoltán a szavazatok 62,04 százalékát szerezte meg, az EMNP jelöltje, Portik Vilmos 28,9 százalékos támogatottságot ért el. A harmadik jelöltre, a független Barabás Miklósra a választók 8,83 százaléka szavazott. Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ nagyon szeretné, hogy az EMNP ne induljon a parlamenti választáson
Részeredménnyel zárult hétfőn az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ országos vezetőségének kolozsvári találkozója.
A két alakulat megállapodott abban, hogy Soós Zoltán, az októberi marosvásárhelyi előválasztás győztese nem az RMDSZ jelöltjeként, hanem mindhárom magyar politikai alakulat képviseletében indul a polgármesteri tisztségért. Más kérdésekben eltérnek az álláspontok, az RMDSZ ugyanis csak akkor hajlandó a közös tanácsosi listáról tárgyalni Marosvásárhelyen, ha az EMNP nem indul jövőre a parlamenti választáson.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök a megbeszélést követően a Krónikának elmondta, alakulata továbbra is tartja magát a néppárt és az RMDSZ helyi szervezete által az előválasztások előtt kötött megállapodáshoz, és hajlandóak támogatni Soós Zoltán polgármesterjelöltet. Ezen túlmenően jelezték az RMDSZ-nek: azt tartanánk üdvösnek, ha az előválasztás győztese nem az RMDSZ logója alatt indulna, hanem a pártok közös támogatásával, választási jelével. Ennek megfelelően Soós neve mellett az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt logója is szerepel majd a polgármesterjelöltek listáján. (Az MPP nem indított ugyan jelöltet a magyar előválasztáson, de a szervezési procedúrában részt vett).
Nem közeledtek ugyanakkor az álláspontok az esetleges közös marosvásárhelyi tanácsosi listát illetően. „Mi továbbra is támogatjuk ezt, hiszen a helyi megegyezés úgy szólt, hogy a polgármesterjelölt és a helyi lista egyaránt közös lesz Marosvásárhelyen. Szerintünk így lehetne a legnagyobb esélyt biztosítani a közös polgármesterjelölt számára. Másrészt ha a listát közösen állítjuk össze és közös támogatással indul, akkor több mandátumot érnénk el, mint amennyit elérne a két lista külön-külön. Az RMDSZ országos vezetősége azonban úgy gondolja, hogy csak a polgármesterjelölt legyen közös, mindenki induljon külön listával, és legyen verseny” – jelentette ki a Krónikának Szilágyi, aki szerint értelme lenne közös Maros megyei tanácsosi listáról is tárgyalni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kolozsvári egyeztetésen ismét leszögezte: akkor tudja elfogadni a közös marosvásárhelyi listát, ha a néppárt vállalja, hogy nem indul a jövő évi parlamenti választáson. Ezt a felvetést az EMNP vezetői aránytalannak és abszurdnak tartják. „Amennyiben helyhatósági választásokról beszélünk, akkor egész Erdélyről kell beszélnünk, és aránytalannak tartom a marosvásárhelyi lista és az erdélyi dimenziók összekeverését. Marosvásárhely nagyon fontos város, azonban aránytalan és abszurd azt kérni, hogy cserébe az EMNP országos szinten ne indítson listát” – szögezte le lapunknak Szilágyi Zsolt.
Amúgy az RMDSZ hírlevele szerint a szövetség az EMNP ama elvére hivatkozva ajánlja a városi és megyei listák esetében a magyar politikai szervezetek versenyét, miszerint a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat.
Különben a megbeszélésen a néppárt kezdeményezte a hosszú ideje „tetszhalott” állapotban lévő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Az RMDSZ nem zárkózott el a javaslattól, de jelezte, a testület megalakulása óta nagyon sok minden megváltozott, ezért újra kell gondolni, hogy milyen formában, milyen tagokkal, témákról tárgyalhat az EMEF.
A kolozsvári találkozón az EMNP és az RMDSZ vezetői abban állapodtak meg, hogy január második felében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ–Néppárt megegyezés a láthatáron?
Az erdélyi magyar politika egyik furcsa, a kívülállók számára érthetetlen sajátossága, hogy alig folyik párbeszéd magyar politikai erők között.
Amikor erőkről írok, akkor nem feltétlenül pártokat értek alatta, hanem olyan politikai erőcsoportokat, melyek egy adott politikai filozófia és stratégia mentén határozzák meg magukat. Egyes pártok vagy platformok lavírozhatnak e két megközelítés között, mint tette az MPP az utóbbi években, átcsúszva ama RMDSZ ölelésébe, melynek tagadásaként jött lére.
Az egyik elképzelés szerint egy olyan létkeret megteremtését kell megcélozni, mely megállíthatja a közösségünk drámai fogyását, sőt a negatív tendenciát meg is fordíthatja. Eme célhoz keres e tábor eszközöket, így nyilvánvalóan a bukaresti, eltüntetésünkre törekvő hatalommal szemben konfrontatív.
A másik elképzelés a pillanatnyilag elérhetőt célozza meg, így a magyar képviselet célprogramját a vélelmezett román tűrőképességhez igazítja, a távlatokat pedig figyelembe sem veszi. Stratégiája konfliktuskerülő. E politikai vonalvezetés remekül összeegyeztethető az erdélyi magyar karrier-politikával, nem véletlen, hogy mára e tábor áll nyerésre. Megfelelő politika az erdélyi magyarság sorsa iránt teljes mértékben közömbös euroatlanti világnak, a román érdekeknek, a magyar baloldalnak s azok egyéni érdekeinek, akik e politikát képviselik több mint negyed évszázada.
E táborba tartozik jelenleg az RMDSZ elitje és az MPP elitje. Mindkét pártba beszorultak nemzetben és távlatokban gondolkodók, de saját, önálló politikai platform kialakítására nincs erejük és/vagy merszük. A másik oldalon ma választásokon is induló szervezetként csak az Erdélyi Magyar Néppárt áll, melynek viszonya a másik két szervezettel szemben érthető okokból nem felhőtlen. Az EMNP hiányában a bukaresti paktumpolitikát, mint egyetlen lehetségest adhatnák el a választóknak s az erdélyi magyar érdekképviselet monopóliumának birtoklásából eredő anyagi és pozicionális hasznot ellenőrzés nélkül lehetne szétosztani egymás között.
A két politikai tábor között az idei marosvásárhelyi előválasztás jelentett egyféle közeledést. A tegnap lezajlott érdemi tárgyalás is ebből eredt. Ahhoz képest, hogy éveken keresztül lényegében csak sajtón keresztüli üzengetés zajlott a két szervezet között, már az is eredménynek tekinthető, hogy az előválasztások győztese, Soós Zoltán, a három erdélyi magyar párt, az RMDSZ, az MPP és az EMNP jelképeit képviselve indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért. Az előzetes megállapodás dacára az RMDSZ elzárkózott a marosvásárhelyi közös lista gondolatától, pontosabban egy abszurd és aránytalan feltételhez kötötte a közös listaállítást, tételesen ahhoz, hogy az EMNP egyetlen megyében se induljon önállóan.
A 2016-os választások ugyanis ismét megyei listás alapon zajlanak majd s az RMDSZ-nek ezúttal is volt gondja arra, hogy a román törvényhozókkal elfogadtasson kifejezetten a maga számára egy alternatív küszöböt, arra az esetre, ha nem érné el az 5 százalékot: az a szervezet mely legalább négy megyében eléri a 20%-ot, bekerül akkor is, ha országosan a küszöb alatti eredményt ér el. (Nem állom meg, hogy ide ne szúrjam: maga a küszöb intézménye antidemokratikus, a népakaratot meghamisító, és a politika oligarchizálódását elősegítő intézmény, amit meg kellene szüntetni világszerte.)
Az EMNP nem meglepő módon visszautasította az RMDSZ méltatlan ajánlatát.
A felek ugyan megállapodtak abban, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, de felettébb valószínűtlen, hogy az álláspontok közeledjenek. Az elvi és stratégiai ellentétek nagyok, az RMDSZ elitnek nem érdeke visszatérni az 1996-ban feladott autonómia-politikához, hiszen ezzel beismerné, hogy két évtizedig tévúton járt.
Az EMNP a MPP-nek az RMDSZ ernyője alá állása óta egyedül képviseli a távlatos autonomista-kuruc politikát, aminek megjelenítésére létrejött. Ha ezt feladná, önmagát tagadná meg. Magyarán, ha az RMDSZ politikája nem változik meg alapvetően, az EMNP aligha állhat össze vele.
E tiszta erő, melynek nincsenek „ügyei”, mely teljes mértékben érintetlen a mindent behálózó korrupciótól, melynek tagjai a kezdet kezdetétől, 1990 decemberétől ugyan azt az erdélyi magyar szabadságprogramot képviselik, nem adhatja nevét az RMDSZ sorozatos megalkuvásaihoz.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma//erdelyorszag

Mindenki az ernyő alá vágyik?
Az elmúlt hét híre, hogy választási együttműködési paktumot kötött az RMDSZ és az MPP. Az eset – különösen a polgáriak 2012 után folytatott önfeladó politikájának ismeretében – egyáltalán nem hatott meglepetésként. Az egyezség szerint a helyhatósági választásokon az MPP jelöltjei az RMDSZ listáin indulhatnak, kivételt képeznek azok a helyek – többnyire Székelyföldön –, ahol a verseny nem érinti hátrányosan a magyar jelöltek esélyeit, nem veszélyezteti az önkormányzati képviselőtestületi jelenlétet. Cserében az MPP egy-két jelöltjének bejutó helyet biztosítanak az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin. Szavazóbázisának folyamatos erodálódása, az erdélyi magyarok politikától való elfordulása miatt a paktum az RMDSZ számára volt a fontosabb. A regionális pártoknak kedvező alternatív küszöb – négy megyében húsz-húsz százalék – „átugrása” esetén is biztosított bejutása a törvényhozásba, csakhogy ez igen jelentős presztízsveszteséggel járna, amit nehezen lehetne megmagyarázni, győzelemként eladni a választóknak. Az MPP önveszélyes simulékonysága arról árulkodik, hogy a folyamatos és visszafordíthatatlan lemorzsolódás okán a párt annyira kiürült, hogy esetleges feltámasztásában már vezetői sem hisznek, ezért látszólagos önállóságukról is hajlandók lemondani egy-egy biztos önkormányzati, illetve parlamenti mandátumért cserébe.
A hét elején aztán újabb találkozásról kaptunk hírt: ezúttal az EMNP elnökével, Szilágyi Zsolttal tárgyalt Kelemen Hunor. Ezek szerint mindenki az RMDSZ-ernyő alá vágyik. Az RMDSZ ismertetett elképzelése szerint Soós Zoltán, a vásárhelyi előválasztások győztese az RMDSZ-MPP-EMNP színeiben indulna, az önkormányzati képviselői helyekért pedig a magyar politikai pártok külön-külön állítanának jelöltlistát. Az esetleges közös vásárhelyi jelöltlistáért cserébe az RMDSZ elnöke azt kérte, hogy a parlamenti választásokra a Néppárt egyetlen megyében se állítson jelöltlistát. Szilágyi abszurdnak és aránytalannak nevezte Kelemen feltételét, aki minden bizonnyal kevesebbel is beéri majd, ha eléri célját, hogy a Néppárt ne induljon a jövő évi parlamenti választásokon. Kérdés: megéri-e ez az EMNP-nek?
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Tulipános rulett
Vastag, gyapjúzokni, de mondjuk az legalább saját. Ünneprontó ugyan nem lennék, elásom jövőre, jövő ilyenkorra, addig meg kérek egy kávét és hátradőlök.
Végignézem a kör négyszögesítését, a fából készülő vaskarika munkafolyamatait, még egy adag erdélyi magyar karaktergyilkosságot vagy legalábbis szánalmas próbálkozást a versenytársak egymás közti lejáratására. Eközben mindhárom magyar párt hangoztatni fogja az összefogás szükségességét.
Merthogy éppen elkezdődött a show.
Hétfőn kiderült, hogy a magyar pártok koalíciójának a jelöltjeként mérkőzhet meg a marosvásárhelyi polgármesteri székért a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Soós Zoltán, az októberben tartott magyar előválasztás győztese. Erről Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke állapodott meg Kolozsváron.
Hiányérzetem akkor kezdett berzenkedni, amikor idáig jutottam az erről szóló híradás elolvasásában. Nagyobb összeget tettem volna fel ugyanis a tulipánmintás erdélyi rulettasztalon arra, hogy ennek a hátterében jókora RMDSZ-es biztosítékok állnak.
Persze, nincs politikai alku feltételek nélkül, de a szövetség hasonló esetekben gyakorolt leereszkedését ismerve, nem voltak illúzióim a részleteket illetően. Ezek pedig így festenek: az RMDSZ feltételekhez kötötte annak az EMNP által tett javaslatnak az elfogadását, hogy a marosvásárhelyi pártok összefogását terjesszék ki a marosvásárhelyi és a Maros megyei képviselő-testületre is. Az RMDSZ a városi és megyei jelöltlisták esetében „a magyar politikai szervezetek versenyét ajánlja, különös tekintettel az EMNP azon elvére, amelyet megalakulása óta képvisel: a versenyhelyzet mozgósítja az erdélyi magyar szavazókat” – áll a közleményében, amely szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ akkor tud közös marosvásárhelyi képviselőjelölt-lista állításán gondolkodni, ha az EMNP nem indul a jövő őszi parlamenti választásokon. Tiszta sor, nem?
Az RMDSZ látszólag mindent megtesz azért, hogy Marosvásárhelynek végre magyar polgármestere legyen, de ennek ódiumát már nem vállalja magára. Azt azonban, hogy a majdani elöljáró munkáját milyen magyarok ellenőrizzék a képviselő-testületben, már nem adja olyan könnyen. Mint ahogy a magyar parlamenti mandátumok elosztását is maga kívánja meghatározni – azzal nem számolva, hogy e magatartásával éppen az összefogást hiúsítja meg.
Nem mellékesen szólva, szavazó legyen a talpán, aki ennyi szédületes üzérkedés után még kedvet kap elbillegni a szavazófülkéig ahelyett, hogy vargányát szedne a fenyőfák közt, amit jó pénzért még el is adhat az utcája végében kamionokkal ácsingózó olasz importőröknek.
Na, de vissza a szavazatvadászat prérijére.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök aránytalannak tartja az RMDSZ feltételét, hogy az EMNP ne induljon az országos választásokon. Azzal érvel, ha a parlamenti mandátumokért egész Erdélyre vonatkozó megállapodást szeretne az RMDSZ, akkor az önkormányzati választásokon is egész Erdélyre vonatkozó megállapodást kell kötni.
Hol itt a hiba?
El lehet ezen gondolkodni, de megspórolom az olvasó idejét: ebben hiba nincs. Igazságos és méltányolandó felvetés. Főleg annak tükrében az, hogy tegnap ugyancsak az összefogás felkiáltásával sajtótájékoztatót tartott az egykor még az RMDSZ ellenében létrehozott, aztán nem sokkal később ezer, de legalábbis tucatnyi rokoni szállal a szövetség szatellitjévé, kevésbé magasztos megközelítésben pincsikutyájává silányított Magyar Polgári Párt elnöke is.
Beszédes, hogy Biró Zsolt máris a kerítésen belülről üzente: 2016 a magyar összefogás éve kell, hogy legyen. Felidézte, hogy a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek számbavételekor főleg az a keretmegállapodás érdemel említést, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án. A dokumentum szerinte azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen.
A kerítés belső feléről pedig csak ennyit: Biró azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik. Jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ frakción belül.
Az eb és a zoknim itt van elásva. Mert vagy kutya leszek vagy zoknit eszem, ha ezt az EMNP elfogadja, netán tényleg lesz magyar összefogás.
Készítem is a pórázt.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma

Biró Zsolt: Legyen a magyar összefogás éve
2016 a magyar összefogás éve kell hogy legyen – véli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A politikus marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a 2015-ös év legfontosabb eseményeinek a számbavételekor elsősorban arról a keretmegállapodásról beszélt, amelyet pártja az RMDSZ-szel kötött december 18-án.
Szerinte ezzel nem az egyik vagy a másik párt, hanem az erdélyi magyar közösség nyert, a dokumentum azt teszi lehetővé, hogy minél több erdélyi településnek legyen magyar polgármestere, és az önkormányzati testületekben minél több magyar képviselő legyen. Az MPP a székelyföldi települések többségén versenyezni fog az RMDSZ-szel, de olyan versenyt szeretne, amely a sportszerűség határain belül zajlik – közölte Biró, aki különösen fontosnak tartja, hogy Marosvásárhelyen ismét magyar polgármester legyen, hiszen – mint fogalmazott – a városban él az erdélyi magyar választópolgárok csaknem egytizede. A sikerhez azonban félre kell tenni a pártérdekeket – szögezte le, és kijelentette: ha olyan emberek lesznek a magyarság jelöltjei, akikről elhiszik a választók, hogy ténylegesen a közösség érdekeit szolgálják, „akkor szinte mellékes, hogy milyen zászló alatt indítjuk a választásokon”.
Biró Zsolt szerint az RMDSZ-szel aláírt megállapodás azáltal teljesedik majd ki, hogy január és február folyamán településről településre elemzik a helyzetet, és mindenütt a helyi magyar képviselet megerősödését eredményező döntést hozzák meg. Azt is megemlítette, hogy pártja jövőre parlamenti párttá válik – jelöltjei ugyan az RMDSZ választási listáján indulnak, a szövetséggel kötött megállapodás azonban teljes szabadságot biztosít az MPP számára az RMDSZ-frakción belül. Az MPP elnöke az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek hétfői megbeszélését úgy értelmezte, hogy immár az EMNP is kezdi belátni az összefogás szükségességét a 2016-os választási évben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyvbemutató, kellemes együttlét Erdőhegyen
„Emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened.2
(5 Móz. 8, 2a)
„Írd meg amiket láttál”
(Jel 1, 19a)
Nem mindennapi könyvbemutatót szervezett szombaton délután az Erdélyi Magyar Néppárt kisjenői szervezete az erdőhegyi református Közösségi Házban.
Borgya Rozália kisjenői Néppárt-elnök szervezésében egy műsoros esttel egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a kisjenői és környékbeli magyarok. Először Burián Sándor Arad megyei Néppárt-elnök köszöntötte a vendégeket és a megjelent nagyszámú érdeklődőt, könyvbarátot. Meleg Vilmos nagyváradi színművész következett, aki egy magával ragadó lendületű előadásban egy versfüzért adott elő klasszikus költőink hazafias verseiből. Utána Hotăran Victoria Bernadett ágyai tanuló énekelt el tiszta, csengő hangon két karácsonyi és egy Erdélyről szóló dalt. Végül Orbán Ágota mondta el Illyés Gyula Haza a magasban című versét. A produkciók között Borgya József citerán betyárénekeket játszott és énekelt.
Az est második részében baráti beszélgetés keretében bemutattuk Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye nyugalmazott esperesének, Szilágysági szabadító karácsony – Tővisháti megemlékezések című könyvét. Megtudhattuk, milyen volt 30 évvel ezelőtt a Securitate „gyónásaira” járni, főleg azoknak, akik nem akartak ezzel az ördögi szervezettel együttműködni. Milyen volt látni a régi rendszer utolsó, kétségbeesett lépéseit és a fordulat után a remény első sugarait. Majd részt venni a magyarság önszerveződésében, és megtapasztalni a csalódottságot, amikor rövid idő múlva, az egyházon belül is, a változást élete kockáztatásával elindító Tőkés László püspök ellen fordultak, és hagyták cserben a magyar emberek. A keserű hangulat oldására rátértünk az esperes úr egy másik, kevesek által ismert művére: a 2013-ban készített életinterjúra, amely nem került nyomdába, csak a világhálón elérhető. Ebben a kötetben mesél Molnár Kálmán többek között az ágyai gyermekkoráról és a kisjenői iskolás éveiről. A közönség élvezettel hallgatta az anekdotákat, majd kérdéseket tehetett fel a szerzőnek.
Az est végén a szervezők szeretetvendégséget tartottak a megjelenteknek.
A beszélgetések és könyvbemutató végén kiderült, hogy 26 évvel a rendszerváltás után az erdélyi magyarok talán jobban félnek, mint a kommunista rendszer idején. Kérdés, hogy mitől?
Molnár Kálmánnal együtt mi is valljuk:
„Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
(Zsidókhoz írt levél, 10, 30)
dr. Burián Sándor
Nyugati Jelen (Arad)

Évértékelő sajtóértekezlet
Megerősödött és megfiatalodott az EMNP
Optimista hangnemben zárta az évet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki szervezete. Kolcza István széki elnök évértékelő sajtóértekezletén azt mondta: a párt 2015 folyamán megfiatalodott és megerősödött.
A széki elnök szerint a fiatalokat érdekli a politika, és egyre többen látják be, hogy az EMNP által választott út a „helyes út”, s készen állnak a 2016-os választásokra. Jelezte: Sepsi Csillag néven tájékoztató füzetet adnak ki a 2015-ös tevékenységükről.
A választásokkal kapcsolatban Molnár Attila korábbi ügyvezető elnök elmondta, személyesen felel a Magyar Polgári Párttal (MPP) tartandó kapcsolatért, és változatlanul él a közös projekt, amely szerint Sepsiszentgyörgyön közös tanácsosi listával és polgármesterjelölttel indulnak a helyhatósági választásokon.
Kovács Hunor, frissen választott ügyvezető elnök a párt 2015-ös tevékenységéről számolt be, Váncsa Attila elnökségi tag a megyeszékhelyi közlekedéssel kapcsolatos észrevételeit ismertette – a részletekre visszatérünk.
Kátai Zsuzsa, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megbízott elnöke szerint a szervezet „tartalmas évet” zárt, amelynek felelevenítette legfontosabb mozzanatait.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Soós: egyre biztosabb a vásárhelyi összefogás
Bár egyelőre nem született írásos megállapodás a három magyar politikai alakulat között Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterjelölt támogatásáról, az előválasztás nyertese egyre biztosabb abban, hogy létrejön az általa sürgetett összefogás.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelképeit képviselve indulhatok a jövő évi helyhatósági választáson. (...) Célom, hogy a politikai összefogást képviselve megszerezzem a marosvásárhelyi magyarok támogatását" – írja az Összefogás a győzelemért! című közleményében Soós Zoltán.
Az RMDSZ-es tanácsos szerint a múlt heti RMDSZ–MPP-egyeztetésen, majd a szövetség és a néppárt országos vezetőjének kolozsvári találkozóján eldőlt, hogy mindhárom politikai alakulat őt támogatja. „Eddig csak gratuláltak az előválasztásokon aratott győzelemhez, de nyíltan nem vállaltak fel. A kolozsvári egyeztetések legfontosabb hozadéka az, hogy most már mindhárom párt a polgármesterjelöltjének tekint és támogat" – fejtette ki Soós.
A poltitikus úgy tudja, a tárgyalások nem zárultak le, 2016 első két hónapjában a három fél egyeztet és tételesen is kidolgozza a pontos egyezséget. Soós Zoltán példaként a Vásárhelyi Forgatag érdekében létrejött összefogást említette. Mint mondta, 2013-ban sokan még kételkedtek, sőt ellenezték az együttműködés gondolatát azzal a Portik Vilmossal, aki az EMNP Maros megyei vezetőjeként vállalta fel a szervezést. Egy év múlva már elhallgattak az összefogást ellenzők, és 2015-ben már senkinek nem jutott eszébe, hogy a szemére vesse, „miért kell egy néppártossal közösködni".
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke valamivel visszafogottabban nyilatkozott az ügyről. Tudomása szerint Kolozsváron még nem döntöttek, január–februárra halasztották a végső határozat meghozatalát. „Én csak reménykedni tudok abban, hogy addig valahogy kikalapálják a megállapodást. Eddig is azt mondtam, most is azt állítom: az összefogásnak Marosvásárhelyen nincs alternatívája. Erre a közvélemény is egy megnyugtató választ szeretne kapni" – szögezte le Brassai. Az RMDSZ vezetője tökéletesen megérti Soós sietségét, mert, mint mondotta, ő érzi igazán, milyen következményekkel járhat a politikai viták elhúzódása.
Már most közös jelöltnek tekinti Soós Zoltánt Biró Zsolt is, a Magyar Polgári Párt országos vezetője. „Két lehetőség merült fel: vagy függetlenként, vagy a három magyar párt jelvénye alatt, közös jelöltjeként indul. Örülök, hogy az utóbbi változat felé hajlik a történet" – fejtette ki Biró.
Az EMNP Maros megyei elnöksége egyébként szerdán közleményben szólította fel az RMDSZ országos vezetőit, hogy fogadják el az előválasztás megszervezése előtt megkötött megállapodást, ne „sodorják veszélybe a magyarság helyi érdekeit". A közleményben kifejtik: a helyi vezetők abban egyeztek meg, hogy az önkormányzati választásokon való sikeres részvétel, vagyis egy magyar polgármester megválasztása és a magyar tanácsi többség elérése érdekében a legkívánatosabb indulási forma az lenne, ha a közös polgármesterjelöltet koalíciós tanácsi lista támogatná, megerősítve egy közös megyei jelöltállítással.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Éjjeli őrjáratozás márciustól
Jövő márciustól éjszakánként is találkozhatunk majd Udvarhely utcáin a helyi rendőrség munkatársaival, ugyanis az egység vezetősége éjszakai őrjárat bevezetését tervezi. Eddig alkalmazotthiány miatt nem indíthatták el az éjjeli járőrözést.
Tizenkét új állást hirdethet meg jövőre a helyi rendőrség: ebből három vezetői beosztás, a többi operatív munkakörrel jár – döntötték el múlt héten a városatyák. László Szabolcs, az egység vezetője szerint a jelentkezők – amennyiben átmennek a felvételi vizsgát – leghamarabb márciusban állhatnak munkába. Így már elegendő rendőr lesz az éjjeli őrjáratok megszervezéséhez, amihez minimum huszonnégy munkatársa kell legyen az egységnek – véli László. Első lépésként csak a „problémásabb éjszakákon” járőröznének: csütörtökön és pénteken.
Jelenleg huszonegy munkatársa van a helyi rendőrségnek, közülük tizenhatan járőröznek hétköznapokon reggel hét és este tizenegy óra között – magyarázta László Szabolcs. Mint mondta, az elmúlt időszakban gyakorlatilag csak tizenegy rendőr végzett operatív munkát, hiszen öten képzésen vettek részt Gyergyószentmiklóson.
A múlt heti önkormányzati ülésen kérdezett rá Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt, valamint Jakab Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, hogy a sok lakossági panasz dacára miért nem szervez éjszakai őrjáratot a helyi rendőrség. Ezzel kapcsolatban László Szabolcs kifejtette, noha a gyergyói képzésen részt vett munkatársaik már visszatértek Udvarhelyre, gyakorlatilag így sem szűnt meg az alkalmazotthiány. Ez annak tudható be, hogy többen szabadságon vannak. „Kénytelenek voltunk kiadni a szabadnapokat, hiszen erre törvény kötelez. Több munkatársunknak 30–40 szabadnapja gyűlt össze, mivel alkalmazásuk óta folyamatosan dolgoznak” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy több rendőr pluszmunkát is vállalt vasárnaponként, amiért szintén járnak a pihenőnapok.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Több tízezer szavazatot szerezne vissza az RMDSZ
Elitváltást és több tízezer szavazat visszaszerzését jelölte meg a 2016-os év nagy elvárásainak Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke.
Az évértékelőt tartó vezető politikus szerint míg a 2015-ös év az előválasztások esztendeje volt, 2016 a nagy elvárások éve lesz.
Szerinte az RMDSZ Maros megyei szervezetének a legfontosabb feladata visszaszerezni azt a mintegy 40–45 ezer szavazatot, amelyet 2000-től errefelé a szövetség fokozatosan elveszített. Ez polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácsosi, képviselői és szenátori tisztségekbe került. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ első olyan politikusa, aki az utóbbi tizenöt évben hangosan és nyilvánosan kimondja, hogy pártja egyre rosszabbul szerepel a választásokon.
„A számok nem hazudnak, nagyon nehéz őket másként értelmezni. Ez a folyamatos térveszítés olyan jelenség, amellyel szembe kell néznünk, ugyanakkor meg kell állítanunk” – nyilatkozta Brassai. Szerinte a megyei szinten elveszített több tízezer voks visszaszerezhető. Ehhez viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a közérdek minden másfajta érdeket maga alá rendel.
Válaszolva azokra a sajtóspekulációkra, melyek különösképpen a román nyelvű médiában láttak napvilágot, és amelyek szerint könnyen megeshet, hogy 2008 és 2012 után az RMDSZ 2016-ban is lecseréli a polgármesterjelöltjét, Brassai kijelentette, „Soós Zoltán jelöltségét nem éri veszély, hisz nem cseréljük ki, hanem ellenkezőleg, megerősítjük”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel nem ő, hanem az RMDSZ országos vezetősége egyeztet. Mivel a tárgyalások során a kisebb pártok képviselőiben fel sem merült az előválasztási egyezség felrúgása, a szövetség megyei elnöke reméli, hogy az RMDSZ országos vezetői is kiállnak Soós mellett.
A városi és megyei tanácsosi listákat illetően Brassai Zsombor egy hiteles lajstrom összeállítását szorgalmazza, amelyen a társadalom különböző rétegei, nemei, korcsoportjai és nem utolsósorban pártjai legyenek képviselve. Újságírói kérdésre válaszolva ismételten leszögezte, hogy ő a hárompárti magyar–magyar összefogás híve, mert csak így érhető el, hogy a szavazatok ne vesszenek kárba.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Veszélyben a műemlékek
Kolozsvári ingatlanok tulajdonosait és a helyi önkormányzatot is elítéli hanyagság miatt az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke. Fancsali Ernő tegnapi közleményében arról tájékoztatott, hogy Kolozsváron a Deák Ferenc utcai Bethlen-házról elkezdett hullni a vakolat, csak a szerencsének köszönhető, hogy ezúttal senki nem sérült meg.
A New York Szálló homlokzatának leválása után ez a mostani eset ismét azt bizonyítja, hogy közveszélyes épületek vannak Kolozsváron, melyeket sem a tulajdonos, sem az önkormányzat nem próbál karban tartani, pedig a szakemberek évek óta figyelmeztetnek az elhanyagolt belvárosi épületek homlokzatainak életveszélyes állapotára. Az elnök szerint a mostani eset azért is kritikus, mert a beavatkozó tűzoltók barbár módra, a szakértők megkérdezése nélkül távolították el a bomlásnak indult épületdíszt, a jövőben elengedhetetlen volna, hogy hasonló esetekben szakértők felügyelete mellett hárítsák el a veszélyeket. Az eset kapcsán a város polgárainak és épített örökségének védelme érdekében az Erdélyi Magyar Néppárt felszólítja az önkormányzatot a közveszélyes belvárosi épületek lajstromba vételére a hasonló esetek megelőzése érdekében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mit hoz a „stratégiai partnerség”?
Ismét nem ért egyet a megyei és a sepsiszentgyörgyi elnök
Nem a „legnagyobb megvalósítás” az RMDSZ-szel kötött „stratégia partnerség”, de nincs tisztában az erdélyi magyarság helyzetével az, aki tagadja a párbeszéd szükségességét – véli Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke. Bálint József, a polgáriak sepsiszentgyörgyi elnöke szerint „még egy ilyen egyezség, s elvesztünk”.
Az idei esztendő legnagyobb eredménye, hogy nemzeti ügyekben – himnusz, zászló, autonómia – az erdélyi magyar pártok felülemelkedtek szűkös érdekeiken, és összefogtak. Ez annál is fontosabb, mert a román hatalom részéről semmiféle változást nem észlelni a kisebbségek jogainak tekintetében, jelentette ki Kulcsár-Terza József.
– Ez nem jelenti azt, hogy az MPP feladta volna saját identitását, arculatát, programját, nem jelenti azt, hogy be akar olvadni az RMDSZ-be. Én leszek az első, aki kiáll a pártból, ha bármi hasonlóra utaló jelet észlelek. Ez nem jelenti azt sem, hogy feladtuk a választás szabadságát. Azt jelenti, hogy az önkormányzati választásokon, ahol a verseny veszélyezteti a magyar képviseletet, és lehetséges, ott összefogás van, és összefogás lesz a parlamenti választásokon is – tisztázta a helyzetet Kulcsár-Terza.
A megyei elnök szerint azonban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „annyit ártott” a székelységnek és a magyarságnak, hogy azt „megbocsátani nem lehet”. Az EMNP „bűnlajstromán” szerepel, hogy „szétverte a jobboldalt, és parlamenti indulásával megosztotta az erdélyi magyarságot”. Már ez is elég volna ahhoz, hogy az országos elnökség elutasítsa azt a választási együttműködési megállapodást, amit a megyeszékhelyi szervezet az EMNP helyi vezetőivel kötött – szögezte le.
Bálint József merőben másképp látja a kialakult helyzetet. Szerinte fölösleges a stratégiai partnerséget hangoztatni, ha – amikor kell – „a stratégiai partnerünk vagy nincs ott, vagy éppen keresztbe tesz”.
– Lehet, hogy a fene nagy stratégiai partnerséggel egyszerűbbé válik a megmérettetés a következő választásokon, de határozott álláspontom az, hogy ezáltal éppen azok a szavazók a bizalmát játsszuk el, akik eddig minket támogattak, és ezekbe a pozíciókba juttattak. Bár szórványban akár pozitív hatásai is lehetnek, a stratégiai partnerségbe indulókat az RMDSZ-szavazók juttatják majd be, s ezzel a maradék hitelünk is odavész – jelentette ki a helyi elnök.
Bálint József szerint az EMNP-vel helyi szinten kezdeményezett együttműködés mindenképpen legitim, még akkor is, ha az országos vezetés „olvasatlanul elvetette”, mert itt megtartották a szabályzat által előírt tisztújítást. Azoknak, akik „stratégiailag partnerkednek”, jó másfél éve lejárt a mandátumuk – világított rá Bálint József. A megyeszékhelyi elnök elmondta: az országos elnökség egyszer már „szőnyegre hívta” azzal, hogy vigye magával előre megírt felmondását, de a „kirúgási jelenet elmaradt”, így akár arra is van remény, hogy belátják: a nemzeti oldalon politizáló EMNP-vel kell együttműködni.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI

Összefogás vagy új egység?
A két kisebb romániai magyar politikai alakulat vezetői egyetértenek Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentésével, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) együtt kell működnie a nagyobb és erősebb RMDSZ-szel, ennek mikéntjét azonban továbbra is másképp látják.
A KDNP-elnök múlt csütörtöki évértékelőjén úgy fogalmazott: mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni" az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket.
Toró T. Tibor, az EMNP stratégiai alelnöke a Krónika kérdésére rámutatott, a magyar nemzetpolitika egyik nagy dilemmája, hogy értékalapú vagy pragmatikus, érdekalapú elvek mentén támogatják-e a határon túli politikai szereplőket, szervezeteket. Toró meglátása szerint az értékalapú elvek mentén azokat kell támogatni, akik a magyarság hosszú távú céljait fogalmazzák meg, amelyek beilleszthetők a magyar nemzetpolitika irányelveibe.
„Mi abban vitatkozunk Semjén Zsolttal, hogy a nemzeti célok megvalósítására kovácsolódó összefogás egyik szereplője, az RMDSZ képes-e elvégezni azt az integráló feladatot, amelyet a legerősebb és a legtöbb szavazatot magáénak tudó szervezetként fel kellene vállalnia" – jegyezte meg Toró T. Tibor. Meglátása szerint az RMDSZ-nek ez a képessége 2003 óta folyamatosan gyengül, és „mára már teljesen elveszett".
Toró: legyen egység, de ne az ernyő alatt
„A néppárt folyamatosan az új egység létrehozását szorgalmazza, ennek azonban nem szervezeti, hanem akcióegységnek kell lennie. Ennek az imperatívusza ma is érvényes, hiszen az a nemzeti ügy, amely mellett nem tudunk egységesen kiállni, kudarcra van ítélve" – tette hozzá az EMNP alelnöke. Toró szerint az RMDSZ-ben mások a prioritások, nem azért lépnek fel, ami a magyarság hosszú távú céljait szolgálja: a szülőföldön való megmaradásért és gyarapodásért. „Ezeket a szempontokat kellene elemezni, és a mára már két táborra szakadt erdélyi magyar politikumot a nemzeti ügyek mentén közös nevezőre hozni" – mondta a néppárt alelnöke.
Szerinte ebben komoly szerepe lehet a magyar nemzetpolitika szereplőinek, de nem úgy, hogy mindenkit az RMDSZ ernyője alá terelnek – „azokat is, akiket korábban onnan már kitessékeltek" – mert szerinte „ez az ernyő már sem a politikai szereplőknek, sem a közösség tagjainak nem tud védelmet nyújtani". „Különböző szereplőket kell támogatni, elemezve, hogy milyen célokat fogalmaznak meg, ezek mennyire illeszthetők be a magyar nemzetpolitikába, és ezekért ki mekkora áldozatot hajlandó vállalni" – fogalmazta meg Toró.
Hangsúlyozta, a magyar támogatások odaítélését sikerült depolitizálni, ezek már célorientáltak, hasonló megközelítést vár el a néppárt minden téren, mert „az nem segíti a magyar ügyet, ha – leegyszerűsítve a képletet – odaállnak valamelyik párt mellé".
Biró Zsolt: nincs más választásunk
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint vannak helyzetek, amikor a magyar pártoknak kötelező módon össze kell fogniuk, és ennek a szellemében kezdték el már 2014-ben a tárgyalásokat az RMDSZ-szel, és ezért írták alá tavaly decemberben a politikai együttműködési megállapodást a szövetséggel. Biró Zsolt abban bízik, hogy az erdélyi magyar közéleti szereplők a 2016-os sorsdöntő választásokon meg tudják valósítani az együttműködést, lesz bennünk elegendő politikai bölcsesség, hiszen, mint fogalmazott, a nemzeti ügyek melletti elkötelezettség lesz a sorsdöntő.
„Vannak helyzetek, amikor lehet versenyezni. A politikai pluralizmusra is szükség van, ezt az RMDSZ-szel kötött keretegyezményben is a helyén kezelik, ám a sajátos kisebbségi helyzetből adódóan összefogásra is szükség van" – magyarázta az MPP elnöke. „Nincs abban semmi ellentmondás, hogy bizonyos kérdéseket másként látunk, de nemzeti ügyekben össze tudunk fogni" – szögezte le.
Szerinte örvendetes, hogy 2010 óta Magyarország nemzeti elkötelezettségű kormányának hangja meghatározó tud lenni a határon túli nemzetrészek esetében is, és az együttműködésre, az érdekérvényesítés erősítésére figyelmeztet. „A magyar kormány segítségével Kárpátalján az összefogás olyan erőket szabadított fel, olyan eredményt sikerült elérni, ami az ottani pártokat is meglepte" – emlékeztetett Biró.
Hozzátette, tavaly olyan sokat romlott a magyarság helyzete Romániában, hogy hasonló csak a kilencvenes években volt tapasztalható, ebből pedig csak úgy lehet előrelépni, ha a felelős politizálás jegyében összezárnak a magyar pártok. Szerinte összefogással a közélettől elfordult magyarokat is meg lehet szólítani.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Összefogást sürgetnek a marosvásárhelyi értelmiségiek
A magyar összefogást sürgetik az idei helyhatósági választáson a lapunk által megkérdezett marosvásárhelyi értelmiségiek.
Mindannyian úgy vélik, a magyar politikai alakulatok együttműködésének nincs alternatívája a megyeszékhelyen. A Vártemplom lelkipásztora, Ötvös József arra hívta fel a figyelmet, hogy a marosvásárhelyi magyar politikai érdekképviselet évről évre gyengül, legalábbis kívülről nézve.
„Sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem eléggé erős, de az RMDSZ is gyengül. Úgy érzem, hogy a marosvásárhelyi magyarságnak ma már nincs igazán súlya. Ez a megállapítás éppen úgy érvényes a politikai, mint az egyházi vagy társadalmi életre. Ettől függetlenül még nem késő egy új Marosvásárhelyt építeni. Az, hogy kivel és hogyan, már nem az én dolgom" – fejtette ki a református lelkész.
Generációváltást sürgetnek
Ötvös úgy véli, mivel a Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly nemzedéke már jócskán elmúlt hatvanesztendős, mielőbb generációváltásra és jó, ütőképes utánpótlásra van szükség. Szerinte a fiatal politikusok, ha nem is tapasztaltabbak, de egy olyan készséggel rendelkeznek, amelylyel az idősebbek nemigen dicsekedhetnek: sokkal jobban tudnak együttműködni egymással, még akkor is, ha más-más pártnak a tagjai.
„Akik még hatalmon vagy székben vannak, akarva-akaratlanul egyfajta '89 előtti politikai koncepcióval érkeztek, és ez rányomta bélyegét a ténykedésükre. Azóta eltelt huszonöt év, felnőtt egy új nemzedék, sokkal színesebb lett a világ, ma már egy kis nemzet sem gondolkodhat egypártrendszerben. Még akkor sem, ha azt a legerősebbnek szeretnénk" – szögezte le Ötvös József.
Szélyes Ferenc színművész szerint már csak azért is lenne jó összefogni, mivel ez a marosvásárhelyi magyarok régi vágya. „A kilencvenes évek elejétől ez a magyarság óhaja, utoljára akkor volt igazi összefogás. Csakhogy azóta nagyot változott a világ, ma már több pártban magyarkodunk, ami nem is baj, csakhogy ilyenkor össze kell fognunk" – mondta a Spectrum Színház művésze és a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője.
Szélyes reméli, hogy a politikusokban lesz annyi bölcsesség és kompromisszumkészség, hogy a köz érdekében összefogjanak, és egységesen lépjenek fel. „Le kell győzni a személyes indulatokat és becsvágyakat, különben az utolsó vonatot is elszalasztja a vásárhelyi magyarság, s akkor négy év múlva már nem lesz mire felülni" – vélekedett a népszerű színész.
Székely Emese, a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium tanára hisz az összefogásban, a kivitelezés kapcsán azonban szkeptikus. „Nagyon nagy szükség volna az együttműködésre, de én egy kicsit szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan" – fogalmazta meg véleményét a pedagógus. Szerinte vannak jó próbálkozások, főként Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-elnök részéről, ám a felek bizalmatlanok, és időnként be-betartanak egymásnak. „Lehet, hogy egy külső kézre lenne szükség, aki tekintélyével képes belenyúlni a dolgokba, és helyre tenni azokat" – tette hozzá Székely Emese.
„Hiteles jelöltekre van szükség!"
Nagy Miklós Kund szerint örök probléma Marosvásárhelyen az összefogás. A Bernády-ház kuratóriumának alelnöke úgy véli, hogy a vásárhelyiek rendelkeznek már annyi tapasztalattal és bölcsességgel, hogy tudják, a széthúzás csak gyengíti a közösséget. „Azokat az esélyeket, amelyeket esetleg kihasználhatnánk, ha nem fog össze Marosvásárhely magyarsága, nem fogjuk tudni érvényesíteni" – fogalmazott Nagy Miklós Kund, hozzátéve, hogy „mindazért, amit elérünk, valamilyen módon meg kell küzdenünk" és ha szétaprózódnak az erők, ez nem fog sikerülni. Ha lesznek a választások, megtörténhet, hogy néhány száz emberen múlik a siker, vagy a sikertelenség.
„Nem vagyok nagyon optimista ebben a dologban, sokszor tapasztaltuk már, hogy könnyű összefogásról beszélni, de nagyon nehéz, amikor a gyakorlatban meg kell valósítani. Eddig úgy tűnik, hogy minden alkalommal közbejött valami vagy valaki, ami vagy, aki ezt az egységet az utolsó pillanatban is meg tudta bontani" – fejtette ki az alelnök. Szerinte esélyek vannak, ezért kell ezekkel mindenképpen élni. „Reálisan kell hozzáállnunk ehhez a dologhoz, és akkor talán nem lesz okunk az elkeseredésre, amikor arról kell dönteni, hogy kik lesznek a város vezetői" – véli Nagy Miklós Kund.
A Bolyai téri unitárius templom lelkésze, Nagy László szerint „az előttünk álló feladatok és célok megvalósulását csak hiteles emberekkel látom elérhetőnek". Nagy László szerint az a fontos, hogy akik felvállalják a küzdelmet, azok legyenek képesek arra is, hogy el tudják hitetni: a közösségért akarnak tenni és nem személyes érdekből.
„Tudjanak egy olyan kampányt megszervezni és lefolytatni, hogy higgyük el, a kapcsolat nemcsak a választásokig tart, hanem állandó marad a választó és a megválasztott között" – tette hozzá. – Azok pedig, akik a közösségen belül eluralkodó közömbösséget, kiábrándultságot létrehozták, maradjanak távol, hallgassanak el, hiszen ez lehet az összefogás egyik alapja".
Antal Erika, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)